Magyar Hírlap, 1986. július (19. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

Vita a családjogi törvény módosításáról (3. oldal) Iskolapéldák Nógrádból Csak napközben ne adjanak kilépőt (4. oldal) Kockázatos a takarékoskodás Az őszi árpa magtárban van és a legtöbb mezőgazdasági nagy­üzemben ezekben a napokban elkezdik a búza aratását. A nagy teljesítményű gépparknak köszönhetően 15-20 nap alatt be is fejezik. Hogy milyen ter­més várható? Ne foglalkozzunk jóslással, pár hét és minden ki­derül. Egy dolog azért máris bi­zonyos: túl nagy meglepetés nem várható. Ha a magyar me­zőgazdaságnak nem is sikerült teljes mértékben függetleníteni az időjárástól a gabona termés­­eredményeket, a fejlett termelé­si tényezőknek köszönhetően a termés szélsőséges ingadozása már a múlté. Persze csak akkor, ha ezeket a fejlett termelési tényezőket ki­vétel nélkül alkalmazzák a me­zőgazdasági üzemek Mert a műtrágya használatával mintha gondok volnának. Mint a közel­múltban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban elmondották, az utóbbi időben a műtrágya-felhasználás a 1é év­vel ezelőtti szintre esett vissza. Ez pedig a mai terméshozamok mellett rendkívüli kockázatokat rejt magában. Ugyanis ha a ta­lap tápanyaghiányos, a rajta lé­vő növénykultúra rendkívül ki­szolgáltatottá válik például az időjárás szeszélyeinek Elegendő például egy gyenge aszály - amely normál körülmények kö­zött legföljebb néhány tized ton­nát forogna le a búza hektáron­kénti hozamából - és szinte megsemmisülhet a termés. És ez óriási kockázat. Megengedhe­tetlenül nagy. A műtrágya-felhasználás visz­­szaesésének oka nem más, mint a rosszul értelmezett takarékos­kodás. A mezőgazdasági üze­mek nagy része tavaly csekély nyereséggel volt kénytelen meg­elégedni és az esetek egy ré­szében még ez is csak a ter­melési költségek minimálisra szorításával volt lehetséges. És hát a műtrágya bizony jelentős költségtényező. Ráadásul olyan, amelyet rendkívül egyszerűen meg lehet topantani. Nem veszik meg és kész. Persze rengeteg költség meg­takarítható a talajmunkák, a betakarítás jobb megszervezé­sével, a laza állattartási tech­nológiából adódó takarmány­­pazarlás megszüntetésével, az állattenyésztés higiénés helyze­tének javításával. Csakhogy ez bonyolult, nagy felkészültséget, rengeteg munkát igénylő fel­adat. Ha nem szórják ki a mű­trágyát, vagy csak kevesebbet szórnak ki, azt senki nem veszi észre, szerencsés körülmények között a növény sem. Van a ta­lajban elég tartalék ... És ha elfogy? És ha a körül­mények balszerencsésen alakul­nak? A MÉM főosztályvezetője az effajta spórolást a háború előtti nagybérlők rablógazdál­kodó gyakorlatához hasonlította. Erős minősítés. De lehet, hogy nem alaptalan? Gádor Iván Kormányalakítási tárgyalások Rómában (MTI) Francesco Cossiga olasz államfő hétfőn megkezdte kor­mányalakítási tanácskozásait a közélet vezető személyiségeivel. E tanácskozások keretében tárgyalt a volt köztársasági elnökökkel, így Sandro Pertinivel, majd a parla­ment két házának elnökeit fogad­ta. Cossiga elnök kedden találko­zik a parlamentben képviselt pártok küldöttségeivel, s várha­tóan szerdán adja ki a kormány­alakítási megbízást. 19. évfolyam, 153. szám POLITIKAI NAPILAP 1986. július 1., kedd Mihail Gorbacsov beszéde a LEMP X. kongresszusán A Szovjetunió a párbeszéd híve Zbigniew Messner beszámolója a társadalmi és gazdaságpolitikai célokról Hétfőn Varsóban a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának második napján folytatódott a vita a Központi Bizottság vasárnap elhangzott beszámolójáról. A délelőtti órákban kilenc küldött szólalt fel. Ezután került sor a nap legnagyobb érdeklődés­sel várt eseményére, Mihail Gorbacsovnak, a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB főtitkárának fel­szólalására. A beszédet, amelyet a lengyel televízió egyenes adásban közvetített, többször szakította meg a kongresszusi küldöttek hosszan tartó tapsa. Mihail Gorbacsov beszéde után a tanácskozás so­­ ros elnöke mondott köszönetet a kongresszushoz intézett meleg szavakért és a küldöttek nevében sok sikert kívánt a szovjet népnek az SZKP XXVII. kongresszusán kitűzött célok megvalósításához. Ezt követően folytatódott a Központi Bizottság beszámolójának megvitatása. Az ebédszünetet követően elsőként Zbigniew Messner, a Minisztertanács elnöke, a LEMP KB PB tagja mondott beszédet. Az 1986—90-es gazda­sági, társadalmi feladatok tervét ismertette. A dél­utáni ülésen hat felszólaló fejtette ki véleményét a Központi Bizottság vasárnap előterjesztett beszá­molójáról. (TASZSZ) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB nevében szívből Üd­vözölte a lengyel kommunisták tanácskozását, az egész bar­á­ti len­gyel népet, majd — egyebek kö­zött — kijelentette: A LEMP X. kongresszusára az ország történelmének felelősség­­teljes szakaszában került sor. Ez a tanácskozás összegzi egy olyan periódusnak a tapasztalatait, amelyet az éles eszmei-politikai összetűzések, a helyzet normali­zálásáért folytatottt nehéz harc, a kibontakozás perspektíváinak feltárása jellemzett. „A történtek osztálytartalma közel sem volt mindig és min­denki számára nyilvánvaló. De ez nem változtat a lényegen. Vég­ső soron magáért a szocializmus létezéséért folyt a harc Lengyel­­országban. A szocialista Lengyel­­ország kiállta a próbát — ez a legfontosabb eredmény, amellyel a küldöttek erre a kongresszus­ra érkeztek, s amihez ma teljes joggal gratulálhatunk Önöknek" — mondta az SZKP KB főtit­kára. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy a szovjet kommunisták mint elvtársak érdekeltek a LEMP kongresszusán megfogalmazódó elképzelések és kezdeményezések sikerében, abban, hogy Lengyel­­ország erős, független szocialista állam, a szocialista közösség ak­tív tagja, szilárd láncszeme le­gyen. „Lengyelország és a Szovjet­unió — a két legnagyobb európai szocialista állam — szoros együtt­működése, szövetsége elengedhe­tetlen feltétele országaink sikeres fejlődésének, Európa stabilitásá­nak és békéjének" — mondta. A továbbiakban Mihail Gorba­csov részletesen elemezte azt a válságot, amely a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek ele­jén megrázta az egész lengyel tár­sadalmat. Rámutatott, hogy ez a válság nemcsak a belső ellent­mondásokat tükrözte, hanem ma­gában foglalta a két rendszer mai harcának minden bonyolultságát is, kiélezett formában vetette fel mindazokat a problémákat, ame­lyekkel a szocializmus, fejlődésé­nek mostani nagyon összetett sza­kaszában szembe kerül. „A len­gyelországi válság tanulságai ép­pen ezért nem csak a lengyel kommunisták számára fontosak" — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov. „A leglényegesebb tapasztalat az, hogy a lengyel események — minden bonyolultságuk és sokré­tűségük ellenére — világosan be­bizonyították: a szocializmus mély gyökereket vert, országaink dol­t Folytatása a 2. oldalon) Atomenergetika Szovjet javaslatok az együttműködésre (TASZSZ) A Szovjetunió to­vábbra is fejleszteni kívánja atomenergia-iparát és ehhez alap­vető feltételnek tartja az atom­erőművek működési biztonságá­nak növelését — mondta a TASZSZ tudósítójának Andro­­nyik Petroszjanc, a Szovjetunió Állami Atomenergia-bizottságá­nak elnöke. Petroszjanc közölte, hogy a Szovjetunió javaslatokat készít elő az atomerőművek biztonsá­gának fokozásában való nemzet­közi együttműködésre, a Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) határozatának megfele­lően. Szovjet szakemberek rend­kívül fontosnak tartják például, hogy nemzetközi normákat és utasításokat rögzítsenek az atom­erőműveik üzemeltetésére, és hoz­zanak létre tájékoztatási rend­szert a balesetekről való értesí­tésre. Szerződést kell előkészíte­ni az atomerőművek elleni táma­dások mellőzéséről és egyez­ményt kell kötni a nukleáris anyagok és berendezések fizikai, védelméről is — mondta Petrosz­janc. Az IAEA ez év végén vagy a jövő év elején tervezi megtartani a nukleáris objektumok biztonsá­gával foglalkozó nemzetközi kon­ferenciáját. Hétfőn délután az Országos Kardiológiai Intézet udvarán Hutás Imre államtitkár felavatta Borsos Miklós a Szív című szobor­kompozícióját. A művész mellett Aczél György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja Fotó: Sárközy György Magad uram? (5. oldal) Mától: új illetékek (6. oldal) Új rovatunk: Nyár '86 (7. oldal) Magyar-szovjet kormányközi bizottság ülésszaka A Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-tudományos Együtt­működési Kormányközi Bizott­ság hétfőn, Moszkvában, a KGST székházában megkezdte 35. ülés­szakát. Az ülésszakon részt vevő tárgyalóküldöttségeket Marjai József, a Minisztertanács elnök­­helyettese és Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a bizottság két társelnöke vezeti. A magyar küldöttség tagja Kapolyi László ipari miniszter. Az ülészak mun­kájában részt vesznek a központi irányító szervek vezető munka­társai, szovjet nagyvállalatok ve­zetői. Az ülészak központi feladata, konkrét, intézkedések kidolgozá­sa az ez év júniusi budapesti leg­felső szintű megbeszéléseken megfogalmazott célkitűzések megvalósítására. (MTI) Rektori, egyetemi tanári kinevezések •• ünnepség a Parlamentben Rektori, egyetemi tanári kine­vezések átadó ünnepségét tartot­ták hétfőn a Parlament kupola­­csarnokában. A Minisztertanács a rektori teendők ellátása alól — munkás­ságuk elismerése mellett — fel­mentette dr. Czibere Tibort, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektorát, dr. Dimény Imrét, a Kertészeti Egyetem rektorát, dr. Endrőczi Elemért, az Orvosto­vábbképző Intézet rektorát. A kormány a rektori teendők ellá­tásával megbízta Kovács Feren­cet a Nehézipari Műszaki Egye­temen, dr. Kulka Frigyest az Orvostovábbképző Intézetben, dr. Szilárd Jánost a Szegedi Orvos­tudományi Egyetemen, dr. Ta­mási­ Istvánt a Kertészeti Egye­temen. A Minisztertanács meghosz­­szabbította rektori megbízatását dr. Szász Gábornak, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, dr. Ujfalussy Józsefnek, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskolán. A Minisztertanács egyetemi tanár­rá nevezte ki dr. Altorjay Ist­vánt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Arató Pétert, a Budapesti Mű­szaki Egyetem egyetemi docen­sét, dr. Benedek Györgyöt, a Sze­gedi Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Berentey Ernőt, az Orvostovábbképző In­tézet egyetemi docensét, dr. Biacs Pétert, a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutató Intézeté­nek főigazgatóját, dr. Dobozi Attilát, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem egyetemi docensét, dr. Domokos Pétert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egye­temi docensét, dr. Faller Józse­fet, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem egyetemi docensét, Farkas Józsefet, a MÉM Köz­ponti Élelmiszeripari Kutató In­tézetének tudományos igazgató­­helyettesét, Fehér Istvánt, a pé­csi Janus Pannonius Tudomány­­egyetem egyetemi docensét, dr. Gyurján Istvánt, az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem egyete­mi docensét, Harsányi Ivánt, az MSZMP KB Politikai Főiskolájá­nak egyetemi docensét, Horváth Ádámot, a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola mellékfoglalko­zású egyetemi docensét, dr. H. Tóth Imrét, a József Attila Tudo­mányegyetem egyetemi docensét, Huszár Ernőt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Joó Ist­vánt, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Orszá­gos Földügyi és Térképészeti Hi­vatalának főosztályvezetőjét, dr. Keszthelyi Gusztávot, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem egyetemi docensét, Kovács Jánost, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem egyetemi docensét, dr. Kovács Sándor Ivánt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi do­censét, dr. Lovas Istvánt, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézeté­nek kutatóprofesszorát, Magyar Miklóst, a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem egyete­mi docensét, dr. Máté Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóinté­zetének programiroda­ vezetőjét. A Minisztertanács egyetemi ta­nárrá nevezte ki dr. Molnár Bé­lát, a József Attila Tudomány­­egyetem egyetemi docensét, dr. Morvay Józsefet, a Szegedi Or­vostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Muszpek Lászlót, a Debreceni Orvostudományi Egye­tem egyetemi docensét, Novotni Zoltánt, a Nehézipari Műszaki Egyetem egyetemi docensét, dr. Nyíri János Kristófot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egye­temi docensét, dr. Nyúl Emilt, az MSZMP KB Politikai Főiskolá­jának egyetemi docensét, Orosz Istvánt, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem egyetemi docensét, Pálffy Istvánt, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi do­censét, dr. Rákóczi Ferencet, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem egyetemi docensét, dr. Rét­helyi Miklóst, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Ritoók Zsigmondot, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem tudományos főmunka­társát, Ruszoly Józsefet, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem egye­temi docensét, dr. Spät Andrást, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Somló Jánost, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Számítástechni­kai és Automatizálási Kutatóin­tézetének főosztályvezetőjét, dr. Szederkényi Tibort, a József Attila Tudományegyetem egyete­mi docensét, dr. Székely Józse­fet, a Pécsi Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, Tóth Tibort, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem könyvtárának főigazgatóját, dr. Vadon Gábort, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyetemi docensét, dr. Vetési Ferencet, az Állatorvos­­tudományi Egyetem egyetemi docensét, Zeller Gyulát, a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem egyetemi docensét, dr. Zol­tán Örs Tamást, a Szegedi Or­vostudományi Egyetem egyetemi docensét. A kinevezési okiratokat Csehák Judit miniszterelnök-helyettes adta át. A kinevezési ünnepsé­gen jelen volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. (Folytatása a 1. oldalon) Csehák Judit beszédét mondja Fotó: MTI

Next