Magyar Hírlap, 1989. április (22. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-01 / 77. szám
NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Interjú az uruguayi külügyminiszterrel Tanulságosak a gazdaságpolitikai megoldások (Folytatás az 1. oldalról) másokat. A meglátogatott országok nem egyformák, azokban eltérő megközelítések érvényesülnek. Világos azonban, hogy Magyarországon igen gyorsan hajtják végre a gazdasági és politikai reformokat — állapította meg. Uruguay egyrészt azért érdeklődik a földrajzilag távol eső európai szocialista országok iránt, mert gazdasági-kereskedelmi szempontból már most fontosnak tartja ezt a régiót, és még nagyobb reményeket táplál a jövőt illetően. Másrészt arról van szó — fejtette ki a miniszter —, hogy 1985 óta az uruguayi külpotika jellemzője a pluralitás, és ennek jegyében Montevideóban hangsúlyt helyeznek a kapcsolatok fejlesztésére a világ minden országával. A béke, a leszerelés kérdéseit illetően Uruguayi ugyanaz az érzékenység jellemzi, mint a szocialista országokat — hangoztatta Luis Barrios Tassano. Magyarországgal egyébként 1870 óta áll fenn diplomáciai kapcsolatunk — tette hozzá, és ennek alapján „a legrégebbi barátnak” nevezte hazánkat. A miniszter elmondta: mostani utazásának elsődleges célja az, hogy megteremtsék az elvi lehetőségeket a kapcsolatok fejlesztésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági együttműködés bővítéséhez türelemre van szükség. Konkrét eredményeket is hozott azonban már a körút, annyiban, hogy a megbeszélések során — bizonyos határidők kitűzésével — sikerült „katalizátorként” közreműködni az üzleti megállapodások létrejöttéhez. Az adósságválság leküzdésének lehetőségeiről szólva az uruguayi külügyminiszter hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az adósságszolgálatot össze kell egyeztetni az adós országok társadalmi-gazdasági realitásaival. Kifejtette, hogy az úgynevezett „nyolcak csoportjának” — nyolc latin-amerikai országnak — a gazdasági miniszterei négy fő pontban látják a hitelezőkkel való békés megegyezés lehetőségét. Ezek: az adósságszint csökkentése; az adósságszolgálat ésszerűsítése; a gazdasági növekedés finanszírozásának — újabb hitelek nyújtásának — a megvitatása; valamint a nyitás a protekcionizmustól mentes kereskedelem irányába. Németh Miklós miniszterelnök az Országházban fogadta Luis Barríos Tassano uruguayi külügyminisztert. A találkozón a felek kölcsönösen ismertették országuk gazdasági helyzetét, és azzal kapcsolatos elképzeléseiket, hogy milyen választ kell adni a világgazdasági kihívásra. Ezzel összefüggésben szóba került a politikai reformok megvalósítása, illetve a politikai intézményrendszer átalakítása is. A rendkívül élénk eszmecsere során megvitatták a társadalmigazdasági átalakulás kedvező, illetve kedvezőtlen következményeit és a problémák megoldásának alternatíváit. A felek arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarországon és Uruguayban hasonló gondok érzékelhetők a világgazdasági kihívás következtében, és a megoldást is több vonatkozásban hasonló módon keresik. A mindkét fél által hasznosnak ítélt megbeszélésen megállapították: a kétoldalú viszony fejlesztéséhez szilárd alapot nyújthat a gazdasági együttműködés bővítése. Megvan a szándék és a lehetőség arra, hogy emeljük a kereskedelmi kapcsolatok szintjét, mégpedig oly módon, hogy viszonylagos kiegyensúlyozottságra törekedjünk. A tízmillió lakosú Magyarország jelenleg évente mintegy tízmillió dollár értékű árut vásárol Uruguayitól, míg a hárommillió lakosú Uruguay csak egymillió dollár értékű magyar terméket importál. Világos tehát, hogy elsősorban a magyar kivitelt kell növelni. A külügyminiszter felhívta Németh Miklós figyelmét arra, hogy Uruguay szorosan kapcsolódik Argentínához, Brazíliához és a többi dél-amerikai országhoz. Ez lehetőséget nyújt arrra, hogy — esetleges közös vállalkozások révén — a viszonylag kicsiny uruguayi piacnál nagyobb régióban váljanak értékesíthetővé a magyar árucikkek. A nap folyamán Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke hivatalában fogadta Luis Barrios Tassanót. Az uruguayi külügyminiszter és kísérete a délutáni órákban elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter magyar külügyminiszter, valamint Juan Oddone, Uruguay budapesti nagykövete búcsúztatta. (MTI) Csütörtökön a késő esti órákban ismeretlen személy hatalmába kerítette az Aeroflot szovjet légitársaság Voronyezs—Asztrahany—Baku útvonalon közlekedő TU—134-es gépét. A géprabló 500 ezer font sterlinget követelt a szovjet hatóságoktól, valamint azt, hogy a pénz kézhezvétele után a gép vigye őt Pakisztánba, ellenkező esetben a repülőgép felrobbantását helyezte kilátásba. A KGB különleges alakulata a gép fedélzetén ártalmatlanná tette a géprablót és kiszabadította az utasokat MTI Külföldi Képszerkesztőség Interjú Gennagyij Geraszimovval Diplomata vagy újságíró? A moszkvai tudósítók átlag hetenként három-négy óra hosszat szívnak egy levegőt Gennagyij Geraszimovval, a szovjet külügyminisztérium szóvivőjével. Sajtókonferenciái kemény munkára késztetik az úságírókat: figyelni kell, mert minden szemvillanásnak, mosolynak, elhallgatásnak és félszónak jelentősége lehet. A Geraszimov vezette tájékoztatók egyszersmind politikai pengeváltás. Az igazi tudósítók ugyanis, akikről Sevardnadze külügyminiszter nemrég nagy rokonszenvvel nyilatkozott, agreszszíven kérdeznek, igyekeznek megtalálni a hivatalos állásfoglalások ellentmondásait és tájékoztatási réseit, a nyilatkozatot szembesítik a szovjet sajtó információival, s újabban nemcsak ők tesznek így, hanem Geraszimov honfitársai is. Geraszimov többnyire egykedvűen, néha rejtett iróniával, olykor diszkrét mosollyal válaszol. Hangját ritkán emeli föl, úgy tűnik, gyűlöli a szószátyárságot, és igyekszik tőmondatokban fogalmazni, s csak néha bújik elő angolos humora. Újságíróként egészen más embernek mutatkozik, ülnek szellemes irodalmi hasonlatai és nyelvi fordulatai, politikai ismeretanyaga óriási, de nem nyomasztó. — A szóvivők többsége világszerte rablóból lett pandúr, majdnem mind újságíró, ön minek érzi magát inkább: diplomatának vagy tollforgatónak? — Előbb, s életem nagyobb részében voltam újságíró, s csak három éve gyakorlom a szóvivő mesterségét. Állandó rovatom van a Szovjetszkaja Kultúrában, és időnként cikkírásra kér föl régi lapom, a Moszkovszkije Novosztyi. Műsort vezetek a televízióban. Két kalapot hordok. — Melyiket szívesebben? — Sajátos tudathasadásban szenvedek, lelkem szerint publicista lennék, munkám a diplomáciához köt. Ahogy telnek az évek és én egyre inkább kiszáradok, és minél unalmasabb leszek, annál inkább átvedlek diplomatává. __ Van-e ellentmondás a két hivatás természete között? __ Elvileg nincs. Összefüggés van. Én annak idején azért vállaltam el egyebek között a szóvivői munkát, mert reméltem, hogy így olyan információhoz juthatok, amire különben nem tehetnék szert, s így sok mindent elraktározhatok magamnak. Arra nem számítottam, mennyire terheli meg majd agyféltekéimet e kettős raktározás. Tudnillik az egyik féltekén a bizalmas adatokat, a másikon a közönséges információt tárolom. A kettő között áthatolhatatlan fal húzódik, és egyelőre semmi reményem, hogy ez a fal eltűnjék. — ... bizalmas információ . . . a külpolitikai újságírásban is a nyilvánosság növekedéséről beszélünk . .. — Elvileg a diplomáciának korlátlanul nyíltnak kell lennie. De működik egy időtényező, amelynek korlátozó szerepe van. A tárgyalások anyagának bizalmas jellege időleges ... De hogyan folytathatnának tárgyalásokat kényes kérdésekről, melyeknek megítélését közelíteni akarják, ha közben a sajtó elé állanának? Abból csak tűzpárbaj lenne a tárgyalóasztal mellett, nem pedig megegyezés. Viszont volt szerencsém Kenneth Galbraith-szal, a jeles közgazdásszal ismeretséget kötni. Akkor Galbraith az Egyesült Államok indiai nagykövete volt. Ő azt vallotta, hogy nem kell titkolózni a diplomáciában, legföljebb a részletkérdéseket érdemes háttérben tartani. — Ez azonban egy amerikai diplomata véleménye ... — Tejesen elfogadható rendezőelv a részünkre is: a peresztrojka diplomáciájának nyíltnak kell lennie. Nem válhatnak el a szavak a tettektől. — Hónapok óta figyelem önt, amikor tájékoztat. Ritkán lehet kizökkenteni önt nyugalmából. Akkor veszti el a türelmét, ha provokálják? — Szó sincs róla. Akkor jövök ki nagy ritkán a sodromból, ha történetesen, ugyanazt a kérdést, amelyet már egyszer megválaszoltam, újból és újból más és más formában fölteszik. Tizenkétszer nyugodtan felelek, a tizenharmadik válasz már ingerült. — Tetszett nekem, amit ön utóhangként írt Bush elnök oroszul megjelent életrajzához. Ott ön azt fejtegeti, hogy az igazi politikus: személyiség. Ha viszont személyiség, akkor az újságírónak írnia kell róla, meg kell ismernie. Hogyan látja ön a politikus személyiségének nyilvánosságát a Szovjetunióban? — Nálunk ennek egyszerűen nincs hagyománya. Olvasta ugye, mit mondott Gorbacsov a választás alkalmából az újságírókkal beszélgetve? Egy levélíró szerette volna családjával együtt látni Gorbacsovot. Erre ő azt válaszolta, hogy ez nálunk nem szokás. A politikusokat általában munka közben mutatják a képernyőn. Szerintem ott sem eléggé. Titok volt az egészségi állapota egy politikusnak. Ebből anomáliák keletkeztek. Brezsnyev halálakor az orvosi jelentésből kiderült, hogy az ország első embere régóta beteg volt. Alig tudott járni, nemhogy országot vezetni. — Ahogy megfigyeltem, ön olyan, személyiség, aki nem szeret érzelmeket mutatni. Kötelező a diplomata faarca? — Épp ellenkezőleg. Tilos a mai diplomáciában, figyeljen jobban, én nem szoktam rejtegetni az iróniát, és időnként kötelező mosolyogni... De hát ugye nagyon különböző világnézetű, származású, különböző földrészekre való emberek foglalnak helyet önnel együtt a teremben. Egyszerre tájékoztatom az arab és a magyar, az amerikai és a szovjet újságírókat. Mindenki mást vár el tőlem. Nem tetszhet mindenkinek, amit mondok és ahogy viselkedem. Ezért ■ célszerű egyfajta távolságtartás. N. Sándor László Fotó: Szalay Zoltán Mark Palmer tanulmánya Brzezinski szerint Kelet-Európának nagyszabású segélyt kell nyújtani (MTI) Zbigniew Brzezinski szerint az európai biztonságnak továbbra is a két szövetségen kell alapulnia, de a Nyugatnak párhuzamosan a demokrácia és a szabadságjogok kelet-európai kibontakozásával — nagyszabású gazdasági, pénzügyi segítséget kell nyújtania a stabilitás fenntartásához. Nincs szükség a Varsói Szerződés feloszlatására. Egy szociáldemokrata Magyarország, vagy egy kereszténydemokrata Lengyelország, amely a VSZ tagja marad, nem változtatja meg a Nyugat javára az európai hatalmi egyensúlyt — mondotta. A neves tudós, Carter amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken este, Brüsszelben, a Stratégiai Tudományok washingtoni intézetének nemzetközi konferenciáján mondott megnyitó beszédet. Előadását az amerikai fővárosban hozták nyilvánosságra. Brzezinski, akinek nézetei lényegében egybevágnak az új amerikai kormányéval, rámutatott: a jelenlegi washingtoni külpolitikai vezetés talán a legjobb az ötvenes évek óta, ezért is kötelessége, hogy a késlekedés után átfogó, igényes programmal lépjen a világ elé arról, hogyan akarja lezárni a hidegháborút. Brzezinski szerint a szocialista országok politikai-gazdasági válságára a Nyugatnak a változásokat építően segítő politikával kell válaszolnia. Jelentős nyugati segítség nélkül a változás folyamata Magyarországon, Lengyelországban és talán hamarosan Csehszlovákiában megtorpanásokhoz, kitörésekhez, elnyomó intézkedésekhez, még szovjet beavatkozáshoz is vezethet. „A Nyugatnak ezért félreérthetetlenül le kell szögeznie, hogy senkinek nem állnak érdekében erőszakos változások Kelet-Európában.” A fejlődés folyamatában a hidegháború akkor érhet maradéktalanul véget, ha legalábbis kijelölik a berlini fal lebontásának idejét, s ha egyes (bár nem valamennyi) kelet-európai országban kitűzik a szabad választásokat. E fejlődés megkönnyítené, hogy kivonják Közép-Európában mind ez amerikai, mind a szovjet csapatok jelentős részét. Ugyanakkor fel kell gyorsítani a Start-tárgyalásokat. A Nyugatnak, beleértve Japánt, átfogó gazdasági és technológiai segélyprogramot kellene szerveznie, hogy elősegítse a békés változást a kommunista világban. A Keletnek nagy és hosszú távú hitelekre is szüksége van, nemkülönben arra, hogy az amerikai kormány által Latin-Amerikában tervezett módon (azaz az adósságok egy részének elengedésével, más részének kötvényekre való átváltásával) támogassák. Az európai biztonság érdekében a Varsói Szerződést ideológiailag tisztán geopolitikai szövetséggé kellene átalakítani, amelynek az a feladata, hogy fenntartsa az európai status quót — hangoztatta a befolyásos amerikai szakértő. Kelet és Nyugat között annyi hidat kell építenünk, hogy a vasfüggöny elveszítse jelentőségét — jelentette ki Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Newsweek című amerikai hetilapnak. A hírmagazin legújabb számában abból az alkalomból közölt interjút Palmerrel, hogy a diplomatának hamarosan megjelenik „Közép- és Kelet- Európa: szétnyílik a függöny" című könyve. Az Egyesült Államoknak minden területen robbanásszerű gyorsasággal kell fejlesztenie a kapcsolatokat e térség országaival — hangsúlyozta az amerikai nagykövet. Ugyanakkor elutasította, hogy egy új „Marshall-terv" keretében, vagy bankkölcsönökkel hatalmas összegeket pumpáljanak a közép-kelet-európai szocialista országokba. Az így juttatott öszszegeket inkább politikai, mint gazdasági szempontok szerint használnák föl — véli Palmer, ezért azt szorgalmazza, hogy önmaguk megreformálásában segítsék ezeket az országokat és csak bizonyos célkitűzésekhez, meghatározott feltételek mellett kapjanak hiteleket. Véleménye szerint a Nyugat működjön közre ezen országok piacgazdaságának kialakításában, de „a gazdasági megjutalmazást tegye függővé a politikai változásoktól". „Ha Magyarország és Lengyelország tovább halad a jelenlegi úton, az Egyesült Államoknak fontolóra kell vennie, hogy garanciát vállaljon az itt beruházó amerikai cégek befektetéseire” — jelentette ki Palmer. Segíthetünk a kelet-európai országoknak, hogy önmaguktól megváltoztassák gazdasági koncepciójukat — mondta és példaként említette a Budapesten létrehozott menedzserképző iskolát, ahol „az amerikai tanárok arra fogják oktatni a mintegy 800 magyar kommunistát, hogy miként váljanak kapitalistává”. A Nyugat segítse a magyar és lengyel ellenzéki csoportokat a politizálás megtanulásában, mert az új pártoknak alig van tapasztalatuk és nagyon kevés a nemzetközi kapcsolatuk Az amerikai Demokrata Párt hamarosan Budapestre utazó küldöttsége például átadja tapasztalatait a politikai kampányok szervezéséről — közölte. Egy kérdésre, hogy vajon „halott-e a hagyományos kommunizmus Kelet-Európában”, Palmer azt felelte: „mint intézmény nem, de mint ideológia visszaszorulóban van. A kommunista pártok még erősek”. Kelet-Európában jelenleg radikális reformokra van szükség az élet minden területén, mert a további stagnálás robbanáshoz fog vezetni. Ezt mi is legalább anynyira szeretnénk elkerülni, mint a szovjetek — jelentette ki a Newsweeknek a budapesti amerikai nagykövet. Az amerikai katonák maradnak Európában (MTI) Nem időszerű amerikai csapatok kivonása sem Európából, sem Dél-Koreából, sem Japánból — jelentette ki Richard Cheney. Az új védelmi miniszter csütörtökön adott nyilatkozatában egyúttal igen pozitívan méltatta a cserelátogatásokat az amerikai és a szovjet védelmi miniszter között. Rendkívüli élménynek mondotta azt, hogy a napokban Jurij Dubinyin washingtoni szovjet nagykövettel együtt követték a szovjet választások eredményeit, és hallhatta, hogy milyen változásokat hoznak azok a Szovjetunióban. Az MSZMP KB-ülés nyugati visszhangja (MTI) Az MSZMP KB ülésének csütörtökön a világ nagy hírügynökségei megkülönböztetett figyelmet tulajdonítottak. Több hírügynökség adott hírt Nagy Imre hamvainak exhumálásáról és politikai rehabilitációjának megkezdéséről is. A nyugatnémet DPA „Magyarország újabb lépést tesz a demokratizálás felé" címmel tudósított a KB-ülésről. Az AFP francia hírügynökség a KB-ülésen elhangzottak közül kiemelte Grósz Károlynak azt a megfogalmazását, hogy a pártnak nem szabad ismét felszámolnia azokat az erőket, amelyek nem sorakoznak fel mögé. A nyugati napilapok csütörtökön kommentálták a KB-ülés első napi eseményeit. Azt emelték ki elsősorban, hogy Mihail Gorbacsov — amint erről a KB-plénumon Grósz beszámolt — megerősítette a Brezsnyev-doktrína eltemetését, vagyis megígérte, hogy a Szovjetunió semmiképpen nem avatkozik be Magyarország és más szocialista ország belügyeibe. Az ITV brit kereskedelmi televízió harmadik csatornájának csütörtöki heti összefoglalóját teljes egészében a most zajló „magyarországi forradalomnak” szentelte. A műsorban Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet kijelentette: „a szavak tekintetében itt mindenki nagyon forradalmi, a tettek tekintetében azonban még hosszú utat kell megtenniük, mire azt mondom, hogy ez igazi forradalom. Még bizonytalan a dolog kimenetele, nem tenném rá minden pénzemet a sikerére. Másfelől a szocialista országok közül itt van a legjobb esély a sikerre, jobb, mint Lengyelországban vagy Jugoszláváiban, és mindenképpen jobb, mint Kínában vagy a Szovjetunióban”. Emlékmise a Mátyás-templomban Ma temetik Zita exkirálynét Bécsben Társadalmi bizottság alakult a március 14-én, 97 éves korában elhunyt Zita excsászárné éskirályné temetésének előkészítésére és lebonyolítására. A bizottság magyar felelőse dr. Tivadar Mikes, a bécsi Egyetem-patika tulajdonosa. Munkatársunk vele beszélt tegnap telefonon. Csütörtökön este főleg fiatalokból álló fáklyás menet fogadta a Burg bejáratánál azt a gépkocsit, amelyik Kloster-Neuburgból Bécsbe hozta IV. Károly király özvegyének hamvait. A koporsót a Stephansdomban ravatalozták föl, és azóta osztrákok, magyarok ezrei vonulnak el előtte, hogy kifejezzék végső tiszteletüket. Ezekben az órákban magyar cserkészek állnak díszőrséget a ravatalnál. — Hogyan zajlik le a mai temetés? — Délben lezárják a dómot. A gyászszertartás, a rekviem délután háromkor kezdődik. Bent a templomban nyolcszáz helyet tart fenn az osztrák és magyar nemzeti színű karszalagos rendezőgárda azoknak, akik a Habsburg család értesítésére jelezték a részvételüket a temetésen. Körülbelül öt óra tájban indul meg a feltételezhetően sok tízezres gyászmenet a Grabenen, Kohlmarkton, Michaelerplatzon át a Neue Marktra, a kapucinusok kriptájához, a Habsburgok ősi temetkezési helyéhez. Zita királyné koporsóját az a hatlovas gyászhintó viszi, amely legutóbb Ferenc József hamvait szállította a kriptáig 1916-ban. — Milyen prominens személyiségek jelezték részvételüket Európa utolsó császárnéjának temetésén? — Bár családi temetésről, és nem állami gyászünnepségről van szó, jelen lesz Waldheim köztársasági elnök, Mock alkancellár, Zilíc bécsi polgármester, valamint a többi között a liechtensteini, a luxemburgi, a belga, a marokkói, a jordániai trónörökös, Barcelona grófja, Westminster polgármestere.... Reméljük, hogy minden részvevő tiszteletben tartja a gyászoló család és az elhunyt híveinek érzéseit. A gépkocsival, busszal érkező magyarokat arra kérjük, hogy járműveiket hagyják a főváros határában kijelölt parkolókban, és onnan az ingyen használható villamosokkal, városi buszokkal jöjjenek a bécsi belvárosba. (Kulcsár) * Zita királyné emlékére hétfőn, április 3-án délelőtt tíz órakor a budai Mátyás-templomban mond misét Paskai László bíboros, esztergomi érsek.