Magyar Hírlap, 1989. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
Forintbuborék (3. oldal) Ma: Hétközben Nyíltan a nyilvánosházról (4. oldal) Jövőre ér véget a szovjet csapatok részleges kivonása hazánkból Több mint tízezer katona távozik tudósítónktól. A jövő év végéig több mint tízezer fővel csökken a hazánkban állomásozó szovjet csapatok létszáma — jelentette be tegnap Matvej Burlakov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport főparancsnoka. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában tartott sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Fedor Krinda hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Főparancsnokságának képviselője is. Burlakov vezérezredes elmondta: mintegy 2400 tiszt és zászlós, csaknem 8000 tiszthelyettes és sorkatona távozik Magyarországról. Velük együtt ugyancsak elhagyja hazánkat több mint 1800katonacsalád. A részleges csapatkivonás 22 egységet érint, egy teljes páncélos hadosztályt, egy kiképző páncélosezredet, egy deszant-rohamzászlóaljat, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat, valamit egy katonai iskolát. A páncélos hadosztály és a kiképző harckocsizó ezred májusban—júniusban, a vadászrepülőezred és a deszant-rohamzászlóalj pedig az év második felében vonulki Magyarországról. A többi érintett egység jövőre távozik, s így 1990 végére valamennyi, a kivonás alá eső csapat, harci technika és fegyverzet a Szovjetunió területére kerül. Mint a tábornok rámutatott, több mint 450 tank, mintegy 200 löveg és aknavető, valamint 3000 gépkocsi és egyéb haditechnikai eszköz hagyja el az országot. A kivonást nagy alapossággal készítik elő és igyekeznek úgy végrehajtani, hogy ne okozzon forgalmi fennakadásokat a közutakon. A csapatkivonás után felszabadul és a magyar fél tulajdonába kerül tizenegy helyőrség, egyebek között az esztergomi bazilika szomszédságában lévő műemlék épület, a gödöllői Grassalkovichkastély, a szombathelyi, a bajai, a mosonmagyaróvári és a nyíregyházi helyőrség Részben magyar tulajdon lesz a fertődi, a tolnai, a kecskeméti, a győri és a tamási helyőrség laktanyája. Mintegy 850—900 lakás, 19 laktanya, 200 raktár és egyéb épület szabadul fel. Ezek közülkörülbelül 40 objektumot 38 millió rubel (650 millió forint) értékben a szovjet Déli Hadseregcsoport épített. Az átadás rendjét a szovjet és a magyar hatóságok egyeztetik. Burlakov tábornok hangsúlyozta annak a jelentőségét, hogy az elégséges védelem elve alapján a Varsói Szerződés védelmi doktrínája érvényesítése céljából az osztrák határ menti övezetből is kivonnak csapatokat, s ez jó például szolgálhat a biztonsági övezet gyakorlati megteremtésére. Borisz Sztukalin arról tájékoztatta a sajtó jelen lévő képviselőit, hogy a Varsói Szerződés Honvédelmi Bizottságának a minapközzétett nyilatkozatában a VSZ és a NATO Európában állomásozó fegyveres erőinek létszámára és fegyverzetére vonatkozó adatok átfogó értékelésre támaszkodnak. (Folytatása az oldalon) Pacsek József altábornagy: Európában katonai erőegyensúly van Hétfőn jelent meg a lapokban a Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata, amely a VSZ és a NATO Európában és a csatlakozó vízterületeken lévő fegyveres erői létszámának és fegyverzetük mennyiségének egymáshoz viszonyított arányáról tesz közzé adatokat. A közlés hátteréről kérdezte munkatársunk Pacsek József altábornagyot, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökét, miniszterhelyettest. • A Varsói Szerződés tagállamai már 1986 óta folyamatosan javasolták, hogy egyidejűleg tegye közzé a VSZ és a NATO Európában és a kontinenshez csatlakozó vízterületeken levő fegyveres erőinek létszámát, és fegyverzetük egymáshoz viszonyított aranyat. Miért szorgalmazták ezt? — A Varsói Szerződés politikai és katonai tevékenységének elsődleges célja a háború kirobbantásának megakadályozása. Úgy ítéljük meg, hogy ehhez jelentős hozzájárulás, ha további fegyverkezés helyett kölcsönösen csökkentjük a haderők létszámát a fegyverzet mennyiségét. Annak, hogy a leszerelés megvalósuljon, igen sok feltétele van. Ezek közé tartozik, hogy mindkét fél megfelelően ismerje a másik haderőire vonatkozó főbb adatokat, azok változásait, és ebből következtetéseket vonhasson le a szándékokra vonatkozóan. Szükséges az is, hogy az adatok ismeretében a közvélemény reális képet kapjon az erőviszonyokról és támogassa a leszerelést. Nyilvánvaló ugyanakkor, ha a valóságos adatokat ismeri a közvélemény, akkor nem lehet a VSZ erőfölényére hivatkozva indokolni a fegyverkezési verseny újabb fordulóit. A NATO fennállása óta világméretű propagandát fejt ki annak érdekében, hogy folyamatosan a Varsói Szerződés, de különösen a Szovjetunió katonai fölényét bizonyítsa. Ezzel próbálja indokolni a nagy ütemű fegyverkezési versenyt, a katonai költségvetés állandó növelésének szükségszerűségét, a fegyverkezés kiterjesztését minden területre, közte a kozmikus térségre is. Ez is az egyik oka annak, hogy a Varsói Szerződés már 1986-tól javaslatokat tett és megfelelő intézkedéseket foganatosított az adatok egyidejű publikálása érdekében. Tette ezt azért, hogy így is cáfolja a NATO állításait, hatástalanítsa hamis propagandáját és elősegítse a megfelelő, nagy mennyiségű harci technikai eszköz csökkentéséről kezdődő tárgyalások sikerét. Szövetségünk azért is szorgalmazta az adatok nyilvánosságra hozatalát, hogy ezáltal mindenki előtt ismertté váljon, noha egyes fegyverfajták mennyiségében ténylegesen jelentős eltérések vannak, valamennyi tényezőt (pl.: légierő, haditengerészet) figyelembe véve, a két szövetség katonai erői összességében, alapvetően egyensúlyban vannak. Hosszú hallgatás után — váratlanul — a NATO 1988 novemberében közzétette összehasonlító adatait. Miért kellett várni több mint két hónapot a Varsói Szerződés adatközlésére? (Folytatása az oldalon) ÁRA: 4,80 FORINT WM H M kim Hjouu 22. évfolyam, 27. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1989. február 1., szerda A Bécsi Kereskedelmi Kamara elnöke nyilatkozik Megbüntetik, aki becsapja a magyar vásárlókat Jó szomszédként, együttműködésre kész társként jöttünk a magyar fővárosba — nyilatkozta hét eleji tárgyalásai után Karl Dittrich, a Bécsi Kereskedelmi Kamara elnöke. — A Magyar Gazdasági Kamarával kötött szerződésben vállaltuk: összehangoljuk gazdasági érdekeinket, segítjük a kooperációt, a vegyes vállalatok létrejöttét. Tudatosítani akarjuk a bécsi vállalatoknál: a magyarok érdekeltek, és addig kell lépnünk, míg meg nem előznek bennünket a német, a francia, az olasz, és más vetélytársaik a reményes magyar piacon. — Mi érdekli elsősorban az osztrák vállalatokat? — Széles a paletta: a közlekedésbiztonságon, vegyiparon, szá(Folytatása a 4. oldalon) Koromriadó Fotó: Stgot Thirts Az MSZMP PB ülése Február 10-re összehívták a Központi Bizottságot A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai és Napirendjéül időszerű politikai kérdések megzottsága keddi ülésén február 10-re összehívta a tárgyalását javasolja a Központi Bizottságot. (MTI) Kulcsár Kálmán alternatív szervezetek képviselőivel tanácskozott Az alkotmány közmegegyezésre épüljön Az új alkotmány előkészítésének eddigi menete, a koncepció társadalmi nyilvánosság elé tárása is azt szolgálja majd, hogy társadalmi közmegegyezéssel előremutató, hosszabb távra keretet adó alaptörvény szülessen — hangsúlyozta dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tegnap azon a találkozón, amelyen a minisztérium meghívására az alternatív szervezetek képviselői kifejtették véleményüket a koncepció első változatáról. Az igazságügy-miniszter elöljáróban összefoglalta az alkotmánykoncepció formálódása közben már kialakult elképzeléseket, javaslatokat. Mint hangsúlyozta, igyekeznek a mostani találkozón felvetett észrevételekkel is tovább gazdagítani az első tervezetet. Kiemelte, hogy az alkotmánykoncepció két szempontból hoz újat a magyar alkotmányfejlődésben: visszaállítja az 1949- ben megszakított magyar kontinuitást, másrészt integrál bennünket az európai fejlődésbe. Az alkotmányosság gondolata idehaza is messzire nyúlik vissza. Ami az európai alkotmányfejlődést illeti, itt elsősorban a hatalmi ágak megosztásának elvére hívta fel a figyelmet. Ez nemcsak elv — mondotta —, hanem technika is az önkényuralom kibontakozásának a megelőzésére. Részletesen kifejtette: az új alkotmány ünnepélyes deklaráció helyett végrehajtható jogszabály kell, hogy legyen. Vázolta az alaptörvény fejezeteinek tartalmával, szabályozási elképzeléseivel kapcsolatban eddig kialakult alternatív elképzeléseket is. A vitában Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége) úgy ítélte meg, hogy a szabályozási koncepció csupán tárgyalási alap lehet, eléri a jogállamiság minimumát. A mai magyar társadalom a változás állapotában van, ezért nem lehet képes az alkotmányozásra — mondotta. Sürgette a párttörvény és a sajtótörvény megalkotását, mondván, hogy később egy kiérlelődött társadalmi helyzetben lenne értelme új alkotmányt hozni. A mostani csak egy átmeneti korszak alkotmánya lehet, s fennáll az a veszély, hogy sűrűn kell majd módosítani. Sürgette a társadalmi vita megkezdését és javasolta: hozzanak létre olyan bizottságot, amelyben az MSZMP mellett az alternatív szervezetek is közösen fejthetik ki véleményüket. Ellenezte, hogy csak az alkotmány szövegtervezetét, paragrafusokat bocsássanak társadalmi vitára, összesen 114 pontba szedett észrevételeiből jó néhányat a tárca figyelmébe ajánlott. Az államformával kapcsolatban „jelzős szerkezet” helyett Magyar Köztársaság elnevezést javasolt. Fontosnak tartotta, hogy az alkotmány mindjárt az első paragrafusában határolja el magát a hatalom monopolizálásától. Első fejezete ahelyett, hogy tartaná a jelenlegi sztálini alkotmányszerkezet átemelését, inkább a legfontosabb alapelvek felsorolását tartalmazza. Nincs szükség a szocializmus részletes kifejtésére, mivel azt most nem lehet definiálni. Azt viszont igen, hogy egyetlen párt sem sajátíthatja ki a hatalmat. (Folytatása a 6. oldalon) Fotó: Szigeti Tamás A luxemburgi uralkodó fogadta Várkonyi Pétert (MTI) János nagyherceg, luxemburgi uralkodó, tegnap Várkonyi Péter látogatásának második napján, audiencián fogadta a magyar külügyminisztert. Kölcsönösen rendkívül szívélyesnek és sikeresnek nevezte keddi közös sajtóértekezletén Várkonyi Péter magyar és Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter az elmúlt két napon lezajlott magyar—luxemburgi megbeszéléseket. A nagyhercegség diplomáciájának vezetője meleg szavakkal szólt a magyar reformfolyamatról,s kifejezte azt az óhajt, hogy a jó politikai kapcsolatok mellé zárkózzanak fel a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai is. Jacques Poos rámutatott, hogy a nagy nemzetközi problémákat tekintve nincs alapvető különbség a két ország megközelítésében. Várkonyi Péter szintén hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatokat semmiféle probléma nem terheli, mindkét részről a kötelékek erősítésére törekednek. Igen fontosnak nevezte külügyminiszterünk a Guardian Europe céggel létrehozott Hunguard vegyes vállalat keretében megvalósuló üvegipari együttműködést, amely nyitánya lehet további hasonló vállalkozásoknak A magyar diplomácia vezetője ezután — az újságírók kérdéseire válaszolva — a magyar belpolitikai fejlődésről adott tájékoztatót. Luxemburgi látogatását befejezve Várkonyi Péter és kísérete tegnap este gépkocsin Brüsszelbe érkezett. Horn Gyula előadása Szöulban A legnagyobb kedvezményben részesülnek vállalataink (MTI) A Koreai Köztársaság a jövőben kölcsönösségi alapon megadja a legnagyobb kedvezményes elbánást a magyar vállalatokkal kiépülő kapcsolataiban Erről Han Szung Sze kereskedelmi és ipari miniszter tájékoztatta tegnap reggel az MTI tudósítóját, akinek exkluzív interjút adott, közvetlenül azután, hogy fogadta Gombocz Zoltán kereskedelmi miniszterhelyettest és kíséretét. A legnagyobb kedvezményről is intézkedő gazdasági és kereskedelmi együttműködési egyezményt a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvvel együtt ma írja alá Csoi Ho Dzsung külügyminiszter és Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Horn Gyula államtitkár a magyar—dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételének előestéjén a (Folytatása az oldalon) A kanyarójárvány okai (7. oldal) A békéscsabai bunda a fogason maradt (12. oldal) Berecz Frigyes az ipari szerkezetváltásról Várják a külföldi tőkét Tudósítónktól. Az ipari szerkezetváltásról tájékoztatta tegnap az újságírókat Berecz Frigyes ipari miniszter. Bár vannak kétségek, érzékelhető-e elmozdulás az ipar struktúrájában, Berecz Frigyes úgy vélte, valami elkezdődött e téren is. Persze, a gyanakvás sem alaptalan. Tavaly az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok teljesítménye gyakorlatilag nem nőtt az előző évihez képest. Különösen a gépipar jelenti a fájó pontot, hiszen itt 1,8 százalékos növekedést terveztek, és 0,6 százalék lett a tényleges. Ugyanakkor a kohászat kiugró évet zárt. Ez azért is figyelemre méltó, hiszen ezt az ágazatot válságterületként tartják számon, és éppenhogy a leépítés van napirenden. Ennek ellenére elismerésre méltó, hogy a pillanatnyi tőkés konjunktúrát ki tudták használni. Az ipari vállalatok költségvetési kapcsolatai kedvezően alakulnak. Mind kevesebb támogatás áramlik vissza az ágazatba, így az idén a költségvetés újraelosztó szerepe itt minimálissá válik. 1987-ben még mintegy 42 milliárd forintot kaptak az Ipari Minisztériumhoz tartozó cégek támogatásként, tavaly úgy 26 milliárdot, az idén pedig várhatóan 10—12 milliárdról lehet szó. A szerkezetváltás legmarkánsabb megnyilvánulása a piaci átrendeződés. Belföldön 2,3 százalékkal nőtt az értékesítés, szocialista viszonylatban változatlan maradt, ugyanakkor a tőkés országokban feltűnő volt az emelkedés. Ennek legfőbb forrása a kohászati export volt, valamint a vegyipari és gépipari kivitel. A szerkezetváltás leggyengébb pontja — említette az ipari miniszter —, hogy nincs igazi átrendeződés a vállalatok között. Valóságos „törzsgárda” alakult ki, azaz ha meg is szűnik egy vállalat, az némileg más formában folytatja munkáját. Ez a jelenség nem a sokat emlegetett lobbik hatására alakult ki, nem is a politika mellékhatása, hanem azzal magyarázható, hogy nincs állóeszközpiac, ami nélkül csak elkótyavetyélni lehet a csődbe jutott cég vagyonát. A dinamikus szerkezetváltáshoz hozzátartozna, hogy az életképtelenek gyorsan szűnjenek meg, s ugyanolyan gyorsan jöjjenek létre az életképesek. Érdekes képet mutat a vállalati jövedelmek alakulása is. A tervek szerint 1988-ban az előző évi nyereség 41,6 százaléka lett volna a reális szint, ezzel szemben 62,5 százalék lett a tényleges érték. Ezzel együtt a veszteség összege is 2 milliárdról 4 milliárdra nőtt. Az ipar alapvető problémája ezzel (Folytatása a 6. oldalon)