Magyar Hírlap, 1977. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
Magyar n** m?a HAZA! KÖRKÉP ! [ ]píVvf 1977. MÁRCIUS 3. CSÜTÖRTÖK5 JEGYZET A lakás nálunk is „hiánycikk”, bár elsőrendű emberi szükséglet. Még mindig — és bizonyára hosszú ideig —, ezzel a ténnyel kell szembenéznünk, annak ellenére, hogy az ország gazdasági lehetőségeihez képest már eddig is a legnagyobb erőfeszítéseket tettük a nehéz helyzet javítására. Tulajdonképpen az 1971-es lakásrendelkezések jó része is a „hiánygazdálkodás” jegyében született, ehhez próbáltak határozottabb, igazságosabb kereteket biztosítani ezek a jogszabályok. Aligha vitatható, hogy az intézkedések következtében áttekinthetőbbé vált a lakásigénylés és kiutalás rendje, a lakáscserék módja, a lakásbérleti jogviszony változtathatósága. Ez pedig a visszaélések észrevehető csökkenéséhez vezetett. Csak hát, nem vagyunk angyalok ... Amiből nincs elég, az mindjárt becsesebb jószág, s ez a körülmény előbb-utóbb felgyújtja a nyerészkedők, az üzérkedők fantáziáját. Csak meg kell találni a „kiskaput” a paragrafusok között, s mivel e tekintetben a leleményesség határtalan, akik — persze, nem ingyen —, erre adják a fejüket, akár szabályszerűen is kijászhatják a rendelkezéseket és a hivatalos szerveket. Meg talán azért is, mert sok esetben a jogalkotók sem veszik eléggé figyelembe: messze még az idő, amikor minden állampolgár a szocialista erkölcs és etika talaján állva, a jogszabályok szigorú betartásával fogja intézni ügyeit. Például a lakáscseréket is. «. Egyelőre még számos olyan eset akad, mint az a múlt évi többszörös lakáscsere, amelynek aktáját — élve a gyanúperrel —, két kerületi tanács is kénytelen volt ismét elővenni ezekben a napokban. Jóllehet, nem sok reményt fűznek a teljes leleplezéshez . . . Abban még nincs kivetni való, ha egy jómódú VIII. kerületi család — megunván másfélszobás, összkomfortos lakását —, öröklakás építésébe kezd. Az a körmönfontság azonban, amellyel kiadásainak egy részét pótolni akarta, annál figyelemre méltóbb. Az öröklakásba ugyanis csak a feleség költözött be, a visszamaradt férj pedig — bérlőtársi minőségben —, egy másik családot is odavett a lakásba. Ám ezzel az egyszerű manőverrel túlságosan feltűnő lett volna a lakásátjátszási szándék — csavarni kellett egyet a dolgon. A férj most a VII. kerületben keresett egy kétszobás cserecsaládot — akiknek jóhiszeműségéhez egyébként nem férhet kétség —, és úgy bonyolította le a cserét, hogy az új lakásba is magával vitte addigi bérlőtársait, persze, ugyanebben a minőségben. Aztán, mint aki jól végezte dolgát — hisz bérlőtársi viszony esetén, ha az egyik elhagyja a lakást, a bérlői jog automatikusan a másikra száll —, megtért szeretett hitveséhez az öröklakásba... Ki gondolna másra, minthogy e mögött a „tranzakció” mögött feltétlen valami szabálytalanság — lakásátjátszás, anyagi ellenszolgáltatás — lapul? Bizonyára így is volt, csakhogy... Ez a többszörös lakáscsere — legalábbis az akkori rendelkezések értelmében —, a legszabályosabban zajlott le! A gyanú pedig mindaddig gyanú marad, amíg be nem bizonyosodik. De hol van lehetőségük és elegendő ellenőrük a tanácsoknak az alapos nyomozati eljárásra, hogy legalább a gyanúsabb ügyeket nyomon kísérhessék a leleplezésig? Az a fondorlatos lakáscsere azonban, amit példaként említettünk, ma már nem történhetne meg. Ugyanis ez év január 1-ével lépett hatályba a 18/1976. számú ÉVM-rendelet, ami már a közeli hozzátartozókat kivéve —, ötévi együttlakást ír elő ahhoz, hogy a bérlőtársak lakáscsere után is bérlőtársak maradhassanak. Okos és időszerű intézkedés ez, főleg, ha meggondoljuk, hány felderítetlen visszaélésre adott alkalmat a hiánya éveken át. Arról nem is beszélve, hányszor szidták ezekért, a lakosság körében oly sokszor felemlegetett esetekért is a tanácsokat, amelyek pedig — jóllehet, a lakásügyekben sem állnak mindig feladatuk magaslatán —. ..csak” a jogszabályoknak megfelelően intézkedtek. Németh Géza Jogszerű visszaélés? Négyszázezer forintos jogtalan haszon Tudósítónktól. A fővárosi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya mint árhatóság, vizsgálatot tartott a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetnél. Megállapította, hogy a technológiai szerelési, tűzálló falazati és építési-szerelési munkákkal kapcsolatosan jogtalan anyagi előnyre tett szert. A vizsgálat során kiderült, hogy a termelőszövetkezet árképzési szabályzata tartalmilag több esetben a szakmai és árképzési rendelkezésekkel ellentétesen intézkedik. A lakatosipari részleg 1974-ben 133 ezer, 1975-ben 65 ezer forintot felvonulási költségként hárított át a megrendelőkre. Ez jogszabályellenes volt. A tűzálló falazati munkák árának számításánál sem a szakmai előírásoknak megfelelően jártak el, és két év alatt ezzel is több mint 120 ezer forint jogtalan haszonra tettek szert. A szabadáras építési-szerelési munkák során a bruttó haszonkulcsban egységesen 10 százalékos termelési adót hárítottak át a megrendelőkre, a törvényes 4 százalék helyett. Ezzel is több mint 10 ezer forint jogtalan előnyt szereztek. A Magyar—Bolgár Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet a különböző szabálytalanságok révén több mint 400 ezer forintos jogtalan haszonra tett szert. Ezérta végrehajtó bizottság a Fővárosi Bíróságtól kérte, hogy ítélje meg a jogtalan haszon gazdaságibírságként való visszafizetését. Rendelet az idegenforgalmi hivatalokról Belkereskedelmi miniszteri rendelet jelent meg a tanácsi idegenforgalmi hivatalok feladatairól. A tanácsi idegenforgalmi hivatalok korábban is elősegítették a hatáskörükhöz tartozó terület fejlesztését, a különféle létesítmények , kempingek, motelek, szállodák, turistaházak stb. üzemeltetését, karbantartását, ez azonban többnyire esetenkénti megbízás alapján történt, s így nem lehetett eléggé egységes. A most megjelent rendelet előírja, hogy a hivatalok gondoskodjanak ezeknek a létesítményeknek a magas színvonalú működtetéséről, s ehhez a tanácsok az eddigieknél nagyobb anyagi támogatást adhatnak. Ugyanakkor a rendelet a fizetővendég-szolgálat fejlesztését is előírja. E téren ugyanis egyes megyék között meglehetősen nagy eltérés mutatkozott. Néhány helyen, mint például a nyíregyházi Sóstó környékén szállodahiány miatt nem fejlődhetett kellő ütemben a turistaforgalom. A rendelet nyomán mindenütt ki kell alakítani a megfelelő fizetővendég-szolgálati hálózatot. A képviselőjelölt 34 éves ____________ | Választás lesz Szécsényben A képviselőjelöltet keresem, yngo* . Szokatlan idősNÓGRÁCKben és helyein, y . 11* de — mondták még délután a munkahelyén — sötétedésig a határt járja, nehéz utolérni, este viszont ott lesz a hangversenyen. Az imént érhetett véget a koncert, a kastély homlokzatán kigyulladnak a villanyfüzérek, az emeleti nagyteremből özönlik a jól öltözött közönség az előcsarnokba. Nem látom köztük Hütter Csabát találkozom viszont Földi Lászlóval, Szécsény nagyközség tanácselnökével és Tóth Endrénével, a Hazafias Népfront titkárával. A háttér Az elnök javasolja, menjünk át a tanácshoz, onnan majd elkísérnek a képviselőjelölt lakására. Séta közben Földi László Szécsény múltjáról beszél, az 1705-ös országgyűlésről, amelyen II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották. Elmondja, hogy 1335-től 1914-ig Szécsénynek városi rangja volt, szeretnék egyszer majd a címet visszanyerni, de egyelőre még több feltétel hiányzik. Művelődési otthon kellene például... A jelenlegi kultúrházat az 1800-as évek végén épült ipartestületi székházban rendezték be. A szűk „nagyterem” mozi is, kultúrterem is egyben. Ha színielőadást, nagygyűlést rendeznek, aznap nincs filmvetítés. Vagy az iskola... „Még én is a jelenlegi épületben tanultam — mondja a 48 éves tanácselnök —, de akkor csak háromszáz diákja volt az iskolának, most viszont kilencszáz. Elkezdtük építeni, s szeretnénk mielőbb átadni az új, tizenkét tantermes általános iskolát.” — Az új képviselőnek tehát akad munkája... — Amit lehet, saját erőből megoldunk, de bizonyos törekvésekhez központi támogatásra van szükség. Az Ipoly szabályozása például nagy és régi gond. A szécsényi járásban öt-hatezer hektárt veszélyeztet a folyó, az idén is háromszor rendeltek már el harmadfokú árvízvédelmi készültséget. Nem lenne persze, teljes és valós a kép, ha az elnök csak a gondokról szólna. Szécsény — bár fejlődésének meghatározója változatlanul a mezőgazdaság — lüktető ritmusú sparosodó község. Az Eszelt zár- és lakatgyáregysége 900, a háziipari szövetkezet ötszáz embert foglalkoztat; az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltató ágazatok, a közlekedés és az igazgatás négyezer embernek nyújt munkát. A foglalkoztatás százszázalékos, a 6600 lakosú Szécsény ezerötszáz bejáró dolgozót is fogadni tud. Az ipar és a mezőgazdaság együtt évi 920 millió forintos termelési értéket állít elő, legtöbbet a II. Rákóczi Ferenc Tsz és az Elnett. A jelölés Hütter Csaba, akit a tavaly elhunyt Radics Győzőné helyére képviselőnek jelöltek, a béesz elnökhelyettes főmérnöke. Negyedik éve él Szécsényben, s mivel tudom, hogy ezen a vidéken a messziről jött embert nehezen fogadják be, megkérdezem, mivel érdemelte ki a bizalmat. — Amikor a népfront előkészítette a jelölést, több név vetődött fel — mondja Tóth Endréné. — Hütter Csabára mindenki igent mondott. Rövid idő alatt megszerették, s ami talán ennél is több: tisztelik szaktudásáért, munkájáért, segítőkész egyéniségéért. Tudnia kell, hogy a téesz tönkrement, 1969-ben megalapozatlan beruházásba kezdtek az akkori vezetők, a szövetkezetet 14 milliós veszteséggel szanálni kellett. Salgótarján közeléből, Ceredről jött az új elnök, Boros Béla, és ő hívta Szécsénybe fiatal munkatársát, Hütter Csaba ,mezőgazdasági és növényvédő mérnököt. Bár a tagság körében nagy volt még akkor a bizalmatlanság, az 1973-as évet öt és fél milliós nyereséggel zárták, egy év múlva már 13,9 millió volt a haszon, s ugyanekkor rekord búsa termést, holdanként 49,5 mázsát takarítottak be. Boros és Hütter erős szakembergárdát épített ki. A mezőgazdasági jellegű járás életének, fejlődésének meghatározója, hogy jól vagy rosszul dolgozik-e a téesz. A mélypont utáni fellendülés, az okos gazdálkodás, a garantált fejlődés megalapozta Hütter Csaba tekintélyét. — Minden jelölő gyűlésen azt tapasztaltuk, hogy a fiatal képviselőjelölt iránt általános és teljes a bizalom — említi a Hazafias Népfront titkára. — Törvényeink értelmében a választók egyharmadának egyetértése kell ahhoz, hogy valakit felvegyünk a jelölőlistára. Hütter Csaba százszázalékos bizalmat kapott, egyetlen ellenvélemény nélkül lett a szécsényi járás országgyűlési képviselőjelöltje. Késő este kopogtatunk a képviselőjelölthöz. Magas, nyílt arcú, 34 esztendős fiatalember. Valóban ott akart lenni a hangversenyen — mondja —, hiszen a nemrég újjáépített kastély hangversenytermére, múzeumára minden szécsényi büszke, de belázasodott, influenza kerülgeti, szeretné kikúrálni magát. Sok a munka, nem akar mulasztani. Mindig fél ötkor kel, a pirkadat már a téeszben találja, s estig nincs megállás. Munkatempója — mondják — bámulatos. De vajon jut-e majd ereje, ideje a képviselői hivatásra is? A jelölt ? Amikor megtudtam, hogy jelölni szándékoznak, előbb azt kértem: ne kelljen azonnal igent mondanom. Kételyeim voltak: érek-e annyit, amennyit feltételeznek rólam? Lehet-e az embernek 34 éves korában annyi életbölcselete, hogy az ország ügyeibe beleszólhasson? Végül a bizalom miatt fogadtam el a megtisztelő jelöltséget. Ha képesnek tartanak arra, hogy a parlamentben tehetek valamit a választók érdekében, nem háríthatom el a bizalmat. Az olyan embereket például, mint Nádasdi Mihály bácsié... Az idős téesztaggal nyolc éve dolgoztam együtt, s még emlékszik rám, jelölésemhez levélben gratulált. — Járt már a Parlamentben? — Nem, még soha. Ha megválasztanak, alighanem szorongó érzésekkel lépek majd be először. — Töprengett már azon, miről beszélne az országgyűlésen? — Talán a mezőgazdaság és a mezőgazdasági ipar szerkezetéről, a korszerűbb, eredményesebb gazdálkodás lehetőségeiről. Gondjainkról, örömeinkről, Szécsény és a járás terveiről, fejlődéséről. Vasárnap, március 6-án parlamenti pótválasztás lesz a szécsényi járásban. 21 500 választópolgár bizalmából Hütter Csaba mezőgazdasági mérnök lehet a dinamikusan fejlődő vidék országgyűlési képviselője. Vincze Jenő Barokk garnitúrák Tudósítónktól. Az egri Agria Bútorgyár termékei iránt egyre nő az érdeklődés belföldön és határainkon túl is. Termékei különösen Lengyelországban kedveltek, s rendelt belőlük legutóbb Jugoszlávia is, amely pedig az egyik legjelentősebb bútorexportáló ország. A gyár a tőkés országokba az idén a tavalyinál hatszorta többet szállít. Különösen Svédországban népszerűek az egri barokk garnitúrák, ebédlőasztalok és ülőbútorok. Korszerű daruk Tudósítónktól. Fejlesztési alapjából, központi támogatásból és egyéb forrásokból az idén 14,5 millió forintot fordít gépesítésre a Szabolcs- Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat. A beruházási terv szerint hétmillió forintért vásárolnak egy francia autódarut, amely elsősorban a lakásépítkezést gyorsítja majd. Olaszországból egy 30 méteres, gémmel rendelkező toronydaru érkezik. Egy kisebb autódaru mellett csőmenetvágó, emelővilla, nyergesvontató, és több kisebb importgép is segíti majd a vállalat tervének teljesítését. Negyvenhatmillió forint haszon Vasutas újítók sikerei Lassú az ügyintézés A vasútnál értékelték az újítómozgalom eredményeit, és kijelölték a jövő feladatait. Amíg 1970-ben a vasutas dolgozók 4529 újítást nyújtottak be, s abból 1759-et fogadtak el, a múlt esztendőben a 8303 újításból 3901-et valósítottak meg. Tavaly már 194-en érdemelték ki a Kiváló újító és feltaláló címet. A vasútnál elmondották, hogy 5 év alatt a benyújtott újítási javaslatok száma 83,3, az elfogadottaké 121,8, a hasznosított javaslatoké pedig 143,1 százalékkal nőtt. A pénzügyileg kimutatható eredmény a múlt esztendő első háromnegyed évében meghaladta a 46 millió forintot. Az újítási javaslatoknak több mint 70 százalékát a szocialista brigádok tagjai nyújtották be. Azt is megállapították, hogy még a MÁV vezérigazgatóságánál is elhúzódik az újítások bírálata, elintézése, ami elsősorban a bürokratikus ügyintézés rovására írható. A vasutasok szakszervezetéhez az elmúlt 5 esztendő alatt 450 írásbeli panasz érkezett az újítások lassú ügyintézése miatt. A hibák egyik forrása, hogy az újítási ügyintézők túl vannak terhelve más munkával, s emellett gyakoriak a munkaköri cserék is. Az újítási ügyintézők nem mindig élnek az ösztönzés lehetőségével, késik a sikeres megoldások közkinccsé tétele. Ezért az idén az újítási ügyintézők részére továbbképző tanfolyamot rendeznek. Fokozott gondot fordítanak arra is, hogy az újítási mozgalom helyzetét, vállalati eredményeit a dolgozók széles körben megismerjék. Vezetői feladat, hogy az elfogadott újítások költségcsökkentő hatását ne csak anyagilag ismerjék el hanem azt az egész vasút területén megismertessék. Vezérigazgatói utasítás szerint még határozottabban kell eljárni azokkal szemben, akik az újításokról a valóságnak nem megfelelő adatokat szolgáltatnak, vagy az újítás üzemszerű megvalósítására kiadott intézkedések teljesítését elmulasztják. Fahody József