Magyar Hírlap, 1977. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

Magyar n** m?a HAZA! KÖRKÉP ! [ ]píVvf 1977. MÁRCIUS 3. CSÜTÖRTÖK5 JEGYZET A lakás nálunk is „hiánycikk”, bár elsőrendű emberi szük­séglet. Még mindig — és bizo­nyára hosszú ideig —, ezzel a ténnyel kell szembenéznünk, an­nak ellenére, hogy az ország gaz­dasági lehetőségeihez képest­ már eddig is a legnagyobb erőfeszíté­seket tettük a nehéz helyzet ja­vítására. Tulajdonképpen az 1971-es lakásrendelkezések jó ré­sze is a „hiánygazdálkodás” je­gyében született, ehhez próbáltak határozottabb, igazságosabb kere­teket biztosítani ezek a jogszabá­lyok. Aligha vitatható, hogy az in­tézkedések következtében átte­kinthetőbbé vált a lakásigénylés és kiutalás rendje, a lakáscserék módja, a lakásbérleti jogviszony változtathatósága. Ez pedig a visszaélések észrevehető csökke­néséhez vezetett. Csak hát, nem vagyunk angyalok ... Amiből nincs elég, az mindjárt becsesebb jószág, s ez a körül­mény előbb-utóbb felgyújtja a nyerészkedők, az üzérkedők fan­táziáját. Csak meg kell találni a „kiskaput” a paragrafusok között, s mivel e tekintetben a lelemé­nyesség határtalan, akik — per­sze, nem ingyen —, erre adják a fejüket, akár szabályszerűen is kijászhatják a rendelkezéseket és a hivatalos szerveket. Meg talán azért is, mert sok esetben a jog­alkotók sem veszik eléggé figye­lembe: messze még az idő, ami­kor minden állampolgár a szo­cialista erkölcs és etika talaján állva, a jogszabályok szigorú be­tartásával fogja intézni ügyeit. Például a lakáscseréket is. «. Egyelőre még számos olyan eset akad, mint az a múlt évi többszö­rös lakáscsere, amelynek aktáját — élve a gyanúperrel —, két ke­rületi tanács is kénytelen volt is­mét elővenni ezekben a napok­ban. Jóllehet, nem sok reményt fűznek a teljes leleplezéshez . . . Abban még nincs kivetni való, ha egy jómódú VIII. kerületi csa­lád — megunván másfélszobás, összkomfortos lakását —, örök­lakás építésébe kezd. Az a kör­­mönfontság azonban, amellyel kiadásainak egy részét pótolni akarta, annál figyelemre méltóbb. Az öröklakásba ugyanis csak a feleség költözött be, a visszama­radt férj pedig — bérlőtársi mi­nőségben —, egy másik családot is odavett a lakásba. Ám ezzel az egyszerű manőverrel túlságosan feltűnő lett volna a lakásátját­­szási szándék — csavarni kellett egyet a dolgon. A férj most a VII. kerületben keresett egy két­szobás cserecsaládot — akiknek jóhiszeműségéhez egyébként nem férhet kétség —, és úgy bonyolí­totta le a cserét, hogy az új la­kásba is magával vitte addigi bérlőtársait, persze, ugyanebben a minőségben. Aztán, mint aki jól végezte dolgát — hisz bérlőtársi viszony esetén, ha az egyik el­hagyja a lakást, a bérlői jog auto­­matikusan a másikra száll —, megtért szeretett hitveséhez az öröklakásba... Ki gondolna másra, minthogy e mögött a „tranzakció” mögött feltétlen valami szabálytalanság — lakásátjátszás, anyagi ellen­szolgáltatás — lapul? Bizonyára így is volt, csakhogy... Ez a többszörös lakáscsere — legalább­is az akkori rendelkezések értel­mében —, a legszabályosabban zajlott le! A gyanú pedig mind­addig gyanú marad, amíg be nem bizonyosodik. De hol van lehető­ségük és elegendő ellenőrük a tanácsoknak az alapos nyomozati eljárásra, hogy legalább a gyanú­­sabb ügyeket nyomon kísérhessék a leleplezésig? Az a fondorlatos lakáscsere azonban, amit példaként említet­tünk, ma már nem történhetne meg. Ugyanis ez év január 1-ével lépett hatályba a 18/1976. számú ÉVM-rendelet­, ami már­­ a kö­zeli hozzátartozókat kivéve —, öt­évi együttlakást ír elő ahhoz, hogy a bérlőtársak lakáscsere után is bérlőtársak maradhassa­nak. Okos és időszerű intézkedés ez, főleg, ha meggondoljuk, hány felderítetlen visszaélésre adott alkalmat a hiánya éveken át. Arról nem is beszélve, hányszor szidták ezekért, a lakosság köré­ben oly sokszor felemlegetett ese­tekért is a tanácsokat, amelyek pedig — jóllehet­, a lakásügyek­ben sem állnak mindig feladatuk magaslatán —. ..csak” a jogsza­bályoknak megfelelően intézked­tek. Németh Géza Jogszerű visszaélés? Négyszázezer forintos jogtalan haszon T­udósítónktól. A fővárosi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya mint ár­hatóság, vizsgálatot tartott­­ a Magyar—Bolgár Barátság Terme­lőszövetkezetnél. Megállapította, hogy a technológiai szerelési, tűz­álló falazati és építési-szerelési munkákkal kapcsolatosan jogta­lan anyagi előnyre tett szert. A vizsgálat során kiderült, hogy a­­ termelőszövetkezet árképzési szabályzata tartalmilag több eset­ben a szakmai és árképzési ren­delkezésekkel ellentétesen intéz­kedik. A lakatosipari részleg 1974-ben 133 ezer, 1975-ben 65 ezer forin­tot felvonulási költségként hárí­tott át a megrendelőkre. Ez jog­szabályellenes volt. A tűzálló fa­lazati munkák árának számításá­nál sem a szakmai előírásoknak megfelelően jártak el, és két év alatt ezzel is több mint 120 ezer forint jogtalan haszonra tettek szert. A szabadáras építési-szere­lési munkák során a bruttó ha­szonkulcsban egységesen 10 szá­zalékos termelési adót hárítottak át a megrendelőkre, a törvényes 4 százalék helyett. Ezzel is több mint 10 ezer forint jogtalan előnyt szereztek. A Magyar—Bolgár Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet a kü­lönböző szabálytalanságok révén több mint 400 ezer forintos jog­talan haszonra tett szert. Ezért­­a végrehajtó bizottság a Főváro­si Bíróságtól kérte, hogy ítélje meg a jogtalan haszon gazdasági­­bírságként való visszafizetését. Rendelet az idegenforgalmi hivatalokról Belkereskedelmi miniszteri ren­delet jelent meg a tanácsi idegen­­forgalmi hivatalok feladatairól. A tanácsi idegenforgalmi hiva­talok korábban is elősegítették a hatáskörükhöz tartozó terület fej­lesztését, a különféle létesítmé­nyek , kempingek, motelek, szállo­dák, turistaházak stb. üzemelte­tését, karbantartását, ez azonban többnyire esetenkénti megbízás alapján történt, s így nem lehetett eléggé egységes. A most megjelent rendelet elő­írja, hogy a hivatalok gondoskod­janak ezeknek a létesítményeknek a magas színvonalú működtetésé­ről, s ehhez a tanácsok az eddi­gieknél nagyobb anyagi támoga­tást adhatnak. Ugyanakkor a ren­delet a fizetővendég-szolgálat fej­lesztését is előírja. E téren ugyanis egyes megyék között meglehetősen nagy eltérés mutat­kozott. Néhány helyen, mint pél­dául a nyíregyházi Sóstó környé­kén szállodahiány miatt nem fej­lődhetett kellő ütemben a turista­forgalom. A rendelet nyomán mindenütt ki kell alakítani a megfelelő fizetővendég-szolgálati hálózatot. A képviselőjelölt 34 éves ____________ | Választás lesz Szécsényben A képviselő­je­­löltet keresem, yngo* . Szokatlan idő­­sNÓGRÁCK­ben és helyein, y­ . 11* de — mondták még délután a munkahelyén — sötétedésig a határt járja, ne­héz utolérni, este viszont ott lesz a hangversenyen. Az imént ér­hetett véget a koncert, a kastély homlokzatán kigyulladnak a vil­lanyfüzérek, az emeleti nagyte­remből özönlik a jól öltözött kö­zönség az előcsarnokba. Nem lá­tom köztük Hütter Csabát talál­kozom viszont Földi Lászlóval, Szécsény nagyközség tanácselnö­kével és Tóth Endrénével, a Ha­zafias Népfront titkárával.­ ­ A háttér Az elnök javasolja, menjünk át a tanácshoz, onnan majd elkísér­nek a képviselőjelölt lakására. Séta közben Földi László Szé­csény múltjáról beszél, az 1705-ös országgyűlésről, amelyen II. Rá­kóczi Ferencet vezérlő fejede­lemmé választották. Elmondja, hogy 1335-től 1914-ig Szécsény­­nek városi rangja volt, szeretnék egyszer majd a címet visszanyer­ni, de egyelőre még több felté­tel hiányzik. Művelődési otthon kellene például... A jelenlegi kultúrházat az 1800-as évek vé­gén épült ipartestületi székház­ban rendezték be. A szűk „nagy­terem” mozi is, kultúrterem is egyben. Ha színielőadást, nagy­gyűlést rendeznek, aznap nincs filmvetítés. Vagy az iskola... „Még én is a jelenlegi épületben tanultam — mondja a 48 éves tanácselnök —, de akkor csak há­romszáz diákja volt az iskolának, most viszont kilencszáz. Elkezd­tük építeni, s szeretnénk mielőbb átadni az új, tizenkét tantermes általános iskolát.” — Az új képviselőnek tehát akad munkája... — Amit lehet, saját erőből megoldunk, de bizonyos törekvé­sekhez központi támogatásra van szükség. Az Ipoly­­ szabályozása például nagy és régi gond. A szécsényi járásban öt-hatezer hektárt veszélyeztet a folyó, az idén is háromszor rendeltek már el harmadfokú árvízvédelmi ké­szültséget. Nem lenne persze, teljes és va­lós a kép, ha az elnök csak a gondokról szólna. Szécsény — bár fejlődésének meghatározója változatlanul a mezőgazdaság — lüktető ritmusú sparosodó köz­ség. Az Eszelt zár- és lakatgyár­egysége 900, a háziipari szövet­kezet ötszáz embert foglalkoztat; az ipar, a mezőgazdaság, a szol­gáltató ágazatok, a közlekedés és az igazgatás négyezer embernek nyújt munkát. A foglalkoztatás százszázalékos, a 6600 lakosú Szé­csény ezerötszáz bejáró dolgozót is fogadni tud. Az ipar és a me­zőgazdaság együtt évi 920 millió forintos termelési értéket állít elő, legtöbbet a II. Rákóczi Fe­renc Tsz és az Elnett. A jelölés Hütter Csaba, akit a tavaly el­hunyt Radics Győzőné helyére képviselőnek jelöltek, a béesz el­nökhelyettes főmérnöke. Negye­dik éve él Szécsényben, s mivel tudom, hogy ezen a vidéken a messziről jött embert nehezen fogadják be, megkérdezem, mi­vel érdemelte ki a­ bizalmat. — Amikor a népfront előké­szítette a jelölést, több név vető­dött fel — mondja Tóth Endréné. — Hütter Csabára mindenki igent mondott. Rövid idő alatt meg­szerették, s ami talán ennél is több: tisztelik szaktudásáért, munkájáért, segítőkész egyénisé­géért. Tudnia kell, hogy a téesz tönkrement, 1969-ben megalapo­zatlan beruházásba kezdtek az akkori vezetők, a szövetkezetet 14 milliós veszteséggel szanálni kellett. Salgótarján közeléből, Ce­­redről jött az új elnök, Boros Béla, és ő hívta Szécsénybe fia­tal munkatársát, Hütter Csaba ,mezőgazdasági és növényvédő mérnököt. Bár a tagság körében nagy volt még akkor a bizalmat­lanság, az 1973-as évet öt és fél milliós nyereséggel zárták, egy év múlva már 13,9 millió volt a haszon, s ugyanekkor rekord búsa termést, holdanként 49,5 má­zsát takarítottak be. Boros és Hütter erős szakem­bergárdát épített ki. A mezőgaz­dasági jellegű járás életének, fej­lődésének meghatározója, hogy jól vagy rosszul dolgozik-e a téesz. A mélypont utáni fellen­dülés, az okos gazdálkodás, a ga­rantált fejlődés megalapozta Hüt­ter Csaba tekintélyét. — Minden jelölő gyűlésen azt tapasztaltuk, hogy a fiatal kép­viselőjelölt iránt általános és tel­jes a bizalom — említi a Haza­fias Népfront titkára. — Törvé­nyeink értelmében a választók egyh­armadának egyetértése kell ahhoz, hogy valakit felvegyünk a jelölőlistára. Hütter Csaba száz­­százalékos bizalmat kapott, egyetlen ellenvélemény nélkül lett a szécsényi járás országgyű­lési képviselőjelöltje. Késő este kopogtatunk a kép­viselőjelölthöz. Magas, nyílt arcú, 34 esztendős fiatalember. Való­ban ott akart lenni a hangver­senyen — mondja —, hiszen a nemrég újjáépített kastély hang­versenytermére, múzeumára min­den szécsényi büszke, de beláza­sodott, influenza kerülgeti, sze­retné kikúrálni magát. Sok a munka, nem akar mulasztani. Mindig fél ötkor kel, a pirkadat már a téeszben találja, s estig nincs megállás. Munkatempója — mondják — bámulatos. De va­jon jut-e majd ereje, ideje a kép­viselői hivatásra is? A jelölt ? Amikor megtudtam, hogy jelölni szándékoznak, előbb azt­ kértem: ne kelljen azonnal igent­ mondanom. Kételyeim voltak: érek-e annyit, amennyit feltéte­leznek rólam? Lehet-e az ember­nek 34 éves korában annyi élet­­bölcselete, hogy az ország ügyei­be beleszólhasson? Végül a bi­zalom miatt fogadtam el a meg­tisztelő jelöltséget. Ha képesnek tartanak arra, hogy a parlament­ben tehetek valamit a választók érdekében, nem háríthatom el a bizalmat. Az olyan embereket például, mint Nádasdi Mihály bácsié... Az idős téesztaggal nyolc éve dolgoztam együtt, s még emlékszik rám, jelölésemhez levélben gratulált. — Járt már a Parlamentben? — Nem, még soha. Ha megvá­lasztanak, alighanem szorongó érzésekkel lépek majd be elő­ször. — Töprengett már azon, miről beszélne az országgyűlésen? — Talán a mezőgazdaság és a mezőgazdasági ipar szerkezetéről, a korszerűbb, eredményesebb gazdálkodás lehetőségeiről. Gond­jainkról, örömeinkről, Szécsény és a járás terveiről, fejlődéséről. Vasárnap, március 6-án parla­menti pótválasztás lesz a szécsé­nyi járásban. 21 500 választópol­gár bizalmából Hütter Csaba me­zőgazdasági mérnök lehet a dina­mikusan fejlődő vidék ország­­gyűlési képviselője. Vincze Jenő Barokk garnitúrák Tudósítónktól. Az egri Agria Bútorgyár ter­mékei iránt egyre nő az érdek­lődés belföldön és határainkon túl is. Termékei különösen Len­gyelországban kedveltek, s ren­delt belőlük legutóbb Jugoszlá­via is, amely pedig az egyik leg­jelentősebb bútorexportáló or­szág. A gyár a tőkés országokba az idén a tavalyinál hatszorta töb­bet szállít. Különöse­n Svédor­szágban népszerűek az egri ba­rokk garnitúrák, ebédlőasztalok és ülőbútorok. Korszerű daruk Tudósítónktól. Fejlesztési alapjából, központi támogatásból és egyéb források­ból az idén 14,5 millió forintot fordít gépesítésre a Szabolcs- Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat. A beruházási terv sze­rint hétmillió forintért vásárol­nak egy francia autódarut, amely elsősorban a lakásépítkezést gyor­sítja majd. Olaszországból egy 30 méteres, gémmel rendelkező toronydaru érkezik. Egy kisebb autódaru mellett csőmenetvágó, emelővilla, nyergesvontató, és több kisebb importgép is segíti majd a vál­lalat tervének teljesítését. Negyvenhatmillió forint haszon Vasutas újítók sikerei Lassú az ügyintézés A vasútnál értékelték az újító­mozgalom eredményeit, és kije­lölték a jövő feladatait. Amíg 1970-ben a vasutas dolgozók 4529 újítást nyújtottak be, s abból 1759-et fogadtak el, a múlt esz­tendőben a 8303 újításból 3901-et valósítottak meg. Tavaly már 194-en érdemelték ki a Kiváló újító és feltaláló címet. A vasútnál elmondották, hogy 5 év alatt a benyújtott újítási ja­vaslatok száma 83,3, az elfoga­dottaké 121,8, a hasznosított ja­vaslatoké pedig 143,1 százalékkal nőtt. A pénzügyileg kimutatható eredmény a múlt esztendő első háromnegyed évében meghaladta a 46 millió forintot. Az­ újítási javaslatoknak több mint 70 szá­zalékát a szocialista brigádok tagjai nyújtották be. Azt is megállapították, hogy még a MÁV vezérigazgatóságánál is elhúzódik az újítások bírálata, elintézése, ami elsősorban a­ bü­rokratikus ügyintézés rovására ír­ható. A vasutasok szakszerveze­téhez az elmúlt 5 esztendő alatt 450 írásbeli panasz érkezett az újítások lassú ügyintézése miatt. A hibák egyik forrása, hogy az újítási ügyintézők túl vannak ter­helve más munkával, s emellett gyakoriak a munkaköri cserék is. Az újítási ügyintézők nem min­dig élnek az ösztönzés lehetősé­gével, késik a sikeres megoldások közkinccsé tétele. Ezért az idén az újítási ügyintézők részére to­vábbképző tanfolyamot rendez­nek. Fokozott gondot fordítanak arra is, hogy az újítási mozgalom helyzetét, vállalati eredményeit a dolgozók széles körben megis­merjék. Vezetői feladat, hogy az elfogadott újítások költségcsök­kentő hatását ne csak anyagilag ismerjék el hanem azt az egész vasút területén megismertessék. Vezérigazgatói utasítás szerint még határozottabban kell eljárni azokkal szemben, akik az újítá­sokról a valóságnak nem meg­felelő adatokat szolgáltatnak, vagy az újítás üzemszerű meg­valósítására kiadott intézkedések teljesítését elmulasztják. Fahody József

Next