Magyar Hírlap, 1988. november (21. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

2 \fO JO«* 1 1988. november 1., kedd NEMZETKÖZI POLITIKA Az amerikai újságírás doyenje az elnökválasztási kampányról Miként látja egy amerikai zsurnaliszta az elnökválasztási kampányt a 24. órában? — erről tudhattunk meg közelebbit tegnap délelőtt a MUOSZ székházában, ahol Richard Hottelet találkozott magyar újságírókkal. Az amerikai ENSZ-nagykövet egykori szóvivője, aki 40 esztendőt töltött a tömegkommunikációban, többek között a CBS televíziótársaságnál, az elnökjelöltek küzdelmét az elmúlt évtizedek legellentmondásosabbjának tartja. Mint emlékeztetett, a kampánya szokványos módon indult azzal, hogy mindenki a saját jelöltjét kedvező színben és környezetben — beleértve a csillagos sávos lobogót, a mosolygó kisgyerekeket — tüntesse fel. Később azonban a kampány negatívvá vált, a propagandisták az ellenfél befeketítésére törekedtek. Richard Hottelet szerint Reagan elnök nimbusza az Egyesült Államokban még mindig olyannyira tartja magát, hogy Michael Dukakis, a demokraták jelöltje nem tartotta célravezetőnek, hogy személyét erősen támadja. Ugyanakkor — vonta le a következtetést a nagy televíziós viták és a publicista — hiányzott azoknak az alapkérdéseknek a kifejtése is, amelyek a jelöltek politikai koncepcióját megkülönböztetik. A műsoridő rövidsége miatt George Bush és Dukak is dinkább az érzelmekre, mintsem az értelemre kívánt hatni, hogy bizonyítsa, szeretetre méltóbb, megbízhatóbb, elnökségre alkalmasabb a másiknál. Mindazonáltal két problémakör így is reflektorfénybe került a kampány során, és ezekre Hottelet is kitért. Az egyik az örök téma, a gazdaság, pontosabban a szövetségi költségvetés eladósodása. Dukakis ügyes húzása volt, hogy azokhoz az amerikaiakhoz szólt, akik tudvalevőleg bevásárlásaik többségét hitelkártyájukkal eszközlik. A demokrata elnökjelölt emlékeztette őket: jól tudják, a hiteleket egyszer vissza kell fizetni. A másik téma, az Irán-kontra botrány — amellyel Bush nevét is összefüggésbe hozták . Hottelet szerint nem azért váltott ki ellenérzést az amerikaiakban, mert a fegyverek titkos címzettekhez kerültek. Mint az amerikai újságírás doyenje kifejtette, polgártársai rendkívül érzékenyek arra, hogy a kormány csakis az ő pénzükből gazdálkodhasson, és anyagilag ne függjön idegen hatalmaktól. A szóban forgó botrányban viszont éppen az derült ki, hogy a Fehér Házban titkos, a törvényhozástól független alapot képeztek a fegyvereladásokból, illetve a brunei és szaúdi adományokból. Háttelet foglalkozott a sajtó szerepével az amerikai politikában. Cáfolta azt, hogy a nagy televíziós társaságoknak királycsináló hatalma lenne. A médiákat valamiféle közlekedési eszközhöz hasonlította, amelyek mindenki számára rendelkezésre állnak, és ügyesen használva, a győzelemhez viszik a jelöltet A november 8-i elnökválasztás kimenetelére az amerikai újságíró nem adott biztos tippet, de a republikánus jelölt befutását valószínűsítette. Ugyanakkor megjegyezte: ha a szavazási részvétel alacsony lesz, a választás konkrétabb politikai hatalmat kap. Azok a lobbyk, érdekcsoportok, létükben veszélyeztetett rétegek ugyanis, amelyek mindenképpen érvényesíteni akarják elvárásaikat, biztosan eljuttatják céduláikat az urnákba. Nonn V. György Iraki hadifogságból szabadult iráni fogoly a Vöröskereszt gépével a Mehrabad repülőtérre érkezése után, családja körében. Irak vasárnap 25 hadifoglyot engedett szabadon, egy nappal a Genfben kezdődő béketárgyalások előtt Bukarest az osztrák küldöttséget sem fogadja (MTI) A román kormány rossz lelkiismeretére vall, hogy egyelőre nem akarja fogadni az osztrák parlamenti küldöttséget, amely az ő júliusi meghívása nyomán szerette volna felkeresni az úgynevezett területrendezési program által érintett vidékeket is. Ezt Marga Hubinek asszony, az osztrák parlament képviselőházának (néppárti) másodelnöke jelentette ki tegnap tett sajtónyilatkozatában. Az ő vezetésével ma készült Romániába utazni ötnapos látogatásra az osztrák parlament nyolctagú küldöttsége. A kijelölt osztrák delegáció másik tagja, Josef Höchtl, a néppárt emberi jogi szóvivője a küldöttség utazásának elmaradását azzal hozta összefüggésbe, hogy Ausztria kezdettől fogva élesen bírálja a romániai falufelszámolást. Emlékeztetett: az osztrák parlament az utóbbi hónapokban már két alkalommal megbélyegezte a nemzetiségi jogokat is súlyosan sértő román intézkedéseket és terveket, s osztrák politikusok — köztük ő maga is — nemzetközi fórumokon ugyancsak többször felléptek ezek ellen. A Legfelsőbb Tanács ülésének szünetében B. I. Gosztyev, a Szovjetunió pénzügyminisztere külföldi újságírók kis csoportjának — benne moszkvai tudósítónknak — interjút adott. A pénzügyminiszter expozéjában ismertette a tavalyi népgazdasági helyzetet és az államháztartás jövő évi kilátásait. Az újságírókat különösen az államháztartás gondjainak nyílt és számszerű elemzése ragadta meg. Elmondta a miniszter, hogy a költségvetés alakulásában mintegy 40 milliárdos kiesést okozott az olaj világpiaci árának csökkenése, 18 milliárd rubellel terhelte a költségvetést a szociális szféra intenzívebb támogatása, és 8 milliárddal a csernobili katasztrófa. Interjú a szovjet pénzügyminiszterrel Miből adódik a hiány? Fokozatos árreform — Különleges övezetek — Hogyan értékeli, miniszter úr, a hiányt? — A tervezett költségvetési hiány a jövő évre 36 milliárd, ami úgy áll elő, hogy az állami bevételek 458,4 milliárdra nőnek, míg a kiadások 494,7 milliárdra. Tény, hogy ez nem egészséges jelenség, mégis manapság világszerte — így az Egyesült Államokban is — szembe kell nézni a költségvetés deficitjével. Hangsúlyoztam expozémban is, és most önökkel beszélgetve is aláhúznám, hogy a költségvetési hiány nem új jelenség országunk gazdaságában. Csakhogy eddig nem firtattuk a nyilvánosság előtt és nem mondtunk konkrét adatokat. Most megtesszük. — Több éves viszonylatban gyarapszik vagy csökken a hiány? — Évek óta nagyjából stabil — Hogyan csapódik le a kiskereskedelmi árak inflációjában a költségvetési hiány? — Minthogy egyelőre fennáll az ártámogatás széles körű rendszere, nem beszélhetünk inflációról, hanem igen csekély folyamatos árnövekedésről. — Mekkoráról? Erre az ön beszédében nem találtunk utalást! — Az áremelkedések több éves viszonylatban egy-két százalékosak. Egyelőre nem készül róla mélyebb elemzés. Még nincs inflációs veszély. — Az előadói beszédben olyan kitétel található, hogy elsősorban a veszteséges vállalatok központi támogatása okozza döntő módon a hiányt. A minisztertanács ülésén viszont a kormányfő arról beszélt, hogy immár öt köztársaságot támogatnak a bankok, s ez tovább nem megy... — Rizskov miniszterelnök a tendenciát kifogásolta. Hiszen rövid idővel ezelőtt mindössze egy köztársaság volt deficites, most pedig már öt, és a hatodik, Grúzia is közel áll hozzá. Nos, konkrétan az ázsiai köztársaságokról van szó. A helyzetet az javíthatja, ha áttérünk a köztársaságok teljes önfinanszírozására és önelszámolására. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. A kormány ugyanis azért támogatja Üzbegisztánt, mert a gyapot termelése nem fizetődik ki, ellenben a gyapottermelésből adódó haszon jelentkezik a textiliparban, és a feldolgozás az orosz köztársaságban és más, iparilag fejlettebb köztársaságokban történik. — A balti államok önfinanszírozásra törekszenek és önálló valutával akarnak rendelkezni. Úgy tűnik föl, hogy a központi elképzelések nem állnak ellentétben a litvánok, lettek és észtek ilyen irányú törekvéseivel. — Ami az önálló elszámolást és önfinanszírozást illeti, támogatjuk a törekvést. Annak viszont nem látjuk módját, hogy egy államon belül többféle fizetési eszközt vezessünk be. — Nem megoldás az, amiről Mihail Gorbacsov szólt Krasznojarszkban: a különleges gazdasági övezetek? — Mihail Gorbacsov távolkeleti különleges övezetet hozott szóba, mást nem. — Minden jel arra mutat, hogy elodázhatatlan a radikális árreform, mert a költségvetés nem bírja az ártámogatást. Mennyire látják sietősnek önök az ügyet? — Csakugyan elodázhatatlan. De ha olvassák a közgazdasági vagy akár az irodalmi sajtót, látják, milyen éles viták zajlanak, és milyen komoly érvek vannak pró és kontra. Mindenesetre 1990-re már tervezzük a termelői és nagykereskedelmi árak rendszerének reformját, és azt követően fokozatosan a kiskereskedelmi árak új rendszerét is. — Miért fokozatosan? — A baráti országok tapasztalata arra int, hogy a dinamikus áremelés, a teljesen szabad ármozgás problémákat okozhat, tehát óvatosnak kell lennünk. — A sajtó felszólít a rubel konvertibilissá tételére; hogyan látja ön a kérdést? , — Helyeseljük. Törekednünk kell rá ..., de a konvertibilis fizetőeszköz megteremtése nem a jámbor szándékon múlik. Lám, magyar barátaink évek óta forszírozzák, és éppen most is úgy vélik, hogy nincs rá alkalmas pillanat. Mi is úgy véljük, hogy most még nem érkezett el az ideje, nincs e problémának prioritása. — Hogyan értékeli a miniszter úr a Német Szövetségi Köztársaságtól kapott hitelt? — Ez nagyon jelentős akció. Tekintettel arra, hogy ez célhitel, hozzájárul népgazdaságilag nélkülözhetetlen ágazatok technikai fejlesztéséhez. Meg kell jegyeznem, hogy más tőkés országok érdeklődése is feltűnő. Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk az olasz féllel kötött hitelegyezményünknek is. — Óhajt-e további nyugati hiteleket felvenni a szovjet kormány? — A feltételektől függ. Hitelt felvenni ugyanis jólesik, visszafizetni nem esik jól. Nagyon meg kell tehát néznünk, hogy milyen kamattal, milyen határidőre és milyen céllal adják. Moszkva, 1988. október 31. 1. Sándor László KÜLFÖLDI LAPOKBÓL Egyértelműen jogosnak és szükségesnek minősítette a csehszlovák rendőrség fellépését a tüntetők ellen a ROBEPSKV. A CSKP lapja tegnap terjedelmes cikkben foglalkozott a köztársaság megalakulásának 70. évfordulója alkalmából pénteken délután tartott ellenzéki demonsrációval. Az újság az múlt hetekben elhangzott hivatalos nyilatkozatok szellemében arról írt, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének nincs semmi köze az anarchiáia, és azt hangsúlyozta, hogy egyedül a törvények megtartása, a szocialista törvényesség megszilárdítása garantálhatja a demokratikus jogok és szabadság teljes kihasználását. A lap a csehszlovák hírszolgálati iroda pénteki közleményéhez hasonlóan mintegy kétezer tüntetőről beszélt, akik között — mint írta — együtt voltak bűnözők, „a válságos évek hajótöröttei” (itt az újság az 1968-as események résztvevőire utalt) és olyan fiatalok, akik a lap szerint nem is képesek megmagyarázni, miért vettek részt a pénteki demonstráción. A lap egyébként először számolt be arról, hogy a csehszlovák hatóságok még a tüntetés előtti napon őrizetbe vették az ellenzék több tucat tagját és felhívásaik terjesztői ellen lázítás címén bűnvádi eljárást indítottak. Az újság szerint a házkutatásoknál nyugati sokszorosító berendezéseket, nyomdai alapanyagokat találtak, illetve igazolást jelentős nagyságú külföldi pénzeszközök átvételéről. Nyina Andrejeva szovjet egyetemi oktató — akinek a Szovjetszkaja Rosszija című szovjet lapban márciusban megjelent olvasói levelét a konzervativizmus manifesztumának minősítette a Pravda — interjút adott a VJESNIK jugoszláv napilapnak. Ezten is azok véleményét fejezte ki, akik szerint a reformok valamiféle kispolgári hanyatlásba vezetnék a Szovjetuniót. Elmondta: létezik egy második nyílt levele is, amelyet még nem tudott megjelentetni a szovjet sajtóban. Andrejeva a Vjesnik írásos kérdéseire küldött válaszában leszögezte: nem bánta meg a levele publikálását. Beszámolt arról, hogy több mint 3 ezer választ kapott egyénektől és kollektíváktól, s ezek 90 százaléka osztotta a véleményét. Azok, akik elutasítják az ő nézeteit — állította Andrejeva —, olyanok, akiknek a rokonaik között voltak kulákok vagy (a sztálinizmus idején) büntetett emberek, vagy akik maguk nacionalisták, cionisták, netán olyanok, akik eleve megkérdőjelezik a szocializmust Andrejeva szerint sincs más választás, mint a peresztrojka, és nem lehet visszatérni a pangáshoz. A kérdés azonban az, hogy merre haladjon a peresztrojka: a szocialista alapelvek tökéletesítése vagy „a kispolgári elkorcsosulás és a hanyatlás” felé. Andrejeva felfedte, hogy írt már egy második nyílt levelet is, el is küldte több szerkesztőségbe, de még nem jelent meg sehol. Ebben a második levélben azt fogalmazta meg, hogy az SZKP idei országos pártértekezletén, amely gyökeres politikai reformokat indított el, kiszorultak a dokumentumokból a kommunista célkitűzések. Janzelki interjúja a brit The Guardiannak Thatcher holnap érkezik Lengyelországba Varsói bejelentés: felszámolják a gdanski hajógyárat (MTI) Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke nyilatkozatot adott a The Guardiannak. A lengyel vezető abból az alkalomból válaszolt a brit napilap írásban eljuttatott kérdéseire, illetve folytatott egyórás kötetlen beszélgetést Hella Pickkel, a The Guardian diplomáciai főmunkatársával, hogy Margaret Thatcher brit miniszterelnök holnap megkezdi többször elhalasztott első lengyelországi látogatását. A The Guardian tegnapi számában közölt interjúban az új lengyel kormánynak a Szolidaritás és az egyház vezetőivel tervezett háromoldalú kerekasztaltárgyalásairól, a gazdasági és politikai válság megoldásának lehetőségeiről, a reformok kilátásairól és Lengyelországnak az európai politikában vállalt szerepéről volt szó. A politikai pluralizmus lengyelországi határaira vonatkozó kérdésre válaszolva Jaruzelski hangoztatta: könnyen meghatározhatók azok a racionális keretek, amelyeken belül Lengyelországban megvalósulhatnak a szociálpolitikai és gazdasági reformok. A lengyel vezető ezután a Szolidaritásra, illetve a „független” szakszervezetek szerepére vonatkozó kérdésre válaszolt: „Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy Nyugaton érdeklődést tanúsítanak bizonyos lengyel személyiségek és csoportok iránt De, már megbocsásson szarkasztikus megjegyzésemért, időnként szürrealisztikusnak tűnik, amikor a saját szakszervezeteik iránt barátságosnak aligha minősíthető politikusok követelik, hogy Lengyelország olyan szakszervezeti jogokat biztosítson, amelyek ellen ők maguk saját hazájukban harcot folytattak.” A továbbiakban kifejtette, hogy a lengyel vezetés olyan koalíciós kormányzati modell kialakítására törekszik, amelyben valódi politikai erőként részt vesz az Egyesült Parasztpárt és a Demokrata Párt, majd pedig a koalíció további bővítésének eredményeként helyet foglalnak benne az ellenzéki erők is. Hangoztatta, hogy a Szolidaritással kapcsolatos kormányzati megítélés, illetve álláspont nem változott. „Thatcher miniszterelnök látogatásától azt várjuk, hogy a közmondásos brit diplomáciai művészet módot talál a politikai és gazdasági tényezők és a lengyel realitások egyeztetésére, örvendenénk, ha kiderülne, hogy London képes megfelelően realisztikus perspektívában gondolkodni Európáról... Ami a közös európai otthont illeti, ez történelmi léptékű koncepció, amelyet közösen kellkifejlesztenünk. Egyetértek azzal, hogy a nyugati kultúrához és civilizációhoz évszázados szálakkal kötődő Lengyelország fontos híd lehet, és kell is legyen ebben a tekintetben” — mondotta befejezésül Jaruzelski. Az év végéig felszámolják a gdanski Lenin Hajógyárat, amely az utóbbi években sokkal kevésbé hajóiról, mint inkább arról volt híres, hogy a legkülönfélébb gazdasági és politikai sztrájkok tűzfészkeként működött, s az egykori „Szolidaritás” elnöke, Lech Walesa munkahelye volt. A gyár felszámolásáról hozott döntés azonban nem politikai, hanem kizárólag gazdasági alapú elhatározás volt, amely senkit sem lepett meg igazán, főleg azokat nem, akik hittek Rakowski új kormánya energikus ipari miniszterének, Wilczeknek. „Az eddigi tervek és programok helyett valóban be fogjuk zárni a veszteséges üzemeket.” Moszkva a jövőben is szállít fegyvert Kabulnak Moszkvai tudósítónk telexjelentése: Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője szokásos napi sajtóértekezletén hétfőn kommentálta azokat a kijelentéseket, melyeket az afgán államfő tett október 29-én. Nadzsibullah javasolta, hogy Pakisztánnak az utóbbi időben tapasztalható fokozott támogatása miatt, amit az afgán felkelőknek nyújt, Afganisztán forduljon támogatásért az ENSZ-hez. Bejelentette egyszersmind azt is, hogy az ország nemzetközileg garantált semlegességi státusért folyamodik. Végül közölte tiltakozását az ellen is, hogy a pakisztáni hatóságok akadályozzák a menekültek hazatérését. Mindezt figyelembe véve, a szovjet kormány fenntartja azt a jogot — hangoztatta a szóvivő —, hogy a szovjet katonai alakulatok kivonása után is szállítson fegyvert Afganisztánba. N. S. L. tüntetések Nyugaton a vízlépcső ellen (MTI) Vasárnap délután 60— 70 fős csoport gyűlt össze a londoni magyar nagykövetség előtt, egyórás késéssel az előre bejelentett időponthoz képest. Mintegy félóráig tartott a csendes tüntetés néhány rendőr felügyeletével a nagymarosi vízlépcső felépítése ellen. Felolvastak egy Grósz Károlynak címzett levelet a Lipták-alapítvány nevében, egy másikat pedig egy magát „magyar környezetvédelmi társaságnak” nevező társulat nevében. A két levelet a nagykövetség ügyeletese vette át és továbbította a nagykövetnek. A levelek felszólítják a nemzetközi hitelintézeteket, hogy ne adjanak kölcsönöket Magyarországnak, mert a pénzt avízlépcső építésére használják fel. Kisebb megmozdulások voltak magyar missziók előtt Bonnban, Washingtonban; a brüsszeli nagykövetség előtt 5 tiltakozó jelent meg. New Yorkban, a magyar főkonzulátus előtt több százan követelték az erőműépítés leállítását, népszavazás kiírását. A tüntetők kilátásba helyezték tiltakozó akcióik folytatását. lülnyi BLAP Ma választ Izrael (Folytatás az 1. oldalról) ,a párt „simán” ellenzékbe vonulhat, és a baloldali pártok hallgatólagos támogatásával gázt emel egy Likud-vezette koalíciós kormány létrejötte előtt, vagy ha mégis sor kerülne ez utóbbira, „megkeserítheti” az ilyen kormány életét. 4. Végül a Munkapárt alakíthat kisebbségi kormányt is, abban bízva, a három baloldali párt — anélkül, hogy belépne a kormányba — folyamatosan támogatjamajd a parlamentben. Mindebből az látható, hogy az ország az eddiginél is bonyolultabb parlamenti számítások jegyében zajló politikai csatározások elé néz. Jelzi továbbá a társadalom atomizálódását, amelynek lökést adott a megszállt arab területek palesztin lakosságának éppen egy esztendeje kezdődött, és a status quo tarthatatlanságát folyamatosan bizonyító felkelése. Háromszáz palesztin arab lakos vesztette életét eddig az izraeli karhatalommal való összecsapásokban, de ez nem állta útját polgári engedetlenség mozgalmuk kibontakozásának. Nem meglepő ezért, hogy a választási kampány központi vitatémája a „hogyan tovább az arabokkal?”. A Munkapárt vezére. Simon Peresz szerintki kell alakítani egy modus vivendit a palesztin arabokkal, s ennek érdekében területi engedményekre van szükség. Ellenzi ugyan egy önálló palesztin állam megalakulását, de helyesli az autonómia megadását, valamint a tárgyalásokat egy szélesebb körű nemzetközi konferencia keretében. Jichak Samir kormányfő a Likud nevében azt üzeni, hogy a stratégiai cél nem más, mint a megszállt területek bekebelezése. Átmeneti megoldásnak egy palesztinoknak adandó — izraeli fennhatóság alatt működő — korlátozott autonómiát tekint. Ami pedig a nemzetközi konferenciát illeti, a Likud „övön aluli ütésben” részesítette ellenfelét: fizetett hirdetésként leközöltette egyes lapokban Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier egykori müncheni közös fotóját a sokat sejtető aláírással, hogy „ez is nemzetközi konferencia volt...” Husszein jordániai király, azt követően, hogy nemrég Akabában Mubarak egyiptomi elnökkel és Arafattal találkozott, feltehetően azért, hogy „besegítsen” a Munkapártnak, úgy nyilatkozott: „Aki Samirra szavaz, a háborúra szavaz." Nem biztos, hogy használt ezzel Peresznek. Annál inkább a vasárnapi gyújtópalackos támadás egy autóbusz ellen, melynek során egy fiatal izraeli asszony két gyermekével együtt életét vesztette, és többen megsebesültek. Az akció az izraeli jobboldal malmára hajtotta a vizet. A palesztin felkelők vezérkara, a felkelés egyesített nemzeti vezetősége legfrissebb illegálisan terjesztett röpiratában a szavazás bojkottálására szólított fel. Jelzés értékű annak a számba vétele is, hogy ma hányan és kik szavaznak Izraelben az 1984-ben megtartott választásokhoz képest. Az izraeli szavazók száma — felnőttek az egykori tizennyolc éven aluliak — nyolc százalékkal lesz magasabb a mostani voksoláson. Ugyanakkor a nem izraeli — főleg arab nemzetiségű — választópolgárok száma 20 százalékkal nőtt. E beszédes számok tendenciája oly világos, hogy nem igényel kommentárt. 1988. október 31. Pálfi Viktor NJ VILÁGHÍRADÓ Adamec Moszkvában (MTI) Rövid munkalátogatásra Moszkvába érkezett tegnap este Ladislav Adamec, a nemrégiben kinevezett csehszlovák kormányfő, a CSKP KB Elnökségének tagja. A repülőtéren Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, az SZKP KB PB tagja fogadó. Adamec ma délelőtt folytat tárgyalásokat Rizskovval, majd fogadja őt Mihail Gorbacsov is. Az új csehszlovák kormányfőnek kinevezése óta ez az első külföldi útja. VSZ-dokumentum átadása Brüsszelben (MTI) Magyarország brüsszeli nagykövetsége hétfőn eljuttatta a Varsói Szerződés budapesti nyilatkozatát a NATO központjába. A dokumentumot dr. Németh Józsefnek, hazánk brüsszeli nagykövetének Manfred Wörner NATO-főtitkárhoz címzett kísérőlevelével adták át diplomatáink a NATO-központban. Magyarországra, mint a VSZ-külügyminiszterek tanácskozásának házigazdájára hárult az a feladat, hogy a Budapesten megfogalmazott dokumentumot eljuttassa a nyugati katonai szövetséghez, az érdekelt nemzetközi szervezetekhez és kormányokhoz. Dr. Németh nagykövet eljuttatta a nyilatkozatot az Európai Parlament elnökének, az Európai Közösségek Bizottságának és a belga külügyminisztériumnak is.