Magyar Hírlap, 1985. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-02 / 101. szám
& 1985. MÁJUS 2. CSÜTÖRTÖK '90 NEMZETKÖZI POLITIKA ($bup y MdGYfjH fotRUp Megkontrázott kontrák Nicaraguának cselekvő szolidaritásra van szüksége MÉG MINDIG NEM ÜLT EL Reagan elnök múlt szerdai képviselőházi vereségének visszhangja. A nemzetközi sajtó Reagan „teljes kudarcáról”, az elnök „eddigi legnagyobb külpolitikai vereségéről” beszél megfigyelők az „ágyúnaszád-politika” s az amerikai kormányzat egész latinamerikai politikájának elutasításaként értékelik a képviselőház „lázadását”. Emlékezetes, Reagan elnök tízhetes, igen kemény kampányt vívott a nicaraguai ellenforradalmároknak szóló katonai segély felújítása érdekében. Együtt és személyes beszélgetésekben külön-külön is igyekezett meggyőzni a törvényhozókat arról, hogy a kontrák megsegítésének feladása „zöld utat adna a szovjetek által támogatott agressziónak az amerikai kontinensen, amy végső soron az Egyesült Államok biztonságát fenyegetné”. Reagan hivatkozott arra, hogy a Vatikán is támogatja terveit (a Szentszék kénytelen volt cáfolatot kiadni), s még azzal a mumussal is előállt, hogy már jelenleg szovjet katonai személyzet van Nicaragua harcok sújtotta körzeteiben. A tét, látszólag, 14 millió dollár (alig több, mint egy F–16-os harci gép ára) volt. Valójában sokkal többről volt szó: az amerikai törvényhozóknak arról kellett dönteniük, törvényesítsék-e azokat az erőfeszítéseket, amelyek egy szuverén, az Egyesült Államokkal diplomáciai kapcsolatban álló ország törvényesen megválasztott kormányának a megbuktatására irányulnak. (Már az is példa nélkül áll, és a nemzetközi együttélés szabályait sérti, hogy ez a kérdés napirendre, vitára kerülhetett a kongresszusban.) Várható volt, hogy ennek felelősségét a képviselők nem fogják vállalni. Éppen ezért próbálták a republikánus honatyák addig formálgatni, finomítgatni a tervezetet, amíg a 14 millió dollár puszta humanitárius segítségnyújtásnak minősülhetett. (Tízmilliót nemzetközi segélyszervezetek kapták volna a nicaraguai menekültek támogatására, négymilliót pedig a Contadora-csoport által javasolt rendezési tárgyalások megvalósítására fordítottak volna.) A KÉPVISELŐHÁz végül még ezt a többszörösen módosított és finomított tervet is elutasította. A nicaraguai ellenforradalmáról semmiféle formában és semmilyen úton nem juthatnak hozzá a 14 millió dollárhoz. Az egyik nyugati hírügynökség szerint súlyos érvként hatott a képviselőházi vitában az a képsorozat, amelyet a vita napján a Newsweek című hetilap közölt: a „konzervatív megfigyelőnek” minősített Frank Wohl négy képen örökítette meg, hogyan vágják el az ellenforradalmi terroristák egy sandinista katona nyakát, akivel előzőleg megásatták a saját sírját. Köztudott, hogy Reagan elnök „testvéreinknek”, „a szabadság bajnokainak”, „a demokrácia harcosainak” szokta nevezni a nicaraguai ellenforradalmárokat, sőt, az egyik beszédében az amerikai függetlenségi küzdelem hőseihez hasonlította őket. A Newsweek képsorozata és a kontrák gyakori atrocitásai azonban sokkal inkább a náci hóhérokkal való hasonlatosságot idézik fel. Hihető, hogy az amerikai törvényhozók valóban nem szívesen vállalják ezt a „testvérséget”. A Reagan-terv elutasításának azonban más, objektívabb okai is voltak. Közülük egy csokorra való: Ronald Reagan nem tudta igazán meggyőzni a törvényhozókat — vagy legalábbis nem eleget közülük — arról, hogy az amerikai nemzetbiztonságot valóban közvetlenül fenyegetné Nicaragua. A törvényhozók azt sem hagyták figyelmen kívül, hogy Reagan terve támogatásához egyetlen egy latin-amerikai kormányt, államfőt sem tudott megnyerni. A Fehér Ház úgy vélte, hogy a sandinistákat engedményekre lehet kényszeríteni, ha a kontrák katonai nyomást gyakorolnak rájuk. A kongresszusban viszont sokan úgy látták, ez a stratégia éppen ellenkezőleg, a sandinista politika keményedésével jár. A képviselők nem tudták megbocsátani a kormányzatnak, hogy a CIA szerepéről a nicaraguai kikötők elaknásításában ők az újságokból voltak kénytelenek értesülni. Mostani elutasító döntésükkel meg akarták mutatni, hogy van egy határ, amelyet a törvényhozás tudta és jóváhagyása nélkül nem lehet átlépni. A KONGRESSZUS AZON TAGJAI, akik jártak Nicaraguában és beszéltek a sandinista vezetőkkel — mint például közvetlenül a szavazást megelőzően Tom Harkin és John Kerry szenátorok —, meggyőződhettek Managua jó szándékáról, s mérséklőleg léptek fel a vitában. Nyilvánvaló, hogy ez a szimbolikusan csekély, 14 millió dolláros összeg nem oldja meg a nicaraguai problémát. Precedens és előjáték lehet azonban — vélhette sok törvényhozó — egyre nagyobb összegekre vonatkozó kéréseknek, ami már Vietnam, az ötvenezer áldozatot követelő délkelet-ázsiai kudarc emlékét idézi fel. A képviselőházi kudarc után a Reagan-csoport azonnal új stratégia kidolgozásába kezdett.■ Az elnök utasítást adott arra, hogy a kormány illetékes szakértői dolgozzák ki olyan gazdasági, politikai és diplomáciai lépések terveit, amelyekkel fokozni lehet a nyomást Nicaraguára akkor is, ha a katonai fenyegetés nem növelhető. Bizonyosra vehető, hogy, Washington most következő stratégiájában a gazdasági térdrekényszerítés kerül előtérbe. NICARAGUA GAZDASÁGI HELYZETE igen rossz. Miközben a kormány a költségvetés 40 százalékát a védelmi képesség megőrzésére, illetve fokozására kénytelen költeni, egyre nagyobb az alapvető, létfontosságú fogyasztatási cikkek hiánya. Az infláció hivatalosan 60 százalékos. A termelés — a kontrák szabotázsakciói következtében — 5—6 százalékkal visszaesett, az ország legfontosabb valutaforrását jelentő kávéból tavaly 30 százalékkal kevesebbet szüreteltek, mint az előző évben. Külföldi jelentések arra hívják fel a figyelmet, hogy Nicaraguában éhínség ütheti fel a fejét. Az Egyesült Államok kihasználja ezt a helyzetet. A kontrákat gazdasági szabotázsakciókra ösztönzi, ugyanakkor — amint a legfrissebb jelentésekből kiderül — teljes kereskedelmi embargót léptetett életbe Nicaraguával szemben. Megfigyelők arra is számítanak, hogy Reagan elnök a vezető tőkés országok Bonnban most folyó csúcstalálkozóján partnereit is hasonló lépésekre akarja rábeszélni, ám ugyanezek a megfigyelők kevéssé tartják valószínűnek, hogy Nyugat-Európa erre hajlandó lenne. JELEN HELYZETÉBEN Nicaraguának politikai és gazdasági támogatás formájában is megnyilvánuló szolidaritásra van szüksége. Dániel Ortega államfő a hét végén nyolc európai szocialista országot érintő körútra indult. Ez a körút megfelelő alkalom arra, hogy az érintett szocialista országok és Nicaragua megerősítsék kapcsolataikat, vezetőik áttekintsék, milyen módon önthető konkrét formába a fent említett cselekvő szolidaritás. Arató Gábor Belgrádban tárgyal Daniel Ortega Reagan teljes kereskedelmi embargót rendelt el Nicaragua ellen (MTI) A kétoldalú kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdések sorában mindenekelőtt a közép-amerikai térség helyzetéről volt szó a jugoszláv—nicaraguai csúcsszintű tárgyalások kedden késő délután megtartott első fordulójában. Veszelin Cjuranovics és Dániel Ortega, aki kedden délben érkezett hivatalos és baráti látogatásra Moszkvából Belgrádba, a véleménycsere során a kétoldalú kapcsolatok áttekintésekor a gazdasági együttműködés elmélyítésére helyezte a hangsúlyt. Ortega ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Nicaragua tesz forradalma vívmányainak megőrzésére, a felmerült, kiváltképp gazdasági nehézségek leküzdésére. A kedden este a nicaraguai elnök tiszteletére adott díszvacsorán mondott pohárköszöntőjében a jugoszláv államelnökség elnöke kijelentette, hogy országa más el nem kötelezettekkel karöltve erőfeszítéseket tesz a közép-amerikai válság békés rendezésére. Daniel Ortega szerdán előbb Ali Sukrijával, a JKSZ KB Elnökségének elnökével folytatott megbeszéléseket, este pedig folytatta tárgyalásait Veszelin Gyuranoviccsal. Ronald Reagan amerikai elnök szerdán totális kereskedelmi embargót rendelt el a haladó nicaraguai rendszer ellen. Mint Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője, szerda délutáni, bonni sajtóértekezletén közölte, a kereskedelmi kapcsolatok megszakítása mellett az amerikai kormány felmondta a két ország barátsági, kereskedelmi és közlekedési szerződését, valamint leállította az Egyesült Államok és Nicaragua közötti légi- és hajóközlekedést. A bejelentett szankciók élet-beléptetéséhez -‘Tibrd' volt' Szükség az amerikai kongresszus jóváhagyására. Az embargó elrendelésével Reagan növelni akarja a sandinista kormányra nehezedő nyomást. Az Egyesült Államok eddig Nicaragua legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere volt, bár a Somoza-féle rezsim megdöntése óta az amerikai cégek jelentősen csökkentették a forgalmat. Tavaly Nicaragua 112 millió dollár értékben vásárolt árukat az Egyesült Államoktól és 57 millió értékben adott el termékeket amerikai vállalatoknak, főként banánt, marhahúst, kávét és rákot. A nicaraguai cukor behozatalát az Egyesült Államokba már korábban is erőteljesen korlátozták. A nicaraguai külkereskedelmi miniszter szerint az Egyesült Államok tervezett kereskedelmi blokádja nehéz helyzetbe hozná ugyan Nicaraguát, de nem biztosítaná a Washington által várt eredményeket. Alejandro Martinez Cuenca az ANN nicaraguai hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az amerikai rendelkezések nyomán Nicaragua újabb megszorító intézkedésekre kényszerülne, de — mint mondta —, „nyugtalanságra, belső lázongásra kár számítani”. Kedden befejeződött Managuában a novemberben megválasztott nemzetgyűlés (parlament) 5. ülésszaka. A törvényhozó testület kedden törvényt hagyott jóvá arról, hogy megkegyelmeznek 114 — egyebek között ellenforradalmi tevékenységgel vádolt személynek. Visszanyeri szabadságát a Demokratikus Konzervatív Párt 48 tagja, a Nicaraguai Munkásszövetséghez (CTN) tartozó 7 személy, és az egykori somozista Nemzeti Gárda 50 tagja is. A most szabadlábra kerülők eredetileg 2-től 7 évig terjedő börtönbüntetést kaptak. A nemzetgyűlés döntése a forradalom politikai jóindulatának a bizonyítéka — jelentette ki kedden Carlos Nunez, a parlament elnöke. Sarney elnök fogadta a Brazil KP küldöttségét (ADN) Az évtizedek óta illegális Brazil Kommunista Párt küldöttségét fogadta hétfőn José Sarney brazil elnök az ország fővárosában. A küldöttség biztosítékot kért az elnöktől arra, hogy a párt ezentúl szabadon működhet. Az új brazil államfő nemrég egyébként kiállt amellett, hogy párbeszédet kell folytatni kivétel nélkül minden politikai erővel. A megbeszélésen Larney együttműködést ajánlott a Brazil Kommunista Pártnak olyan társadalmi, gazdasági és politikai kérdésekben, amelyek megoldása előmozdíthatja a demokrácia megszilárdítását, valamint a békét és a stabilitást az országban. A pártküldöttség úgy nyilatkozott, hogy támogatni fogja az elnöki intézkedéseket. Az elnöki palotában lezajlott találkozó fontos lépés lehet a Brazil Kommunista Párt működésének törvényes engedélyezése felé — hangsúlyozta a küldöttség. Bolgár-szíriai barátsági szerződés (MTI, BTA) Bulgária és Szíria barátsági és együttműködési szerződést kötött egymással. A dokumentumot kedden írta alá Damaszkuszban Hafez Asszad szíriai elnök és Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságénak főtitkára, a bolgár államtanács elnöke. Ezt megelőzően Asszad elnök még egy utolsó megbeszélést tartott a szíriai látogatáson tartózkodó bolgár vezetővel. Mindkét részről nagyra értékelték a csúcstalálkozó eredményeit, s ezután került sor az ünnepi aktusra, a két ország első ilyen jellegű, átfogó szerződésének az aláírására. Bolgár tervteljesítés• Szolidabb, de nem könnyebb EGY RENDELET értelmében — amely április 1-én lépett hatályba — Bulgáriában heti egy pihenőnapon is dolgoznak azok a vállalatok, amelyek nem teljesítették első negyedévi terveiket. A gazdálkodó szervezeteknek, minisztériumoknak és hatóságoknak teljes egészében mozgósítaniuk kell erőiket a lemaradások pótlására, a népgazdasági tervben kitűzött növekedés biztosítására — állapítja meg a bolgár népgazdaság első negyedévi tervteljesítéséről április 26-án kiadott jelentés. A nyolcadik ötéves tervidőszak utolsó évébe érkező bolgár népgazdaság egyedülálló fejlődést tudhat maga mögött, ötéves átlagban 4,2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, még úgy is, hogy idénre — bolgár megfogalmazás szerint — valamivel szolidabb, 4,1 százalékos nemzetijövedelem-emelkedést terveztek. Most azonban — hangsúlyozta Sztanics Bonev miniszterelnök-helyettes a nemzetgyűlés előtt — minden egyes százalék mögött sokkal nagyobb abszollt összeg áll, mint az előző években. Ez utóbbi már egy intenzív fejlődésre átállt gazdaság problémája, ahol,a további növekedést csak a belső tartalékok feltárásával lehet biztosítani. Éppen ezért tűzte célul az 1985. évi terv a munkatermelékenység 4,3 százalékos emelését. Az Állami Tervbizottság elnöke beszámolójában a Bolgár Kommunista Párt történelmi érdemeként jelölte meg, hogy ,,az imperialista körök részéről az országra nehezedő gazdasági és politikai nyomás és a természet szeszélyei ellenére’* folytatni tudta a nép életszínvonala szakadatlan emelésének politikáját. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy az eredmények még jobbak lennének, ha a terv teljesítését nem befolyásolta volna néhány szubjektív hiba. Még mindig nem történt meg a várt fordulat a termékek és a lakossági szolgáltatások minőségének javításában, lassan csökken a nem szabványos és a reklamációt kiváltó termékek mennyisége. Sok a befejezetlen építkezés, nem tartják be az átadási határidőket és a tervezett kapacitást. Torzulások fordultak elő a munkaszervezésnél, a brigádelszámolás bevezetésénél. AZ ÉLETSZÍNVONAL emelése — Todor Zsivkov szavai szerint — „a tervezés kiindulópontja és végső célja”. A reáljövedelem 3 százalékos fejlesztésével, valamint a vásárlóerő és az árualapok jobb összhangjának megteremtésével 1985-ben egy lakosra számítva 72 kilogramm hús, 140 kilogramm gyümölcs, tejből és tejtermékből 222 liter fogyasztást kívánnak biztosítani. A hazánkkal közel azonos lélekszámú Bulgáriában idén száz híján hetvenkilencezer lakás épül. A tervben előirányzott fogyasztásnövekedés — hangsúlyozzák Szófiában — mindenkitől fokozottabb erőfeszítést követel. „A társadalmi-gazdasági fejlesztés egész frontján fel kell tárni a lehetőségeket, a tartalékokat, és aktívan fel kell használni azokat — olvasható a bolgár Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. Annál is inkább, mert a tavalyi szárazságot rendkívül kemény tél követte. Kevés csapadék hullott az idei év elején is, és megcsappantak az energiatermelésre fordítható vízkészletek. Ugyanakkor megállapították, hogy sok vállalat nem megfelelően készült fel a kedvezőtlen körülmények miatt előállott helyzetre, később pedig nem hozták meg a kellő intézkedéseket a nehézségek leküzdésére. Komoly a lemaradás a munka termelékenységének fokozása terén — állapítják meg a jelentés szerzői —, bár a lemaradás nem általános. Egyes gépipari ágazatokban túlteljesítették a tervet, míg villamos energiából és egyes kohászati termékekből nem sikerült előállítani a szükséges mennyiséget, összességében az ipar első negyedév tervét 97,2 százalékra teljesítette, az állattenyésztés eredményei pedig még az előző évitől is elmaradnak, aminek következtében csökkent a hús és a tej felvásárlása. Nem véletlen, hogy az állattenyésztés intenzívebbé tétele az egyik központi témája volt az Országos Agráripari Szövetség március végén megtartott második kongresszusának is. Az ott elfogadott határozat értelmében a legfontosabb feladat a takarmány-előállítás fokozása. A gabonatermelésre pedig már az 1990-es célt is megjelölték: a hozamot 25—30 százalékkal kell növelni — természetesen itt is a munka termelékenységének javításával. MINDEN BOLGÁR tudatában kell legyen annak — fogalmazta meg az állampolgároktól elvárt legfontosabb magatartást Georai Karaulanov, a szakszervezetek szociális ügyekért felelős titkára egy fővárosi lapnak adott interjújában, hogy életszínvonala csak akkor javul, ha munkájának minőségét javítja. a. v. g.