Magyar Hírlap, 1988. március (21. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
1988. március 1., kedd NEMZETKÖZI POLITIKA Szovjet tiltakozás az Amerika Hangja adásainak felforgató jellege miatt (MTI) A Szovjetunió külügyminisztériuma tegnap erélyesen tiltakozott az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségénél amiatt, hogy az Amerika Hangja rádióállomás az utóbbi időben jelentősen fokozta a Szovjetunióba irányuló adásainak felforgató jellegét. Mint a tiltakozás rámutat: az adásokban durván elferdítik a balti köztársaságok történelmével kapcsolatos tényeket, provokatív rágalmazásokat hangoztatnak arról, hogy a szovjet Baltikumban a nacionalista érzelmek fokozódnak és kijelentik, hogy az Egyesült Államok támogatja azokat az erőket, amelyek nem fogadják el a Szovjetunió társadalmi rendjét. Ezeket az adásokat nem lehet másképp értékelni, mint a balti köztársaságok és a Szovjetunió belügyeibe történő beavatkozást, a Szovjetunió népeinek barátsága ellen, nemzetiségi kapcsolatrendszerének megbontására irányuló tevékenységet. Mindezek ellentmondanak a két ország közötti kapcsolatok javítását célzó, tavaly decemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozón elfogadott megállapodások szellemének. Brit államminiszter tárgyal Ammanban (Folytatás az 1. oldalról) sagának egy majdani tárgyalásos rendezésig. Londonban az Egyesült Államok nagykövetségén hétfőn megerősítették, hogy Shultzot ma a brit fővárosba várják. A tervek szerint ott találkozik majd a magánlátogatáson lévő Husszein jordániai királlyal. Két órával Shultz második ammanii látogatása előtt érkezett a jordániai fővárosba David Mellor brit külügyi és nemzetközösségi államminiszter, aki ugyancsak a megszállt területeken kialakult helyzetről tárgyal a Közel-Keleten. Ammanba Bahreinből érkezett. Izraeli katonai források eközben tegnap nyilvánosságra hozták, hogy szabadon bocsátották azt az öt izraeli katonát, akiknek brutalitásáról filmet vetített az izraeli televízió. Az amerikai CBS televíziós társaság filmjén az öt katona éppen két palesztint bántalmazott, igen kegyetlen módon. ódosítások a vajdasági oktatási rendszerben A legfontosabb kimaradt semcsak általában Jugoszláviára, hanem ezen belül a Vajdaságra is igaz, hogy területén több nemzetiség él együtt, alkot közösséget. Itt is, mint mindenütt, ahol különböző népek élnek egymás mellett az egység alapvető feltétele a nemzetiségek egyenjogúsága, mind politikai, mind kulturális téren. Az újvidéki Magyar Szó a napokban az iskolai nyelvhasználatról közölt cikket. A Vajdaságban bárki tapasztalhatja az egyenjogúság elmélyítésére és ezzel az egység erősítésére való törekvéseket — állapította meg a cikkíró. Ki-ki anyanyelvén (szerbül, magyarul, szlovákul, románul, russzinul) írhat, beszélhet, művelheti nemzeti kultúráját, élhet közigazgatási jogaival. Ehhez azonban hozzátartozik még valami, az egyik legfontosabb kérdés: miként használhatják a diákok anyanyelvüket az iskolákban? Úgy tűnik a Vajdaságban a teljes anyanyelvi oktatás ma még nem megoldott. Az egy évtizede elkezdett nevelési-oktatási reform korszerűsítése öt éve folyik. Ennek keretében az idén újabb változtatásokat vezetnek be az oktatási rendszerben, amelyekről a Tartományi Szakirányú Oktatási Érdekközösség 48-as számú januári közlönye tájékoztat. Mindeddig a tízosztályos egységes középiskolákban a tanulók automatikusan iratkozhattak anyanyelvi tagozatokra, bármiféle megkötés nélkül. Ebben az évben azonban megszüntetik az egységes középiskolákat (vagyis eltörlik a 9. és a 10. osztályt), a diákok tehát ismét a 8. osztály elvégzése után választhatnak pályát, mégpedig 28 szakirány, ezen belül több szakma közül. A felvételi tervjavaslatban nem jelölték meg az oktatási nyelvet, ez később gondot és zavart okozhat, amikor a diákok saját nyelvükön szeretnének tanulni a középiskolákban is. A vajdasági oktatási törvény szerint ugyanis a középiskolákban csak akkor nyílik meg a nemzetiségi tagozat, ha úgy azon a szakon, ugyanarra a szakmára legalább 15 tanuló jelentkezik. Ilyen körülmények között pedig nem biztosított, hogy minden diák anyanyelvén tanulhasson. Már a Tartományi Oktatási Művelődési Bizottság és a Tartományi Oktatásügyi Tanács múlt évi ülésén is szóltak arról a küldöttek, hogy az oktatási rendszer szerkezetének ilyen változása után az iskoláknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a nemzetiségi nyelvek tanítására. Több javaslat is született arra, hogyan lehetne áthidalni a törvény bürokratikus kötöttsége és a vitathatatlan nemzetiségi igény és jog közötti szakadékot. Az egyik, talán legfigyelemreméltóbb javaslat az volt, melynek lényege, hogy ott ahol nem alakíthatnak tiszta nemzetiségi tagozatot, kétnyelvű oktatást vezetnének be, így a tanulók az alaptantárgyakat, a szaktantárgyak és esetleg a gyakorlati tárgyak egy részét is anyanyelvükön tanulhatnák. Persze nem a nyelvi probléma az egyetlen, ami megoldásra vár. Megfontolandó például, hogy ugyanazokra a szakokra kisebb iskolákban roszszabb tanulmányi eredménnyel is felveszik a jelentkezőket, ami az oktatás hatékonyságának rovására mehet. A kitűnő tanulók viszont megérdemelnék azt az engedményt, hogy egyidejűleg két iskolába jelentkezhessenek, vitathatatlan, hogy nem könynyű feladat összeegyeztetni az érdekeket és mindenki igényeit kielégíteni. Mégis mielőbb meg kell találni a helyes utat, hiszen a következő tanév kezdetéig nemcsak a döntés meghozatala, hanem annak megvalósítása is a szakemberek és a pedagógusok előtt áll, — hangoztatta az újvidéki magyar nyelvű újság. P. Zs. MINDENKÉPP ÖRVENDETES FEJLEMÉNYKÉNT értékelendő az, hogy a múlt héten Belgrádban — a történelemben első ízben! — lezajlott a hat balkáni ország külügyminisztereinek találkozója. Bár az esemény nem nélkülözte egy nemzetközi konferencia egyetlen jegyét sem, a részvevőik mégis a szerényebb elnevezés mellett döntöttek. Óvatosságból, számolván azzal, hogy „minden kezdet nehéz”, és egy pretenciózus cím — ha nincs mögötte megfelelő tartalom — esetenként inkább csak árthat az ügynek. Az ügy pedig nemes: az összejövetelt kezdeményező Jugoszlávia és a többiek egyező szándéka szerint a balkáni államok együttműködésének az előmozdítása, legalábbis azokon a területeken, amelyeken ez bonyodalommentesen lehetséges. Úttörő vállalkozás ez, ha figyelembe vesszük, hogy a nemzetközi politika szótára a Balkán-félszigethez a „lőporos hordó” és a „balkanizálás” szavakat társítja. Ez utóbbi az angol nyelv (amerikai) Webster-szótára szerint annyit jelent, mint „egy földrajzi régió széttagoltsága kisebb, egymással szemben ellenséges államokra, miként ez a balkáni országokkal történt az első világháború előestéjén ...” Tegyük ehhez hozzá, hogy nemcsak akkor és azután, hanem évtizedeken keresztül ez volt a jellemző a térségre. POLITIKAILAG ma is tarka a félsziget: Románia és Bulgária a Varsói Szerződés és a KGST tagországai; Görögország és Törökország a NATO délkeleteurópai szárnyát alkotják, s a Közös Piachoz orientálódnak. Jugoszlávia az el nem kötelezett országok oszlopos tagja, Albánia pedig három évtizede sajátos különállásával tüntet. Ezen túl kétoldalú problémák is terhelik a balkáni államok viszonyait. A nemzetiségi politikában Jugoszláviának vitája van Bulgáriával, Görögországgal, Albániával és kisebb mértékben Romániával is. Bulgária és Törökország nem tud közös nyelvet találni a Bulgáriában élő török kisebbséget illetően. A két NATO-szövetséges — Törökország és Görögország — Ciprus és határproblémák miatt szinte már hagyományosan szemben áll egymással. MI EZEK UTÁN A KÖZÖS? — vetődik fel a kérdés. Talán csak az az erősödő felismerés, hogy együtt kell élniük a meglévő határokon belül egymás mellett, és ha ez már így van, akkor lehetőleg békében és a jószomszédság szellemében. A belgrádi találkozót is csak a vitás politikai kérdések mellőzése árán lehetett összehozni. A legkisebb közös nevező keresése volt a cél. Meglelték-e? Fogas kérdés, amelyre a házigazda, Budimir Loncsar jugoszláv külügyminiszter a tanácskozás végén ekképpen válaszolt: „Többet értünk el, mint amennyit kezdetben vártunk ..." A kiadott közös közlemény tükrében az látszik, hogy az előzetes várakozások minimálisak lehettek, s azokhoz képest egy lépést tettek előre, s ezért mind a hat résztvevő megelégedéssel nyilatkozott a találkozó eredményeiről. A közös közlemény bejelenti, hogy ez év közepén Szófiában megtartják a hat ország külügyminisztériumi megbízottainak értekezletét, amely kijelöli tevékenységük irányát és körét. Ebben talán egy „összbalkáni fórum" csíráját sejthetjük. Kár lenne ugyanis, ha ez a találkozó egyszeri, folytatás nélküli kezdeményezésnek bizonyulna. A találkozón foglalkoztak a balkáni állam-, illetve kormányfők értekezletének összehívására vonatkozó javaslattal. Messzire nem juthattak, mert a közlemény tanúsága szerint „ezt a kérdést a megfelelő körülmények kialakulásakor kell tovább tanulmányozni”. Köznyelvre lefordítva ez annyi, hogy „nem érett még meg az idő”. Figyelmet fordítottak a találkozón a balkáni atom- és vegyifegyver-mentes övezet létrehozására vonatkozó javaslatokra is. Miután e témakört az érintett kormányok különbözőképpen közelítik meg, a miniszterek úgy döntöttek, hogy azt (is) „tovább kell tanulmányozni". A kölcsönösen gyümölcsöző együttműködésnek sok olyan területe van, ahol ez már minden különösebb politikai ösztönzés nélkül kialakult a balkáni országok között. A gazdaságra, a kultúrára, az idegenforgalomra, a közlekedésre, az energetikára és a környezetvédelemre gondolunk. Különösen gazdasági téren lehetne fejleszteni az együttműködést. Jugoszlávia tavalyi árucsere-forgalmának összértéke az öt balkáni országgal 954 millió dollár volt. Ez háromszor kevesebb, mint amennyit Jugoszlávia egyetlen más partnerével — Olaszországgal — lebonyolított. Az együttműködés bővítésének lehetőségei adva vannak, s igazán megérdemelnek egy határozott politikai ösztönzést. A BALKÁNI országok különkülön eddig is „szóba álltak” egymással, most pedig első ízben kerül sor egy „multilaterális párbeszédre”, amelyen közös problémák kerültek terítékre. Ennek jelentőségét alábecsülni nem szabad, de aligha járunk messze az igazságtól, ha megállapítjuk, hogy a kétoldalú kapcsolatok továbbra is meghatározóak maradnak. Mindenesetre az említett Webster-szótárból talán már törölni lehetne az „egymással szemben ellenséges államok” kitételt. És ez nem kevés. . .... . Pálfi Viktor Az összbalkáni fórum csírája? ^ ^ Hídverés Belgrádból (A belgrádi Politika rajza) Moszkva és Kabul végleges megegyezést akar a holnap kezdődő genfi tárgyalásokon (MTI) A Szovjetunió és Afganisztán eltökélt szándéka az, hogy az ENSZ-közvetítéssel folyó afganisztáni—pakisztáni tárgyalások holnap Cenfben kezdődő újabb fordulóján végleges megegyezés szülessék, és így hozzá lehessen kezdeni az afganisztáni konfliktus felszámolásának gyakorlati intézkedéseihez — hangsúlyozta Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, és Abdul Vakil, az Afgán Népi Demokratikus Párt KB PB tagja, Afganisztán külügyminisztere. Vakil és Sevardnadze tegnap találkozott Moszkvában, ahol az afgán politikus úton Genfbe megállt. A két külügyminiszter Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának és Nadzsibullah afgán államfőnek február 8-án nyilvánosságra hozott nyilatkozata alapján megvitatta az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezésével kapcsolatos kérdéseket. Sevardnadze ismertette az afgán külügyminiszterrel azokat a legutóbbi szovjet lépéseket, amelyeket a Szovjetunió a kabuli kormánnyal egyeztetett irányvonal megvalósítására tett. A szovjet diplomácia vezetője ennek megfelelően tájkoztatást adott a George Shultz amerikai külügyminiszterrel egy hete folytatott tárgyalásairól, valamint Gorbacsov személyes képviselőinek ázsiai és afrikai országokban tett látogatásairól. Sevardnadze megerősítette: a Szovjetunió kész arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt biztosítékokat adjon az afganisztáni helyzet politikai rendezésére. Tüntetés Bangladesben Bottal támad a kivezényelt rendőrség egyik tagja a tüntető fiatalemberre Dakkában. A rendőrök és a tüntetők összecsapásakor az első jelentések szerint egy személy meghalt. Rendbontások Azerbajdzsánban (TASZSZ) Zavargások voltak az azerbajdzsáni Szumgajt városában február 28-án. A TASZSZ tegnapi jelentése szerint huligánok egy csoportja provokálta ezeket a zavargásokat, a garázda és erőszakos cselekményeket. Intézkedéseket foganatosítottak a városban az élet normalizálására. Reagan a NATO szükségessége mellett (MTI) „Elfogadhatatlan fenyegetésnek" nevezte Reagan elnök az európai hagyományos fegyverek területén meglevő állítólagos egyenlőtlenséget. Reagan a NATO küszöbön álló brüsszeli csúcstalálkozója előtt az Amerikai Légió nevű félkatonai szervezet washingtoni tanácskozását választotta ki arra, hogy összefoglalja az atlanti szövetséggel kapcsolatos amerikai politikát. Az elnök elsősorban a NATO katonai erejének növelését, az atlanti partnerek közötti kapcsolatok elmélyítését sürgette, és megerősítette: Washington továbbra is politikája központi kérdésének tekinti a NATO-együttműködést, nem változtat katonai kötelezettségein, de az amerikai közvéleményt is igyekezett megnyugtatni arról, hogy folytatni kívánja a leszerelési tárgyalásokat. Reagan azt hangoztatta, hogy a NATO-ra továbbra is szükség van, egyrészt a szovjet „katonai fenyegetés”, másrészt a „politikai megfélemlítés” elhárítására. „A gyakorlatból tudjuk, hogy a Szovjetunióval a legjobban az erő nyelvén lehet tárgyalni" — mondotta. Ismételten sürgette az űrfegyverkezési program, az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés folytatását. Az amerikai elnök a jobboldali félkatonai szervezet előtt ismét azt ígérte, hogy az Egyesült Államok folytatja az afganisztáni ellenforradalmárok támogatását, hogy „az afgán önrendelkezés ügyét ne kockáztassák". Ugyancsak sürgette a nicaraguai kontrák további segélyezését is. Kijelentette, ha Közép-Amerika „kommunista lesz, az felmérhetetlen kárt okoz az Egyesült Államoknak”. Huszonegy oldalú értekezlet Hamburgban A közép-amerikai béke megteremtésére (MTI) Az Európai Közösség (EK) és Közép-Amerika összesen 21 országának külügyminiszterei tegnap délelőtt Hamburgban kétnapos tanácskozást kezdtek a közép-amerikai békefolyamat előmozdításáról, a gazdasági és politikai együttműködés elmélyítéséről. A tanácskozás a negyedik ilyen jellegű értekezlet. A hamburgi értekezlet fő célja két nyilatkozat elfogadása. Ezekben a nyugat-európai országok állást foglalnak a közép-amerikai békefolyamat kérdésében, ismét támogatásukról kívánják biztosítani Arias Costa Rica-i elnök ismert béketervét, és be akarják jelenteni, hogy a békefolyamat előrehaladásának mértéke szerint bővítik pénzügyi és gazdasági segítségüket. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy pénzügyileg miként járulhatnak hozzá egy közép-amerikai parlament tervének megvalósításához, hogyan működhetnek közre továbbá a térség konfliktusai következtében hazájukból elmenekült személyek visszatelepítésében, valamint a lakosság élelmezésének javításában. Folytatódik a ratifikálási vita A szovjet közvélemény képviselői a rakétaszerződésről (MTI) Az előkészítő bizottság ülésével folytatódott tegnap a szovjet törvényhozás két házában működő külügyi bizottságok vitája a rakétaszerződés ratifikálásáról. Ez alkalommal a szovjet közvélemény képviselői mondták el véleményüket. — A szerződés aláírása — mondta Georgij Kornyijenko, az SZKP KB nemzetközi osztályvezetőjének első helyettese — a Szovjetunió következetes harcának, az Egyesült Államok válaszlépéseinek, s nem kis mértékben az egész világközvélemény erőfeszítéseinek eredménye. A szovjet békebizottság szervezte társadalmi vitákban — ahogy a békebizottság leszerelési bizottságának vezetője, Radomir Bogdanov elmondta —, mintegy százan fejtették ki véleményüket. Többen felhívták a figyelmet rá: ügyelni kell arra, hogy a jövőben is megmaradjon a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a katonai paritás. A honvédelmi iparban dolgozók szakszervezetének kb-tagja, Szergej Suklin arról beszélt, hogy a hadiipar békés termelésre való átállítása nem vezet munkanélküliséghez és a munkabérek csökkenéséhez. Filaret metropolita a hívők nevében azt fejtette ki, hogy véget kell vetni a katasztrófával fenyegető bizalmatlanságnak és céltalan versengésnek. Magyar Hírlap Honecker-interjú (MTI) Az NDK nagy figyelemmel követi, és rendkívül jelentősnek tartja a szocialista országokban végbemenő, a társadalmigazdasági fejlődés meggyorsítását, a szocializmus vonzóbbá tételét szolgáló változásokat, és úgy véli, hogy az új kihívásokra minden országnak a nemzeti, és nemzetközi körülményeknek megfelelően kell időben és rugalmasan választ adnia. Ezt jelentette ki Erich Honecker a Komuniszt jugoszláv hetilapnak adott interjújában, amelyet tegnap tettek közzé Berlinben. Arra a kérdésre, hogy az NDK is tervez-e változásokat, az NSZEP KB főtitkára, államfő kifejtette: az NDK mindig időben meghozta a szükséges döntéseket. Változások a jövőben is lesznek, mégpedig a szocializmus keretein belül. A fejlett szocializmus építése stratégiai koncepciójának kidolgozását az NDK sohasem tekintette lezártnak — hangsúlyozta. VILÁGHÍRADÓ Ills . " ... " . . . A szocialista országok külügyi titkárainak tanácskozása (MTI) Szocialista országok testvérpártjainak külügyi kérdésekkel foglalkozó titkárai kezdtek tegnap tanácskozást Havannában. Az eszmecserét Raul Castro, a Kubai KP KB másodtitkára nyitotta meg. A havannai értekezleten 12 kommunista és munkáspárt küldöttsége vesz részt. Az MSZMP delegációját Szűrös Mátyás, a KB titkára vezeti. A huszonhármak bécsi konzultációja (TASZSZ) A Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagállamának képviselői hétfőn Bécsben ismét megbeszélést tartottak, amelyen folytatták az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről tartandó tárgyalások mandátumának kidolgozását. Májusban jugoszláv pártértekezlet (MTI) A JKSZ Központi Bizottsága tegnap az országos pártértekezlet előkészítéséről tárgyalt. Bosko Krunics, a kb-elnökség elnöke az elnökség nevében javasolta: a konferenciát — minél alaposabb előkészítésének biztosítása végett — halasszák későbbre és március helyett május elején tartsák meg. Az „Erdei séta” a színpadon (MTI) A szovjet—amerikai tárgyalások nevezetes eseménye volt az emlékezetes „erdei séta" Kvicinszkij szovjet és Nitze amerikai fődelegátus nem hivatalos beszélgetése Genfben, egy erdei séta közben, amely 1982-ben megoldással kecsegtetett a leszerelés néhány fontos kérdésében, de az ott létrejött megállapodás akkor nem valósult meg. A két diplomata erdei sétája ihlette meg Lee Blessing amerikai drámaírót. Erdei séta című színművét most mutatták be New Yorkban, a Booth Színházban. Desmond Tutut őrizetbe vették (Reuter, TASZSZ) A dél-afrikai rendőrség tegnap Fokvárosban több magas rangú egyházi személyiséggel eyütt rövid időre őrizetbe vette Desmond Tutu Nobelbékedíjas anglikán érseket. A hírügynökségi jelentések szemtanúkra hivatkozva közölték: az egyházi vezetők tiltakozó megmozdulást szerveztek a fokvárosi parlament előtt. Tutu és az egyházi személyiségek az ellen tiltakoztak, hogy a kormány nemrég betiltotta 17 apartheid-ellenes szervezet működését. Bush győzelme Maine-ben (MTI) A várt eredmény született a hét végén a Maine államban megtartott küldöttjelölő párttanácskozásokon: a republikánus jelöltek közül George Bush alelnök valamennyi küldöttet megszerezte magának. A demokratáknál a verseny Michael Dukakis massachusettsi kormányzó győzelmét hozta.