Magyar Hírlap, 1984. november (17. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-15 / 268. szám

Magyar Hírap KÖZÖNSÉGSZOLGÁLAT 1984. NOVEMBER 15. CSÜTÖRTÖK­! SZEMÉLYI HÍREK Az ipari miniszterhelyettes DOBÓ LÁSZLÓT, a minisztérium fő­tanácsosát, az MH—II. szakértői cso­port főmunkatársát 1984. szeptember 10-i hatállyal beosztásából felmentette. Az Ipari Minisztérium nemzetközi főosztályának vezetője DR. KORCSMÁROS IVÁN főtaná­csost kinevezte a nemzetközi főosz­tály szovjet osztálya vezetőjévé. 1942- ben született, iskolai végzettsége Veszprémi Vegyipari Egyetem. Az Ipari Minisztérium igazgatási és jogi főosztályának vezetője DR. SZŰCS GÁBOR tanácsost az igazgatási és jogi főosztály csoportve­zetőjét kinevezte az igazgatási és jogi főosztály tanácsosi koordinációs osz­tály vezetőjévé. 1924-ben született, is­kolai végzettsége Eötvös Loránd Tu­dományegyetem, állam- és jogtudo­mányi kar. Az Ipari Minisztérium iparszervezési főosztályának vezetője DEVECSRI JÁNOST, az Iparszerve­zési főosztály főelőadóját kinevezte az iparszervezési főosztály üzembiztonsá­gi osztály vezetőjévé. 1952-ben szüle­tett, iskolai végzettsége Nehézipari Műszaki Egyetem.­­ Az Ipari Minisztérium terv- és köz­­gazdasági főosztályának vezetője AUTH HENRIKET kinevezte a terv-és közgazdasági főosztály osztályveze­tőjévé. 1951-ben született, iskolai vég­zettsége Marx Károly Közgazdaság­­tudományi Egyetem. Kinevezését meg­előzően a pénzügyminisztériumban dolgozott. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese SZABADOS DÉNEST, a munkavé­delmi és szo­ciálpolitikai osztály veze­tőjét — nyugdíjba vonulására tekin­tettel — beosztásából felmentette. DUDÁK ANDRÁSNÉT kinevezte a munkavédelmi és szociálpolitikai osz­tály vezetőjévé. 1941-ben született, is­kolai végzettsége gimnáziumi érettsé­gi, SZOT 3 éves felsőfokú társadalom­biztosítási iskola. Kinevezését megelő­zően a SZOT Társadalombiztosítási Fő­igazgatóságán dolgozott. A művelődési miniszter DR. BIHARI MIHÁLYT, az egyetemi és főiskolai főosztály főosztályvezető­jét beosztásából felmentette. Egyidejű­leg TOROK IMRÉT kinevezte az egye­temi és főiskolai főosztály főosztály­vezetőjévé. 1940-ben született, iskolai végzettsége Marx Károly Közgazdaság­­tudományi Egyetem, szakképzettsége okleveles közgazda. Kinevezését meg­előzően az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának politikai munkatársa volt;; DR. CSASZTVAY ISTVÁNT felmen­tette a sajtó- és tájékoztatási önálló osztályon betöltött osztályvezetői mun­kaköréből ; CSÖREGH LÁSZLÓ osztályvezető­­helyettest kinevezte a sajtó- és tájé­koztatási önálló osztály vezetőjévé. 1926-ban született, iskolai végzettsége pedagógiai főiskola, tudományegye­tem bölcsészettudományi kara, szak­­képzettsége orosz szakos általános is­kolai tanár, magyar—francia szakos középiskolai tanár. DR. MOLNÁR ZSOLTOT kinevezte a sajtó- és tájékoztatási önálló osztály osztályvezető-helyettesévé. 1944-ben született, Iskolai végzettsége Zenemű­vészeti Főiskola, szakképzettsége ta­nár, újságíró. Kinevezését megelőzően a Pest megyei Hírlap rovatvezetője volt. MUNKÁCSY GYULÁN® főosztályve­zető-helyettest, a közoktatási bizott­ság titkárságának vezetőjét kinevezte a közoktatási és pedagógus továbbkép­zési önálló osztály vezetőjévé. 1936-ban született, iskolai végzettsége pedagó­giai főiskola, tudományegyetem böl­csészettudományi kara, szakképzettsé­ge magyar—orosz szakos általános is­kolai tanár, magyar nyelv- és iroda­lom szakos középiskolai tanár. MAI MŰSOROK • MAI MŰSOROK • mai MŰSOROK RÁDIÓ KOSSUTH 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.30: Fúvószene 8.45: Cimarosa: A hiszékeny 9.44: Nefelejcs 1().05: Diakresora 10.35: Éneklő ifjúság 10.50: Zenekari muzsika 11.lu: Az élet kumeniusai 12.ii: A világ maii«, tele . . . _ I. ..ity: Barokk muzsika lj-Zlf A magyar népdal hétén 13.40: A termelőszövetkezeti város li.10: A magyar széppróza századai 14.26: Bánki György műveiből 15.00: Lapozgató 15.30: Daloló, muzsikáló tájak 16.05: Révkalauz n.ou: Olvastam valahol. .. 17.20: Kritikusok fóruma 17.30: Mi a titka? 18.15:A cibere­s magyar népmese 18.25: Mai könyvajánlatunk 18.30: Esti magazin 19.15: Rádiószínház: Rokonok 20.54: Két operanyitány 21.11: A magyar népdal hete 21.40: Az élelmiszer-kutatás műhelyében 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Cziffra György zongorázik 22.50: A Válasz melléklete 22.20: Zenekari muzsika 0.10: Virág énekek PETŐFI 8.05: Tarmássy Zdenko dalaiból 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpulitika 9.05: Napközben 12.10: Dzsessz 12.30: Nóták 13.05: plophullám 14.00: Zenés délután 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 10.05: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Horváth kabaré 22.15: Pok­a Éva énekel 22.27: A magyar népdal hete 23.20: Most érkezett 24.00: Éjféltől hajnalig 3. műsor 9.08: Kamarazene 10.00: AZ aran­ykakas — operarészletek II. 10: Emlékezetes dzsesszhangversenyek 11.42: Ismerjük meg! 13.05: Szintézis 13.35: Romantikus zene 14.46: Magyarán szólva 15.01: Csak fiataloknak! 15 56: Kamarazene 17.00: Iskolarádió 17.30: A magyar népdal hete 18.07: Az I. emelet együttes új nagylemezéről 18.30: In limba materia 19 15: Iskolarádió 19.35: Szimfonikus zene 21.00: Hangverseny 22.36: Holló Margit: Kaffka Margit 22.44: Napjaink zenéje TELEVÍZIÓ BUDAPEST, 1. műsor 8.05: Iskolatévé 10.00: Fel a fejjel! — magyar film 11.35: Egy úr az űrből 12.00: Iskola­tévé 14.25: Iskolatévé­ 15.40: Patyomkin páncélos 16.55: Pedagógusok fóruma 17.40: Képújság 17.45: Telesport 18.10: Jövendőmondó — iparunk 2000-ben 19.10: Torna 19.15: Esti mese 20.00: Családi kör 20.55: Komlós Juci 21.45: Hírháttér 22.35: Híradó 2. műsor 18.35: Unser Bildschirm 16.55: Karancsi beszélgetések — riportfilm 19.30: Erdei lexikon — csehszlovák kisfilm 30.­00: Szülőföldem, Mezőszilas — Németh László mutatja be 20.55: Híradó 21.20: Kény­es riport — jugoszláv film 22.30: Képújság SZÍNHÁZAK Erkel Színház: Lohengrin (6). — Bábszínház: Csipkerózsika (Jókai tér — 1ó) — Kalevala (Népköztársaság út­ja — 3). — Gyermekszínház: Mátyás király juhásza (3) — Családi fénykép (Stúdió — 7). — Játékszín: Tóték (7). — József Attila Színház: A tanító (7). — Józsefvárosi Színház: Férfiaknak ti­los (7). — Katona József Színház: Me­nekülés (7). — Lézerszínház: Mike Oldfield (6) — Egy kiállítás képei (fa). — Operettszínház: Kaméleon (7) — Halálos szerelem (18). — Madách Szín­ház: Macskák (8). — Kamara: Kedves hazug (7) — Hofélia (éjjel fi­). — Nemzeti Színház: Freud, az álomfej­tő álma (7). — Várszínház: Családi ház manzárddal (7). — Radnóti Miklós Színház: Lumpáciusz Vagabundusz (3, 7). — Thália Színház: Jóból is megárt a kevés (7) !­ Kell lenni va­lahol egy óhazának (Stúdió — 18). — Vidám Színpad: Elvámolt éjszaka (7). — vígszínház: Ugyanaz hátulról (7). — Pesti Színház: Léda (7). Rock Színház: Sztárcsinálók (7 — MOM MK) Népszínház: Háry János (Boglárlelle — 3) — Varázshegedű (Fertőd — 11) — A harmadik fiú (Pécs — 12, 4) — Trór­ alatt a király — Vásárosnamény — 3) — Névnap (Vásárosnamény — 7). — Debreceni Csokonai Színház: Két úr szolgája 7) — Vendégség (Kölcsey MK — 7). — Győri Kisfaludy Színház: Sárga liliom (7). — Kaposvári Csik­v Gergely Színház: Cseresznyéskert (7) — Cigánybáró (Siófok — 7). — Mis­kolci Nemzeti Színház: Karamazov testvérek (7). — Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház: Kinek se nap, se szél (7). —­ Pécsi Nemzeti Színház: A denevér (7) — Megkerült fiú (Ka­mara — 3, 7). — Szegedi Nemzeti Színház: Szimfonikus hangverseny (18) — Ármány és szerelem (kisszínház — 111). — Szolnoki Szigligeti Színház: Naftalin (7) — Homburg hercege (Hód­mezővásárhely — 3, 7). — Veszprémi Petőfi Színház: Anyám könnyű álmot ígér (7). HANGVERSENYEK Zeneakadémia: A Liszt Ferenc Ka­marazenekar műsora (18). — Tatabá­nya, Népház: A Tatabányai Bányász Szimfonikus Zenekarának hangverse­nye (7). — Szeged, Zenés Színház: A Szegedi Szimfonikus Zenekar hang­versenye (18). Részletes szereposztás és moziműsor a Pesti Műsorban! MESEMONDÓ A teljesen hegy nélküli ország. El­mondja: Földi Teri. Hívható a 171- 188-a­s telefonszámon délután 5-től este 10 óráig. TELEFONDOKTOR A dohányzásról. Hívható a 172-111-es telefonszámon délután 5-től másnap rggel 8 óráig. a Magyar Hírlap postás­a Az illetékesé a szó Dr. Pálinkás László budapesti olva­sónk levélben panaszolta, hogy mióta környékükön adtak helyet a Saturnus ifjúsági tábornak, tovább fokozódott a 61-es autóbuszok zsúfoltsága. Kifogá­sának lapunk hasábjain helyet adtunk, amire a BKV válaszolt: A tábor telepítésébe vállala­tunknak nem volt beleszólási jo­ga, nem kérték ki véleményün­ket. Az észak-déli metróvonal új szakaszának üzembe helyezésével a felszíni közlekedés megváltozik. Az ott felszabaduló járművekből két csuklós autóbuszt átcsoporto­sítunk a 61-es vonalára. Antal Mihály mb. szolgálatvezető, Budapesti Közlekedési Vállalat, sajtó- és propagandaszolgálat Cikkeink visszhangja Nagy hatással volt rám az Ele­venen című írásuk. Csás­ztvay István különös jelenségre hívja fel az olvasók figyelmét. Arra, hogy rengeteg jobb sorsra érde­mes, kreatív vénával rendelkező tehetséges ember sikkad el kö­zöttünk anélkül, hogy kivételes képességeikről idejében tudomást szereznénk. Magam is úgy látom, bár az ilyen nehézségekkel, kritikus helyzetekben készséggel fellépő, a közösség ügyeit önzetlenül szív­ügyüknek tekintő emberekért. Gyávaságunkra vall, ha közéleti küzdelmükben magukra hagyjuk őket, ha érdektelenül, közömbö­sen szemléljük vergődésüket. Em­beri gyarlóságunk, hogy számos esetben csak a nekrológ hallatán szólal meg lelkiismeretünk, holott az ember csak elevenen szorul mások segítségére. Dr. Südi Bertalan Jánoshalma Érdeklődéssel és némi bosszú­sággal olvastam Kancsal kegye­let című jegyzetüket. Feltételezem ugyanis, hogy a lap éppen olyan jól tudja, mint mi, hogy a sírkő­­lopások nem nagyon fordulhatná­nak elő, ha nem ■ lenne étitk?’ belső segítség. Távol áll tőlem, hogy általánosítsak és a becsüle­tes temetkezési dolgozókat sért­sem, de közöttük is lehet — és biztosan van is —, aki nem ri­ad vissza a könnyű pénzszerzés­től még akkor sem, ha annak lopás a hévé. Farkas Károly X., Gyömrői út is, akik jóhírünket terjesztik a nagyvilágban. Ennél jobb propa­ganda aligha létezik. Gyárfás Lajos Budapest Megtudtuk Mi, akik a XII. kerület őslakói va­gyunk, érdeklődéssel vegyes aggoda­lommal figyeljük a Németvölgyi pihe­nőpark sorsát. Látjuk, hogy naponta dolgoznak ott emberek ásóval, kapá­val, kisgéppel, sőt, arról is hallottunk, hogy fákat fognak kivágni. Mi készül itt? Fontos, elkerülhetetlen, hogy a munka fák életébe kerüljön? — kér­dezte rovatunktól Hajdú Gergely Ugo­­csa utcai lakos. Megtudtuk: A Németvölgyi pi­henő parkban lévő Konferencia Központhoz megfelelő szépségű környezet készül. A Fővárosi Ker­tészeti Vállalat dolgozói ültetik a 230 díszfát, a több ezer lombhul­lató örökzöld cserjét. Valameny­­nyi növény, amely eddig is a te­rületen volt, a helyén marad, ki­véve négy­­ baleset-, illetve élet­­veszélyes fát, amelyet a szakbi­zottság véleménye alapján kell kivágni. Az új parkban is helyén ma­radt az immár felújított, meg­szépült 1848-as emlékmű. A fa­sizmus áldozatainak állít emléket egy obeliszk. Hangulatos színfolt lesz a tulipános kút elnevezésű térplasztika. A pihenőpark átépítése után is lesz a gyerekeknek hol játsza­niuk: a Főkert csúszdákat, má­szókát és egyéb szereket helyez el. Az eddig felvonulási terület­nek használt részt is rendbe hoz­zák. Ha az időjárás engedi, — nem lesz nagy esőzés és hirtelen jövő fagy — a parképítést még az idén befejezik. * Gombárszk István a XV. kerületből méltatlankodó levélben panaszolta, hogy a Patyolat úgyszólván megszün­tette normál kilós szolgáltatását, s ezzel expressz mosatásra, többletki­adásra szorítja az állampolgárokat. Különösen sérelmes ez a kis nyugdí­jasok és a nagycsaládosok számára. Közérdekű jelzésről lévén szó, felvettük a kapcsolatot a Fővá­rosi Patyolat Vállalat központ­jával. Dr. Deme Tibor igazgató­tól megtudtuk: A vállalat semmiféle rendel­kezést nem adott ki, amely a normál kilós mosási szolgáltatást korlátozná. Sajnos előfordul, hogy fióküzleti dolgozóik némelyike önkényesen az expressz mosásra kényszeríti a megrendelőket. Az ilyen esetek pontos ismeretében felelősségre vonást alkalmaznak. A vállalási határidők meghatá­rozása üzemegységi hatáskör, és mindenkor a beérkezett szennyes ruha mennyiségétől függ. Előfor­dul, hogy esetenként ezt a ma­guk meghatározta határidőt sem tudják tartani a fiókok, részben az igények nagysága, részben a fokozódó létszámgondok miatt. Ha a szolgáltatás igénybe ve­vőinek akár a vállalás módjával, akár a határidő be nem tartásá­val kapcsolatban panaszuk van, a Patyolat illetékes munkatár­sa pontos adatok birtokában az ügyet mindenkor kivizsgálja. s. m. Tükörben a jövő arca című cikküknek az volt a lényege, hogy építészetünk új utakat keres, ör­vendetes mindannyiunk számára ez a kezdeményezés, hiszen sokan vagyunk, főleg Budapest-rajon­­gók, akik szívünkön viseljük, hogy milyen lesz fővárosunk ar­culata. Operaházunk centenáriumi fel­újítása, az új Nemzeti Színház remek elképzelései, az Ybl-kioszk és a Várbazár időszerű felújítása, az Árpád-híd megnyitása és to­vábbi terveink megérdemlik, hogy alapjában megváltoztassuk az eddigi gyakorlatot. Legyen egy fórum, amely irányítja, elbírálja és főleg­ jóváhagyja az építési terveket.. Legyen az színház, szálloda, la­kóház vagy lakótelep (utóbbiak ma már nemcsak a hiányok pót­lását szolgálják), megérdemlik egy olyan intézmény alapítását, mely a régi Fővárosi Közmunkák Tanácsához hasonlóan elbírálja a terveket. Ennek a tanácsnak tag­jai volnának elsősorban a Magyar Építőművészek Szövetségének tagjai, valamint mindazok a tes­tületek és személyek, melyek hi­vatottak elbírálni egy új létesít­mény megvalósítását. Ráday Mihály kezdeményezése is jól beilleszthető­ volna ezekbe a tervekbe. Nem■ szégyen a jót megbecsülni, sőt hagyományait folytatni. Erre a legjobb példa fővárosunk Belvárosának szépí­tése, melyben bőven teret kapott a lakosság által igényelt nosztal­gia. A Dunakorzó, a Vörösmarty tér és a Belváros sétálóutcáinak díszburkolata, mind egy-egy szén vonás fővárosunk arculatán. A siker lemérhető nemcsak az itt­honi közönség tekintetéből, ha­nem a külföldiek elismeréseiből Létkérdés Nem kis ház a mienk, majd­nem kétszázan élünk a hat eme­leten. Vannak fiatalok, családo­sak, a többség azonban nyugdíjas, sőt, közülük sokan a századelőn születtek. Talán mondani sem kell, hogy a lift létkérdés az olyan házban, ahol a lakások 3 és fél méter magasak, a lépcső mere­dek és a felvonó olyan régi, hogy lassan még csak felcammog az emeletre, de hívni bizony, nem lehet. Ígéret van rá, hogy jövőre ta­lán kapunk másikat, de bizto­sat nem tudunk. Mindig ott a mumus a hátunk mögött: szoba­fogságra leszünk ítélve mi, öre­gek, legalább három hónapra — merthogy ennyi a szerelési idő. Tényleg ennyi? Tessék elhinni, nagyon sokan csak úgy tudnak lejönni az eme­letekről, hogy megkérik a töb­bieket, a fiatalokat, hogy menje­nek értük a lifttel, mert a sok izületes kéz, visszeres, dagadt láb nem bírja el gazdáját. Nekik már a korlát sem segít. Sok példa van arra is, hogy a felvonó menet közben elromlott, a lakók bennrekedtek. Nagy ne­hézségek árán, félóra elteltével tudjuk csak kiszabadítani őket. Mi,­­van, ha az iljenHSSgfttt." valaki rosszul lesz és mentőt, orvost kellene hívni? Ki tudja, mi tör­ténik, mire lekászálódunk a Te­leki térre egy nyilvános fülké­hez? Telefon ugyanis csak két lakásban van. Nagyon reméljük, hogy leve­lünk olvastán a Felvonójavító Vállalat segíteni fog. A VIII., Erdélyi utca 19. lakói A jogász válaszol Ha valaki útszélesítés céljára terü­­letet ad le, köteles-e közműfejlesztési hozzájárulást fizetni? Milyen esetben nem kell az út aszfaltozásához vagy megépítéséhez hozzájárulni, ha azt a tanács csináltatja? Melyik jogszabály rendelkezik erről? — kérdezi M. I. ba­lat­on mária fürdői olvasónk. Az út- és közműfejlesztési hoz­zájárulásról szóló 18/1983. (X. 16.) ÉVM—PM számú rendelet 3. §-sa szerint a tanácsi pénz- és más anyagi eszközökből, illetőleg rész­ben azok felhasználásával vég­zett útépítés költségének a ren­deletben meghatározott részét — ha jogszabály eltérően nem ren­delkezik — az azzal érintett (köz­vetlenül az út mellett fekvő) épí­tési telkek tulajdonosaira, vagy — a tartós használatba adott épí­tési telkek esetében — azok tar­tós használóira át kell hárítani. Ennek megfelelően a rendelet hatályba lépését (1983. X. 16.) követően létesített vagy bővített úttal érintett útépítési telkek tu­lajdonosai, tartós használói egy­szeri út- és közműfejlesztési hoz­zájárulást kötelesek fizetni. A hozzájárulás mértékét akkor kell megállapítani, amikor az út létesítési költsége ismert. A hoz­zájárulás összegét akkor kell ki­vetni, ha az út és a járda el­készült, használható. Az összeg meghatározásánál az érintett épí­tési telkek tulajdonosai által az út létesítésével kapcsolatban tel­jesített önkéntes befizetéseket és a végzett társadalmi munka ér­tékét be kell számítani. A hoz­zájárulás mértéke lakótelek ese­tén nem lehet magasabb szilárd burkolatú közút létesítéséért 8600 forintnál, szilárd burkolatú jár­da létesítéséért pedig 3000 forint­nál. Közút és járda esetén meg kell határozni a létesítési költ­ségnek a közvetlenül érintett tel­kek összes területének egy négy­zetméterére jutó hányadát. A telkenként kivethető hozzájárulás a terület egy négyzetméterére ju­tó költséghányad és a telek négy­zetméterben számított területé­nek szorzata. Nem kell hozzájárulást fizetni, ha a) az értékesített vagy tartós használatba adott állami építési telek eladási árának, illetőleg használatbavételi díjának megál­lapításakor a szerződésben az üt­és közműlétesítési költségét már figyelembe vették; b) meglevő út bővítésére ke­rült sor és az érintett építési telkek tulajdonosai a létesítéskor már fizettek hozzájárulást, a bő­vítés pedig nem a saját újabb — megnövekedett — igényeik ki­elégítése érdekében vált szüksé­gessé; c) a meglevő utat korszerűsí­tették, felújították. Az olyan út esetében, amely­nek céljára az érintett építési telekből az építésügyi szabályok szerint tíz éven belül a tulajdo­nos kártalanítása nélkül terüle­tet vettek igénybe (jegyeztek le közterületként), a hozzájárulást az igénybe vett terület kisajátí­tási kártalanításnak megfelelő ér­tékével csökkenteni kell. — tása —

Next