Magyar Hírlap, 1986. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

Gibraltár, Európa mólója (2. oldal) 1986: a béke éve Több idő az érdemi munkára (3. oldal) Boldog, békés új esztendőt! /Losonczi Pál köszöntője Tisztelt honfitársaim! Éjfélkor nemcsak egy évet búcsúztattunk és egy újat kö­szöntöttünk. 1985-től egy öt­éves időszak is lezárult és a mostani újévi jókívánságot is szeretném értelmezni öt boldo­gabb esztendőre. A mögöttünk hagyott VI. öt­éves népgazdasági terv idősza­kában tovább gyarapodott az ország, javult egyensúlyi hely­zete, megőriztük alapvető tár­sadalmi vívmányainkat. Életünk azonban nehezebb lett, mindenekelőtt a számított­nál is szigorúbb nemzetközi gazdasági körülmények, de a saját fogyatékosságaink miatt is. Kiviláglott, hogy népgazda­ságunk a szükségesnél lassab­ban képes alkalmazkodni a megváltozott világpiaci köve­telményekhez. A termelés szerkezetének és a gazdálkodás hatékonyságá­nak javulási üteme nem volt elég ahhoz, hogy a több mint egy évtizede tartó cserearány­­romlást megállítsuk. A nemzeti jövedelem nem nőtt a tervezett mértékben. Ezért főleg a belső felhasználás visszafogásával tudtuk csak megteremteni a gazdaság külső és belső egyen­súlyát. 1985-ben népgazdaságunk teljesítménye több területen el­maradt az előirányzottól, és ez nem írható csak a zord tél számlájára. Súlyosan esik lat­ba, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem javult a kívánal­maknak megfelelően. Ezek a tények még inkább sürgetik a gazdaságirányítás folyamatos korszerűsítését, az önállósággal együttjáró felelősség érvénye­sítését és a demokratizálódás felgyorsítását, mint egymással összefüggő, egymást segítő fel­adatok megvalósítását. A tervezettnél lassúbb fejlő­dés ellenére bizonyossá vált, hogy a vállalatok megnöveke­dett önállósága, vállalkozási szabadsága megsokszorozhatja a hatékonyabb gazdálkodás le­hetőségeit. A kisvállalatok és a kisszervezetek pedig egyebek közt olyan jelentős területeken oldották a feszültségeket, mint a választék javítása és a kü­lönböző lakossági szolgáltatá­sok. Eredményeink közé sorolhat­juk a szocialista demokrácia erősödését is. Ezt nemcsak olyan országos jelentőségű ese­mények tükrözték, mint a XIII. pártkongresszus, az országgyű­lési és tanácsválasztások, a szakszervezetek, illetve a Ha­zafias Népfront választása, ha­nem a jog- és hatáskörök de­centralizálása, s nem utolsósor­ban a vállalati tanácsok meg­választásának előkészítése, le­bonyolítása is. A jelen tanulságai egybevág­nak sok évszázados történelmi tapasztalatainkkal: népünkben megvan a tehetség, a szorga­lom és a felelősségtudat, azaz megvannak azok a képességek, amelyekkel a legnehezebb idő­bön is úrrá tudunk lenni. Szeretném ezt az alkalmat is felhasználni, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, kormánya és a magam ne­vében is köszönetet mondjak mindazoknak, akik fizikai vagy szellemi munkásságukkal, alko­tó tevékenységükkel, nem rit­kán személyes példájukkal hozzájárultak nehéz helyze­tünk jobbításához. Tisztelt honfitársaim! A Magyar Népköztársaság területénél és lélekszámánál nagyobb mértékben igyekezett hozzájárulni a nemzetközi fe­szültségek oldásához, az eny­hülés és a bizalom légkörének visszatéréséhez. Mi a legnehe­zebb időkben is azon voltunk, hogy szükség van a párbeszéd­re, a vitás kérdések tárgyalá­sok útján való rendezésére. Ezért is tartjuk nagy jelentő­ségűnek a genfi Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozót, amely elősegítette egymás álláspont­jainak jobb megértését, hozzá­járulhat a két nagyhatalom közötti viszony normalizálásá­hoz. A csúcstalálkozó lehetősé­get teremtett a nemzetközi lég­kör javításához, ahhoz, hogy egy árnyalattal jobb körülmé­nyek között folytathassuk bel­ső építőmunkánkat. Meggyőző­désünk, hogy a szocialista or­szágok közösségének a békés egymás mellett élés megvalósí­tásáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelésért, a békéért és haladásért folyta­tott következetes harca az egész emberiség jövőjét szolgál­ja. Örömünkre szolgál az is, hogy a Magyar Népköztársa­ságot, mint szocialista orszá­got, a szocialista közösség szi­lárd tagját megbízható, korrekt partnernek ismerik el világ­szerte, amelyre politikai és gaz­dasági kapcsolatainkban egy­aránt számítani lehet. Tapasz­talataink szerint velünk őszin­te törekvéssel erősítik az együttműködés szálait a Szov­jetunió, a szocialista közösség országai, éppen úgy, mint a harmadik világ és a fejlett tő­kés államok. Becsülik szándé­kainkat, kiszámíthatóságunkat, készek a kapcsolatok tovább­építésére az élet minden terü­letén. További elismerést szerzett hazánknak az európai kulturá­lis fórum megrendezése. Álta­lános az a vélemény, hogy Ma­gyarország jó házigazdának bi­zonyult. Biztosította és elősegí­tette a legeltérőbb vélemények megvitatását, egymás állás­pontjának jobb megértését, ez­által pedig hozzájárult az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési folyamat erősödéséhez is. Külön siker számunkra, hogy a fórum tanácskozásain részt­vevő politikusok és jeles kul­turális személyiségek köze­lebbről is megismerhették éle­tünket, illetve a magyar kul­túra értékeit. A magunk részéről a továb­biakban is azon fáradozunk, hogy politikai okok ne akadá­lyozzák a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcso­latok fejlesztését. Az idei esztendőről és a most induló VII. ötéves tervről szólva el kell mondanom: politikai, gazdasági, társadalmi és kul­turális programunk pártunk XIII. kongresszusának elvi döntéseire épül. Figyelemmel van azokra a nemzetközi té­nyezőkre és folyamatokra, amelyek visszahatnak szocializ­must építő munkánkra. Első­sorban azt veszi számításba,­­hogy nemcsak hazánk, hanem szocialista közösségünk vala­mennyi országa a megújulás időszakát éli, a fejlődés hozta újabb és bonyolultabb felada­tokkal találja szembe magát. Ezek a körülmények még in­kább szükségessé teszik a né­pünk érdekeit szolgáló, egyez­tetett közös politikát. Építve a nemzetközi együtt­működésre, belső gondjainkat azonban magunknak kell meg­oldanunk. Életünk alakulása nemzetközi megbecsülésünk, döntően a hazai építőmunka si­kereitől függ. A VII. ötéves tervben nem kisebb feladatokat fogalmaz­tunk meg, mint a gazdaságirá­nyítás további fejlesztését, meghirdetett társadalmi-gazda­sági programjaink megvalósí­tását, a gazdálkodás hatékony­ságának fokozását, illetve ezek által a gazdasági növekedés ütemének növelését, a külgaz­dasági egyensúly további javí­tását és a gazdasági teljesít­ményekkel összhangban élet­­körülményeink jobbítását. Ezek a keretek minden vállalat és intézmény, minden közösség és minden egyén számára lehető­vé teszik az alkotóbb szellemű, önállóbb, eredményesebb mun­kát. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok az új év első napján pártunk Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében is minden hazánkfiának, Magyarország valamennyi barátjának boldog, eredményes és békés új esz­tendőt. (MTI) Winnie Mandela szabadlábon (AP, Reuter, AFP) Óvadék el­lenében kedden szabadon bocsá­tották Winnie Mandelát, az is­mert dél-afrikai polgárjogi har­cost, Nelson Mandela feleségét. Mandela továbbra sem léphet be Johannesburgba. A Dél-afrikai Köztársaság a nyugtalanság és erőszak újabb A NAP HÍREIBŐL hullámán érkezett az 1986-os év­be. Tíz feketék, illetve félvérek lakta elővárosból jelentettek tilta­kozó megmozdulásokat. Észak-írországi robbantás (Reuter) Két rendőr életét kiol­totta, egy harmadikat pedig sú­lyosan megsebesített szerdán az észak-írországi Armagh városá­ban egy szemetes kannában elrej­tett és alig egy perccel éjfél után felrobbantott pokolgép, valamint a detonációt követően rájuk zú­dított golyózápor. A robbanószer­kezetet három fegyveres robban­totta távirányítással az egyik kö­zeli házból. Eddig egyetlen szer­vezet sem nevezte meg magát a merénylet elkövetőjeként. „Elkopnak a gyönyörű emberarcok" (4. oldal) Az utazás bajnokai (5. oldal) A tanyák dacolnak az idővel (6. oldal) Szükség van a nukleáris fegyvertár csökkentésére Gorbacsov és Reagan üdvözlete az amerikai és a szovjet néphez Az új év napján, azonos időpontban sugározták a Szovjetunió­ban és az Egyes­ült Államokban a televízióban Mihail Gorba­­csovnak az amerikai és Ronald Reagannek a szovjet néphez in­tézett üzenetét. Először történt meg, hogy a két ország vezetői­­ január elsején köszöntötték egymás népeit. (MTI) „Jó jelnek tekintem, hogy az új évet, amelyet nemzetközi békeévvé nyilvánítottak, azzal kezdjük, hogy közvetlen üzenete­ket váltunk. Reagan elnök a szov­jet néphez, én pedig önökhöz szó­lok” — jelentette ki Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára az amerikai néphez intézett újévi te­levíziós üdvözletében. Az amerika televíziós hálózatok rendes adásukat megszakítva su­gározták újév napján Mihail Gor­bacsov üzenetét. A három nagy adóhálózat, s velük együtt több száz helyi adó a moszkvai közve­títéssel egy időben sugározta Ro­nald Reagan amerikai elnöknek a szovjet néphez intézett újévi üze­netét is. Ez volt az első eset 1972 óta, hogy amerikai elnök a szov­jet televízióban beszélt — akkor Nixon mondott beszédet moszk­vai látogatása során. Leonyid Brezsnyev 1973-ban, amerikai lá­togatása során mondott beszédet az Egyesült Államok televíziós hálózataiban. Az újévi üdvözle­tek cseréjéről a két vezető genfi tanácskozásán jött létre megálla­podás, az üzeneteket előre rögzí­tették és azonos időpontban su­gározták a két országban. Hason­ló alkalom még sohasem volt ar­ra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői újév napján köszöntsék egymás orszá­gának népét. Gorbacsov újévi üdvözletében aláhúzta: az üdvözletek cseréje reményteljes jele annak, hogy kedvező változás következik be a két ország kapcsolatában — még akkor is, ha ez a változás egy­előre csak kisebb is. „Ez a pár perc számomra jelentőségteljes jelképe annak, hogy kölcsönösen törekszünk a közeledésre egymás felé” — hangoztatta, utalva arra, hogy ez a folyamat a genfi csúcs­­találkozón kezdődött. Az SZKP KB főtitkára aláhúz­ta: a szovjet nép békét akar. Em­lékeztetett arra, milyen súlyos ál­dozatokat hozott a szovjet nép a békéért az elmúlt háborúban, amelyben a szovjet és az ameri­kai nép egymás oldalán, vállvetve harcolt. „Együttműködésünknek megvan a történelmi gyökere, amely most ösztönzőleg hathat a jövő érdekében kifejtett közös erőfeszítéseinkre” — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. Leszögez­te: az Egyesült Államok képvise­lőivel folytatott beszélgetései, az onnan érkező levelek meggyőzték: az amerikai nép is tisztában van azzal, hogy a két országnak so­hasem szabad háborúba kevered­nie, mert egy ilyen összecsapás a legsúlyosabb tragédia lenne. „A mai világ egyik realitása, hogy értelmetlen új fegyverek ré­vén keresni a nagyobb biztonsá­got — hangoztatta a szovjet ve­zető. — A fegyverkezési verseny minden újabb lépése jelenleg csu­pán megnöveli a veszélyt mind­két fél s az egész emberiség szá­mára. Maga az élet követeli meg erőtejes és következetes formá­ban, hogy a nukleáris fegyvertár visszafejlesztésének útját köves­sük, tartsuk meg a békének a vi­lágűrt. Ez az, amiről most Génf­ben tárgyalunk s nagyon szeret­nénk, hogy ezek a tárgyalások az idén eredményt hozzanak” — mondotta. Gorbacsov utalt a két ország rendkívüli felelősségére. „Nem érhetjük azonban el ezt a célt, ha nem növeljük meg lé­pésről lépésre a békét kívánó né­pek közötti bizalmat, amely a leg­értékesebb tőkénk. Szükséges, hogy csökkentsük a bizalom je­lenleg fennálló hiányát a szovjet —amerikai kapcsolatokban. Úgy vélem, hogy Reagan elnökkel megtartott találkozóm egyik leg­fontosabb eredménye éppen az, hogy vezetőkként és emberi lé­nyekként egyaránt képesek vol­tunk a bizalmatlanság felszámo­lására irányuló első lépések meg­tételére, arra, hogy aktivizáljuk a bizalom tényezőjét.” „Még mindig széles a bennün­ket elválasztó szakadék. Nem lesz könnyű ezt áthidalni, Je­méni­ben úgy véltük, hogy megvan rá a lehetőség. Ha sikerül az áthida­lás, akkor ez nagy ünnep lesz, olyan ünnep, amelyet népeink ké­pesek megteremteni a béke érde­kében” — mondotta Mihail Gor­bacsov. Reagan amerikai elnök szerdán este a szovjet központi televízió híradójában üdvözölte a szovjet népet az új esztendő alkalmából. Beszédében felidézte az alig egy hónapja tartott genfi csúcstalál­kozót, s azt olyan „jó kezdetnek” minősítette, amelyre az Egyesült Államok az elkövetkező hónapok­ban és években kész építeni. Az amerikai elnök a genfi ta­lálkozóról szólva azt nevezte az egyik legfontosabb eredménynek, hogy Mihail Gorbacsovval egyet­értettek: szükség van mindkét fél nagyméretű nukleáris fegyvertá­rának csökkentésére, és az atom­háborút nem lehet megnyerni, megvívni pedig nem szabad. Meg­állapodtak a tárgyalások felgyor­sításában azokon a területeken, ahol ennek közös talaja van, a nukleáris tömegpusztító eszközök csökkentése és esetleges teljes fel­számolása érdekében. Reagan a továbbiakban sokat bírált hadászati védelmi kezde­ményezése mellett érvelt, s azt olyan rendszernek állította be, amely senkit nem veszélyeztet. Állította, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió egyaránt folytat kutatásokat új technoló­giák ilyen rendszerekben történő felhasználására. Az amerikai elnök állást fog­lalt az amerikai—szovjet kultu­rális kapcsolatok kibővítése mel­lett, méltatta az amerikai demok­ráciát és reményét fejezte ki, hogy a genfi megállapodások alapján 1986-ban sikerül messze előre lépni, és hogy a fegyveres konfliktus békés megoldása terén is sikerül majd lépéseket tenni. Reagan végezetül az amerikai nép nevében boldog és egészséges új évet kívánt a szovjet népnek. Téli idő, újabb havazás Beköszöntött a tél Nyugat- és Közép-Európában, így hazánkban is. Szárazföldünk fölé óceáni leve­gő áramlik, több hullámban. En­nek a levegőfajtának magas a nedvességtartalma, ezért borult, csapadékos időt okoz. A hőmér­séklet most már mindenütt a tél közepének megfelelően alakul. Ezért a csapadék — kevés kivé­tellel — havazást jelent. A Kár­pát-medence időjárását is a ned­ves, óceáni levegő határozza meg. Budapesten a Fővárosi Közte­rület-Fenntartó Vállalat 93 gépe megkezdte a hóeltakarítást. Meg­tisztították a tömegközlekedési útvonalakat, a hidakat, felüljáró­kat és a városból kivezető uta­kat. Szilveszter estéjén 940 hóel­takarító idénymunkás jelentkezett munkára, s újév reggelén is (Folytatása a 7. oldalon) Hókotrók a pesti utcákon mti Fotó

Next