Magyar Hírlap, 1986. május (19. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

2 1986. május 1., csütörtök Száz órával a választás előtt Michael Graff és Kurt Waldheim nyilatkozata a Magyar Hírlapnak Munkatársunk, Kulcsár László jelenti Bécsből: Megkezdődött a visszaszámlá­lás Ausztriában. Mire e sorok megjelennek, nem egészen száz óra marad hátra az osztrák köz­­társasági elnökválasztás kezde­téig. Dr. Walter Jazek miniszteri tanácsos, a szövetségi belügymi­nisztériumban arról tájékoztatott, hogy a választásra jogosult (tehát 19 éven felüli) 5 436 729­­osztrák állampolgár 9 ezer szavazóhelyi­ségben döntheti el: Streyzert, Waldheimet, Schinzit vagy Blau­ Meissnert részesíti-e előnyben? Bécsben elég sok politikus, vá­lasztási szakértő, újságíró véleke­dik úgy, hogy nem lesz abszolút győztes az első fordulóban. Túl zaklatottak a kedélyek és túl megosztottak a választók ahhoz, hogy egyértelműen és döntő szám­ban bármelyik jelölt mögé fölso­­rakozzanak. Ezt a véleményt fej­tette ki szerdán a Magyar Hírlap munkatársának Sterk, az SPÖ- központ tájékoztatási főosztály­­vezetője, aki Steyrer dr. győzel­mét a második fordulóra „jósol­ta”. Dr. Michael Graff, az Osztrák Néppárt főtitkára másként ítéli meg a helyzetet, ő úgy véli, hogy Waldheim minden osztrák­ szá­mára elnökjelölt, és majdnem ugyanannyi szavazatra számíthat, mint három vetélytársra együtt­véve. Ráadásul még mintegy 300 ezer választó nem döntötte el, ki­re voksol vasárnap. Graff kijelentette, hogy a mos­tani választási küzdelem méltat­lan volt az osztrákokhoz, „a mo­dern Ausztria demokratikus, to­leráns hagyományaihoz”. Meg­döbbenését fejezte ki „az indula­tok elszabadulása, a külföldi be­avatkozási kísérletek miatt”. Em­lékeztetett, hogy dr. Erichschlä­­ger köztársasági elnök még ide­jében figyelmeztetett a józanság­ra, és az úgynevezett Waldheim­­dosszié tanulmányozása után alaptalanoknak minősítette a volt ENSZ-főtitkár elleni vádaskodá­sokat. Graff szerint „ország-világ előtt bebizonyosodott, hogy dr. Waldheim kezdettől igazat mon­dott: semmiféle háborús, vagy fajüldöző bűncselekmény sem ter­heli a lel­ki­ismeretét”. Kurt Waldheim az alsó-auszt­riai Gänserndorfban, majd Mis­­telbachban ismertette program­ját. A megbékélést, a haladást, közéleti tisztaságot szorgalmazó elnökjelölt szavait gyakran sza­kította meg taps és egyetértő él­jenzés. „Bízom honfitársaim jó­zan ítéletében, hogy eredmény­­hirdetés után ők is bízhassanak bennünk” — hangoztatta Wald­heim. A Magyar Hírlap munkatársa szerdán lényegében ugyanezt a kérdést tette fel Waldheimnek, amelyre korábban Steyrer, az SPÖ elnökjelölt­je válaszolt: mi­lyen külpolitikát várhat tőle meg­választása esetén Ausztria? Wald­heim szó szerint így fogalmazott: Az osztrák köztársaság alkot­mánya értelmében a szövetségi elnök képviseli hazáját a külföld előtt. Ez azt jelenti, hogy felada­ta a kapcsolatápolás a szomszé­dos országokkal is. Eleget kell tennie kellemes kötelességének, a Magyarroszággal kialakított kitű­nő kapcsolatok további erősíté­sének, bővítésének. Az államfő külügyi tevékenységének fontos része meghívás alapján a szom­szédok felkeresése, az onnan ér­kező partnerek, küldöttségek fo­gadása, tárgyalások folytatása. Nyilatkozataival is hozzájárulhat a jószomszédság további elmélyí­téséhez, erősítéséhez. Ne adj is­ten, az esetleges feszültségek megelőzését is segítheti saját sze­mélyes tapasztalatai, tárgyi tudá­sa felhasználásával — természe­tesen mindenkor szoros együtt­működésben, egyetértésben a szö­vetségi kormánnyal és külügy­minisztériummal. Kötelessége a széles nemzetközi tapasztalatokkal bíró szövetségi elnöknek a meglevő jó kapcsola­tokon túl újabbak kiépítése kö­zeli és távoli országokkal egy­aránt. Bécs, 1986. április 30. A tokiói értekezlet előtt­i hetek egyeztető tárgyalásat Pietsch Lajos, az MTI tokiói tu­dósítója jelenti. Már a tokiói hetes csúcsértekez­letet megelőző kétoldalú találko­zókon napirendre kerülnek mind­azok a gazdasági és kereskedelmi ellentétek, nézetel­tér­ések, ame­lyek jelenleg a hét vezető tőkés ország között fennállnak, és be­árnyékolják a konferencia remélt sikerét. Nakaszone japán m­iniszterel­­nök pénteken Craxi olasz kor­mányfővel, szombaton Reagan amerikai elnökkel, majd Jacques Delors-ral, az Európai Közössé­gek Bizottságának elnökével, va­sárnap pedig­­ közvetlenül a csúcs kezdete előtt Kohl nyugat­német kancellárral, Mulroney kanadai kormányfővel és Mitter­rand francia elnökkel találkozik. E találkozók célja az ellentétek lehetséges elsimítása — hangoz­tatták tokiói kormánykörökben. A csúcsértekezlet japán szóvi­vője szerdán a legfőbb gazdasági napirendi témák között említette a nemzetközi valuta­árfolyamok kérdését, az Egyesült Államokkal szemben 50 milliárd, az EGK-tag­államokkal szembeni 11 milliárd dollárt kitevő japán kereskedel­mi többletet, az amerikai költ­ségvetési hiányt, a magas nyugat­­európai munkanélküliséget, hoz­zátéve: e szerkezeti problémák megoldása együttes fellépést, alap­vető együttműködést követel. A csúcson várható egy politikai és egy gazdasági nyilatkozat el­fogadása, ezen kívül pedig olyan nyilatkozat közzététele, amely a nemzetközi terrorizmus elleni fel­lépéssel foglalkozik. HA TARTÓSAN TÍZ DOL­LÁR ALÁ esik az olaj világ­piaci ára, felül fogjuk vizsgál­ni kitermelési terveinket — kö­zölték március elején Moszkvá­ban. Hozzátéve, hogy ez eset­ben célszerűnek mutatkoznék egyfelől a tartalékolás, másfelől a kitermelt mennyiség telje­sebb feldolgozása. Egyik megfontolás sem új a szovjet energetikában. Abel Aganbegjan akadémikus már 1983 tavaszán azt hangoz­tatta magyar újságírók előtt Novoszibirszkben, hogy a meg nem újítható energiahordozók kiaknázásának növelésénél töb­bet ér a velük való takarékosko­dás. A megújult gazdasági ve­zetés egyik nagy figyelemmel hallgatott tanácsadója ezt még „csak” a kitermelés drágulása miatt tartott indokoltnak. Ada­tai szerint a szibériai olajbá­nyászat költségei 18 év alatt a hússzorosukra növekedtek. Azért, mert a jó lelőhelyeket hamar kitermelték, s emiatt nemcsak egyre északabbra kell menni az olajért, hanem mind több próbafúrás is jut egy ter­­melőkútra. Manapság minden 100 próbafúrásból már csak har­minc talál célba — tűnik ki egy másik akadémikusnak, Andrej Trofimuknak az EKO című folyóirat kerekasztal­­beszélgetésén elhangzott hozzá­szólásából. A KŐOLAJ MINÉL TELJE­SEBB FELDOLGOZÁSA iránti igény már az 1984 tavaszán ki­­dogozott szovjet távlati ener­getikai programban szerepelt. Minthogy a KGST-tagállamok kőolajfogyasztásának több mint 70 százalékát a közösség hatá­rain belül hozzák felszínre, cél­szerűnek mutatkozott erre a te­rületre is kiterjeszteni az együttműködést. A minél telje­sebb feldolgozás új technológiái­nak közös kidolgozása így be­került a KGST hosszúlejáratú komplex intézkedési tervébe, amelyet az 1984 októberében megtartott havannai tanácsülés hagyott jóvá. Az energiaszegény KGST-or­­szágoknak a Szovjetunió éven­te mintegy 84—85 millió tonna kőolajat szállít. Ez a mennyiség évek óta változatlan — jelen­tette ki még február közepén Oleg Bogomolov akadémikus. Vagyis nem befolyásolja a szovjet olajkitermelés de facto csökkenése. A kitermelési csúcsot 1983. képviselte 616 millió tonnával. A következő évben 613, tavaly pedig 595 millió tonna volt a ki­termelt mennyisége. Ez azonban még aligha tekinthető a szán­dékos konzerválás részének, mi­vel a tervszámok rendre maga­sabb előirányzatokat tartalmaz­tak, s az olajipar elmaradásai állami és pártfórumok sorozatos vizsgálódásainak, tanácskozásai­nak volt a témája. Így például két évvel ezelőtt az állami terv­bizottság kollégiuma kihelyezett ülést tartott Tyumenyben, a tel­jes szovjet kőolajtermelés 62 százalékát biztosító nyugat-szi­bériai olajvidék központjában. Arra kerestek választ a helyszí­nen, hogyan következhetett be a termelés csökkenése. A geoló­gusokat „helytelen prognózisok” miatt marasztalták el, a kiter­melőket pedig azért, mert sok olajat benne hagytak a kutak­ban. A lelőhelyek átlagos ki­­használtsági mutatója is alacso­nyabb a nemzetközi átlagnál. A KITERMELÉS GAZDASÁ­GOSSÁGA a jól értékesíthető olaj éveiben is követelmény volt, azóta meg különösen az. Ennek érdekében akarják nö­velni a próbafúrások „találati” arányát. A már idézett Trofi­­muk akadémikus szerint a több milliárd rubelre rúgó szovjet kutatási keret felét fordítják az olaj- és gázlelőhelyek feltárásá­ra, ennek 70 százalékát próba­fúrásokra, s ez — Trofimuk szerint — sok. Javítani kíván­ják a termelő kutak kihasznált­ságának fokát is, és új fúrógé­pek gyártása révén — lecke a gépiparnak — mélyebbre akar­nak hatolni a föld gyomrába, az egymás alatt fekvő rétegek kiaknázása céljából. Az Uralmas tervezőasztalatain már 4000— 6500 méter mélységig lehatoló fúrótornyok makettjeivel dol­goznak. A legmélyebb kutatófúrást a Kola-félszigeten végezték el, 12,1 km-ig. Igaz, nem kizárólag kőolaj után kutatva. Létezik ugyanis egy olyan hipotézis, amelyik elveti a szénhidrogé­nek biológiai eredetének elmé­letét. Az osztrák származású amerikai Thomas Gold szerint a kőolaj alkotóelemei lényegé­ben a Földdel együtt keletkez­tek, s a kőolaj létrejöttét a mélyben lévő nagy nyomás tet­te lehetővé. Eszerint csak ott tört volna felszínre, ahol vélet­lenül utat talált magának. Az amerikai Atlantic magazinban ismertetett feltevés szerint „úszunk az olajon”. Ha így volna, nem kellene félni a jövőtől, legalábbis, ami az olajkészletek kimerülését il­leti. Már Thomas Gold is hi­vatkozott szovjet geológusok beszámolóira, hipotézisének fel­állításakor. Alekszandr Jansin akadémikus, a szovjet tudomá­nyos akadémia egyik alelnöke mindenesetre arra hívja föl a figyelmet, hogy ami geológiai térkép eddig készült, az csak a földfelszínen, tehát a termé­szet „jóakaratából” véletlensze­rűen felbukkant ércekre, ásvá­nyokra, energiahordozókra vo­natkozott. Az igazi munka, boly­gónk mélységi feltérképezése még csak most kezdődött el, egyebek között a mesterséges holdak segítégével. A szovjet akadémikus természetesen sok­kal tartózkodóbb, mint az oszt­rák—amerikai tudós, de az ő szavaiból is kiviláglik, hogy több kőolajra és földgázra lehet számítani, mint amennyit je­lenleg becsülnek. Szalay Hanna Szovjet kőolajbányászat é­­ Jelen és távlatok Bizonytalanságok az arab csúcs körül Patak Károly, az MTI kairói tudósítója jelenti. Az Arab Liga tisztségviselői Tunéziában közölték: Moamer Kadhafi ezredes arra kérte az Arab Ligát, hogy rendkívüli csúcs­­értekezletét ne a marokkói Fez­ben tartsa meg, hanem a líbiai Szebha városban. A kérelmet hi­vatalos formában terjesztette elő. Ez — mondják Tuniszban — ar­ra vall, hogy ha mégis Fezben rendeznék meg az eseményt, a líbiai vezető távol maradna. Ha Kadhafi ezredes kitart szán­déka mellett, kétségessé válik, egyáltalán meg tudják-e tartani a csúcsértekezletet. Fodor György, az MTI bejrúti tudósítója jelenti: Damaszkusz kedvezően válaszolt Moamer Kadhafi javaslatára, hogy a rendkívüli arab csúcsértekezle­tet a líbiai Szebha városában tartsák meg. Ezt a szíriai diplo­mácia vezetője mondta. A szíriai külügyminiszter tulaj­donképpen a rendkívüli arab csúcstalálkozó elhalasztására tett javaslatot. „Ha a rendkívüli csúcstalálkozó nem azért ül össze, hogy a Líbia elleni amerikai ag­resszió sürgős kérdését megvitas­sa, s a találkozó nem líbiai terü­leten jön létre, akkor kívánato­sabb lenne megfelelő konzultációk után nem soronkívüli, hanem ren­des csúcstalálkozót tartani” — mondotta. Bejrúti megfigyelők szerint aligha valószínű, hogy a csúcs­­találkozóra a tervezett időpontban, május 3-án sor kerül. Ahmed Dzsibril, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért Fő­parancsnokság palesztin ellenállá­si szervezet vezetője Damaszkusz­­ban közölte, hogy rövidesen sor kerül a „frontországok’’ csúcsta­lálkozójára. Ezen a szíriai, líbiai, algériai és dél-jemeni államfők vennének részt, de ott lennének a Szíriához közel álló palesztin vezetők is. A terrorizmus ellen Genscher és Asszad belgrádi megbeszélése (MTI) Raif Dizdarevics jugo­szláv külügyminiszter szerdán megbeszélést folytatott Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel, aki azért ér­kezett váratlanul Belgrádba, hogy ott találkozzon Hafez Asszad szí­riai köztársasági elnök­kel. Genscher belgrádi sajtóértekez­letén állást foglalt Nyugat-Euró­­pa és az arab országok párbeszé­dének felélén­kítése mellett, hogy — mint mondotta — megakadá­lyozzák a közel-keleti válság to­vábbi eszkalációját, s ahol lehet, együttműködés jöjjön létre a ter­rorizmus elleni küzdelemben. Kijelentette: a szíriai államfő­vel sorra került váratlan találko­zója része­ a nyugat-európai kö­zösség ama törekvésének, hogy a „baráti, jó kapcsolatokat semmi se terhelje”. Genscher szerint Ha­fez Asszad egytértett ezzel az ér­tékeléssel. NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap A szovjet kormány a csernobili balesetről A radioaktivitás növekedése légterünkben nem számottevő (Folytatás az 1. oldalról) tévkedéseket, és meghatározták a tenni valókat. Intézkedéseket tettek a háttér­sugárzás szintje ellenőrzésének fokozására, az eddigi mintavételi helyek számának, a mérések gya­koriságának növelésére. Megállapították: a legfrissebb mérési adatok alapján a légkör és a környezet radioaktivitásának növekedése nem számottevő, a mért értékek alig térnek el a mindennapi értékektől. A szakértők elemezték a meteo­rológiai körülményeket, az előre­­jelzett és várható változásokat, és az esetleg bekövetkező légköri szennyeződés valószínűségét. Megállapították, hogy a meteoro­lógiai viszonyok függvényében a háttérsugárzás mértéke emelked­het, de a várható legmagasabb szint esetén sem éri el a kritikus értéket. (PAP) Az ukrajnai atomerőmű­ben bekövetkezett szerencsétlen­ség után a radioaktív sugárzás vizsgálatára és az óvintézkedések megtételére létrehozott lengyel kormánybizottság jelentése sze­rint az ország északkeleti terüle­te felett nagy magasságban radio­aktív felhő vonul át. A sugárzás, amelynek mértékét rendszeresen és megfelelő műszerekkel mérik, nem jelent veszélyt az egészség­re. Szerdán délelőtt a levegő ak­tív jódtartalma csökkent, és egyéb ártalmas elemek koncent­rációja sem emelkedett. (TASZSZ) A Szovjetunió Mi­nisztertanácsa szerdán ismerte­tett közleménye szerint a cserno­bili atomerőműben folytatódik a baleset következményeinek fel­számolása. Az intézkedéseknek köszönhetően csökkent a radio­aktív anyag kiválása. Mérséklő­dött a sugárzás erőssége az atom­erőmű körzetében. A szakemberek által végrehaj­tott ellenőrző mérések azt bizo­nyítják, hogy a nukleáris fűtő­anyag hasadási láncreakciója nem folyik, a reaktor lefojtott ál­lapotban van. Megkezdődött a szennyezett te­rületek megtisztítása. A munkák­ban különleges, korszerű és haté­kony műszaki eszközökkel felsze­relt alakulatok vesznek részt. Néhány nyugati hírügynökség olyan híreket terjeszt, hogy az atomerőműben keletkezett baleset során emberek ezrei haltak meg. Mint arról már a korábbi híradá­sok beszámoltak, valójában két ember vesztette életét. 197 sze­mélyt szállítottak kórházba, s kö­zülük negyvenkilencen a megfe­lelő orvosi vizsgálat után távoz­tak a kórházból. A körzetben levő vállalatok, kolhozok, szorhozak és intézmények folytatják normális tevékenységüket. A kijevi terület többi részén és Kijevben az atmoszférikus közeg állapota nem ad okot nyugtalan­ságra. Az ivóvíznek, valamint a folyók és a víztározók vizének minősége megfelel az előírt nor­máknak. Moszkvai tudósítónk, Szaniszló Ferenc telex jelentése. A szovjet televízió tegnap esti híradójának kommentátora hatá­rozottan cáfolta azokat a nyugati lapjelentéseket, amelyek a cser­nobili atomerőműben történt bal­eset kapcsán „áldozatok ezrei­ről”, illetve az erőmű teljes meg­semmisüléséről szólnak. A Kijevtől 130 kilométerrel északra található Csernobil atom­erőművének egyik blokkjában — emlékeztetett a szovjet tv — ed­dig ismeretlen okokból baleset történt, melynek következtében megrongálódott a reaktor egy ré­sze és bizonyos mértékű radio­aktív szennyeződés szivárgott ki. A Vremjában bemutatták a bal­eset következtében megrongáló­dott blokk fényképét. A rongáló­dás mértéke meglehetősen jelen­tős, ám — mint a kommentátor is megállapította — szó sincsen az erőmű teljes pusztulásáról, amint azt a nyugati tömegtájé­koztatás híreszteli. A helyszínen egyébként Borisz Scserbinát miniszterelnök-helyet­tes vezetésével politikusokból és a tudományos élet neves képvi­selőiből álló kormánybizottság tartózkodik. A radioaktív szeny­­nyeződéstől folyamatosan tisztít­ják meg a környéket, a munká­ban speciális egységek is részt vesznek. Négy közeli település la­kóit kitelepítették. VILÁGHÍRADÓ­­ 1 Az osztrák parasztok ismét lezárták a határátkelőket (MTI) Eredménytelenül végző­dött az osztrák mezőgazdasági és erdészeti miniszter, Günter Hai­den tárgyalása a burgenlandi pa­rasztokkal, akik mezőgazdasági gépeikkel Nickelsdorfnál újra el­zárták a magyar határhoz, He­gyeshalomra vezető nemzetközi főútvonalat. A tüntető gazdák Klingenbachnál a soproni határ­­átkelőhelyhez vezető utat is elzár­ták.Az osztrák—magyar határon szerdán este valamennyi többi ha­­tártákelőhelyen zavartalan volt a forgalom, így Kópháza—Deutsch­­kreutznál, Kőszegnél, Búcsúnál, Toronynál és Rábafüzesnél. Bécs felé lehetőség van Pozsony érin­tésével átjutni Ausztriába. Provokáció Varsóban (PAP) A varsói központi pá­lyaudvar egyik mozgólépcsőjén kedden felrobbant egy röplapok szétszórására készített szerkezet. A robbanás miatt négy gyerek égési sérüléseket­ szenvedett. Szovjet—indiai eszmecsere (TASZSZ) A megbeszélések eredményeit összegző jegyző­könyv aláírásával ért véget Új- Delhiben a szovjet—indiai gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi vegyesbizottság tizedik ülése. A jegyzőkönyvet a bizottság két társelnöke, Ivan Arhipov, a Szovjetunió első miniszterelnök­helyettese és Báli Ram Bhagat India külügyminisztere írta alá. Ivan Arhipovot fogadta Rad­­zsiv Gandhi kormányfő és Zail Szingh államfő. Weinberger és a SALT-2 (AP) Az amerikai fegyverek korszerűsítését és a nukleáris rakéták számának megállapítá­sát nem a SALT-2 szerződés előírásai szabják meg, hanem az, hogy az amerikai kormány katonai szempontból mit tart a legjobbnak, a költségeket tekint­ve pedig a leghatékonyabbnak. Ezt hangsúlyozta Caspar Wein­berger amerikai hadügyminisz­ter, amikor hivatalosan megerő­sítette, hogy döntés született két Poseidon típusú atomtengeralatt­járó leszereléséről. Weinberger azt is hangsúlyoz­ta, hogy Ronald Reagan hasonló szempontok alapján fog dönteni arról, folytassák-e a B—52 tí­pusú bombázó repülőgépek fel­szerelését levegőből indítható szárnyas rakétákkal. Lemondott a norvég kormány (MTI) Kaare Willoch norvég kormányfő benyújtotta három­párti kisebbségi kormánya le­mondását Olaf királynak. Erre azután került sor, hogy szer­dán hajnalra virradóan a par­lament 79:78 arányban leszavaz­ta a jobbközép kormány törvény­­javaslatát a parlamentben. A javaslat a benzinár emelését cé­lozta az olajár-esés miatt erő­sen lecsökkent állami jövedelmek pótlására. Több mint négy év óta először landolt menetrendszerű szovjet gép a washingtoni Dulles repülőtéren. Az Aeroflot hetenként négy járatot indít New Yorkba és Washing­tonba. Az amerikai légitársaságok közül a Panamerican gépei közle­kednek majd Moszkvába, illetve Leningrádba. Az első járattal szovjet küldöttség érkezett az amerikai fővárosba, Mihail Tyimofejev polgári repülésügyi miniszterhelyettes vezetésével. Képünkön nem ők, hanem névtelen utasok egy csoportja látható. MTI Külföldi Képszerkesztőség

Next