Magyar Hírlap, 1989. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
Környezetkímélettel, gazdaságosan Egy szellemi verseny eredményeiről, hasznosításáról (3. oldal) Rétközben (4. oldal) Munkalátogatások Az azonosságok, a hasonlóságok és a különbségek egyaránt megmutatkoztak Grósz Károly pártfőtitkár február közepén Prágában és hétfőn Jugoszláviában tett egynapos nem hivatalos munkalátogatásakor. Azonnal szögezzük le: valamennyi részvevő az első kettőt tartja jellemlemzőnek országainkra, noha nem hanyagolhatók el a történelem alakulásából, a hagyományokból, a munkamódszerekből adódó eltérések sem. Teljes viszont az egyetértés abban, hogy mindannyiunk érdeke a megbízhatóan hiteles és gyors tájékoztatás mindarról, ami történik közvetlen szomszédunkban. A józan mérlegelés nem nélkülözheti a tapasztalatok kölcsönös megismerését, a véleménycserét rendkívül mozgalmas mindennapjainkban. A nézetek legfelsőbb szintű és személyes összevetését az is indokolta, hogy mind Grósz Károly, mind pedig vendéglátói, Milos Jakes és Stipe Suvar viszonylag nem régóta állnak pártjuk legmagasabb posztján. Az időrendet követve. Grósz főtitkár Prágába az MSZMP KB február elejei, a jugoszláv határközeli Bellyére a február végi ülése után indult. A nemzetközi visszhangból is tudjuk, mi keltette fel ezek állásfoglalásaiból a legnagyobb figyelmet: a többpártrendszerben testet öltő pluralizmus, 1950 értékelésének pontosítása, az új alkotmány és az új agrárpolitika alapelveinek körvonalazása. Vagyis a politikai, a gazdasági reform, a párt és az állam szerepének és helyének újrafogalmazása a nemzet újonnan kialakuló környezetében, abból kiindulva, hogy a politikai, az intézményi átalakulásnak némiképp meg kell előznie a gazdasági reformokat, s mindkettőnek a legszélesebb nyitottság és nyilvánosság körülményei között kell megvalósulnia. Csehszlovákiában, ahol úgy fogalmaznak, hogy a reform gyorsított bevezetésén dolgoznak, Grósz Károly megismerkedett a többpártrendszer ottani működésével. Jugoszláviában arra emlékeztettek egyebek között, hogy mindkét ország pártéletében szakaszhatárt jelentett a tavaly májusi országos pártértekezlet. S mindhárom országban felismert kényszer a korszerűsítés, noha ennek foka, üteme, módozatai olykor meglehetősen eltérnek, s nyilván el is kell térniük egymástól". Talán a nemzetiségi kérdéssel magyarázható - amely iránt közvéleményünk fokozottan érdeklődik hogy mi még jobban figyelünk mind északi, mind déli szomszédunkra. Grósz főtitkár méltatta a vendéglátóknál alkalmazott nemzetiségi politikát, hiszen nincs demokrácia a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága, a nemzetiségi létből fakadó eltérő igények kielégítésének lehetőségei nélkül. A pártvezetők rendszeres személyes kapcsolattartása több évtizedes gyakorlat, s ma sem kevésbé szükséges az esetleges félreértések vagy félreértelmezések megelőzése végett. Valamennyiünknek érdeke együttműködésünk bővítése és korszerűsítése, aminek a lehetőségei - mint egybehangzóan megállapították - távolról sincsenek kimerítve. Molnár S. Edit 22 évfolyam, 51. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1989. március 1., szerda Ülést tartott a Politikai Bizottság • Március 7-re összehívták a Központi Bizottságot Cselekvési program készül Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület március 7-re összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cselekvési programjának tervezetét. Megállapította, hogy hazánk történelmi fordulóponthoz érkezett. A felemelkedés és a válságból való kitörés érdekében társadalmunkban megegyezésen alapuló új nemzeti összefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét kiteljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gazdagodását kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő programpártként készüljön a soron következő választásokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a reformkommunista és az erősödő szociáldemokrata szellemiség ötvözése határozza meg. Célja a demokratikus szocializmus megvalósítása. A testület úgy döntött, hogy a programtervezetet a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság megtárgyalta a Magyar Néphadsereg helyzetéről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdésekben állást foglalt és javasolja a Központi Bizottságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. A testület előtt szerepelt a Határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszútávú feladatairól készített előterjesztés is. Megállapította, hogy a határőrség személyi állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonságos ellenőrzését a jövőben is kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a határőrségmunkájának korszerűsítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 16-i prágai munkalátogatásáról. Megállapította, hogy az MSZMP főtitkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyzetének pontosabb megismeréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Stipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége elnökével február 27-én tartott határ menti baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ kövekezetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság megelégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt vezetőivel konstruktív szellemben vitattuk meg az országainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasztaltunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi arculata megőrzésének és kulturális fejlődésének elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást. (MTI) * Még ülésezett a Politikai Bizottság, amikor Kimmel Emil, a párt helyettes vezetője és Thürmer Gyula, a főtitkár tanácsadója tájékoztatta a sajtó képviselőit azülés napirendjéről. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszoltak. A Magyar Hírlap tudósítója megkérdezte: A többpártrendszer kialakulásával és az új alkotmány előkészületeivel összefüggésben egyre gyakrabban fogalmazódik meg a hadsereg depolitizálásának igénye. Pontosabban az, hogy a fegyveres testületek — a polgári demokráciákhoz hasonlóan — függetlenek legyenek a pártoktól. Foglalkozott-e ezzel a kérdéssel a Politikai Bizottság? — A polgári demokráciák gyakorlatában sem egységes a pártok és a fegyveres testületek viszonya — válaszolta Kimmel (Folytatása a 4. oldalon) A hídon átmenni még tilos A koreai demilitarizált övezet Szabadság hídjánál: az amerikai őrség nem engedi át azt a dél-koreai küldöttséget, amelynek Panmindzsonban kellett volna az északi társakkal az ország újraegyesítéséről tanácskoznia MTI Külföldi Képszerkesztőség Szovjet közvetítés? Irán és Nagy-Britannia a teljes szakítás küszöbén (MTI) Lynda Chalker brit külügy- és nemzeközösségi államminiszter „nagyon sajnálatosnak” minősítette kedden az iráni parlamentnek azt az állásfoglalását, amely szerint Teherán teljesen megszakítja diplomáciai kapcsolatait Londonnal, ha a brit kormány egy héten belül nem vonja vissza a Rushdie-ügyben kiadott nyilatkozatát. Ebben a brit kormány elítélte és „teljesen elfogadhatatlannak" nevezte Khomeini ajatollahnak Salman Rushdie-ra, a „Sátáni versek" szerzőjére február 14-én kimondott „halálos ítéletét". A BBC rádiónak adott nyilatkozatában a külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy az iráni bejelentés „nem teljesen váratlan, de semmit sem változtat azon az állásponton, hogy egyetlen országnak és egyetlen ország vallási vezetőjének sincs joga arra, hogy egy másik ország területén végrehajtandó gyilkosságra izgasson”. Az IRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a medzslisz ülésén jelen lévő 201 képviselő csaknem teljesen egyhangúlag szavazott a törvényjavaslat elfogadása mellett. A rádió által egyenes adásban közvetített vitában felszólalt Ali Akbar Velajati külügyminiszter is, aki kijelentette, hogy helyesli az indítványt előterjesztő képviselők kezdeményezését. A törvényjavaslatot jóváhagyta a teológusokból és jogtudósokból álló, vétójoggal felruházott Felügyelő Tanács is. A brit kormány hivatalosan még nem válaszolt a teljes diplomáciai szakítással fenyegető egyhetes ultimátumra. Londoni megfigyelők azonban bizonyosra veszik a teheráni követelés elutasítását. Rámutatnak, hogy diplomatáik kölcsönös hazarendelésével gyakorlatilag már megszakadtak a közvetlen kapcsolatok a két kormány között. Hivatalos helyen hangsúlyozzák, hogy a formális szakítás deklarálása érdemben nem változtatna ugyan a kialakult helyzeten, de megnehezítheti a kapcsolatok újrafelvételét a „Sátáni versek" közreadása és szerzőjének „halálra ítélése” nyomán támadt válság elmúltával Épp előre azonban semmi kilátás a feszültség enyhülésére, s így az iráni parlament ultimátumát a brit fővárosban nemcsak a rendezést megnehezítő sajnálatos fejleménynek, hanem a kiszámíthatatlan következményekkel fenyegető válság további elmérgesedé(Riportfotó a 2. oldalon) Horn-beszéd Román válasz (AFP, Reuter) Heves kirohanást intézett Magyarország ellen és idilli képet festett a romániai állapotokról kedden Románia küldötte az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár hétfői felszólalására válaszolva Gheorghe Dolga nagykövet ,,irredenta célok követésével" vádolta Magyarországot, amely — szerinte — a Habsburgbirodalom idejére visszanyúló régi politikát követve „viszályt igyekszik szítani a népek között, és megpróbálja elterelni a magyar nép figyelmét a súlyos és bonyolult belső problémákról". „A romániai valóság eltorzítása, rágalmak és valótlanságok terjesztése helyett Magyarország küldöttének inkább a magyarországi román kisebbség megsemmisítésére irányuló politikával, a magyar (Folytatása a 2 oldalon) A kisvállalkozások alkonya? A kisvállalkozók szövetségének elnökségi ülése elé (5. oldal) Forró ősz Budapesten Fazekas György sorozatának 2. része (6. oldal) Az Európai Parlament küldöttségének budapesti tárgyalásai Budapesten folytat tárgyalásokat az Európai Parlament küldöttsége, Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldöttség kedden találkozott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével. Az Európai Közösségek törvényhozásán belül szerveződött képviselőcsoport hivatalos elnevezése „Kettes számú Kelet-európai Delegáció", s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár parlamenttel tartsa a kapcsolatot. (Elvben Romániával is foglalkoznia kellene, de Bukaresttel mindeddig nem alakított ki együttműködést.) Ennek a delegációnak az egyik alelnöke Habsburg Ottó, aki tegnap délután érkezett Budapestre, és csatlakozott a küldöttséghez. A nyugat-európai vendégek kedden délelőtt az Országház vadásztermében először három országgyűlési bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági bizottság — tagjaival folytattak megbeszélést. Cselőtei László, a mezőgazdasági bizottság elnöke ismertette velük az országgyűlési bizottságok tevékenységét, majd szólt a magyar gazdasági reformfolyamat történeti alakulásáról. A vendégek érdeklődésére válaszolva Hellner Károly, a kereskedelmi bizottság titkára elmondta: a KGST-vel való együttműködés egyes területeken változatlanul előnyös Magyarország számára, ám ez a kapcsolat túl szűk keretet jelent a magyar gazdaság fejlődése számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar parlament a közelmúltban több olyan törvényt fogadott el, amely segíti a külföldi vállalatokkal való együttműködést. A nyugat-európai képviselők ismertették magyar beszélgetőpartnereikkel a Közös Piac mezőgazdasági politikáját, elismerve annak protekcionista jellegét. Mint mondták, arra törekednek, hogy idővel ezen a területen is érvényt szerezzenek a valós világpiaci áraknak. (Folytatása a 2. oldalon) MTI Fotó Charles Vanik véleménye Állandósítják a kedvezményt Magyarország számára (MTI) Jó esély van arra, hogy az Egyesült Államok még az idén állandósítja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Magyarországnak, egyúttal megadja a kormánygaranciákat a magyarországi amerikai tőkeberuházásokhoz. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának adott nyilatkozatában Charles Vanik. Az ismert demokrata párti politikus hosszú évekig képviselő volt, s az ő nevéhez is fűződik a kereskedelmi törvény 1974-es módosítása: eszerint csak az a szocialista ország kaphatja meg az úgynevezett legnagyobb kedvezményes elbánást (azaz a normális kereskedelmi feltételeket) az amerikai piacon, amely nem akadályozza polgárainak kivándorlását. A lépést közvetlenül az váltotta ki, hogy az akkori szovjet vezetés nemcsak gátolta, hanem magas illetékhez is kötötte értelmiségiek (főként zsidó nemzetiség Folytatása a 2. oldalon) Az ipari bizottság ülése Egységes vélemény a sztrájkok megelőzésében Tegnap az Országházban Juhász Mihály elnökletével ülést tartott a parlament ipari bizottsága. A képviselők jelentést hallgattak meg a sztrájktörvény tervezetéről, az átalakulási és vállalati törvény alapelveiről, végül a Bécs—Budapest világkiállítás előkészületeiről. Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke emlékeztetett: a sajtótörvény előkészítése során két kérdésben közös nevezőre jutott minden egyes vitázó fél. Elsőként abban, hogy olyan szabályozást kellene kialakítani, hogy lehetőleg ne kerüljön sor sztrájkra, illetve ezt a jogot csak végső eszközként használják. Ez természetesen nem ennek a törvénynek a feladata. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy mulasztást pótol a magyar jogalkotás (pontosabban a gazdaságpolitika), amikor 13 év után végre jogszabályt alkot a sztrájkról. A megvalósítás módjáról már megoszlottak a vélemények. Ami a tervezetet ért kritikákat illeti, az államtitkár rámutatott: az európai jogfejlődés élvonalába tartozó törvényt állítottak össze, szó sincs arról, hogy jogkorlátozó szabály születik, ha a parlament elfogadja a törvényt. A kormányzat szívesen veszi azokat az észrevételeket, amelyek a tervezet és a nemzetközi szabályok közti ellentmondásokra mutatnak rá. — Aki talál ilyeneket, az forduljon hozzánk — tette hozzá Halmos Csaba. Arról, hogy legyen-e szolidaritási sztrájk, vagy sem, alternatívát készített a kormányzat: a képviselők többsége az „igen" variánsra szavazott. Több felszólaló véleményével egyetértve Kelénti Gábor, a kamara főtitkárhelyettese felhívta a figyelmet: a sztrájk olyan vállalatokat is hátrányosan érinthet, amelyek a munkabeszüntetésre alkalmasint nem is adtak okot (szolidaritási sztrájk esetén például), ráadásul eszközünk, sincs a konfliktus feloldására, épp ezért valamilyen biztosítási rendszer kidolgozása lenne szükséges. Az átalakulási törvénytervezet alapelveiről szólva Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes kiemelte: a törvény nélkül is átalakulhatnak a gazdálkodók társaságokká, olyannyira, hogy számos európai országnak nincs is ilyen jogszabálya. Mindenesetre célszerű ily módon is segíteni az átalakulási szándékokat. Sokkal egyszerűbb lesz a vállalatoknak, ha nem kell a hosszadalmas felszámolási procedúrát végigszenvedni, ezenkívül nem kell adót és vagyonátruházási illetéket fizetni, egy ilyen jogszabály a hitelezőket is védi (az általános jogutódlásnak köszönhetően). Módosításra szorul az állami vállalatokról szóló törvény is. Az alapelvek között az egyik legjelentősebb, mutatott rá Sárközy Tamás, hogy szűkítsék a vállalati tanácsok hatáskörét, egyszersmind növeljék az igazgatók mozgásterét A vállalati tanácsok rendszere számos ellentmondást hordoz, de megszüntetésük nem indokolt, mutatott rá az előadó. Kelényi Gábor ehhez hozzátette: még mindig hasznosabb a vt-szisztéma megreformálása, mint visszatérni az állami felügyeleti irányításhoz, k. b.