Magyar Hírlap, 1977. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

IMO ( Mim)Magyar Hírlap_______________________________n­emzetközi politika *___________________1977.májusi,vasárnap. A Szovjetunió javaslatára az ECB környezetvédelmi kongresszust rendez Dr. Szita János nyilatkozata az Európai Gazdasági Bizottság ülésszakáról (MTI) Génfben szombaton haj­nalban záró tanácskozással befe­jeződött az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságának (EGB) 32. ülésszaka. A részt vevő államok képvise­lői a Szovjetunió javaslatára el­határozták azt, hogy rendezzenek összeurópai kongresszust a kör­nyezetvédelemről. Az EGB jövő évi ülésszakán döntenek a talál­kozó időpont­járól Az EGB ezen­kívül foglalkozni fog az energia és a szállítás kérdéseiről tartan­dó, ugyancsak a Szovjetunió ál­tal javasolt összeurópai kong­resszus megrendezésének lehető­ségével is. Dr. Szita János miniszterhe­lyettes, az ülésszakon részt vett magyar küldöttség vezetője Génf­ben nyilatkozatot adott az MTI tudósítójának az ülésszak fonto­sabb eredményeiről. Egyebek kö­zött kijelentette: " A szocialista országok fon­tos politikai célkitűzése volt ezen az ülésszakon, hogy előre­haladás történjen azoknak az összeurópai kongresszusoknak megtartásáról, amelyekre a Szov­jetunió tett javaslatot a környe­zetvédelem, a szállítás és az energetika terén. A nyugati part­nerekkel folytatott beható vita után egyetértés jött létre abban, hogy először a környezetvéde­lemmel foglalkozó kongresszust kell megtartani, mivel a delegá­ciók többsége ezt tartotta a leg­inkább időszerűnek.­­ A most befejeződött ülés­szak foglalkozott az európai gaz­dasági helyzet értékelésével. Ál­talános vélemény szerint a nyu­gati országok gazdasági helyzete továbbra is labilis. A szocialista országok fejlődése a jelenleg megvalósuló ötéves tervidőszak­ban továbbra is egyenletes, cél­kitűzéseikben kifejezésre jut az intenzív fejlődés korszakára való áttérés. — A tanácskozás középpontjá­ban a szocialista és a tőkés or­szágok gazdasági kapcsolatai áll­ta­k. A kelet—nyugati kereskede­lem fejlődését továbbra is sok tényező nehezíti. Az EGB — jól­lehet a kereskedelempolitikai problémák megoldásában nem tudott fordulatot elérni — hasz­nosan járul hozzá a kereskede­lem szempontjából fontos infor­mációáramlás és egyéb, a keres­kedelmet gyakorlatilag elősegítő lépések kidolgozásához. — A helsinki biztonsági és együttműködési konferencia je­lentős feladatok megoldását bíz­ta az EGB-re, amely ennek meg­felelően a záróokmányból eredő feladatokat helyezte tevékenysé­gének középpontjába. Az e téren megkezdődött munka arra mutat, hogy a szervezet eredményesen tud közreműködni a záróokmány rendelkezéseinek megvalósításá­ban a sokoldalú nemzetközi együttműködés keretében. Úgy vélem, hogy a bizottság tovább­ra is hozzá tud járulni Euró­pában a világgazdaság gyors vál­tozásai következtében nap-nap után felbukkanó új gazdasági problémák megoldásához — álla­pította meg dr. Szita János. Karikaturistánk külpolitikai kommentárja Nagytakarítás Etiópiában (Lengyel Gyula rajza) Zavargások Rawalpindiben (AFP, UPI) Súlyos zavargások robbantak ki szombaton a pa­kisztáni fővárosban, Rawalpindi­ben, ahol a Bhutto miniszterel­nök lemondását követelő ellenzé­ki pártok felhívására tüntetők közelítették meg a miniszterelnö­ki rezidenciát. A kormánnyal szemben álló lázongók köveket és gyújtóbombákat hajigáltak. Pir Pagaro, az ellenzék ügyve­zető elnöke híveit további tünte­tésekre szólította a fővárosban, sőt országszerte is. A rendőrség őt házi őrizetbe vette, és letar­tóztatta Mohamed Asraf Khánt, az ellenzéki pártok ügyvezető al­­elnökét is, aki a tüntetők között volt Dzsumblatt fia apja örökébe lép (AP) Eliasz Szárkisz, Libanon köztársasági elnöke, szombaton két óra hosszat tárgyalt Jasszer Arafattal, a Palesztina! Felsza­badítás! Szervezet végrehajtó bi­zottságának elnökével. Jól érte­sült körök szerint Szárkisz arra kérte Arafatot, hogy csökkentsék a PFSZ fegyvereseinek számát. A libanoni Haladó Szocialista Párt vezetősége szombaton Bej­rútban Valid Dzsumblattot, a meggyilkolt baloldali libanoni vezetőnek, Kamal Dzsumblattnak a fiát választotta ellenszavazat nélkül a párt elnökévé. Mint is­meretes, jobboldali fegyveresek Kamal Dzsumblattot március 16-án tőrbe csalták és megölték. Új szociális intézkedések az NDK-ban (MTI) Új szociális intézkedések lépnek életbe május 1-én a Né­met Demokratikus Köztársaság­ban: mintegy kétmillió embernek csökken a munkaideje. Több miint 1,1 millió embert érint az a rendelkezés, hogy a jövőben 42 óra helyett 40 óra lesz a heti munkaidejük a három műszak­ban dolgozóknak. Hatszázezer, két műszakban dolgozó ember munkaideje az eddigi 43 és fél óra helyett 42 óra lesz. Három­százezer olyan nő, akinek ház­tartásában két 16 éven aluli vagy súlyosan fogyatékos gyermek van, ugyancsak heti 40 órát dolgozik ezentúl. Ily módon minden tel­jes munkaidőben foglalkoztatott két- vagy több gyermekes anya heti munkaideje 40 órára csök­ken az országban. A munkaidő­csökkenések nem érintik a bére­ket, és a heti 5 napos munkahét keretében valósulnak meg. Pham Van Dong Moszkvába érkezett (TASZSZ) Pham Van Dong, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök hivatalos francia­­országi látogatását befejezve, szombaton este Párizsiból — úton hazafelé — Moszkvába érkezett. Az etióp államfő a Szovjetunióba látogat (TASZSZ) Moszkvában hivata­losan bejelentették, hogy a felek között létrejött megállapodás ér­telmében május elején etiópiai állami küldöttség érkezik a Szov­jetunióba hivatalos látogatásra. A delegációt Mengisztu Hailé Mariam alezredes, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó ta­nács elnöke vezeti. Miután a nemzetközi imperia­lizmus megsemmisítő vereséget szenvedett Délkelet-Ázsiában, je­lenleg Afrikára összpontosítja figyelmét, és elkeseredett erőfe­szítésekkel igyekszik megakadá­lyozni a haladó erők forradalmi fejlődését és megerősödését a kontinensen — jelentette ki egy gyűlésen Mengisztu Hailé Ma­riam. Az amerikai hadügyminiszté­rium bejelentette, hogy 700 000 dollár értékben újabb hadfelsze­reléseket szállít Zaire-nak. (ADN) Szombaton Berlinben felhatalmazták az ADN hírügy­nökséget annak a közlésére, hogy légből kapottak és minden ala­pot nélkülöznek a nyugati hír­­ügynökségek és más sajtószervek híresztelései, miszerint az NDK lőszereket szállított a zaire-i Shaba tartományban harcoló kor­mányellenes felkelőknek. Suárez befejezte washingtoni látogatását (AFP, Reuter) Adolfo Suárez, spanyol kormányfő hatnapos mexikói és egyesült államokbeli útjáról hazaérkezett Madridba. Az amerikai elnökkel folytatott tárgyalásai után tartott washing­toni sajtóértekezletén Suárez ki­jelentette: Carter igen készséges­nek mutatkozott Spanyolország nukleáris üzemanyag-szükségleté­nek kielégítése iránt. (TASZSZ) A megbeszélésekről kiadott fehér házi közlemény megállapítja, hogy a felek külö­nös hangsúlyt helyeztek azokra, a biztonságot érintő kapcsolatok­ra, amelyek az amerikai—spanyol barátsági és együttműködési szer­ződés keretében valósulnak meg. Magyar—norvég kapcsolat A NÉGYMILLIÓ LAKOSÉ skandináv országról — ahová holnap indul hivatalos látogatás­ra Lázár György miniszterelnök — viszonylag kevesebb hír ér­kezik hozzánk, mint a nagyobb, vagy hazánkhoz közelebb eső európai országokról. Norvégia európai értelemben a fiatal nem­zetek sorába tartozik. Évszázado­kig tartó dán uralom után a své­dekkel kötött perszonálunió sza­bott korlátokat nemzeti önálló­ságának. Az ország alig több mint 70 éve, 1905 óta független. Az akkor Európa egyik legszegényebb országának számító Norvégia fel­lendülése a vízi energia kihasz­nálásával s az arra alapuló iparo­sítással kezdődött. Az ország története gazdag volt gazdasági sikerekben, amelyek folytatása reális biztosítékának látszanak az Északi-tengerben fel­tárt kőolaj források. Az olaj és a földgáz bányászata csak 1973 óta folyik, de ezek az energiahordozók máris 20 százalékát adják az or­szág összes exportjának. Norvégia gazdasága nyílt jelle­gű, a nemzeti jövedelem 48 szá­zalékát a külkereskedelem reali­zálja. A külkereskedelem azon­ban a legutóbbi évekig erősen orientált volt, az Európai Szabad­kereskedelmi Társulásihoz fűző­dő kapcsolatok határozták meg. 1972-ben népszavazást tartottak a Közös Piachoz való csatlakozás­ról, a többség azonban elutasí­totta ezt a kezdeményezést. E lé­pés helyességét azóta meggyőző adatok bizonyítják: míg 1974 és 1975 között az EGK-ban a társa­dalmi össztermék átlag 2,6 száza­lékkal csökkent, Norvégiában 3,3 százalékkal gyarapodott. Amikor 1976-ban a közös piaci országok­ban átlagosan 5 százalékos körüli volt a munkanélküliség, Norvé­giában ez csak egyszázalékos — gyakorlatilag elenyésző — volt Magyarország , és Norvégia 1947-ben újította fel diplomáciai kapcsolatait, s 1965-ben emelte nagyköveti szintre. Kapcsola­taink, amelyek kiterjednek a po­litikai, a gazdasági, a kulturális élet több területére, viszonylag szerények, de az utóbbi időszak­ban egyenletesen fejlődtek. A ki­bontakozó kapcsolatok fontos ál­lomása volt Péter János 1970-es norvégiai meghívása. Akkori kül­ügyminiszterünk látogatásával a magyar—norvég politikai kapcso­latok új szakasza kezdődött: rendszeressé váltak a két kor­mány tagjainak közvetlen tárgya­lásai. 1975-ben dr. Polinszky Ká­roly oktatási, 1976-ban pedig dr. Schultheisz Emil egészségügyi mi­niszter látogatott Norvégiába. A norvég kormány tagjai közül 1975-ben Thorstein mezőgazdasá­gi, majd Kjölv Ebeland oktatási miniszter tárgyalt hazánkban. Ta­valy szeptemberben Knut Fry­­denlund külügyminiszter járt hi­vatalos látogatáson hazáinkban. A KORMÁNYKÖZI kapcso­latoknak is kiemelkedő állo­mása volt 1974-ben Trygve Brat­­teli miniszterelnök hivatalos ma­gyarországi látogatása. Lázár György holnap kezdődő norvégiai látogatásával másodszor kerül sor kormányfői megbeszélésekre. Or­szágaink más-más szövetségi rendszer (Norvégia a NATO, ha­zánk a Varsói Szerződés) tagjai, s ebből következően a nemzetkö­zi élet több kérdésében eltérő a véleményük. Mindkét ország né­pe, kormánya egyetért azonban abban , s ez megfelelő alap a legmagasabb szintű találkozók­hoz is —, hogy Európának a bé­ke és biztonság kontinensévé kell válnia. Norvégia következetesen vallja az enyhülés szükségessé­gét, és elsődlegességét a nemzet­közi kapcsolatokban. Lázár György vendéglátója, Odvar Nordli miniszterelnök néhány he­te a Szocialista Internacionálé amszterdami ülésén foglalt állást az enyhülési politika folytatása mellett. Norvégia jelenleg külkereske­delmének csupán 3 százalékát bo­nyolítja le a szocialista országok­kal. Így a magyar—norvég gaz­dasági-kereskedelmi kapcsolatok sem számottevőek. Hazánk kül­kereskedelmében a norvég forga­lom 0,3 százalékot, míg Magyar­­ország részesedése a norvég kül­kereskedelemben 0,1 százalékot képvisel. Igaz, nagy szerepe van ebben a két ország gazdasági adottságainak, a földrajzi távol­ságnak is, és annak, hogy az áru­csere mindkét irányában szűk az áruskála. Exportunk fő tételei különböző anyagfélék, importunk nagy része halászati termék, pa­píráru, vegyianyag. A gépek és berendezések aránya egyik fél exportjában sem éri el a 2 száza­lékot BIZTATÓ AZONBAN, s azt mutatja, hogy az eddig elértnél jóval nagyobb forgalomnak is reális lehetőségei vannak, hogy az elmúlt esztendőben exportunk több mint 40 százalékkal növe­kedett, importunk pedig 5,5 szá­zalékkal. A kereskedelem kedve­ző alakulásában fontos szerepe van annak, hogy mindkét ország hatóságai ösztönzik a vállalatok érdeklődését egymás piacai iránt. Ennek jegyében rendezte meg a Magyar Kereskedelmi Kamara és a norvég exporttanács 1974-ben Budapesten, a norvég, 1976-ban pedig Oslóban és Bergenben a magyar gazdasági és műszaki na­pokat. Ugyancsak a közvetlenebb vállalati kapcsolatokat segíti a két intézmény tavaly november­ben megkötött együttműködési megállapodása. Nem kevésbé fontos a gazda­sági-kereskedelmi együttműködés szempontjából, hogy Norvégia következetesen szorgalmazza a nemzetközi kereskedelem maxi­mális liberalizálását, s ennek megfelelően a Norvégiába irá­nyuló kivitelünk mintegy 95 szá­zalékánál nincs mennyiségi kor­látozás. A két ország közötti ipari együttműködésnek az 1970-ben létrejött gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési megállapo­dás nyújt megfelelő szerződéses kereteket. A megállapodás alap­ján mindkét fél számára kedvező és eredményes együttműködés ala­kult ki több magyar vállalat és norvég cég között. Ugyanakkor még rengeteg a kiaknázatlan le­hetőség a magyar ipar, különö­sen a szerszámgépipar exportja számára. Kétoldalú kapcsolataink fejlesztésének szélesek a pers­pektívái az ipari kooperáció te­rületén. Miniszterelnökünk holnap kez­dődő norvégiai látogatása min­den bizonnyal hozzájárul a sok­rétű magyar—norvég együttmű­ködés elmélyítéséhez, s jogosnak és reálisnak tekinthető a bizako­dás a magyar—norvég kapcsola­tok további fejlődését illetően. Arató Gábor India Feloszlatják kilenc állam parlamentjét (AP, AFP) Az indiai kormány felkérte Dzsatti ügyvezető állam­elnököt, hogy oszlassa fel kilenc északi szövetségi államban a kongresszuspárti többségű tör­vényhozást, és írja ki a helyi vá­lasztásokat. (Előzőleg a legfel­sőbb bíróság elutasította néhány szövetségi államnak azt a kérel­mét, hogy a központi kormány ne legyen jogosult az állami par­lamentek feloszlatására.) Dzsatti egynapos huzavona után engedett a kormány követe­lésének és elrendelte, hogy osz­lassák fel a kilenc szövetségi ál­lamban a komgreszuspárti több­ségű parlamenteket A döntés alapján az érintett államokat — a valószínűleg jú­niusban sorra kerülő választáso­kig — a fővárosból, Delhiből fog­ják irányítani. Az érintett kilenc állam: Nyu­­gat-Bengália, Bihar, Uttar Pra­desh. Haryana, Himachal Pra­desh. Punjab, Rajasthan, Mad­hya Bradesh és Orissa.

Next