Magyar Hírlap, 1983. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

Magyar Hírlap TUDOSITASOK-KÖZONSEGSZOLGALAT 1983. FEBRUAR 1. KEDD 11 . A hátsó ajtón­ azekas kinyújtotta kezét, a munkakönyv remegett benne. — Tessék, ebben minden ben­ne van — mondta, s hunyorogva pislogott a gyár személyzetisére. A személyzetis közömbösen át­vette az igazolványát, belelapo­zott, olykor Fazekasra pillantott, végül megkérdezte: — Minden rendben van, csak egyet nem értek: miért lépett ki? — Én nem kiléptem, én mene­kültem — mondta ingerülten Fa­zekas. — Hogyhogy menekült? Nem értem! — Miért is értené — legyintett Fazekas. — Szakikám, nekünk ember kell, de mi ez? — nyújtotta ki az igazolványt. — Ebben nincs se fegyelmi, se eltávolítás, sem­mi, egyszerűen csak önként ki­lépett! Mit jelent ez? — Nem mindegy magának? — Nem. Tudni akarok min­dent, érti, azt is, amit esetleg má­sok soha nem tudhatnak meg! — Rendben van — mondta Fa­zekas, és megtörölte verítékben úszó homlokát. — Ha van türel­me, hallgassa. Rágyújtott, bodor füstöket ere­getett, aztán, amikor látta, hogy a személyzetis türelmét veszti, megszólalt: — Negyvenéves koromig egy kortyot sem ittam illetve, meg­fogadtam az apám tanácsát, meg­rágtam a bort. Soha nem voltam részeg, nem ismertem ezt a külö­nös, furcsa érzést. Mert az­ kü­lönös, és furcsa! Szóval tizenöt évvel ezelőtt váratlanul meghalt a fiam Tizennégy éves elmúlt. Érti ezt? Tegnap még volt, be­szélt, viccelődött, kérdezgette, hogy kész-e a sapkája, mármint a gimnáziumi, aztán egyszer csak vége mindennek, nincs többé. Érti ezt? Minek magyarázzam, hogy mi történt vele? Meghalt és kész. Rajta már úgysem segíthe­tek. És jobb, ha nem bolygatjuk azt a szörnyű eseményt. Hetekig, hónapokig azt hittem, hogy nem bírom erővel, energiával, valahol meg kell alkudnom az élettel és csak azért, hogy elviselhetőbbé tegyem a magam számára az éle­tet, inni kezdtem. Sört, bort, pá­linkát, ahogy jött. Nem válogat­tam. Kezdetben magam is meg­lepődtem, mert rettenetesen bír­tam. Sorra kidőltek mellőlem azok, akikkel elkezdtem, és én még mindig talpon voltam, sőt, búcsúzóul kértem egy konyakot vagy két deci rizlinget, tisztán. A személyzetis levette szem­üvegét, kikönyökölt a kis ablak­ba, mintha egy öregember visz­­szaemlékezését hallgatná valame­lyik szabadságharc meg nem tör­tént eseményéről. Fazekas rábá­mult, fátyolos tekintete csak a személyzetis körvonalait látta. — Úgy éltem ekkor,­­mint akit örök álomba ringatnak a nappalok és az éjszakák. Hogy mennyi ideig tartott ez az idő­szak? Nem tudom, nem is akarom tudni! Mindenesetre éreztem, hogy valami nincs rendben. Ott­hon a három gyerek kisírt szem­mel bámult rám, a feleségem te­kintete szikrázott. Nem szólt, de megértettem mindent. Valamit tenni kell. De hogyan? Hiszen akkor már csoportvezető voltam, ragadtak hozzám az emberek, az „ivócimborák”, mintha én csak azért élnék, hogy magamhoz vonzzam őket. Érti? -é Értem. — Lám, maga érti, én nem. Hiszen én nem voltam más em­ber, mint most vagyok. Mégis akkor megérezték, hogy... No, de hagyjuk ezt. Néhány százas ide vagy oda, nem­ számít. —­ Már hogyne számítana — tiltakozott a személyzet is. — Magának igen, de nekem akkor nem számított. Semmi sem számított. Érti? Ittam, hogy ne gondolkozzam. És ha kijózanod­tam, újra ittam. Mit akar tőlem? De most én a hátsó ajtón oson­tam ki... — Hol? — döbbent meg a sze­mélyzetis.­­ — A hátsó ajtón — mondta Fazekas, amikor megtörölte ve­rítékben úszó arcát. — Én nem tagadom, nem is fogom sohasem tagadni. — Nem értem! Mit nem fog ta­gadni? — Hogy a hátsó ajtón osontam ki. A személyzetis tágra nyitott szemében zavart fények lobban­tak. Fazekas megvonta vállát és folytatta: — Fél esztendővel ezelőtt, ami­­­kor már nem bírtam tovább ezt a kettős életet, elmentem az or­voshoz és kértem, utaljon be el­vonókúrára. Nehezen állt rá, mert azt mondta, hogy ez meg­bélyegzés. Meg szokatlan is, hogy valaki csak úgy, önként... Nem érdekel, mondtam én, most vagy soha, amíg a feleségem meg a gyermekeim nyaralni vannak, így is történt, beutalt, behívtak, bementem, és megkezdődött a szörnyű tortúra. Nem akarom el­venni az étvágyát, de higgye el, rettenetes volt, amikor egy trampli nő jött, öntötte a csupor­ba a rettenetesen savanyú sze­mek­ rizlinget, nekem már a lát­,­ványára hányingerem lett. És meg kellett innen egy cseppig. S a szobatársaim? Fogatlan vén trógerek, hajdanvolt selyemfiúk, se korukat, se nemüket nem tudta az ember az első szempil­lantásra megállapítani. Talán a le­gszörnyűbb a lopás volt. Egy­más cigarettáját, gyufáját úgy fújták meg, hogy mindenki ártat­lan pofát vágott. A zsebesek még a kabátbélésből is kilopták­ a­ cér­nát. A doktor, aki a szomszédos ágyon fetrengett, a nővér szerint csak azért volt doktor, mert egy­szer felvételizett a jogra, de nem vették fel. Ki tudja, lehet, hogy rendes ember lett volna belőle, ha nincs törés az életében. Le­het, hogy én is rendes ember va­gyok továbbra is, megbecsült cso­portvezető, vagy azóta művezető, ha nincs az a rettenetes júliusi nap. Ha nincs az a nap, ami­kor a fiam meghalt. ... Szóval én akkor, onnan a hátsó ajtón osontam ki, amikor az orvos azt mondta, hogy mehetek haza. De én a gyárból is a hátsó ajtón osontam ki! — Csendesebben — intette le a személyzetis. — Mondja meg, miért? — Hogy miért? Hát nem érti? Ott engem úgy ismertek, mint egy részeges korhelyt, mint egy alkoholistát. Hiába akartam én menekülni, nem lehetett. Jött az egyik: gyere, komám­, igyunk egy fröccsöt, igyunk egy pohár sört. Ha azt mondtam, hogy most nem megyek, nincs kedvem, vagy ott­hon várnak, akkor az átok ezer változata zúdult rám. Még fenye­gettek is, hogy újabban nagyon fennhordom az orromat, megjár­hatom. Akkor azt mondtam ma­gamban, elég, nincs tovább, ha egyszer sikerült a hátsó ajtón ki­osonnom, akkor megpróbálom még egyszer. Érti? Nem akarok látni senkit a régi környezetem­ből. A személyzetis bólintott, és nem adta vissza.Fazekas munka­könyvét." — Rendben van, felvettük — mondta. — Holnap már kezdhet is. Biccentett Fazekas, és mintha a vállán súlyos terhet cipelne, cammogva hagyta ott az irodát. ----- .Baba Mihály M­ŰSOROKM­ŰSOROKM­ŰSOROK RADIO KOSSUTH 1.90: Hírek — Kulturális program 8.27: Eszmék faggatása — Világnézetek és pótlékaik 8.07: Népdalok 9.44: Játsszunk a billentyűkkel 10.05: MR 10—14 10.35: Mit ér a nevem? Rapcsányi László vendége Gundel Imre 10.45: Liszt: Dante-szimfónia 11.30: Boieldieu: A bagdadi kalifa nyitány 11.39: Merte: Védett férfiak 12.00: Déli krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv — Telek volt, pénz nincs 13.00: Hangverseny délidőben 14.00: Nóták 14.40: Élő világirodalom — Svédország 15.05: Miguel Fleta operaáriákat énekel 15.20: Nyitnikék 16.00: Népzenei hangos újság 16.40: Maurice André felvételei 17.05: Mozgásterek — Arcok a Galga mentéről 17.30: Osváth Júlia operettdalokat énekel 17.45: A Szabó család 18.15: Móricz Zsigmond meséje 18.25: Könyvajánlat 18.30: Esti magazin 19.15: Hallgassuk együtt — Schumann-művek 20.00: Szintézis. Szerkesztő Lengyel Miklós 20.30: Denibes: Lakmé — Red­utívo és Csengetty Mária 20.10: új magyar zene a Rádióban a közönség és a kritikusok 1982. évi díjáért — Eredmény­hirdetés 21.45: Händel: Tűzijáték — szvit 22.00: Hírek — Sport 22.20: Külpolitika 22.30: La Mancha lovagja — Részletek 2.46: Akitől tanultam — Szalybéli Mihállyal beszélget Pásztor Magdolna 22.57: Mozart-lemezekből 9.10: Virágénekek PETŐFI 8.05: Filmzene 8.20: Keleti Miklós afganisztáni Utijegyzete 8.35: Társalgó — Irodalmi műsor 10.00: Zenedélelőtt közben 10.45: Láttuk, hallottuk 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög — Ifjúsági jegyzet 13.30: Prokofjev: Gyermekzene 14.00: Zenés délután közben 15.20: Könyvről — könyvért . . 16.35: Csúcsforgalom . .­­»A», 18.00: Disputa — arról, hogy fölébresszük-e az alvó királylányt? 18.35: Johann Strauss: Egy éj Velencében •10.35: A mesteriskoláitól a főiskoláig 19.35: Komjáthy György műsora 20.35: Krúdy Gyula: Hét bagoly — A pesti szerkesztő balai 21.01: Nóták 21.24: Külföldi táncdalok 22.04: A sufni — Vészi Endre hangjátéka 23.00: Hírek — Sport 23.20: Joachim Kühn felvételei 3. műsor: 1­9.00: Iskolarádió — Arany János kapcsosköny­véből 9.15: Trombitanyelven 9.30: Gyöngyhalászok. Részletek Bizet operájából 10.30: Spirituálék 11.05: Fekete-Afrika zenéje 11.30: Zenekari muzsika 13.07: A lázadó író: Nagy Lajos 13.47: A Lokomotív GT-együttes új felvételei 14.20: Magyar előadóművészek felvételei 15.33: Századunk zenéje 18.40: Zenei rejtvények 16.55: Sudlik Márta operaáriákat énekel 17.30: Baranyai Ilona kazahsztáni útijegyzete 17.50: A nagy felfedezések idején — Baróti Szabolcs jegyzete 18.00: Holnap közvetítjük . .. Mahler: III. szimfónia 18.39: Belgrádi dzsesszfesztivál 19.05: Diákkönyvtár — Shakespeare: Hamlet 19.35: Levéltöredék. Keresztury Dezső verse 19.40: László Margit és Melis György ária- és dalestje­i közben 20.13: A betűművészek múzeuma Gyomán 21.15: Giacomo Leopardi versei 21.25: Népi hangszerszólók 21.50: Dvorzsák: Gordonkaverseny 22.32: Vokális muzsika TELEVÍZIÓ BUDAPEST, 1. műsor: 8.05: Iskolatévé — Környezetismeret — Oroszul beszélünk — Kémia — Magyar nyelv — Fizika — Deltácska — Sakkozz velünk! Ajánlóműsor 13.35: Iskolatévé — Ismétlés 15.20: Napköziseknek, szakköröknek 16.10: A nagy várakozások — Francia film 16.55: Sakk-matt 17.20: Kuckó 17.55: A zongoránál Szakcsi Lakatos Béla 18.30: Délalföldi krónika 19.00: Reklám — Torna — Mese 19.30: Híradó ’ ti y ' "‘1V.00: Az Or­ecíni család — Vesztegzár 20.50: Stúdió ’83 21.50: Lóden-stiow 22.25: Híradó 2. műsor: 20.00: Gólyavárt esték — Uralkodó eszmék ! Magyarországon a II. világháború idején 20.50: Híradó 21.10: Fiatalok órája — Nem akarok állni SZÍNHÁZAK Erkel Színház: Ernani (Al bérlet — 7). — Nemzeti Színház: Tiszták (7). — Várszínház: Volpone (7). — Katona József Színház: A manó (7). — Ma­dách Színház: Mégis, kinek az élete? (7). — Madách Kamaraszínház: Az öltöztető (7). — Vígszínház: Őfelsége komédiása (7). —­ Pesti Színház: Az elefántember (7). — Józsefvárosi Színházi Férfiaknak tilos (7). — Thá­­lia Színház: Csak semmi szenzáció! (7). — Thália Stúdió: Miss Arizona (18). — József Attila Színház: A cárnő (7). — Operettszínház: Marica grófnő (7) . — Mikroszkóp Színpad: Zűrhajó (110). — Értem? — Ifjúsági kabaré (8) . — Vidám Színpad: Bubus (7). — Radnóti Miklós Színpad: Toldi —­Nagy Attila előadásában (7). — Já­tékszín: Rokonok (7). — Bábszínház: Csongor és Tünde (Jókai tér — 10). — Gyermekszínház: Feri világgá megy (3). — Édes Anna (Stúdió — 7). — Rock Színház: Sztárcsinálók — rock­­opera (MOM Művelődési Központ — 7). — Multimedia Stúdió a Planetá­riumban: Lézerock (6). — Lézerotika (1­01. — Korona Pódium: Bárdy György előadóestje (7). ŐRI. Pécs, Nemzeti Színház: Já­tékpárbaj (16, 19). — Bábszínház: Bo­hóc rókák . . . (Pécs, Ifjúsági Ház — 9, 11, 3). — Fehérlófia (Jászberény, Déryné Művelődési Központ — 10, 12; Pusztamonostor — 15). — Győri Kis­faludy Színház: Vízkereszt, vagy amit akartok (7). — Kaposvári Csiky Gergely Színház: A revizor ’''(Sopron — 4, 8). — Kecskeméti Katona József Színház: Charley nénje (7). — Mis­kolci Nemzeti Színház: Szeget szeg­gel (7). — Veszprémi Petőfi Szín­ház: A civilizátor (7). — Olympia (Ajka — 5). — Zalaegerszegi Állandó Színház: Turandot (Keszthely — 7). HANGVERSENYEK Zeneakadémia: Haydn-est. A Pos­tás Szimfonikus Zenekart Lukács Er­vin vezényli. Közreműködik Onczay Csaba (f8) — Pesti Vigadó: Szent­he­lyi Miklós hegedűestje. Közreműkö­dik Jandó Jenő (f8). — Nemzeti Ga­léria: Az MRT Gyermekkórusának hangversenye (1). — Magyar Tudo­mányos Akadémia Kongresszusi ter­me: László Margit és Melis György hangversenye (f8). HANGVERSENYEK Veszprém, Vegyipari Egyetem. A budapesti MÁV szimfonikusokat Né­­m­eth Gyula vezényli. Közreműködik Kocsis Zoltán (18)is .­­ "■*" Rövid tartalom és szereposztás, va­lamint részletes moziműsor a Pesti Műsorban. Többletterhek tíz( Pedagógusélet Nógrádban lak)­ó Intézmény összevoná­sok­, körzetesítések Megyei tudósítónktól. A közelmúltban a Nógrád me­gyei Tanács arra keresett választ: miként élnek a községekben a pedagógusok, milyen szakmai és közéleti tevékenységet végeznek. A többi között megállapították, hogy — különösen az elmúlt öt­éves tervben — gyors ütemben épültek új óvodák, iskolák, s en­nek hatására minimálisra csök­kent a váltakozó tanítási rend aránya. Javult az oktatási intéz­mények felszereltsége, a szakmai munkához rendelkezésre állnak a kellő eszközök. De még ma is találni Nógrádban elavult, kas­télyépületekben nagy költséggel fenntartható iskolákat. Ezeken a helyeken a gyermekek többsége az átlagosnál roszabb körülmé­nyek között tanul. Az intézmény­összevonásokkal, körzetesítések­kel az elmúlt öt esztendőben kor­szerűsödött az oktatás szervezete, s ennek hatására tíz százalékkal nőtt a szakrendszerű oktatás ará­nya. Ezzel párhuzamosan viszont növekedett a pedagógusok meg­terhelése, főként a bejárás, át­járás miatt, s az utazási költsé­gek emelkedése pénztárcájukat is érinti. Nagyok a változások a közsé­gi pedagógusok életkörülményei­ben. Lakáshelyzetük megfelelő, a megyei tanács támogatásával a körzeti központokban és a rosszul ellátott településeken évek óta épültek és épülnek korszerű pe­dagóguslakások. A helyi tanácsok pedig tervszerűen végzik a ré­gebbi otthonok felújítását. A pá­lyakezdők, a letelepedni szándé­kozók fogadása mégis fej­törést okoz, mert a nyugdíjba vonuló pedagógusok zöme saját lakásá­ban lakik, másutt a szolgálati la­kások állaga, komfortfokozata ki­fogásolható, és az utóbbi időben mérséklődött az építési kedv is, mert az anyagi terhek mellett jelentős energiát vont el a szak­mai munkától. Annál is inkább, mert a korszerű nevelési-oktatá­si programok, új tantervek egy­re növelik a követelményeket a pedagógusokkal szemben. Figyel­meztető jelenség: a tantervi kö­vetelmények több községben ala­csony szinten teljesülnek, s a­­korszerű műveltség megszerzése a falvakban továbbra is nehe­zebb, ami a továbbtanulásnál okoz gondot szülőknek és gyer­mekeknek egyaránt. A községekben dolgozó peda­gógusok tevékenyen vesznek részt a helyi közéletben, a különböző társadalmi megbízatások egyben megbecsülésüket is jelzi. Egyre több helyen tapasztalni, hogy a többletterheket igyekeznek ará­nyosan elosztani, és visszavonuló­ban van az a káros gyakorlat, hogy egyes szervek saját felada­taik egy részét az iskolákkal, a pedagógusokkal akarják megol­datni. Farsang Kaposváron Megkezdődött a kaposvári far­sangi napok egyhetes programja. Nyitányként hétfőn délután a ka­posvári Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ­ban a rádiókabaré együttese szó­rok­a­i ftni a vendégeit. a ren­dezvénysorozat kedden este far­sangi divatbemutatóval folytató­dik. Február 5-én szombaton lesz a kaposvári farsang fénypontja: a leendő sétálóutcában farsangi vásárt rendeznek, délután kezde­tét veszi a karneváli felvonulás, majd a bálok sorozata. Dorottyá­ból a Szabadág-pat­k,­­ étterem­ben, rongyos bál az ifjúsági ház­ban, pöttyös bál a kaposfüredi klub könyvtárában. A Társulás Filmstúdió tervei A Magyar Filmgyártó Vállalat legfiatalabb alkotóműhelye, a Társulás Filmstúdió. Ebben az évben mintegy 30 millió forinttal gazdálkodik a társulás. Ez három film elkészí­tésére elegendő. Az idei program voltaképpen az elmúlt évben kezdődött: több film forgatásával az ősszel vé­geztek, s csak az utómunkálatok maradtak mostanra. Mintegy 20 órás felvett anyagból válogatják ki azt a 150 percet, amely Dár­dai István,Szalai Györgyi Át­változások című filmjének törté­netét hordozza. Bódi Gábor rendezőt a közön­ség a kísérletező kedvű, újító szándékú, s gyakran meghökken­tő formai megoldásokat találó művészként ismeri. Új filmjében, A kutya éji dalában is számta­lan tartalmi és technikai újítás­sal él. A sokszor meghökkentő forma­nyelvű filmalkotás technikai ér­telemben is újat hoz, hiszen ez az első olyan magyar film, amelyben lényeges szerepe van a super 8-as filmfelvételi techniká­nak és a videónak. A technikai újítások azt is lehetővé tették, hogy a 10—11 millió forintos for­gatási költségeket 3,8 millió fo­rintra csökkentsék. A stúdió harmadik munkája Jeles András Mesteremberek cí­mű filmje. A mű keretét egy szo­cialista brigád élete adja. Még 1982-ben jórészt elkészült Fejér György Emlékműsor című filmje is. Latinovits Zoltánnak és Huszárik Zoltánnak állít emlé­ket___ .. ...............

Next