Magyar Hírlap, 1981. április (14. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
2 1981. ÁPRILIS 1. SZERDA KÜLFÖLDI LAPOKBÓL La Repubblica Vincenzo Scotti, EGK-ügyekkel foglalkozó olasz tárcanélküli miniszter a római lap keddi számában megjelent nyilatkozatában bírálta saját kormányának legutóbbi gazdasági intézkedéseit. A miniszter a kommunisták, valamint a szakszervezetek segítségét kérte az infláció elleni harchoz, a gazdasági és szociális nehézségek leküzdéséhez. Szerinte vagy egyeztetik álláspontjukat konkrét kérdésekben a kommunista ellenzékkel és a szakszervezetekkel, vagy negyed éven belül azt kockáztatják, hogy a lírát újból le kell értékelni. A kormány— mutatott rá Scotti — megkésve hozta a legutóbbi gazdasági intézkedéseket és azok önmagukban „veszélyesek”. Kifogásolta, hogy a kabinet tavaly, még az idén csaknem kizárólag a kormányformula kialakításával törődött és közben elhagyta az érdemi politikai kérdéseket. A La Repubblica beszámolt róla, hogy az Olasz Szocialista Párt balszárnya is bírálta a Forlanikormány politikáját, és azt javasolta, hogy már most foglalkozzanak egy „másik kormány” megalakításának gondolatával. Az Olasz Szocialista Párt központi bizottsága kedden nyilvánosságra hozta az április 22—26. között tartandó 42. kongresszust megelőző, párton belüli választási eredmények egy részét. Ezekből kitűnik, hogy Bettino Craxi főtitkár magát „reformistának” nevező áramlata mindenütt abszolút többségre tett szert, sokhelyütt kétharmados többséget szerzett. Süddeutsche Zeitung Közös piaci halászok NEMZETKÖZI POLITIKA Megyar Hírlap Todor Zsivkov beszámolója a BKP kongresszusán ak(Folytatás az 1. oldalról) töttségét, amelyet Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára vezet. A kongresszus vezető szerveinek , elnökségének, titkárságának, szerkesztő bizottságának és mandátumvizsgáló bizottságának megválasztása után a küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a szombatig tartó tanácskozás napirendjét és ügyrendjét. A napirend első pontjaként Todor Zsivkov előterjesztette a központi bizottság beszámolóját A legfőbb gazdasági és társadalmi feladatok Todor Zsivkov elmondta: A BKP Központi Bizottsága az alábbiakban határozta meg az elkövetkező időszak legfőbb társadalmi-gazdasági feladatait: Folytatni kell a nép növekvő anyagiszellemi és társadalmi igényei komplex kielégítésének irányvonalát. Mindezt a népgazdaság hatékonysága, növelésének, az új gazdaságirányítási módszerek alkalmazásának alapján. Az országban bevezetett új gazdaságirányítási rendszerről Todor Zsivkov, kijelentette: ennek semmi köze nincs a spontán piaci mechanizmusok koncepcióihoz. A tervezés kérdéseiről beszélve aláhúzta annak fontosságát, hogy megfelelő arányt találjanak a központi irányítás és a decentralizáció között. A központi tervezésnek a fő feladata elsősorban a hosszú távú gazdaságpolitika megalapozása, a fejlődés ütemének és arányainak meghatározása, a népgazdasági egyensúly megteremtése. Kitért a munkaszervezés újonnan alkalmazott formáira, hangsúlyozta, hogy a dolgozók közösségeinek a szocialista tulajdon teljes jogú gazdáivá kell válniuk. A jövőben mind teljesebben kell alkalmazni a gazdaságirányítás új módszereit, térjenek át az önelszámolásra, s a nyereség váljék valamennyi matrkáskollektíva tevékenységének kritériumává. A BKP KB első titkára kijelentette: a jövőben is az iparé lesz majd a vezető szerep a népgazdaságban. Az ipari termelés teljes növekedését a munkatermelékenység növelésével kell elérni- A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányait ismertetve aláhúzta: a legidőszerűbb feladat a gabonaprobléma megoldása és az állattenyésztés gyorsított ütemű fejlesztése. A szocialista demokrácia megerősítése Todor Zsivkov emlékeztetett arra, hogy a párt a társadalmi alapok olyan felhasználására törekszik, amely teljesen megfelel az ország lehetőségeinek, és hatékonyan ösztönzi a lakosság munkaaktivitását. Az elmúlt tíz évben a fogyasztási alapok megkétszereződtek. A nyolcadik ötéves tervben a növekedés lassabb ütemű lesz. A szociálpolitika kérdéseiről szólva elmondotta: a következő ötéves tervben megoldják a gyermekek óvodai és bölcsődei elhelyezését. Intézkedéseket tesznek a nők helyzetének javítására, növelik a nyugdíjak minimális összegét, ez eléri majd a legalacsonyabb bérek 50 százalékát. Fejlődik a lakosság egészségügyi ellátása. A nyolcadik ötéves tervben legalább 400 ezer lakást építenek, az elosztásnál előnyben részesítik a fiatal házasokat. A beszámolási időszakban a párt fő feladatai közé tartozott a szocialista demokrácia politikai rendszerének megerősítése. Todor Zsivkov beszélt a gazdasági demokrácia további fejlesztéséről, valamint az egyes emberek és a dolgozó kollektívák szerepének növeléséről a gazdasági tevékenység szervezésében és irányításában. Feltétlenül szükség van arra, hogy még jobban fokozzák az intézményekben működő gazdasági tanácsok és a vállalatoknál működő gazdasági bizottságok szerepét Növelni kell a nemzetgyűlés, « nemzekivűlési képviselők, «» államtanács, a minisztertanács és az egyes minisztériumok, a néphatalom helyi szervei szerepét politikai rendszerünk működtetésében. Tőlük nagymértékben függ, hogy rendszerünk minél rugalmasabb és hatékonyabb legyen — húzta alá Todor Zsivkov. A BKP mindig nagy figyelmet és gondot fordított a bolgár szakszervezetek munkájára. Ezeknek fontos társadalmi feladataik vannak, amelyeket bizonyos szempontból sikeresen teljesítenek — mondotta Todor Zsivkov. A szakszervezeteknek fejleszteni és gazdagítani kell szerepüket a munkások tevékenységének és a munkaversenynek a szervezésében és irányításában, a dolgozó emberek és kollektívák védelmében. Ezt követően Todor Zsivkov a párt helyzetéről, időszerű feladatairól beszélt. Az ideológiai munka következő feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a kongreszszus utáni időszakban a korábbiaknál is összetettebb feladatokat kell majd megoldani, és ehhez a propaganda és az agitáció hangnemében komoly változásokra lesz szükség. * A BKP és Bulgária külpolitikája Áttérve a Bolgár Kommunista Párt és Bulgária külpolitikájára, Todor Zsivkov kifejtette: összes erőfeszítéseink az enyhülési folyamat fejlesztésére, a világbéke megerősítésére és szocialista építőmunkánk kedvező nemzetközi feltételeinek megteremtésére irányulnak. A BKP külpolitikai tevékenységében elsőrendű fontosságot tulajdonít a szocialista országok egységének és összeforrottságának. A szocialista internacionalizmus elveitől vezérelve — folytatta Todor Zsivkov — testvéri szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a Lengyel Egyesült Munkáspártot, és valamennyi igaz lengyel hazafit. Meg vagyunk győződve arról, hogy a lengyel kommunisták pártja, a lengyel nép határozott választ ad a belső és külső reakciónak, kivezeti Lengyelországot a válságból, és sikeresen építi tovább a szocializmust a Lengyel Népköztársaságban. A beszámolási időszakban végzett tevékenységünk sarkköve volt a testvéri kapcsolatok mindenoldalú erősítése az SZKP-val, a szovjet állammal, a szovjet néppel — mondotta a KB első titkára. Todor Zsivkov részletesen szólt Bulgária és a balkáni országok viszonyáról. Sikeresen fejlődnek a sokoldalú kapcsolatok Romániával, jelentős sikert értünk el a Jugoszláviához fűződő kapcsolatainkban — mondotta —, annak ellenére, hogy ez még nincs azon a színvonalon, amelyen két szomszédos szocialista ország viszonyának lennie kell. Bulgária erőfeszítéseket tesz, hogy teljesen normalizálja kapcsolatait Albániával — jelentette ki Todor Zsivkov, majd megelégedettségét fejezte ki a Bulgária és Görögország kapcsolataiban elért eredmények felett, és hasonlóképpen szólt a jól fejlődő bolgár—török kapcsolatokról. Todor Zsivkov szólt Bulgáriának a tőkés országokkal a békés egymás mellett élés elvei alapján fennálló aktív kapcsolatairól, a fejlődő országokhoz fűződő viszonyának kedvező alakulásáról. Kifejtette: Bulgária teljes mértékben támogatja az afgán népet és szolidáris azzal a testvéri, internacionalista segítséggel, amelyet a Szovjetunió nyújt Afganisztánnak, az afgán kormány kérésére. A kedd délutáni plenáris ülésen a külföldi delegációvezetők közül elsőként Vlagyimir Scserbickij szólalt fel, aki felszólalása elején átadta Leonyid Brezsnyev üdvözletét és jókívánságait. Todor Zsivkov, kedden este fogadta a szocialista országok testvéri kommunista és munkáspártjai küldöttségeinek vezetőit, köztük Aczél Györgyöt. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Todor Zsirier, a BKP Központi Bizottságának nevében köszönetet mondott azért, hogy a testvérpárto képviseltetik magukat a BKP XII kongresszusán, és tájékoztat "adott a bulgária fejlett szcialista társadalom eredményeiről. Peresz és Dajan (p^j\ tx ^ A háromkirályok-akció ALIG SZÁZ NAPPAL a június 30-ára kitűzött izraeli választások előtt erőltetett licitálás légkörében zajlik a vetélkedés a parlamenti erőpróbára benevezett izraeli pártok között. Simon Peresz, a hatalom bástyáinak bevételére készülő Munkapárt elnöke több fej hosszal elhúzott a mezőnytől, amikor napvilágra került a szenzációs hír: az ellenzéki vezér legutóbbi külföldi útja során titokban két arab monarchiával vette fel a kapcsolatot, s rajtuk keresztül a harmadik, megközelíthetetlennek vélt, koronás főhöz is üzenetet intézett És nem is akármit. Az izraeli televízió értesülése szerint arról tájékoztatta a marokkói II. Haszszánt és Husszein jordániai király egyik fivérét, hogy kormányra kerülése esetén hajlandó lenne Szaúd-Arábiával Jeruzsálem helyzetének rendezését megvizsgálni. , Peresz érthető óvatosságból tartózkodott a részletek ismertetésétől, a szaúdi udvar elhárító reagálása alapján azonban sejthető, hogy az ellenzéki politikus ajánlata nem lépte túl a „megengedett” kereteket. Talán nem fölösleges emlékeztetni arra, hogy a Munkapárt politikai programja a parlament tavaly júliusi Jeruzsálem-döntésével összhangban kategorikusan foglalt állást a kérdésben: „Az izraeli szuverenitás alatt egyesített Jeruzsálem — Izrael fővárosa.” A botrányos törvény — az 1967-es háborúban elfoglalt arab Jeruzsálem nemzetközi jogilag elfogadhatatlan annektálása — egyébként a kormányzó jobboldali Likud-tömbis az ellenzéki Munkapárt honatyáinak közös szavazatával nyerte el a szükséges többséget. EGY RIJADI ILLETÉKES a szaúdi udvar tárgyalási szándékáról izraeli lapokban megjelent híreszteléseket cáfolva arra emlékeztette a munkapárti elnököt, hogy a jeruzsálemi probléma rendezéséhez a nemzetközi jog és az ENSZ vonatkozó határozatai megfelelő alapot szolgáltatnak (félő, hogy Peresz éppen ezeket kívánja megkerülni), s egyúttal a leghatározottabban jelezte azt is, hogy a szaúdi királyi ház nem óhajt részt vállalni a munkapárti elnök választási kampányában. Pedig az ellenzéki politikus ügyesen felépített és pontosan időzített háromkirály-akciója elsőorban rövid távú választási megfontolásokat kívánt szolgálni. Peresz, akinek a közvéleménykutatások ezelőtt tíz héttel még könnyű és fölényes győzelmet jósoltak a gazdaságpolitikai kudarcaiba belerokkant Likud fölött, mostanában halványulni látja csillagát. A júniusi esélyesek sorában ugyan továbbra is első helyen áll, lendületéből azonban veszített, s egybehangzó jelzések szerint Mose Dajan fellépése esetén a Munkapárt híveinek akár húsz százaléka átpártolhat a volt tábornokhoz. Mose Dajan, a hatnapos háború „nemzeti hőse”, az 1973-as félgyőzelem bűnbakja, egykori munkapárti hadügyminiszter, majd a Likud-kormány külügyi tárcájának vezetője — korábbi visszavonulási szándékát feladva — a közelmúltban úgy döntött, hogy ezúttal saját zászlaja alatt új centrumpárt élén indul a választáson. A politikus programjának eddig mindössze egyetlen eleme, az úgynevezett egyoldalú autonómia terve) ismeretes. Ennek ellenére a felmérések szerint listája legalább 15 mandátumra számíthat a 120 tagú knesszetben. Politikai elemzők igen veszélyes tendenciát vélnek felfedezni ebben a jelzésben, nevezetesen azt, hogy azok" a rétegek, amelyek elfordulnak a négy háború problémáit felhalmozó munkapárti kormányok politikájától, valamint azok a választók, akik megcsömörlöttek a Likud szociális demagógiájától, Dajan személyében nem politikai programra, hanem az erős kezű politikusra, magára a tekintélyre adják voksukat. Egy közelmúltban publikált felmérés baljós következtetései ugyancsak azt sugallják, hogy az izraeli lakosság körében növekszik az elégedetlenség a politikai struktúrákkal szemben, s helyettük sokan látnának szívesebben pártoktól és demokratikus intézményektől független vezetőket az ország élén. DAJAN EGYOLDALÚ autonómiaterve kétségtelenül eredeti gondolat. Ezért is ingerli látványos ellenakciókra a Munkapártot. A volt tábornok nem fél kimondani, azt ami Begin miniszterelnök és Peresz szájából kimondhatatlan: Izraelnek nincs partnere az önkormányzat végrehajtásához. Egyiptommal hónapokkal ezelőtt befulladtak a tárgyalások, Jordánia jelentkezését hiába várták, a palesztinok pedig a jelek szerint nem hajlandók törvényes nemzeti jogaikat egy kisvárosi tanács szintjére beszűkített önkormányzatért eladni. Dajan a helyzetet felismerve múltjához méltó következtetésre jutott s azt javasolja, hogy Izrael haladéktalanul és egyoldalúan vonja ki csapatait Ciszjordániából és Gázából, amivel a helyi palesztinokat saját önkormányzati rendszerük létrehozására kényszeríthetné (természetesen a PFSZ kizárásával). Rendbontás esetén azonban, figyelmeztet Dajan, az izraeli hadsereg azonnal közbelép és helyreállítja a katonai megszállást. A politikus — akinek neve elválaszthatatlanul öszefonódott Ciszjordánia 1967-es katonai meghódításával , az arab földek fölötti izraeli ellenőrzés újszerű megközelítésével, a cselekvés ígéretével próbál hatni a választókra. A MUNKAPÁRT SORAIBAN súlyos aggodalmat kelt Dajan indítványa, hisz az nemcsak Begin terméketlen önkormányzati tárgyalásai iránt támaszt kétséget, hanem rávilágít a „jordániai opció” néven újonnan felmelegített munkapárti rendelkezési ajánlat ellentmondásaira is. A javaslat, amelyet Golda Meir kormánya majd tíz évvel ezelőtt Allen-terv néven próbált forgalomba hozni, feltételezi Jordánia együttműködését. Az ammani uralkodó jóváhagyása azonban továbbra is késlekedik. Pereszék szívesen lemondanának Ciszjordánia egy részéről, már csak azért is, hogy megszabaduljanak a zsidó álom demográfiaiarányainak felborításával fenyegető palesztin lakosságtól, a Jordán folyó völgyének birtoklássa azonban a Munkaügyi programja szerint is „létfontosságú biztonsági kérdés”. Miközben Pereszék még csak a terveknél tartanak, a hatalmon levő Likud-kormány szavak helyett tettekkel politizál. 1977-es választási programjának egyetlen ígéretét hajtotta végre maradéktalanul: megháromszorozta a háborúban szerzett arab földeken az izraeli kolóniák számát. Ma több mint 17 ezer telepes lakik Ciszjordániában és Gázában s a földfoglalók száma Beginék ígéretei szerint júniusig újabb néhány ezerrel növekedni fog. Begin biztosra akar menni, s ha a hatalmon maradáshoz sok reménye nincs is, befejezett tényeket kíván maga mögött hagyni, hogy Útját állja minden olyan kísérletnek, amely a bibliai Salamon király ősi birtokát, „Judeát és Szamáriát'’ leválaszthatná Izrael földjéről. A LIKUD-TÜMB más kérdésekben sem adta föl a harcot. A katasztrofális gazdasági helyzet ellenére, három hónappal a választások előtt látványos árpolitikai húzásokkal próbálja visszaszerezni eljátszott népszerűségét. A január óta hivatalban levő új pénzügyminiszter, Joram Andor adócsökkentéseket ígért, kilátásba helyezte több alapvető fogyasztási cikk ártámogatásának visszaállítását, s hogy szavai hitelét növelje, elrendelte néhány tartós fogyasztási cikk (színes televízió, gépkocsi, bútor) vételárának mérséklését. A szavazatgyűjtő intézkedések hatására már egy keveset újra emelkedett a Likud ázsiója. Hilu Anna Begin a végét járja? (Die Presse)