Magyar Hírlap, 1989. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
1989. február 1., szerda Jövőre fejeződik be a részleges szovjet csapatkivonás Több mint tízezer katona távozik hazánkból (Folytatás az 1. oldalról) a két katonapolitikai szövetség harci lehetőségeinek hozzávetőleges egyensúlyát tükrözik. A VSZ tagállamainak nem áll szándékában a nyilvánosságra hozott számadatokról vitát folytatni. Ellenkezőleg, a bécsi tárgyalásokküszöbén fontos, hogy a résztvevőknek reális elképzelésük legyen egymás gondjairól, készek legyenek azok figyelembevételére, s ezzel is biztosítsák a konstruktív párbeszéd lehetőségét. A nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy a szovjet fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére vonatkozó bejelentés nincs összefüggésben a bécsi tárgyalások mandátumával. A részleges csapatkivonás és az egyoldalú csapatcsökkentés jelentőségéről szólva rámutatott, hogy a leépítésre kerülő 500 ezer főnyi haderő gyakorlatilag az NSZK hadseregének létszámával egyenértékű, az a 10 ezer harckocsi pedig, amellyel a szovjet fegyveres erők páncélos egységeit csökkentik, az Egyesült Államok mintegy 30 ilyen jellegű hadosztályának fegyverzetével ér fel. Hangsúlyozta azt is, hogy a Szovjetunió hadiipara már most egyre nagyobb arányban gyárt polgári termékeket, elsősorban közszükségleti cikkeket, s az ország katonai költségvetése 14,2 százalékkal, míg a hadianyag gyártása 19,5 százalékkal csökken. Kérdésekre válaszolva Fedor Krivda hadseregtábornok elmondta: a magyar kormány azon döntése, hogy a hadseregének létszámát csökkenti, a Varsói Szerződés tagállamaival egyeztetett lépés. A VSZ más tagországai is hasonló intézkedéseket tesznek. A Magyar Hírlap kérdésére, amely a szovjet csapatoknak — a részleges kivonást kísérő — Magyarországon belüli átcsoportosításának arányairól, s arról érdeklődött, hogy a nyugati országrészből milyen mértékben helyeznek át egységeket a keleti területekre. Burlakov tábornok tömör választ adott: a Dunántúlról egy harckocsizó hadosztály távozik — jelentette ki. Az egyik tudósító felvetette, vannak-e elképzelések a Magyarországon állomásozó egységek teljes kivonásáról. Borisz Sztukalin válaszában rámutatott: a szovjet kormány többször javasolta a NATO és a VSZ egyidejű feloszlatását, s akülföldön tartózkodó fegyveres erők kölcsönös hazahívását. Erre az előterjesztésre nem érkezett konstruktív válasz. Mindaddig, amíg a két katonapolitikai szövetség létezik, szükséges, hogy a Varsói Szerződés csapatai a kormányközi megállapodások alapján azokon a területeken állomásozzanak, ahol hadászati megfontolásokból állomásozniuk kell. Abécsi tárgyalások napirendjén ez a téma is szerepel, így a jövőben remélhetőleg kedvezőbb lehetőségek nyílnak ezen a területen — hangoztatta. Egy másik kérdésre, amely a szovjet egységek magyarországi tartózkodásának stratégiai jelentőségére vonatkozott. Borisz Sztukalin elmondta, hogy a hazánkban állomásozó hadseregcsoport a NATO déli szárnyának haderejét hivatott ellensúlyozni. A magyarországi szovjet csapatok státusát a kormányközi megállapodások szigorúan előírják, s ezt be is tartják. Jelenlétük semmilyen összefüggésben nincs a mindenkori magyarországi helyzettel. (pool) (Reuter, AP) A NATO részéről hétfőn üdvözölték a Varsói Szerződésnek azt a lépését, hogy fennállása óta első ízben részletes adatokat tett közzé fegyveres erőinek felépítéséről. Ugyanakkor elutasították a VSZ-nek azt a véleményét, hogy a két szervezet között lényegében erőegyensúly áll fenn. John Calvin tábornok, a NATO európai egyesített erőinek főparancsnoka kétségbe vonta, hogy a két katonai szervezet között erőegyensúly áll fenn. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a NATO és a Varsói Szerződés „a másik fél nézeteinek jobb megértésével kezdheti meg az új tárgyalásokat a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről”. A nyugatnémet védelmi minisztérium szóvivője üdvözölte a VSZ-nyilatkozatot, de úgy vélte, hogy a NATO novemberben részletesebb adatokat tett közzé. Martin Fitzwater fehér házi szóvivő hétfőn kijelentette: John Tower kinevezett védelmi miniszternek a Szovjetunióról vasárnap Münchenben kifejtett nézetei nem a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok áttekintéséből levont washingtoni következtetéseket tükrözik. Tower vasárnap Münchenben egy NATO-tanácskozáson arra sürgette az atlanti szövetség tisztségviselőit, hogy fogadják kétkedéssel Moszkva leszerelési lépéseit és őrizzék meg a Nyugat „nukleáris mozgási szabadságát”. Németh Miklós nyilatkozata az osztrák televízióban Az első félévben várható Izraellel a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása (AP, KUNA) Németh Miklós kormányfő időszerű magyar bélés külpolitikai kérdésekről, a kormányzati munka személyi feltételeiről nyilatkozott az osztrák televízió hétfői híradóműsorában. Hangoztatta, hogy a magánszektor erősödésével számol Magyarországon, s bár feltételezhető a munkanélküliség gyors növekedése, a kormány szilárd elhatározása a piacgazdasági feltételek létrehozása. A magyar politikus hangsúlyozta, hogy kormányának tagjait munkájuk alapján ítéli meg. Vannak, akikkel nagyon elégedett, mások értékelésével még vár, s ha szükséges, néhány hónapon belül javasolni fogja a parlamentnek leváltásukat. Ő is kész lemondani, ha a parlament megvonja tőle bizalmát. Németh Miklós beszélt olyan szándékokról is, hogy Magyarország még az idei év első felében helyreállítja a teljes körű diplomáciai kapcsolatait Izraellel, amelyek 1967 júniusában, a hatnapos háború után szakadtak meg. Reflektor a reformokra Ha valamikor, napjainkban csakugyan őszinte és élénk érdeklődés mutatkozik hazánkban a szocialista országok reformfolyamatai iránt. Egykor — nem is olyan régen — a sztálini időkben minden egyszerűnek tűnt, azonos sémákra, adott modellre épült egy-egy szocialista ország gazdasága. Hogy ez hová vezetett, ma már mindenki előtt világos. Ám szerencsére akadtak szakértők, akik a Sztálin által végtelenül leegyszerűsített átmeneti korszakot a kapitalizmusból a szocializmusba kritikusan elemezték. Felismeréseikből, következtetéseikből születtek meg a mélyreható gazdasági-társadalmi reformok. Egy közelmúltban megjelent kötet — Reformok után — reformok előtt — 6X6 — ? címmel — nem kisebb feladatra vállalkozik, mint a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Jugoszláviában és Kínában bevezetett gazdasági változásokat bemutassa. Meglehet, ha a Reflektor Kiadó türelmetlenebbül sürgeti az egri Révai Nyomda, valamint a szekszárdi nyomda szedőit, előbb is piacra kerülhetett volna. Impresszuma értelmében a kézirat 1988 májusában érkezett a nyomdába, ám a 182 oldalas mű — nyomdaiparunk nagyobb dicsőségére — csak január elején készült el. Jó gondolatnak bizonyult a hat tanulmányt bevezető beszélgetés, amely Kürti Gábor jóvoltából — aki egyszersmind a kötet szerkesztője is — Nyers Rezső és Tálas Barna rendkívül őszinte elemzését sommázta. Ebben a reformok értelmezése éppúgy helyet kapott, mint bevezetésük oka és körülményei. Szó esik benne az NDK-ról és Romániáról is, vagyis arról a két országról, amely a miénkhez hasonló reformmal nem kísérletezik. A kötet alaphangját megadó bevezető beszélgetés résztvevői elidőznek a KGST szerepének, hibáinak elemzésénél is. A szovjet reformfolyamatról Szekeres József tanulmányát olvashatjuk a kötetben. Nemcsak a peresztrojka hátterével, hanem a Szovjetunióban megkezdett átalakítási kísérlet néhány részletével is megismertet a szerző. Tanulságos példa a fokozottabb minőségellenőrzésből fakadó — bizonyára nem egyedi — eset. A Volgai Autógyár 1987 nyarán majdnem a termelés szüneteltetésére kényszerült, mert a novolipecki hengermű lemezeit silányságuk miatt nem vették át. Firon András jól érzékelhető szakmai hozzáértéssel vállalkozott a csehszlovákiai reform bemutatására. A közeli és a távolabbi múltba visszatekintő előzményeknél is érdekesebb és tanulságosabb az a fejezet, amely a Hogyan tovább? kérdésére próbál helyszíni tapasztalatok alapján választ formálni. Ritecz Miklós a lengyel útkeresést vázolta föl. Azt az elhúzódó folyamatot, amelyben sikerek és kudarcok váltogatták egymást. A lengyel reformelképzelések megvalósítása csakis megfelelő következetességgel érhető el — állapítja meg a szerző. S tanulmányából világosan érződik: Varsó éppen ezzel maradt eddig adós. Dr. Borsi Emil arra igyekszik választ adni, miként korszerűsödött Bulgária gazdasága, amelyet a felszabadulás előtt Európában a gyengén fejlettek kategóriájába soroltak. A tervek impozánsak, a koncepció tetszetős: szerencsésen párosul a politikai és a gazdasági rendszer összehangolt szervezeti átépítése. Déli szomszédainkról, Jugoszláviáról Kopreda Dezső elemzését olvashatjuk a kötetben. Tanulságos olvasmány, hiszen minduntalan rámímennek a napi hírek, amelyek egyszersmind a némileg felemás reformok kritikáiként is fölfoghatóak. Talán a legizgalmasabb élménynyel Tálas Barna ajándékozott meg: a kínai gazdaság új törekvéseiről szóló írása nem marad adós a következtetésekkel sem. Ha nem tévedek, ez az első mű hazánkban, amely a hat szocialista ország reformfolyamatát összegzi. Mindenképpen hasznos, érdekes olvasmány: illúziókat oszlat szét, gondolatokat és aggodalmakat (is) gerjeszt, összehasonlításokra készteti az olvasót, ami csak növeli értékét. így. d.) NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Adamec nyilatkozata a nemzetiségi kérdésről (MTI) Csehszlovákiában a nemzetek közeledése a cél. Ennek elérését azonban nem siettetjük mesterségesen — jelentette ki az Al Ahram című egyiptomi lapnak adott nyilatkozatában Ladislav Adamec csehszlovák kormányfő. A miniszterelnök egyebek között kifejtette, hogy a csehszlovák vezetés elutasítja az adminisztratív módszereket. — A szocialista hazafiságra építünk, küzdünk a nemzeti kizárólagosság, valamint az ellen,hogy a nemzeti sajátosságokat figyelmen kívül hagyják — hangsúlyozta Adamec. Az 1956-os eseményeket minősítő nyilatkozatokat kommentálja a világsajtó (AFP, AP) Két vezető nyugati hírügynökség tegnap külön jelentésben foglalkozott Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklós miniszterelnöknek az 1956-os események értékelésével kapcsolatos legutóbbi nyilatkozataival. A nyilatkozatokból mind a francia AFP, mind az amerikai AP azt emelte ki, hogy a magyar politikai vezetés még nem zárta le a szóban forgó események újraértékelését, az ezzel kapcsolatos vita még hátravan. A hírügynökségek idézték Grósz Károlynak azt a kijelentését, amely szerint nem tudja, milyen indíték vezette Pozsgay Imrét a négy évtizedes elemző munka ezen egyetlen elemének megfogalmazásában. Németh Miklós megállapításai közül azt tartották kiemelésre méltónak, hogy „nagy hiba..., ha a történelem mindig rendkívül összetett jelenségeit vagy folyamatait egyszavas ítélettel minősítjük". A francia hírügynökség megjegyezte, hogy Tőkei Ferenc akadémikus, a Központi Bizottság tagja egy tegnapi sajtónyilatkozatában a maga részéről „tiltakozott", a történelmi albizottság értékelése ellen, amelyet „elsietettnek" minősített. A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja keddi számában „Helyes vagy helytelen volt az 1956-os események értékelése — a történelmi albizottság szerint az esemény "»népfelkelés« volt" címmel az Új-Kína hírügynökség jelentése alapján számolt be Pozsgay Imre rádiónyilatkozatáról, amelyhez nem fűzött kommentárt. „Magyarország vezetése még nem alkotott végleges ítéletet az 1956-os felkelésről” — ezt állapította meg kedd reggel több híradásában a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének legújabb megnyilatkozásaira hivatkozva. A TASZSZ tegnap egyetlen tudósításban ismertette Pozsgay, Németh és Grósz nyilatkozatát, illetve beszédét. Pozsgaytól azokat a kijelentéseket idézte, amelyek szerint 1956 népfelkelés volt, és tiszteletben kell tartani azokat a történelmi tényeket is, amelyek csak később derülnek ki, továbbá hogy 1956 ilyen értékelésével közeledik a politika a történelemtudományhoz és a közvéleményhez. Németh szavaiból azt emelte ki a szovjet hírügynökség, hogy a történelmi eseményeket nem szabad egyetlen szóval jellemezni, és hogy 1956 nemzeti felkelés és egyben szocialistaellenes terrorista lázadás is volt. Nem szabad megengedni, hogy a hibák feltárása és a rehabilitáció politikai kampánnyá váljék, és szakadást idézzen elő a magyar társadalomban, idézte a TASZSZ. A TASZSZ a két Grósz-nyilatkozatot úgy értelmezi, hogy Grósz szerint 1956 megítélése egyelőre tudományos kérdés. A legnagyobb kedvezményes elbánás megilleti a magyar vállalatokat (Folytatás az 1. oldalról) külügyminisztérium külügyi és nemzetbiztonsági intézetének felkérésére előadást tartott a világpolitikai helyzet alakulásának magyar megítéléséről, valamint Magyarország külpolitikájáról. Hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy sikerül egyre inkább kiiktatni az ideológia elemeit a nemzetközi kapcsolatokból, és hosszú idő óta először a politikai akaratnak rendelik alá a katonai szempontokat. Nyomatékkal jelentette ki, hogy sem hazánk, sem más európai ország nem folytathat olyan politikát, amely, akár a legcsekélyebb mértékben is, az Egyesült Államok ellen irányul. Kifejtette, hogy az Egyesült Államok és Kanada részese az összeurópai folyamatnak, tehát az egész európai folyamatot ítélné kudarcra, ha Amerika-ellenes éle lenne az európai politikának. A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételével kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette: az szuverén magyar döntés volt, a kérdés nem szerepelt a Varsói Szerződés egyik testülete előtt sem. Erdély Társaság alakult Finnországban Megkezdte munkáját a Finnországban múlt év őszén megalapított Erdély Társaság (Transsilvania Seura). A finn hatóságok bejegyezték a társaságot az egyesületek nyilvántartásába és megadták neki a pénz- és segélyadomány-gyűjtési engedélyt. A társaság elnöke Reima T. A. Luoto magiszter, aki a Finn-Magyar Társaság központi vezetőségének is tagja és több, Magyarországgal foglalkozó könyvet, cikket jelentetett már meg. A társaság elnökihelyettese Osmo Lampinen licenciátus. Az ő vezetésével készül egy finn nyelvűkönyv az erdélyi helyzetről, mely várhatóan februárban lát majd napvilágot. Az Erdély Társaság tagsága jelenleg több mint 200 fő, de ez a létszám a közeli hetekben megsokszorozódik, amikor is az ország nagyobb városaiban, többek között Turkuban és Tamperében helyi szervezetek alakulnak. — A társaság feladata az, hogy információt gyűjtsön az erdélyi helyzetről, és azt továbbadja a film, valamint a skandináv sajtónak — mondotta Reima T. A. Lupto elnök. — Az információhoz jutást természetesen nehezíti a román hatóságok negatív hozzáállása akérdéshez. Így például Románia Helsinkibe akkreditált nagykövete visszaküldte a Finn—Magyar Társaság vezetősége és az Erdély Társaság azon leveleit, melyekben a jelenlegi helyzetre vonatkozóan beszélgetést indítványoztunk. (—n) Reima T. A. Luoto Folytatódik a JKSZ KB ülése Bírálják a Stipe Suvar kizárását követelő vajdasági párthatározatot (MTI) Tegnap Belgrádban folytatódott a JKSZ KB hétfőn kezdődött ülése. A Stipe Suvar elnöki beszámolója feletti vitában a tanácskozás első napján a késő esti órákig 25-en fejtették ki véleményüket az ország belpolitikai helyzetéről, gazdasági, társadalmi, politikai válságnak okairól. A délelőtti ülésen különös figyelmet keltett Dusan Dragoszavac felszólalása. A 70 éves horvátországi politikus megállapította: a szocialista Jugoszlávia és kommunista mozgalma történetének legnehezebb próbatétele előtt áll. A JKSZ és az ország megosztott, ellenforradalmi tevékenység folyik, rendkívüli a helyzet. Alapvető feladat az egység helyreállítása. A Vajdasági Kommunisták Szövetsége legutóbbi konferenciájára célozva feltette a kérdést: hogyan fordulhat elő az, hogy egy pártkonferencián rágalmazó kijelentések, intrikák alapján kampányt indítanak a JKSZ KB Elnökségének elnöke ellen? Franc Setinc szlovéniai küldött elítélte a Vajdasági Kommunisták Szövetsége konferenciáján Stipe Suvar ellen indított kampányt, amit elfogadhatatlannak minősített, s kijelentette: ellenzi, hogy a JKSZ KB Elnökségének elnökét bármily módon felmentsék tisztségéből. Stipe Suvar felelősségéről nem lehet beszélni a JKSZ KB Elnökségének, valamint a tagköztársasági és autonóm tartományi pártelnökségek felelősségének konkrét megvizsgálása nélkül — hangsúlyozta. Borisz Muzsevics, a JKSZ KB Elnökségének végrehajtó titkára (Bosznia-Hercegovina) felszólította Vaszil Tupurkovszkit, a KB Elnökség macedóniai tagját: fejtse ki részletesen, mit jelent pontosan az a tavaly októberi kijelentése, miszerint a központi bizottságban „elvtelen koalíció" jött létre. Kik tartoznak ehhez a „koalícióhoz" és mit akarnak? — kérdezte Muzsevics. Borisz Jelcin — ha megválasztják Moszkvai tudósítónktól. Szombati számunkban — a lap mellékletében — jeleztük, hogy Borisz Jelcint, a moszkvai egykori SZKP első titkárt, akit drámai körülmények között váltottak le annak idején, több választókerület is jelölte Moszkvában képviselőnek. A bökkenő csupán az, hogy Jelcin miniszteri posztot foglal el, és a képviselői mandátum az új választójogi törvény szerint nem fér össze a magas állami beosztással. Jelcin a rövid interjúban, melyet a népszerű hetilapnak adott, közli: ha bejut a legfelső tanácsba a választók bizalmából, lemond állami hivataláról, és ő a választókat választja. Arra a kérdésre, hogy van-e önálló programja, a politikus azt felelte, hogy programja az SZKP programja (melynek központi bizottságából nem zárták ki), de vannak saját „javaslatai az állami, a gazdasági reform és a szociális igazságosság" jegyében. N. 8. L. VILÁGHÍRADÓ Rv.v.,váv . :v ' V'U---.- -: kvMfr.ib.'tbd Medvegyev romániai tárgyalása (MTI) Vagyim Medvegyev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára az RKP KB meghívására látogatást tett Romániában. A szovjet politikust tegnap Bukarestben fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke. A Bukarestben kiadott közlemény szerint a találkozón hangsúlyozták az RKP és az SZKP, valamint a Románia és a Szovjetunió közötti barátság és együttműködés jelentőségét, amely a legmagasabb szintű találkozókon elfogadott elveknek megfelelően fejlődik. Kiemelték, lehetőség van arra, hogy a továbbiakban is szélesítsék az együttműködést politikai, gazdasági, műszaki-tudományos téren és más területeken. Erősíteni kívánják a kapcsolatokat, bővíteni a tapasztalatcseréket és a két párt közötti együttműködést minden területen. Baker Európába jön (MTI) James Baker külügyminiszter februárban rövid bemutatkozó látogatást tesz a NATO- országokban, március elején pedig feltehetően részt vesz az új bécsi tanácskozások megnyitásán, közölte kedden a minisztérium szóvivője. Bush és Baker egyébként elsőnek — holnap — Takesita Noboru japán kormányfővel és Jinó Szószuke külügyminiszterrel tárgyal Washingtonban. Február elején Bush és Baker rövid látogatást tesz Kanadában. Szovjet ellenőrök az arizonai légitámaszponton (AP) Szovjet ellenőrök érkeztek hétfőn az Egyesült Államok arizonai légitámaszpontjára, hogy jelen legyenek 43 manőverező robotrepülőgép megsemmisítésénél. Pakisztán atomfegyver-kapacitása amerikai és nyugatnémet eredetű (MTI) Amerikai nehézvízzel és a nyugatnémet cégekközreműködésével jutott Pakisztán atomfegyver-kapacitáshoz, jelentette hétfőn este az amerikai CBS televíziós hálózat. Értesülése szerint az egyesült államokbeli Savannah nukleáris üzeméből még a hatvanas években adtak el 12,5 tonna, atomfegyverek gyártásához szükséges nehézvizet egy NSZK-beli cégnek. Az a szállítmányokat továbbadta egy francia vállalatnak, az utóbbi visszaszállította egy másik NSZK-cégnek — onnan pedig a nehézvíz Pakisztánba került. Mennyit keres Gorbacsov? (Reuter) Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és államelnök havi illetménye valamivel haladja meg az 1500 rubelt — erről is szólt tegnap megjelent interjújában Vitalij Korotics, az Ogonyok című népszerű folyóirat szerkesztője. Korotics a Mologyozs Moldova hasábjain kifejtette: az emberek között — információ híján — szóbeszéd tárgya például az, hogy Raisza Corbacsova miből vásárolja új ruháit. A kérdés könnyen megválaszolható az első számú szovjet politikus fizetésének ismeretében — mondotta. Megkezdődött North alezredes pere (MTI) Tegnap Washingtonban megkezdődött Oliver North alezredes pere. A reagani nemzetbiztonsági tanács egykori munkatársa azért áll bíróság előtt, mert titokban fegyvereket adott el Iránnak, s a vételárat — ugyancsak törvénysértő módon — a nicaraguai kontrák fegyverzésére fordította. A sokhónaposnak ígérkező per az esküdtek kiválasztásával kezdődik, s csak hetek után várható érdemi tárgyalás. Mégis kétséges, hogy fény derül-e valaha North viselt dolgaira, mivel a két legfontosabb vádpontot: az állami vagyon eltulajdonítására és sikkasztásra vonatkozót már el kellett ejteni.