Magyar Hírlap, 1989. április (22. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-01 / 77. szám

Vélemények a felszabadulásról (3. oldal) Vállalatot vegyenek! (5. oldal) Németh Miklós fogadta az uruguayi külügyminisztert Módszerek az adósságválság leküzdésére Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminiszter —­ aki csütörtök délután érkezett hivatalos látoga­tásra Budapestre — tegnap a Külügyminisztériumban megbe­szélést folytatott Várkonyi Péter magyar külügyminiszterrel. A felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat, és tájékoztatást adtak egymásnak országuk belső helyzetéről. Nemzetközi kérdé­sekről szólva Várkonyi Péter mél­tatta a közép-amerikai rendezési fol­yamatban játszott uruguayi szerepet. A kétoldalú kapcsolatok minden téren jól fejlődnek — állapították meg a miniszterek. Mint a meg­­­beszélésen elhangzott, a két or­szág nemcsak méreteiben, hanem belső gazdasági életében is na­­gyon hasonlít egymásra. Ezért Magyarország számára tanulságo­­sak lehetnek az Uruguay által alkalmazott gazdaságpolitikai megoldások, ezen belül az adós­ságprobléma keretében, a nem­zeti valuta, konvertibilitásának fenntartásában, az EGK-val szem­ben követett politikában, vala­mint az ország területén levő várrt szabadkereskedelmi övezetek működése során szerzett tapasz­talatok vonatkozásában. Luis Barrios Tassano elmondta: országában 1985 óta jelentős de­mokratizálási folyamat zajlik, felhívta a figyelmet arra, hogy Latin-Amerikában a demokrácia fontos elemének számít a hadse­reg. A pluralista szemlélet Uruguay külpolitikájában is tükröződik, s ennek jegyében Montevideo élénk érdeklődést tanúsít az európai szocialista országok iránt — mondta Barrios. Ehhez hozzátet­te: a magyarországi reformfolya­matot példaértékű­nek tekinti va­lamennyi európai szocialista or­szág számára. A miniszter fel­ajánlotta segítségét ahhoz, hogy a latin-amerikai közvélemény formálói — elsősorban a közgaz­dászok — megismerkedhessenek a magyar tapasztalatokkal Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a szociális kiadások visszafogása, a kemény megszorító intézkedések gazdaságpolitikája általában éles ellenkezést vált ki, s ez kihívást jelent a demokratikus társada­lomvezetés számára Várkonyi Péter felvetette: szí­vesen látnánk a kettős adóztatás elkerüléséről már aláírt megálla­podás mielőbbi ratifikálását. A magyar fél felajánlotta a diplo­mata- és a szolgálati útlevelek vonatkozásában a vízumkényszer eltörlését. Luis Barrios Tassano uruguayi látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. Elhangzott az is: novemberben választások lesznek Uruguayban, ezért az elnök euró­pai látogatására idén valószínű­leg nem kerül sor. Németh Miklós miniszterelnök pénteken a Parlamentben fogad­ta Luis Barrios Tassano uruguayi külügyminisztert. A dél-amerikai ország diplomáciájának irányítója ezt megelőzően Várkonyi Péter magyar külügyminiszterrel foly­tatott eszmecserét, elsősorban a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről. Luis Barrios Tassano — aki Bu­dapestre érkezése előtt az NDK- ban, Lengyelországban, Cseh­szlovákiában, Bulgáriában és Ro­mániában tett látogatást — az európai szocialista országok szá­mára példaértékűnek minősítette a magyarországi reformfolyama­tot. Luis Barrios Tassano hat euró­pai szocialista országot érintő kör­útja végén — berlini, varsói, prá­gai, szófiai és bukaresti látogatá­sa után — érkezett Budapestre. A körúton szerzett benyomásairól szólva az MTI munkatársának elmondta, hogy a közép-eruópaiai országok a kísérletek és változá­sok korát élik. Politikai szem­pontból Uruguay rokonszenvvel és kíváncsisággal figyeli a váltó­(Folytatása a 2. oldalon) Fotó: Szalay Zoltán Kulturális program egy héten át Moszkva krémje Budapesten Tudósítónktól: Nem biztos, hogy a GUM áruház divatbemutatóján min­den hely el lesz foglalva, de Moszkva budapesti bemutatko­zója kulturális, gazdasági és po­litikai programjainak sorában számos olyan, világszínvonalú előadás, bemutató és esemény szerepel, amelyek a magyar közvélemény élénk érdeklődé­sét fogják kivívni. Ezekről tar­tottak tegnap délelőtt a Szov­jet Tudomány és Kultúra Há­zában sajtótájékoztatót a moszkvai pártbizottság és vá­rosi vezetés káderei, valamint a meghívó fél, a Budapest Fő­­városi Tanács, illetve a buda­pesti pártbizottság képviselői. Mint Barabás János, a buda­pesti pb titkára elmondta, a mostani rendezvénysorozat vá­lasz az 1985-ösre, amikor is Bu­dapest mutatkozott be Moszk­vában. Az esemény politikai rangját adja, hogy Lev Zajkov, az SZKP KB PB tagja, a moszkvai pártbizottság első tit­kára is hazánkba érkezik. A moszkvai vendégek kerekasz­­tal-beszélgetést folytatnak majd budapesti elvtársaikkal. Bara­bás János elöljáróban erről annyit mondott, hogy a de­mokratizálás szándéka mindkét országban közös, jóllehet itt többpárt­, amott egypártrend­(Folytatása a 3. oldalon) Tudósítás a munkálatokról Exhumálás a 301 parcellában Harmadik napjához érkezett pénteken az exhumálás, ami szer­dán dé. 10 órakor kezdődött a rá­koskeresztúri köztemető­ 301-es parcellájában. Mint ismeretes, Nagy Imre, Maléter Pál, Gímes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttes­tének kihantolása kegyeleti okok­ból, a családtagok kérésére, a nyilvánosság kizárásával folyik. Mégis alkalmunk van beszámol­ni a legfrissebb hírekről: a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizottság je­lenlevő titkára, Hegedűs­­ And­rás ugyanis tegnap a késő dél­utáni órákban a temetőből egye­nesen szerkesztőségünkbe jött,­­és interjút adott lapunknak. — Eddig annyit tudunk az igazságügyi államtitkár nyilatko­zata révén, hogy szerdán megta­lálták Nagy Imre koporsóját. .. — Nem akarom cáfolni az ál­lamtitkár állítását, de én egyelő­re óvatosabban fogalmaznék: vé­lelmezett koporsóját! Sokórás munka után valóban koporsónyo­mokra bukkantak, meglehetősen beroskadt koporsófedélre, amely­nek farostlemezeit kis szeletek­ben eltávolítva, előbukkant az a csontváz, amely az előzetes tanú­­vallomások, illetve bizonyos egyéb jelek alapján — hangsúlyozom: valószínűleg — Nagy Imre holt­testének maradványaival azonos. Végső bizonyosságot azonban csak a további alapos szakértői vizsgálatok adhatnak. — Mégis, mik azok az imént említett „egyéb bizonyos jelek"? — Cipők, zoknik és egy meg­talált fémfog. — Fölfedezhetők a csontvázon a kivégzés nyomai? — Nem. Van azonban még egy adalék, ami fontos lehet: a holt­test­e a hasán feküdt, amiből az utólagos — második — temetés­re lehet következtetni. Ez pedig egybevág azzal a feltárt ténnyel, hogy Nagy Imre holttestét nem 1958-ban, hanem később — fel­tehetően néhány évvel később — helyezték el a 301-es parcellában. — Mi történt szerda óta? — Befejeződött a szomszédos sírhely feltárása is. A feltételezé­sek ezzel a sírral kapcsolatosan (Folytatása a 4. oldalon) Környezetvédelmi tüntetés Budán Tudósítónktól: Lapunk Veszélyben élő gyer­mekek címmel három hónappal ezelőtt interjút közölt, amelyben Várady Tamás, a Metrober fő­mérnöke nyilatkozott. Elmondta, hogy a budai Mártírok útján a le­vegő ólomszennyezettségének mértéke időnként a megengedett harmincszorosát is eléri. A vízi­városi lakosok fórumot tartottak, tegnap pedig a Mártírok útja a Keleti Károly utca sarkán délután hat órakor előbb öt, majd tíz percre, leállították a főútvonal forgalmát. A tüntetők nyilatkoztak, amely­ben az illetékesek tudomására hozzák, hogy az itt élő gyerme­kek asztmás megbetegedése mesz­­sze az országos átlag fölött van. Ezért követelik, hogy a kerületi tanács, az Egészségügyi Minisz­térium, valamint a környezetvé­delmi főhatóság tegye meg a szük­séges intézkedéseket, azaz a tér­ség bölcsődéit és óvodáit telepít­sék át a zöldövezetbe, rendszere­sen szűrjék az itt élő gyermeke­ket és a kapott eredményekről tá­jékoztassák az újságírókat. Köve­telik, hogy gyakoribb és hatáso­sabb legyen a közterületek tisz­títása,és nem utolsósorban új köz­lekedési rend kialakítását indít-­­­ványozták. Fotó: Bánkúti András Ma: melléklet ideiglenesen hazánkban. •• A kultúra vész­jelei Most is szemetelünk? Ülést tartott az Elnöki Tanács Módosították a magánkereskedelemről szóló törvényt A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke tájékoztatta a testü­letet a február 22—25. között Ja­pánban tett látogatásáról ahol részt vett az elhunyt Hirohito császár gyászszertartásán, kife­jezve a magyar nép, az Elnöki Tanács és a kormány részvétét. A látogatás megerősítette: hazánk kiemelkedő fontosságot tulajdonít a magyar—japán kapcsolatok fej­lesztésének, a két nép közötti ha­gyományos baráti együttműködés ápolásának, ugyanakkor alkalmat adott a kétoldalú legfontosabb kérdések áttekintésére. A vezető japán személyiségekkel lezajlott találkozások során megerősítést nyert a kölcsönös érdekeltség a politikai, a gazdasági, a pénzügyi és a kulturális kapcsolatok fej­lesztésében. Az Elnöki Tanács a látogatást és az elnök által folytatott több­irányú megbeszélések jelentőségét hangsúlyozva, a tájékoztatást egyetértéssel tudomásul vette. A testület az Országgyűlés ál­tal a közelmúltban hozott, a gaz­dasági társulásokról szóló tör­vénynek megfelelően, módosította a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. tvr. egyes rendelke­zéseit. A jogszabály-módosítás ki­hirdetésekor lép hatályba, a vég­rehajtást a kereskedelmi minisz­ter rendelete szabályozza. A testület határozott Petőfi­­bánya lakott területnek községgé alakításáról, továbbá az április 4-e alkalmából adományozandó kitüntetésekről. Az Elnöki Tanács személyi kér­désekben határozott, bírákat men­tett fel és választott, majd kegyel­mi ügyekben döntött. Dr. Szórádi Sándort, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság tagját e tisztsége alól 1989. már­cius 31-i hatállyal felmentette. 1989. április 1-jei hatállyal a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökhelyettesének megvá­lasztotta dr. Antalóczy Albertet, aki a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette. Az eskütételnél je­len volt Balsai László, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­ke, valamint Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa Pacsek József altábornagyot, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökét, miniszterthelyettest ve­zérezredessé, Lőrincz Kálmán vezérőrnagyot altábornaggyá kinevezte. A kinevezésről szóló okiratokat­­Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken adta át. Az eseményen jelen volt Mórocz La­jos vezérezredes, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár is. * A magánkisiparosok munkáját sok tekintetben könnyíti a magán­kereskedelemről szóló, 1977. évi 15. törvényerejű rendelet módosí­tása, amelyet az Elnöki Tanács pénteki ülésén fogadott el. A tár­sasági törvény hatályba lépésével szükségessé vált, hogy a társasá­gokkal azonos feltételeket bizto­sítsanak a magánkereskedőknek, s a módosított rendelet helyezze hatályon kívül az idejét múlt ren­delkezéseket. A korábbi rendelke­zések előírták, hogy a magánke­reskedő személyesen köteles a ke­reskedői tevékenységet folytatni. A módosított rendelet ehelyett a magánkereskedő részére kötelező közreműködést írt elő, hiszen az árusításon kívül az üzletvitelhez hozzá tartozik például az árube­szerzés, és egyéb ügyek intézése is. A társasági törvény értelmé­ben a tagok és az alkalmazottak együttes létszáma elérheti az 500 főt is. A módosított rendelet le­hetőséget teremt arra, hogy a ma­gánkereskedő alkalmazottai lét­számáról — szintén maximálisan 500 főig — ezentúl szabadon dönt­hessen. Ezentúl több telephelyen is működhet, és lehetőség lesz ar­ra is, hogy telephelyét bejelentés mellett áthelyezhesse. Az áttele­­püléskor azonban előírás, hogy az új telephelyen beszerezze a szak­hatóság engedélyét. A magánkereskedői és a kisipa­ros-engedély együttesen is kivált­ható. A módosítás következtében lehetőség nyílik arra is, hogy a magánkereskedő nagykereskedel­mi tevékenységet folytasson. (MTI) Az MSZMP KB a politikai rendszer reformjáról Választási programot kell kidolgozni Az MSZMP Központi Bizottsá­gának heti ülésén elfogadott do­kumentum egyebek között kieme­li: Az MSZMP történelmi jelen­tőségű feladat megvalósítását, a demokratikus szocializmus gya­korlatának kialakítását tűzi ki célul. A politikai rendszer mélyre­ható változására azért van szük­ség, mert az 1956 és 1987 között alkalmazott modell kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hi­básnak bizonyult. Az országos pártértekezlet óta eltelt időszakban szélesedett a nyilvánosság, és megindult a poli­tikai intézményrendszer demok­ratizálása, pluralizálása. A való­ságos gazdasági, társadalmi folya­matok és az intézményrendszer átalakításához azonban kevés volt az idő, az eddigi intézkedések pe­dig nem voltak kielégítőek. Az állásfoglalás rámutat, hogy az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Javasolja, hogy a kor­mány — az ország szellemi kapa­citásának mozgósításával — gyor­sítsa fel a gazdasági stratégia ki­munkálását. A pártértekezlet meg­fogalmazta a demokratikus hata­lomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. A ki­bontakozó fejlődési folyamatok, a társadalomban megjelenő szerve­ződések mutatják, hogy kialakuló­ban vannak a feltételek az egy­­pártrendszer körülményeinek megváltoztatására. Az MSZMP álláspontja az, hogy a demokratikus hatalomgya­korlás a társadalom által ellen­őrzötten a közvetlen és képvise­leti demokrácia révén a többpárt­rendszer keretei között érvénye­süljön. Ennek feltételeit kell meg­teremteni. Komoly társadalmi ve­szélyt jelenthet a folyamatok de­stabilizálódása, ellenőrizhetetlen­né válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Az egyensúly megőr­zéséhez a társadalomban megje­lent politikai mozgalmak részéről a helyzet megkívánta felelősségre, önmérséklésre van szükség. Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész megbeszéléseket folytatni a hata­lom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezetekkel. Az együttműködés feltétele az alkot­mány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista út­jának elfogadása, szövetségi kö­telezettségeink tiszteletben tartá­sa, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésével a Központi Bizottság munkacso­portot bízott meg. A tárgyalások tárgyköréül javasolja az új alkot­mánnyal összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rend­szer kidolgozásával és a válasz­tásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatá­sát, valamint a gazdasági stabili­tás, a szociális biztonság megte­­remtésére vonatkozó nézetek ösz­­szehangolását. Elképzelhető egy állandó konzultációs fórum létre­hozása is. S hogy koalíciós part­nerként különböző politikai té­nyezők részt vehessenek a hata­lom gyakorlásában. Az alkotmá­nyos keretek közt ellenzékként megjelenő mozgalmakkal, pártok­kal az MSZMP párbeszédre tö­rekszik, ha szükséges, politikai harcot folytat. Az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy a társadalomban meghatá­rozó szerepet kíván betölteni a jövőben is, ezt azonban politikai eszközökkel kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, minde­nekelőtt önmagát kell megújíta­nia. Ennek érdekében hosszabb távra szóló stratégiát, és rövidebb időszakot felölelő politikai válasz­tási programot kell kimunkálni. Ki kell alakítani a párt állás­pontját a hatalomgyakorlás új módjáról, a népképviseleti és ön­­kormányzati szervekhez, az állam intézményeihez fűződő viszonyá­ról. Végül a társadalmi megújulás­ban való aktív részvételre hívja fel a dokumentum a párt tagjait, és minden, cselekvésre kész erőt. (MTI)

Next