Magyar Hírlap, 1974. április (7. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-14 / 102. szám

Megjelenik a hét minden nap­ján, a hétfői szám vasárnap esti kiadásban is. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztő­ség és kiadóhivatal: 1393. Pf. 305. Budapest VII., Lenin körút 9-11. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai: 221-285, 222-408, 429-350. Terjeszti a Magyar Posta.Magyar Hírlap ÁRA: 1 FORINT Előfizetési díj egy hónapra 25,- Ft. Előfizethető a lapkéz­­besítőknél, postahivatalokban és a posta hírlapüzleteiben. Külföldön a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Válla­lat (H-1389 Bp., Postafiók, 149.) kirendeltségei és bizo­mányosai terjesztik. 7. ÉVFOLYAM, 10­2. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 1978. ÁPRILIS 14. VASÁRNAP Jó mérleg­­ . Az utóbbi hetekben-hónapokban már több alkalommal hírt adtunk az 1973. évi népgazdasági terv teljesítéséről. Hogy mégis visszatérünk e témára, ezt elsősorban az indokolja, hogy a Mi­nisztertanács is megvizsgálta tavalyi munkánk eredményét. Vagyis, ezúttal a legilletékesebb állami szerv tartott elénk — képletesen szólva — visszapillantó tükröt, amelybe feltétlenül érdemes pil­lantást vetnünk. Az 1973. évi tervnek két fontos célki­tűzése volt: egyrészt tovább szilárdítani a népgazdaság egyensúlyát, másrészt megvalósítani a negyedik ötéves tervből adódó időarányos feladatokat. Sikerült-e valóra váltani terveinket? A kérdésre határozott igennel vála­szolhatunk. A kormány elé került jelen­tés szerint javult, tovább szilárdult ha­zánk pénzügyi helyzete; az állami költ­ségvetés a tervezettnél is kisebb hiány­nyal zárult. Ugyanakkor dinamikusabb volt a növekedés. A társadalmi összter­mék mintegy 6 százalékkal, a nemzeti jövedelem ennél is gyorsabban, 6,5-7 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem­nek a tervezettnél gyorsabb növekedé­sére főként az ipari termelés ad magya­rázatot, amely 7 százalékkal meghalad­ta az előző évi szintet s ez szintén 1 százalékkal több a tervezettnél. A leg­gyorsabban - csaknem 11 százalékkal — a vegyipar és a könnyűipar fejlődött. A termelésnövekedést jórészt a javuló termelékenységnek köszönhetjük, az ipar kisebb munkáslétszámmal, több és jobb ipari termékeket állított elő, mint korábban bármikor. A mezőgazdaság is kitett magáért: termelési értéke a ter­vezett 1—2 százalék helyett mintegy 6 százalékkal nőtt, a növénytermelés ér­téke 7—8 százalékkal, az állattenyészté­sé 2—3 százalékkal. Soha azelőtt Ma­gyarországon nem termeltek annyi bú­zát és kukoricát, mint 1973-ban. A kép­hez azonban az is hozzátartozik, hogy némely területen a vártnál kevesebbet takarítottunk be, a háztartások tovább­ra is a zöldségfélék hiányát érzik. A termelés javulása, bővülése és kor­szerűsítése az igényesebb hazai ellátás mellett az export gyors - a tervezettnél sebesebb - ütemű növelését is lehető­vé tette. A vállalatok egyaránt kihasz­nálták a tőkés piaci konjunktúrát és a szocialista piaci lehetőségeket. Nem­csak jobban dolgoztunk, hanem jobban is éltünk 1973-ban, mint a korábbi években: a bér és bérjellegű jövedel­mek több mint 8 százalékkal emelked­tek; a központi béremelésben részesült munkások átlagbére 10 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak változását is figyelem­be véve, e munkások reálbére átlago­san 6,5-7 százalékkal lett nagyobb az előző évinél. Ám arra is figyelnünk kell, ami nem sikerült a tervezetthez mérten. A terme­lés szerkezete nem változott a kellő mértékben és a gazdaságosság sem eléggé fokozódott. Alacsonyabb lett a fogyasztás és a beruházás, viszont a kelleténél jobban nőtt a befejezetlen beruházások állománya. S bár összes­ségében teljesítettük a lakásépítési ter­veket - valamivel kevesebb állami la­kás épült, mint amennyit beütemeztünk. Eredményeink és gondjaink mérlege változatlanul kedvező képet mutat, ám az is bizonyos, a negyedik ötéves terv maradéktalan teljesítéséért jobb mun­kával tartozunk­­ önmagunknak. Támogatjuk a fejlődő országok igazságos törekvéseit \!­Puja Frigyes beszéde az ENSZ közgyűlésén (MTI) Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának pém­ek délpáni ülésén fel­szólalt Puja Frigyes magyar külügymi­niszter. Beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta: „A rendkívüli ülésszak napirendjén szereplő kérdések korunk égető problé­mái közé tartoznak, amelyeknek kielé­gítő megoldása kedvezően befolyásolná sok ország gazdasági fejlődését. Kor­mányom­­ egyetért azzal, hogy meg kell vizsgálni a gazdasági fejlődés és a nyers­anyag-kereskedelem problémáit, vala­mint a nemzetközi gazdasági és pénz­ügyi kapcsolatok rendszerében felmerült kérdéseket. Ezek megoldásához kedvező körülményeket biztosítanak a nemzetkö­zi helyzetben az utóbbi években bekö­vetkezett kedvező változások. A békés egymás mellett élés politikájának ered­ményeként az enyhülés — néhány terü­letet kivéve — általánossá vált. A nagy­hatalmak — elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok — tárgyalásai, szá­mos nagy jelentőségű szerződés aláírása és életbe léptetése, az európai problé­mák rendezése, a biztonsági értekezlet előkészítése, a vietnami fegyverszünet, a közel-keleti rendezés irányába tett lépé­sek bizakodással töltik el a népeket. Ugyanakkor azonban a gazdasági fejlő­dés kérdéseinek megoldását tanulmá­nyozva egyetlen pillanatra sem téveszt­hetjük szem elől, hogy e problémákat csakis az enyhülés megerősítése és visz­­szaf­ordít­hatatlanná tétele alapján old­hatjuk meg. A fejlődő országok viszonylagos el­maradottsága — állapította meg — az utóbbi években nem csökkent, hanem növekedett. Az éhínség az emberek mil­lióinak mindennapos problémája, járvá­nyok pusztítanak, széles körű a kulturá­lis elmaradottság. A magyar nép ezeket a problémákat nagyon jól megérti, mert ismeri saját tapasztalataiból. Korábban Magyaror­szág az­­imperialista hatalmak játéksze­re volt, az imperialista monopóliumok szabad vadászterülete. Ennek egyszer s mindenkorra véget vetettünk. Csak úgy­ tudtuk ezt elérni, hogy a szocialista or­szágokra, mindenekelőtt nagy barátunk­ra és szövetségesünkre, a Szovjetunióra támaszkodtunk. A mi országunk gazda­sága stabil, ipari és mezőgazdasági ter­melésünk dinamikusan növekszik, nincs munkanélküliség, nincs infláció, és szün­telenül emelkedik a dolgozó nép élet­­színvonala. A vezető tőkésországok arra töreksze­nek, hogy a kapitalista rendszer válsá­gának terheit más országokra é­s ma­gától értetődően a gyengébbekre, ezen belül a fejlődő országokra — hárítsák át. A jelenlegi nemzetközi pénzügyi rendszer lehetőségeket nyújt a nagy tő­kés monopóliumoknak a fejlődő orszá­gokat károsító nagyszabású manipulá­ciókra. Mindebből következik, hogy a kialakult helyzetért a vezető tőkésorszá­goké a felelősség. Kormányom megérti a fejlődő orszá­gok törekvéseit. Segítjük és támogatjuk önálló nemzetgazdaságuk kiépítését, azt, hogy szabadulni akarnak a neokolonia­­lista befolyástól. Véglegesen meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a fej­lődő országokat olcsó nyersanyag-kiter­(Folytatása a 2. oldalon) AUSZTRIA FELSZABADULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA (MTI) Az Osztrák Kommu­nista Párt központi lapja, a Volksstimme szombati számá­ban megemlékezett arról, hogy 29 éve szabadult fel Ausztria. „Amit a kommunis­ta párt országunk legsötétebb óráiban, a náci megszállás idején kinyilvánított, a sza­bad, független állam vissza­állítására — valóság lett.. — írta a lap. A vezércikk rámutatott, mi­lyen nagy segítséget nyújtott a Szovjetunió az osztrák nép­nek. „A Szovjetuniónak kö­szönhetjük, hogy 1943-ban a moszkvai nyilatkozatban Ausztria szabad és független állami létének visszaállítását proklamálták. Az osztrák reakció erői azon mesterkednek, hogy ezek a tények feledésbe merüljenek vagy meghamisítsák őket, de a történelmi eseményeket nem lehet kitörölni — hangoztatja a Volksstimme. TILTAKOZÓ GYŰLÉS RIJEKÁBAN (MTI) Jugoszláviában vál­tozatlan hevességgel tartanak a tiltakozások az olasz kor­mány területi követelései és a jugoszláv határok közelében megtartott provokatív NATO- hadgyakorlat ellen. Az ország legnagyobb kikö­tővárosában, Rijekában pénte­ken 70 ezres tömeg nagygyű­­­lésen követelte Jugoszlávia határainak elismerését és az olasz területi követelések el­vetését. AZ AGRESSZIÓ FOGALMA (TASZSZ) Az agresszió fo­galmának ■ meghatározásával foglalkozó különleges ENSZ- bizottság pénteken teljesítette a közgyűlés által rábízott feladatot, és egyhangúlag el­fogadott egy tervezetet az ag­resszió fogalmának definíció­jára. A most elkészült meg­határozás kimunkálásán a szakemberek már fél évszá­zada fáradoztak. A tervezet jóváhagyásra az ENSZ-köz­gyűlés legközelebbi rendes ülésszaka elé kerül. A definíció szerint az ag­resszió nem egyéb, mint „fegyveres erő alkalmazása valamely állam által egy má­sik állam szuverenitása, terü­leti integritása vagy politikai függetlensége ellen, avagy bármely egyéb olyan módon, amely ellentétben áll az ENSZ alapokmányával”. Az okmány kimondja továbbá, hogy „az agresszió a nemzetközi béké­vel szemben elkövetett bűn­cselekmény. Az agresszort nemzetközi felelősség terheli.” A RUSSELL-BIRÓSAG ES A CHILEI JUNTA (AFP) A chilei junta szó­vivője pénteken nyilatkozat­ban utasította vissza a Rus­sell-bíróság megállapításait. Mint jelentettük, egy nemzet­közi szintű, jogászokból álló bizottság a múlt héten Rómá­ban szemtanúk vallomásait meghallgatva megállapította, hogy Chilében és más latin­­amerikai jobboldali diktatú­rákban semmibe veszik az alapvető emberi jogokat, és a hatóságok magatartása kime­ríti az emberiség ellen elkö­vetett bűntény fogalmát. NYUGTALANSÁG ETIÓPIÁBAN (AFP) Az etióp fővárosban szombaton újabb tömegtün­tetésre került sor. A több ezer felvonuló magasabb munka­béreket, a munkakörülmények javítását, a városi autóbusz­­vállalat és a vasút néhány ve­zetőjének leváltását követelte, és azt, hogy bocsássák szaba­don a Diredawa városban le­tartóztatott szakszervezeti ve­zetőket. Jijiga városban, ahol a ka­tonaság harmadik, gépesített hadosztályának alakulatai a helyi rendőrség támogatásával magukhoz ragadták a hatal­mat, továbbra is feszült a helyzet. A NAP HÍREIBŐL Asszad befejezte moszkvai tárgyalásait (TASZSZ) Szombaton a Kremlben Leo­­nyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja KB főtitkára és Háfez Asz­­szád, a szíriai Baath-párt főtitkára, Szíria elnöke aláírták a közös nyilatkozatot. Ugyanakkor Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára és Abdullah Ahmar, a Baath­­párt főtitkárhelyettese aláírták az SZKP és a Baath-párt kapcsolatainak 1974-es tervét. Szintén szombaton írták alá a Szovjet­unió és Szíria hosszú lejáratú gazdasági és műszaki együttműködési tervét, az 1974—75-re szóló kulturális és tudomá­nyos együttműködési tervet, valamint az 1974. évi árucsere jegyzőkönyvét. A Szíriai Arab Köztársaság elnöke szombaton háromnapos moszkvai tartóz­kodás után Volgográdba utazott. Búcsúz­tatására a vnukovói repülőtéren megje­lent Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgor­­nij, Alekszej Koszigin, Andrej Grecsko marsall és több más szovjet vezető. • •Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján — az országgyűlést 1974. április 24. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. Előreláthatólag az ülésszak napirendjére kerül a családjogi tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a külügyminiszter beszámolója időszerű nemzetközi kérdésekről. A gabonaipar 151 milliós beruházása Mohácson Ragy teljesítményű bialinit A minap Mohácson dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes ünnepélyesen felavatta a Ba­ranya megyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat óriási gabonasilóst és takarmánykeverő üzemét. Szendrő Ká­roly vállalati igazgató megnyitó beszédé­ben elmondta, hogy az építők és szere­lők hazánk felszabadulásának 29. évfor­dulója alkalmából a létesítményeket a szerződésekben vállalt határidőre átad­ták. A kétszer ezervagonos vasbeton siló 73,5, a 480 vagonos acélsiló 16,8 és a na­ponta 24 vagon keverék takarmányt elő­állító üzem 60,8 millió forintba került. A 151 millió százezer forintos „gabona­kombinát” az állami célcsoportos rak­tárépítési tervben valósult meg. Tavaly ugyanis a Minisztertanács módosította a gabonaipar raktárépítési programját. A tröszt vállalatai ötvenezer vagon siló he­lyett 55 200 vagon termény tárolására építhetnek raktárt. Ebben a tervidőszak­ban megkezdik és az V. ötéves terv el­ső évében befejezik a tizenhatezer va­gonos raktárépítési programot. A Minisz­tertanács ahhoz is hozzájárult, hogy a Gabona Tröszt külföldről ötezer vagon termény tárolására fémsilókat vásárol­jon.Tomay Tibor, a Gabona Tröszt igaz­gató főmérnöke kérdéseimre elmondta, hogy a múlt év végéig a gabonaipar 19 200 vagon termény­ raktározására épí­tett vasbeton silót, és több mint hétezer vagon kenyér- és takarmánygabona tá­rolására szereltetett össze fémsilót. A si­lókat nagy teljesítményű tisztító, osztá­lyozó és szárító berendezésekkel, távhő­mérőkkel és szintjelzőkkel szerelték fel. Mindegyik korszerű siló mellett olyan laboratóriumok működnek, amelyeknek műszerei lehetővé teszik a gabona tár­gyilagos minősítését. Az ipar számolt az­zal is, hogy a jövőben fokozódik a ter­mény vízi úton való szállítása, ezért a mohácsi vasbeton silóhoz olyan hajórakó berendezéseket szereltetett, amelyekkel óránként tíz vagon termény rakható be és ki. A Baján épülő siló ugyanekkora teljesítményű rakodó berendezéssel dol­gozik majd.

Next