Magyar Hírlap, 1986. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

Técső-Rosztov (5. oldal) Vita a Redl ezredesről (6. oldal) Van-e Turák-ügy? (8. oldal) Tanácskozik az SZKP XXVII. kongresszusa Alkotó vita a beszámolóról Napirenden a külpolitika, az ideológia és a kultúra kérdései Kiküldött tudósítónk és az MTI jelenti. Pénteken folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXVII. kongresszusa. A negyedik napon szólalt fel Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Viktor Csebrikov, az SZKP KB PB tagja, az Állambiztonsági Bizottság elnöke, Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere. A külföldi vendégek közül felszólalt Mengisztu Hailé Mariam,­ az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke, Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afgán Demokratikus Köztársaság Forra­dalmi Tanácsának elnöke, Gaston Plissonnier, a Francia KP PB tagja, a KB titkára, Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke, Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista párt­jának főtitkára. Kádár János, az MSZMP főtitkára a nap folyamán talál­kozott Mihail Gorbacsovval, az SZKP főtitkárával. Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozója Kádár János, az MSZMP fő­titkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában baráti találkozót tartott. A megbeszélésen Kádár János nagyra értékelte az SZKP XXVII. kongresszusának mun­káját, azoknak a programdoku­mentumoknak alkotó vitáját, amelyek megerősítik a Szovjet­unió társadalmi-gazdasági fej­lődése meggyorsításának, a párt vezető szerepe növelésének, a szovjet nép szocialista önigazga­tása továbbfejlesztésének, a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáért vívott harcnak irányvonalát. Kádár János és Mihail Gorba­csov fontosnak nevezte a Var­sói Szerződés tagállamainak ak­tív, egyeztetett lépéseit, amelyek célja Európa és a világ helyze­tének gyökeres megjavítása, ami­re lehetőséget adnak a Mihail Gorbacsov ez év január 15-i nyi­latkozatában szereplő szovjet javaslatok. Kijelentették: Ma­gyarország és a Szovjetunió egy­aránt arra törekszik, hogy a nemzetközi biztonság és a szi­lárd béke érdekében erősödjék a szocialista közösség országai­nak egybeforrottsága, valameny­­nyi haladó és békeszerető erő együttműködése. A magyar—szovjet kapcsolatok néhány kérdését áttekintve Ká­dár János és Mihail Gorbacsov megerősítette, hogy a marxiz­mus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveire tá­maszkodva mindkét részről to­vább akarják fejleszteni az MSZMP és az SZKP, Magyaror­szág és a Szovjetunió elvtársi együttműködését, aktívabbá akar­ják tenni az együttműködés új formáinak és módszereinek be­vezetését, különösen a tudomá­nyos-műszaki haladás kiemelt területein. A találkozót az MSZMP és az SZKP kapcsolatait jellemző egy­ség, szívélyesség és testvéri ba­rátság légkörében tartották meg. Eduard Sevardnadze: A Szovjetunió meggyőződéses híve a komoly és becsületes párbeszédnek Elsősorban a szovjet—amerikai kapcsolatokról, a fegyverkezési hajsza megfékezésével összefüg­gő kérdésekről beszélt a kong­resszuson elhangzott beszédében Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Sevardnadze leszögezte: a kor­szerű fegyverek nyújtotta lehető­ség és e fegyverek jellege olyan, hogy egyszerűen értelmetlenné te­szi a konfrontáció és a párharc politikáját. Kiemelte a Mihail Gorbacsov januári nyilatkozatá­ban szereplő, a tömegpusztító fegyverek maradéktalan megsem­misítését szolgáló program jelen­tőségét, s felhívta a figyelmet ar­ra, hogy Nyugaton még mindig megvannak a nukleáris fegyve­rek prókátorai, akik ezeket az eszközöket csaknem egyetemes jótéteményként reklámozzák. Megpróbálják bebizonyítani, hogy szükség van az ilyen fegyverek­re, mint a kölcsönös fékentar­tás eszközeire, s nélkülük egy­szerűen lehetetlen létezni. Eduard Sevardnadze felidézte azt az értékelést, amelyet az SZKP kongresszusán­­hangzott politikai beszámoló adott az Egyesült Államok nukleáris fegy­verkezéssel kapcsolatos álláspont­járól, s leszögezte:­­Minek az ér­tékelésnek helyessége maradék­talanul bebizonyosodott azt kö­vetően, hogy a genfi tárgyaláso­kon részt vevő amerikai küldött­ség kiegészítő magyarázatot adott a washingtoni álláspontról. „Új vagy a korábbinál konstruktívabb elemeket nem találtunk ebben az álláspontban” — mutatott rá a szovjet külügyminiszter. Az európai közepes hatótávolsá­gú rakétákra vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolatos nyugati magatartásról szólva Sevardnad­ze hangsúlyozta: korábban a NATO-államok vezetői a kétol­dalú kapcsolatok javítását attól tették függővé, hogy a Szovjet­unió kész-e eltávolítani Európá­ból közepes hatótávolságú raké­táit. Most, hogy a Szovjetunió kifejezte erre irányuló készségét, ezek a politikusok szemmel lát­hatóan elveszítették lelkesedésü­ket, különböző kibúvókhoz, ker­teléshez folyamodnak. Meg akarják nehezíteni a meg­állapodást, s ezért mesterségesen bevonják a megvitatandó prob­lémák körébe az ázsiai katonai egyensúly kérdését. Ennek megol­dását a megfelelő szakaszban a Szovjetunió által előterjesztett békeprogram előirányozza. Az egyetlen dolog, amit Franciaor­szágtól és Nagy-Britanniától aka­runk az, hogy ne gyarapítsák megfelelő nukleáris fegyverzetü­ket, ha létrejön a megállapodás az Egyesült Államokkal. Minden, e kérdéskörbe tartozó problémát közvetlenül is megvitathatnánk Franciaországgal és Nagy-Britan­­niával — szögezte le a szovjet külügyminiszter. A szovjet nukleáris leszerelési program ellenzőinek nem tetszik, hogy e program egybekapcsolja a hadászati nukleáris eszközök csökkentését a csapásmérő űr­fegyverek létrehozásának tilal­mával. Ennek pedig igen egysze­rű oka van: hiába is próbálják védelmi célokat szolgálónak fel­tüntetni a csillagháborús prog­ramot, az a legenyhébben fogal­mazva is ikertestvére a nukleáris fegyvereknek. Ha valaki azt ja­vasolja nekünk — mutatott rá a miniszter —, hogy ne ellenezzük tovább a „hadászati védelmi kez­deményezést”,­ annak azt vála­szoljuk: az emberiség félreveze­tésében nem fogunk résztvenni. A szónok a legnagyobb képmu­tatásnak nevezte azt az amerikai próbálkozást, hogy egybekapcsol­ják a nukleáris leszerelés kérdé­sét a regionális konfliktusok meg­oldásával. A regionális konflik­tusokat olyanok emlegetik, akik maguk segítik elő fennmaradá­sukat és kiterjedésüket. Washing­ (Folytatása a 2. oldalon) A kongresszus külföldi vendégei az elnökség soraiban 19. évfolyam, 51. szám POLITIKAI NAPILAP 1986. március 1., szombat Lázár György beszéde Uljanovszkban Támogatjuk a Szovjetunió békekezdeményezéseit Kiküldött tudósítónk, N. Sándor László és az MTI tudósítója je­lenti Uljanovszkból. Moszkvai idő szerint valami­vel tíz óra előtt indult a magyar kormányfő repülőgépe Ulja­­novszkba. Ezen a gépen utazott Lázár György miniszterelnöknek, a Politikai Bizottság tagjának kíséretében Bajnai Sándor ma­gyar nagykövet is, és elkísérte őket Borisz Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyar­­országi nagykövete, valamint Alekszandr Bolsov, az Uljanovszk megyei tanácselnök is, aki Ulja­novszk küldötte a kongresszuson. Lenin szülővárosa, az egykori Szimbirszk, amely 1924-ben vet­te föl az Uljanovszk nevet, ra­gyogó téli napsütéssel és 23 fokos csikorgó hideggel fogadta a ma­gyar miniszterelnököt és kísére­tét. Vlagyimir Gurinovics, Ulja­novszk megye pártbizottságának titkára üdvözölte a magyar kor­mány elnökét. Volgai orosz nép­viseletbe öltözött lányok kenyér­rel és sóval, a barátság hagyo­mányos jelképeivel várták a ma­gyar küldöttséget. A repülőtéren több száz főnyi tömeg gyűlt ösz­­sze, az utcákon, ahol a magyar küldöttség és a házigazdák gép­kocsioszlopa végighaladt, felira­tok éltették a szovjet—magyar barátságot. A város több más figyelmes­séggel is kedveskedett a XXVII. kongresszus alkalmából ideláto­gató delegációnak. Az Uljanovsz­­kaja Pravda terjedelmes cikkben ismertette a szovjet—magyar kap­csolatokat, és emlékeztetett rá, hogy magyar internacionalisták szabadították fel a polgárháború idején Szimbirszk városát. Említi az írás, hogy 1970-ben 400 ma­gyar fiatal KISZ-es önkéntes dol­gozott a Lenin-emlékkomplexum építésén. Megemlékezik a politi­kai plakátkiállításról, melyet nemrég rendeztek a városban, eredeti 19-es plakátokkal. A magyar kormányelnök hiva­talos programja délután kezdő­(Folytatása a 3. oldalon) Lázár Györgyöt kenyérrel és sóval köszöntik az uljanovszki repülőtéren Melléklet: Magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatok Bemutatjuk a Mir űrhajót Hó és panel Tervek és jövőképek Kubai krokoidill Badari bedobta a törülközőt Zárszámadás a Sasad Tsz-ben • Havasi fenne méltatta a szövetkezet eredményeit Tegnap a Budapest Kongresszu­si Központban megtartotta zár­számadó közgyűlését a Sasad Termelőszövetkezet. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Hava­si Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vezetőség beszámolóját Czin­­czák György, a szövetkezet elnö­ke terjesztette a tagság elé. Az elmúlt esztendő eredmé­nyeit, gondjait összegező beszá­moló szerint a 4200 tagot tömö­rítő tsz az év sok nehézsége elle­nére is sikeresen gazdálkodott 1985-ben. A termelési értéke meg­közelítette a 2 milliárd forintot, s ez csaknem 270 millióval több a megelőző évinél. A nyereség 22 százalékkal növekedett az 1984. évihez képest. Erre az esztendőre a legfonto­sabb feladatok közé sorolták a tehenészet továbbfejlesztését, megkezdik elöregedett őszibarac­kosok pótlását, együttesen 200 hektárnyi új gyümölcsöst telepí­tenek. Ugyancsak hozzálátnak a tartósító üzemük rekonstrukció­jához. Két vegyes vállalat létre­(Folytatása az 5. oldalon) . Ülést tartott az Elnöki Tanács Március 20-ra összehívták az Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa tegnap ülést tartott. Az al­kotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács indítványoz­za, hogy az Országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az illetékek­ről, továbbá a sajtóról szóló tör­vényjavaslatokat, valamint a be­számolót az építő- és építőanyag­ipar helyzetéről. Az Elnöki Tanács, a kormány előterjesztése alapján módosítot­ta a társadalombiztosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogszabály szigorítja az üzemi baleset megállapításának feltéte­leit. Nem tekinthető a jövőben üzeminek az olyan baleset, amely a sérült ittassága folytán, vagy a munkahelyi feladathoz nem tar­tozó, engedély nélkül végzett mun­ka során következik be. A testület a szabálysértési fele­­lősségrevonás gyorsítása és haté­konyabbá tétele céljából módosí­totta a szabálysértésekről szóló törvény eljárási szabályait, s fel­emelte néhány — a társadalom­ra fokozottan veszélyes — sza­bálysértés esetén kiszabható pénz­bírság felső határát. (Háttéranya­gunk az 5. oldalon) Az Elnöki Tanács a továbbiak­ban személyi kérdésben határo­zott, bírákat mentett fel és vá­lasztott meg. Tegnap az Országházban ta­nácskoztak az Országgyűlés tiszt­ségviselői, a parlamenti bizottsá­gok elnökei, a fővárosi és a me­gyei képviselőcsoportok vezetői. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette a tavaszi ülés­szak előkészítésével kapcsolatos teendőket. Hetényi István pénz­ügyminiszter az illetékekről, Pet­­rik Ferenc igazságügyminiszter­helyettes a sajtóról szóló törvény­­javaslat főbb elemeit vázolta fel. Somogyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter az építő- és építőanyagipar helyzetéről adott tájékoztatást. (MTI)

Next