Magyar Hírlap, 1987. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
Kitekintés (3. oldal) Laboratórium a föld alatt Az Álomkommandós kőszínházban Megtizedelt vetemények A régi gazdák azt tartották, hogy ha rossz idők járnak a búzára, az jót jelent a kukoricának. A búza terméskiesését majd pótolja a tengeri, azaz, ami elveszett a réven, megtérül a vámon. Az idei esztendő - előfordult ilyesmi már máskor is - rácáfolt a régi gazdákra. Érdemes fölidézni: az idejében elvetett búzára kemény tél jött, ritkán tapasztalható fagyokkal, majd kellemesen esős tavasz következett, amit viszont kánikula búcsúztatott. A szélsőségeket pedig már az aratás idején - például a Nyugat-Dunántúlon - viharok, jégesők tetézték. Mindezek következtében a tervezett nemzeti jövedelmünk egy százaléka elveszett. A gazdálkodók pedig már a kezdet kezdetén tudták, hogy a kukoricával is gondok lesznek. Mert amikor a kökény virít, akkor kerül a földbe a sárga szem. Az idén - s ez használt a búzának - akkor éppen esett az eső, s hűvös is volt. A kelések ideje meghosszabbodott, s a növénykék csenevészek lettek. Lemaradásuk pluszenergiát igényelt, s mire valahogy helyreálltak, már rájuk zúdult a kánikula. A legoptimistábbak is elveszítették bizalmukat a furulyázó kukoricatáblák láttán. S a kukorica még nincs a „górékban". Betakarításának kezdete késett, hiszen az időjárási viszontagságok miatt hoszszabbra nyúlt a tenyészadó. Tán még annyi kellemes meglepetést tartogathat számunkra az ősz, hogy a kukoricatermés szárításához nem kellenek majd többletenergiák, azaz a szemek szárazanyag-tartalma szerencsésen alakul. Az imént emlegetett nemzeti jövedelmünket apasztja hát a tengeri is, s mert a kertek fölött sem vonultak el nyomtalanul a fagyok, a hőségek és a viharok, bizony a szőlő- és gyümölcstermés sem lett annyi, mint szerettük volna. Persze, az idei kudarc nem vetheti vissza a nagyban gazdálkodók termelési kedvét. A kint lévő termények betakarításakor - jöjjenek bár a hideg őszi esők - az lebeg majd a gazdák szeme előtt, hogy minden cseppre érték. S mert az elkövetkező hónapokban nemcsak a nagy őszi betakarítással kell végezniük a gazdáknak, hanem a gabona talaj-előkészítésével, illetőleg elvetésével is. hát mondhatjuk: a múlt szerencsétlen időjárása miatt nem csüggedhetnek el. Ám abban legfeljebb csak bizakodhatunk, hogy még egyszer nem törhet ránk tartósan a mínusz harmincfokos hideg, s a hat hétig tartó kánikula. Vödrös Attila Őszi munkák Mint emlékezetes a főleg Dunántúlon túlzottan is csapadékos augusztus miatt az aratás az elképzelthez és a megszokotthoz képest két héttel később fejeződött be, s noha a szeptemberi meleg segített, az őszi növények érése szintén 10-15 napot késik. Ezzel vezette be tegnapi sajtótájékoztatóját Kováts István, a MÉM mezőgazdasági főosztályának vezetője, hogy utána részletesen is ismertesse a mezőgazdaság őszi feladatait és a munkák állását. A szántóföldi növénytermesztésben körülbelül 2,5 millió hektár szántóterületről 20-22 millió tonna satermést, valamint 3—3,5 millió tonna mellékterméket kell betakarítani, elszállítani, tárolásukról gondoskodni. A kertészeti ágazatokban zöldségből 1 millió tonna, különféle gyümölcsökből 1—1,3 millió tonna, szőlőből 450-460 ezer (Folytatás a 7. oldalon) ön (4. oldal)Muvnkiup 20. évfolyam, 231. szám POLITIKAI NAPILAP 1987. október 1., csütörtök — Munkatársunk interjúja Vranitzky kancellárral• Megkülönböztetett figyelmeit szentelünk Kelet-Európának Vendéglátója, Grósz Károly társaságában szerdán délután rövid, balatoni hajókiránduláson vett részt Franz Vranitzky és kísérete. Előtte a füredi Baricska csárdában Grósz Károly szívélyesen gratulált vendégének közelgő 50. születésnapja alkalmából. Az osztrák szövetségi kancellár a hajón válaszolt munkatársunk, Kulcsár László kérdéseire. Szövetségi kancellár úr, véleménye szerint a magyar kormányfővel folytatott tárgyalásai alapján miként bővíthetnénk az utóbbi egy-másfél évben értékét tekintve visszaesett osztrák—magyar együttműködést, kereskedelmi forgalmat? — Nincs patent, recept vagy valamiféle varázspálca, amelynek segítségével azonnal megtalálhatnánk a legjobbmegoldást. Minden olyan területen viszont, ahol a magyar fél akadályt, nehézséget lát, tapasztat, a magunk részéről arra törekszünk,hogy kölcsönös megelégedésre megszüntessük a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok akadályait. — Hogyan? — Egyrészt azzal, hogy folytatjuk a bevált együttműködési formákat — kooperáció, vegyes vállalatok stb. —, másrészt pedig új konstrukciókat igyekszünk kidolgozni. Így például, hogy konkrétabban szóljak néhányról, ma délelőtt Grósz úrral egész sor elképzelésről, tervről beszéltünk. A többi között olyan villanymozdonyok közös gyártásáról, ame(Folytatása a 2. oldalon) Cigánd bánata (2.rész) Fülöp-szigeti gazdaság (5. oldal) •• Önálló lett a Dnyepr (8. oldal) Bush Bonnból Párizsba érkezett (MTI) A kelet-nyugati kapcsolatrendszer problémaköre, valamint a nagyhatalmak elvi rakétamegállapodása és más leszerelési- fegyverzetellenőrzési kérdések álltak George Bush amerikai alelnök és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerdán megtartott bonni tárgyalásainak homlokterében. Ezenkívül a vendég tájékoztatást adott korábbi lengyelországi megbeszéléseiről, a bonni kormányfő pedig beszámolt Erich Honecker, az NDK párt- és állami vezetője legutóbbi NSZK-beli látogatásának eredményeiről. Bush átadta Kohl kancellárnak Ronald Reagan elnök személyes levelét. George Bush európai körútja során még szerdán Párizsba érkezett Találkozik Francois Mitterrand francia elnökkel, Jacques Chirac kormányfővel és kormányának több tagjával. Bush párizsi megbeszéléseinek fő témája az érlelődő szovjet— amerikai leszerelési megállapodás, a közepes hatótávolságú rakéták Európából való kivonása. Leszerelési kérdésekről volt szó azon a villásreggelin, amelyet George Bush adott Hans-Dietrich Genscher tiszteletére, a bonni amerikai nagykövetségen MTI Külföldi Képszerű esztfiség Az Országgyűlés külügyi bizottsága A szovjet—amerikai megállapodásról Tudósítónktól. Az ifjúsági és a nőmozgalom, valamint a parlament külkapcsolatairól tartott meghallgatást szerdai ülésén az Országgyűlés külügyi bizottsága Szűrös Mátyás elnökletével. A bizottság támogatásáról biztosította a szeptember 18-án létrejött szovjet—amerikai elvi megállapodást a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták leszereléséről. Az állásfoglalás „fontos előrelépésként" értékelte a legutóbbi Sevardnadze—Shultz tárgyalások eredményét, s leszögezte, hogy „a két nagyhatalom a nemzetközi kapcsolatok alapvető javításának irányába mutató áttörés közelébe jutott". A készülő megállapodás a modern fegyverzetkorlátozás történetének első olyan egyezménye lesz, amely két tömegpusztító fegyverkategória felszámolását tartalmazza, s „magában hordozza egy újabb, az eddigieknél is átfogóbb és eredményesebb fegyverzetkorlátozás lehetőségét". Következő lépésként mindenekelőtt a hadászati atomfegyverek radikális csökkentéséről, a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadályozásáról, a fegyveres erők s hagyományos fegyverzetek egyensúlyának alacsonyabb szintű meghatározásáról lehet szó. Emellett az állásfoglalás szerint az elvi megállapodás „kedvezően hat az európai politikai, gazdasági-kereskedelmi és kulturálishumanitárius együttműködés fejlődésének távlataira is." Az ülésen Emőd Péter, a KISZ KB titkára számolt be az ifjúsági szervezet nemzetközi tevékenységéről, melynek az a fokmérője, hogy „mennyi tapasztalatot szállít a hazai feladatok megoldásához". A KISZ képviselője egyebek között megállapította, hogy a Szovjetunióban végbemenő átalakítás új távlatokat nyit a Komszomol és a magyar— szovjet ifjúsági együttműködés számára. A KISZ Románia vonatkozásában szintén a kapcsolatok erősítésére törekszik, persze anélkül, hogy a kapcsolatok problémamentességének látszatát keltené. A külügyi bizottság több tagja támogatta azt a gondolatot, hogy a szervezet minden eszközzel segítse a fiatalok „szomszédolását", a phenjani VIT-en pedig törekedjék majd a magyar ifjúsági mozgalom sajátos arculatának bemutatására. Az előterjesztést követő vitában Szentágothai János akadémikus felhívta a figyelmet arra a sajnálatos tényre, hogy a magyar lakosságnak mindössze két százaléka beszél idegen nyelvet. A KISZ egyik fő feladata lehetne, hogy közreműködjék ennek az áldatlan állapotnak a felszámolásában. Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára emlékeztette a bizottságot: a KISZ „belpolitikai harci kérdéssé" nyilvánította a nyelvismereti problémát, s javasolta: kössék középfokú állami nyelvvizsga megszerzéséhez az egyetemi diplomát! A külügyi bizottság úgy döntött: azonos tartalmú javaslattal fordul az Országgyűlés e kérdésben illetékes kulturális bizottságához. Vass Éva, a Nőtanács nemzetközi osztályvezetője a nemzetközi nőmozgalomban folyó vitákról szólva egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a legutóbbi parlamenti választásokon a nők aránya az Országgyűlésben egyharmadról 21 százalékra csökkent. Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának főtitkára hozzászólásában erről megjegyezte, hogy a nők méltányos politikai képviseletének problémáját a helyi népfrontbizottságoknak a jelöléseknél kellene szem előtt tartaniuk. Ennél jóval radikálisabb javaslattal élt Sebesi Lászlóné képviselőnő: vezessék be, hogy minden választó (Folytatása a 3. oldalon) Kialakult módszerekkel dolgoznak Vállalati tanácsok a közlekedésben A Közlekedési Minisztérium vállalatainak száma 67, amelyek közül 28 maradt államigazgatási felügyelet alatt. Ezek a nem versenyszférába tartozók: személyszállítási, közforgalmi feladatokat látnak el, lakossági darabáru-fuvarozást végeznek. A maradék 39 vállalatot testület — vállalati tanács, vagy közgyűlés — irányítja. Ez utóbbiak törvényességi felügyeletének tapasztalatairól tájékoztatta munkatársunkat Kissné dr. Papp Rozália, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője. — A vállalati tanácsok és a közgyűlések rendben megalakultak mindenütt — mondja a minisztérium osztályvezetője. — Az új vállalatirányítási formára való átállás 1985. április végén kezdődött, és az idén júniusban fejeződött be. Mindöszsze három igazgatót nem erősítettek meg korábbi tisztségében, de később közülük az egyiket újraválasztották, a másik korkedvezménnyel nyugdíjba ment, a harmadik pedig új munkahelyet talált. Néhány helyen felmerült a kérdés: miért szükséges az igazgató választásához, illetve megerősítéséhez a kétharmados túlsúly, holott személyi kérdésekben általában elegendő a sima szavazattöbbség. A válasz csak egyképpen hangozhatott: azért, mert az apró szavazati többséggel elnyert székben bizonytalan lehet az elsőszámú vezető helyzete. Mivel a jogszabály nem zárja ki a lehetőséget, több olyan vállalat is akad, ahol a VT elnökéül az igazgatóhelyettesre voksoltak. Elkészültek a tárcához tartozó, testületi irányítású vállalatoknál az új helyzethez idomuló szervezeti és működési szabályzatok. Mégpedig két lépcsőben : előbb szétválasztották az operatív és a stratégiai vezetést, szabályozva ezzel az (Folytatása az 5. oldalon) ) Kapcsolataink segítik a népek közötti bizalom, a nemzetközi biztonság erősítését az osztrák kormányfő találkozója az MSZMP főtitkárával és az Elnöki Tanács elnökével . Grósz Károly és Franz Vranitzky sajtókonferenciája Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Parlament Nándorfehérvár termében találkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó szövetségi kancellárjával. A szívélyes légkörű megbeszélésen megelégedéssel szóltak az élet minden területére kiterjedő jószomszédi kapcsolatok eredményeiről. Kifejezték készségüket a mindkét nép javát szolgáló együttműködés fejlesztésére és megvizsgálták a jó viszony további elmélyítésének lehetőségeit. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel. Hangsúlyozták, hogy korunk sürgető követelménye a béke biztosítása és a fegyverkezési verseny csökkentése üdvözölték a nemzetközi helyzetben, a leszerelés kérdésében tapasztalható kedvező fejleményeket. Rámutattak, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti békés együttműködés, köztük hazánk és Ausztria kapcsolatai érdemlegesen hozzájárulnak a népek közötti bizalom, a nemzetközi biztonság erősítéséhez. A találkozón jelen volt Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, valamint Nagy János hazánk bécsi és Arthur Apstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban találkozott az osztrák szövetségi kancellárral. Az Országház Munkácsy-termében megtartott megbeszélésen Németh Károly hangsúlyozta, hogy a társadalmi-gazdasági stabilizációs program megvalósításában az eddiginél is jobban számolunk a nemzetközi együttműködéssel, ezen belül is az Ausztriával kialakított jószomszédi viszony további elmélyítésével. Mindketten elégedettségüket fejezték ki a kapcsolatok alakulását illetően, de megállapították azt is: erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági együttműködés a politikai, a kulturális és az idegenforgalmi kapcsolatok szintjére emelkedjen. Ehhez — mint hangsúlyozták — a mostani látogatás várhatóan újabb impulzusokat ad. Az Elnöki Tanács elnöke és a szövetségi kancellár hazánk és Ausztria kapcsolatainak fejlődését úgy ítélte meg, hogy az jól szolgálja a két ország, a két nép érdekeit, s — túlmutatva ezen — fontos eleme a kelet—nyugati együttműködésnek. Az osztrák kormányfő kifejtette azt a véleményét, hogy az X. összeurópai kapcsolatokon belül ■ (Folytatása a 3. oldalon) Kádár János üdvözli Franz Vranitzkyt Fotó: Szillay Zoltán