Magyar Hírlap, 1986. október (19. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
Középpontban a telefon (4. oldal) Varázsszám (5. oldal) Moziműsor (7. oldal)Munu Ifuv Ők ketten és a milliók A szovjet hírügynökség kedden szinte egyidejűleg adott jelentést a reykjavíki munkatalálkozóról született megállapodásról és arról, hogy megegyeztek egy Moszkvában letartóztatott amerikai újságíró, illetve egy New Yorkban őrizetbe vett szovjet diplomata hazautazásáról. Az egyidejűség természetesen nem véletlen, s noha a Danileff-Zaharov-ügy lezárása örvendetes, mégsem tudok felhőtlenül örülni. Mert voltaképpen mégiscsak az történt, hogy a két férfi és további 25 diplomata sorsával kapcsolatos lázas diplomáciai tevékenység hetekig hátráltatta a megegyezést az olyan találkozóról, amelyen milliók sorsáról folyik a párbeszéd. Persze mindenki tudta, a Moszkvában kémkedésért letartóztatott Danileff és a Washingtonban fogva tartott Zaharov esetének jelentősége jóval túlnőtt személyes sorsuk alakulásán, dolguk rendezése két, amúgy is szemben álló fél újkeletű vitatémája lett. Olyan botrány, amelynek a felszámolása nélkül aligha lehetett volna tárgyszerű hangnemet megütni akár stratégiai kérdésekről is. Hírszerzés, amíg önálló országok és érdekek léteznek, bizonyára mindig is lesz. Ezen általában nem is szoktak fennakadni az érintett államok. Más kérdés persze, ha egy magát független újságírónak deklaráló személyről derül ki, hogy hírszerző hivatalnak dolgozik A dolog, pontosabban Daniloff személye - mégha az orosz származású újságíró U. S. News and World Report-beli teljesítménye szakmai elismerést vált is ki - mégsem ért meg ennyit. És ezt minden bizonnyal tudták azok is, akik ezt az esetet külügyminiszteri tárgyalások témájává degosztották. Hasonlóan mesterkélt probléma a huszonöt szovjet ENSZ-diplomata „ügye”, hiszen az indok, mely szerint ők létszámfölöttiek, nem állja meg a helyét. Azt pedig, hogy kémkedtek, ez esetben bizonyítani sem próbálták Kérdéses nem is nagyon lehetett a megegyezés. Igaz, csak a huszonnegyedik órában született meg, közvetlenül Sevardnadze Kanadába utazása előtt. Talán eleve ezt tartalmazta a munkatalálkozó előkészítésének Washingtonban megkomponált korenográfiája? Tény, hogy a „Danileff-Zaharov-ügynek” rengeteg ágas-bogas jogi, diplomáciai és emberi vetülete volt, amelyeket a megoldásnál figyelembe kellett venni. Senkinek a presztízse sem szenvedhetett csorbát. Ezeket az elvárásokat illetően a külügyminiszterek valóban alapos munkát végeztek. És azok a milliók, akik az elmúlt napokban úgy érezték, hogy reményeiket csorbították, a megoldás láttán csak azt kívánhatják, hogy a korábbiakban tanúsított körültekintő döntéshozatal jellemezze a szovjet-amerikai párbeszéd legfelsőszintű szakaszát is, amikor végre a lényeges dolgokról esik majd szó. Nonn V. György Az SZKP KB határozata Gorbacsov beszédeiről (MTI) Az SZKP Központi Bizottsága határozatot fogadott el Mihail Gorbacsovnak a krasznodari és sztavropoli határterületen szeptember 17—19-én tett látogatása eredményeiről. A határozat hangoztatja azoknak a megállapításoknak és következtetéseknek elvi jelentőségét, amelyek a felkeresett területek pártmunkásaival és dolgozóival tartott találkozókon elhangzottak. 19. évfolyam, 231. szám Október 11-12: Reykjavikban találkozik Gorbacsov és Reagan (MTI) Megállapodás született arról, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke október 11-én és 12-én Reykjavíkba, Izland fővárosában találkozót tart — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, s Ronald Reagan e javaslatot elfogadta. A reykjavíki találkozó része azoknak az előkészületeknek, amelyek Mihail Gorbacsov Egyesült Államokban teendő látogatását szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985. novemberében, Genfben állapodtak meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hálásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjaviki találkozó megrendezésére — tette hozzá a TASZSZ. (Reagan elnöknek, Sevardnadze és Schultz külügyminisztereknek az eseménnyel kapcsolatos megállapításait lapunk 3. oldalán olvasható tudósításában közöljük.) POLITIKAI NAPILAP 1986. október 1., szerda Lázár György befejezte belgiumi látogatását Miniszterelnökünk a belga uralkodónál - Megbeszélések Albert herceggel A magyar kormányküldöttség hazaérkezett Budapestre kiküldött munkatársunk, Pintér Dezső telefonjelentése Brüsszelből. Kedden, hivatalos belgiumi látogatásának második napján, délelőtt tíz órakor Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét, a Brüsszel-palotában fogadta I. Baudouin király. A tervezettnél hosszabb audienciát szívélyesnek, érdemi légkörűnek minősítették. Az 56 éveskirály 1951 nyarán lépett trónra, miután atyja, III Leopold lemondott javára a koronáról. I. Baudouin a zürichi egyetemen tamateri aztika és fizika .Szakon szerzett diplomát. Lázár Gyöngy útja a Brüszszel-palotából a városházára vezetett, ahol H. Broudon polgármester fogadta és köszöntötte a kormány elnökét, valamint feleségét. Meleg hangú üdvözlő beszédében kijelentette, hogy a magyar kormányfő belgiumi látogatása a kapcsolatok nyitottságát, a kölcsönös megértést szolgálja, a tárgyalások jó szolgálatot tettek és tesznek az európai béke ügyének is. Kijelentette: ,,a huszadik század vége felé látnunk kell, hogy kölcsönös követelmény a technológiai fejlesztés, a külkereskedelem bővítése és a kulturális kapcsolatok megsokszorozása”. H. Brondon szólt arról, hogy a brüsszeli városházán számos magyar küldöttséget üdvözöltek a korábbi években és maguk is jártak Budapesten, továbbá más magyarországi vá(Folytatása a 3. oldalon) Lázár György Baudouin belga király társaságában Losonczi Pál programja Borsod megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke kedden kétnapos látogatásra Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezett. Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában a vendéget Fejti György első titkár és Ladányi József a megyei tanács elnöke fogadta, majd a megye vezetői tájékoztatták az Elnöki Tanács elnökét a terület gazdasági, társadalmi helyzetéről, a párt- és tanácsi szervek munkájáról, az ipari, a mezőgazdasági termelés eredményeiről és gondjairól A tájékoztatást követően Losonczi Pál a megye vezetőinek kíséretében Szerencsre utazott, ahol a cukorgyár és az Édesipari Vállalat dolgozóinak munkájával ismerkedett. A vendéget Pál György, a Cukorgyár és Kovács György, az Édesipari Vállalat igazgatója kalauzolta. Pál György elmondta, hogy az egy héttel ezelőtt kezdődött cukorrépa-feldolgozási szezon eddig eltelt napjaiban a munka tervszerűen folyt. Az idei 90 naposra tervezett kampány során 382 ezer tonna cukorrépát dolgoznak majd fel, s 43 ezer tonna cukrot állítanak elő. Mindezen túl 140 ezer tonna répaszeletet biztosítanak takarmányozás céljára a mezőgazdasági üzemeknek Kovács György, a Szerencsi Édesipari Vállalat igazgatója arról számolt be az Elnöki Tanács elnökének, hogy a 2500 dolgozója évente több mint 22 ezer tonna csokoládé- és cukorfélét készít. A belföldi igények kielégítésén túl mintegy másfél millió dollár értékű árut exportálnak. A rövid tájékoztatást üzemlátogatás követte Az üzemlátogatást követően Losonczi Pál a Szerencsi Cukorgyár és a Szerencsi Édesipari Vállalat tanácsának tagjaival és szocialista brigádvezetőkkel találkozott. Az Elnöki Tanács elnökének útja ezután a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tolcsvai üzemébe vezetett, ahol Mitró László vezérigazgató adott áttekintést a gazdaság munkájáról, eredményeiről, a történelmi borvidéken folyó termelés és telepítésfejlesztési tervekről és feladatokról. Az Elnöki Tanács elnöke szerdán folytatja Borsod megyei programját. (MTI) Szívélyes elvtársi légkörben Kádár János megbeszélései Alessandro Naftával Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Alessandro Naftával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának feladatairól. Sürgették a fegyverkezési verseny további kiszélesítésének megakadályozását, és állást foglaltak ,amellett, hogy a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén mielőbb konkrét megállapodások szülessenek. Méltatták a Szovjetunió, a szocialista országok ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözöltek minden erre vonatkozó konstruktív kezdeményezést, bárkitől is származzék. Különösen nagyra értékelték a Szovjetunió egyoldalú döntését a nukleáris robbantások felfüggesztéséről. Megállapították, hogy a nemzetközi béke és biztonság szempontjából különös jelentősége van az össz-európai párbeszédnek, amelyet a helsinki folyamat keretében a résztvevő államok a feszültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, az együttműködés bővítéséért folytatnak. Üdvözölték a stockholmi tanácskozás eredményes befejezését és kifejezték reményüket, hogy a november elején kezdődő bécsi utókonferencián lehetőség nyílik az enyhülés újabb területekre való kiterjesztésére. Kölcsönös egyetértésben nagyra értékelték a kommunisták, más baloldali erők, a különböző demokratikus szervezetek és a széles társadalmi bázisra épülő háborúellenes mozgalmak erőfeszítéseit. Ezeket az erőket, szervezeteket és mozgalmakat a jelenkor fontos tényezőinek tekintik. Állást foglaltak a kommunista, a szocialista és szociáldemokrata pártok kapcsolatainak elmélyítése mellett, és síkraszálltak minden olyan erő szolidaritásáért, amely a békéért, a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért és függetlenségéért küzd. Kádár János és Alessandro Natta kölcsönösen tájékoztatta egymást az MSZMP és az OKP helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. Áttekintették a két párt közötti hagyományosan jó kapcsolatokat, és megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar és az olasz kommunisták együttműködése eredményesen járul hozzá a két nép közötti barátság erősítéséhez, a két ország közötti kapcsolatok fejlődéséhez és az európai béke, a népek közötti barátság ügyéhez. A megbeszélésen részt vett Antonio Rubbi, az OKP vezetőségének tagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője és Renato Sandri, a KB tagja, valamint Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A találkozót követően Kádár János ebédet adott Alessandro Natta tiszteletére, amelyen magyar részről jelen volt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára és Gecse Attila, olasz részről az OKP főtitkárának kíséretében lévő Antonio Rubbi és Renato Sandri. (MTI) MTI Fotó: Manek Attila Várkonyi Péter ú külügyminiszter beszéde az ENSZ-ben Tevékeny részt vállalunk a világbéke és a nemzetközi biztonság erősítéséből Az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán tegnap délelőtt (középeurópai idő szerint délután) szólalt fel a magyar külügyminiszter, Várkonyi Péter. Ismertette országunk álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. (MTI) A magyar külügyminiszter az ENSZ-közgyűlésen tegnap elhangzott felszólalásában mindenekelőtt üdvözölte és jó kívánságait fejezte ki a 41. ülésszak megválasztott elnökének. Biztosította őt, hogy felelősségteljes munkájában mindig számíthat a magyar küldöttség építő együttműködésére, támogatására. Várkonyi Péter ezután emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, az ENSZ fennállásának 40. évfordulóján átfogóan értékelték a szervezet több évtizedes tevékenységét, és a nemzetközi politika rendszerébe betöltött szerepét. — Az a tény, hogy ez alkalomból a tagállamok, köztük a Magyar Népköztársaság képviselői egybehangzóan megerősítették elkötelezettségüket az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek és célok iránt — mondta —, véleményem szerint mind a jelen közgyűlés, mind a jövő szempontjából nagy jelentőségű. Akkor valamennyien kifejezésre juttattuk érdekeltségünket és együttműködési készségünket a világpolitika e maga nemében egyedülálló, mással nem helyettesíthető fórumának munkájában, és ebben a szellemben szorgalmaztuk a szervezet hatékonyságának javítását, tekintélyének növelését. A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy a világszervezet előtt ma nagy feladatok állnak. Nagyobbak és sokrétűbbek, mint azt az ENSZ létrehozásakor az alapítók feltételezhették. A jövő nemzedékeinek megóvása a háború borzalmaitól ma a nukleáris háború megakadályozását, az emberiség egészének megmentését, létének fenntartását, az emberi civilizáció megőrzését jelenti. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris háború elkerülhető, s ebben az ENSZ jelentős szerepet játszhat. De küldetését a világszervezet továbbra is csak akkor teljesítheti, ha a tagállamok az alapításakor meghirdetett elvek és célok által meghatározott úton haladnak. Ez az út a jelenlegi, feszültségektől terhes nemzetközi helyzetben még kevésbé lehet, mint az elmúlt negyven évben bármikor, a konfrontáció veszélyes politikája, a fegyverkezési verseny folytatása, az egyenlőtlen, hátrányosan megkülönböztető gazdasági kapcsolatok terjedése, és általában a huszadik század emberéhez méltatlan viszonyok létrehozása. Nekünk az egyenjogú, gyümölcsöző (Folytatása a 2. oldalon) Rétközben: Drágább IBUSZ-utak A kegyelet dolgai Húszas vagy 6.20-as? (4. oldal)