Magyar Hírlap, 1986. október (19. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

Középpontban a telefon (4. oldal) Varázsszám (5. oldal) Moziműsor (7. oldal)Munu Ifuv Ők ketten­­ és a milliók A szovjet hírügynökség kedden szinte egyidejűleg adott jelen­tést a reykjavíki munkatalálko­zóról született megállapodásról és arról, hogy megegyeztek egy Moszkvában letartóztatott ame­rikai újságíró, illetve egy New Yorkban őrizetbe vett szovjet diplomata hazautazásáról. Az egyidejűség természetesen nem véletlen, s noha a Danileff-Za­­harov-ügy lezárása örvendetes, mégsem tudok felhőtlenül örül­ni. Mert voltaképpen mégiscsak az történt, hogy a két férfi és további 25 diplomata sorsával kapcsolatos lázas diplomáciai tevékenység hetekig hátráltatta a megegyezést az olyan talál­kozóról, amelyen milliók sorsáról folyik a párbeszéd. Persze mindenki tudta, a Moszkvában kémkedésért letar­­tóztatott Danileff és a Washing­tonban fogva tartott Zaharov esetének jelentősége jóval túl­nőtt személyes sorsuk alakulá­sán, dolguk rendezése két, amúgy is szemben álló fél új­keletű vitatémája lett. Olyan botrány, amelynek a felszá­molása nélkül aligha lehetett volna tárgyszerű hangnemet megütni akár stratégiai kérdé­sekről is. Hírszerzés, amíg ön­álló országok és érdekek létez­nek, bizonyára mindig is lesz. Ezen általában nem is szoktak fennakadni az érintett államok. Más kérdés persze, ha egy ma­gát független újságírónak dek­laráló személyről derül ki, hogy hírszerző hivatal­nak dolgozik A dolog, pontosabban Daniloff személye - mégha az orosz származású újságíró U. S. News and World Report-beli teljesít­ménye szakmai elismerést vált is ki - mégsem ért meg ennyit. És ezt minden bizonnyal tudták azok is, akik ezt az esetet kül­ügyminiszteri tárgyalások témá­jává degosztották. Hasonlóan mesterkélt probléma a huszonöt szovjet ENSZ-diplomata „ügye”, hiszen az indok, mely szerint ők létszámfölöttiek, nem állja meg a helyét. Azt pedig, hogy kém­kedtek, ez esetben bizonyítani sem próbálták Kérdéses nem is nagyon lehe­tett a megegyezés. Igaz, csak a huszonnegyedik órában szü­letett meg, közvetlenül Sevard­­nadze Kanadába utazása előtt. Talán eleve ezt tartalmazta a munkatalálkozó előkészítésének Washingtonban megkomponált korenog­ráfiája? Tény, hogy a „Danileff-Zaha­­rov-ügynek” rengeteg ágas-bo­­gas jogi, diplomáciai és emberi vetülete volt, amelyeket a megol­dásnál figyelembe kellett venni. Senkinek a presztízse sem szen­vedhetett csorbát. Ezeket az el­­várásokat illetően a külügymi­niszterek valóban alapos mun­kát végeztek. És azok a milliók, akik az elmúlt napokban úgy érezték, hogy reményeiket csor­bították, a megoldás láttán csak azt kívánhatják, hogy a koráb­biakban tanúsított körültekintő döntéshozatal jellemezze a szov­jet-amerikai párbeszéd legfelső­szintű szakaszát is, amikor vég­re a lényeges dolgokról esik majd szó. Nonn V. György Az SZKP KB határozata Gorbacsov beszédeiről (MTI) Az SZKP Központi Bi­zottsága határozatot fogadott el Mihail Gorbacsovnak a kraszno­­dari és sztavropoli határterületen szeptember 17—19-én tett látoga­tása eredményeiről. A határozat hangoztatja azok­nak a­ megállapításoknak és kö­vetkeztetéseknek elvi jelentőségét, amelyek a felkeresett területek pártmunkásaival és dolgozóival tartott találkozókon elhangzottak. 19. évfolyam, 231. szám Október 11-12: Reykjavikban találkozik Gorbacsov és Reagan (MTI) Megállapodás született arról, hogy Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan, az Egyesült Államok elnöke ok­tóber 11-én és 12-én Reykjavíkba, Izland fő­városában találkozót tart — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, s Ronald Reagan e javaslatot elfogadta. A reykjavíki találkozó része azoknak az elő­készületeknek, amelyek Mihail Gorbacsov Egye­sült Államokban teendő látogatását szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985. novemberében, Genf­ben állapodtak meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok há­lásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reyk­­javiki találkozó megrendezésére — tette hozzá a TASZSZ. (Reagan elnöknek, Sevardnadze és Schultz külügy­minisztereknek az eseménnyel kapcsolatos megálla­pításait lapunk 3. oldalán olvasható tudósításában közöljük.) POLITIKAI NAPILAP 1986. október 1., szerda Lázár György befejezte belgiumi látogatását Miniszterelnökünk a belga uralkodónál - Megbeszélések Albert herceggel A magyar kormányküldöttség hazaérkezett Budapestre kiküldött munkatársunk, Pintér Dezső telefonjelentése Brüsszelből. Kedden, hivatalos belgiumi látogatásának második napján, délelőtt tíz órakor Lázár Györ­gyöt, a Minisztertanács elnökét, a Brüsszel-palotában fogadta I. Baudouin király. A terve­zettnél hosszabb audienciát szí­vélyesnek, érdemi légkörűnek minősítették. Az 56 éves­­király 1951 nyarán lépett trónra, mi­után atyja, III Leopold lemon­dott javára a koronáról. I. Bau­douin a zürichi egyetemen ta­­materi aztika és­ fizika .S­za­kon szerzett diplomát. Lázár Gyöngy útja a Brüsz­­szel-palotából a városházára vezetett, ahol H. Broudon pol­gármester fogadta és köszön­tötte a kormány elnökét, va­lamint feleségét. Meleg hangú üdvözlő beszédében kijelentet­te, hogy a magyar kormány­fő belgiumi látogatása a kap­csolatok nyitottságát, a kölcsö­nös megértést szolgálja, a tár­gyalások jó szolgálatot tettek és tesznek az európai béke ügyének is. Kijelentette: ,,a huszadik század vége felé lát­nunk kell, hogy kölcsönös kö­vetelmény a technológiai fej­lesztés, a külkereskedelem bő­vítése és a kulturális kapcso­latok megsokszorozása”. H. Brondon szólt arról, hogy a brüsszeli városházán számos magyar küldöttséget üdvözöl­tek a korábbi években és ma­guk is jártak Budapesten, to­vábbá más magyarországi vá­(Folytatása a 3. oldalon) Lázár György Baudouin belga király társaságában Losonczi Pál programja Borsod megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke kedden kétnapos látogatásra Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megyébe érkezett. Miskolcon, a megyei pártbizottság székházá­ban a vendéget Fejti György első titkár és Ladányi József a me­gyei tanács elnöke fogadta, majd a megye vezetői tájékoztatták az Elnöki Tanács elnökét a terület gazdasági, társadalmi helyzetéről, a párt- és tanácsi szervek munká­járól, az ipari, a mezőgazdasági termelés eredményeiről és gond­jairól A tájékoztatást követően Loson­czi Pál a megye vezetőinek kísé­retében Szerencsre utazott, ahol a cukorgyár és az Édesipari Vál­lalat dolgozóinak munkájával is­merkedett. A vendéget Pál György, a Cukorgyár és Kovács György, az Édesipari Vállalat igazgatója kalauzolta. Pál György elmondta, hogy az egy héttel ez­előtt kezdődött cukorrépa-feldol­gozási szezon eddig eltelt napjai­ban a munka tervszerűen folyt. Az idei 90 naposra tervezett kampány során 382 ezer tonna cukorrépát dolgoznak majd fel, s 43 ezer tonna cukrot állítanak elő. Mind­ezen túl 140 ezer tonna répasze­letet biztosítanak takarmányozás céljára a mezőgazdasági üzemek­nek Kovács György, a Szerencsi Édesipari Vállalat igazgatója ar­ról számolt be az Elnöki Tanács elnökének, hogy a 2500 dolgozója évente több mint 22 ezer tonna csokoládé- és cukorfélét készít. A belföldi igények kielégítésén túl mintegy másfél millió dollár ér­tékű árut exportálnak. A rövid tájékoztatást üzemlátogatás követ­te Az üzemlátogatást követően Losonczi Pál a Szerencsi Cukor­gyár és a Szerencsi Édesipari Vál­lalat tanácsának tagjaival és szo­cialista brigádvezetőkkel találko­zott. Az Elnöki Tanács elnökének út­ja ezután a Tokaj-hegyaljai Ál­lami Gazdasági Borkombinát tolcs­­vai üzemébe vezetett, ahol Mitró László vezérigazgató adott átte­kintést a gazdaság munkájáról, eredményeiről, a történelmi bor­vidéken folyó termelés és telepí­tésfejlesztési tervekről és felada­tokról. Az Elnöki Tanács elnöke szerdán folytatja Borsod megyei programját. (MTI) Szívélyes elvtársi légkörben Kádár János megbeszélései Alessandro Naftával Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt a Központi Bizottság szék­házában megbeszélést folytatott Alessandro Naftával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tar­tózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a két párt vezetői vé­leményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának feladatairól. Sürgették a fegyver­kezési verseny további kiszélesí­tésének megakadályozását, és ál­lást foglaltak ,amellett, hogy a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén mielőbb konkrét megálla­podások szülessenek. Méltatták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irányú erőfeszítéseit, és üdvö­zöltek minden erre vonatkozó konstruktív kezdeményezést, bár­kitől is származzék. Különösen nagyra értékelték a Szovjetunió egyoldalú döntését a nukleáris robbantások felfüggesztéséről. Megállapították, hogy a nem­zetközi béke és biztonság szem­pontjából különös jelentősége van az össz-európai párbeszédnek, amelyet a helsinki folyamat ke­retében a résztvevő államok a fe­szültség és a bizalmatlanság csök­kentéséért, az együttműködés bő­vítéséért folytatnak. Üdvözölték a stockholmi tanácskozás eredmé­nyes befejezését és kifejezték re­ményüket, hogy a november ele­jén kezdődő bécsi utókonferencián lehetőség nyílik az enyhülés újabb területekre való kiterjesztésére. Kölcsönös egyetértésben nagy­ra értékelték a kommunisták, más baloldali erők, a különböző de­mokratikus szervezetek és a széles társadalmi bázisra épülő háború­ellenes mozgalmak erőfeszítéseit. Ezeket az erőket, szervezeteket és mozgalmakat a jelenkor fontos tényezőinek tekintik. Állást fog­laltak a kommunista, a szocialista és szociáldemokrata pártok kap­csolatainak elmélyítése mellett, és síkraszálltak minden olyan erő szolidaritásáért, amely a békéért, a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért és függetlenségéért küzd. Kádár János és Alessandro Natta kölcsönösen tájékoztatta egymást az MSZMP és az OKP helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Áttekintet­ték a két párt közötti hagyomá­nyosan jó kapcsolatokat, és meg­elégedéssel állapították meg, hogy a magyar és az olasz kommunis­ták együttműködése eredménye­sen járul hozzá a két nép közötti barátság erősítéséhez, a két or­szág közötti kapcsolatok fejlődé­séhez és az európai béke, a népek közötti barátság ügyéhez. A megbeszélésen részt vett An­tonio Rubbi, az OKP vezetőségé­nek tagja, a KB nemzetközi osz­tályának vezetője és Renato Sand­­ri, a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A találkozót követően Kádár János ebédet adott Alessandro Natta tiszteletére, amelyen ma­gyar részről jelen volt Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Szű­rös Mátyás, a KB titkára és Ge­cse Attila, olasz részről az OKP főtitkárának kíséretében lévő Antonio Rubbi és Renato Sandri. (MTI) MTI Fotó: Manek Attila Várkonyi Péter ú­ külügyminiszter beszéde az ENSZ-ben Tevékeny részt vállalunk a világbéke és a nemzetközi biztonság erősítéséből Az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán tegnap délelőtt (közép­­európai idő szerint délután) szólalt fel a magyar külügyminisz­ter, Várkonyi Péter. Ismertette országunk álláspontját a leg­fontosabb nemzetközi kérdésekben. (MTI) A magyar külügyminisz­ter az ENSZ-közgyűlésen tegnap elhangzott felszólalásában min­denekelőtt üdvözölte és jó kíván­ságait fejezte ki a 41. ülésszak megválasztott elnökének. Biztosí­totta őt, hogy felelősségteljes mun­kájában mindig számíthat a ma­gyar küldöttség építő együttmű­ködésére, támogatására. Várkonyi Péter ezután emlé­keztetett arra, hogy egy évvel ez­előtt, az ENSZ fennállásának 40. évfordulóján átfogóan értékelték a szervezet több évtizedes tevé­kenységét, és a nemzetközi poli­tika rendszerébe betöltött szere­pét. — Az a tény, hogy ez alka­lomból a tagállamok, köztük a Magyar Népköztársaság képvise­lői egybehangzóan megerősítették elkötelezettségüket az ENSZ Alap­okmányában foglalt elvek és célok iránt — mondta —, véleményem szerint mind a jelen közgyűlés, mind a jövő szempontjából nagy jelentőségű. Akkor valamennyien kifejezésre juttattuk érdekeltsé­günket és együttműködési készsé­günket a világpolitika e maga ne­mében egyedülálló, mással nem helyettesíthető fórumának mun­kájában, és ebben a szellemben szorgalmaztuk a szervezet haté­konyságának javítását, tekinté­lyének növelését. A Magyar Népköztársaság kor­mányának meggyőződése, hogy a világszervezet előtt ma nagy fel­adatok állnak. Nagyobbak és sok­rétűbbek, mint azt az ENSZ lét­rehozásakor az alapítók feltéte­lezhették. A jövő nemzedékeinek megóvása a háború borzalmaitól ma a nukleáris háború megaka­dályozását, az emberiség egészé­nek megmentését, létének fenn­tartását, az emberi civilizáció megőrzését jelenti. Meggyőződé­sünk, hogy a nukleáris háború elkerülhető, s ebben az ENSZ je­lentős szerepet játszhat. De kül­detését a világszervezet továbbra is csak akkor teljesítheti, ha a tagállamok az alapításakor meg­hirdetett elvek és célok által meg­határozott úton haladnak. Ez az út a jelenlegi, feszültségektől ter­hes nemzetközi helyzetben még kevésbé lehet, mint az elmúlt negyven évben bármikor, a konf­rontáció veszélyes politikája, a fegyverkezési verseny folytatása, az egyenlőtlen, hátrányosan megkülönböztető gazdasági kap­csolatok terjedése, és általában a huszadik század emberéhez mél­tatlan viszonyok létrehozása. Ne­künk az egyenjogú, gyümölcsöző (Folytatása a 2. oldalon) Rétközben: Drágább IBUSZ-utak A kegyelet dolgai Húszas vagy 6.20-as? (4. oldal)

Next