Magyar Hírlap, 1986. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
21986. április 1., kedd Újabb javadat az atomrobbantások moratóriumára Gorbacsov kész találkozni Reagannel (Folyta az oldalról) tiltásáról beletve az ellenőrzés kérdéseit. A Szovjetunió számára elfogadható b. Amilyen variáns: ké -Hal-'- szovjeet—amerikai tárgyalások., -„..n.oldalú tárgyalások Anglia részvételével, sokoldalú tárgyalások a genfi leszerelési konferencia keretében. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a helyzet halaszthatatlan cselekvést követel. Kész vagyok már a közeljövőben találkozni Reagan elnökkel Londonban, vagy Rómában, bármely más európai fővárosban, ahol hajlandóak fogadni bennünket, hogy megállapodjunk erről a kérdésről. Nem látok leküzdhetetlen akadályt — sem politikait, sem technikait, sem mást — e tekintetben. Megfelelő politikai akaratra és közös felelősségünk megértésére van szükség. Javasoljuk, hogy találkozzunk, cseréljünk véleményt erről a létfontosságú problémáról, és adjunk megbízást megfelelő megállapodás előkészítésére. Az idő nem vár. A szovjet nép nevében felhívjuk az amerikai népet és kormányát, minden ország népét és kormányát, hogy aktívan, gyakorlati tettekkel járuljanak hozzá ahhoz, hogy a nukleáris robbantások tilalma tény legyen, az államközi kapcsolatok normájává váljon. Gorbacsov fogadta Samora Machelt (MTI) Elégedetten nyilatkozott a szovjet—mozambiki kapcsolatok jelenlegi szintjéről és fejlődésének üteméről tegnap, a Moszkvában tartott tárgyalásain Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, és Samora Machel, a Mozambiki FRELIMO párt elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság alelnöke, aki vasárnap érkezett a Szovjetunióba. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány tegnap Moszkvában vacsorát adott Samora Machel tiszteletére. A vacsorán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Samara Machel mondott pohárköszöntőt. Az SZKP KB főtitkára a többi között emlékeztetett rá: a Szovjetunió külpolitikájának egyik alapvető elve, hogy a gyarmati elnyomásból felszabadult országoknak maguknak kell dönteniük sorsukról. Gorbacsov külön is kitért az Afrika déli részén kialakult helyzetre, kifejtve, hogy annak rendezése érdekében, Afrika déli részén is tiszteletben kell tartani az ott élő népek törvényes érdekeit, s a térségben kialakult konfliktust senkinek sem szabad felhasználnia a szuverén afrikai államok belügyeibe való beavatkozásra. A Szovjetunió mindazokkal, akik nemcsak szavakban, hanem tettekben is támogatják Afrika déli részének szabadságát és békéjét, kész haladéktalanul hozzálátni az ezt szolgáló intézkedések kidolgozásához. Az USA máris elutasította a javaslatot Reagan amerikai elnök még szombaton elutasította Gorbacsov új javaslatát a nukleáris fegyverkísérletek felfüggesztésére és egy — az atomkísérletek teljes eltiltásával foglalkozó — csúcstalálkozóra. A kaliforniai birtokán tartózkodó elnök nevében sajtóirodája terjedelmes nyilatkozatot adott közzé, amelyben kijelenti: az Egyesült Államok álláspontja nem változott meg a nukleáris kísérletek moratóriumáról és szükségesnek tartja saját kísérletei folytatását. A Fehér Ház által kiadott nyilatkozat azt mondja, hogy az Egyesült Államok „többször is kifejezésre juttatott álláspontja szerint a nukleáris fegyverkísérletek korlátozása terén most a kölcsönös bizalmat növelő gyakorlati intézkedésekre van szükség, amelyek megnövelik a felek képességét a fennálló egyezmények megtartásának ellenőrzésére”. A nyilatkozat megismétli, hogy az Egyesült Államok jelenleg csupán két, korábban megkötött egyezmény ratifikálására lenne hajlandó, a kísérleti robbantások felső határáról, illetve a békés célokat szolgáló nukleáris robbantások eltiltásáról ,s erre is csupán abban az esetben, ha megállapodás jönne létre a tilalom ellenőrzésének új módszereiről. A csúcstalálkozó gondolatát az elnöki nyilatkozat azzal utasítja el, hogy „bármilyen fontos is a nukleáris kísérletek kérdése, ez csak egy kérdés, aminek megoldása ráadásul szorosan összefügg más kérdésekkel, mindenekelőtt a fennálló nukleáris fegyverkészletek szintjének csökkentésével és a hatékony ellenőrzési eljárás megteremtésével. Reagan ismételten azt hangoztatta egyébként, hogy bármiféle csúcstalálkozónak az Egyesült Államokban kell sorra kerülnie. Nyilatkozott a kérdésről Hans- Dietrich Genscher külügyminiszter is, aki lényegében kijelentette: Bonn lehetőséget lát a megállapodásra a nukleáris kísérletek korlátozásáról, és a későbbiekben esetleg a teljes betiltásáról. Genscher azt mondta: kormánya reméli, hogy a genfi szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások eredményre vezetnek az atomkísérletek általános és átfogó betiltására irányuló próbálkozásokban is. Andreasz Papandreu görög kormányfő vasárnap a kísérleti atomrobbantások betiltására szólította fel Reagan elnököt. IRÁN HŐSI TAVASZAKÉNT vonult be az ország történelmébe az 1979-es év eleje, s az akkor sebtiben emelt két eszmei világítótorony azóta is besugározza a 37 millió lakosú nép politikai életét Február 11-én a gyűlölt császári rendszer romjain győzedelmeskedett az iszlám forradalom, ennek logikus folyománya lett az Iráni Iszlám Köztársaság 1979. április 1-jén bekövetkezett kikiáltása. Ez utóbbit hatalmas részvételű és 99 százalék „igen” szavazattal zárult népszavazás előzte meg. A később elfogadott új alkotmánnyal az iszlám forradalom elnyerte intézményesített formáját. Reza Pahlavi császár politikája, kötődése az Egyesült Államok imperialista érdekeihez, valamint az ország nyugati mintájú gyorsított kapitalista fejlesztése a lakosság széles rétegeiben azt a reakciót váltotta ki, hogy a függetlenségi törekvések és a hagyományos kulturális-szellemi értékekhez fordultak. Ez utóbbiak között pedig mindig fontos szerepet játszott az iszlám vallás, s ezért nem véletlen, hogy éppen az vált a forradalom harci lobogójává. Hangsúlyozni kell, hogy a sah udvarához szorósan kötődő földbirtokos arisztokrácia és a nagyburzsoázia kivételével a monarchia- és antiimperialista forradalmi mozgalom Iránban gyakorlatilag a társadalom valamennyi rétegét átfogta. A forradalmi egységfrontban váll-váll mellett küzdöttek a síita papok irányította falusi és városi nincstelenek, a munkások, a diákok és más értelmiségiek, a kispolgárság és a kereskedőréteg — a bazár — jelentékeny része is. AZ ELKERÜLHETETLEN POLARIZÁCIÓ során egyre inkább érvényesült a vallásos ideológia túlsúlya, hiszen az tudhatta maga mögött a legnagyobb tömegeket. Ez utóbbiak ösztönös törekvése az „iszlám köztársaság” és az „egyetemes iszlám igazságosság” jelszavában talált kifejezést. A nép nemzeti demokratikus törekvéseit a síita papság és itt a száműzetésből hazatért Ruhollah Khomeini nagy-ajatollah szerepe volt, maradt a meghatározó — természetesen saját testületi érdekeinek a prizmáján megtörve tükrözte. Az egyház saját csatornáin át — valamint „világi szárnya”, az Iszlám Köztársasági Párt révén — felkorbácsolta a nyugatellenes izolacionista érzelmeket és gyökeresen szakított a sah külpolitikájával. Eltávolította az országból az amerikai katonai támaszpontokat és tanácsadókat s deklarálta, hogy a korábban a „térség csendőre” szerepét betöltő Irán csatlakozik az el nem kötelezett országok mozgalmához. E tekintetben élvezte odahaza a baloldali mozgalom maradéktalan támogatását s élt is vele, amíg — a túszügyben Washingtonnal támadt konfrontációja alatt — szüksége volt rá. Később, az iszlám hatalom igyekezett megszabadulni az „útitársaktól” és kemény kézzel elnyomta az ellenzéket. Miután az ország irányítása osztatlanul az iszlám mozgalom képviselőinek a kezébe került, az új hatalmi szervek gazdasági, kulturális és szociális reformokat és a dolgozók életfeltételeinek a javítását ígérték. Az 1979. december elején megtartott népszavazás jóváhagyta az iszlám alkotmányt, amely az országban a teokratikus rendszer megteremtését irányozta elő. A középkor óta első ízben történt kísérlet arra, hogy a Mohamed prófétára és a „síiták szellemi atyjára”, Ali imámra visszamenő vallásiegyenlősítő eszményeket valósítsanak meg. Egy sor patriarkális, jótékonysági intézkedést léptettek életbe s ezeknek köszönhető, hogy a legszegényebb rétegek helyzete a korábbihoz képest valamennyire javult. AZ IRAKKAL FOLYÓ HÁBORÚ — 1979 szeptembere óta — erősítette a nemzeti egységet, de a harci cselekmények elhúzódása nagy terheket ró az országra és fékezi fejlődését. Ennek ellenére a mezőgazdaságban eredményeket mutattak fel. Vezetékes ivóvizet 5360, villanyáramot mintegy 10 ezer falu kapott az új rendtől. Több mint 30 ezer hektár parlagon heverő földet vettek művelés alá, s 30 362 kilométer hosszúságú új öntözőcsatorna táplálja a földeket. Vontatottan halad azonban a földreform ügye. A kőolajtermelés kivételével, nem sikerült számottevően felemelni az ipari kapacitás kihasználtsági szintjét sem. Az iszlám köztársaság megalakulása óta számos megpróbáltatáson ment keresztül. Meg kellett birkóznia az amerikai intervenció veszélyével és a monarchia restaurálására tett kísérletekkel. Úrrá kellett lennie az ország népes kisebbségeinek — kurdok, azerbajdzsánok — mozgolódásain — baloldali és a polgári-liberális ellenzék erői — egyebek között megosztottságuk miatt is — nem bizonyultak versenytársnak az iszlám forradalommal szemben, melynek folyamatosságát hivatalosan érvényesnek tekintik Iránban. Végül, de nem utolsósorban, az iszlám köztársaság sikeresen állja az Irakkal vívott háborút: területeiről visszavetette a háború kezdetén oda benyomult iraki csapatokat s az utóbbi években magához ragadta a kezdeményezést. Ez év elején az iráni hadsereg már nyolcadik offenzíváját indította el a nagyjából az államhatárral megegyező frontvonal déli és északi szakaszán. A kezdeti sikerek után azonban a támadás megtorpant, sokadszor bizonyítva azt, hogy ez — a szerintünk teljesen értelmetlen — háború „átütő katonai győzelemmel” nem érhet véget, nem oldhat meg semmit és nem hozhatja meg a békét. Az Iráni Iszlám Köztársaság és hazánk kapcsolatai mindkét fél véleménye szerint a korábbiakhoz képest kibővültek és kilátásaik is kedvezőek. Szemléletesen példázzák, hogy kölcsönös jóakarat esetén a társadalmi berendezkedések különbözősége nem lehet akadálya az együttműködés fejlesztésének. Pálfi Viktor A köztársaság hetedik évfordulója Az iszlám iráni kísérlete A pápa elleni merénylet pere Felmentették a bolgár vádlottakat (MTI) Szombaton Rómában az esküdtszék bizonyítékok hiányában felmentette a pápa elleni merénylet megszervezésével gyanúsított személyek perének három bolgár vádlottját: Szergej Antonovot, Zselju Vaszilevet és Todor Ajvazovot. Ugyanezzel a jogi formulával mentették fel az ügy két török vádlottját, Hasza Szerdar Celebit és az ismeretlen helyen tartózkodó Oral Celiket. Egy harmadik török személyre, Omer Bagcira a bíróság három évig és két hónapig terjedő szabadságvesztést szabott ki, Ali Agcát (akit ebben a perben azért vontak felelősségre, mert illegális úton fegyvert csempészett be Olaszországba), egy évi börtönbüntetésre ítélték. A huzavona azonban még nem ért véget Antonov számára. A hét végén ugyan szabadon bocsátották, ám az olasz hatóságok egyelőre nem adták meg neki a kiutazási engedélyt. Szergej Antonov, a per három bolgár vádlottjának egyike, akit a római esküdtszék felmentett. Antonov azonban még mindig nem hagyhatja el Itáliát MTI Külfeleti Képszerkesztőség NEMZETKÖZI POLITIKA VKAfiHÍRADÓ A római szovjet nagykövetség nyilatkozata SDI-ügyben (TASZSZ) A Szovjetunió római nagykövetsége nyilatkozatot juttatott el az olasz külügyminisztériumhoz az olasz kormánynak azzal a döntésével kapcsolatban, amely lehetővé teszi itáliai vállalatok részvételéit a „hadászati védelmi kezdeményezés” programjában. A döntés ellentétes az olasz kormány kijelentéseivel, hogy kész elősegíteni az atom- és űrfegyverzetről Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalások eredményes befejezését. A szovjet nagykövetség dokumentuma annak a reménynek ad hangot, hogy az olasz kormány megértéssel fogadja ezt a nyilatkozatot, s olyan következtetéseket von le belőle, amelyek Olaszországnak a nukleáris fegyverzet korlátozásának és csökkentésének folyamata, valamint a világűr miliitarizálásának megakadályozása iránti elkötelezettségét tükrözik. A Fülöp-szigetek elnöke fogadta Új-Zéland kormányfőjét (AFP) Corazon Aquinó, a Fülöp-szigetek elnöke Manilában fogadta David Lange új-zélandi kormányfőt, aki Kínából hazatérve szakította meg rövid időre útját a Fülöp-szigetek fővárosában. Aquino asszony elnöki beiktatása óta első ízben látott vendégül ilyen magas rangú külföldi politikust. Eközben nyilatkozatot tett közzé honolului szállásán a megbuktatott korábbi államfő, Ferdinand Marcos, mondván: továbbra is saját magát tekinti a Fülöp-szigetek elnökének, Aquino asszony kormánya pedig „nem más, mint diktatúra”. Fegyveres incidens Aszjutban (MTI) A felső-egyiptomi Aszjut városban titkosrendőrök rálőttek muzulmán diákok egy csoportjára. Az eseményről az állami MENA hírügynökség tájékoztatott. A városban, ahol Szadat meggyilkolása után, 1981-ben, kormányellenes zendülés robbant ki, ezúttal azért csaptak össze rendőrök és diákok, mivel a kereskedelmi akadémia hallgatói hirdetéseket ragasztottak ki és ezekben iszlám „vitaestre” toboroztak résztvevőket. A hallgatók — a MENA jelentése szerint — „brutalizálták” a rendőröket, akik végül is kénytelenek voltak fegyverüket használni. Egy diák — Saaban Abdel-Rahman nevezetű — fejlövést kapott. Húszévi börtönre ítélték a volt szudáni alelnököt (MTI) Húszévi szabadságvesztésre ítélte egy kartúmi bíróság vasárnap Omar El-Tajebet, Nimeri egykori első helyettesét. A volt alelnököt hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolták, és bűnösnek mondták ki köztulajdon eltulajdonításának, zsarolásnak és korrupciónak a vádjában is. Az El-Tajeb-féle per ezzel még nem zárult le véglegesen. Az ügyészség szerint a bukott tisztségviselő pénzt vett fel az amerikai CIA-tól azért, hogy a magát zsidó vallásénak valló, etiópiai falasa etnikum törzseit Szudánból Izraelbe csempészhették. Ha ebben elmarasztalják, halálra ítélhetik. Magyar Hírlap Húsvéti megemlékezések világszerte (Folytatás az 1. oldalról) templomban, amely a Jézus keresztre feszítésének és a vallás szerint feltámadásának feltételezett helyén épült. A misén mintegy ezer zarándok vett részt, a szokatlanul zord idő miatt kevesebb mint máskor. A jeruzsálemi ünnepségekre egyébként is a közel-keleti feszültség nyomta rá bélyegét: az esetleges merényletektől való félelem miatt jóval kisebb számban érkeztek zarándokok a városba, mint más években, s feszültté tette a légkört az arab kereskedők sztrájkja is, akik ezt a számukra egyébként jövedelmező napot használtak ki az izraeli megszállás elleni tiltakozásra. Ünnepi miséket tartottak Peking katolikus templomaiban is, több ezer hívő részvételével. Az ott élő külföldiek egy része különleges helyszínre, a fővárostól másfél órányi autóútra levő Nagy Falhoz utazott, hogy annak tetején rendezze meg a húsvéti ünnepi szertartást. A kínai katolikus egyház több millió követőt mond a magáénak. Megemlékeztek a húsvétról a Szovjetunió katolikus hagyományokat őrző területein is. Lettország templomaiban felolvasták a püspökök ünnepi üzenetét, amelyben az egyházi vezetők a béke, az emberek közötti együttműködés szükségességéről szóltak. A hagyományos húsvéti békemenetek majna-frankfurti központi szervező és információs irodája vasárnap közölte, hogy NSZK-szerte mintegy 80 ezren kapcsolódtak be 150 helyszínen a megmozdulásokba. Vasárnap a legnagyobb szabású rendezvények Duisburgban, Oberhausenben, Brémában és Bielefeldben voltak. Az idei békemegmozdulások részvevői elsősorban az amerikai űrhadviselés, a nyugatnémet—amerikai SDI-szerződés, a közép-európai rakétatelepítés és a nukleáris kísérletek ellen emelték fel szavukat. A nukleáris fegyverkezés ellenzői a közép-angliai Marvemben és a walesi Carmarthenben is tüntettek. Az utóbbiban mintegy négyezer ember alkotott élő láncot a helyi elöljáróság atombiztos óvóhelye körül, tiltakozva a nukleáris fegyverek ellen. A New York-i háborúellenes, vallási és egyetemi szervezetek által szervezett békemenetben több mint háromezren vonultak. Ahhoz a tudományos intézethez mentek, amely elsőként csatlakozott az SDI-terv kidolgozásához, hogy ,nemet’ mondjanak a világűr militarizálására. Az atomfegyver-kísérletek és a más országok belügyeibe való beavatkozás beszüntetését követelték a Chicago egyik főterén öszszegyűlt tüntetők. 17 amerikai békeszervezet vezetői által aláírt nyilatkozatot tettek közzé, amely hatékony megállapodást sürget a Szovjetunióval a kísérleti atomrobbantások betiltásáról. A békegyűlés szónokai elítélték a legutóbbi nevadai robbantást és felszólították az amerikai kormányt, hogy kövesse a Szovjetunió példáját. Loginov külügyminiszter-helyettes tájékoztatója A Varsói Szerződés budapesti ülése tovább gazdagítja az együttműködést Moszkvai tudósítóink telexjelentése. Mihail Gorbacsov a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legközelebbi, Budapesten tartandó ülése alkalmából Magyarországra látogat — közölte Vagyim Loginov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki hazánk felszabadulásának közelgő 41. évfordulója alkalmából fogadta a Moszkvába akkreditált magyar újságírókat. Bevezetőjében Loginov elisme réssel szólt a Magyar Népköztársaság bel- és külpolitikai eredményeiről. Emlékeztetett arra, hogy az SZKP XXVII. kongreszszusa állást foglalt a szocialista országokkal fenntartott sokoldalú kapcsolatok elmélyítése mellett. Az SZKP gondosan tanulmányozza más országoknak a szocializmus építésében szerzett tapasztalatait. A szocializmus sokszínű jelenség, amelynek építésében általános törvényszerűségek érvényesülnek, de sajátos nemzeti keretek között valósul meg — mondotta Loginov, hozzátéve: nincs univerzális modell, s a Szovjetunió célszerűnek tartja átvenni más országok tapasztalataiból a sajátos körülményeknek megfelelő elemeket. Hivatalos válasz még nem érkezett Washingtonból Mihail Gorbacsovnak arra a szombati javaslatára, hogy tartsanak rendkívüli szovjet—amerikai csúcstalálkozót — mondotta Loginov, — aki a Fehér Ház első nyilvános reagálását negatívnak értékelte. Továbbra sincs egyeztetett időpont Mihail Gorbacsov idei, tervezett washingtoni látogatására. A szovjet—kínai viszonyról szólva kijelentette: továbbra sem nevezhető jószomszédinak. A Szovjetunió sokat tesz a viszony javulásáért, de elvi kérdésnek tekinti, hogy ez nem jöhet létre harmadik országok rovására. Elégedetten szólt Loginov a gazdasági kapcsolatok bővüléséről, s elismeréssel nyugtázta, hogy Kína pozitívan reagált a január 15-i Gorbacsov-tervre. A Szovjetunió és Egyiptom kapcsolatainak légköre javulóban van — válaszolta egy kérdésre Loginov. Nemrég helyreállt a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintje. A napokban Egyiptomban járt szovjet parlamenti küldöttséget fogadta Mubarak elnök is, aki a két nép közötti örök barátság szimbólumának nevezte az asszuáni gátat. Jelenleg Moszkvában tárgyal az egyiptomi gazdasági miniszter — tette hozzá. Vagyim Loginov hangot adott annak a reménynek, hogy a Varsói Szerződés budapesti ülésszaka új részletekkel gazdagítja a január 15-i Gorbacsov-tervet, amely a tagállamok egymás közötti konzultációinak folyamatában alakult ki. A budapesti ülésszakon a szovjet delegációt Mihail Gorbacsov vezeti. Szalay Hanna, Szaniszló Ferenc Kadhafi ezredes a Szidra-öböl feletti líbiai felségjogok megvédését ígéri (AFP) A Szidra-öböl feletti líbiai felségjogok megvédését ígérte Moamer El-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője pénteken. A brit katonák Líbiából való kivonásának 16. évfordulóján mondott beszédében, a Szidra-öbölbeli amerikai támadást követő első nyilvános beszédében, a politikus tagadta, hogy az amerikai légitámadások bármilyen kárt okoztak volna a líbiai légvédelemben. Kadhafi éles figyelmeztetést intézett az arab országok, elsősorban Egyiptom címére, felszólítva őket az Egyesült Államokkal való bármiféle kapcsolat és együttműködés felmondására. Kadhafi Spanyolországot és Olaszországot is figyelmeztette arra, hogy a háború esetén Líbia a nevezett országok területén levő amerikai támaszpontokat hadműveleti célpontnak fogja tekinteni. Fernandez Ordonez, spanyol külügyminiszter szombaton „elfogadhatatlannak” nevezte a líbiai bejelentést. A külügyminiszter a madridi rádiónak nyilatkozva közölte: országa szuverenitását sértené egy, az amerikai támaszpontok ellen irányuló líbiai támadás, majd hozzátette, Madrid osztja az Európai Közösség azon álláspontját, hogy Tripoli jogtalanul tekinti felségvizeinek a Szidra-öblöt. A líbiai főváros egyetlen napilapja tegnap olyan jelentést tett közzé, amely szerint „világszerte megkezdődtek a „bosszúakciók” az amerikai célpontok ellen. A lap tudni véli, hogy Olaszországban több akciót hajtottak volna végre amerikai katonatisztek és követségi gépkocsik ellen, helyi diplomáciai források azonban határozottan cáfolták bármiféle támadás tényét. (AP) Az USA a jövőben is folytathat haditengerészeti manővereket a Líbia partjai mentén húzódó Szidra-öbölben — ezt helyezte kilátásba Richard Murphy, Reagan elnökhelyettes nemzetbiztonsági főtanácsadója legutóbbi tv-nyilatkozatában. Murhhy kijelentette: ha Kadhafi líbiai államfő továbbra is országa területi vizeinek tekinti az öblöt, az „Egyesült Államok ismét gyakorolni fogja jogait” a térségben. A politikus állítása szerint viszont Washington még nem dolgozta ki a következő akció végleges forgatókönyvét. Líbia „a legutóbbinál is keményebb választ ad” az amerikai flottának, ha az visszatér a Szidra-öbölbe — közölte a forradalmi vezetés egy tagja. Hamidi őrnagy, aki Trifoi korábbi líbiai külügyminiszter társaságában Abu Dzabiban tartózkodik, megismételte, hogy az amerikai haditengerészet nemzetközi vizeken, a Szidraöböl bejáratától északra támadta meg a líbiai őrhajókat. Fenyegető hangvételű tv-nyilatkozatot adott Michael Armacost amerikai külügyminiszterhelyettes is, arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok a líbiai államfő eltávolítására készül-e, közölte, „meg kell találnunk annak módját, hogy miként kezeljük Kadhafit”. Hozzátette: az Egyesült Államoknak máris „sikerült megszereznie egyéb országok támogatását ez ügyben”.