Magyar Hírlap, 1976. március (9. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

d • ' -l V JH JH U m ^ / MA: TANÁCSOK FÓRUMA # ÄÄS5 1|b Alsa m Ilin b nm ARA: so fillér 1303. Pf. 305. Budapest VII.. WmEA J||g| |||S g| gjEE §1 || pfMfl |0 a II 11 |fll P fi Havi előfizetési díj 20.- Ft Lenin totul 9-11. A szerkesz- BMIiWB §Bfi M___ fgff ||f§ Sf jgg I­FbS fi 19 |§§ 1||& M Előfizethető a kézbesítőknél, tőség­es a kiadóhivatal tele- EBnFfgf| ff fl ff BfS W lg M&W feg HM Bi Ulf H fül fw postahivatalokban. Külföldön fonszama,­ 221-285, 222-408. Higig li 11 0 Bfl ff fi l|| fH ü tü Ml É a Kultúra Könyv- és Hírlap Sf“*­**- HflHl­ g mii ébi Írnia fii sset““-~ *. ÉVFOLYAM, 3­2. SZÁM POLITIKAI NAPILAP 197­6. MÁRCIUS 2. KEDD . tylp­, 1. A nemzetiségi művelődésért Farsang búcsúztatás. Eszten­dőkön át a mohácsi busaálar­­cos, szalmabábégetős látványos­ság zárta — nemcsak a farsan­got, hanem a magyarországi nemzetiségek vígasságainak év­adját is; következő télig jósze­rivel semmilyen hagyományápo­ló, kulturális eseményre nem került sor. Az idén más a hely­zet. Ezt mutatják a vasárnap Oroszlányban megkezdődött nemzetiségi kulturális napok. Ha mostanában átlapozzuk a magyarországi nemzetiségi szö­vetségek éves programját , adataiban is, minőségében is gyökeresen megváltozott képet találunk. Olyat, melyben csak mint idegenforgalmi vagy ven­dég­látóipari érdekességként szerepel a sramlizenés, vagy guznyiraszós bál; átgondolt mű­­velődési-önművelési program rendezvényeiről informál az éves műsor. Oktatáspolitikai intézke­dések eredményéről, a nemzeti­ségi szellemi élet megfiatalodá­sáról. Két eredőjű folyamat ez; kiteljesedéséhez az állam kö­vetkezetes nemzetiségi politiká­ja, s a nemzetiségek - törté­nelmi okokból létrejött - bizo­nyos fokú befelé fordulásának oldódása vezetett Az elmúlt évtizedben különö­­­sen sok lépés történt például az anyanyelvi oktatási rendszer területi és vertikális megerősíté­se érdekében. A legtöbb, jelen­tős számú nemzetiségi lakossá­gú megyében az óvodától a kö­zépiskoláig igyekeztek folyama­tos oktatási rendszert létrehozni. Többnyire sikerrel, de nem ke­vés gonddal. Elsősorban a meg­felelő szakképzettségű, a falu, vagy tájkörzet nyelvét anyanyel­vi fokon ismerő pedagógusok hiányoznak sok helyen. Igen szükségesnek látszik a nemzeti­ségi fiatalok anyaországban tör­ténő diplomaszerzésének foko­zott támogatása, a lehetőségek bővítése. Csak első pillanatban tűnik meglepőnek, hogy inspirálóan hatott a nemzetiségi együttesek munkájára, a helytörténeti ku­tatásokra, a tárgyi és szellemi néprajz emlékeinek összegyűjté­sére a ,,Repülj páva" vagy a honismereti mozgalom. Számos tánccsoport, daloskor alakult, illetve megfiatalodott, tájházak, falumúzeumok sora nyílt Az együttes szereplések folytán pe­dig az egész ország kulturális vérkeringésébe kapcsolódott, an­nak szerves részévé vált a nem­zetiségek művészete, hagyo­mányőrző tevékenysége. Mindez együtt pedig a lenini nemzetiségi politika végrehajtá­sához teremtett még kedvezőbb feltételeket, azoknak a követel­ményeknek a megvalósításához, amelyek még egységesebbé, s közműveltségében is gazdagab­bá tesznek minden több nem­zetiségű szocialista országot. Az SZKP XXV. kongresszusa elfogadta a KB beszámolóját Leonyid Brezsnyev vitazáró beszéde — Alekszej Koszigin referátuma a Szovjetunió népgazdasága 1976—80. évi Pirityi Sándor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti Moszkvá­ból. Az SZKP XXV. kongresszusa hétfőn délelőtt, munkájának ha­todik napján lezárta a kongresz­­szus első két napirendi pontját. A mindössze félórás délelőtti ülésen Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja elnökölt. Bejelentet­te, hogy az első két napirendi ponttal, tehát a központi bizott­ság és a központi revíziós bizott­ság beszámolóival kapcsolatban 139 delegátus jelentkezett szólás­ra, s 44 vitafelszólalás hangzott el. Kunajev javaslatára a kong­resszus megszavazta az első két napirendi pont vitájának lezárá­sát. Ezután az ''elnök felkérte Leonyid Brezsnyecet, az SZKP KB főtitkárát, az első napirendi pont előadóját vitazáró beszédé­nek elmondására. Leonyid Brezsnyev az alábbi vitaösszefoglalót mondta el: Kedves elvtár­saim! A központi bizottság beszámo­lójának megvitatásában részt vettek minden köztársaságunk képviselői, a központi bizottságok titkárai, a területi pártbizottsá­gok titkárai, felszólaltak­­a mun­kások, kolhozparasztok, értelmi­ségiek képviselői. A párt bel- és külpolitikája kérdéseinek széles körét érintették. Nem kétséges, hogy az új központi bizottság, amelyet majd megválasztunk, fi­gyelmesen tanulmányozni fogja az elhangzott észrevételeket, s azokat figyelembe veszi majd munkájában. Az általános vitáról szólva há­rom mozzanatot szeretnék ki­emelni. Szerintem ezek a legfon­tosabbak. Mindenekelőtt nagy megelége­déssel állapítható meg, hogy a kongresszuson felszólalt vala­mennyi küldött egyöntetűen he­lyeselte a központi bizottság po­litikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Teljes támogatást kapott a központi bizottság be­számolójában vázolt, jövőre vo­natkozó irányvonal is. Elvtársak, ez azt jelenti, hogy sokmilliós pártunk — amelynek akaratát mi itt kifejezésre jut­tatjuk — eszmeileg és politikai­lag összeforrottan, egységesen fo­gadta XIIV. kongresszusát. Ki kell emelni a vita rendkívül konstruktív, tárgyszerű és elv­­szerű jellegét. Az elmúlt ötéves terv eredményeinek komoly elemzése, a párt és az ország je­lenének és jövőjének átgondolá­sa, fejlődésünk számos problémá­jára vonatkozó érdekes javasla­tok, saját tevékenységünk önkri­tikus, követelményeket támasztó megközelítése — ezek az itt el­hangzott beszédek legfőbb jel­lemvonását. Ez pedig azt jelenti, hogy a kongresszuson csakúgy, mint az egész pártban, a kommunisták­hoz méltó, alkotói munkastílus uralkodik. Egységesen és erőtel­jesen hallatták szavukat a prole­tár internacionalizmusról, a né­pek barátságáról és a békéért vívott harcról. Ez a mi politi­kánk és ettől nem térünk el. Ki kell emelni a felszólalók nagy optimizmusát, magabiztos, céltudatos hangját. Mindez az ügyünk sikerébe, a terveink rea­litásába vetett szilárd meggyőző­désnek és annak a felismerésnek az eredménye, hogy ha a párt kollektív bölcsességével kijelöli a célokat, kitűzi saját maga és az egész ország feladatait,­ akkor megvalósulnak ezek a célok, megoldódnak ezek a feladatok. Köszönetet mondok mindazok­nak az elvtársaknak, akik nagy­ra értékelték a beszámolót, s el­ismerő szavakkal szóltak köz­ponti bizottságunkról, politikai bizottságunkról, rólam és külföl­di barátainkról. De az a helyes dolog, ha eddigi sikereinket úgy tekintjük, mint a párt vezető szervei, továbbá a pártbizottsá­gok és az­ összes pártszervezet kollektív munkájának, együttes erőfeszítéseinek eredményét. Mi akkor járunk el helyesen, akkor járunk el lemm­i módon, ha eredményeink tudatában, figyel­münket e még meglevő fogyaté­kosságokra, a megoldatlan fel­adatokra összpontosítjuk. Úgy gondolom, a kongresszus küldöttei egyetértenek azzal, hogy az ügy ilyen megközelítése min­dennél jobban elősegíti a kom­munisták és egész népünk poli­tikai aktivitásának és alkotó energiájának fokozódását. Engedjék meg, hogy ennek je­gyében zárjam szavaimat. Úgy gondolom, hogy a központi bi­zottság beszámolójáról folytatott vita jellege és tartalma mentesít a terjedelmesebb záróbeszédtől. Ezt követően Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja az első napirendi pont­tal kapcsolatos határozati javas­lat előkészítésére alakított 110 tagú bizottság megbízásából fel­olvasta a határozati javaslatot. A kongresszus mind ezt, mind a központi revíziós bizottság beszá­molóját­­jóváhagyó határozati ja­vaslatot egyhangúlag, lelkes taps és éljenzés közepette elfogadta. PAPANDREU JUGOSZLÁVIÁBAN (MTI) Andreasz Pa­pandreu, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) elnöke hétfőn baráti látogatásra Jugo­szláviába érkezett. A PASOK programja előirányozza a nagy­vál­lalatok, a bankok, a kül­kereskedelem és a nagy­birtokok társadalmasítá­sát, földművesszövetke­zetek létrehozását. Pa­pandreu — a mozgalom külpolitikai célkitűzé­seiről szólva — állást foglalt a külföldi tá­maszpontok felszámolá­sa, Görögországnak a NATO-ből való kilépése mellett. ATHÉN: CÁFOLJÁK AZ ÖSSZEESKÜVÉST (ANS­A) A görög kor­mány szóvivője hétfőn kategorikusan cáfolta a Nea című athéni esti lap tudósítását, amely szerint a katonai dikta­túra visszaállítására irá­nyuló összeesküvést lep­leztek le a hadseregben. A görög lapnak az ál­lamcsínnyel kapcsolatos kombinációja — mint a szóvivő cáfolatából kitűnt — egy ezredes letartóztatásán alapulha­tott. A Nea értesülései között ugyanakkor sze­repelt az is, hogy a fegyveres erők egy mo­­narchista beállítottságú csoportja különleges egységet hozott létre, amelynek szabotázsak­ciók és gyilkosságok el­követése lett volna a feladata. HAZAÉRKEZETT NIXON PEKINGBŐL (UPI, AP) Vasárnap éjszaka hazaérkezett Kínából Richard Nixon volt amerikai elnök. Ni­xon kilenc napot törtött Kínában, látogatása so­rán kétórás beszélgeté­sen Mao Ce-tung, a Kí­nai Kommunista Párt elnöke is fogadta. A politikust szállító Boeing 707 típusú gép­hez csupán a szűk ba­ráti kör, valamint a washingtoni kínai nagy­­követség két diplomatá­ja s vagy negyven új­ságíró jött ki a Los Angeles-i repülőtérre. AZ IZLANDI-BRIT VISZÁLY (AFP) Az Északi Ta­nács elnöksége vasárnap Koppenhágában közzé­tett nyilatkozatában kö­vetelte a brit fregattok kivonását Izland 200 tengeri mérföldre kiter­jesztett halászati vizei­nek területéről. A nyi­latkozat rámutatott, hogy az angol hajók je­lenléte akadályozza az Izland és Anglia közöt­ti tőkehalháború rende­zését. Mint ismeretes, az öt észak-európai országot (Dániát, Svédországot, Norvégiát, Finnországot és Izlandot) magában foglaló Északi Tanács állandó miniszteri taná­csa szombat óta ülése­zik a dán fővárosban. CARACAS­PÉREZ ELNÖK BESZÉDE (TASZSZ) A venezue­lai kormány beszüntet minden együttműködést azokkal a nemzetközi társaságokkal, amelyek részt vettek megveszte­getési akciókban és ha­sonló machinációkban — jelentette ki Cara­­casban Carlos Andres Pérez venezuelai elnök. Közölte, hogy jelenleg folyik az Occidental Petroleum amerikai olajmonopólium tör­vénytelen akcióinak ki­vizsgálása. A NAP HÍREIBŐL Határozat „A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa, mi­után meghallgatta és megvitatta L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára előterjesztésében az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját a párt soron levő bel- és külpolitikai feladatairól, elhatározta: „ Teljes egészében helyesli a párt központi bizottsága po­litikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. O Jóváhagyja az SZKP KB beszámolóját és javasolja minden pártszervezetnek, hogy munkájában érvényesítse azokat a tételeket és feladatokat, ame­lyeket L. 1. Brezsnyev vetett fel az SZKP központi bizottsági be­számolójában." Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a központi bizottság titká­ra lépett ezután a szónoki emel­vényre, s felolvasott egy nyilat­kozattervezetet, amelyben az SZKP XXV. kongresszusa kegye­lettel megemlékezik a nemzetkö­zi kommunista és munkásmozga­lom, a nemzeti felszabadító moz­­galom mártírjairól, követeli mindazoknak a kommunistáknak és egyéb haladó személyiségek­nek a szabadon bocsátását, aki­ket az imperializmus és a reak­ció a világ legkülönbözőbb ré­szeiben bebörtönzött. Miután a kongresszus ezt az okmányt is egyhangúlag elfogad­ta, az elnök berekesztette a dél­előtti ülést. A kongresszus délutáni ülésén rátért a harmadik napirendi pontra, amelynek előadója Alek­­szej Koszigin, az SZKP KP Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke volt. Koszigin miniszterelnök A Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irá­nyai címmel két és fél órás előadói beszédet tartott. (.A referátumot a 2. oldalon közöljük.) Alekszej Koszigin nagy érdek­lődéssel fogadott beszámolóját­­ több ízben szakította meg a kül­döttek tapsa. Az esti ülésen több külföldi delegáció vezetője szólalt fel: Jeronimo Alvarez, az Argentin KP főtitkára, Gus Hall, az Egye­sült Államok Kommunista Párt­ja főtitkára, Aziz Mohamed, az Iraki KP KB első titkára, Gor­don McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára, Zeid Haidar, az Iraki Baath-párt vezetőségének tagja. (Felszólalá­saikat az 5. oldalon ismertetjük.) Az SZKP XXV. kongresszusá­nak küldöttei hétfőn a szovjet nőbizottsághoz látogattak. A kül­dötteket melegen üdvözölte Va­­lentyina Nyikolajeva-Tyereskova, a bizottság elnöke. Tyereskova ismertette a bizottság történetét és tevékenységét

Next