Magyar Hírlap, 1973. november (6. évfolyam, 301-330. szám)
1973-11-17 / 317. szám
A centenáriumi vállalások mérlege Milliós értékekkel gazdagodott a főváros Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából jelentős városrendezési munkát végeztek a Fővárosi Ingatlankezelő és Építési Főigazgatóság irányítása alá tartozó vállalatok. A munkálatok összegezése a napokban fejeződött be. Az eredményekről Dávid István főigazgató adott tájékoztatást. A centenáriumra minden olyan munkát elvégeztek, amelyet szocialista szerződésben vállaltak. Ennek során valósult meg a Tolbuchin, a Múzeum, a Tanács körúton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Ferenc körúton, a József körúton, a Szent István körúton, a Kossuth Lajos utcában, a József Attila utcában, a Népköztársaság útján és a Várban levő lakóházak homlokzatainak felújítása. 884 lakóház újult meg, több mint 14 millió forintos költséggel. Figyelmet fordítottak a főváros vezetői a kelet-nyugati metró vonalán kialakult közlekedési csomópontokon levő épületek tatarozására is. Ennek során 59 épület tatarozását fejezte be november 1-ig a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat. Az idén és jövőre az I. kerületben 26 millió, a II. kerületben egymillió, a III. kerületben pedig 4,5 millió forint értékű munkát végeznek, illetve végeztek. A legnagyobb munka a Bem rakpart felújítása volt. A kiemelt feladatokon kívül a centenáriumi év végére a fővárosi építőipari vállalatok még 44 különféle fontos munka befejezését vállalták, ezek értéke meghaladja a 290 millió forintot. Elkészült a Nánási úti iskola új tornaterme, a III. kerület, Monostori úti ABC-áruház, valamint a II. kerületben a Hidegkúti Áruház. Korszerű üzletet építettek a XIV. kerületi Zalán utcában és Újpalotán is. Nem feledkeztek el a legifjabbakról sem; a centenáriumi felajánlások nyomán új óvoda nyílik a III. kerületi Szél utcában, a XIV. kerületi Zalán utcában, a XVIII. kerületi KISZ-lakótelepen. Sor került vagy kerül a II. kerületi Tölgyfa utcai rendelő, a XIX. kerületi Csengő utcai, valamint a IX. kerületi Gyáli út 17. sz. alatti új szakorvosi rendelő átadására. A centenáriumi építési program keretében 570 bölcsődés és 1250 óvodás elhelyezésére alkalmas épületeket alakítottak át, ezen kívül 46 iskolai tantermet építettek. Részt vállaltak a kórházbővítésekből is, hiszen 18 hónap alatt 496-tal gyarapodott a kórházi ágyak száma. Az Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóság felügyelete alá tartozó vállalatok dolgozói a centenárium tiszteletére 38 247 társadalmi munkaórát végeztek, s ennek értéke majdnem 4,5 millió forint. A társadalmi munkaórák munkabérértéke meghaladja a félmillió forintot. Dicséretes a vállalatok centenáriumi teljesítménye, jó lenne, ha a jövőben ugyanilyen tempóban, lelkiismeretességgel munkálkodnának Budapestért. S nemcsak ők, hanem azok a vállalatok is, akiknél zökkenők mutatkoztak a tatarozások végzésénél. F. J. Kiállítás és verseny Huszonöt éves az Utasellátó Tudósítónktól. Az Utasellátó Vállalat pénteken ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója nyitotta meg az ebből az alkalomból rendezett kiállítást, majd Tóth László, az Utasellátó főigazgatója ismertette a vállalat múltját és jelenét. Az esemény jelentőségét fokozta, hogy a szocialista államok utasellátó vállalatai sorában a mostani, budapesti volt az első nemzetközi gasztronómiai verseny, amelyet a további években mindig más és más országban rendezendő hasonló vetélkedés követ. Az Utasellátó fejlődését fennállásának negyed évszázada alatt a következő számok bizonyítják: 1949-ben 82 millió forint volt az árbevétele, ez az összeg az idén meghaladta az 1,6 milliárd forintot. Csak az automaták forgalma 30 millió forintot tett ki. A dolgozók létszáma a megalakuláskor 1227 fő volt, ma 6500. Az Utasellátónak ma többek között 306 pavilonja, 479 vendéglátóüzeme, 321 vasúti, autóbusz és hajó ér szolgálati járata van. Összesen 7 országba járnak az Utasellátó kocsijai. A vállalat további terveiben első helyen áll az automatizálás fejlesztése. Nagy súlyt helyeznek ugyanakkor a személyzet nyelvismeretének bővítésére is. &0 typspCtoh/ Magyar Hírlap_______________________________________________________ 7 A I KÖRKÉP 1973. NOVEMBER 17. SZOMBAT 5 A hivatalos úri Magyarország 1923. november 17-én ünnepelte a főváros egyesítésének 50. évfordulóját. A különböző pártállású lapok különféle megnyilatkozásai, ha nem is teljes, de megközelítő képet vetítenek elénk arról, hogyan emlékezett meg az akkori Budapest a főváros történetének e nagyon jelentős évfordulójáról. Részletesen indokolták, hogy miért november 17-e a nevezetes dátum (ekkor kezdte meg munkáját 1873- ban az egyesített fővárosi magisztrátus), beszámoltak az elmúlt ötven év eredményeiről, cikkek sora foglalkozott a város fejlődésével. A Miklós Andor szerkesztette Az Est így köszönti az évfordulót: „Ha a városháza mai urai így ünneptik az ötvenéves Budapestet, akkor attól tartunk, az egész ünnepséget minden programpontjával együtt, de a kellő módosításokkal meg kell majd ismételni, amikor a városházán a mai többség törpe kisebbség lesz.” Hasonló szellemben, de harciasabban fogalmazott a Népszava: „Azok, akik ma Budapest népe nevében tesznek, vesznek és intézkednek a városházán, nem merik ünnepre hívni a népet, mert tudják, hogy minden ilyen kísérletük a legcsúfosabb kudarcba fulladna. A régi cenzusos, virilis kormányzat is nagyon sok tekintetben idegen és meg nem értő volt a lakosság széles rétegeivel szemben, de ez a mai városháza mint ellenség áll szemben az egész várossal. Az ötvenéves jubileum előestéjén Budapest nincs zászlódíszben, Budapest népe nem tolong az utcákon, pedig az a nagyszerű munka, amit ebben az ötven esztendőben a letűnt és mai generáció produkált, megérdemelné az igazi, a bensőséges ünneplést. Az ötvenéves jubileum egy hivatalos aktus élettelen ceremóniájává zsugorodik össze. De azért Budapest népe tudja, hogy mivel tartozik a maga városának, a maga alkotásának. Budapest népe fog még ünnepelni, majd akkor, amikor eltávolítja az útból azt, ami ma akadálya az ünneplésnek.” Ezzel az optimista hangvétellel, vigasztaló, reményt keltő mondanivalóval ekkor még csak a Népszava állt olvasói elé. A többi lap felváltva kesereg és bizakodik, reménykedik — önmagában és a maga pártja szempontjából vizsgálva a korabeli viszonyokat. A főváros egyesítésének 50. évfordulója 1923. szeptember 17-én szombatra esett. Az utolsó pillanatban elrendelték, hogy a házakat lobogózzák fel, de ennek nem lett nagy foganatja. Felhívták a felekezetek vezetőit, hogy 17-én délelőtt a templomokban hálaadó istentiszteleteken emlékezzenek meg az évfordulóról. Az Újvárosháza közgyűlési termét átalakították erre az alkalomra, hogy a meghívott 430 vendéget elhelyezhessék. A karzaton 300 néző foglalhatott helyet. Ők szintén meghívóval léphettek be az épületbe. Többségük újságíró volt, és a fővárosnál korábban magas beosztást elért, akkor már nyugdíjas tisztviselő. Érdekességként közölték a lapok azt is, hogy az ötven év előtti, tehát az egyesítési közgyűlésen részt vett törvényhatósági tisztviselők közül még élő két bizottsági tagot is meghívták. Az egyik Kuntz Jenő, aki sokáig az irkoló választmány elnöke volt, a másik pt - Radocza János, a terézvárosi liberális polgárság vezetője, aki nagyon sokat tett Budapest fejlesztéséért. Az első magisztrátus tagjai közül csak egyetlenegy volt életben, Vadász Ede tanácsjegyző. Népszava: „Szomorú, egyhangú hivatalos házi ünnepség volt ez, amelynek alaptónusát Csilléry András fogorvos adta meg szánalmasan alantjáró, gyűlöletet szikrázó és nevetséget keltő beszédével. Az ünnepnek azonban mégis volt egy kimagasló értéke, az, hogy világosan megmutatta: két Budapest van. Az egyik annak az érdektársaságnak Budapestje, amely mit sem tudott alkotni, de a maga politikai céljainak elérésére és biztosítása végett mindent föláldozott, múltat, jelent, haladást. A másik Budapest, a dolgozó nagy munkástömegek és a komoly, dolgozó polgárok Budapestje, amely elkövetkezik minden mesterkedés, politikai és pártintrika ellenére...” Az Est megállapította, hogy az elmúlt 50 évből 46 a virágzásnak, a szédületes tempójú haladásnak, a gazdagodásnak az aranykora volt. Az utolsó négy év — 1920—1923 — pedig a züllés, a rohamos elszegényedés, a kultúraellenes tettek, a meglazult etika, az élhetetlenség, a tehetetlenség ideje volt, s lidércnyomásként nehezedett a városra. Az ötvenedik évfordulóról szóló korabeli méltatásokat a Friss Újság Ünneprontás c. vezércikkéből vett idézettel zárjuk. ..ötven év egy város történetében nem nagy idő, de az az ötven év, amely úgyszólván a semmiből életre hívta Budapestet, a földkerekség kilencedik világvárosát, nemcsak a magyar történelem büszkesége, de a világ legnagyobb nemzeteinek is díszére válnék. — Milyen tragikusan szomorú, hogy ma a főváros ünnepének Csilléry András a vezérszónoka, aki ahelyett, hogy a világ előtt, mint a magyar tehetség, tudomány, művészet és gazdaság csodálatraméltó gócára mutatna rá Budapestre, a romló Rómához, Babilonhoz és Bizánchoz hasonlította. — Budapest glóriás múltján, mint a gyalázat szennye ömlött végig ez a mai beszéd, de visszafolyik rájuk, az ő tehetetlenségükre. — Budapest öntudatos, szabadlelkű népe ... nagyon helyesen távoltartotta magát ettől a szégyenletes ünneprontástól. Budapest polgársága csendesen, lelkében ünnepelve várja a nagy ünnepnapot, mikor őseinek e város halhatatlan érdemű megalapítóinak és építőinek szelleme új életre kel, s akkor fog igazán ünnepelni az egész kultúrvilág részvételével...” Az inkább jubileumi paródiának beillett ünnepségek után, november végén nyújtotta be lemondását Bárczy István, a tanácsban az utolsó ellenzéki bizottsági tag, akinek átfogó városfejlesztési programja alapján épültek lakások, iskolák, szociális, kulturális intézmények. Polgármestersége, majd főpolgármestersége ideje alatt Budapest nagyon sokat fejlődött. Az ő nevéhez fűződik többek között az Elektromos Művek, a Gázművek a fővárosi villamosvasút községesítése és számos más közérdekű intézkedés. Indok nélkül benyújtott lemondása bírálat is volt az 50. évforduló hivatalos ünnepségeiről. Vida Sándor A százéves főváros sajtójából ~WTI& Korabeli lapok az 50. évfordulóról Felavatták a Munkásőr-parkot és a Sallai—Fürst-szobrot Pest, Buda és Óbuda egyesítése 100. évfordulójának kiemelkedő eseménye volt a munkásőr-park felavatása pénteken a XIII. kerületben. Az ünnepség színhelyét, a Gyöngyösi teret a pihenőhely építőiről Munkásőr-parknak nevezték el. A budapesti és az angyalföldi munkásőrök már korábban felajánlották, hogy a centenárium tiszteletére széles körű társadalmi összefogással 2000 négyzetméter alapterületű parkot építenek Angyalföldön, a gyárak közötti téren. A munkásőrök munkájával létrehozott parkban állítottak emléket Sallai Imrének és Fürst Sándornak, a KMP kiemelkedő harcosainak. A mártírhalált halt két kommunista embernagyságú bronzszobrát Farkas Aladár szobrászművész formálta meg. Az ünnepséget Farkas Róbert, a XIII. kerületi Tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg, majd Keres Emil Kossuth-díjas, az Irodalmi Színpad igazgatója, József Attila Szocialisták című versét szavalta el. Ezután Ruzsbatzky László, a munkásőrség budapesti parancsnoka mondott ünnepi beszédet. A parkot és a mártírhalált halt két kommunistát ábrázoló szobrot Angyalföld lakossága és a helyi üzemek, gyárak, intézmények dolgozóinak nevében Földes Róbert, a XIII. kerületi Tanács elnöke vette át. Ezt követően a párt nevében Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára és Kovács Károly, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára; a tanács nevében Kelemen Lajos, a fővárosi tanács általános elnökhelyettese és Földes Róbert, a XIII. kerületi Tanács elnöke; a munkásőrség nevében Papp Árpád vezérőrnagy, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancsnoka és Ruzsbatzky László, a munkásőrség budapesti parancsnoka koszorúzta meg a munkásmozgalom mártírjainak szobrát. Az ünnepségen részt vettek az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői is. Kitüntetések a főváros centenáriuma alkalmából A főváros centenáriuma, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából ünnepséget tartottak pénteken a Parlament Munkácsy-termében: a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette azokat a budapestieket, akik a főváros szocialista építésében hosszabb időn át kiemelkedő munkát végeztek, s eredményesen tevékenykedtek a centenáriumi évforduló méltó megünneplésének megszervezésén. A kitüntetési ünnepségen megjelent Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke méltatta az évforduló jelentőségét, s azt a fővárost féltőszeretetet, önzetlen tenniakarást, áldozatkészséget és munkaszeretetet, amellyel a kitüntetettek az Elnöki Tanács elismerését kiérdemelték. Kisházi Ödön a Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtotta át Debreczeni Lajosnak, a Fővárosi Vízművek szakmunkásának, Eperjesy Józsefnek, a Fővárosi Gázművek csőszerelőjének, Kádár Róbertné dr. nyugdíjasnak, a fővárosi tanács tagjának, Kisvári Jánosnak, a 43-asszámú Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatójának, Kovács Ferencnek, a fővárosi tanács vb. osztályvezető főmérnökének, Mesterházi Lajos Kossuth-díjas írónak, a Budapest című folyóirat szerkesztőjének, Németh Istvánnak, a fővárosi tanács vb. csoportvezetőjének, Pethő Bélánénak, a Fővárosi Patyolat Vállalat vegytisztítójának, Pénzes Antalnak, a Budapesti Közlekedési Vállalat autóbuszvezetőjének, Simon Józsefnek, a Fővárosi Sütőipari Vállalat dagasztó szakmunkásának, Szántai Jánosnak, a Fővárosi Csatornázási Művek csatornajavító csoportvezetőjének, Tézhi Ferencnének, a Belvárosi Közért Vállalat eladójának, Tóth Józsefnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtára könyvkötőjének, a fővárosi tanács tagjának, Vág Vilmosnak, a Budapest, VI. kerületi Tanács V. B. főelőadójának és Vereség Mihálynak, a Hídépítő Vállalat vasbetonszerelőjének. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát húszan, a Munka Érdemrend bronz fokozatát pedig tizenöten kapták meg. Kisházi Ödön az ünnepség után a Parlament Nándorfehérvári-termében fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Új GYSEV-alapszabályt írtak alá Sopronban Pénteken a magyar és az osztrák kormány megbízásából dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Erwin Lánc szövetségi közlekedési miniszter aláírta a Győr—Sopron—Eberfurti Vasúti Részvénytársaság új alapszabályát. A közös érdekű részvénytársaság régi alapszabálya 1913 óta volt érvényben. A 94 éves társaság alapszabályát kibővítették, illetve hozzáigazították az elmúlt évtizedekben mindkét országban bekövetkezett gazdasági változásokhoz. A magyar ágazat az idei évben eddig csaknem 3 millió tonna árut továbbított. Ezenkívül évenként 7 millió utas utazik Magyarországon a GYSEV vonalain. Az új alapszabály szerint a részvénytársaság a jövőben mindkét országban az idegenforgalommal is foglalkozik: szállodákat, éttermeket épít és üzemeltet. Mindkét országban GYSEV utazási iroda nyílik. Az első GYSEV- szálloda és -étterem Sopronban már működik. A pénteken aláírt alapszabály értelmében a részvénytársaság kibővíti szállítási tevékenységét is. Bekapcsolódik a konténerszállításba, gépkocsi-fuvarozásokat vállal, szállítótartályokat bérel és ad bérbe, vámszabadraktárat épít Sopronban és mindkét ország területén építéstervezési tevékenységet folytat, leányvállalatokat, fióktelepeket létesít. A részvénytársaság központja továbbra is Budapest marad. Bécsben fiók, Sopronban pedig üzemigazgatóság működik. A részvénytársaság jelenleg érvényben levő részvényeinek száma meghaladja a 32 ezret. A magyar és a német nyelvű új alapszabály szövegének aláírása után mindkét miniszter pohárköszöntőt mondott.