Magyar Hírlap, 1979. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-01 / 126. szám

­ Megnyílt a PKP IX. kongresszusa Alvaro Cunhal ismertette a KB beszámolóját (Folytatás az 1. oldalról) jelen van az MSZMP küldöttsé­ge, is, Fock Jenőnek, a párt Po­litikai Bizottsága tagjának veze­tésével. Az Octavio Pato elnökletével tar­tott első plenáris ülésen hangzott el a központi bizottság beszá­molója, amelyet Alvaro Cunhal, a párt főtitkára ismertetett. Dél­után a kongresszus megkezdte a vitát a beszámolóról. Alvaro Cunhal emlékeztetett rá, hogy a IX. kongresszus ne­héz és ingatag belpolitikai hely­zetben ült össze. A kommunis­táiknak most az a feladataik, hogy olyan elemzést és programot ad­janak,, amely a pártot és a nép­­tömegeket képessé teszi a reak­ció támadásának visszaverésére, a szabadságjogok és a forradal­mi vívmányok megvédésére, de­mokratikus politikát folytató de­mokratikus kormány létrehozá­sára, az alkotmányos rend meg­őrzésére. Utalt rá, hogy az 1976-os álta­lános választások eredményeként a PKP és a szocialista Párt együttesen többséget alkotott a parlamentben, ám a szocialisták ténylegesen jobbra nyitottak. No­ha a PKP mindig is szorgalmaz­ta velük a párbeszédet, mind­eddig a szocialisták — a kom­munistákkal kötött néhány rész­leges parlamenti megállapodás­tól eltekintve — a jobboldallal szövetkeztek. Végső fokon ez ve­zetett el a mind jobboldalibb kormányok, legutóbb a Mota Pinto kormány megalakulásához. A PKP változatlanul a kommu­nista—szocialista összefogás mel­lett van. Alvaro Cunhal a reakció of­­fenzívájának fő irányairól szólva emlékeztetett: a­z utóbbi három évben a reakció frontális táma­dást indított a forradalom vív­mányai és a demokratikus rend ellen és immár a rendszer likvi­dálására tör, a tömegek azonban inkább balra tartanak és küzde­nek azért, hogy Portugália az áprilisi forradalom által megnyi­tott úton haladjon tovább. Cunhal részletesen kifejtette, hogy a jelen helyzetből miben és ho­gyan látják a kommunistáik az alkotmányos kibontakozás út­ját. Tíz pontban foglalta össze a PKP által demokratikus alter­natívaként ajánlott platformot. Cunhal hangsúlyozta, hogy Potugáliában a politikai demok­rácia elválaszthatatlan a gazda­sági szervezettől. Ezért a politi­kai demokráciáért vívott küzde­lem egyszersmind a gazdasági és a szociális demokráciáért vívott harc is. A PKP elméleti munkásságá­ról szólva, az előadó hangsú­lyozta, hogy a Párt a portugál valóságot a marxizmus—leniniz­­mus alapján közelíti meg és elemzi, küzd mindenfajta oppor­tunizmus, revizionizmus, az anti­­kommunizmus és a szovjetelle­­nesség ellen. A portugál kommu­nisták — fűzte hozzá — haza­fiak, de nemzeti feladataikat a proletár internacionalizmus szel­lemében elválaszthatatlannak te­kintik nemzetközi céljaiktól. Al­varo Cunhal meleg szavakkal méltattta a Szovjetunió és az SZKP döntő szerepét, határozot­tan visszautasította az imperia­lista megosztó törekvéseket és hangsúlyozta, hogy a kommunis­ta és az antiimperialista mozga­lom az együttműködés és az egy­ség mgerősí­tésének irányában halad. Mogt­sz Hírusf X?,30|(£) NEMZETKÖZI POLITIKA - FORUM ^ V^TA:­­4^1979. június 1, péntek 3 Irán felemelte a kőolaj árát • Khuzisztánban folytatódnak a harcok (MTI) Teheráni jelentések sze­rint csütörtökön folytatódtak a harcok a khuzisztáni Khorram­­shahr városában a fellázadt arab fegyveresek és a kormányt tá­mogató erők között. A városban változatlanul rendkívüli állapot van érvényben. Az összetűzések­nek hivatalos adatok szerint 21, helyi diplomáciai körök szerint viszont száz halálos áldozata van. Az egymással szemben álló erők a város különböző részeit tartják ellenőrzésük alatt: az arab nemzetiségű fegyveresek a Karun folyó nyugati partját és a város egyes északi negyedeit szállták meg. A kulcsfontosságú pontokat a kormányhű erők tart­ják kezükben. A forradalmi gár­disták visszafoglalták azokat a középületeket, amelyeket előzőleg az arab fegyveresek szálltak meg. A forradalmi gárdisták a had­sereg rövid és korlátozott be­avatkozása révén lettek úrrá a helyzeten. A kormány a zavargá­sok letörésére katonaságot vezé­nyelt a városba. Iszlám Köztársaság néven új napilap jelent meg a teheráni utcákon. Az azonos nevű párt orgánumaként alapított újság el­ső vezércikke közölte, hogy a lap hivatásának tekinti az iszlám ideológia védelmét. (AFP) Az iráni hatóságok 1,3 dollárral emelték a kőolaj hor­­dónkénti árát — közölte csütör­tökön az iráni nemzeti olajtár­saság. A NATO-külügyminiszterek támogatják a második SALT-szerződést Állásfoglalások a Varsói Szerződés új javaslataihoz (MTI) A NATO-külügyminisz­­terek kétnapos konferenciájának befejezése után tartott sajtókon­ferenciáján Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszter kijelentette: nagyon örül, hogy szövetségesei egyhangúlag támogatták a SALT —2. ügyében elért megegyezést. Vance-nak ez a kijelentése vilá­gosan tükrözte, hogy a NATO- konf­erencia fő témája ai. volt: mit jelent a N­ALT—így egyez­mény, és mi következik utána? Ennek megfelelően az értekez­let zárókommünikéje meglehető­sen általános, s határozatlan megfogalmazásokat tartalmaz. A zárókommüniké foglalkozik a Varsói Szerződés államérfiai­­nak legutóbbi nyilatkozataival. Hangoztatta: a NATO-nak fel­keltette a figyelmét az,­­hogy ezekben a nyilatkozatokban „bi­zonyos jelek” arra utalnak, hogy a Varsói Szerződés tagállamai erőfeszítéseket kívánnak tenni a világhelyzet javítására. Termé­szetesen rögtön hozzáfűzi, hogy a NATO egyidejűleg „zavaró té­nyezőket is” észlel. A közlemény hangoztatja: a NATO külügymi­niszterei érdeklődéssel értesültek a kelet-európai államok politiku­sainak a bizalomerősítő intézke­désekkel kapcsolatos javaslatai­ról. A budapesti javaslatokra tör­tént utalást a közlemény azzal kapcsolja össze, hogy a madridi értekezleten kell konkrét ered­ményeket elérni. A külügyminiszterek jóváhagy­ták a hadügyminiszterek dönté­sét, amely szerint Nyugat-Euró­­pát modern nukleáris fegyverek­kel kell ellátni. Ennek a kérdés­nek a tanulmányozására külön­bizottságot állítottak fel. A közlemény üdvözli Carter, Begin és Szadat erőfeszítéseit, vagyis az egyiptomi—izraeli kü­­lönalkat, és — francia javaslat­ra, kompromisszumként, most először —, szól a palesztin nép törvényes jogainak szükségszerű tiszteletben tartásáról. (A PFSZ- ről a dokumentum nem tesz em­lítést.) Varsó készen áll a bizalmat erősítő gyakorlati lépésekre Barabás János, az MTI varsói tudósítója jelenti. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek budapesti tanácskozásával foglalkozott csü­törtöki ülésén a lengyel parla­ment külügyi bizottsága. Emil Wojtaszek külügyminisz­ter beszédében kiemelte, hogy Európában nem újabb fegyve­rekre van szükség, hanem a meg­levők csökkentéséhez vezető út közös megkeresésére. Ebben az összefüggésben méltatta az euró­pai biztonsági értekezlet záró­okmánya aláíróinak politikai ta­nácskozására tett budapesti ja­vaslatot. A tanácskozást még az idén össze lehetne hívni, hogy a kontinens biztonságát tovább erő­sítse. Hangsúlyozta, hogy mint a Varsói Szerződés többi tagállama, Lengyelország is kész lemondani a nukleáris vagy hagyományos fegyverek elsőként való haszná­latáról, és az EBK záróokmánya szellemében kész gyakorlati, a kölcsönös bizalmat erősítő lépé­sekre. Ebben a szellemben ké­szül az ország az 1980-as mad­ridi találkozóra, amelynek elő­készületeiről kétoldalú tárgyalá­sokat folytattak a Varsói Szer­ződés többi tagállamaival. világhíradó Tito Líbiába utazott (Tanjug) Joszip Broz Tito ju­goszláv államfő csütörtökön Al­gériából háromnapos hivatalos baráti látogatásra Líbiába érke­zett. A magas rangú jugoszláv vendéget és kíséretét a repülő­téren Moamer El-Kadhafi, a lí­biai forradalom vezetője és több más személyiség köszöntötte. Nyugat-berlini program (MTI) Dietrich Stobbe nyugat­­berlini kormányzó polgármester csütörtökön délután előterjesztet­te négy évre szóló új kormány­­programját a városi képviselő­házban. Hitet tett az elmúlt években kialakított politikai vo­nal folytatása mellett. A nyilat­kozatot a parlament két hét múl­va, június 14-én vitatja meg. Csehszlovák—román külügyminiszter-helyettesi tárgyalások (MTI) Constantin Oancea ro­mán külügyminiszter-helyettes csütörtökön befejezte Csehszlo­vákiában tett négynapos hivata­los látogatását, amelyre Dusán Spécsi csehszlovák külügyminisz­ter-helyettes hívta meg. A lá­togatás során szívélyes, baráti légkörben eszmét cseréltek a csehszlovák—román­­ kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és tovább­fejlesztésük távlatairól. Constan­tin Oanceát fogadta Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügymi­niszter is. A bonni parlament új elnöke (DPA) A Német Szövetségi Köztársaság parlamentje, a Bun­destag csütörtökön Richard Stücklent, az egyik eddigi alel­­nököt választotta elnökévé. A Franz-Josef Strauss vezette el­lenzéki Keresztényszociális Unió­hoz tartozó Stücklent ellenjelölt nélkül 410 szavazattal, 40 elle­nében, 19 tartózkodás mellett választották meg Karl Carstens utódjává, akit a múlt héten szö­vetségi elnökké választották. Veszélyben a Polisario mauritániai tűzszünete (MTI) Az egykori Spanyol­ Szahara függetlenségéért harcoló Polisario front képviselője csür­­örtökön Genfben, a Mauritániá­val egy éve hallgatólagosan fenn­álló tűzszünet felfüggesztését he­lyezte kilátásba, ha — mint a jelek valószínűsítik — Mauritá­nia visszatér a korábbi évek nyíl­tan ellenséges politikájához. A bejelentést az tette szükségessé, hogy Mauritánia nem küldte el képviselőjét a május 26-ra ki­tűzött tanácskozásra. T­elevíziónkban „színes” hír volt: Jászberényben divat­os növénykertet avattak ... A képernyőn vidám gyerekek, mosolygó felnőttek ismerkednek a sokféle állattal, virággal. Szép és hasznos időtöltést kínál az állatkert, miért ne lehetne teljes az öröm, hogy a főváros, Veszp­rém és Pécs után most már a jászberényieké is mindez... A derűs tévéképek mögött azonban föltűnik a jászsági vá­ros teljesebb valósága; az is, mekkora az ellentét a régi és az új városrész között. A hagyomá­nyos Jászberény a földszintes, tapasztott, néhol vályogházak, a közművesítést nélkülöző földes utcák világa még. A városképet és a helybéliek életét teljességgel megváltoztató, gyorsan fejlődő, kitűnő termékeket gyártó nagy­­vállalat — a Hűtőgépgyár — la­kótelepe viszont derűs, korszerű. Természetes, hogy az emeletes házak lakásaiban van fürdőszo­ba, a fürdőszobában víz, s az épületek alatt csatornarendszer. Ámde egy lakótelep önmagában még nem urbanizál, így hát sorra elkészültek az üzletek, az ABC- áruház, a szolgáltatóház, majd a sportsadion, a jégpálya, most pe­dig az állat- és növénykert. Ki tudja, nincs-e sorrendtévesz­tés itt? Nem lett volna-e célsze­rűbb a közösség anyagi erőforrá­saiból, még az állatkert előtt a városiasodás alapfeltételeit meg­teremtő víz- és csatornarendszert tovább építeni? De ehhez a tű­nődő kérdéshez, a kép teljessé­géért, az is hozzátartozik, hogy valamennyi szolgáltató vagy szó­rakoztató intézmény társadalmi munkában, a város apraja-nagy­­jának összefogásával, de a Hűtő­gépgyár pénzéből épült. Példa­mutató, elismerésre méltán érde­mes, hogy ez a nagyvállalat, a településéért érzett nagy felelős­séggel, igen sokat, már-már ere­jén felül áldoz, tömérdek anya­gi és szellemi energiát fordít szűkebb környezete fejlesztésére, a helybéli életkörülmények át­formálására, az életmód, s az ehhez kapcsolódó értékrendszer, gondolkodási stílus megváltozta­tására. Talán nem alaptalan a feltevés, hogy az üzemben min­den bizonnyal fölismerték: ez végső soron gazdálkodási feltétel is, hiszen a korszerű technológia és a korszerű életforma egymás­tól elválaszthatatlan, s egymás­ra ható fogalmak. Mégis, éppen ez indítja el az állatkertavatáshoz kapcsolódó gondolatsort; itt nyer általáno­sabb értelmet, jelentést a jász­berényi példázat. Mert a kiváló minőséget­ garantáló, sok ország­ba szállító Hűtőgépgyárból csak egy van, ám a „városgazda” sze­repkörét sok üzem vállalja szer­te az országban. Bizonyos, hogy nem mindenütt ennyire látvá­nyosan, de mégis szinte minden jelentősebb gyár, állami gazda­ság, termelőszövetkezet részt vál­lal a befogadó, otthont adó község, kisváros szociális és kulturális fejlesztéséből. Így van ez rendjén, hiszen az ipar, az ipa­rosodó mezőgazdaság világszerte meghatározó tényezője az urba­nizációnak; azért is, mert a kor­szerűbb termelési körülmények feltételezik a modernebb életvi­telt, és azért is, mert a maga­sabb jövedelmek fizetőképes ke­resletet teremtenek, és igényt keltenek az életkörülmények megváltoztatására. A szocialista gazdálkodás egyik meghatározó vonása, hogy ezt a feladatot tu­datosan, tervszerűen vállalják az üzemek, a gazdaságok. Mindez tehát nemcsak rendjén való, de törvényszerű, s vitatni mindössze az arányt, a mértéket, más szó­val a szerepek, a funkciók meg­osztását lehet Ha ma kíván vidékre települ­ni, vagy ha a vidéki telephelyét akarja fejleszteni, bővíteni egy­­egy gyár, ezt általánosan feltéte­lekhez kötik. A munkaerőért, a települési környezetért cserében elvárják, hogy a vállalat építsen utat csatornázzon, teremtse meg dolgozóinak korszerű lakáskörül­ményeit, építsen óvodát bölcsö­dét esetenként iskolát is; mű­ködtessen üzemorvosi rendelőt, ahol a falu lakosságát is ellátják; készíttessen kultúrházat sport­pályát s a felsorolás korántsem teljes. Vagyis igyekeznek rátes­tálni azokat a beruházásokat is, amelyek a helyi tanácsi, vagy a járási, a megyei fejlesztés von­zási körébe tartoznak. A szociális­kulturális elmaradást ilyenkor jobbára a korszerű nagyüzemek számlájára kívánják „behozni”. S ilyenkor állhat elő a törvény­­szerű folyamat aránytévesztő el­­túlzása. A község, a kisváros fejleszté­se, a szociális körülmények javí­tása fontos feladata az iparnak, de — természetesen — csak má­sodlagos feladata. Alapvető köte­lezettsége, működésének értelme az, hogy hatékonyan, gazdaságo­san értéket termeljen (amiből a társadalom egyebek között az urbanizálódást is finanszírozhat­ja). Márpedig ez sem könnyű, ez is tömérdek ismeretet, készséget követeli kitölti a gyár, a mező­­gazdasági üzem vezetőinek mun­ka- és esetenként szabad idejét. Érthető hát, miért alakult ki vi­lágos munkamegosztás a város­­gazdálkodó, az irányító és a fej-­­lesztő tevékenységi körök között. A gyár ily módon, gazdálkodik, a tanács — mint az igények és a források megítélésének illeté­kese — települést fejleszt. A szerepcsere olykor a célsze­rű érték- és hatalmi viszonyokat is átrendezi. A „szegény” tele­pülés és a „gazdag” vállalat fo­galmi kapcsolata olyan tévhiedel­­meket is táplálhat, hogy itt min­den a gyártól, az üzem jó szándé­kától függ, s a kölcsönös elő­nyöket az egyoldalúság válthatja fel. Mert ha a vállalat nem­csak „sokat tesz” a településért, hanem minden új létesítmény „gazdája” — pénze, tervező ere­je, szervező munkája, eset­leg presztízse révén —, ak­kor nehéz megvonni a ha­tárt az ésszerűen közremű­ködő részvétel és a döntés kö­zött. Az is megeshet így, hogy — példázatunknál maradva —, el­mozdul a célszerű sorrend, és más fejlesztés előtt vagy helyett is, fölavatják a különben nagyon szép, hasznos állatkertet. BOSSÁNYI KATALIN ■ SZEREPCSERE t­h Olaszország (’m Ma ér véget a választási kampány (MTI) Olaszországban ma, pén­teken befejeződik a június 3—4-i rendkívüli parlamenti választást megelőző politikai kampány. Az egyhónapos korteshadjáratot fo­kozódó kommunistaellenesség jel­lemezte. Az Olasz Kommunista Párt ilyen körülmények között első­­sősorban arra törekedett, hogy le­leplezze a kommunistaellenesség mögött meghúzódó politikai indí­tékokat. Arra összpontosított, hogy megőrizze szavazó tömegeit, s — ha lehet — gyarapítsa tö­megbefolyását. A választási kampányban vi­lágossá vált, hogy a keresztény­­demokraták vezetői és a szocia­listák Craxi körül tömörülő ve­zető garnitúrája kiegyezést készít elő antikommunista éllel. Fel akarják újítani „paritásos ala­pon” az évekkel ezelőtt kimúlt középbal koalíciós­ formulát. A genovai egyetem politika­­tudományi karán fiatal fegyve­resek óra közben rálőttek Fausto Cuocolo professzorra, aki a terü­leti tanácsban a keresztényde­mokrata csoport vezetője. A pro­fesszort súlyos sebekkel kórház­ba szállították. Bergamóban két fegyveres be­hatolt a tanácsházába, és elége­tett 30 ezer szavazócédulát. Bresciában a kereszténydemok­rata párt, Róma központjában a kommunista párt egyik helyisé­gére dobtak pokolgépet.

Next