Magyar Hírlap, 1987. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

1987. október 1., csütörtök NEMZETKÖZI POLITIKA Magyar vezetők üdvözlő távirata Kína nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Né­meth Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke és Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke üdvözlő táviratot küldött Csao Ce-jangnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága megbízott főtitká­rának, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének és Li Hszien-niennek, a Kínai Népköztársaság elnökének, a Kínai Nép­köztársaság megalakulásának 38. évfordulója alkalmából. Tisztelt elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, népünk és a ma­gunk nevében elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küld­jük Önöknek, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a baráti kínai népnek nemzeti ünnepük, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 38. év­fordulója alkalmából. Népünk nagyra értékeli a kínai dolgozóknak a szocializmus építé­sében, a társadalmi és a gazdasági reform megvalósításában elért sikereit, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért foly­tatott tevékenységét. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy pártjaink és országaink köl­csönösen előnyös kapcsolatai eredményesen fejlődnek. Mindkét nép érdekét szolgáló, gyümölcsöző együttműködésünk továbbfejlesztésén fogunk munkálkodni a jövőben is. Nemzeti ünnepükön Önöknek és a szocializmust építő baráti kínai népnek újabb kiemelkedő sikereket kívánunk hazájuk felvirágozta­tásában, a béke és a haladás ügyének szolgálatában. * Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táv­iratban köszöntötte Peng Csent, a Kínai Népköztársaság Országos Né­pi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökét. Ugyancsak táviratban kö­szöntötte partnerszervezetet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar Szolidaritási Bizottság, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt. Azokat a változásokat, ame­lyek napjainkban mennek vég­be, Kínában, nyugodtan illet­hetjük a történelmi jelzővel. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a hatalmas szocialista or­szág hatezer éves történelme során évente száz- és százezrek haltak éhen, és ma Kína élelmi­szert exportál. A jelentős eredményeket a 38 évvel ezelőtti események alapozták meg: ezen a napon kiáltották ki a Kínai Népköz­­társaságot. A szocialista fejlő­dés útjára lépett országnak fel kellett számolnia az éhínséget, az írástudatlanságot, millió és millió embernek kellett — ha csak szűkös körülmények kö­zött is — lakást biztosítani. Az évszázados elmaradottság leküzdését oly módon igyekez­tek megvalósítani, hogy közben lerakják a szocialista társadal­mi rendszer alapjait, fejlesszék a gazdaságot, megteremtsék a továbblépés feltételeit. A kezdeti sikereket fékezte, visszavetette a hatvanas évek­ben és a hetvenes évek elején az országban jelentkező ideoló­giai torzulás, a realitásokkal nem számoló politikai gyakor­lat, a lehetőségek túlbecsülése. Ellentmondások és belső konf­liktusok után a hetvenes évek végére megerősödött a kínai ve­zetésnek az a szárnya, amely reálisan mérte fel az ország le­hetőségeit, és jelölte ki a fej­lődés további útját. A beveze­tett gazdasági reformok fel­gyorsították az ország fejlődé­sét, és a történelemben talán soha nem látott sebességgel indult meg az ország korsze­rűsítése. A falvakban és váro­sokban megszűnt az éhezés, a piacok áruval telítődtek. A re­form a későbbiekben a váro­sokra is kiterjedt, megnőtt a vállalatok önállósága, egyre korszerűbb termékek kerülnek le a gyárak futószalagjairól. E változások nem mehettek végbe viták, és a nézetek üt­köztetése nélkül. De éppen ez a kínai reform stabilitásának egyik fő forrása. Egy ilyen ha­talmas ország gazdasági, társa­dalmi életét természetesen nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Az átalakulási folyamat ,,vadhajtásainak” le­­nyesegetését a Kínai Kommu­nista Párt egyik fő feladatának tekinti. A nemsokára sorra ke­rülő XIII. pártkongresszus min­den bizonnyal megerősíti az ed­digi reforrj­okat és kijelöli a fejlődés további útját is. Az elmúlt években a Kínai Népköztársaság szorosabbra fűzte kapcsolatait a többi szo­cialista országgal. Ennek egyik fontos állomása volt Csao Ce­­jang megbízott pártfőtitkár és miniszterelnök Kelet-Európá­­ban tett látogatása, amelynek keretében országunkat is felke­reste. A magas szintű párbe­széd tovább fejlesztheti a szo­cialista országok — köztük ha­zánk — és Kína kialakult kap­csolatrendszerét. Nemzeti ünnepén sok sikert kívánunk a kínai népnek a kongresszusi előkészítő munká­ban, a szocialista építés terüle­tén. Bízunk benne, hogy orszá­gaink kapcsolatai tovább fej­lődnek, mindkét nép kölcsönös hasznára. Csao Ce-jang pohárköszöntője Kína meggyorsítja a reformfolyamatot (MTI) A háromnapos kínai nemzeti ünnep előestéjén foga­dást rendeztek a pekingi parla­mentben. Az ünnepi fogadáson, amelyen jelen volt a kínai párt- és állami vezetés számos képvi­selője, Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának megbízott főtitkára, a kínai államtanács (kormány) el­nöke mondott pohárköszöntőt. Csao Ce-jang elismeréssel szólt a Kínai Népköztársaság idei gaz­dasági és politikai eredményei­ről. Hangsúlyozta, hogy az októ­ber 25-én megnyíló 13. pártkong­resszus jelentős esemény lesz a Kínai Kommunista Párt és az egész ország történetében. Mint mondotta, a kongresszu­son megerősítik a párt 1978 de­cemberében elfogadott és az el­múlt évek során sikeresnek bizo­nyult politikáját, felmérik, elem­zik az eredményeket és a tapasz­talatokat, megteszik a szükséges lépéseket a gazdasági reform és a nyitási politika továbbfejlesztése, elmélyítése érdekében. Csao Ce­­jang hangsúlyozta, hogy meg­gyorsítják a reform folyamatát, mind a gazdaság, mind a politi­ka területén. A 13. pártkongresszuson — mu­tatott rá — fontos napirendi pont­ként szerepel majd a politikai rendszer szerkezeti reformjának kérdése. Kifejezte meggyőződését, hogy a pártkongresszus döntései előmozdítják majd Kína szocialis­ta korszerűsítésének ügyét. Külpolitikai kérdéseket érintve Csao Ce-jang hangoztatta, hogy Kína folytatja erőfeszítéseit a Tajvannal való békés újraegyesü­lés mielőbbi megvalósítása érde­kében, az „egy ország, két rend­szer" elv alapján. Ennek érdeké­ben fontosnak mondotta a postai, a kereskedelmi, a Légi és a hajó­zási összeköttetés helyreállítását a kínai anyaország és Tajvan között. Aláhúzta, hogy Kína töretlenül folytatni kívánja független külpo­litikáját és üdvözölte a rakéta­­kérdésben elért szovjet—amerikai elvi megállapodást. Ez alkalom­mal is elmondotta, hogy Kína el­lenzi a hegemonizmust, a hatalmi politikát, az erőszakkal való fe­nyegetőzést és síkraszáll a nem­zetközi problémák igazságos, ész­szerű és békés úton történő meg­oldása mellett. Megemlékezések (MTI) A Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete szerdán es­­te hazája nemzeti ünnepe alkal­mából fogadást adott a kínai nagykövetségen. A Kínai Nép­­köztársaság kikiáltásának 38. év­fordulója alkalmából megtartott a Szovjetunióbali összejövetelen szovjet részről megjelent Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, minisz­terelnök-helyettes, Georgij Razu­­movszkij, az SZKP KB PB tit­kára, valamint számos magas be­osztású szovjet tisztségviselő. Mihail Gorbacsov Murmanszkban Az átalakítás kritikus szakaszhoz érkezett (MTI) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán a Szovjetunió európai területének északi részén fekvő Murmanszk kikötővárosba érkezett. A KB fő­titkárát a repülőtéren a területi part- és állami vezetők fogadták. Moszkvai értesülések szerint Mihail Gorbacsov látogatása so­rán átadja Murmanszk lakóinak a „Hős város" címet. A Szovjet­unióban ezzel a megtisztelő kitün­tetéssel azokat a városokat jutal­mazzák, amelyek kiemelkedő sze­repet játszottak a fasiszták elle­ni nagy honvédő háborúban, és jelentős eredményeket értek el a szocialista építésben. Mihail Gorbacsov megérkezése után a murmanszki repülőtéren az ország dolgairól beszélgetett az őt üdvözlő dolgozókkal. Az SZKP KB főtitkára annak a véleményé­nek adott hangot, hogy az átala­kítás már kiterjed a társadalom minden rétegére. Kifejtette: a he­lyi vezetőknek nem a hatalom megtartását kell szem előtt tarta­niuk, hanem a tartalmi munkát. Mihail Gorbacsov közölte, hogy a szovjet vezetés hozzáfogott egy nemzeti környezetvédelmi prog­ram kidolgozásához. A Murmanszkkal és körzetével való ismerkedést a szovjet vezető a térség egyik legjelentősebb ipa­ri üzemében, a moncsagorszki acélkombinátban kezdte. A KB főtitkára a Kóla-félsziget iparvállalatainak vezetőivel és szakembereivel tanácskozott gaz­dasági kérdésekről. Zárszavában kijelentette: az átalakítás kritikus szakaszához érkezett. Ez a sza­kasz eltarthat néhány évig, ami alatt előre kell lépni a reform és a demokratizálás terén, ettől függ az átalakítás sikere — mon­dotta. Hozzáfűzte, hogy szabadsá­gát követően a Politikai Bizottság hétfőn tekintette át az átalakí­tási folyamat menetét, és akkor vonta le az előbbi következtetést. Nadzsibot Afganisztán elnökévé választották Haza várják a volt királyt (TASZSZ) Kabulban szerdán az Afgán Demokratikus Köztár­saság Forradalmi Tanácsának el­nökévé és a Forradalmi Tanács elnökségének elnökévé választot­ták Nadzsibot, az Afgán Népi For­radalmi Párt KB főtitkárát. A Forradalmi Tanács soros ülésén az elnökség első elnökhelyettesé­vé Hadzsi Mohamed Camkanit választották meg — közölte a Bahtar. (AFP) Afganisztán volt uralko­dóját, az Olaszországban élő Zá­­hir sahot szívesen látnák Kabul­ban, ha úgy döntene, hogy ha­zatérve részt vesz egy koalíciós kormányban — erősítette meg kedden Afganisztán ideiglenes római ügyvivője. Nazir Fedaih leszögezte: a volt királyt, aki nagy népszerűségnek örvend a kormány ellen fegyve­res harcot vívó erők körében, az őt megillető tisztelettel fogadnák, anélkül persze, hogy visszaállíta­nák a királyságot. Kabulban úgy látják, hogy az ország demokra­tikus fejlődéséhez szükség van minden olyan erőre, amely e fo­lyamat híve Ha Záhir sah leülne velünk tárgyalni, megállapíthatná, hogy sok kérdésben egyetértünk — mondta a diplomata. Interjú az osztrák kancellárral Megkülönböztetett figyelmet szentelünk Kelet-Európának (Folytatás az I. oldalról) Íyek mindkét vasúthálózaton közlekedhetnek. Vagy például a távközlési hálózat korszerű­sítéséről. Nagyszerű példája együtt munkálkodásunknak az osztrák közreműködéssel ké­szülő ,bős—nagymarosi vízerő­mű, amelyről vállalat- és állam­közi szerződés van érvényben. — Eltökélt szándékunk an­nak az útnak a folytatása, ame­lyen évtizedekkel ezelőtt Kádár és Kreisky úr indult el, hogy politikai alapokat teremtsen és indíttatást adjon az igazán szé­les körű, gyümölcsöző magyar— osztrák együttműködésnek. A mi feladatunk most, hogy a megváltozott körülmények kö­zött,­­a nyolcvanas-kilencvenes évek követelményeinek megfe­lelő konstrukciókat dolgozzunk ki. Olyan korszerű kereteket, amelyek révén még elmélyül­tebbé és szélesebbé válhat a két szomszédos ország minden ol­dalú együttműködése a magyar és az osztrák nép boldogulásá­ra. — Vranitzky úr, múlt heti lengyelországi hivatalos láto­gatásán többször is említette: Közép-Európának nagyobb he­lyi értéket kell nyernie a mai világban. Mit jelent ez a Közép- Európa a jövő terveiben, elkép­zeléseiben ön szerint? — Szó sincs itt valamiféle politikai szándékról, mint pél­dául,­­hogy eltöröljük az euró­pai, a nemzeti határokat, és valamiféle európai egyesült ál­lamokat hozzunk létre. Még csak valamiféle közép-európai politikai egységet sem aka­runk teremteni. De­­a mi hiva­tásunk, tehát a mai nemzedé­keké — tekintettel a térség történelmi, kulturális és egyéb humanista hagyományaira —, hogy minden erőnkkel­ és tehet­ségünkkel elősegítsük Közép- Európa népeinek, országainak a boldogulását. Azt, hogy béké­ben, biztonságban, jólétben, barátságban éljenek egymás mell­ett. Együttműködésre van szükség mindennapos, konkrét feladatok megoldásában egye­bek között a kutatás, a fejlesz­tés összehangolásában. Olyan körülményeket, légkört aka­runk teremteni ebben a tér­ségben, amelyben minden to­vábbi nélkül vehetem a tele­font, és fölhívhatom Grósz, Ká­dár, Strougal, Messner urat, ha éppen sürgős, azonnali döntést kívánó ügyben i­erell intézked­nünk.­­ A mi dolgunk előkészíteni azt a történelmi lexikont, ame­lyet majd unokáink fognak la­pozni, hogy utána nézhessenek: mi volt is annak idején a NATO vagy a Varsói Szerző­dés? Hadd szögezzem le: föl­dön járó, realista alkat vagyok. De mint minden ember, én is, még politikusként is, szoktam álmodozni. És az imént mon­dottakat egyik legszebb ál­momnak tekintem. — Lassanként letelik az SPÖ—ÖVP közös kormányzá­sának első éve. Mik az oszt­rák nagykoalíció vezetőjének a tapasztalatai? — Egész sor országos refor­mot határoztunk el közösen. Persze, türelem, egymás szem­pontjainak a figyelembevétele kellett a közös nevező kialakí­tásához. Nálunk is elkerülhe­tetlen az adóreform, az ipar szerkezeti korszerűsítése. Ké­szülünk a nyugdíjreformra is. Nem csökkent az Osztrák Köz­társaság külpolitikai aktivitása sem a közös kormányzás hó­napjai alatt. Ha csupán a kor­mányfői szintű kapcsolatfelvé­teleket, látogatásokat veszem számba. Bécsben járt Rizskov szovjet miniszterelnök, jóma­gam tárgyalhattam a jugoszláv, a csehszlovák, a lengyel és most a magyar kormányfővel. Még az idén eleget teszek Kohl kan­cellár meghívásának. Nagyon fontosnak tartjuk a politikai P’­e, ment a gazdasági együttmű­­ködést ,a térség országaival, köztük kiemelten az Európai Gazdasági Közösséggel, amely persze nem zárja ki, hogy meg­különböztetett figyelmet szen­teljünk Kelet-Európának, és ahol csak lehet, bővítsük együtt munkálkodásunkat a szocialista országok gazdasági közösségé­. Szövetségi kancellár úr! Köszönöm a válaszokat! Európai hagyományos erők 11-r TASZSZ-kommentár a vitás kérdésekről (TASZSZ) Az európai haderők és hagyományos fegyverzetek csökkentésének kilátásait, a Var­sói Szerződés és a NATO ezzel összefüggő nézetkülönbségeit ele­mezte szerdai kommentárjában Vlagyimir Csernisev, a TASZSZ katonai hírmagyarázója annak kapcsán, hogy Bécsben felújultak a két szövetségi rendszer konzul­tációi a témába vágó tárgyalá­sok mandátumáról. Egyelőre számos elvi jelentősé­gű kérdésben ellentétes a VSZ és a NATO álláspontja — írta a kom­mentátor — hármat emelve ki közülük:­­ milyen alakulatokra és fegy­verekre terjedjen ki a tár­gyalások mandátuma? hogyan értelmezendő a két katonai szövetség erőegyen­súlya az európai haderők és ha­gyományos fegyverzetek terén? földrajzi értelemben mely területek tartozzanak a tervbe vett tárgyalások illetékes­ségi körébe? Az első pontról a VSZ úgy vé­lekedik, hogy arányosan csökken­teni kell az európai államok szá­razföldi erőit, harcászati légiere­jét és harcászati atomeszközeit. A NATO-országok csak a szárazföl­di csapatok csökkentéséről be­szélnek. Szorosan kapcsolódik e vitához az erőegyensúly megítélése. A NATO lépten-nyomon a Varsói Szerződés fölényéről beszél, ami­kor az európai haderőkről és ha­­­gyományos fegyverekről van szó. A VSZ tagállamai szerint is van­nak egyenlőtlenségek a hagyomá­nyos fegyverzetek különféle ösz­­szetevőiben, s helyeslik ezek el­tüntetésének gondolatát. Azt vi­szont nem fogadják el, hogy ki­zárólag a harckocsik számában meglevő egyenlőtlenségek ki­­egyenlítéséről tárgyaljanak, amint azt a NATO kívánja. Végezetül a Varsói Szerződés felfogása szerint ki kell terjed­jen a tárgyalások mandátuma az Atlanti-óceántól az Urálig az egész európai földrészre, továbbá a környező tengereken levő szige­tekre és szigetcsoportokra, vala­mint Törökország Európán kívüli területére. A NATO kizárná e tárgyalások illetékességi köréből Törökország jelentős részét, a rajta levő amerikai támaszpon­tokkal együtt — írta az előrelépés akadályait összegezve a TASZSZ szemleírója. ©­O Madridban szerdán délelőtt megkezdődött az ETA „Commando Madrid” nevű csoportjának pere. A terroristákat idén januárban vették őrizetbe, jelentős mennyiségű fegyvert, lőszert, robbanóeszközt, hamisított iratokat és újabb terrorakciók terveit foglalták le rejtekhelyükön . MTI Külföldi Képszerkesztőség Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Giscard d Estaing a leszerelésről (TASZSZ) Valéry Giscard d'Estaing volt francia államfő, a francia nemzetgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke kedden rádió­­nyilatkozatban úgy vélekedett: egy időre le kell állítani a fegy­verzetcsökkentési tárgyalásokat. Ezt azzal indokolta, hogy előbb az európai hagyományos fegyve­rek terén kell egyensúlyt terem­teni, és csak azután lehet további lépéseket tenni a nukleáris fegy­verzetcsökkentés területén. Szovjet bioszputnyik (MTI) A Szovjetunióban újabb bioszputnyikot bocsátottak fel kedden nemzetközi űregyüttmű­ködés keretében, amelyben több szocialista ország — így Magyar­­ország —, valamint az Egyesült Államok és Franciaország tudó­sai is részt vesznek. A kutatási program megvalósításába most első ízben kapcsolódott be az Európai Űrkutatási Hivatal. Román tisztségviselők felmentése (MTI) Az illetékes miniszterel­nök-helyettes és a villamosener­­gia-ügyi miniszter felmentéséről döntött keddi ülésén az RKP Po­litikai Végrehajtó Bizottsága. A Nicolae Ceausescu főtitkár elnök­letével megtartott tanácskozáson úgy döntöttek, hogy október 5-re összehívják a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak teljes ülését. Amerikai kereskedelmi embargó Irán ellen (APA) Az amerikai szenátus kedden Irán elleni kereskedelmi embargót szavazott meg. A tör­vényjavaslatot, amely megtiltaná valamennyi Iráni áru, beleértve a kőolaj- és olajszármazékok im­portját is, még jóvá kell hagynia a képviselőháznak és Reagan el­nöknek is ahhoz, hogy törvény­erőre emelkedjék. Közel-keleti olajipari források véleménye sze­rint egy esetleges amerikai em­bargó azt jelentené, hogy Irán el­veszítené egyik legfőbb felvevő­piacát. Japán hitelek Közép-Amerikának (MTI) Japán anyagi támogatás­sal kíván hozzájárulni a közép­­amerikai országok békemegálla­podásának végrehajtásához — nyilatkozta kedden, Guatemalá­ban Kuranari Tadasi külügymi­niszter. Négymilliárd dolláros, feltételhez nem kötött hitelt ajánlott fel az érintett országok­nak és 400 ösztöndíjas műszaki továbbképzésére tett javaslatot Indiai—pakisztáni viszály (Reuter) Heves összecsapások voltak a múlt héten indiai és pa­kisztáni csapatok között Dzsam­­mu és Kasmír indiai szövetségi állam területén — közölték szer­dán az új-delhi külügy-, illetve hadügyminisztérium magas ran­gú tisztviselői. Beszámolóik sze­rint a múlt heti harcok voltak a legádázabbak az 1971-es indiai —pakisztáni háború óta. Ortega a nemzeti megbékélésért (TASZSZ) Daniel Ortega Ma­­naguában, Luis Herrera Campins volt venezuelai elnökkel folyta­tott tárgyalásai után kijelentette, hogy az október 3-ig érvényes fegyvernyugvás ideje alatt az or­szág helyzetének rendezését szol­gáló nemzeti megbékélési bizott­ság kapcsolatba tud lépni az or­szág atlanti-óceáni partvidékén tevékenykedő kontrák képviselői­­­­vel.

Next