Magyar Hírlap, 1985. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

S ÁRA: 1,80 FORINT Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest VII., Lenin körút 9-11. Pf.: 305. Irányítószám: 1393. A szerkesztőség és a kiadóhivatal telefonszámai 221-285, 222-408, 429-350.Magyar Hírlap 18. ÉVFOLYAM, 10­1. SZÁM Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesí­­tő postahivataloknál, a kéz­besítőknél és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál közvet­lenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96 162 jelzőszámra. POLITIKAI NAPILAP 198­5. MÁJUS 2. CSÜTÖRTÖK , "W" Értelmiség és háború Nincs háború értelmiség nélkül. A konfrontációban érintett felek mindenkor erőfeszítéseket tettek és tesznek ennek a rétegnek a megnyerésére, vagy ha ez nem sikerül, saját értelmiségi bázisuk megteremtésére. Hiszen szüksé­gük van rá az újabb és minden eddiginél pusztítóbb fegyverek kiagyalásához, a hadiipar szer­vezéséhez, a militarista készülő­dés irányításához, a háborús pszichózis felkeltéséhez. A Harmadik Birodalomban ta­nár csak a náci párt tagja lehe­tett. A fasiszta Németországnak olyan pedagógusokra volt szük­sége, akik az ifjúságot abszolút engedelmességre, más népek fölött érzett felsőbbrendűség­tudatra és kegyelmet nem isme­rő harci szellemre nevelte. De nem sokkal kisebb a szerepük a béke megbontásában azok­nak az írástudóknak sem, akik a sajtó, a nagyhatalmú tömeg­kommunikáció útján az erősza­kon alapuló „rendcsinálás” szó­szólóivá válnak, hamis híreket terjesztenek veszélyről és fenye­getettségről, alsóbbrendű kultú­rákról beszélnek és burkoltan vagy nyíltan faji uszítást foly­tatnak. Az értelmiség befolyáso­lása az öldöklést sem kizáró po­litikai célok érdekében termé­szetesen kifinomultabb eszkö­zöket követel, mint az üres pro­paganda, és sajátos ideológiát szül. „Ma az értelmiségiek egy ré­sze hajlamos az ideológia kér­dések lebecsülésére, pedig - példának okáért - az ideológia nagy szerepet játszott Ausch­witz és Maidanek áldozatainak sorsában is.” Ezeket a figyel­meztető szavakat Lukács György intézte a wroclawi értelmiségi világkongresszushoz, alig három esztendővel a második világhá­ború befejezését követően. Bár napjainkban az imperializmus nem a fasizmus formájában fe­nyegeti a népek békéjét, az in­telmek még mindig érvényesek. Éppen a közelmúltban a kapos­vári elméleti konferencián álla­pították meg, hogy a marxiz­­mus-leninizmusnak jó fél év­százada nincs kidolgozott, átfo­gó kapitalizmusképe. Ugyanitt hangzott el előadás a fejlett tő­kés országokban teret nyerő új­konzervatív elméletekről és ezek veszélyeiről. Munkája akad tehát bőven a világ haladó értelmiségének, amelynek képviselői ma ismét Lengyelországban, ezúttal a fő­városban gyűlnek össze egyhe­tes konferenciára. Mottójuk ta­lán az lehetne, amit Hja Ehren­­burg az 1948-as első találkozón így fogalmazott: „Azt mondják, ha fegyverek ropognak, hallgat­nak a múzsák. Én azt mondom, a múzsáknak beszélniük kell, hogy a fegyverek ne ropogjanak többé.” A negyvenegyedik szabad má­jus elsején a főváros negyedmil­lió lakosa köszöntötte a nemzet­közi munkásmozgalom nagy ün­nepét, demonstrálva, hogy szocia­lizmust építő dolgozó népünk büszke az elért eredményekre, bi­zalmát tanúsítja az ország vezető ereje, a Magyar Szocialista Mun­káspárt iránt, kifejezésre juttatja tettrekészségét, a párt XIII. kong­resszusán elfogadott határozatok valóra váltásáért. Az ünnepien díszített, vörös és nemzetiszínű zászlókkal fellobo­gózott, májusfákkal ékesített fel­vonulási téren úttörőköszöntővel vette kezdetét a fővárosi dolgo­zók május elsejei seregszemléje. Piros nyakkendős pajtások százai futottak át a Dózsa György úton, hogy kedves szavakkal, virággal köszöntsék a tribünökön" helyet foglaló közéleti személyiségeket. A díszemelvényen ott volt Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár Györg­y, a Minisztertanács elnö­­ke, Németh Károly, a párt főtit­kárhelyettese, Aczél György, Gás­pár Sándor, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Maróthy László, Óvári Miklós, Sarlós Ist­ván, Szabó István, a Politikai Bi­zottsága tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd, Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titká­rai. A köszöntőt követően pontosan tíz órakor kürtszó harsant, szem­­villanás alatt összerendeződött a nyitó élőkép: hatszáz piros, fehér és zöld zászlót magasba tartó fia­taltól övezetten, a tér közepén ünnepélyes méltósággal kúszott fel az árboc csúcsára a munkás­­mozgalom vörös lobogója, jelké­pezve, hogy a világ dolgozóinak nemzetközi ünnepét köszönti ha­zánk. A nyitóképet követően jókora betűkből alkotott sor érkezett a dísztribün elé a munkásosztály­­ nemzetközi összefogását másfél évszázada hirdető jelmondatot formálva: „Világ proletárjai egyesüljetek!” Ezután a legendás mondat egyetemességét, a mun­kásszolidaritás gondolatát jelké­pező tömb vált láthatóvá, amely­ben több száz ifjú vitte földünk államainak zászlóit. A majálisi hangulatot idézte 250 népi tán­cos, öt májusfa körül táncoltak végig a téren. A következő alak­zat felszabadulásunk ünnepét, a szocialista Magyarország 40 esz­tendejét szimbolizálta. Veteránok, KISZ-esek és úttörők népes cso­portja haladt együtt a nemzedé­kek harmonikus együttélésének, a különböző generációk összefo­gásának jegyében. Az „Éljen má­jus 9-e, a fasizmus feletti győ­zelem napja” jelmondat a fővá­ros május ünnepén a béke gondo­latával párosult: transzparens mögött 500 fiatal kék zászlóval a kezében vonult el az emelvé­nyek előtt. A nemzetiszínű lobo­gókkal érkező fiatalok, „Éljen az MSZMP” felirattal, Marx, Engels és Lenin portrézászlóival, s vörös lobogók százaival felvonulva a párt és a nép egységét tették szemléletessé. Az ünneplő menet a főváros életének teljességét tükrözte: föl­vonultak a pedagógusok, az orvo­sok, a vasutasok és a tudományos kutatók, a katonák és a munkás­őrök, a különböző szolgáltatások dolgozói, kisiskolások és egyete­misták, közöttük a hazánkban ta­nuló külföldi diákok, művészek, a sajtó munkatársai. A televízió né­zői sok ismerősre bukkanhattak az egyenes adásban közvetített seregszemlén. A kerületek felvonulói után a Magyar Honvédelmi Szövetség tagjai kövekeztek. Az MHSZ bu­dapesti sportolói és aktivistái élő­képekben jelenítették meg a sportot és a haza védelmét egy­ségbe ötvöző tevékenységüket. Soraikban vonultak a „Győzelem 40” nemzetközi autóstúra részt­vevői. Utánuk a Battonyától Ne­­mesmedvesig motorostúra részt­vevői haladtak, majd könnyűbú­várok, ejtőernyősök következtek. Felvonultak a vitorlázó repülők, a sikló és motoros sárkányrepülők is. Ezután érkezett a térre 600 na­rancssárga megsegítős középisko­lás fiú. Piros, fehér, zöld, kék, sárga és lila zászlókkal mutattak be gyakorlatot, majd ugyanennyi lány karika-, illetve társaik lát­ványos labdagyakorlata aratott sikert. A téren tornázó 1800 fia­talhoz újabb 900 csatlakozott, s együtt alakították ki a záróképet, „élő” vörös csillagot, amely előtt a pártot éltető jelszót formálták, s eközben felcsendültek az Inter­­nacionálé hangjai. Május 1. ünnepe hazánkban és a nagyvilágban Budapesten és vidéki városainkban a dolgozók százezrei fel­vonulásokkal köszöntötték május elsejét. A győzelem napjának közelgő 40. évfordulója jegyében ünnepelt Moszkva, a Szovjet­unió népe. Ünnepi demonstrációkra került sor szerte a nagyvi­lágban. Az eseményekről tudósítóink és az MTI munkatársai szá­molnak be. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára a bu­dapesti dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott a sajtónak: " Május elseje hűvös idővel virradt ránk, de a budapestiek itt felvonuló tömege magabiztos­ságot, jókedvet sugároz. Ennek alapja: nemrégiben ünnepeltük felszabadulásunk 40. évfordulóját, s ezt megelőzően megtartottuk pártunk XIII. kongresszusát. Az elfogadott országépítő program fő céljait magáévá tette a Hazafias Népfront is. Ezért kérhetjük az egész magyar néptől, támogassa politikánkat, a fejlett szocialista társadalom felépítésének töretlen folytatását célul tűző elhatározá­sunkat az országgyűlési képvi­selő- és tanácstagválasztásokon is. Úgy, ahogyan azt a munkás hétköznapokon is teszi.­­ A közelmúltben a lengyel fővárosban aláírtuk a Varsói Szerződés meghosszabbításáról szóló dokumentumot. Ezzel nö­veltük népünk biztonságát, s — meggyőződésem — hozzájárul­tunk Európa és a világ békéjé­nek megőrzéséhez, erősítéséhez is. Ezeket a gondolatokat felidéz­ve szeretném e jeles napon szív­ből köszönteni — pártunk Köz­ponti Bizottságának nevében is — munkásosztályunkat, szövetke­zeti parasztságunkat, értelmiség­­ünket, egész dolgozó népünket. (Folytatása a 4. oldalon) . Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt Angyalföldre lá­togatott, hogy — miként sok éve már — a munkásszolidaritás nagy ünnepe előtt személyesen is üd­vözölje az ipari negyed dolgozó­it, s tájékozódjon a városrész éle­téről, fejlődéséről, az emberek hangulatáról. A vendéget a pártbizottság székházában Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Deák Gábor, a Xlll. kerületii pártbizottság első titká­ra és Bornemissza Sándor, a vá­rosrész tanácselnöke köszöntötte. A párt-végrehajtó bizottság tag­jainak körében Deák Gábor az­zal, kezdte tájékoztatóját, hogy az angyalföldi gyárakban, a munká­sok, a kommunisták közösségei­ben mindenütt tapasztalható a XIII. kongresszuson megfogalma­zott fő célok támogatása. A tettrekészséget jelzik az idei első negyedév gazdasági eredmé­nyei is: az országos átlagnál job­bakat mondhat magáénak az an­gyalföldi üzemek legtöbbje. Az itteni gépipari gyárak több mint 6 százalékkal növelték kivitelü­ket. S a vállalatok többsége már behozta azt a lemaradását, ame­lyet az év eleji energiaellátási za­varok okoztak. Deák Gábor, a választásokról szólva hangsúlyozta, hogy a „telt­házas” jelölő gyűlések, a tenni­valókat soroló felszólalások jelzik a népképviseleti testületek meg­növekedett szerepével kapcsola­tos várakozást, az érdemi mun­kájuk iránti igényt. Az összejöve­teleken elhangzó vélemények azt tükrözik: a lakosság a Hazafias Népfront programját, mint a kongresszuson megfogalmazott országépítő célok foglalatát ma­gáénak tekinti. A tájékoztatót megköszönve Kádár János a pártkongresszus határozatainak valóra váltásában sikereket, mindennapos feladata­ik elvégzéséhez erőt, egészséget kívánt a jelenlevőknek, az an­gyalföldieknek. Kedves invitálásnak tett eleget ezután a párt főtitkára: a Thal­,­mann­ utcai II. számú általános iskola Várkonyi György úttörő­csapatának meghívólevelét még a párt­ XIII. kongresszusán kapta kézhez, amikor az úttörők kö­szöntették a küldötteket. Hamar teljesült tehát­ a kérés, ahogyan a fogadtatás meleg percei mutat­ták, a pajtások őszinte örömére. A gyermeki kíváncsiság és sze­retet megannyi megnyilvánulása vette körül a vendéget, bármer­re járt az iskolában. Szabó Jánosné igazgató, Kriszt Ferencné párttitkár és a vendé­gek kalauza, Groszmann Ágnes nyolcadikos csapattitkár szavai­ból éppúgy, mint az iskolatörté­neti kiállítás dokumentumaiból szemléletes kép bontakozott ki az intézmény múltjáról-jelenéről. Ezen a helyen évekig barakkok­ban folyt a tanítás, míg 1958-ban a környező lakónegyed elkészül­tévé­ átadták, később 24 tanter­messé bővítették az iskolát. Nap­jainkra az oktatás korszerű bázi­sává vált; erről Kádár János is meggyőződhetett, amikor egy jól felszerelt tantermet­ is megtekin­tett. Ezután a legkisebbek foglal­kozására nyitottak be a vendé­gek. Az elsősök — ahogyan Kiss Katalin, talpraesett szóvivőjük beszámolt róla — a másnapi fel­vonulásra készítették a zászlócs­kákat, a díszeket, hogy a szüleik oldalán a maguk munkáját is megmutassák a májusünnepen. Az ünnepélyes csapatgyűlésen Potecz Judit, az iskola végzős tanulója köszönte meg, hogy a párt főtitkára elfogadta a meghí­vásukat. Nagyobb társa mondan­dóját Zalotai Edit kisdobos is ki­egészítette néhány szóval, majd a békét, a tavaszt, a májusünne­­pet köszöntő rövid műsort mu­tattak be a gyerekek. (Folytatása a 4. oldalon) ................■— ■ --------- • -­Kádár János látogatása Angyalföldin MA: Megkontrázott kontrák (2. oldal) Orvosi szakmák a háttérben (5. oldal) Egy kutatóintézet dilemmái (7. oldal) A lottó tárgynyeremény­sorsolás gyorslistája (9. oldal) Marjai József Törökországba utazott Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese Kaya Er­dem török miniszterelnök-he­lyettes meghívására kedden Tö­rökországba utazott. Kíséretében van Török István külkereske­delmi államtitkár, a Magyar— Török Gazdasági Vegyesbizott­ság társelnöke és több vállalati vezető. A minisztertanács el­nökhelyettese törökországi tar­tózkodása során tárgyalásokat folytat a vendéglátó ország kor­mányának tagjaival, a gazda­sági és üzleti élet vezetőivel. Marjai József és kísérete bú­csúztatásakor a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Osman Basman, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Algír Várkonyi Péter befejezte tárgyalása.­ (MTI) Várkonyi Péter külügy­miniszter Ahmed Ibrahimi, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminiszterének meghívására 1985. április 27—30. között hivatalos látogatást tett ki (Folytatása a 3. oldalon)

Next