Magyar Hírlap, 1974. április (7. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-14 / 102. szám
Megjelenik a hét minden napján, a hétfői szám vasárnap esti kiadásban is. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1393. Pf. 305. Budapest VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 25,- Ft. Előfizethető a lapkézbesítőknél, postahivatalokban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (H-1389 Bp., Postafiók, 149.) kirendeltségei és bizományosai terjesztik. 7. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1978. ÁPRILIS 14. VASÁRNAP Jó mérleg . Az utóbbi hetekben-hónapokban már több alkalommal hírt adtunk az 1973. évi népgazdasági terv teljesítéséről. Hogy mégis visszatérünk e témára, ezt elsősorban az indokolja, hogy a Minisztertanács is megvizsgálta tavalyi munkánk eredményét. Vagyis, ezúttal a legilletékesebb állami szerv tartott elénk — képletesen szólva — visszapillantó tükröt, amelybe feltétlenül érdemes pillantást vetnünk. Az 1973. évi tervnek két fontos célkitűzése volt: egyrészt tovább szilárdítani a népgazdaság egyensúlyát, másrészt megvalósítani a negyedik ötéves tervből adódó időarányos feladatokat. Sikerült-e valóra váltani terveinket? A kérdésre határozott igennel válaszolhatunk. A kormány elé került jelentés szerint javult, tovább szilárdult hazánk pénzügyi helyzete; az állami költségvetés a tervezettnél is kisebb hiánynyal zárult. Ugyanakkor dinamikusabb volt a növekedés. A társadalmi össztermék mintegy 6 százalékkal, a nemzeti jövedelem ennél is gyorsabban, 6,5-7 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél gyorsabb növekedésére főként az ipari termelés ad magyarázatot, amely 7 százalékkal meghaladta az előző évi szintet s ez szintén 1 százalékkal több a tervezettnél. A leggyorsabban - csaknem 11 százalékkal — a vegyipar és a könnyűipar fejlődött. A termelésnövekedést jórészt a javuló termelékenységnek köszönhetjük, az ipar kisebb munkáslétszámmal, több és jobb ipari termékeket állított elő, mint korábban bármikor. A mezőgazdaság is kitett magáért: termelési értéke a tervezett 1—2 százalék helyett mintegy 6 százalékkal nőtt, a növénytermelés értéke 7—8 százalékkal, az állattenyésztésé 2—3 százalékkal. Soha azelőtt Magyarországon nem termeltek annyi búzát és kukoricát, mint 1973-ban. A képhez azonban az is hozzátartozik, hogy némely területen a vártnál kevesebbet takarítottunk be, a háztartások továbbra is a zöldségfélék hiányát érzik. A termelés javulása, bővülése és korszerűsítése az igényesebb hazai ellátás mellett az export gyors - a tervezettnél sebesebb - ütemű növelését is lehetővé tette. A vállalatok egyaránt kihasználták a tőkés piaci konjunktúrát és a szocialista piaci lehetőségeket. Nemcsak jobban dolgoztunk, hanem jobban is éltünk 1973-ban, mint a korábbi években: a bér és bérjellegű jövedelmek több mint 8 százalékkal emelkedtek; a központi béremelésben részesült munkások átlagbére 10 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak változását is figyelembe véve, e munkások reálbére átlagosan 6,5-7 százalékkal lett nagyobb az előző évinél. Ám arra is figyelnünk kell, ami nem sikerült a tervezetthez mérten. A termelés szerkezete nem változott a kellő mértékben és a gazdaságosság sem eléggé fokozódott. Alacsonyabb lett a fogyasztás és a beruházás, viszont a kelleténél jobban nőtt a befejezetlen beruházások állománya. S bár összességében teljesítettük a lakásépítési terveket - valamivel kevesebb állami lakás épült, mint amennyit beütemeztünk. Eredményeink és gondjaink mérlege változatlanul kedvező képet mutat, ám az is bizonyos, a negyedik ötéves terv maradéktalan teljesítéséért jobb munkával tartozunk önmagunknak. Támogatjuk a fejlődő országok igazságos törekvéseit \!Puja Frigyes beszéde az ENSZ közgyűlésén (MTI) Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának pémek délpáni ülésén felszólalt Puja Frigyes magyar külügyminiszter. Beszédében többek között a következőket mondotta: „A rendkívüli ülésszak napirendjén szereplő kérdések korunk égető problémái közé tartoznak, amelyeknek kielégítő megoldása kedvezően befolyásolná sok ország gazdasági fejlődését. Kormányom egyetért azzal, hogy meg kell vizsgálni a gazdasági fejlődés és a nyersanyag-kereskedelem problémáit, valamint a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok rendszerében felmerült kérdéseket. Ezek megoldásához kedvező körülményeket biztosítanak a nemzetközi helyzetben az utóbbi években bekövetkezett kedvező változások. A békés egymás mellett élés politikájának eredményeként az enyhülés — néhány területet kivéve — általánossá vált. A nagyhatalmak — elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok — tárgyalásai, számos nagy jelentőségű szerződés aláírása és életbe léptetése, az európai problémák rendezése, a biztonsági értekezlet előkészítése, a vietnami fegyverszünet, a közel-keleti rendezés irányába tett lépések bizakodással töltik el a népeket. Ugyanakkor azonban a gazdasági fejlődés kérdéseinek megoldását tanulmányozva egyetlen pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy e problémákat csakis az enyhülés megerősítése és viszszafordíthatatlanná tétele alapján oldhatjuk meg. A fejlődő országok viszonylagos elmaradottsága — állapította meg — az utóbbi években nem csökkent, hanem növekedett. Az éhínség az emberek millióinak mindennapos problémája, járványok pusztítanak, széles körű a kulturális elmaradottság. A magyar nép ezeket a problémákat nagyon jól megérti, mert ismeri saját tapasztalataiból. Korábban Magyarország azimperialista hatalmak játékszere volt, az imperialista monopóliumok szabad vadászterülete. Ennek egyszer s mindenkorra véget vetettünk. Csak úgy tudtuk ezt elérni, hogy a szocialista országokra, mindenekelőtt nagy barátunkra és szövetségesünkre, a Szovjetunióra támaszkodtunk. A mi országunk gazdasága stabil, ipari és mezőgazdasági termelésünk dinamikusan növekszik, nincs munkanélküliség, nincs infláció, és szüntelenül emelkedik a dolgozó nép életszínvonala. A vezető tőkésországok arra törekszenek, hogy a kapitalista rendszer válságának terheit más országokra és magától értetődően a gyengébbekre, ezen belül a fejlődő országokra — hárítsák át. A jelenlegi nemzetközi pénzügyi rendszer lehetőségeket nyújt a nagy tőkés monopóliumoknak a fejlődő országokat károsító nagyszabású manipulációkra. Mindebből következik, hogy a kialakult helyzetért a vezető tőkésországoké a felelősség. Kormányom megérti a fejlődő országok törekvéseit. Segítjük és támogatjuk önálló nemzetgazdaságuk kiépítését, azt, hogy szabadulni akarnak a neokolonialista befolyástól. Véglegesen meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a fejlődő országokat olcsó nyersanyag-kiter(Folytatása a 2. oldalon) AUSZTRIA FELSZABADULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA (MTI) Az Osztrák Kommunista Párt központi lapja, a Volksstimme szombati számában megemlékezett arról, hogy 29 éve szabadult fel Ausztria. „Amit a kommunista párt országunk legsötétebb óráiban, a náci megszállás idején kinyilvánított, a szabad, független állam visszaállítására — valóság lett.. — írta a lap. A vezércikk rámutatott, milyen nagy segítséget nyújtott a Szovjetunió az osztrák népnek. „A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy 1943-ban a moszkvai nyilatkozatban Ausztria szabad és független állami létének visszaállítását proklamálták. Az osztrák reakció erői azon mesterkednek, hogy ezek a tények feledésbe merüljenek vagy meghamisítsák őket, de a történelmi eseményeket nem lehet kitörölni — hangoztatja a Volksstimme. TILTAKOZÓ GYŰLÉS RIJEKÁBAN (MTI) Jugoszláviában változatlan hevességgel tartanak a tiltakozások az olasz kormány területi követelései és a jugoszláv határok közelében megtartott provokatív NATO- hadgyakorlat ellen. Az ország legnagyobb kikötővárosában, Rijekában pénteken 70 ezres tömeg nagygyűlésen követelte Jugoszlávia határainak elismerését és az olasz területi követelések elvetését. AZ AGRESSZIÓ FOGALMA (TASZSZ) Az agresszió fogalmának ■ meghatározásával foglalkozó különleges ENSZ- bizottság pénteken teljesítette a közgyűlés által rábízott feladatot, és egyhangúlag elfogadott egy tervezetet az agresszió fogalmának definíciójára. A most elkészült meghatározás kimunkálásán a szakemberek már fél évszázada fáradoztak. A tervezet jóváhagyásra az ENSZ-közgyűlés legközelebbi rendes ülésszaka elé kerül. A definíció szerint az agresszió nem egyéb, mint „fegyveres erő alkalmazása valamely állam által egy másik állam szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, avagy bármely egyéb olyan módon, amely ellentétben áll az ENSZ alapokmányával”. Az okmány kimondja továbbá, hogy „az agresszió a nemzetközi békével szemben elkövetett bűncselekmény. Az agresszort nemzetközi felelősség terheli.” A RUSSELL-BIRÓSAG ES A CHILEI JUNTA (AFP) A chilei junta szóvivője pénteken nyilatkozatban utasította vissza a Russell-bíróság megállapításait. Mint jelentettük, egy nemzetközi szintű, jogászokból álló bizottság a múlt héten Rómában szemtanúk vallomásait meghallgatva megállapította, hogy Chilében és más latinamerikai jobboldali diktatúrákban semmibe veszik az alapvető emberi jogokat, és a hatóságok magatartása kimeríti az emberiség ellen elkövetett bűntény fogalmát. NYUGTALANSÁG ETIÓPIÁBAN (AFP) Az etióp fővárosban szombaton újabb tömegtüntetésre került sor. A több ezer felvonuló magasabb munkabéreket, a munkakörülmények javítását, a városi autóbuszvállalat és a vasút néhány vezetőjének leváltását követelte, és azt, hogy bocsássák szabadon a Diredawa városban letartóztatott szakszervezeti vezetőket. Jijiga városban, ahol a katonaság harmadik, gépesített hadosztályának alakulatai a helyi rendőrség támogatásával magukhoz ragadták a hatalmat, továbbra is feszült a helyzet. A NAP HÍREIBŐL Asszad befejezte moszkvai tárgyalásait (TASZSZ) Szombaton a Kremlben Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára és Háfez Aszszád, a szíriai Baath-párt főtitkára, Szíria elnöke aláírták a közös nyilatkozatot. Ugyanakkor Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára és Abdullah Ahmar, a Baathpárt főtitkárhelyettese aláírták az SZKP és a Baath-párt kapcsolatainak 1974-es tervét. Szintén szombaton írták alá a Szovjetunió és Szíria hosszú lejáratú gazdasági és műszaki együttműködési tervét, az 1974—75-re szóló kulturális és tudományos együttműködési tervet, valamint az 1974. évi árucsere jegyzőkönyvét. A Szíriai Arab Köztársaság elnöke szombaton háromnapos moszkvai tartózkodás után Volgográdba utazott. Búcsúztatására a vnukovói repülőtéren megjelent Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin, Andrej Grecsko marsall és több más szovjet vezető. • •Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján — az országgyűlést 1974. április 24. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. Előreláthatólag az ülésszak napirendjére kerül a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a külügyminiszter beszámolója időszerű nemzetközi kérdésekről. A gabonaipar 151 milliós beruházása Mohácson Ragy teljesítményű bialinit A minap Mohácson dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ünnepélyesen felavatta a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat óriási gabonasilóst és takarmánykeverő üzemét. Szendrő Károly vállalati igazgató megnyitó beszédében elmondta, hogy az építők és szerelők hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából a létesítményeket a szerződésekben vállalt határidőre átadták. A kétszer ezervagonos vasbeton siló 73,5, a 480 vagonos acélsiló 16,8 és a naponta 24 vagon keverék takarmányt előállító üzem 60,8 millió forintba került. A 151 millió százezer forintos „gabonakombinát” az állami célcsoportos raktárépítési tervben valósult meg. Tavaly ugyanis a Minisztertanács módosította a gabonaipar raktárépítési programját. A tröszt vállalatai ötvenezer vagon siló helyett 55 200 vagon termény tárolására építhetnek raktárt. Ebben a tervidőszakban megkezdik és az V. ötéves terv első évében befejezik a tizenhatezer vagonos raktárépítési programot. A Minisztertanács ahhoz is hozzájárult, hogy a Gabona Tröszt külföldről ötezer vagon termény tárolására fémsilókat vásároljon.Tomay Tibor, a Gabona Tröszt igazgató főmérnöke kérdéseimre elmondta, hogy a múlt év végéig a gabonaipar 19 200 vagon termény raktározására épített vasbeton silót, és több mint hétezer vagon kenyér- és takarmánygabona tárolására szereltetett össze fémsilót. A silókat nagy teljesítményű tisztító, osztályozó és szárító berendezésekkel, távhőmérőkkel és szintjelzőkkel szerelték fel. Mindegyik korszerű siló mellett olyan laboratóriumok működnek, amelyeknek műszerei lehetővé teszik a gabona tárgyilagos minősítését. Az ipar számolt azzal is, hogy a jövőben fokozódik a termény vízi úton való szállítása, ezért a mohácsi vasbeton silóhoz olyan hajórakó berendezéseket szereltetett, amelyekkel óránként tíz vagon termény rakható be és ki. A Baján épülő siló ugyanekkora teljesítményű rakodó berendezéssel dolgozik majd.