Magyar Hírlap, 1989. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1989-06-21 / 143. szám
Petíció Szolnokról menekül egy család (3. oldal) Hétközben (4. oldal) 72 évfolyam, 143. szám A MINISZTERTANÁCS LAPJA 1989. június 21, szerda Budapesten tanácskozik az Európai Demokratikus Unió A demokratikus Magyarország megteremtésében Nyugat-Európa támogatására is szükség van „Az a benyomásunk, hogy a magyar állami vezetés szabad és demokratikus országot akar teremteni" — jelentette ki tegnapi budapesti sajtóértekezletén Bernhard Vogel, az Európai Demokratikus Unió (EDU) alelnöke. Az EDU az európai konzervatív, kereszténydemokrata és egyéb, nem kollektivista" pártok „internacionáléja". Legfontosabb bizottsága, az Európa-politika kérdéseivel foglalkozó testület a magyar fővárosban — most első ízben egy kelet-európai országban — tartja ülését. A résztvevők kedd délelőtt az Atrium Hyatt Szállóban mélyreható eszmecserét folytattak Pozsgay Imre államminiszterrel és Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével. Bernhard Vogel — aki egyébként a nyugatnémet Rajna-Pfalz tartomány volt kormányfője, a CDU Konrad Adenauer alapítványának elnöke elmondta: azért választották a bizottsági ülés helyszínéül Budapestet, mert emlékeztetni kívánták arra a tényre, hogy Magyarország is Európa szerves része. Az EDU egyébként már folytatott tárgyalásokat arról is, hogy októberben Moszkvában rendezzen tanácskozást. Néhány héttel ezelőtt EDU-küldöttség járt Varsóban. Vogel a sajtóértekezleten beszámolt arról, hogy a bizottság tagjai bírálták azoknak a — hírek szerint — tízezreknek a Bulgáriából történt kiűzését, akik a török kultúrkörökhöz tartoznak. Az Európai Demokratikus Unió bizottsága ugyancsak felemelte szavát az ellen, hogy Romániában brutális módon beavatkoznak a kisebbségek vallási és kulturális létjogaiba. A testület rokonszenvét fejezte ki azok iránt, akik Kínában békés módon felléptek a demokratikus jogok bővítéséért. A Pozsgay Imrével és Szűrös Mátyással folytatott eszmecsere után az EDU alelnöke elmondta: a szabad és demokratikus Magyarország megteremtéséhez Nyugat-Európa támogatására is szükség van. Ennek azonban nem egyoldalú segélyezést, hanem az egyenjogúságon alapuló gazdasági együttműködést kell jelentenie A gazdasági támogatás csak akkor hasznos, ha hozzásegít a jobb jövőt ígérő gazdasági rendszer kialakításához. A strukturális támogatás javítja hosszú távon a kilátásokat — állapította meg a nyugatnémet kereszténydemokrata politikus. Az Európai Demokratikus Unió bizottságával való találkozó után Szűrös Mátyás az MTI munkatársának elmondta: önmagában az a tény, hogy az EDU Budapesten tartja tanácskozását, azt mutatja, hogy a nyugat-európai konzervatív pártok igyekeznek átérezni a magyarországi helyzetet. Rokonszenveznek velünk és sikereket kívánnak, ugyanakkor van bennük bizonyos aggodalom is — mondta Szűrös Mátyás, aki szerint a nyugatiak felteszik a kérdést, hogy meg lehet-e őrizni a politikai és gazdasági stabilitást az országban, miközben a változások hatalmas gyorsasággal peregnek. Pozsgay Imre két szempontból is eredményesnek értékelte az EDU-bizottság budapesti ülését, illetve a találkozóját a bizottsággal. Mint mondta, egyrészt mód nyílott arra, hogy a nyugat-európai politikusok egybe vethessék saját tapasztalataikat azokkal a különféle híresztelésekkel, amelyek Magyarországról elterjedtek Másrészt alkalma volt arra, hogy tömören és koncepciózusan bemutassa a magyar politikai és gazdasági reform tervét, jellemezze hazánk társadalmi és gazdasági helyzetét, valamint tájékoztatást adjon a magyarországi politikai egyeztető tárgyalásokról, a nem túl távoli jövőben megrendezhető szabad választásokról. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a tanácskozás helyszínén találkozott az EDU Európa-bizottságárvak Budapesten ülésező tagjaival. Vogelnek, az EDU alelnökének köszöntő szavait követően a főtitkár vázolta Magyarország mai helyzetét, az MSZMP törekvéseit. Hangsúlyozta: a fórum megrendezése a magyar fővárosban az egész közvélemény számára jelzi: népeik rokonszenve a magyarországi megújulás iránt őszinte. Azon munkálkodunk, hogy belső intézményrendszerünk átalakításával és a piacgazdaság megteremtésével független, demokratikus és fejlett szocialista országot építsünk. Ezzel szükségszerűen együtt jár fokozott nyitásunk a világra. — Legfőbb feladatunk a világ élvonalától való műszaki-tudományos és gazdasági-termelési lemaradásunk növekedésének megállítása — mondotta a főtitkár. — Meggyőződésünk: ezt a történelmi léptékű feladatot a világtól elzártan képtelenek vagyunk végrehajtani. Szükségünk van tehát a világra, s abban mindenekelőtt a jövőnket, sorsunkat közvetlenül meghatározó Európára! Ugyanakkor hiszem azt is, hogy lehetőségeihez mérten hazánk is hozzájárulhat az európai progresszióhoz. Az országunkban elindult változások sikere segítheti a kelet—nyugati együttműködést, a bizalom további elmélyülését. Az MSZMP arra törekszik majd, hogy a magyar nép nagy részének bizalmát megszerezze, és így továbbra is az ország vezető politikai ereje maradhasson — jelentette ki. Végezetül eredményes tanácskozást kívánt, sikeres „hídépítést" Európa valamennyi népe érdekében. Ezután a tanácskozás résztvevői — a konzervatív, kereszténydemokrata irányzatú európai pártok képviselői — elsősorban a magyar belpolitikai élettel összefüggő kérdéseket intéztek a főtitkárhoz. Ezekre válaszolva a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatban Grósz Károly kifejtette: kellő higgadtság és türelem kell a kialakításához. Grósz Károly az MSZMP-n belül árnyalatokról, különböző nézetekről kijelentette: képviselőinek olykor szenvedélyes összecsapása nem jár emberi konfliktusokkal. Kifejtette azt a véleményét is, amely szerint az EGK- hoz és a KGST-hez való kapcsolatunk nincs egymással ellentétben. Az EDU képviselőinek a szocializmuskép tartalma iránt érdeklődő kérdésére Grósz Károly legfontosabbként a kizsákmányolástól mentes társadalmat említette. Hozzátette: ez azonban csak nagyon hosszú történelmi útnak lehet a végállomása, s a múlt évtizedek egyik legnagyobb tévedésének mondta, hogy megvalósulását rövid idő alatt képzeltük el. Végezetül a gazdasági és politikai reformot elemezve leszögezte: ha a politika és a gazdasági élet túlzottan elszakad egymástól, annak a politikai reform szenvedi kárát. Ennek kapcsán hozzátette azt is, hogy ma Magyarországon nincs meg a piaci mechanizmus működtetésének intézményi rendszere. A találkozó végén Grósz Károlyt az MTI, a Népszabadság és a Magyar Rádió tudósítói aktuá(Folytatása az 5 oldalon) A tanácskozás elnöksége, középen Bernhard Vogel alelnök, bal oldalon Andreas Kohl titkár TASZSZ kommentálja Nagy Imre temetését A beszédek aggodalmat váltottak ki (MTI) „A temetési ceremónia idején egyes szónokok beszédei szovjetellenes kirohanásokat tartalmaztak. Mi ezt természetesen észrevettük. Ugyanakkor abból indulunk ki, hogy azok nem tükrözik sem a Magyar Népköztársaság kormányának hivatalos álláspontját, sem pedig a magyar nép hangulatát és érzéseit" . Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő fogalmazott így keddi moszkvai nemzetközi sajtóértekezletén, amikor magyar újságírók arról faggatták, hogy mi a szovjet hivatalos álláspont a hét végi budapesti eseményekről. Szó esett a kérdésekben arról a keddi TASZSZ-kommentárról is, amelyben Alekszandr Kondrasov szemleíró eléggé szokatlan hangot ütött meg a Nagy Imre temetésén elhangzottak, a budapesti események kapcsán. Geraszimov szerint „a TASZSZ a megnevezett szemleíró magánvéleményét adta közre", tehát az nem hivatalos álláspont. A szemle az alábbiakat tartalmazta: Nagy Imre június 16-án lezajlott újratemetését úgy tervezték, mint a múlt tragikus eseményeinek lezárását, mint a nemzeti megbékéléshez és megegyezéshez vezető utat, a magyar társadalomban. Sajnos, valami más lett belőle. A gyászszellem légkörének kontrasztjaként, ellenzéki erők képviselőinek beszédei, az MSZMP, a Szovjetunió, a szocializmus és a Magyar Népköztársaság nemzetközi kötelezettségei elleni támadások aggodalmat és nyugtalanságot keltettek mind Magyarországon, mind más szocialista országokban. A legelfogulatlanabbul viszonyulva a szertartáson elhangzott kijelentésekhez, sem lehet többségüket elfogadni. Az olyan típusú állítások, mint, hogy „Magyarország 40 éves szovjet megszállása", amely „ázsiai zsákutcába" kényszerítette az országot. Pol Pot összehasonlítása Li Pennel vagy Jaruzelskival nem sorolható az érvek, de még a propagandafogások közé sem, hanem a becsmérlés és a sértés kategóriájába. Ugyanakkor — szerintem — nem szabad alábecsülni „a kommunista diktatúra elleni harcosok" epés megjegyzéseinek jelentőségét. Június 16-án a budapesti gyászszertartáson koncentrált formában előadták a magyar ellenzék szélsőséges részének programját. Gondolom, most sokak előtt világossá vált, hogy annak célja nem a szocializmus humanizálása Magyarországon, nem a múlt „fehér foltjainak" sokoldalú és megfontolt feltárása, nem a gazdasági reform megvalósítása és a népjólét növelése. Az MSZMP társadalmi pozícióinak teljes aláásása, a kétoldalú megállapodások és a varsói szerződésbeli kötelezettségek kereteiben elhelyezett szovjet csapatok kivonatása, egyidejűleg minden gazdasági problémáért és a magyar történelem tragikus lapjaiért a Szovjetuniót kikiáltani bűnösnek — ezek egy sor alternatív és ellenzéki csoportosulás alapvető céljai. Természetesen nem szabad elfeledkezni arról, hogy a gyászszertartáson felszólalók a magyar társadalomnak csak egy meglehetősen vékony rétegét képviselik. Az ország lakosságának elsöprő (Folytatása a 2. oldalon) Országgyűlési bizottságok ülései Az orvosi vállalkozásokról Vállalkozás az egészségügyben... Az adórendszer korszerűsítése... Mire költötte az egészségügy a rendelkezésére álló keretet az elmúlt évben? Erről esett szó tegnap a Parlamentben, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülésén. A dr. Posta László elnökletével tartott bizottsági ülésen részt vett dr. Györffy István szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkár, dr. Kökény Mihály és dr. Madarasi Attila miniszterhelyettesek, valamint Rácz Albert, az Országos Társadalombiztosítási Intézet főigazgatója. Elsőként dr. Pesta László ismertette az előző ülésen hozott határesont sorsát: a riasztó vérhiánnyal foglalkozó korábbi ülés után a miniszterelnökhöz, a szociális és egészségügyi miniszterhez, a rádió és a televízió elnökeihez, valamint a MUOSZ elnökéhez juttatták el a vérhiány veszélyeire felhívó levelet. Ezt követően dr. Györffy István államtitkár a képviselőknek előzőleg megküldött írásbeli zárszámadáshoz fűzött szóbeli kiegészítőt. Mint mondotta, a tavalyi esztendő tanulságait levonva, meg kell állapítani, hogy csak rendkívül nagy erőfeszítésekkel volt fenntartható az egészségügyi intézményrendszerben az ellátás folyamatossága. A növekvő költségekből és a hiányzó pénzforrásokból eredő gondokhoz, a gazdálkodási feltételek állandó romlásához az általánossá váló nővérhiány is társult. Mindezek ellenére a kiemelt szakmai programokban jelentős volt az előbbrelépés: végre sikerült a vesebetegek ellátására öt új hemodializáló állomást felállítni, a vesetranszplantációk számát megkétszerezni, és a citológiai szűréseket jelentősen kibővíteni. A csípőprotézisre és szemlencsére szoruló betegek számára végre térítésmentessé vált ez a beavatkozás, így frontáttörés következett be ezen a területen is: 3000-en kaptak csípőprotézist és 4500-an új szemlencsét. Az idén nagy erővel folytatják a műszerprogramot és a felsőoktatás fejlesztését. A képviselők kérdéseiben és javaslataiban megfogalmazódott az az igény, hogy tűzzék napirendre az egészségügyi szakiskolák és szakközépiskolák oktatógárdájának nappali továbbképzését, valamint az örökbefogadási procedúra egyszerűsítését. A képviselők nehezményezték, hogyanmaradhatott meg a rendkívüli segélykeretből — mint az a tavalyi zárszámadás adataiból kitűnik — 5,3 millió forint? Hiszen a rászorultak száma egyre növekszik. Szirtesné dr. Tomsits Erika a tőle megszokott módon ismét erőteljes agytornára késztette a jelenlevőket, amikor valamennyi napirenden lévő kérdésben optimális és a legcélravezetőbb javaslatokkal állt elő. Ezt tette akkor is, amikor a zárszámadási kérdések és az adótörvény korszerűsítésének vitája után, az egészségügyi és szociális vállalkozás szabályozásáról szóló minisztertanácsi előterjesztés-tervezet egyeztetésének tapasztalatai kerültek napirendre. Mint mondotta: a közvéleményben egyébként is pattanásig feszült a hangulat, nagyon körültekintően és átgondoltan kell az orvosi magánvállalkozás feltétel (Folytatása az 5. oldalon) Függetlenített párttitkárok állást keresnek (5. oldal) Bál egy süllyedő hajón (6. oldal) Átütemezés pró és kontra? (7. oldal) Natvar Szingh tárgyalásai Kovács László külügyminisztériumi államtitkár meghívására június 18—20. között hivatalos látogatást tett hazánkban Natvar Szingh, az Indiai Köztársaság külügyi államminisztere. Az államminisztert fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Pozsgay Imre államminiszter, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes és Horn Gyula külügyminiszter. A megbeszéléseken az indiai politikus tájékozódott a magyarországi reformfolyamatról, a politikai intézményrendszer átalakítása, valamint a gazdaság korszerűsítése érdekében tett lépésekről és a magyar vezetés további elképzeléseiről. Tájékoztatást kapott a magyar külpolitika törekvéseiről, Magyarország nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról. Kovács László, valamint Bényi József külügyminiszter-helyettes és Natvar Szingh áttekintették a magyar—indiai kapcsolatokat és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. A külügyminisztériumi tárgyalások során megerősítést nyert, hogy a két ország kormánya minden területen kész tovább bővíteni az együttműködést. (MTI) MTI Fotó: Soós Lajos Interjú az ENSZ főtitkárhelyettesével Budapest leszerelési központtá válhat A sajtóval foglalkozott, ma a leszerelési fórumokért felelős helyettese az ENSZ főtitkárának Jaszusi Akasi, aki Moszkvából Genfbe tartva két napot itt töltött Budapesten. Munkatársunk a Fórum Szállodában kérdezte az ötvennyolc éves japán diplomatát a leszerelés lehetőségéről és a világszervezet, illetve hazánk szerepéről ebben. " Vajon elolvassák-e az emberek a számukra unalmas adatokkal tűzdelt, leszerelésről szóló cikkeket, amikor a nemzetközi élet olyan szenzációkkal szolgál naponta, mint véres etnikai zavargások, pusztító szárazság, új járványok, AIDS? — Ha én is sarkítani akarnék, azt mondanám, a leszerelés azért elsőrangú, hogy egyáltalán lehetővé váljon bármilyen betegség megszerzése. Élet-halál kérdés. Még egy úgynevezett közepes nukleáris háború is — természetesen a szörnyű pusztítás mellett — olyan következményekkel járna mindannyiunkra, hogy sok, jelenleg kínzó probléma fel sem merülhetne. Az atomfelhő eltakarná az eget, nem lenne napsütés, vegetáció, élelem. A Földet jég borítaná. Ezek hátborzongató perspektívák, és igenis foglalkoztatják az embereket. S az örvendetesen felgyorsult leszerelési tárgyalások is a közvélemény figyelmétvonzzák. — Milyen tárgyalások? Mert az ENSZ keretében folyóknál aligha tapasztalható áttörés. Sőt, van, aki azt is megkérdőjelezi, hogy a világszervezet megfelelő fóruma lehet konkrét leszerelési megállapodásoknak. Mint tudjuk, egy haderőcsökkentési lépés lehet egyoldalú, kétoldalú, de többoldalú is. Ez utóbbira örvendetes példa lesz, ha Bécsben megegyezés jön létre a NATO és a Varsói Szerződés országai között. Mindazonáltal szükség van olyan megállapodásokra is, amelyek nem csak egy régióra, hanem egész Földünkre vonatkoznak. Ezekkel foglalkozik az ENSZ. Ilyen az atomfegyver átadásának tilalma, a nukleáris robbantások korlátozása és a vegyifegyver-használat. Azt magyarázni sem kell, hogy az atombomba nem ismer határokat. A vegyi fegyverek viszont azért érdemelnek külön figyelmet, mert sajnos még a hagyományos pusztítóeszközöknél is könnyebb őket előállítani, így, ha nem vigyázunk, a harmadik világban rögvest elterjedhetnek. — Illetve már be is vetették őket. Például az iráni—iraki háborúban. Végül is mit tud ez ellen tenni az ENSZ? — Éppen erről vitatkoztunk az év elején Párizsban, ahol a kormányok külügyminiszterekkel, nem egy esetben az első emberükkel képviseltették magukat. Itt Irakot név szerint is elítélték, és éppen a magas képviseleti szint miatt, ennek komoly politikai súlya volt. De elvi egyetértés is született a vegyifegyver-használat tilalmáról, jóllehet, az igazi áttörést azok gyártásának leállítása jelentené. Irakban vizsgálták például, honnan származott a vegyi anyag? — Nem, az ENSZ-szakértők feladata csak annak megállapítása volt, hogy az állítólagos sebesülések tényleg harci bevetés nyomán keletkeztek-e. Az előállítás helyének meghatározása különben is rendkívül nehéz feladat. Mint ahogy a gyártás teljes betiltásának is az ellenőrzés megszervezése a sarkalatos pontja. Ezek szerint a verifikációt tekintve a szuperhatalmak már előbbre járnak. Egyáltalán, milyen hatással vannak az általános leszerelési tendenciákra a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások? — Ha önmagában azt veszem, hogy az európai közepes hatósugarú nukleáris fegyverekkel az atomarzenálnak csupán az öt százalékát semmisítik meg, akkor ez mennyiségben nem sok. Viszont az INF-megállapodás az első, ahol való (folytatása a 2. oldalon)