Magyar Hírlap, 1989. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

1989. február 1., szerda Jövőre fejeződik be a részleges szovjet csapatkivonás Több mint tízezer katona távozik hazánkból (Folytatás az 1. oldalról) a két katonapolitikai szövetség harci lehetőségeinek hozzávető­leges egyensúlyát tükrözik. A VSZ tagállamainak nem áll szándéká­ban a nyilvánosságra hozott szám­adatokról vitát folytatni. Ellenke­zőleg, a bécsi tárgyalások­­küszö­­bén fontos, hogy a résztvevőknek reális elképzelésük legyen egy­más gondjairól, készek legyenek azok figyelembevételére, s ezzel is biztosítsák a konstruktív pár­beszéd lehetőségét. A nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy a szovjet fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentésére vonatkozó be­jelentés nincs összefüggésben a bécsi tárgyalások mandátumával. A részleges csapatkivonás és az egyoldalú csapatcsökkentés je­lentőségéről szólva rámutatott, hogy a leépítésre kerülő 500 ezer főnyi haderő gyakorlatilag az NSZK hadseregének létszámával egyenértékű, az a 10 ezer harcko­csi pedig, amellyel a szovjet fegy­veres erők páncélos egységeit csökkentik, az Egyesült Államok mintegy 30 ilyen jellegű hadosz­tályának fegyverzetével ér fel. Hangsúlyozta azt is, hogy a Szov­jetunió hadiipara már most egyre nagyobb arányban gyárt polgári termékeket, elsősorban közszük­ségleti cikkeket, s az ország ka­tonai költségvetése 14,2 százalék­kal, míg a hadianyag gyártása 19,5 százalékkal csökken. Kérdésekre válaszolva Fedor Krivda hadseregtábornok elmond­ta: a magyar kormány azon dön­tése, hogy a hadseregének létszá­mát csökkenti, a Varsói Szerződés tagállamaival egyeztetett lépés. A VSZ más tagországai is hasonló intézkedéseket tesznek. A Magyar Hírlap kérdésére, amely a szovjet csapatoknak — a részleges kivonást kísérő — Ma­gyarországon belüli átcsoportosí­tásának arányairól, s arról érdek­lődött, hogy a nyugati országrész­ből milyen mértékben helyeznek át egységeket a keleti területek­re. Burlakov tábornok tömör vá­laszt adott: a Dunántúlról egy harckocsizó hadosztály távozik — jelentette ki. Az egyik tudósító felvetette, vannak-e elképzelések a Magyar­­országon állomásozó egységek teljes kivonásáról. Borisz Sztuka­­lin válaszában rámutatott: a szov­jet kormány többször javasolta a NATO és a VSZ egyidejű felosz­latását, s a­­külföldön tartózkodó fegyveres erők kölcsönös hazahí­vását. Erre az előterjesztésre nem érkezett konstruktív válasz. Mindaddig, amíg a két katonapo­litikai szövetség létezik, szüksé­ges, hogy a Varsói Szerződés csa­patai a kormányközi megállapo­dások alapján azokon a területe­ken állomásozzanak, ahol hadá­szati megfontolásokból állomá­sozniuk kell. A­­bécsi tárgyalások napirendjén ez a téma is szere­pel, így a jövőben remélhetőleg kedvezőbb lehetőségek nyílnak ezen a területen — hangoztatta. Egy másik kérdésre, amely a szovjet egységek magyarországi tartózkodásának stratégiai jelen­tőségére vonatkozott. Borisz Sztu­­kalin elmondta, hogy a hazánk­ban állomásozó hadseregcsoport a NATO déli szárnyának haderejét hivatott ellensúlyozni. A magyar­­országi szovjet csapatok státusát a kormányközi megállapodások szigorúan előírják, s ezt be is tart­ják. Jelenlétük semmilyen össze­függésben nincs a mindenkori ma­gyarországi helyzettel. (pool) (Reuter, AP) A NATO részéről hétfőn üdvözölték a Varsói Szer­ződésnek azt a lépését, hogy fenn­állása óta első ízben részletes adatokat tett közzé fegyveres erőinek felépítéséről. Ugyanak­kor elutasították a VSZ-nek azt a véleményét, hogy a két szer­vezet között lényegében erő­­egyensúly áll fenn. John Calvin tábornok, a NATO európai egyesített erőinek főpa­rancsnoka kétségbe vonta, hogy a két katonai szervezet között erőegyensúly áll fenn. Ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy a NATO és a Varsói Szerződés „a másik fél nézeteinek jobb megértésével kezdheti meg az új tárgyaláso­kat a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről”. A nyugatnémet védelmi mi­nisztérium szóvivője üdvözölte a VSZ-nyilatkozatot, de úgy vélte, hogy a NATO novemberben rész­letesebb adatokat tett közzé. Martin Fitzwater fehér házi szóvivő hétfőn kijelentette: John Tower kinevezett védelmi mi­niszternek a Szovjetunióról va­sárnap Münchenben kifejtett né­zetei nem a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatok áttekintéséből levont washingtoni következteté­seket tükrözik. Tower vasárnap Münchenben egy NATO-tanácskozáson arra sürgette az atlanti szövetség tisztségviselőit, hogy fogadják kétkedéssel Moszkva leszerelési lépéseit és őrizzék meg a Nyugat „nukleáris mozgási szabadságát”. Németh Miklós nyilatkozata az osztrák televízióban Az első félévben várható Izraellel a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása (AP, KUNA) Németh Miklós kormányfő időszerű magyar bél­és külpolitikai kérdésekről, a kor­mányzati munka személyi feltéte­leiről nyilatkozott az osztrák te­levízió hétfői híradóműsorában. Hangoztatta, hogy a magánszek­tor erősödésével számol Magyar­­országon, s bár feltételezhető a munkanélküliség gyors növekedé­se, a kormány szilárd elhatározá­sa a piacgazdasági feltételek lét­rehozása. A magyar politikus hangsúlyoz­ta, hogy kormányának tagjait munkájuk alapján ítéli meg. Vannak, akik­kel nagyon elége­dett, mások értékelésével még vár, s ha szükséges, néhány hó­napon belül javasolni fogja a parlamentnek leváltásukat. Ő is kész lemondani, ha a parlament megvonja tőle bizalmát. Németh Miklós beszélt olyan szándékokról is, hogy Magyaror­szág még az idei év első felében helyreállítja a teljes körű diplo­máciai kapcsolatait Izraellel, amelyek 1967 júniusában, a hat­napos háború után szakadtak meg. Reflektor a reformokra Ha valamikor, napjainkban csakugyan őszinte és élénk ér­deklődés mutatkozik hazánkban a szocialista országok reform­­folyamatai iránt. Egykor — nem is olyan régen — a sztá­lini időkben minden egyszerű­nek tűnt, azonos sémákra, adott modellre épült egy-egy szocia­lista ország gazdasága. Hogy ez hová vezetett, ma már minden­ki előtt világos. Ám szerencsé­re akadtak szakértők, akik a Sztálin által végtelenül leegy­szerűsített átmeneti korszakot a kapitalizmusból a szocializmus­ba kritikusan elemezték. Fel­ismeréseikből, következtetése­ikből születtek meg a mélyre­ható gazdasági-társadalmi re­formok. Egy közelmúltban megjelent kötet — Reformok után — refor­mok előtt — 6X6 — ? címmel — nem kisebb feladatra vállalko­zik, mint a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, Bulgáriában, Jugoszlá­viában és Kínában bevezetett gazdasági változásokat bemu­tassa. Meglehet, ha a Reflektor Kiadó türelmetlenebbül sürge­ti az egri Révai Nyomda, vala­mint a szekszárdi nyomda sze­dőit, előbb is piacra kerülhetett volna. Impresszuma értelmében a kézirat 1988 májusában érke­zett a nyomdába, ám a 182 ol­dalas mű — nyomdaiparunk nagyobb dicsőségére — csak ja­nuár elején készült el. Jó gondolatnak bizonyult a hat tanulmányt bevezető be­szélgetés, amely Kürti Gábor jóvoltából — aki egyszersmind a kötet szerkesztője is — Nyers Rezső és Tálas Barna rendkívül őszinte elemzését sommázta. Ebben a reformok értelmezése éppúgy helyet kapott, mint be­vezetésük oka és körülményei. Szó esik benne az NDK-ról és Romániáról is, vagyis arról a két országról, amely a miénk­hez hasonló reformmal nem kí­sérletezik. A kötet alaphangját megadó bevezető beszélgetés résztvevői elidőznek a KGST szerepének, hibáinak elemzésé­nél is. A szovjet reformfolyamatról Szekeres József tanulmányát olvashatjuk a kötetben. Nem­csak a peresztrojka hátterével, hanem a Szovjetunióban meg­kezdett átalakítási kísérlet né­hány részletével is megismertet a szerző. Tanulságos példa a fo­kozottabb minőségellenőrzésből fakadó — bizonyára nem egye­di — eset. A Volgai Autógyár 1987 nyarán majdnem a terme­lés szüneteltetésére kényszerült, mert a novolipecki hengermű lemezeit silányságuk miatt nem vették át. Firon András jól érzékelhető szakmai hozzáértéssel vállalko­zott a csehszlovákiai reform bemutatására. A közeli és a tá­volabbi múltba visszatekintő előzményeknél is érdekesebb és tanulságosabb az a fejezet, amely a Hogyan tovább? kér­désére próbál helyszíni tapasz­talatok alapján választ formál­ni. Ritecz Miklós a lengyel út­keresést vázolta föl. Azt az el­húzódó folyamatot, amelyben sikerek és kudarcok váltogatták egymást. A lengyel reformel­képzelések megvalósítása csak­is megfelelő következetességgel érhető el — állapítja meg a szerző. S tanulmányából vilá­gosan érződik: Varsó éppen ez­zel maradt eddig adós. Dr. Bor­si Emil arra igyekszik választ adni, miként korszerűsödött Bulgária gazdasága, amelyet a felszabadulás előtt Európában a gyengén fejlettek kategóriájába soroltak. A tervek impozánsak, a koncepció tetszetős: szerencsé­sen párosul a politikai és a gaz­dasági rendszer összehangolt szervezeti átépítése. Déli szomszédainkról, Jugo­szláviáról Kopreda Dezső elem­zését olvashatjuk a kötetben. Tanulságos olvasmány, hiszen minduntalan rámímennek a napi hírek, amelyek egyszersmind a némileg felemás reformok kritikáiként is fölfoghatóak. Talán a legizgalmasabb élmény­nyel Tálas Barna ajándékozott meg: a kínai gazdaság új tö­rekvéseiről szóló írása nem ma­rad adós a következtetésekkel sem. Ha nem tévedek, ez az első mű hazánkban, amely a hat szocialista ország reformfolya­matát összegzi. Mindenképpen hasznos, érdekes olvasmány: il­lúziókat oszlat szét, gondolato­kat és aggodalmakat (is) ger­jeszt, összehasonlításokra kész­teti az olvasót, ami csak növeli értékét. így. d.) NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Adamec nyilatkozata a nemzetiségi kérdésről (MTI) Csehszlovákiában a nem­zetek közeledése a cél. Ennek el­érését azonban nem siettetjük mesterségesen — jelentette ki az Al Ahram című egyiptomi lap­nak adott nyilatkozatában Ladis­­lav Adamec csehszlovák kor­mányfő. A miniszterelnök egyebek kö­zött kifejtette, hogy a csehszlo­vák vezetés elutasítja az admi­nisztratív módszereket. — A szo­cialista hazafiságra építünk, küz­dünk a nemzeti kizárólagosság, valamint az ellen,­­hogy a nem­zeti sajátosságokat figyelmen kí­vül hagyják — hangsúlyozta Ada­mec. Az 1956-os eseményeket minősítő nyilatkozatokat kommentálja a világsajtó (AFP, AP) Két vezető nyugati hírügynökség tegnap külön jelen­tésben foglalkozott Grósz Károly­­nak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklós miniszterelnök­­nek az 1956-os események érté­kelésével kapcsolatos legutóbbi nyilatkozataival. A nyilatkozatokból mind a francia AFP, mind az amerikai AP azt emelte ki, hogy a magyar politikai vezetés még nem zárta le a szóban forgó események új­raértékelését, az ezzel kapcsolatos vita még hátravan. A hírügy­nökségek idézték Grósz Károly­­nak azt a kijelentését, amely sze­rint nem tudja, milyen indíték vezette Pozsgay Imrét a négy év­tizedes elemző munka ezen egyet­len elemének megfogalmazásá­ban. Németh Miklós megállapí­tásai közül azt tartották kieme­lésre méltónak, hogy „nagy hi­ba..., ha a történelem mindig rendkívül összetett jelenségeit vagy folyamatait egyszavas íté­lettel minősítjük". A francia hírügynökség megje­gyezte, hogy Tőkei Ferenc aka­démikus, a Központi Bizottság tagja egy tegnapi sajtónyilatko­zatában a maga részéről „­tiltako­zott", a történelmi albizottság ér­tékelése ellen, amelyet „elsietett­nek" minősített. A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja keddi számában „Helyes vagy helytelen volt az 1956-os esemé­nyek értékelése — a történelmi albizottság szerint az esemény "»népfelkelés« volt" címmel az Új-Kína hírügynökség jelentése alapján számolt be Pozsgay Imre rádiónyilatkozatáról, amelyhez nem fűzött kommentárt. „Magyarország vezetése még nem alkotott végleges ítéletet az 1956-os felkelésről” — ezt álla­pította meg kedd reggel több hír­adásában a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása Grósz Károlynak, az MSZMP fő­titkárának és Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének leg­újabb megnyilatkozásaira hivat­kozva. A TASZSZ tegnap egyetlen tu­dósításban ismertette Pozsgay, Németh és Grósz nyilatkozatát, illetve beszédét. Pozsgaytól azo­kat a kijelentéseket idézte, ame­lyek szerint 1956 népfelkelés volt, és tiszteletben kell tartani azo­kat a történelmi tényeket is, amelyek csak később derülnek ki, továbbá hogy 1956 ilyen értékelé­sével közeledik a politika a tör­ténelemtudományhoz és a közvé­leményhez. Németh szavaiból azt emelte ki a szovjet hírügynök­ség, hogy a történelmi esemé­nyeket nem szabad egyetlen szó­val jellemezni, és hogy 1956 nem­zeti felkelés és egyben szocialis­taellenes terrorista lázadás is volt. Nem szabad megengedni, hogy a hibák feltárása és a reha­bilitáció politikai kampánnyá váljék, és szakadást idézzen elő a magyar társadalomban, idézte a TASZSZ. A TASZSZ a két Grósz-nyilat­­kozatot úgy értelmezi, hogy Grósz szerint 1956 megítélése egyelőre tudományos kérdés. A legnagyobb kedvezményes elbánás megilleti a magyar vállalatokat (Folytatás az 1. oldalról) külügyminisztérium külügyi és nemzetbiztonsági intézetének fel­kérésére előadást tartott a világ­­politikai helyzet alakulásának magyar megítéléséről, valamint Magyarország külpolitikájáról. Hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy sikerül egyre inkább ki­iktatni az ideológia elemeit a nemzetközi kapcsolatokból, és hosszú idő óta először a politikai akaratnak rendelik alá a katonai szempontokat. Nyomatékkal jelentette ki, hogy sem hazánk, sem más euró­pai ország nem folytathat olyan politikát, amely, akár a legcseké­lyebb mértékben is, az Egyesült Államok ellen irányul. Kifejtet­te, hogy az Egyesült Államok és Kanada részese az összeurópai fo­lyamatnak, tehát az egész európai folyamatot ítélné kudarcra, ha Amerika-ellenes éle lenne az európai politikának. A magyar-dél-koreai diplomá­ciai kapcsolatok felvételével kap­csolatos kérdésre válaszolva ki­fejtette: az szuverén magyar dön­tés volt, a kérdés nem szerepelt a Varsói Szerződés egyik testülete előtt sem. Erdély Társaság alakult Finnországban Megkezdte munkáját a Finnor­szágban múlt év őszén megalapí­tott Erdély Társaság (Transsilva­­nia Seura). A finn hatóságok be­jegyezték a társaságot az egyesü­letek nyilvántartásába és megad­ták neki a pénz- és segélyado­­mány-gyűjtési engedélyt. A társaság elnöke Reima T. A. Luoto magiszter, aki a Finn-Ma­gyar Társaság központi vezetősé­gének is tagja és több, Magyaror­szággal foglalkozó könyvet, cik­ket jelentetett már meg. A társa­ság elnökihelyettese Osmo Lampi­­nen licenciátus. Az ő vezetésével készül egy finn nyelvű­­könyv az erdélyi helyzetről, mely várhatóan februárban lát majd napvilágot. Az Erdély Társaság tagsága jelenleg több mint 200 fő, de ez a létszám a közeli hetekben meg­sokszorozódik, amikor is az or­szág nagyobb városaiban, többek között Turkuban és Tamperében helyi szervezetek alakulnak. — A társaság feladata az, hogy információt gyűjtsön az erdélyi helyzetről, és azt továbbadja a film, valamint a skandináv sajtó­nak — mondotta Reima T. A. Lup­to elnök. — Az információhoz ju­tást természetesen nehezíti a ro­mán hatóságok negatív hozzáállá­sa a­­kérdéshez. Így például Romá­nia Helsinkibe akkreditált nagy­követe visszaküldte a Finn—Ma­gyar Társaság vezetősége és az Erdély Társaság azon leveleit, melyekben a jelenlegi helyzetre vonatkozóan beszélgetést indítvá­nyoztunk. (—­n) Reima T. A. Luoto Folytatódik a JKSZ KB ülése Bírálják a Stipe Suvar kizárását követelő vajdasági párthatározatot (MTI) Tegnap Belgrádban foly­tatódott a JKSZ KB hétfőn kez­dődött ülése. A Stipe Suvar elnö­ki beszámolója feletti vitában a tanácskozás első napján a késő esti órákig 25-en fejtették ki vé­leményüket az ország belpolitikai helyzetéről, gazdasági, társadalmi, politikai válságnak okairól. A délelőtti ülésen különös fi­gyelmet keltett Dusan Dragosza­­vac felszólalása. A 70 éves hor­vátországi politikus megállapítot­ta: a szocialista Jugoszlávia és kommunista mozgalma történeté­nek legnehezebb próbatétele előtt áll. A JKSZ és az ország megosz­tott, ellenforradalmi tevékenység folyik, rendkívüli a helyzet. Alap­vető feladat az egység helyreál­lítása. A Vajdasági Kommunisták Szövetsége legutóbbi konferenciá­jára célozva feltette a kérdést: ho­gyan fordulhat elő az, hogy egy pártkonferencián rágalmazó kije­lentések, intrikák alapján kam­pányt indítanak a JKSZ KB El­­­­nökségének elnöke ellen? Franc Setinc szlovéniai küldött elítélte a Vajdasági Kommunis­ták Szövetsége konferenciáján Stipe Suvar ellen indított kam­pányt, amit elfogadhatatlannak minősített, s kijelentette: ellenzi, hogy a JKSZ KB Elnökségének elnökét bármily módon felment­sék tisztségéből. Stipe Suvar fele­lősségéről nem lehet beszélni a JKSZ KB Elnökségének, valamint a tagköztársasági és autonóm tar­tományi pártelnökségek felelőssé­gének konkrét megvizsgálása nél­kül — hangsúlyozta. Borisz Muzsevics, a JKSZ KB Elnökségének végrehajtó titkára (Bosznia-Hercegovina) felszólítot­ta Vaszil Tupurkovszkit, a KB El­nökség macedóniai tagját: fejtse ki részletesen, mit jelent ponto­san az a tavaly októberi kijelen­tése, miszerint a központi bizott­ságban „elvtelen koalíció" jött létre. Kik tartoznak ehhez a „koa­lícióhoz" és mit akarnak? — kér­dezte Muzsevics. Borisz Jelcin — ha megválasztják Moszkvai tudósítónktól. Szombati számunkban — a lap mellékletében — jeleztük, hogy Borisz Jelcint, a moszkvai egy­kori SZKP első titkárt, akit drá­mai körülmények között váltot­tak le annak idején, több válasz­tókerület is jelölte Moszkvában képviselőnek. A bökkenő csupán az, hogy Jel­cin miniszteri posztot foglal el, és a képviselői mandátum az új választójogi törvény szerint nem fér össze a magas állami beosz­tással. Jelcin a rövid interjúban, melyet a népszerű hetilapnak adott, közli: ha bejut a legfelső tanácsba a választók bizalmából, lemond állami hivataláról, és ő a választókat választja. Arra a kérdésre, hogy van-e önálló prog­ramja, a politikus azt felelte, hogy programja az SZKP prog­ramja (melynek központi bizott­ságából nem zárták ki), de van­nak saját „javaslatai az állami, a gazdasági reform és a szociális igazságosság" jegyében. N. 8. L. VILÁGHÍRADÓ Rv.v.,váv . :v ' V'U---.- -: kvMfr.ib­.'tb­d Medvegyev romániai tárgyalása (MTI) Vagyim Medvegyev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára az RKP KB meghívására látoga­tást tett Romániában. A szovjet politikust tegnap Bukarestben fo­gadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke. A Bukarestben kiadott közle­mény szerint a találkozón hang­súlyozták az RKP és az SZKP, valamint a Románia és a Szovjet­unió közötti barátság és együtt­működés jelentőségét, amely a legmagasabb szintű találkozókon elfogadott elveknek megfelelően fejlődik. Kiemelték, lehetőség van arra, hogy a továbbiakban is szé­lesítsék az együttműködést poli­tikai, gazdasági, műsza­ki-tudo­­mányos téren és más területeken. Erősíteni kívánják a kapcsolato­kat, bővíteni a tapasztalatcseré­ket és a két párt közötti együtt­működést minden területen. Baker Európába jön (MTI) James Baker külügymi­niszter februárban rövid bemu­tatkozó látogatást tesz a NATO- országokban, március elején pe­dig feltehetően részt vesz az új bécsi tanácskozások megnyitásán, közölte kedden a minisztérium szóvivője. Bush és Baker egyébként első­nek — holnap — Takesita Nobo­­ru japán kormányfővel és Jinó Szószuke külügyminiszterrel tár­gyal Washingtonban. Február elején Bush és Baker rövid láto­gatást tesz Kanadában. Szovjet ellenőrök az arizonai légitámaszponton (AP) Szovjet ellenőrök érkeztek hétfőn az Egyesült Államok ari­zonai légitámaszpontjára, hogy jelen legyenek 43 manőverező ro­botrepülőgép megsemmisítésénél. Pakisztán atomfegyver-kapacitása amerikai és nyugatnémet eredetű (MTI) Amerikai nehézvízzel és a nyugatnémet cégek­­közreműkö­désével jutott Pakisztán atom­fegyver-kapacitáshoz, jelentette hétfőn este az amerikai CBS tele­víziós hálózat. Értesülése szerint az egyesült államokbeli Savannah nukleáris üzeméből még a hatva­nas években adtak el 12,5 tonna, atomfegyverek gyártásához szük­séges nehézvizet egy NSZK-beli cégnek. Az a szállítmányokat to­vábbadta egy francia vállalatnak, az utóbbi visszaszállította egy má­sik NSZK-cégnek — onnan pedig a nehézvíz Pakisztánba került. Mennyit keres Gorbacsov? (Reuter) Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és államelnök havi illetménye valamivel halad­ja meg az 1500 rubelt — erről is szólt tegnap megjelent interjújá­ban Vitalij Korotics, az Ogonyok című népszerű folyóirat szerkesz­tője. Korotics a Mologyozs Mol­dova hasábjain kifejtette: az em­berek között — információ híján — szóbeszéd tárgya például az, hogy Raisza Corbacsova miből vásárolja új ruháit. A kérdés könnyen megválaszolható az első számú szovjet politikus fizetésé­nek ismeretében — mondotta. Megkezdődött North alezredes pere (MTI) Tegnap Washingtonban megkezdődött Oliver North alez­redes pere. A reagani nemzetbiz­tonsági tanács egykori munkatár­sa azért áll bíróság előtt, mert ti­tokban fegyvereket adott el Irán­nak, s a vételárat — ugyancsak törvénysértő módon — a nicara­­guai kontrák fegyverzésére for­dította. A sok­­hónaposnak ígér­kező per az esküdtek kiválasztá­sával kezdődik, s csak hetek után várható érdemi tárgyalás. Mégis kétséges, hogy fény derül-e vala­ha North viselt dolgaira, mivel a két legfontosabb vádpontot: az ál­lami vagyon eltulajdonítására és sikkasztásra vonatkozót már el kellett ejteni.

Next