Magyar Hírlap, 1985. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

Törvényszéki tudósítás Csalt, sikkasztott, üzérkedett nyolc társával együtt Élettársát is megtévesztette Epítőtáborozók Maguk adják ej, amit leszedtek A hagyományos mezőgazdasá­gi, élelmiszer-, illetve építőipari, út- és vasútépítő jellegű építő­táborok mellett idén tovább kí­vánják bővíteni az új, kisebb létj számú környezetvédelmi, város­­védelmi, vállalkozási típusú — például a leszedett gyümölcsöt értékesítő — táborok körét — erről foglalt állást a KISZ KB középiskolai és szakmunkásta­nuló tanácsának a napokban tar­tott ülése. Tavaly a legtöbb építőtáboro­­zót — harmincezer diákot — a mezőgazdaság foglalkoztatta. A legtöbb diák idén is a mezőgaz­daságban talál majd nyári alkal­mi mupkát, de a hagyományos foglalkoztatáson túl a KISZ KB építőtáborok bizottsága gondos­kodik arról, hogy saját üzemel­tetésben működjenek zöldség- és gyümölcsértékesítő táborok, szer­vezzenek szakmai építőtáborokat lakások, ifjúsági létesítmények építésére és felújítására. Idén tovább kívánják gyarapí­tani az építőtábori hotelek szá­mát. (MTI) Termelőszövetkezet valamivel szerencsésebbnek mondhatja ma­gát. A szövetkezet székesfehér­vári boltjának vezetését Láng rá­beszélésére, az ő élettársa vállal­ta el. Láng még az asszonyt is megtévesztve, jókora mennyisé­gű, eladhatatlan romlott almát adott át boltjából, s ezt ráter­helte élettársára úgy, hogy az Üj Kalász szövetkezet végül több mint negyvenezer forintot emel­hetett le az érsekcsanádi szövet­kezet számlájáról. Ily módon és egyéb szabálytalanságok miatt 87 ezer forint kár érte az érsek­csanádi szövetkézetet. A zöldségértékesítés közben is­merkedett meg Láng a kistere­­nyei Egyesült Zagyvavölgyi ÁFÉSZ egyik alkalmazottjával Ki is használta ezt az ismeret­séget is; több éves sertéshizla­lási szerződést kötött az áfész­­szel, s fölvette a hizlalási elő­leget: negyvenezer forintot. De esze ágában se volt a szerződést teljesíteni. A Móri Járási ÁFÉSZ- szel már nem volt ilyen szeren­cséje, ott tudniillik nem kapott előleget, viszont a sertéshizlalási szerződés birtokában a lajosmi­­zsei OTP-től 25 ezer forint ter­melési hitelt vett föl. Láng ezt visszafizette, bár korántsem ön­ként; a tartozást a fizetéséből til­tották le. Az első fokú ítélet tizenkét, sű­rűn teleírt oldalon fölsorolja, mi­lyen engedély nélküli kereske­delmi tevékenységet folytatott a vádlott — összesen 614 ezer fo­rint értékű árut forgalmazott iyen módon. Az első fokú bíróság csalás, sikkasztás, hűtlenkezelés, üzérke­dés és más bűncselekmények miatt hatévi szabadságvesztésre Ítélte Lángot. Társai rövidebb ideig tartó szabadságvesztést, il­letve pénzbüntetést kaptak. Az ítélet ellen négyen fellebbeztek, az ügy tárgyalását a múlt hé­ten kezdte meg a Legfelsőbb Bí­róság büntetőtanácsa. ítélet a kö­zeljövőben várható. Szexualitásról - tudományosan Szombaton a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem pszichiát­riai klinikáján tartották az első országos szexológiai konferenciát. A Magyar Pszichiátriai Társaság szexológiai munkacsoportjának tagjai — szakorvosok, pszi­chológusok, pedagógusok — meg­vitatták a szexológiai tudomány hazai helyzetét, a munkacsoport eddigi tevékenységét, terveit. Az előadók hangsúlyozták: szükséges, hogy a szexológia tudományának polgárjogot szerezzenek orszá­gunkban az egészségügyi, műve­lődési szervek, intézmények se­gítsék, támogassák a szexológiai vizsgálatokat. Fontos lenne ugyan­is átfogó képet szerezni az ország lakosságának szexuális szokásai­ról, amelyek ismeretében előse­gíthetnék a napjainkban gyakori szexuális problémák megoldását, a házastársak szexuális összhang­ját, ami jelentős mértékben hoz­zájárulhat az ország népesedési helyzetének javításához. Ma véget ért a rá­dióban egy kísérlet: január 7-től öt héten át a bemondók — pontosabban közülük öten — „csinálták” a műsort éjféltől haj­nalig a Petőfi-adón (egyelőre csak az URH-sávon). Bérczy Krisztina, Bozei J6- zsef, Dibusz Éva, Földi Ottó és Johan­­nesz Zsuzsa arra vál­lalkozott, hogy ezek­nek az éjjeli-hajnali műsoroknak megte­remtik a hazai stí­lusát. i öt ember, öt­féle egyéniség, így természetes, hogy mind az öt hét kü­lönbözőre sikerült. Ám volt egy közös vonása a blokkok­nak: bevezettek a magyar rádiózásba egy új, kötetlen stí­lust, ami illik a nap­szakhoz, amit máris megszerettünk. Dibusz Éva bú­csúztatta a műsort a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka. Egy héten át ő virrasz­tóit az útonlevőkkel, az ágyban álmatla­nul forgolódókkal és a munka mellett ze­nél hallgatókkal. Még hátra volt a vasárnap, i amikor beszélgettünk. — Meglehetősen Hét nap - egy arc tf Hajnalig a mikrofonnál nagy bizalom kellett ahhoz, hogy ezt meg­engedjék ötünknek. A hallgatók levelei és telefonjai igazolták: nem volt hiábavaló a munkánk. — Másfél órával korábban bemegyek, és igyekszem ráhan­golódni a műsorra. Azért nem viszek magammal előre megírt szöveget, mert amit délután megírnék, nem biz­tos, hogy éjjel egy órakor ugyanúgy érezném. Akkor meg minek mondanám el? Arra nagyon vi­gyázok, hogy csak olyasmiről és csak úgy beszéljek, amit elhisznek nekem. — Szeretem a ze­nét, imádok táncolni, ez a műsof nekem való. Végig jelen va­gyok, élvezem a ze­nét, és közben ki­gondolom, mit fogok mondani. Hétfőtől kezdve, minennap bevittem ötöt-hatot a kedvenc könyveim közül. Tudom, hol kell kinyitni ezeket, ha nem vagyok ké­pes a saját szavaim­mal kifejezni, amit érzek. A rádióban egész nap az észhez szólnak, de a hallga­tók — különösen a meghitt éjjeli órák­ban — igénylik az érzelmes hangot. — Fonetikával fog­lalkoztam az egyete­men, és a szakdol­gozatomban is há­romféle versmondást hasonlítottam össze: hogyan „valósul meg” a papíron leírt szöveg. Ebből az elő­adó legapróbb érzel­mi rezdüléseire is következtetni lehet. Később népművelői gyakorlaton voltam a rádióban, ahol ép­­‘pen bémondót keres­tek ... — Hamar észreve­­szem, ha valaki meg­próbál becsapni. A beszéd, a hang sok mindent elárul. Ezért készülök mindig ér­zelmileg a munkám­ra. — Nem ismeret­­közlésre. tájékozta­tásra man szükség éj­szaka. Ügy gondol­tam, elég, ha órán­ként olvasom föl az' időjárás- és közleke­dési jelentést. A mű­sor alkalmat adott arra, hogy mi öten bemutatkozzunk a hallgatóknak. Igye­keztem ezt a hetet arra is felhasználni, hogy megtudják, mi a véleményem egyes dolgokról, és egyál­talán: milyen ember vagyok. Szerettem volna, ha mindez eszükbe jut akkor is, ha máskor hallják a hangom a rádióból. Azt persze nehéz megítélni a stúdió­ban, hogy mikor ta­lálom meg a megfe­lelő hangot, hiszen nem szabad ajtóstól betörni az emberek magánéletébe. — Negyven napig Peruban voltam, ja­nuár 18-án jöttem haza. Ezért talán job­ban meg tudom ítél­ni, hogy a kollégáim — azok is, akik a kí­sérletben nem vettek részt — sokkal sza­badabban, oldottabb hangon beszélnek, mint akár tavaly no­vemberben. — Azt hiszem, én is közelebb kerültem a hallgatókhoz. Nem érzem magam egye­dül a stúdióban, olyan az egész, mint­ha beszélgetnénk ... (ács) Hídfőállás a Dunán A Sziget négy évtizede Bálint napsütésre ébredt. Vál­lára vette a kis hátizsákját és az édesanyjával sétálni indult. A Margitszigeten a megszokott látvány fogadta. A■ parton egy férfi, a vijjogó sirályokat etette, a színes melegítőbe öltözött spor­tolók futóedzésüket tartották. A fák közötti sétányon beljebb ha­ladva, mindinkább elcsitult a nagyvárosi zaj, a járművek dü­börgése halk morgássá szelídült, így jól lehetett hallani a vere­bek csivitelését, a galambok bú­­gását, és a cinkék énekét. — Negyven esztendővel ezelőtt ugyanezen a napon, február ele­jén szabadult fel a sziget — idézi a múltat Jelenics József tanár, — öt esztendeje, hogy rend­szeresen erre sétálok — mutatja a megszokott útirányt. — Ahogy nyaranta elmennek mellettem a turisták, a zsúfolt mikrobuszok — hallom az ismertetőt. Itt va­lamikor nem egy, hanem három sziget volt, ebből alakult ki a mostani. Nevezték Nyulak szige­tének, hívták Boldogasszony-szi­getnek is. A mostani nevét azért kapta, mert itt élt a világtól el­vonulva, önkéntes száműzetésben Szent Margit, IV. Béla lánya. A botjára támaszkodó nyugdí­jas a XIII. századból származó ferencesrendi kolostor romjára épült szállodát is megemlíti, ahol egyebek közt Krúdy Gyula is élt az angyalföldi helytörténeti klub vezetője. — A szovjet csapatok január közepére érték el a XIII. kerület akkori déli határát, és Pest felszabadításakor, január 18-án, a befagyott Duna jegén átkelve, hídfőállást létesítettek a Margitsziget északi részén, az akkor már épülő, de a háború miatt félbehagyott Árpdd-híd pillérei mögött. A polgári lakos­ság is segítette az ostromot: kommunisták, szakszervezeti ta­gok, munkások lőszert és akná­kat . szállítottak át a szigetre. A kiépített lövészárokrendszer szinte az egész területet kere$z­­. tül-kasul behálózta, a harcot ké­zi fegyverekkel és aknavetőkkel kellett megvívni. Január utolsó hetében a front a Palatinusz­­strandnál • volt, majd elérte a Nemzeti Sportuszodát, és a volt lovaspólópályát, a jelenlegi Út­törő Stadiont. A szigetről január 31-én éjjel vonultak vissza a né­met katonák, akik a víztornyot azért nem robbantották föl, mert akkor a saját ellátásukat szün­tették volna meg. Súlyos bomba­találatot kapott a Nagyszálló, amely romokban állt, a pincéjé­ben magyar katonai és polgári sebesültek zsúfolódtak; -orvossal, ápolóval. Bálint édesanyja, Hoffe? Ágnes közgazdász, csak áttételes emlé­keket őriz ebből az időből. Ami­kor a Margit-hidat megremegtet­ve végigcsattog rajta a villamos, nem jut eszébe, hogy a háború utolsó heteiben a német kom­mandó úgy robbantotta föl a két partot és a szigetet összekötő építményt, hogy az teli volt jár­művekkel. Budafokon tömegesen vetette ki a holttesteket a Duna. A gaztett tényén a? sem változ­tat; hogy odavesztek az egész Európát végigromboló híres, hír­hedt robbantó kommandó tagjai is. — Én 1956-ban születtem, ne­­.kem jez már mind történelem — tárja szét a kezét a gyesen levő fiatalasszony. — Arra viszont emlékszem, hogy gyermekkorom­ban nem lehetett rálépni a fűre és a szüleim ezt mindig nagyon szigorúan megkövetelték tőlem is. Az én fiam szerencsére már úgy szaladgálhat itt, mint egy zabolátlan kiscsikó ... Bálint és édesanyja a jó leve­gőért. a sziget természetes szép­ségéért jár ide gyakran. S így van ezzel a bottal bicegő nyug­díjas is, aki naponta felméri: a mostani szelek már a tavasz kö­zeledtét jelzik, vagy még vissza­térhet a tél? és alkotott. Az épületet 1949-ben lebontották, és nem épült újjá a Margit-fürdő sem. A helyén vi­szont ott áll a Thermál-szálló, amely 1979 óta fogadja a vendé­geket. — Nekem az volt a legnagyobb élményem, amikor eltörölték a szigeti belépőt — mondja Ker­tész Miklós, aki a feleségével együtt élvezi az idősek számára is sokat jélentő napsütést. — Az ostromról csak hallomásból tu­dok, mert hadifogoly voltam, de hogy hazatértem, már át-átjár­­tunk ide a Pozsonyi utca kör­nyékéről induló kis propellerrel. A helyreállítás dátumai közül 1949 a legjelentősebb. A Buda­pesti 'Világifjúsági Találkozóra már állt az Úttörő Stadion, és használták a szabadtéri színpa­dot is. A legtöbben már elfelej­tették a partokat t összekötő cö­­löphidat, amelyet a pesti humor Maiidnak keresztelt el, s ame­lyet az 1946-os jégzajlás szakított szét. Az azóta eltelt évtizedek újdonságai közül megemlíthető még a Rózsakért, a művészsé­tány, a Vörösmarty kertmozi és a XIII. kerületi iskolák napközis tábora, amelyre a városrész az elmúlt esztendőben -tízmillió fo­rintot költött. — Igaz, hogy 1950 óta a mi ke­rületünkhöz tartozik, de a sziget valódi gazdája a főváros, illetve az egész ország — állapítja meg Kánvási Péter, Angyalföld ta­nácselnök-helyettese. — Minden­esetre a törekvéseink arra irá­nyulnak. hogy a Margit- és az Árpád-híd között húzódó földte­rület a pihenés, a kikapcsolódás, a kulturált szórakozás színhelye lehessen. S ehhez ólyan fölösle­ges létesítményektől kellene meg­szabadulnia, mint például a te­­nisztstadion, a sportegyesületek Dun^-parti épületei és a Cola­­üzem. A szállók vendégei az Ár­­pád-híd lábánál levő betonkeve­rőt sem szívlelheti, a pesti ol­dalt úgy kívánjuk szebbé tenni, hogy a Népfürdő utcában sza­badidő-parkot létesítünk. Tár­gyaltunk a szigeten dolgozó ven­déglátó vállalatokkal is, rájuk az a feladat vár, hogy a szomjukát és éhüket elverni készülőket mindenütt megfizethető árakon szolgálják ki. S hogy a szigetre érkezők még több program kö­zül válogathassanak, az idei sze­zontól kezdve hintóba ülhetnek, vagy jegyet Válthatnak arra a sétahajóra, amely körbe kerüli a Dunának ezt a gyöngyszemét. Braun Ágoston 4 1965. FEBRUÁR 4, HÉTFŐ X O 'O TUDÓSÍTÁSOK ' MflGYflR HlRLOP i / ' Tudósítónktól. Négy termelőszövetkezet né­hány áfész és egy OTP-fiók bán­ja Láng Zsigmond tevékenysé­gét. Kisebb-nagyobb csalás, sik­kasztás, hűtlen kezelés, üzletsze­rű üzérkedés miatt ítélte el Lán­got és nyolc társát a Fejér me­gyei Bíróság. A vádlottak mind a zöldségkereskedelemben dol­goztak, a különböző szabálytalan­ságokkal részint a vásárlókat, ré­­, szint a termelőszövetkezeteket károsították meg. Láng 1982. július 1-én lépett a győri Üj Kalász Termelőszövet­kezet alkalmazásába. Korábban nagybátyja földjére volt bejelent­ve, mint magángazdálkodó. 1981 végétől kezdve folyamatosan vá­sárolt föl zöldárut és azt mint magángazdálkodó értékesítette — olvasható az első fokú ítélet in­doklásában. így ismerkedett meg az Űj Kalász Termelőszövetke­zet budapesti boltjait ellenőrző hatod rendű vádlottal, s az ő aján­lására Vették föl a téeszhez. Kez­detben eladó volt, 1982 július kö­zepén pedig megbízták a szövet­kezet székesfehérvári boltjának vezetésével. A bolt szabadkasz­­szás rendszerben működött; az árut elsősorban természetesen a szövetkezettől kellett beszerezni, s csak akkor fordulhatott a ma­gántermelőkhöz, illetve más gaz­dasághoz, ha a szövetkezet nem látta el megfelélőefi. Ilyen vá­sárlások esetén a TSZKER által kibocsátott, és az Üj Kalász er­re jogosult boltvezetőinek aláírá­sával ellátott csekkel fizették ki az eladókat. Lángnak ugyan nem volt aláírási joga, mégis kapott a hatodrendű vádlottól csekket, s föl is használta a hatodrendű vádlott segítségével, többször sa­ját hasznára úgy, hogy emiatt a termelőszövetkezetet súlyos kár érte. Fokhagymát, babot, karfiolt, vöröshagymát „vásárolt” ilyen módon, többnyire fiktív üzletet kötve, s a pénzt zsebre rakta. A termelőszövetkezetnek csaknem hétszázezer forint kárt okozott... .Az érsekcsanádi Búzakalász K)ÓÁV\ ő

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék