Magyar Hírlap, 1984. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

Magyar Hírlap közönségszolgálat im. március 20, csütörtök 11 MAI MŰSOROK • MAI MŰSOROK • MAI MŰSOROK RADIO • I KOSSUTH 8.27: Népdalo­k 8.55: Psisiello; Az úrhatnám szolgáló 9.44: Muzsika Zsuzsa meséi 10.05: Diákfélóra 10.35: A denevér — operettrészletek 11.28: Régen találkoztunk 11.43: Glemba 12.43: Kenyeres Zoltán: l’uzsip 12.35: Zenekari muzsika 13 44: Olvasókör 14.14: A zene is összeköt 15.03: Palcsó Sándor énekel 15.30: Képek és jelképek 16.02: Radioszínház: Különben nem történt semmi 17.05: Külpolitikai könyvespolc 17.20: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 18.15: Erdei anyóka — Grimm-mese 18.25: Mai könyvajánlatunk 18.30: Esti magazin 19.15: Nagy színházi siker volt • 21.25: Az MRT énekkara énekel 21.40: Rög és örökség 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Haydn: C-dúr vonósnégyes, Op. 54. NO. 2. 22.30: Egy igazgató névjegye 23.10: Operarészletek 0.10: Rézfúvósok PETŐFI 1 8.03: Ifjúsági dalok 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Napközben 11.33: Csak fiataloknak! 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Mikronvadászok 13.20: Éneklő ifjúság 13.33: Erdőzsongás 14.00: Válogatott perceink 18.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hétvégi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: A 04. 05. 07 jelenti 21.05: Verbunkos muzsika 21.30: Karinthy Színpad: Karc _ 22.34: Gonda János szerzeményeiből 23.20: Népi zene­­ 3. műsor­ 9 00: Könnyűzene 9.38: Századunk zenéjéből 11.05: Romantikus kamarazene 11.58: Operarészletek 12­.70: Szintézis 13.07: Újdonságainkból. 13.47: Liszt-művek 14.31: Hangverseny 16.00: Zenei lexikon 16.20: Iskolarádió 16.55: Pophullám 18.00: Rádióhangversenyekről 18.30: In lírába materna ... ..... 19.65: Molruz Istvánról 19.42: Kamarazene­­ 21.00: Új lemezeinkből 22.02: Zenekari operarészletek 22.32:­Napjaink zenéje, televízió BUDAPEST,­­ műsor 8.10: Iskolatévé 10.00: Ünneplés (amerikai film) 15.00: Iskolatévé 16 45: Tízen túliak társasága 17.40: Tíz aranyérem (FF) 19.10: Torna — Esti mese — Híradó 20.00: Francia négyes — bohózat 21.15: Hírháttér 22.05: Zene, zene, zene 7. műsor 18.35: Képzőművészet 84 19.10: Nasa obrazovka 19.30: A három nővér 19.40: Prokofjev: Klasszikus szimfónia 20.00: Falusi esték 21.00: Híradó 21.20: Telesport 21.45: Ön hogyan döntene? 22 45: Képújság SZÍNHÁZAK Bábszínház: A három kismalac (Jó­kai tér 10) — Kalevala (Népköztár­saság útja — 3). — Csizmás kandúr (10) — Gyermekszínház: Mátyás ki­rály juhásza (10) — A kincses sziget (3). — Erkel Színház: A tűzmadár — Apói ló — Le sacre du printemps (7). — Hököm Színpad: Gellérthegyi álmok (7). — Katona József Színház: Tudós nők (7). — ORI: Pitti Katalin előadása (7) Játékszín: Maugli (3). — József Attila Színház: III* Richard (7). — Jó­zsefvárosi Színház: Én és a kisöcsém (7). — Lézerszínház: Mike Oldfield (6). — Sztárock 70—80 (18). — Nemzeti Színház: Volpone (7). — Várszínház: Magyar Electra (7). — Madách Szín­ház: Béla király (7). — Kamara: Jö­vőre veled ugyanitt (7) — Hofélia (éj­jel fn­). — Operettszínház: A szabin nők elrablása (1). — Radnóti Miklós Színpad: Szerelmeskedések (7). — Thália Színház: Fáklyaláng (6) — Miss Arizona (Stúdió — 18). — Vidám Szín­pad: Bubus (7) — Mi újság odaát? (Kisszínpad — f8). — Vígszínház: Don Carlos (7). — Pesti Színház: Farsang (7). — Pesti Vigadó Hangversenyte­rem: Ha én gazdag lennék (8). — Ka­maraterem: Huszti Péter — Piros Il­dikó estje (8). — Nagycirkusz: Gála 83 (14, f8). Népszínház: Egyszál­ magam (Nagy­atád — 7) — Trón alatt a király (Bics­ke — 3) — Az ezred lánya (Nagykálló — 3).­­— Békéscsabai Jókai Színház: Az árnyék (7). — Győri Kisfaludy Színház: Tűzijáték (f1, 7). — Kapos­vári Csiky Gergely Színház: Diótörő (3) — A mester és Margarita (7). — Miskolci Nemzeti Színház: Maugli (3) Rómeó és Julia (7) — A néma le­vente (7­). — Pécsi Nemzeti Színház: Ki jön velünk Valaholba? (Kamara — 10) — Zűrzavar (Kamara — 7) — Karácsonyéj (Bóbita — 3). — Szolnoki Szigligeti Színház: Egy szerelem (7). — Szegedi Nemzeti Színház: Fejek (Vác — 7) — Mária főhadnagy (Szeg­vár — 7). — Veszprémi Petőfi Szín­ház: A házasságszerző (7). — Zala­egerszegi Hevesi Sándor Színház: Mélyvíz (7) — A fösvény (3). HANGVERSENYEK Zeneakadémia: Sebők György zon­goraestje (18). — Budai Vigadó: Buda­pesti Fúvósegyüttes (18). — Szeged, Zenés Színház: A Szegedi Szimfo­nikus Zenekar műsora (18). — Tata­­bánya.' Népház: A' Tatabányai Bá­­­nyási.LSzim­fonikus­ Zenekarának hang­versenye (7). — Kisvárda, MH: A Magyar Réz­fúvósok műsora (7). — Vác. Zeneiskola: Lantos István orgo­naestje (7). _ Részletes szereposztás és moziműsor a Pesti Műsorban! MESEMONDÓ Zápfog és palacsinta. Elmondja: Ko­­hut Magda. Hívható a 171-883-as te­lefonszámon délután 5-tól este 10 óráig. TELEFONDOKTOR Fájós lábúak, figyelem! Hívható a 172-1­71-es telefonszámon délután 6-től másnap reggel 8 óráig. Kirándulók figyelmébe Hétvégi túrajavaslataink Szombati Angyalföldi Természetbarát Turista Egyesület: Dobogókő - Pereshegy — Sarabasinai árok — Kiskovácsi-puszta. Találkozás 7.30-kor a HÉV Margit­­hidi állomásán. Budapest Elektromos SE: Török­bálint — Középhegy — Iharos — Tö­rökbálint. Találkozás 8 órakor a Kosz­tolányi D. téren. Gelka SK: Pilisszentkereszt — Szur­dok — Szentkút — Csobánka. Talál­kozás 8 órakor a Batthyány téren. III. kerületi Központi SE: 1. Kis­maros — Nagy-Morgó - Gál-hegy — Törökmező — Malom­völgy — Zebe­­gény. Találkozás 7.19 órakor a Nyu­gati pályaudvaron. 2. Márianosztra — Alsóhegy — Kapitány­rét — Kóspallag — Peres-hegy — Pap-hegy — Szoko­­lya. Találkozás 7.10 órakor a Nyugati pályaudvaron. MIKÖV SE: Tata, városnézés. Ta­lálkozás 7.15 órakor a Déli pályaud­varon. MÁV Vezérigazgatóság SC: Bagoly­irtás — Mátraszentimre — Fiszkistető — Galyatető — Mátraalmás — Mátra­­mindszent. Találkozás 7.40 órakor a Keleti pályaudvaron. Orvosegyetem SC, Gyopár: 1. Nagy­kovácsi — Perbál — Nyakastető — Zsámbék Találkozás 8 órakor a Hű­vösvölgyi nagyvendéglő előtt. 2. Re­mete-szurdok. Találkozás 9 órakor a Hűvösvölgyi nagyvendéglő előtt. Zuglói SE: Csősz puszta — Alba Re­’­gia barlang — Tűzköves árok — Iszti­­mér. Találkozás 5.50 órakor a Déli pályaudvaron.­­ Vasárnap Baranya megyei Természetbarát Szövetség „Vígkedélyűek” túrája. Tu­rony — Tenkes-hegy — Máriagyűd — Harkány. Találkozás 8 órakor a pécsi autóbuszpályaudvaron. 2. Mecsekná­­dasd — Rókavár — Vadaszlak — Kis­­ujbánya — Pusztabánya — Zobák­­puszta. Találkozás 8.45 órakor a pécsi autóbusz-pályaudvaron. , Állami Nyomda SK: Budakeszi út — Ságvári-liget — Libegő — János-hegy. Találkozás 8 órakor a Moszkva téren. Budapest Sport Egyesület: Máriare­mete — Remete-sz­urdok — Kopaszol­dal — Nagykovácsi. Találkozás 8 óra­kor a Moszkva téren. Budapest Híradástechnikai Gyár SE: Két bükkfanyereg — Pilistető — Hosz­­szúhegy — Csobánka. Találkozás 9 órakor a Batthyány téren. Építésügyi és Városfejlesztési Mi­­nisztérium SK: Csobánka — Maczkó­­barlang — Tavasz kunyhó — Nagy- Ziribár — Szentkút — Csobánka. Ta­lálkozás 8.15 órakor a Batthyány té­ren. Szerda (április 4.) Állami Nyomda SK: Szár — Vinya­­bükki völgy — Macskabükk — Kap­­berek-puszta — Szép Ilonka forrás — Nagy-Somlyó — Vértessomlyó — Majk — Oroszlány. Találkozás 6.45 órakor a Déli pályaudvaron. Budapesti Híradástechnikai Gyár SE­­ Nagykovácsi — Nagyszénás — Zsíros-hegy — Budaliget — Jtgenye­­völgy — Solymári völgy. Találkozás 9 órakor a hűvösvölgyi autóbusz-vég­állomáson. Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium SK: Biatorbágy — Kőhegy — Dobogó — Erdészhez. Találkozás 8 órakor a Kelenföldi pályaudvaron. Úttörők a ring­ben A Magyar Ökölvívó Szövetség elnöksége úgy határozott, hogy az 1984. évi úttörő olimpia ökölvívó országos döntőjének rendezési jo­gát a Bács-Kiskun megyei TSH kapta meg. A megye — figyelem­­be véve a nagyközség párt-, álla­mi­, társadalmi és gazdasági ve­zetőinek kérését — Jánoshalmát jelölte ki az esemény színhelyéül. Ezzel a Magyar Ökölvívó Szö­vetség egyetértett. Az esemény immáron harma­dik lesz a sportág történetében, utánpótlásának idei legrangosabb hazai rendezvényei közé tarto­zik. Az olimpia sikeres lebonyolí­tása, — amelyre április 6-án és 7-én a jánoshalmi sportcsarnok­ban kerül sor,­­ komoly felada­tokat, egyben felelősséget ró a nagyközség vezetőire és más ak­tivistákra, ugyanakkor megtisz­teltetés minden jánoshalmi lokál­­patriótának. Dr. Szidi Bertalan Jánoshalma ­ Hajtókar kerestetik 1981 tavaszán vettem egy Ro­már MR 2352 típusú segédmotort, melyet esnie, egy évig tudtam hassulni. ..mivel hajtókarja el­görbült. Ismerőseim révén az or­szág különböző részein kerestem a hajtókart, de hiába. Hegyes vidéken lakom, érszű­­kületes, fájós lábam miatt vettem a motort, hogy megkönnyítsem a bevásárlásokat. Úgy tudom, csak olyan tar­tós (?) használati cikket szabad importálni, amelynek tíz évre biz­tosítani tudják az alkatrész-cse­réjét. Ezek után becsapva érzem magam, mert olyasmit vásárol­tam, amibe benne fekszik a pén­zem, de használni nem tudom. Azért fordulok a Magyar Hír­lap olvasóihoz, hátha valaki se­gíteni tud a hajtókar beszerzésé­ben. Egyszersmind a kereskede­lem tudtára szeretném hozni, hogy az ilyesmi nem tisztességes eljárás a vásárlókkal szemben. Mojzes István 8083. Csákvár, Tompa M. u. 4. Cikkeink visszhangja. Elek Lenke „Fesztivál" című cikkében szó esik egy külföldi­ről, aki kifogásolja, hogy a mil­lenniumi földalattin nincsenek hirdetések. A külföldinek igaza van, de még jobban csodálkozott volna, ha a metró mozgólépcsőjén utazik. Ott sincsenek hirdetések, holott a mozgólépcső mindkét fala ideális hely erre a célra. Csupán a Déli-vasúti végállomás­nál használták ki némiképp a le­hetőséget, de ott is csupán min­den ötödik rekeszben van egy, évek alatt unalmassá vált Felion­­plakát. Kár, hogy a BKV nem él a kí­nálkozó alkalommal, hiszen ko­moly bevételhez juthatna, ami a mai gazdasági helyzetben nem lebecsülendő. A színes plakátok, fotók, hirdetések élénkítenék a szép, de némiképp egyhangú metróállomásokat. Dr. del Medico Imre 1149 Budapest, Handzsár u. 6. „Általánosítás?” című cikkük foglalkozik azzal, miként ítéli meg a közvélemény az orvos­pert. Az írás lényege: konkrét esetről és személyekről van szó, óvakodni kell attól, hogy bárki általánosítható. Én nem a perhez. a Magyar Hírlap postája csak ennek ürügyén szeretnék hozzászólni írásukhoz. Az etikai helyzet értékelésekor általában úgy fogalmazunk, hogy van a becsületes „túlnyomó több­ség", és van egy kisebbség. Mek­kora lehet az utóbbi számszerű-­ ségében és arányában? Mondjuk 10 százalék? Tükrözi-e sajtónk az arányokat? Márciusban sajtótájékoztató volt a Parlamentben az egészség­ügyről. A beszámolóban a Ma­gyar Hírlap ezt írja: „...a hely­zet azonban mégsem olyan rossz, mint ahogyan az a közvélemény­ben hangot kap." A lapok az utóbbi időben egyre több negatív jelenséget, panaszos levelet közölnek az­ egészségügy­ről. Többnyire csak a hibákat tárják fel és ez hosszú távon egyoldalúan manipulálja a köz­­véleményt. A lap március 15-i számában egyik cikk címe: „Megértéssel nem lehet falat burkolni.” Felháborodással sem lehet orvosi, emberi magatartá­sokat megváltoztatni! Az okokat komplex módon az egyénekben és a társadalomban kell keresnünk. Akik 1944-ben születtek ma már 40 évesek, több közülük osztályos főorvosi állás­ra érett. Milyen a mi fiatalsá­gunk viselkedése? Szinte egyfor­ma, akár eladó, akár buszvezető vagy orvos, csak az utóbbi to­vább tanult. Olyanok az orvosaink, amilye­neket a társadalmunk „kitermelt". Ezt érdemeltük meg. Láttam or­vostanhallgatókat a villamoson és hallgattam a rájuk tett meg­jegyzéseket. Nem voltak hízel­gők. Néhány fiatal kolléga csak így mondja: „feldobta a talpát” és nem így h­egzitált. Ren­deléseken azonos korú betegek és orvosok tegezik egymást, úgy köszönnek: Szia! Rágógumival a szájukban! Külsőségek? Igen, azok, de forma és tartalom min­dig szervesen összefüggött egy­mással. A Nők Lapja írta, hogy a pá­lyán 15 éve működő pedagógus­­nő fizetése csak 200 forinttal több, mint a takarítónőé, aki nem is takarít! A szülőket ez nem érdekli. Pedig kellene, hogy érdekelje mind a pedagógus, mind az örvös életkörülménye. Munkájuk, életmódjuk eredője is. Olvasom a panaszt, hogy a dok­tornő nem vizsgálta meg a gyere­­két, mert rendelési ideje lejárt. Érdektelenséget mutatott. A tár­sadalom mennyire tette érdekelt­té ezt a doktornőt, hogy ne­­ így viselkedjen? Kétségtelen: ez nemcsak pénzkérdés. Nem csak, de­­ az is! Mivel nem tehetünk jobbat, meg kell tanulnunk együtt élni a magunk nevelte gyermekeink or­vos-magatartásával. Dr. Veress Sándor Szeged Hasábjainkon Juhász Erzsébet Rá­kos-patak című cikkében azokról az áldatlan állapotokról írt, amelyek régóta keserítik a patak környékének lakóit, Írására részletesen reagált a Fővárosi Tanács Közmű- és Mélyépí­tési Főigazgatóságának egyik vezetője. „A Rákos-patak kezelését, fenntartását Budapest közigazga­tási határán belül főigazgatósá­gunk látja el. Pest megyében a főváros határától a Pécel—Isa­­szeg közötti hídig a Közép-Duna­­völgyi Vízügyi Igazgatóság az il­letékes. A vízminőségvédelmi feladatok a közigazgatási hatá­roktól függetlenül a KÖVIZIG hatáskörébe tartoznak. Budapesten a patak fenntartási munkáit megbízási szerződés alapján a Fővárosi Csatornázási Művek végzi. Az árkok állapotá­nak ellenőrzése kéthetenként pa­takőrök bevonásával történik. A hiányosságokat — azok termé­szetétől függően — azonnal vagy az éves tervszerű fenntartási­­munkák keretében számolják fel. Fenntartás keretében távolítják el az árokból a víz­elfolyást gát­ló torlaszokat, a lakosság által bedobált hulladékot, használaton kívüli tárgyakat, ezenkívül ka­szálják a rézsűt, a padkát stb. Tavaly a III. negyedévben tör­tént a patak teljes, 22 kilométe­res, fővárosi szakaszának a kar­bantartása ötmillió forint érték­ben. Cikkük nyomán a XVII. ke­rületi szakaszt külön átvizsgál­­tattuk és a mederből el­távolítot­tunk néhány üveget, téglát, hasz­nálaton kívüli tárgyat. A Rákos­patak XVII. kerületi szakaszának végleges rendezésére egyébként 1974-ben került sor jelentős költ­séggel. Pest megye területén a KÖVI­­ZIG-tól kapott tájékoztatás sze­rint a vízfolyást 1973—75. között rendezték, 7,5 millió forintért. A meder állag megóvása évenként 450 ezer forintba kerül. Isaszeg­­től Gödöllő határáig az úgyneve­zett gödöllői halastavak felújítá­sa nagy befektetéssel, sok társa­dalmi­ munkával jelenleg folya­matban van. A cikkükben kifogásolt rákos­­keresztúri patakszakaszon a víz­minőséget a felsőbb részen, Pest megyében települt vízszennyezők határozzák meg. A KÖVIZIG szerint a tavalyi mérési eredmé­nyek azt igazolták, hogy a vízmi­nőség a Pest megyei részeken je­lentősen javult. örömmel üdvözöljük az újság­író felhívását a tanácsi-lakossági együttműködésre, hiszen a patak és környezetének védelme össz­társadalmi feladat. Buzinkay Pál osztályvezető-helyettes A jogász válaszol Ha valakit a bíróság gyermektartás­ra kötelez fizetése húsz százaléka ösz­­szegében, akkor ezt a húsz százalékot hogyan kell érteni? Beleszámítható-e a jutalom? A húsz százalék összegsze­rű megállapításakor a nyugdíjjárulé­­kot figyelembe­­kell-e venni? — kér­dezi Gy. S. budapesti olvasónk. A gyermektartásdíjról szóló 12 1974. (V. 14.) MT. számú ren­delet szerint a gyermektartásdíjat a bíróság a tartásra köteles sze­mély munkabére, járandósága, egyéb jövedelme és vagyoni vi­szonyai alapján állapítja meg. A munkabérhez hozzá kell számíta­ni a kötelezettet megillető min­den egyéb bérjellegű juttatást, továbbá minden egyéb rendszeres jövedelmet (részesedés, prémium, jutalom, egyéb jövedelem). A tar­tásdíjat általában úgy kell meg­állapítani, hogy az gyermeken­ként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a húsz százalékát. A bíróság a tartásdíj százalé­kos megállapítása esetében — a megállapított százalékhoz, illető­leg a munkabérhez és az egyéb juttatásokhoz viszonyítva — fo­rintban megjelöli a tartásdíj alapösszegét is. Ha a tartásdíjat a bíróság szá­zalékosan állapította meg, a munkáltató a kiutalásra kerülő összeget esetenként e százalék alapján számítja ki, amennyiben a munkabér, illetőleg a juttatás összege emelkedik. A munkabér csökkenése esetén sem lehet azonban újabb bírósági határozat nélkül kevesebb tartásdíjat fo­lyósítani, mint amennyit a bíró­ság a százalékos megállapítás mellett alapösszegként megállapí­tott.­­A módosított 8 1974. (VI. 27.) IM. számú rendelet szerint a tar­­tásdíj százalékos megállapítása esetén a munkáltató a bérkölt­ség terhére kifizetett valameny­­nyi rendszeres díjazásból a bí­róság határozatában megjelölt összeget (alapösszeget) minden hónapban levonja, és a jogosult részére kiutalja. A levonás alap­ja az­ említett díjazásoknak a munkabért terhelő adó- és a nyugdíjjárulék levonása után fennmaradó összege. Ha az adóval és a nyugdíjjá­rulékkal csökkentett díjazás alapján kiszámított százalékos tartásdíj összege az alapösszeg­nél magasabb, a munkáltató a többletet is kiutalja a tartásdíj jogosultjának; ha viszont alacso­nyabb, akkor az alapösszegét utalja ki. Ha pedig a kifizetésre kerülő díjazás olyan összegű, hogy abból — a tartásdíj levo­nására vonatkozó­­szabályok alap­ján — még az alapösszeg levoná­sa sem lehetséges, azt, illetőleg annak le nem vont részét a mu­­­­káltató hátralékként nyilván­tartja, és — amint arra lehetőség nyílik — azt folyamatosan levon­ja. —­tása — *

Next