Magyar Hírlap, 1979. június (12. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-01 / 126. szám
Megnyílt a PKP IX. kongresszusa Alvaro Cunhal ismertette a KB beszámolóját (Folytatás az 1. oldalról) jelen van az MSZMP küldöttsége, is, Fock Jenőnek, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. Az Octavio Pato elnökletével tartott első plenáris ülésen hangzott el a központi bizottság beszámolója, amelyet Alvaro Cunhal, a párt főtitkára ismertetett. Délután a kongresszus megkezdte a vitát a beszámolóról. Alvaro Cunhal emlékeztetett rá, hogy a IX. kongresszus nehéz és ingatag belpolitikai helyzetben ült össze. A kommunistáiknak most az a feladataik, hogy olyan elemzést és programot adjanak,, amely a pártot és a néptömegeket képessé teszi a reakció támadásának visszaverésére, a szabadságjogok és a forradalmi vívmányok megvédésére, demokratikus politikát folytató demokratikus kormány létrehozására, az alkotmányos rend megőrzésére. Utalt rá, hogy az 1976-os általános választások eredményeként a PKP és a szocialista Párt együttesen többséget alkotott a parlamentben, ám a szocialisták ténylegesen jobbra nyitottak. Noha a PKP mindig is szorgalmazta velük a párbeszédet, mindeddig a szocialisták — a kommunistákkal kötött néhány részleges parlamenti megállapodástól eltekintve — a jobboldallal szövetkeztek. Végső fokon ez vezetett el a mind jobboldalibb kormányok, legutóbb a Mota Pinto kormány megalakulásához. A PKP változatlanul a kommunista—szocialista összefogás mellett van. Alvaro Cunhal a reakció offenzívájának fő irányairól szólva emlékeztetett: az utóbbi három évben a reakció frontális támadást indított a forradalom vívmányai és a demokratikus rend ellen és immár a rendszer likvidálására tör, a tömegek azonban inkább balra tartanak és küzdenek azért, hogy Portugália az áprilisi forradalom által megnyitott úton haladjon tovább. Cunhal részletesen kifejtette, hogy a jelen helyzetből miben és hogyan látják a kommunistáik az alkotmányos kibontakozás útját. Tíz pontban foglalta össze a PKP által demokratikus alternatívaként ajánlott platformot. Cunhal hangsúlyozta, hogy Potugáliában a politikai demokrácia elválaszthatatlan a gazdasági szervezettől. Ezért a politikai demokráciáért vívott küzdelem egyszersmind a gazdasági és a szociális demokráciáért vívott harc is. A PKP elméleti munkásságáról szólva, az előadó hangsúlyozta, hogy a Párt a portugál valóságot a marxizmus—leninizmus alapján közelíti meg és elemzi, küzd mindenfajta opportunizmus, revizionizmus, az antikommunizmus és a szovjetellenesség ellen. A portugál kommunisták — fűzte hozzá — hazafiak, de nemzeti feladataikat a proletár internacionalizmus szellemében elválaszthatatlannak tekintik nemzetközi céljaiktól. Alvaro Cunhal meleg szavakkal méltattta a Szovjetunió és az SZKP döntő szerepét, határozottan visszautasította az imperialista megosztó törekvéseket és hangsúlyozta, hogy a kommunista és az antiimperialista mozgalom az együttműködés és az egység mgerősítésének irányában halad. Mogtsz Hírusf X?,30|(£) NEMZETKÖZI POLITIKA - FORUM ^ V^TA:4^1979. június 1, péntek 3 Irán felemelte a kőolaj árát • Khuzisztánban folytatódnak a harcok (MTI) Teheráni jelentések szerint csütörtökön folytatódtak a harcok a khuzisztáni Khorramshahr városában a fellázadt arab fegyveresek és a kormányt támogató erők között. A városban változatlanul rendkívüli állapot van érvényben. Az összetűzéseknek hivatalos adatok szerint 21, helyi diplomáciai körök szerint viszont száz halálos áldozata van. Az egymással szemben álló erők a város különböző részeit tartják ellenőrzésük alatt: az arab nemzetiségű fegyveresek a Karun folyó nyugati partját és a város egyes északi negyedeit szállták meg. A kulcsfontosságú pontokat a kormányhű erők tartják kezükben. A forradalmi gárdisták visszafoglalták azokat a középületeket, amelyeket előzőleg az arab fegyveresek szálltak meg. A forradalmi gárdisták a hadsereg rövid és korlátozott beavatkozása révén lettek úrrá a helyzeten. A kormány a zavargások letörésére katonaságot vezényelt a városba. Iszlám Köztársaság néven új napilap jelent meg a teheráni utcákon. Az azonos nevű párt orgánumaként alapított újság első vezércikke közölte, hogy a lap hivatásának tekinti az iszlám ideológia védelmét. (AFP) Az iráni hatóságok 1,3 dollárral emelték a kőolaj hordónkénti árát — közölte csütörtökön az iráni nemzeti olajtársaság. A NATO-külügyminiszterek támogatják a második SALT-szerződést Állásfoglalások a Varsói Szerződés új javaslataihoz (MTI) A NATO-külügyminiszterek kétnapos konferenciájának befejezése után tartott sajtókonferenciáján Cyrus Vance amerikai külügyminiszter kijelentette: nagyon örül, hogy szövetségesei egyhangúlag támogatták a SALT —2. ügyében elért megegyezést. Vance-nak ez a kijelentése világosan tükrözte, hogy a NATO- konferencia fő témája ai. volt: mit jelent a NALT—így egyezmény, és mi következik utána? Ennek megfelelően az értekezlet zárókommünikéje meglehetősen általános, s határozatlan megfogalmazásokat tartalmaz. A zárókommüniké foglalkozik a Varsói Szerződés államérfiainak legutóbbi nyilatkozataival. Hangoztatta: a NATO-nak felkeltette a figyelmét az,hogy ezekben a nyilatkozatokban „bizonyos jelek” arra utalnak, hogy a Varsói Szerződés tagállamai erőfeszítéseket kívánnak tenni a világhelyzet javítására. Természetesen rögtön hozzáfűzi, hogy a NATO egyidejűleg „zavaró tényezőket is” észlel. A közlemény hangoztatja: a NATO külügyminiszterei érdeklődéssel értesültek a kelet-európai államok politikusainak a bizalomerősítő intézkedésekkel kapcsolatos javaslatairól. A budapesti javaslatokra történt utalást a közlemény azzal kapcsolja össze, hogy a madridi értekezleten kell konkrét eredményeket elérni. A külügyminiszterek jóváhagyták a hadügyminiszterek döntését, amely szerint Nyugat-Európát modern nukleáris fegyverekkel kell ellátni. Ennek a kérdésnek a tanulmányozására különbizottságot állítottak fel. A közlemény üdvözli Carter, Begin és Szadat erőfeszítéseit, vagyis az egyiptomi—izraeli különalkat, és — francia javaslatra, kompromisszumként, most először —, szól a palesztin nép törvényes jogainak szükségszerű tiszteletben tartásáról. (A PFSZ- ről a dokumentum nem tesz említést.) Varsó készen áll a bizalmat erősítő gyakorlati lépésekre Barabás János, az MTI varsói tudósítója jelenti. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek budapesti tanácskozásával foglalkozott csütörtöki ülésén a lengyel parlament külügyi bizottsága. Emil Wojtaszek külügyminiszter beszédében kiemelte, hogy Európában nem újabb fegyverekre van szükség, hanem a meglevők csökkentéséhez vezető út közös megkeresésére. Ebben az összefüggésben méltatta az európai biztonsági értekezlet záróokmánya aláíróinak politikai tanácskozására tett budapesti javaslatot. A tanácskozást még az idén össze lehetne hívni, hogy a kontinens biztonságát tovább erősítse. Hangsúlyozta, hogy mint a Varsói Szerződés többi tagállama, Lengyelország is kész lemondani a nukleáris vagy hagyományos fegyverek elsőként való használatáról, és az EBK záróokmánya szellemében kész gyakorlati, a kölcsönös bizalmat erősítő lépésekre. Ebben a szellemben készül az ország az 1980-as madridi találkozóra, amelynek előkészületeiről kétoldalú tárgyalásokat folytattak a Varsói Szerződés többi tagállamaival. világhíradó Tito Líbiába utazott (Tanjug) Joszip Broz Tito jugoszláv államfő csütörtökön Algériából háromnapos hivatalos baráti látogatásra Líbiába érkezett. A magas rangú jugoszláv vendéget és kíséretét a repülőtéren Moamer El-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője és több más személyiség köszöntötte. Nyugat-berlini program (MTI) Dietrich Stobbe nyugatberlini kormányzó polgármester csütörtökön délután előterjesztette négy évre szóló új kormányprogramját a városi képviselőházban. Hitet tett az elmúlt években kialakított politikai vonal folytatása mellett. A nyilatkozatot a parlament két hét múlva, június 14-én vitatja meg. Csehszlovák—román külügyminiszter-helyettesi tárgyalások (MTI) Constantin Oancea román külügyminiszter-helyettes csütörtökön befejezte Csehszlovákiában tett négynapos hivatalos látogatását, amelyre Dusán Spécsi csehszlovák külügyminiszter-helyettes hívta meg. A látogatás során szívélyes, baráti légkörben eszmét cseréltek a csehszlovák—román kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztésük távlatairól. Constantin Oanceát fogadta Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter is. A bonni parlament új elnöke (DPA) A Német Szövetségi Köztársaság parlamentje, a Bundestag csütörtökön Richard Stücklent, az egyik eddigi alelnököt választotta elnökévé. A Franz-Josef Strauss vezette ellenzéki Keresztényszociális Unióhoz tartozó Stücklent ellenjelölt nélkül 410 szavazattal, 40 ellenében, 19 tartózkodás mellett választották meg Karl Carstens utódjává, akit a múlt héten szövetségi elnökké választották. Veszélyben a Polisario mauritániai tűzszünete (MTI) Az egykori Spanyol Szahara függetlenségéért harcoló Polisario front képviselője csürörtökön Genfben, a Mauritániával egy éve hallgatólagosan fennálló tűzszünet felfüggesztését helyezte kilátásba, ha — mint a jelek valószínűsítik — Mauritánia visszatér a korábbi évek nyíltan ellenséges politikájához. A bejelentést az tette szükségessé, hogy Mauritánia nem küldte el képviselőjét a május 26-ra kitűzött tanácskozásra. Televíziónkban „színes” hír volt: Jászberényben divatos növénykertet avattak ... A képernyőn vidám gyerekek, mosolygó felnőttek ismerkednek a sokféle állattal, virággal. Szép és hasznos időtöltést kínál az állatkert, miért ne lehetne teljes az öröm, hogy a főváros, Veszprém és Pécs után most már a jászberényieké is mindez... A derűs tévéképek mögött azonban föltűnik a jászsági város teljesebb valósága; az is, mekkora az ellentét a régi és az új városrész között. A hagyományos Jászberény a földszintes, tapasztott, néhol vályogházak, a közművesítést nélkülöző földes utcák világa még. A városképet és a helybéliek életét teljességgel megváltoztató, gyorsan fejlődő, kitűnő termékeket gyártó nagyvállalat — a Hűtőgépgyár — lakótelepe viszont derűs, korszerű. Természetes, hogy az emeletes házak lakásaiban van fürdőszoba, a fürdőszobában víz, s az épületek alatt csatornarendszer. Ámde egy lakótelep önmagában még nem urbanizál, így hát sorra elkészültek az üzletek, az ABC- áruház, a szolgáltatóház, majd a sportsadion, a jégpálya, most pedig az állat- és növénykert. Ki tudja, nincs-e sorrendtévesztés itt? Nem lett volna-e célszerűbb a közösség anyagi erőforrásaiból, még az állatkert előtt a városiasodás alapfeltételeit megteremtő víz- és csatornarendszert tovább építeni? De ehhez a tűnődő kérdéshez, a kép teljességéért, az is hozzátartozik, hogy valamennyi szolgáltató vagy szórakoztató intézmény társadalmi munkában, a város apraja-nagyjának összefogásával, de a Hűtőgépgyár pénzéből épült. Példamutató, elismerésre méltán érdemes, hogy ez a nagyvállalat, a településéért érzett nagy felelősséggel, igen sokat, már-már erején felül áldoz, tömérdek anyagi és szellemi energiát fordít szűkebb környezete fejlesztésére, a helybéli életkörülmények átformálására, az életmód, s az ehhez kapcsolódó értékrendszer, gondolkodási stílus megváltoztatására. Talán nem alaptalan a feltevés, hogy az üzemben minden bizonnyal fölismerték: ez végső soron gazdálkodási feltétel is, hiszen a korszerű technológia és a korszerű életforma egymástól elválaszthatatlan, s egymásra ható fogalmak. Mégis, éppen ez indítja el az állatkertavatáshoz kapcsolódó gondolatsort; itt nyer általánosabb értelmet, jelentést a jászberényi példázat. Mert a kiváló minőséget garantáló, sok országba szállító Hűtőgépgyárból csak egy van, ám a „városgazda” szerepkörét sok üzem vállalja szerte az országban. Bizonyos, hogy nem mindenütt ennyire látványosan, de mégis szinte minden jelentősebb gyár, állami gazdaság, termelőszövetkezet részt vállal a befogadó, otthont adó község, kisváros szociális és kulturális fejlesztéséből. Így van ez rendjén, hiszen az ipar, az iparosodó mezőgazdaság világszerte meghatározó tényezője az urbanizációnak; azért is, mert a korszerűbb termelési körülmények feltételezik a modernebb életvitelt, és azért is, mert a magasabb jövedelmek fizetőképes keresletet teremtenek, és igényt keltenek az életkörülmények megváltoztatására. A szocialista gazdálkodás egyik meghatározó vonása, hogy ezt a feladatot tudatosan, tervszerűen vállalják az üzemek, a gazdaságok. Mindez tehát nemcsak rendjén való, de törvényszerű, s vitatni mindössze az arányt, a mértéket, más szóval a szerepek, a funkciók megosztását lehet Ha ma kíván vidékre települni, vagy ha a vidéki telephelyét akarja fejleszteni, bővíteni egyegy gyár, ezt általánosan feltételekhez kötik. A munkaerőért, a települési környezetért cserében elvárják, hogy a vállalat építsen utat csatornázzon, teremtse meg dolgozóinak korszerű lakáskörülményeit, építsen óvodát bölcsödét esetenként iskolát is; működtessen üzemorvosi rendelőt, ahol a falu lakosságát is ellátják; készíttessen kultúrházat sportpályát s a felsorolás korántsem teljes. Vagyis igyekeznek rátestálni azokat a beruházásokat is, amelyek a helyi tanácsi, vagy a járási, a megyei fejlesztés vonzási körébe tartoznak. A szociáliskulturális elmaradást ilyenkor jobbára a korszerű nagyüzemek számlájára kívánják „behozni”. S ilyenkor állhat elő a törvényszerű folyamat aránytévesztő eltúlzása. A község, a kisváros fejlesztése, a szociális körülmények javítása fontos feladata az iparnak, de — természetesen — csak másodlagos feladata. Alapvető kötelezettsége, működésének értelme az, hogy hatékonyan, gazdaságosan értéket termeljen (amiből a társadalom egyebek között az urbanizálódást is finanszírozhatja). Márpedig ez sem könnyű, ez is tömérdek ismeretet, készséget követeli kitölti a gyár, a mezőgazdasági üzem vezetőinek munka- és esetenként szabad idejét. Érthető hát, miért alakult ki világos munkamegosztás a városgazdálkodó, az irányító és a fej-lesztő tevékenységi körök között. A gyár ily módon, gazdálkodik, a tanács — mint az igények és a források megítélésének illetékese — települést fejleszt. A szerepcsere olykor a célszerű érték- és hatalmi viszonyokat is átrendezi. A „szegény” település és a „gazdag” vállalat fogalmi kapcsolata olyan tévhiedelmeket is táplálhat, hogy itt minden a gyártól, az üzem jó szándékától függ, s a kölcsönös előnyöket az egyoldalúság válthatja fel. Mert ha a vállalat nemcsak „sokat tesz” a településért, hanem minden új létesítmény „gazdája” — pénze, tervező ereje, szervező munkája, esetleg presztízse révén —, akkor nehéz megvonni a határt az ésszerűen közreműködő részvétel és a döntés között. Az is megeshet így, hogy — példázatunknál maradva —, elmozdul a célszerű sorrend, és más fejlesztés előtt vagy helyett is, fölavatják a különben nagyon szép, hasznos állatkertet. BOSSÁNYI KATALIN ■ SZEREPCSERE th Olaszország (’m Ma ér véget a választási kampány (MTI) Olaszországban ma, pénteken befejeződik a június 3—4-i rendkívüli parlamenti választást megelőző politikai kampány. Az egyhónapos korteshadjáratot fokozódó kommunistaellenesség jellemezte. Az Olasz Kommunista Párt ilyen körülmények között elsősősorban arra törekedett, hogy leleplezze a kommunistaellenesség mögött meghúzódó politikai indítékokat. Arra összpontosított, hogy megőrizze szavazó tömegeit, s — ha lehet — gyarapítsa tömegbefolyását. A választási kampányban világossá vált, hogy a kereszténydemokraták vezetői és a szocialisták Craxi körül tömörülő vezető garnitúrája kiegyezést készít elő antikommunista éllel. Fel akarják újítani „paritásos alapon” az évekkel ezelőtt kimúlt középbal koalíciós formulát. A genovai egyetem politikatudományi karán fiatal fegyveresek óra közben rálőttek Fausto Cuocolo professzorra, aki a területi tanácsban a kereszténydemokrata csoport vezetője. A professzort súlyos sebekkel kórházba szállították. Bergamóban két fegyveres behatolt a tanácsházába, és elégetett 30 ezer szavazócédulát. Bresciában a kereszténydemokrata párt, Róma központjában a kommunista párt egyik helyiségére dobtak pokolgépet.