Magyar Hírlap, 1988. június (21. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

'V­ X­IS&l ‘ Egészségünkért — önerőből Megsokasodnak a szerkesztő­ségek telexgépein érkező jelen­tések között azok, amelyek egy­­egy szőkébb közösség, lakóte­rület vagy intézmény egészség­megőrző kezdeményezéseiről számolnak be Néhány éve még kuriózumnak, fehér hollónak szá­mított az a néhány példa értékű vállalkozás, amellyel egyre romló egészségünkért próbált tenni valamit néhány megszál­lottnak tekintett lelkes orvos szőkébb pátriáján belül. Buda­pesten ezek közé tartozott a XVII. kerületi körzeti orvosok szívbetegség-megelőző és -gon­dozó programja, a Tétényi úti kórház körzetében élők számára létrehozott lipidklub, és ide számítható a hazai dohányzás­­ellenes küzdelem első meghirde­tője, egy a Mátrában gyógyító főorvos is. Napjainkban tallózni lehet a sokféle ötlet között, és aligha tudnánk valamiféle rangsort felállítani közöttük, melyik az eredetibb, melyik szolgál fonto­sabb célt Mert egyik is, másik is egy közös programhoz, a ha­zai egészségmegőrző kormány­­programhoz csatlakozik, és an­nak célkitűzéseihez adja azt a részt, amely nélkül nem lenne teljes az egész Józan élet név­vel olyan szövetség alakult a minap, amely az alkohol ellen üzen hadat. E hét végén a szo­ciális munkások egyesülete tartja alakuló ülését. A legfrissebb jelentés Százha­lombattáról érkezett. Tegnap ebben a Pest megyei ipari vá­rosban azért fogtak össze az emberek, hogy egészségükért elsősorban ők maguk tegye­nek . .. Az országos egészségmegőrző kormányprogramhoz csatlakozva a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-fejlesztő Intézet közérde­kű egészségügyi célok megvaló­sítására alapítványt hozott létre. A városi tanács és a helyi egészségügyi intézmények a la­kosság szív- és érrendszeri vizs­gálatát, a légúti betegségben szenvedő gyermekek teljes körű rendszeres kezelését szervezik meg. Arra is gondolnak, hogy a mintegy 800 ezer forint induló tőkéből a hegyvidéki erdei kör­nyezetben üdültetik a város rá­szoruló gyermekeit. Az alapít­vány hírére a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat és a Temperáltvízű Hal­­szaporító Gazdaság is felaján­lotta támogatását, így kamato­zik a közös cél javára a helyi erőforrás, a sokféle helyi kezde­ményezés az egész lakosság egészségének megőrzése érde­kében. Légrády Eszter f­e v­i­ szt a meteorológiai nyár Zöld mezőben „napraforgó.. .” Képünkön azt a pillanatot kapta lencsevégre fotóriporterünk, Grnák László, amikor a napimádó leány éppen a megforduláson gondolkodik. Tejeszacskó Hozzászokunk az igénytelenséghez? (3. oldal) Miért repednek a gázbeton házfalak? 21. évfolyam, 130. szám y­e (5. oldal)Mumb­ur A MINISZTERTANÁCS LAPJA Szakminiszteri tárgyalások, együttműködési megállapodások Gorbacsov és Reagan hasznosnak ítéli az eddigi megbeszéléseket Tudósítóink, Bokor Bál és Szaniszló Ferenc jelentik Moszkvából. Reagan elnök produktívnak, hasznosnak értékeli moszkvai tárgyalásait, s ezzel egyetért vendéglátója, Mihail Gorbacsov is — erről számoltak be tegnap este a nemzetközi sajtóközpont­ban a szóvivők, Gennagyij Ge­­raszimov és Martin Fitzwater. A tegnap délelőtti eszmecsere előtt a két politikus néhány percre a jelenlévő újságírók rendelkezésére állt. Egyikük emlékeztette az elnököt arra, hogy korábban a „gonosz bi­rodalmának" titulálta a Szov­jetuniót. Reagan erre azt felel­te: „Az egy más időszakban volt, és egy más korszakra vo­natkozott." A tegnap délelőtti tárgyalá­sok Gorbacsov kremlbeli dol­gozószobájában folytak. Mint­egy egy órán át tartottak, s el­sősorban a kétoldalú kapcsola­toknak szentelték őket. Reagan megkérte Gorbacsovot, tájékoz­tassa őt a peresztrojka alakulá­sáról. A főtitkár szót ejtett a Szovjetunióban végbemenő nagyszabású reformokról, a de­mokratizálásról, amely a pártot sem hagyja érintetlenül. A két politikus beszélt a gazdasági együttműködés esé­lyeiről. Gorbacsov ismét fölve­tette, hogy a Szovjetunió sze­retné megkapni a legnagyobb kedvezmény elvét, hogy árui egyenlő esélyt élvezhessenek az amerikai piacon. Bírálta egyút­tal az érvényben lévő Jackson— Vanick törvényt, amelynek ér­telmében az USA a legnagyobb kedvezmény elvét belpolitikai fejleményektől, például a ki­­vándorlási kérelmek engedélye­zésétől teszi függővé. Moszkvában úgy vélik, az amerikai üzleti körök részéről megvan a szándék a gazdasági kapcsol­atok elmélyítésére, eh­hez azonban politikai döntések szükségeltetnek A párbeszéd alacsonyabb szinten is folytatódik: újabb tárgyalásokra került sor Schultz és Sevardnadze külügyminisz­terek J­azov és Carlucci had­ügyminiszterek között. Moszk­vában a miniszterek elsősorban leszerelési problémákkal foglal­koznak. Egy tegnap délutáni sajtóértekezleten Roald Szagy­­gyejev akadémikus megerősí­tette: az első nap eredményei alapján remény van arra, hogy (Folytatása a 2. oldalon) tárgyalások után séta a Vörös téren Közel-keleti nemzetközi konferencia j [~—U | Az Arab Liga a BT segítségét kéri (MTI) Mahmud Mesztiri tuné­ziai külügyminiszter kedden rö­vid látogatásra Rómába érkezett, ahol a közel-keleti helyzet ren­dezésének lehetőségeiről tárgyalt olasz kollégájával, Giulio And­­reottival. A tunéziai diplomácia vezetője az Arab Liga megbízá­sából utazott az olasz fővárosba, hogy ott tolmácsolhassa az arab államoknak a palesztin problé­mával kapcsolatos álláspontját Itáliának, mint a Biztonsági Ta­nács egyik tagjának. Mahmud Mesztiri az arab álla­mok nevében sürgette: az ENSZ Biztonsági Tanácsa vállaljon is­mét kötelezettséget a „palesztin kérdés" megoldásának elősegíté­sére, elsősorban egy nemzetközi konferencia összehívása révén. Andreotti ismét hangot adott országa álláspontjának, amely szerint Itália támogat egy nem­­­zetközi konferencia összehívásá­ra irányuló minden kezdeménye­zést. Az olasz külügyminiszter jelezte, hogy nagy fontosságúak lesznek a jövő héten Algírban tervezett arab csúcstalálkozó eredményei, különösen akkor, ha arról a fórumról az arab világ egységének erősödésére utaló je­lek érkeznek majd. (AFP, Reuter) Jichak Rabin izraeli hadügyminiszter hétfőn Tel-Avivban megbeszélést folyta­tott négy — Jordániához közel álló — palesztin személyiséggel Tegnap húszra nőtt az előző napi kelet-bejrúti bombamerény­let halálos áldozatainak száma, miután többen belehaltak súlyos sérülésükbe. 1988. június 1., szerda Gépkocsi­nyeremények (6. oldal) Elsüllyesztett nemzedék (12. oldal) Crósz Károly fogadta Nyikolij Szljunykomt Alil Jl-t 3 D S Gazdasági kb-titkárok tanácskozása Budapesten A KGST-tagországok kommu­nista és munkáspártjai központi bizottságainak gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárai — korábbi megállapodás alapján — június 1-jén és 2-án Buda­pesten tartják soron következő tanácskozásukat. Kedden hazánkba érkeztek az értekezleten részt vevő, KB-titká­­rok vezette küldöttségek. A Bol­gár Kommunista Párt delegáció­ját Grisa Filipov, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Csehszlovákia Kom­munista Pártjáét Jozef Lenárt, a Központi Bizottság Elnökségé­nek tagja, a Központi Bizottság titkára, a Kubai Kommunista Pártét Lionel Soto Prieto, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Lengyel Egyesült Munkáspártét Marian Wozniak, a KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Mongol Népi Forradal­mi Pártét Demcsig­in Molom­­dzsame, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság titkára, a Német Szocialista Egységpártét Günter Mittag, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, a Román Kommu­nista Pártét Ion Radu, a KB Po­litikai Végrehajtó Bizottság pót­tagja, a Központi Bizottság titká­ra, a Szovjetunió Kommunista Pártját Nyikolaj Szljunykov, a KB Politikai Bizottsága tagja, a Központi Bizottság titkára, a Viet­nami Kommunista Pártét Vu Canh, a Központi Bizottság tit­kára vezeti. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt küldöttségének Németh Miklós, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizottság titkára a vezetője. A tanácskozás munkájában részt vesznek a tagországok ál­landó KGST-képviselői, valamint Vjacseszlav Szicsov, a KGST tit­kára. Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke kedden a KB székházában fogadta Nyi­kolaj Szljunykovot, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Nyikolaj Szljunykov átadta Mihail Gorbacsov szívélyes üd­vözletét. Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára sok sike­rt kívánt a pártértekezlet állásfog­lalásának végrehajtásához, az MSZMP tevékenységének meg­újításához, a társadalmi válto­zásokban betöltött szerepének erősítéséhez. Grósz Károly az MSZMP Köz­ponti Bizottságának nevében kö­szönetet mondott az SZKP ve­zetésének, a szovjet tömegtájé­koztatási szerveknek azért a fi­gyelemért, amely a Szovjetunió­ban belpolitikai életünk e fon­tos eseményét övezte. Hangsú­lyozta, hogy az alapvető kérdé­sekben széles körű egyetértés alakult ki a pártban és a társa­dalomban. Kedvezőbbek a felté­telek ahhoz, hogy határozott és dinamikus munka kezdődjék a pártértekezlet állásfoglalásainak végrehajtására, reformtörekvé­seink következetes megvalósítá­sára a gazdaságban, a politikai életben. Az MSZMP főtitkára sok si­kert kívánt az SZKP vezetőinek, a szovjet kommunistáknak az SZKP XIX. pártkonferenciájá­hoz, a forradalmi átalakítás, a demokratizálás folytatásához. A pártkonferencia téziseit nagy fontosságú, realista újító doku­mentumként értékelte, amely a szovjet társadalom politikai és gazdasági megújulását szolgálja. Számos eleme az MSZMP tevé­kenységében is hasznosítható. Grósz Károly a magyar párt és kormány nevében üdvözölte a szovjet—amerikai csúcstalálkozó létrejöttét, hangsúlyozta: hazánk is érdekelt abban, hogy a talál­kozó eredményesen záruljon, s megalapozza a továbblépést a leszerelés fő kérdéseiben, a nem­zetközi élet kedvező tendenciái­nak erősítésében. A Magyar Népköztársaság lehetőségeihez mérten a jövőben is segíteni kí­vánja a béke ügyét, a kelet- nyugati párbeszéd és együttmű­ködés bővítését. A magyar—szovjet viszonyról szólva Grósz Károly kiemelte: (Folytatása a 4. oldalon) ­­ Parlamenti bizottságok ülései Vita a társasági törvényről A gazdasági társaságokról szóló törvény bevezetése nem idéz elő „földindulást", attól sem kell tartani, hogy az álla­mi vállalatok tömegesen ala­kulnak majd át valamelyik új formába­n Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti tit­kárságának vezetője érvelt így a változások mellett az Ország­­gyűlés kereskedelmi bizottsá­gának tegnapi ülésén. Előzete­sen még Pulai Miklós, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese ismertette azt a köz­­gazdasági környezetet, amely­ben a leendő új társaságoknak majd működniük kell. Igazodva a kereskedelmi bi­zottsághoz, Sárközy Tamás fő­leg azokat a változásokat emelte ki, amely a kereskede­lemnek is lényeges lehet, így például azt, hogy a külkeres­kedelmi társaságokra nem ter­jed ki az új törvény hatálya, hiszen ott nincs vagyon, nincs cégér, a Polgári Törvénykönyv megfelelő paragrafusa alapján folytatható az eddigi tevé­kenység. Ugyanez a helyzet a szerződéses üzemeltetésre lét­rejött polgári jogi társaságok­kal. Amennyiben az üzleti jel­leg dominál, úgy célszerű át­alakulniuk közkereseti társa­sággá, azon belül is gmk-vá. Ebből is következik tehát, hogy a gazdasági munkakö­zösség megmarad, ugyanakkor csak az alapításhoz szükséges minimális létszám — két fő — lesz rögzítve, a felső korlát, meg az alkalmazottakra vonat­kozó megkötés megszűnik. A vállalati gazdasági munkakö­zösségeknek viszont dönteniük kell: ha cégen kívülre nem dolgoznak, akkor nem tekint­hetők társaságnak, ezért úgy működhetnek, mint eddig, gya­korlatilag autonóm munkacso­portként. Ugyancsak kedvező válto­zásként értékelhető, hogy kor­látolt felelősségű társaságot a jövőben magánszemélyek is alapíthatnak. A jelenlegi sza­bályozás furcsa gyakorlatot alakított ki: mivel csak jogi személlyel együtt lehetett lét­rehozni, ez több visszaélés for­rásává vált. Nagy kérdés, ho­gyan alakulhatnak át például az állami vállalatok részvény­­társasággá. Sárközy Tamás el­mondta, erre nem tartalmaz eligazítást a törvénytervezet, célszerű lesz külön szabályoz­ni. De hogy milyen formában, az attól is függ, milyen lesz a végleges álláspont a szövetke­zetekre. Csak most nem ala­kulhatnak át más formává, vagy sohasem? Ha ez utóbbi nézet az érvényes, akkor az ál­lami vállalatok lehetőségeit a vállalati törvény módosításá­val kell szabályozni. Sárközy Tamás azonban úgy vélte, hosszabb távon mindenkinek meg kellene adni a váltás lehe­tőségét ... A témára reagálva Szilvásán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese elmondta, nem ideológiai indítékai vannak annak, hogy a szövetkezeteket nem akarják a társasági törvény hatálya alá vonni. Úgy vélik, sok tartalék van még ebben a formában, s az „egy tag — egy szavazat" elv demokratikusabb műkö­dést tesz lehetővé, mint bár­melyik új társasági forma, amelyben a működést kizáró­lag üzleti szempontok motivál­ják. Tóth Attiláné (Budapest) hozzászólásában arra utalt, hogy a képviselők nem érzé­kelik, hogyan függnek össze az egyes reformlépések. Nemré­giben fogadták el például a szövetkezeti törvényt, s kide­rülhet, hogy módosítani kell. Tavaly tárgyalták az új adózá­si törvényt, most meg az egy­séges vállalkozói adóról kell dönteniük. Nem tudja, hogyan teremthető meg az egyes rész­lépések között az összhang. A képviselő úgy ítélte meg, hogy a tulajdonviszonyok ideológiai tisztázása sem történt még meg. Sütő Kálmán (Vas me­gye) fontosnak tartotta, hogy időben megismerje mindenki az új társasági formákat, a vál­toztatás lényegét. Érdeklődött a magyar tőzsde fejlődési lehe­tőségéről is. Polgárdi József (Pest m.) szintén fontosnak tartotta a társadalom felkészí­tését. Sokan félnek ugyanis at­tól, hogy a változások egyik következménye, hogy a szegé­nyek még szegényebbek lesz­nek. Kétségét fejezte ki, hogy a változásokkal a külföldi tő­ke nagy kedvet kapna az itte­ni befektetésekre, ő is hiá­nyolta az intézkedések komp­lexitását, pontosabban azt, hogy a képviselők nincsenek beavatva a folyamatokba. Kü­lönösen a bérreform kidolgo­zásánál hiányolta, hogy az még nem került a képviselők elé. Mag Pál (Csongrád) azt a fé­lelmét mondta el, hogy az álla­mi vállalatok átalakításáról majd központilag döntenek az (Folytatása a 3. oldalon).

Next