Magyar Hírlap, 1975. április (8. évfolyam, 90-118. szám)

1975-04-01 / 90. szám

ni/­ V­f . . / Megjelenik e hét minden nop- pSSt J|£f| SJ8| ARrAl | FORINT esU kiodósbon 'S.^Kiodjo^ o HB jHl J» SBSL RBB| j R| ■ ■■ BB nopro 20.- Fi, 7 nópro^S.­ seg és kiadóhivatal: 1393. Pf. pjl&S SB jjg| «1*81 kffjgi lfj§ raj jEferefiffl flH jnj jfflj HI M feji­tőknél, postahivatalokbal • 305, Budapest VII., Lenin körút liM IH lIB ||i|H fill siti ffj ||§Gm H In ■HJpsj a posta hírlapüzleteiben. Kül-9—11, A szerkesztőség és a B|b| 18 ifi W BS| WA B BMEf B II földön a Kultúra Könyv és kiadóhivatal telefonszámai: H| WB M ByB B H fi gSjpi H gjfg |E| |g §9 Bi | Hu I ° p^K u I ke^re ede l^r­ ^ Va Ihj -Terjeszti a Magyar Posta. « ® VMP n H «1 H H N­ fl « HB m Hl ■ martUtaT'leteszük.' 65 b' POLITIKAI NAPILAP 197­5. ÁPRILIS 1. KEDD «. ÉVFOLYAM, »0. SZÁM Da Kang városa felszabadult A DIFK rendkívüli intézkedései (VNA, AFP, AP) Március 29-én, szom­baton helyi idő szerint 15 órakor a felsza­badító erők és a lakosság teljes egészében elfoglalta Da Nang városát — jelentette be vasárnap nyilvánosságra hozott köz­leményében a dél-vietnami népi felsza­badító fegyveres erők parancsnoksága. A hazafias erők — hangsúlyozza a köz­lemény — nagyszámú ellenséget harckép­telenné tettek, jelentős számú foglyot ej­tettek, és birtokukba kerítették az ellen­ség teljes fegyverzetét. Emberek százez­rei, szembefordulva a Thieu-adminisztrá­­ció erőszakos kitelepítő intézkedéseivel, visszatértek Da Nangba, és üdvözölték a felszabadító erők harcosait. A Thieu-csa­­patok tisztjeinek, katonáinak és funkcio­náriusainak tízezrei a forradalmi erők felhívásának eleget téve, csatlakoztak a lakossághoz. Szerte Da Nangban a Dél­vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának zászlói lobognak. (Folytatása az 5. oldalon) / Gazdag ünnep Húsvéthétfő - nyolctól négyig Húsvéthétfő. „Szagos ünnep” — jut eszünkbe ironikus, tiszántúli titulusa e napnak. Tényleg­ kevés bizarrabb szag­­illat orgiát tud komponálni az ember — összemossa, elegyíti a füstölt sonka telt, a kölni átható, s a nehéz szeszek mellbe vágó párját, „gyúr” belőle igazi „húsvét­­szagot". Most most. Életünk apró mo­­zaikjá­nak színe: milyen minősítést kap­hat az illat? Mennyi benne a vízzel te­jes, a fehérre hígított kölni, mennyi a Christian Dior, mennyi a szalonnabőrrel pótolt töltött káposztáé és a kötözött sonkáé, s vegyül-e vajon vendégnek ki­járó­,drág­a ital párája belé? Munkatársaink húsvéthétfőn ,,beleszi­matoltak” a levegőbe. Gazdag húsvétünk volt — ezt érezték. Pedig ez az ünnep is csak olyan, mint a többi. Pénteken, szombaton hosszú, törtön sorokban várakoztak az emberek a közértek. „Csemege-szaküzletek pénztá­rai előtt — megvásárolva másfél száz vagon húst, hogy azután görnyedve a súlyos teher alatt, hazáig szállítsák a sonkát, bort, kenyeret. És eljött a va­sárnap is, amikor a háziasszonyok a fő­zéstől, mások az evéstől fáradtan gon­doltak vissza a hétköznapok nyugalmá­ra. Hétfőre azonban eltűntek a lakoma nyomai a lányos házaknál, s — tetszik, nem tetszik — ünneplőt öltöttek a fiú­gyermekek is a tavaszt, a lányokat kö­szönteni, illően. A pöttöm legénykén széles nyak­kendő, a kék ruha feszül, akárha új lenne. De hogyan is lehetne új, amikor a nadrág szara bakáig ér, és a válltömés is éppen légy őrzi a feszülő izmokat Még ,fél sincs, de idegesen járkál fel s alá, akár egy randevúra váró kamasz. Óráját né­zi, és a szemközti ház nyolcadik eme­letét. Végre odafenn megjelenik két kó­cos fej, integetnek, mondanak is vala­mit. A gyerek hátat fordít az erkély­nek, bosszús-izgatottan mormogja, in­kább csak magának­: — Lusták vagytok! Hét óra már el­múlt ... Teljesen lejáratjuk magunkat... S nem lehet tudni, pontosan mire gon­dol: az erkölcsiekre vagy az anyagiakra? Margit néni lesepregeti az érkezőnek — mikor hellyel kínálja — a kárpitozott széket. A valamikori — s ak­kor is­ fény­­lőn tiszta — hokkedli megtisztelő tiszto­gatásából ez még megmaradt. Mint ahogy megmaradt a körbe folyosóra nyí­ló konyha­szoba a Jász utcai házban, ahonnan négy lányt házasított ki a MÁ­­VAG lakatosa. (Folytatása a 3. oldalon) Húsvét két napján nem nagyon örvendeztetett meg bennünket az időjárás. A nap néha-néha bukkant ki a felhők mögül. Ennek ellenére a játszóterek hintái mindenütt „megteltek”, így Oroszlányban is (MTI Totó : Kozák Albert felvétele) A felszabadulás 30. évfordulója alkalmából Magyar kulturális napok kezdődnek a Szovjetunióban Megérkezett Budapestre a román párt- és kormánydelegát­ió A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége Budapesten Papi Niculescu-Mizil, a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsága Poli­tikai Végrehajtó Bizottsága tagja, az első miniszter helyettese, oktatás- és nevelés­ügyi miniszter vezetésével hétfőn a dél­utáni órákban román párt- és kormány­­küldöttség indult Budapestre. A dele­gáció részt vesz a hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulóját köszöntő ünnep­ségeken. A román párt- és kormányküldöttség búcsúztatásán a bukaresti repülőtéren megjelent Emil Draganescu, az első mi­niszter helyettese és dr. Biczó György, a Magyar Népköztársaság bukaresti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. A delegáció a késő délutáni órákban megérkezett Budapestre. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, dr. Garamvölgyi Ká­roly oktatási miniszterhelyettes és Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője fogadta. Ott volt Iloan Colot, a Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete is. Dr. Orbán László kulturális miniszter vezetésével kulturális küldöttség utazott hétfőn Moszkvába, a magyar kultúra napjainak rendezvényeire. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Molnár Ferenc­ kulturális államtitkár. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A Magyar küldöttség megérkezett Moszkvába. A Szovjetunió különböző városaiban a magyar kultúra napjai alkalmából kiállí­tásokat rendeznek, s találkozókat szer­veznek olyan személyekkel, akik részt vettek Magyarország felszabadításában. Alma-Atában, Kazahsztán fővárosában Magyarország ma címmel fotókiállítás nyílt meg. Magyar filmeket mutatnak be a köztársaság különböző mozijaiban. Kijevben Magyarország felszabadulá­s F­oly­tatása a 3. oldalon) ­ Csillagok a szárítósban Beszélgetés Teofilo Stevenson olimpiai és világbajnok edzőjével A müncheni olimpia ökölvívótornájá­nak szenzációját a kubai csapat szerep­lése jelentette. A harmatsúlyú Orlando Martinez, a váltósúlyú Emilio Correa és a nehézsúlyú Teofilo Stevenson olimpiai bajnoki címet nyert, a félne­hézsúlyú Corrillo ezüst-, a légsúlyú D. Rodriguez bronzéremmel tért haza. A kubai ököl­vívók tavaly Havannában, a sportág el­ső világbajnokságán bizonyították, hogy megalapozott, megérdemelt volt a mün­cheni siker, öt súlycsoportban nyertek világbajnoki címet! „Kuba — írta talá­lóan egy angol sportlap — ugyanaz ma az ökölvívásban, mint néhány esztendeje a futballban Brazília volt. A nehézsú­lyú olimpiai és világbajnok Teofilo Ste­venson pedig a szorító Pelé­je .. A müncheni olimpia és a havannai vi­lágbajnokság óta bárhol lépjenek szokí­­tóba a kubai ökölvívók, garantált a telt ház! A nehézsúlyú profi világbajnok, Cassius Clay (Muhammad Ali) menedzse­re például kijelentette: ha Stevenson ki­állna Ali ellen, szűk lenne a világ leg­nagyobb stadionja is ... Csakhogy a ku­bai bajnoknak esze ágában sincs a pro­fik táborára szegődni! — Teofilo nagyon szerény, céltuda­tos, szorgalmas fiatalember — mondta a kubai ökölvívó-válogatott vezető­edző­je, a 38 éves Alcides Sagarra Caron. — Főiskolára jár, a családjának él, a ku­bai sport hírét szeretné öregbíteni a montreali, a moszkvai, sőt, mivel még akkor is csak 32 éves lesz, az 1984. évi olimpián is... Minek tulajdonítja a kubai ökölvívás sikereit? — Az ökölvívás nálunk rendkívül népszerű.. A szakosztályok, versenyzők, edzők, minden lehetséges támogatást megkapnak a kormánytól. Fidel Castro gyakori vendég a versenyeken, sőt, az edzéseken is. Fiatal korában ő maga is öklözött, lelkes, értő kedvelője a sport­ágnak. Kubában tizenhétezer versenyzőt tartunk számon, rajtuk kívül a klubok­ban, sportiskolákban sok tízezer 10—14 éves gyerek ismerkedik a sportág alap­elemeivel. Az edzések változatosak, ér­dekesek, nagy intenzitási­ak. Az élver­senyzők naponta két-három órát tré­ningeznek, kiegészítő sportágként röp­­labdáznak, atletizálnak, súlyt emelnek. — Hallott-e már a magyar ökölvív speciális erőfejlesztő módszeréről, a­­ vágásról? — Hogyne! Papp László jó barátom, beszélt már erről. De nálunk mások a lehetőségek, sajátosságok, a favágást mi cukornádaratással pótoljuk, ez legalább olyan nehéz és hasznos munka. — Az ön véleménye szerint melyek egy jó ökölvívó legjellemzőbb tulajdon­ságai ? — A legfontosabb, hogy a versenyző legyen intelligens. A nyers erő önmagá­ban semmire sem képesít. A szorítóban másodpercenként adódnak váratlan helyzetek, dönteni, mérlegelni, taktikáz­ni kell. A legmegfelelőbb harcmodort csak olyan ember tudja rákényszeríteni az ellenfélre, aki szellemileg is felnőtt a feladathoz. Nagyon fontos a jó erőn­lét, a robbanékonyság, a reflexek gyor­sasága és az erő, de hangsúlyozom, csak (Folytatása a 12. oldalon) Teofilo Stevenson Mai számunkból: Közlekedés, biztonság (2. oldal) Kiegyensúlyozottan (3. oldal) A CIA hideg és forró háborúi (4. oldal) Április 1-én életbe lép a zajszabvány (7. oldal) Magyar műszer a szputnyikon (9. oldal) Moszkva olimpiai város (11. oldal) Jelentés a labdarúgó-válogatottról A romlás és a kegyelet virágai (12. oldal)

Next