Magyar Hírlap, 1976. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG-VILÁGGAZDASAG 1976. OKTÓBER 16, KEDD 7 Magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok Erősödő együttműködés Ha végigtekintünk a szocializmust építő, szomszédos, baráti Jugoszláviával fennálló gazdasági kapcsolatainkon, megállapíthatjuk kapcsolataink jó politikai légkörben fejlődnek és kiterjednek . gazdasági élet szinte minden területére. Gazdasági együttműködésünk a kölcsönös érdekek felismerésén alapul, eredményei sokrétűek. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlettségének legkézzelfoghatóbb minősítője az árucsere-forgalom. A magyar—jugoszláv forgalom kielégítő ütemben növekszik, az 1973. évi 120 millió dollárral szemben 1975-re megkétszereződött. Bővült a forgalomban részt vevő áruk választéka, s bár 1975-ben és ebben az évben is bizonyos megtorpanás vehető észre az árucsere-forgalomban, kölcsönös erőfeszítésekkel biztosítható a további dinamikus fejlődés. Jó lehetőségek Jó lehetőségeket nyújt az árucsere-forgalom intenzív fellendítésére az 1976—1980-ra megkötött ötéves árucsere-forgalmi egyezmény, mely 1,5 milliárd dolláros árucserét, a szolgáltatásokkal együtt 2,1 milliárd dolláros forgalmat irányoz elő. Ez az előző ötéves tervidőszak forgalmához képest mintegy 90 százalékos növekedést jelent. Fontos szerepet játszik a két ország kapcsolataiban a határ menti árucsere is. Az idén márciusban aláírták azt az új egyezményt, mely jó kereteket biztosít a határ menti árucsere növeléséhez. E szerződés új vonása, hogy hatálya — a korábbi egyezménnyel szemben — az árucsere és a szolgáltatások forgalma mellett — kiterjed a határ menti gazdasági együttműködésre is. Mindez természetesen csak a kereteket adja meg, igazán csak akkor lesz értékes, ha a bennük biztosított lehetőségekkel élünk is. Ez további megalapozott munkát igényel a gazdasági együttműködés valamennyi részvevőjétől. A magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatokban az utóbbi években mind erőteljesebben jelentkeznek bizonyos új vonások. Az egyszerű áruforgalom mellett mind nagyobb szerepet kap a termelési együttműködés, sőt létrejöttek olyan ügyletek is, amelyek külön figyelmet érdemelnek, mert zálogai a kereskedelmi kapcsolatok megbízható fejlődésének és emellett minőségileg is magasabb szintet jelentenek a kapcsolatokban. Ezek hosszú időre — 15—20 évre — kötött szerződések, amelyek alapján nagy mennyiségű, kölcsönös áruszállításokra kerül sor és folyamatos termelési-műszaki együttműködés, szoros kapcsolat alakul ki az érdekelt vállalatok közöött. Az ilyen szerződések meghatározók lehetnek egy-egy iparág további fejlődése szempontjából. Ilyenek elsősorban a cellulóziparban jöttek létre; a magyar papírfát jugoszláv cellulózgyárak dolgozzák fel. A foszforműtrágya gyártási együttműködési szerződés szerint a jugoszláv vállalatok 15 éven át foszforműtrágyát szállítanak Magyarországra különféle vegyipari termékek ellenében. E szerződések hosszú időtartamában a kölcsönös bizalom jut kifejezésre. Jó lehetőségek kínálkoznak arra, hogy az erők összefogásával optimális nagyságrendű, a két ország szükségleteire termelő további kapacitásokat hozzunk létre elsősorban a vegyiparban, de más területeken is. Biztató eredmények Tartós együttműködés valósul meg a jugoszláv kőolajvezeték építésénél is. A vezeték egyik elágazása Magyarország és Csehszlovákia részére lehetővé teszi — felépülése után — évi 5—5 millió tonna kőolaj szállítását az Adriától a feldolgozóhelyekig. Befejezés előtt állnak a tárgyalások arról, hogy a Szovjetunióban Jugoszlávia által vásárolt földgázt Magyarországon keresztül tranzitáljuk 20 éves szerződés alapján. Jelentős az együttműködés a bauxitbányászatban és a timföldgyártásban; magyar fővállalkozásban épül Obrovácon a 300 ezer tonna évi kapacitású timföldgyár. Az említett tényezők összekapcsolása tartós termelési együttműködéssé bővülhet a bauxit-timföldalumínium vertikumban. Az együttműködés másik típusa, amelynek keretében a jugoszláviai Duna—Tisza—Duna vállalat számára a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéséhez szükséges berendezéseket szállítunk többlettermékek ellenében. E biztató eredmények nem véletlenszerűen jöttek létre, hanem a kedvező földrajzi és gazdasági adottságok kiaknázásával, kitartó munkával. A lehetőségek azonban sokkal szélesebbek ennél. Jugoszlávia az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet játszhat külgazdasági kapcsolatainkban. Magyarország és Jugoszlávia szomszédos országok, viszonylag hosszú közös határral. A földrajzi közelség megkönnyíti a kapcsolatot, a rövidebb távolságok egyszerűbbé és olcsóbbá teszik az áruk szállítását. Vízi, szárazföldi útjaink, vasútvonalaink kapcsolódnak, egymás országán keresztül szállítjuk áruinkat. Jelentős tranzitútvonalaink nem is fejleszthetők az elgondolások összehangolása nélkül. Jugoszlávia tengerparti ország, ami a tengeri áruszállításban, a kikötők fejlesztésében és az idegenforgalomban nyújt további lehetőségeket a kapcsolatok bővítéséhez. A földrajzi fekvésből ered közös érdekeltségünk a mezőgazdasági és az élelmiszeripari kapcsolatok előmozdítására. Jugoszlávia nagy eredményeket ért el az ipari fejlődésben, nyersanyag-tartalékai jelentősek, jó adottságokkal rendelkezik az energia- és az élelmiszer-termelésben. A feldolgozóipar számos ága magas színvonalú, korszerű termékeket állít elő, gyors ütemben fejlődik a vegyipar. Mindez jó alapot nyújt a műszaki-tudományos együttműködéshez. Fontos, hogy az új technológiák bevezetésénél, licencvásárlásoknál kicseréljük a tapasztalatokat, közösen járjunk el, kooperációs kapcsolatokat hozzunk létre, szakosítsuk a termelést és aknázzuk ki az ezekben rejlő kölcsönös előnyöket. Az előnyök nyilvánvalóak, több jó példa kínál biztató tanulságokat a közúti és a vasúti járműgyártásban, az elektronikus alkatrészek, elektroncsövek, félvezetők gyártásában, a villamos hőtároló kályhák, az ipari és háztartási mérlegek kooperációs gyártásában, a hegesztőberendezések közös kifejlesztésében stb. Az előrehaladás tartalékai Ha azt akarjuk, hogy gazdasági kapcsolataink magasabb szintre emelkedjenek, jobban ki kell használnunk a fejlettebb együttműködési formák lehetőségeit. Ilyenek lehetnek a közös vállalkozások, amelyek a két ország területén egyesítik a gazdasági erőket és további előnyöket nyújthatnak. Nagy lehetőség rejlik a harmadik országok piacain való közös fellépésben, amiben még nincs kellő előrehaladás. A pénzügyi és hitelmechanizmusoknak is átütőbben kellene támogatniuk ezeket a kezdeményezéseket. Az ipari kooperációk is eredményesebbek lehetnének, körültekintőbb előkészítéssel, a kapcsolatok kiterjesztésével, a műszaki fejlesztésre és a közös értékesítésre. Sorolni lehetne még a példákat, hiszen számos más lehetőséget is kínál a két ország együttműködése. Például: a vízügyi, a geológiai, a könnyűipari, az építőipari, azidegenforgalmi kapcsolatokban. A magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság évek óta kitartó erőfeszítéseket tesz e célok megvalósítása érdekében. Az utóbbi években rendszeresebbé vált az érintkezés a két ország minisztériumai között is; nagyon fontosak továbbá Jugoszlávia köztársaságaival és autonóm tartományaival kialakult közvetlen kapcsolataink. A kereskedelmi kamarák a maguk eszközeivel szintén sokat segíthetnek az együttműködés fejlesztésében. A szükséges szervezeti keretek tehát adottak. Rendkívül fontos ez, mert a további fejlődés egyik nem mellékes feltétele, hogy még jobban megismerjük egymás gazdaságát, lehetőségeit és törekvéseit, tovább szélesedjenek és mélyüljenek az emberek közötti szakmai, baráti kapcsolatok. Dr. Jaksity György, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság titkára Magyar–francia tárgyalások a Kereskedelmi Kamarában Néhány napos látogatásra francia üzletemberek és nagyiparosok 19 tagú küldöttsége érkezett hazánkba. A delegációt Jean Mypp., a francia gyáriparosok országos tanácsának elnöke vezeti. A küldöttséget hétfőn délelőtt a Magyar Kereskedelmi Kamarában Kallós Ödön elnök fogadta. Több napos kerekasztaltanácskozáson — hétfőn mintegy 40 magyar vállalat vezetőivel tárgyaltak — egyebek között a kooperációk és a harmadik piaci együttműködés kérdéseit vitatják meg. Új magyar híd Jugoszláviában Tudósítónktól. Az elmúlt években öt hidat szállított a Ganz-MÁVAG jugoszláv partnereinek, az Uvaterv és a Komplex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével. A legújabb —, s egyben az eddigi leghosszabb — novi-endi híd létesítéséről szóló 8 millió dolláros szerződést tegnap írták alá a Komplex és a jugoszláv Agrovojvodina cég vezetői. A mintegy 9 ezer tonna súlyú, 1251 méteres kábelhíd részegységeit a gyártó Ganz-MÁVAG jövőre kezdi szállítani. A szakemberek bíznak abban, hogy 1980- ban sor kerülhet az ünnepélyes átadásra. A tervek szerint novemberben még egy Duna-híd építéséről tárgyalnak a rs magyar és a jugoszláv vállalatok képviselői. A korábbi szállítások jó minősége s a határidők pontos betartása a tőkés országok több cégének érdeklődését felkeltette, így mód nyílik majd további üzletek létrehozására is. Ergonómia A Budapest-szállóban hétfőn megkezdődött az európai KGST- országok szakembereinek tanácskozása az ergonómiai normák és követelmények tudományos alapjainak kidolgozásáról. A tudományos-műszaki tanács egész sor témát megvitat, s javaslatait az ergonómiai KGST-együttműködés legmagasabb fóruma, a meghatalmazottak tanácsa szerdán — ugyancsak Budapesten — összeülő értekezlete elé terjeszti. y BSi Országos kereskedelmi tanácskozás Árukínálat 1977-ben Tudósítónktól Az ország kereskedelmi vezetői, szakemberei gyülekeztek tegnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az országos kereskedelmi tanácskozás elnökségében helyet foglalt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára. Szurdi István belkereskedelmi miniszter beszámolójában a jelenlegi áruellátásról adott rövid áttekintést és vázolta a jövő év feladatait. Bevezetőben hangsúlyozta: az 1977. évi népgazdasági tervjavaslat az idén, várható teljesítéshez viszonyítva, a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmának folyó áron 8,4 százalékos emelkedésével számol, ezen belül a bolti élelmiszer-forgalom 10,5 százalékos, az iparcikkforgalom 7,5 százalékos emelkedését tervezik. A belkereskedelmi miniszter rámutatott: a vállalatok és szövetkezetek kötelesek ennek megfelelően felkészülni, folyamatosan jó összetételű árukínálatot nyújtani. Élelmiszer, vendéglátás Az élelmiszerek közül a jövő évi központi tőkehús- és húskészítménykeret 3,2 százalékkal lesz nagyobb az ideinél. A jövő év első felében az úi termés megjelenéséig az alapvető zöldség- és főzelékfélékből jóval többet tárolnak, mint az elmúlt évben: burgonyából 20, egyéb zöldségfélékből 30 százalékkal nagyobb menynyiséget, almából is többet, mint 1976 végén. A hazai termékszerződéseken kívül ezt importmegállapodások révén érjük el; a téli burgonya kétharmad részét importból — nem kis részét tőkés devizáért — szerzik be. A megtermelt burgonya felhasználásának és elosztásának rendjéről a minisztérium a társhatóságokkal közösen intézkedik. Zöldség- és gyümölcskonzervekből, valamint gyorsfagyasztott árukból 1977-re csak szerény növekedéssel lehet számolni. Jövőre is várhatók mennyiségi és választékbeli hiányok édesipari termékekből, a hazai ipartól való beszerzési lehetőségek csak három százalékkal haladják meg az idei mennyiséget. Bár a vendéglátás korszerűsödési folyamata már megindult, itt az ideje, hogy a szakvállalatok megpróbálkozzanak az úgynevezett vegyes forgalmú kínálattal, az elvihető ételek és italok árusításával is. Örvendetes, hogy a munkahelyi és munkaközi, valamint a gyermek- és diákétkeztetésben részt vevők köre bővült. A miniszter ezután az iparcikkellátást taglalta. Egyebek között elmondta, a kiskereskedelmi ruházati forgalom az idén — ez idáig — mindössze — két százalékkal emelkedett. Fontos alapruházati termékekből évek óta stagnál az érdeklődés. A vállalatok fontos feladata, hogy megszüntessék az ismert hibákat, lemaradásokat, javítsák a kínálatot, legjobb képességeik szerint tegyenek meg mindent a tervek teljesítéséért. A jövő évi ruházati kínálat, ha kis mértékben is, de javul. Az előrejelzések szerint számos cikknél az ideinél zökkenőmentesebb lesz a kínálat. A cipőipar 1977. évi áruajánlata azonban ma még kisebb mint a kereskedelem igénye, hasonló a helyzet egyes férfi felsőruházati termékekkel. Vegyes iparcikkekből 1977-ben — legalább az ideihez hasonló — illetve miamivel jobb kínálat várható. Az előirányzat ebben a cikkcsoportban 7,8 százalékos emelkedést jelöl — az idei várhatóan 8 százalékos lesz. A szilárd tüzelőanyagok — ezen belül a szén és szénfélék szerepe — még hosszú ideig számottevő marad a lakosság ellátásában. Éppen ezért a jelenleginél biztonságosabb alapra — hosszabb távlatra — kell helyezni a szilárd tüzelésű berendezések kínálatát. Beruházások a boltokban A fogyasztásicikk-import 1976- ban várhatóan 42—43 milliárd forint körül lesz, kétharmad rész rubel, egyharmad rész dollár elszámolású megoszlásban, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom 18 százaléka. Jövőre tovább emelkedik az import részaránya, mégpedig a kiskereskedelmi forgalom növekedésénél nagyobb mértékben. A szocialista behozatalt 13— 15 százalékos, a dollár elszámolását pedig 5—6 százalékos növekedéssel tervezik. Ezek után Szurdi István az ágazat beruházási helyzetéről, műszaki színvonaláról tájékoztatta a jelenlevőket. A fővárosi tanács és a megyei tanácsok vezetőivel egyeztették az ötödik ötéves terv területükre vonatkozó fejlesztési elképzeléseit. Mint mondotta, a beruházási, fejlesztési feladatokat az 1980-ig terjedő időszakra vonatkozóan jobban készítették elő, mint az előző években. Az idén üzembe helyezett, illetve helyezendő vállalati és szövetkezeti beruházásokkal a boltok alapterülete 150—160 ezer négyzetméterrel, a vendéglátó üzletek alapterülete 50—55, a raktárhálózat pedig 60—65 ezer négyzetméterrel növekszik. Az 1976. évi várható összeghez képest a vállalati beruházásokra fordítható pénzügyi alapok jövőre 5-6 százalékkal emelkednek. A miniszter emlékeztetett rá: nagyobb létszámnöveléssel a jövőben sem számolhatnak, ezért a munkaerőgondokat okos létszámgazdálkodással és gépesítéssel kell enyhíteni. A minisztérium úgy tervezi, hogy a kiskereskedelemben 500 millió forinttal, a nagykereskedelemben 110 millió forinttal támogatja a technológiai fejlesztést. A vállalatok és a szövetkezetek — a tervek szerint — öt év alatt a fogyasztásicikk-kereskedelem beruházásainak mintegy 30 százalékát fordíthatják műszaki fejlesztésre, azaz körülbelül 6,5—7 milliárd forintot. A miniszter végül az idegenforgalom helyzetéről számolt be. A határstatisztikai adatok szerint a hazánkba érkező külföldiek száma az előző évhez, képest az idén három százalékkal emelkedik, ezen belül a tőkés országokból érkezők száma ugyanannyi, mint 1975-ben. A külföldre utazó magyarok száma a múlt évhez viszonyítva 14 százalékkal — a tőkés országokba látogatók száma 7 százalékkal — emelkedett. A szállodai vállalatoknál az év első kilenc hónapjában a vendégéjszakák száma három százalékkal — ezen belül a „tőkés” vendégéjszakák száma 10 százalékkal — csökkent 1975-höz képest. Mindez jelzi, hogy az idegenforgalmi szervezőmunkán javítani kell. Az országos kereskedelmi tanácskozás a miniszter beszámolójjához érkezett hozzászólásokkal ért véget. Magyar—román belkereskedelmi megbeszélések Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes hétfőn a magyar—román belkereskedelmi állandó munkacsoport elnöki ülésére Bukarestbe utazott. Az ülésen aláírják az 1977. évi választákcsere-megállapodást és a műszaki-tudományos együttműködés jegyzőkönyvét. Foglalkoznak az 1980-ig szóló hosszú lejáratú választékcsere főbb feledéseivel is.