Magyar Hírlap, 1980. május (13. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

2 1980. MÁJUSI, CSÜTÖRTÖK NEMZETKÖZI POLITIKA Megyik Hibap KÜLFÖLDI LAPOKBÓL Trybuna­­Ludu A LEMP KB központi lapja azt a bejelentést kommentálja, hogy május közepén Varsóban tartja meg ülését a Varsói Szerződés tagállamainak Poli­tikai Tanácskozó Testülete. A lap örömmel üdvözli azt a tényt, hogy a tanácskozás szín­helye a lengyel főváros lesz, ahol 25 évvel ezelőtt, 1955. május 14-én írták alá a szerződést, amely a szocialista országok politikai és katonai együttműködésének alap­köve lett A varsói tanácskozás jó lehető­séget nyújt fejlődő és formájában állandóan tökéletesedő szövetsé­günk 25 éves tevékenységének ér­tékelésére — írja a varsói lap, majd emlékeztet arra, hogy a Varsói Szerződés, amely 4 évvel a NATO megalakulása után jött létre a nemzetközi helyzet kény­szerítő hatására, szilárdan bizto­sítja tagállamai békés fejlődését és fontos eleme az európai béké­nek és biztonságnak. A kommentár felidézi a Varsói Szerződésnek a béke megszilárdí­tását, a kölcsönös bizalom elmé­lyítését, az enyhülést és a fegyver­kezési hajsza megfékezését szol­gáló javaslatait és lépéseit, hang­súlyozva, hogy a tagállamok vál­tozatlanul az enyhülés mellett áll­nak. THE OBSERVER A két fegyvertelen ír ENSZ-katona brutális meggyilkolása ismét a figye­lem középpontjába állította a dél-li­banoni békefenntartó ENSZ-erők bo­nyolult szerepét — írja a londoni he­tilap. Amikor az UNIFIL-egységet két évvel ezelőtt Dél-Libanonba küld­ték, azt tűzték ki feladatukul, hogy foglalják el azt a helyet, amelyre az izraeli inváziós erők behatoltak, és képezzenek haté­kony ütköző zónát Izrael és a Li­banont kiindulópontként felhasz­náló Palesztinai fegyveresek kö­zött. Nagyjában és egészében e fel­adatukat sikeresen látták el, egé­szen addig, amíg a palesztinaiak nem indítottak támadást egy iz­raeli kibuc ellen. Az UNIFIL-ka­­tonák feladata azonban igen bo­nyolult, három oknál fogva. Elő­ször, mert palesztin fegyveresek folyamatosan tartózkodnak az általuk ellenőrzött területen, ahol az eredeti megállapodás szerint csupán a libanoni nemzeti hadse­reg alakulatai tartózkodhatnának az ENSZ-csapatokon kívül; má­sodszor: mert mind ez ideig nem sikerült megteremteni ezt a liba­noni hadsereget a belpolitikai el­lentétek miatt; és végül: Izrael­nek a politikája miatt, minthogy­ Tel Aviv fegyverzi és támogatja Haddad őrnagy úgynevezett ke­resztény milíciáját. Latin-amerikai Kálvária FELTŰNŐEN MEGVÁLTO­ZOTT Ho Si Minh-város utcáinak képe az öt éve, 1975. április 30-án lezajlott történelmi fordulat, Dél- Vietnam felszabadulása óta. Lát­ványosan megcsappantak a for­galomban levő motoros jármű­vek: autók, mopedek, motorke­rékpárok, s ugyanakkor megsza­porodtak a kerékpárok. A keres­­kedőnegyedekben nagy számban akadnak lehúzott redőnyű üzle­tek, kávéházak, vendéglők. A Sai­gon folyó partján elterülő város most csendesebb és nyugodtabb, mint öt évvel ezelőtt, de még mindig túlzsúfolt. A megváltozott utcakép egy­részt az ország szűkös pénzügyi teherbírását, másrészt a terme­lési és társadalmi viszonyok át­alakításának a folyamatát tükrö­zik. A város külső képén észre­vehető változásról beszélgetve ré­gi újságíró barátom, Nguyen Phoung Nam — aki másokhoz hasonlóan, ritkán ül személygép­kocsija volánja mögé­­—­ elmond­ta: az 1975 előtti időkből örökölt motoros járművek üzemanyag­ellátását a jelenlegi gazdasági helyzetben az ország nem tudja biztosítani, s a városban ezért lehet látni kevesebb autót. Dél- Vietnam felszabadulásának ide­jén Ho Si Minh-város egynapi benzinfogyasztása megközelítette az egész északi országrész benzin­­fogyasztását. Az üzemanyag-be­hozatalra szoruló Vietnam kény­telen volt korlátozni Ho Si Minh­­város benzinfogyasztását. Ám a motoros járművek forgalma most is jelentősebb, mint a fővárosé, Hanoié. A társadalmi viszonyok átala­kításának folyamatára a lehúzott redőnyű üzletek utalnak. A Dél felszabadulása óta eltelt öt év­ben jelentősen megváltozott a város társadalmi arculata: 1978 tavaszán a nagykereskedelem ál­lamosításával a kizsákmányoló, osztály utolsó­ rétegét is megfosz­tották kiváltságaitól. De Ho Si Minh-város még mindig egy nagy piac, az utcai árusok nagy piaca. A nagykereskedelem államosítása egy időre a kiskereskedőket, az utcai árusokat is megriasztotta. A múlt év végéig a járdákról el­tűntek az utcai árusok, s ez nö­velte az ellátási gondokat. Láto­gatásom idején, 1980 tavaszán a piacok környékén a járdákat új­ból megszállták az árusok. ÚJBÓLI MEGJELENÉSÜKET a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága hatodik ülé­sének gazdaságpolitikai határoza­ta, szentesítette. Az 1979 közepén hozott gazdaságpolitikai határo­zat az utópista és voluntarista gondolkodás szülte gyakorlat ki­javítására irányul. A voluntaris­ta szemlélet hirdetői figyelmen kívül hagyva a realitásokat, meg akarták szüntetni a fejlődés át­meneti szakaszát, s többek kö­zött véget akartak vetni a kiske­reskedők tevékenységének. A központi bizottság hatodik ülé­sének határozatában — mondta Hoang Tung, a Nhan Dan fő­­szerkesztője — kifejeződött az a felismerés is, hogy a városokban élő félmillió kiskere­­edővel kap­csolatos helyzeten ma még nem lehet radikálisan változtatni. A kiskereskedők az állami árak sokszorosát kérik az árukért. A városi lakóknak a szabadpiacon csillagászati árakat kell fizetni az élelmiszerekért. Egy kiló hú­sért 25 dongot kérnek, míg a fi­zetésből élők többségének havi keresete 40—60 dong között van. Ez is jelzi, hogy jelenleg Viet­nam egyik legsúlyosabb gondja, az élelmiszerhiány. Napjainkban a vietnamiak — Hoang Tung szavival élve — szinte spenóton és vízen élnek. Ez mégsem érten­dő szó szerint. A kormány által személyenként biztosított gabona­fejadag — amelyet az állami üz­letek alacsony áron biztosítanak — havonta, kortól és foglalko­zástól függően, 13—18 kilogramm. Ám ennek csak kisebb része rizs, nagyobb részét tésztaféleség, ga­bonaliszt, vagy árpadara, illetve kukoricaliszt formájában osztják ki. A rizs,­­ a kukorica, vagy a búza tápérték szempontjából egyenlő értékű, de a rizshez szo­kott emberek a tésztaféleséget nem kedvelik. A második ötéves terv (1976­—1980) egyik célkitű­zése volt, hogy 1980-ra biztosít­ják az élelmiszerek önellátását, az évi 21 millió tonna gabona­­terméssel. Az eredmények jelen­tősen elmaradtak a tervezettől: tavaly 14 millió tonna gabonát takarítottak be, az Élelmiszerhiány CSÖKKENTÉSÉRE törekedve. Ho Si Minh-város népi bizottsága nagy figyelmet fordít az irányí­tása alá tartozó mezőgazdasági terület termelésének fejlesztésé­re. A parasztok jelentős része lé­pett be a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekbe. A Ho Si Minh­­város közigazgatásához tartozó parasztcsaládok 55 százaléka lé­pett a közös gazdálkodás útjá­ra, s ezek a termőföld 43 száza­lékát művelik meg. A közös gaz­daságok máris jelentős mezőgaz­dasági termékekhez juttatják az állami kereskedelmet. A felszabadulás óta eltelt öt évben néhány területen jelentős fejlődést értek el. A felszabadu­lás idején Ho Si Minh-városban egyetlen bölcsőde sem volt. A gazdagoknak arra nem volt szüksége. A gazdagok kerületei­ben működött óvodákban 3800 gyermek volt, s az általános is­kolákat 395 ezer gyerek látogat­ta. A helyzet 1979-ben a követ­kezőképpen módosult: 20 ezer bölcsődés, 95 ezer óvodás és 870 ezer általános iskolás. A gyere­kekről való gondoskodást vala­melyest megkönnyítették a kül­földre távozott gazdagok üresen maradt kertes házai, amelyeket most bölcsődéknek és óvodáknak használnak. Ez a változás is tük­röződik az utcák képén a déli órákban, amikor befejeződik a tanítás és a tanulók csapatai ki­tódulnak az iskolákból. Az öt éve, Dél felszabadulásá­val egyesült ország gondjait, az általános hiányt Ho Si Minh-vá­ros lakói is érzik. S a jelenlegi nehézségek egyik­­ oka a pekingi vezetés politikája. A Hanoiba­n akkreditált külföldi tudósítókkal a napokban lezajlott beszélgeté­sen a Nhan Dán főszerkesztője, Hoang Tung elmondta: az 1976— 1980 közötti ötéves terv­ előirány­zatait csak kétharmad részben tudják teljesíteni. „Ha nem tör­tént volna meg Kína nyílt szem­befordulása Vietnammal, ha nem lett volna háború, akkor — hang­súlyozta — most nem lennének ilyen nehézségeink. Kína és az imperialisták gazdasági háborút folytatnak ellenünk, az 50 milliós Vietnam gyomrát támadják. Nem kapunk kölcsönöket, a vállalatok nem mernek együttműködni ve­lünk.” A NÉLKÜLÖZÉST IS ELVISE­LŐ népe nevében Hoang Tung meggyőződéssel jelentette ki: „Vietnam a gazdasági háborúban sem fog vereséget szenvedni. A Szovjetunió segítségével van erőnk a honvédelem fenntartásá­ra, a gazdaság fejlesztésére.” A nehézségek leküzdésére irányuló politikai elszántságot a tárgyila­­gos nyugati polgári tudósítók is elismerik. A havonta megjelenő Le Monde diplomatique tudósítói — Pierre Brocheux és Daniel Hemnery — a márciusban A sok vért vesztett Vietnam címen kö­zölt terjedelmes elemzésükben így írtak: a rizsföldeken, az uta­kon, az építkezéseken mindenki fáradhatatlanul buzgolkodik az életért, a fennmaradásért vívott szívós harcban. Bőgős László Öt évvel a felszabadulás után­­ C Ho Si Minh-város ­­n Hmrm-Az HM és az NSZK újabb megállapodásai (MTI) Újabb NDK—NSZK kor­mánymegállapodásokat kötöttek szerdán Berlinben. A vízi, közúti és vasúti közlekedésre vonatkozó egyezmények és szabályozások folytatását, kibővítését jelentik azoknak, a két német állam kö­zötti megállapodásoknak, ame­lyeket 1979. november 16-án kö­töttek meg, ugyancsak az NDK fővárosában. A mostani megál­lapodások különböző okmányait a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának megbízásá­ból dr. Heinz Schmidt közleke­dési miniszterhelyettes és dr. Michael Kohl k külügyminiszter­­helyettes, a Német Szövetségi Köztársaság kormánya nevében pedig Günter Gaus, az NSZK ál­landó NDK-beli képviseletének vezetője írta alá. A­ megállapodások értelmében — amelyek részben a Nyugat-Berlin és az NSZK között, az NDK te­rületén áthaladó tranzitforgalom körülményeinek további javítását célozzák — kibővítik az NDK— NSZK határ és a Nyugat-Berlin közötti csatornahálózat egy 27 kilométeres szakaszát. A közúti forgalom feltételeinek további javítása érdekében ki­építik a wartha—herleshauseni határátkelőhelyet, s a határ és Eisenach között 8 kilométeres autópályát építenek Berlin, illet­ve Nyugat-Berlin és a két né­met állam határa között. A vas­úti forgalom továbbfejlesztése érdekében két szakaszon — Griebnitzseetől az NDK nyugat­berlini határáig, valamint Pots­­damtól Werderig — lefektetik a második sínpárt. Vietnami ünnepség (MTI) Vietnam-szerte szerdán ünnepélyesen emlékeztek meg Saigon felszabadításának 5. év­fordulójáról és a megemlékezése­­ket mindenütt összekapcsolták a május elseje megünneplésével. Hanoiban a Ba Dinh-palotában rendezett központi díszünnepsé­gen megjelent Le Duan, a VKP KB főtitkára, Nguyen Huu Tho ügyvezető köztársasági elnök, Truong Chinh, a nemzetgyűlés állandó bizottságának elnöke. A jugoszláv államelnökség ülése Jól fejlődnek a kapcsolatok a Szovjetunióval (MTI) A jugoszláv államelnök­ség Lazar Kolisevszki alelnök elnökletével kibővített ülésén megtárgyalta az országnak a Szovjetunióhoz és a közvetlenül szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatainak időszerű kérdé­seit. A hivatalos közlemény szerint az elnökség megállapította, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolatai kedvezően fejlődnek, s a belgrádi és moszkvai közös nyilatkozatok elvei tartós alapot biztosítanak a két ország baráti együttműködésének további erő­sítéséhez. Az államelnökség aláhúzta, hogy Jugoszlávia rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a közvet­len szomszédaihoz fűződő jó vi­szonyának. Ezt Tito elnök 1978-as skopjei, majd 1979-es pristinai beszédében külön hangsúlyozta. Éppen ezért az elnökség szük­ségesnek tartja, hogy a teljes egyenjogúság és a kölcsönös meg­becsülés elvei alapján fokozott tevékenységet fejtsenek ki az ország közvetlen szomszédaival folytatott sokoldalú együttműkö­désének bővítésére és ersítésére. Rámutatott: a társadalmi rend­szerben, vagy egyes nemzetközi kérdések és események értékelé­sében levő különbségeknek nem szabad akadályozniuk a kölcsö­nösen hasznos és egyenrangú együttműködés további fejleszté­sét Vita az alsóházban .­im­m's ArcqLisa növeli katonai kiadásait (MTI) A brit alsóház a Kon­zervatív és a Liberális Párt tá­mogatásával, a Munkáspárt tar­tózkodásával, illetve 74 tagjának ellenszavazata mellett jóváhagyta a kormány hadügyi költségvetési terveit Ezek az idén 3,5 száza­lékkal, a következő­­négy évben pedig évente legalább 3-3 száza­lékkal növelik Anglia fegyverke­zési kiadásait. A Munkáspárt vezetése azért ajánlott tartózkodást csoportjá­nak, mert a kormány tervei sze­rint meghaladják az ország gaz­dasági erejét, és Anglia, nemzeti jövedelméhez képest, máris a legnagyobb hadügyi költségvetést viseli szövetségesei közül. (MTI, DP­A, Reuter) A lagosi akcióterv elfogadásával kedden befejeződött az afrikai egység­szervezet első gazdasági csúcs­­értekezlete. A záróokmányban 50 afrikai állam kötelezettséget vál­lal arra, hogy 2090-ig létrehozza az afrikai gazdasági közösséget. Az afrikai közös piac révén pró­bálják megvalósítani a földrész országainak szoros gazdasági, kulturális és társadalmi együtt­működését. A dokumentum értelmében a nyolcvanas években tovább kell fejleszteni a kontinensen a re­­gonális együttműködést. A regio­nális szervezeteket a századfor­dulóig kívánják közös piaccá ala­kítani. A kontinens ipari termelése jelenleg a világtermelésnek csu­pán egy százaléka. Ezt az arányt a századfordulóig két százalékra kívánják­­ növelni. Az átfogó ak­cióprogram javaslatokat­­ tartal­maz továbbá az élelmiszer-önel­látás és az energiaszükségletek biztosításának lehetséges módoza­taira is. « Jl I [ A | Akcióterv az ezredfordulóig Wéset ért m. afrikai csúcsértékért

Next