Magyar Hírlap, 1989. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

1989. március 1., szerda Charles Vanik véleménye Az USA állandósítja a kedvezményt (Folytatás »a 1. oldalról)­gyként nyilvántartottak) kiván­dorlását " A szocialista országok közül Lengyelország mellett Kína és — 1978-ban — hazánk megkapta a legnagyobb kedvezményt, ám ese­tünkben azt évente hosszabbítani kell. Ez mind a magyar, mind az amerikai üzleti körök szerint gá­tolja a hosszú távú gazdasági kap­csolatok építését. Charles Vanik, hajdan az el­zárkózás kezdeményezője, most maga szorgalmazza a korlátozások feloldását. Véleménye szerint 1988., mint választási év, nem volt szerencsés a magyar igények felvetésére, ezért utasította el a törvényhozás azt a javaslatot is, hogy terjesszék ki Magyarország­ra a beruházások amerikai álla­­m garantálását. Idén sokkal nyu­­godtabb a légkör, így jó remény van mindkét kérdés rendezésére — hangoztatta. így van ez annál is inkább, mivel Magyarország kivándorlási politikájában nincs kifogásolni való, ebben a tör­vényhozás mindkét pártja egyet­ért Vs­rnk véleménye szerint — rendhagyó módon — egy fejle­mény késleltetheti a magyar igé­nyek teljesítését: ha a washing­toni kormány és a törvényhozás elsőként a Szovjetunióval folyta­tott kereskedelem normalizálását tűzi napirendre. Az amerikai törvényhozásban — a térség gyors változásainak tükrében — most kezd kibonta­kozni az érdeklődés Kelet-Európa iránt — mondotta a politikus. Szovjet közvetítés? A teljes brit—iráni szakítás küszöbén (Folytatás az I. oldalról) fére utaló újabb aggasztó jelzés­nek is tekintik. Emlékeztetnek ar­ra, hogy a második világháború utáni korszakban gyakran voltak viharosak, vagy fagyosak a brit— iráni diplomáciai kapcsolatok, de hivatalos megszakításukra eddig még egyszer sem került sor. Moszkvai telex jelentésünk: Geraszimov tegnapi sajtóér­tekezletén több kérdést kapott arról, hogy szóba került-e Se­­vardnadze külügyminiszter te­­heráni tárgyalásain a „Sátáni versek” körül kialakult helyzet. A szovjet külügyi szóvivő a kö­vetkező választ adta: Az e téren kialakult konflik­tus mélységes aggodalommal tölti el a Szovjetuniót, ugyanis amennyiben a helyzet nem ren­deződne, ez beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat. Éppen ezért Sevardnadze Velajati külügyminiszterrel, valamint Rafszandzsanival, a parlament elnökével folytatott megbeszé­lésein szóba hozta a témát, és a mintegy két óra hosszat tartó tárgyalás után az a benyomás alakult ki, hogy az iráni fél messzemenően érdekelt a kér­dés rendezésében, s ebben a Szovjetunió diplomáciája pozi­tív szerepet játszhat. Arra a kérdésre, hogy milyen alkalmat ragadhat meg a szov­jet külügyminiszter az esetle­ges közvetítésre, Geraszimov úgy nyilatkozott, hogy erre ki­váló alkalmat szolgáltathat a spanyol diplomácia vezetőjének március elején esedékes látoga­tása, valamint a közeli bécsi külügyminiszteri találkozó. Ar­ra a kérdésre, hogy miben áll­hat ez a szerep, Geraszimov nem adott érdemi választ. N. S. L. Az Európai Parlament küldöttségének budapesti tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) Ezután — szintén a vadászte­remben — Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével talál­koztak az Európai Parlament de­legációjának tagjai. A törvény­­hozás legfőbb tisztségviselője át­tekintést adott arról, miképpen élénkült meg az utóbbi időben a magyar parlament tevékenysége. Szólt arról, hogy célunk a demok­ratikus jogállam teljes intéz­ményrendszerének kiépítése. Nagy nehézséget okoz, hogy né­hány év leforgása alatt kell be­vezetnünk azt, ami más orszá­gokban évszázadok során alakult ki. Kifejezte meggyőződését, hogy a következő ciklusban már a hivatásos politikusok parla­mentje lesz a magyar Ország­gyűlés. A Stadinger Istvánnal folyta­tott beszélgetésen számos kérdés vetődött fel a magyar politikai reformfolyamat belső és külföldi összefüggéseivel kapcsolatban. Szóba került a bős-nagymarosi erőmű is. A küldöttségvezető Paul Staes, aki a belga környe­zetvédők képviselője, utalt arra, hogy az Európai Parlament elítél­te a vízlépcső tervét. Stadinger István azt indítványozta, hogy bízzák a kérdés eldöntését a jö­vőre. Hozzátette: nem kizárt, hogy az ügyet újra tárgyalni fog­ja az Országgyűlés, mivel van ilyen indítvány. Délután az Európai Parlament küldöttsége Melega Tibor keres­kedelmi miniszterhelyettessel ta­lálkozott. Mint ismeretes, Ma­gyarország tavaly együttműködé­si szerződést kötött a Közös Piac­cal. Magyarország arra törekszik, hogy minél szorosabb együttmű­ködést alakítson ki az Európai Közösségekkel, és szeretné, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt lebontanák a magyar áruk­kal szemben érvényesített meny­­nyiségi korlátozó intézkedéseket. (MTI) ­ A S­ALVADORI POLGÁR­HÁBORÚ kilenc éve folyik. Eddigi mérlege: 70 ezer halott, kétszer annyi sebesült, több milliárd dollárnyi anyagi vesz­teség, szétzilált gazdaság. A frontokon patthelyzet, a geril­lahadsereg nem bír a kormány fegyveres erőivel, a kormány­csapatok nem képesek döntő csapást mérni a felkelőkre. Amerikai szakértők becslése szerint — az Inter Press Servi­ce hírszolgálati iroda idézi — a salvadori háború politikai meg­oldás híján további legkeve­sebb tíz évig tarthat. Van-e esély politikai megol­dásra? A legutóbbi hetek fej­leményei arra mutatnak, van, legalábbis nagyobb, mint kilenc év alatt eddig bármikor. A múlt héten a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) vezetői Mexikóban két­napos tanácskozást tartottak a Salvadorban bejegyzett 13 párt képviselőivel. Ilyen találkozóra a kilenc év alatt először került sor. Ami még fontosabb: a bal­oldali fegyveres szervezet be­jelentette, hajlandó a fegyver­­letételre, természetesen csak akkor, ha sikerül megállapo­dásra jutnia a kormánnyal és a fegyveres erőkkel. A közvetlen előzmények: Az FMLN január végén beje­lentette: ha a kormány hajlan­dó egy fél évvel elhalasztani a március 19-én esedékes elnök­­választásokat,­ akkor a felsza­badítási front a választásokon való részvételre fogja felszólí­tani a támogatóit, és tisztelet­ben fogja tartani a választások eredményét. A fél év halasz­tásra, ezen belül az utolsó hó­napban fegyverszünetre, azért lenne szükség, hogy a (polgá­ri és fegyveres) baloldal felké­szülhessen a választásokra, amelyekről a legutóbbi öt alka­lommal távol maradt. Napoleon Duarte elnök és a fegyveres erők vezetői, elsősor­ban alkotmányjogi érvekre hi­vatkozva, azonnal elutasították a halasztás gondolatát. A had­sereg legultrább körei egyene­sen puccsal fenyegették meg az elnököt. Az Egyesült Államok­ban azonban kedvező vissz­hangja volt az FMLN indítvá­nyának. Don Quayle alelnök február elején villámlátogatást tett Salvadorban, s közölte Duarte elnökkel: az amerikai kormány támogatná, ha úgy döntene, hogy elhalasztja a vá­lasztásokat. A washingtoni ál­lásfoglalásnak is szerepe lehe­tett abban, hogy ha a Duarte­­kormány közvetlenül nem is, de a legális pártok, közöttük a kor­mányzó kereszténydemokrata párt, elfogadták az FMLN meg­hívóját Mexikóba. A FEGYVERES GERILLA­­SZERVEZET velük üzente meg Duarténak, milyen engedmé­nyekre hajlandó, és milyen fel­tételek teljesítését várja a kor­mánytól a fegyverletételhez. A legnagyobb engedmény az, hogy az FMLN lemond arról a követeléséről, hogy a választá­sokig a kormány átmenetileg ossza meg vele az államhatal­mat. A követelés alapja az a megfontolás volt, hogy a­z FMLN-nel szervesen együttmű­ködő Forradalmi Demokratikus Front (FDR), amely a kor­mányellenes baloldali pártokat fogja egybe, politikai erőt kép­visel, az FMLN által ellenőrzött területeken tömegbázisa van. A baloldalnak ennek az erőnek az arányában részesednie kell a hatalomból. A kormány ezt a követelésit minden tárgyalás alkalmával kategorikusan el­utasította, csakúgy, mint azt, hogy az FMLN katonai ereje arányában jelen legyen, a kor­mány hadserege és rendőrsége mellett, az ország fegyveres erői között. A kormány minden alkalommal feltétel nélküli fegyverletételt követelt, s a köl­csönösen teljesíthetetlennek ítélt feltételeken minden eddi­gi párbeszéd meghiúsult. Az FMLN FŐ KÖVETELÉ­SEI a fegyverletétel fejében a következők: a kormány fegy­veres erőinek a létszámát a je­lenlegi 50 ezer főről 12 ezerre kell csökkenteni (körülbelül ek­­kora volt a polgárháború kez­detén); fel kell oszlatni a külön­féle belbiztonsági alakulatokat, s a helyükben olyan új fegy­veres biztonsági szervet létre­hozni, amelyet kivonnának a hadsereg ellenőrzése alól és a belügyminisztérium hatásköré­be rendelnék. SS végül követe­li az FMLN a népellenes bűnö­kért, a politikai gyilkosságo­kért felelős katonák elítélését, a halálbrigádok felszámolását. A mexikói tanácskozáson részt vevő pártok képviselői va­sárnap tájékoztatták Duarte el­nököt a felkelők javaslatairól. Az elnök a pártokkal folytatott tanácskozás után este a rádió­mikrofonok és televíziós kame­rák előtt jelentette be, elfogad­ja a felkelők javaslatát a köz­vetlen párbeszédre, s azt, hogy elvileg lehetségesnek tartja a választások elhalasztását. En­nek feltétele volna, hogy az FMLN gerillái haladéktalanul kezdjenek tűzszünetet; az így nyert időt a párbeszédre lehet fordítani, s arra, hogy a felke­lők bekapcsolódjanak a polgári folyamatokba. A párbeszéd nem ígérkezik könnyűnek. Duarte ugyanis el kíván zárkózni a felkelők egyik fő követelésétől, attól, hogy át­alakítsák a fegyveres erőket, il­letve a biztonsági alakulatokat. Az elnök feje fölött ott lebeg a katonák januári puccsfenye­­getése arra az esetre, ha szóba kerül a választások elhalasztá­sa. Mennyire valószínű, hogy beváltják? AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a Duarte-kormányzat mögött áll. És az Egyesült Államok ad­ja a gerillaellenes háborúhoz, és egyáltalán, a négyszeresére duzzadt hadsereg fenntartásá­hoz nélkülözhetetlen katonai segélyeket. Ezek összege ebben az évben 97 millió dollár lesz, 12 millióval több, mint tavaly. Egy Duarte elleni puccsal a hadsereg azt kockáztatná, hogy Washington felfüggesztené vagy jelentősen mérsékelné ezt az összeget. Feltételezhető ezért, hogy ha az elnök nem tesz lé­nyegi engedményeket a felke­lők demilitarizálási követelései­re, nem kell puccstól tartania. Az bizonyos, hogy a katonák árgus szemekkel fogják figyel­ni a kormány és az FMLN tár­gyalásait, s nekik is meglesznek a feltételeik, amelyek korláto­kat fognak szabni a tárgyaló feleknek. Másfelől viszont ösz­tönzést kell, hogy adjon nekik a felismerés: Salvadorban már csak a tárgyalás az alternatíva. Arató Gábor (MTI) A salvadori nemzetgyű­lés legnagyobb pártja, a jobbol­dali ARENA elutasítóan reagált Duarte államfő vasárnapi ajánla­tára, amelyben az elnök tűzszü­netet és közvetlen tárgyalásokat javasolt a kormányellenes felke­lőkkel, s hozzájárult a március 19-re kitűzött elnökválasztás el­napolásához. Az amerikai külügyminisztéri­um szóvivője Charles Redman hétfőn úgy vélekedett, hogy a ja­vaslat „potenciálisan minden ko­rábbinál jobb alkalmat jelent a béke megteremésére". Puccsveszély vagy közelebb a békéhez? Lépésváltás Salvadorban * NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Gorbacsov és Occhetto Kelet-Europarol (MTI) Az OKP kedvezőnek mi­nősíti a szocialista országokban végbemenő változásokat, s külö­nösen nagyra értékeli a magyar­­országi többpártrendszer deklará­lását, valamint az 1956-os esemé­nyek értékelésében történt módo­sulást — fejtette ki az MTI tu­dósítójának kérdésére keddi moszkvai sajtóértekezletén Achil­­le Occhetto. Az Olasz Kommunis­ta Párt főtitkára mindezt Mihail Gorbacsovval folytatott ötórás keddi eszmecseréjén is hangoz­tatta. A megbeszélésen, amelyen véle­ményt cseréltek a kelet-európai szocialista országokban végbeme­nő folyamatokról, szó volt a ro­mánul és csehszlovákiai helyzet­ről is. A két főtitkár találkozóján szó volt a munkásmozgalmon belüli viszonyokról. Jaruzelski beszéde A hadsereg bevethető (UPI, AFP) Wojciech Jaruzelski lengyel államfő és pártvezető hét­főn kilátásba helyezte, hogy a hadsereget ismét bevethetik Len­gyelországban az ellenzék ellen, ha ez utóbbi meg akarná dönteni a rendszert. Jaruzelski ezt had­­sereg-főparancsnoki minőségében mondta a tengermelléki katonai körzet bydgoszczi pártértekezle­tén hétfőn este, amint ez a Try­­buna Ludunak, a LEMP lapjának beszámolójából kiderül. Beszédében ugyanakkor lénye­gében megerősítette a pártvezető­­ségnek a pluralizmussal kapcso­latos választását, amikor kijelen­tette, hogy Lengyelországban a politikai ellenzék állandóan jelen volt, és meg is marad. Azt is le­szögezte, hogy ha az ellenzék megmarad a rendszer keretein belül, akkor pozitív szerepet tölt­het be. Ellensztrájk Koszovóban, százezres tüntetés Belgrádban Stipe Suvar felelősségre vonását követelik (MTI) A Szerb Köztársaság autonóm tartományában, Koszo­vóban folytatódik a politikai kö­télhúzás. A „Trepcsa" kombinát 1300 albán nemzetiségű cink- és ólombányásza a tárnák mélyén, az egész országot megmozgató nyolcnapos éhségsztrájkjával el­érte legfontosabb politikai köve­telésének teljesítését, az utóbbi idők három legexponáltabb ko­szovói albán nemzetiségű politi­kusának lemondatását, és hétfőn este abbahagyta tiltakozó meg­mozdulását. A koszovói szerb és Crna Gora-i bányászok 800 főnyi csoportja ugyanakkor a lemondások ellen tiltakozva okkupációs sztrájkot kezdett egy másik közeli ólom- és cinkbányában. A koszovói fejlemények miatt kedden reggel újabb tiltakozó fel­vonulások kezdődtek Belgrádban. Hétfő estétől kedd hajnalig már mintegy 20-25 ezren rendeztek tiltakozó tüntetést Belgrád köz­pontjában, a koszovói albán meg­mozdulások szervezőinek felelős­ségre vonását követelve. Kedden a déli és a délutáni órákban a parlamentnél folytató­dott a tüntetés. Néhány százezer ember töltötte meg az épület kör­nyékét. A mikrofon előtt egymás váltották a szónokok, akik újra meg újra támogatásukról biztosít­­ották a tisztségéről hétfőn le­mondásra kényszerült Rahman Morinát, a koszovói kommunista szövetség elnökét, Husamedin Azemit, a pristinai pártbizottság elnökét és Ali Sukinát, a JKSZ KB koszovói tagját. Hangoztatták: nem fogják megengedni, hogy a jugoszlávellenes erők nyerjék meg a koszovói csatát. Dragan Tomics, a szerb nép­front belgrádi bizottságának elnö­ke kijelentette, elsősorban Stipe Suvar, a JKSZ KB-elnökség hor­vátországi elnöke és Stefan Körö­séc, a JKSZ KB-elnökség szlové­niai titkára a felelős azért, hogy a legmagasabb szintű jugoszláv vezetés „engedte megdönteni a ko­szovói pártvezetőséget", s ezért követelte mindkettőjük erkölcsi­politikai felelősségre vonását. Dizdarevics szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy az államelnök­ség minden szükséges intézkedést megtesz Jugoszlávia egységének megvédésére. A belgrádihoz hasonlóan ki­­sebb-nagyobb tiltakozó gyűlések zajlottak le tucatnyi szerbiai, vaj­dasági és Crna Cora-i városban — egyebek között Titogradban. A hadsereg bevonul Pristinába, Koszovó székhelyére A Daily Telegraph romániai riportjai Horn Gyula beszéde újfajta hangnemet képvisel (Folytatás az 1. oldalról) reakciós körök románellenes cse­lekedeteivel kellett volna foglal­koznia" — jelentette ki a nagy­követ. Az AFP francia hírügynökség szerint az emberi jogi bizottság­ban az a benyomás alakult ki, hogy Románia mindinkább elszi­getelődik a nemzetközi fórumon. Bár a Szovjetunió még nem fog­lalt állást két szövetségesének példa nélkül álló nyilvános vitá­jában — írta az AFP—hírek ter­jedtek el arról, hogy Bulgária is csatlakozni kíván a svéd kezde­ményezéshez, amely különmegbí­­zott kinevezését szorgalmazza a romániai jogsértések kivizsgálá­sára. A Stuttgarter Zeitung szerint a világszervezet bizottsága 45 éves tevékenységének történelmi fon­tosságú eseménye, hogy a szocia­lista Magyarország az emberi jo­gok törvényszéke elé idézte Ro­mániát. A tekintélyes lap azt is fontos tényezőnek tartja, hogy ha­zánk — a szocialista államok kö­zött — elsőként vette fel a hiva­talos kapcsolatot az ENSZ mene­kültügyi főbiztosságával, a Romá­niából érkező menekültek problé­mája miatt. A Stuttgarter Zeitung — csak­úgy, mint a Szociáldemokrata Párthoz közel álló Frankfurter Rundschau — kifejti, hogy a sza­vazásnál mindenképpen érdeklő­désre tart majd számot a bizott­ság kelet-európai tagjainak ma­gatartása. Például az, hogy az NDK és Csehszlovákia milyen ál­láspontot fejt ki Romániával kap­csolatosan. Hasonlóképpen tanul­ságos lehet a Szovjetunió állás­­foglalása. A londoni The Daily Telegraph kedden „Magyarország cselekvést sürget az emberi jogok romániai kezelése ügyében” címmel ad hírt Horn Gyula felszólalásáról. A brit kormányhoz közel álló konzerva­tív lap munkatársának romániai riportját hozza a genfi jelentés mellett: „Egyszerűen eltűnt a föld szí­néről az a két falu — Vladiceasca és Ciofliceni —, amelyeket tér­képünk jelzett a sagovi út men­tén. Csak az egykori helységnév­táblát tartó póznák és romok, tör­melékkupacok láthatók ... Gher­­manesti az egyetlen község, amely a (sagovi) út mentén fenn­maradt. Ám a nagy építkezés tel­jesen megváltoztatja a kedves nádtetejű házak vonzó látványa révén valaha oly szép falu arcu­latát. Amikor ott jártunk, láttuk, miként döntik romba buldózerek a házakat. A faluközpontot már a földdel egyenlővé tették, és dol­goztak a lakótelepi magasépülete­ken.” A legnagyobb jobboldali francia lap, a Le Figaro így kommenálta tudósításában a Horn-beszédből idézett részeket: „Ez teljesen új­fajta hangnem a keleti küldöttek részéről. Magyarország egyébként a nyitás mind több jelét mutatja, és immár rendszeresen kinyilvá­nítja, hogy a vasfüggöny nélküli Európához tartozik.” A hírügynökségek sem hagyták kommentár nélkül Horn felszóla­lását. A Reuter jelentése hangsú­lyozta, hogy Magyarország most először tett hivatalos panaszt VSZ-szövetségese ellen a magyar ksebbséggel szemben alkalmazott bánásmód miatt. Az AFP úgy fo­galmazott, hogy Horn elítélte az emberi jogok romániai megsérté­sét, és kiemelte: Magyarország támogatja azt a svéd kezdemé­nyezést, hogy a romániai helyzet kivizsgálására az ENSZ külön­­megbízottat nevezzen ki. A UPI is aláhúzta, hogy Magyarország a keleti tömb országai között ed­dig példátlan kritikával illette a szomszédos Romániát. A DPR-tól átvett jelentésében az osztrák APA azt írta, hogy Magyarország hajlandó a romániai vizsgálat fi­nanszírozásához is hozzájárulni. Az AP és a Reuter Rom sajtó­­értekezletéről beszámolva idézte azt a kijelentését, miszerint Ma­gyarország nem konzultált a Szov­jetunióval, mielőtt az ENSZ Em­beri Jogok Bizottságához fordult. VILÁGHÍRADÓ Hardt Péter delhi előadása (MTI) Hardt Péter, a Külügyi Intézet igazgatója kedden a delhi magyar tájékoztatási és kulturá­lis központban előadást tartott meghívott indiai szakértőknek Magyarország belső reformjairól és külpolitikai céljairól. Moszkva EGK-konzultációi (MTI) Szovjet diplomaták Brüsz­­szelben konzultációkat folytattak az Európai Közösségek Bizottsá­gával. A megbeszélések célja olyan megállapodás tető alá ho­zása, amely megnyitja az utat Nyugat-Európa és a Szovjetunió kiterjedt együttműködése előtt. Nguyen Co Thach Bangkokban (AP) Hanoi és Peking várha­­tóan ez év szeptemberéig norma­­lizálja kapcsolatait, és megoldja a kambodzsai válságot — jelen­tette ki Bangkokba érkezésekor kedden Nguyen Co Thach vietna­mi külügyminiszter. A kambo­dzsai kérdés megoldásáról, vala­mint a délkelet-ázsiai tartós bé­ke megteremtéséről tárgyal majd a thaiföldi illetékesekkel. Nadzsibullah nem mond le (MTI) Mohammad Nadzsibullah afgán elnök a The Guardiannek adott nyilatkozatában hangsúlyoz­ta: Afganisztán belügyeibe való külföldi beavatkozás elfogadása lenne részéről, ha eleget tenne Sir Geoffrey Howe brit külügy­miniszter felszólításának. Howe lemondásra szólította fel az elnö­

Next