Magyar Hírlap, 1989. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1989-06-21 / 143. szám

Keményen dolgoznak a Kelet-Európa-politikán Az USA támogatását diferenciáltan, a gazdasági reformokhoz kívánják kötni (MTI) Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között soha nem voltak olyan beható tanácskozá­sok, mint most, Kelet-Európa kér­désében. Erről beszélt kedden Robert Blackwill, a nemzetbizton­sági tanács vezető munkatársa. A nagykövet a Szovjetunió és Kelet-Európa ügyeinek fő fehér házi felelőse. Blackwill az amerikai kereske­delmi kamarában tartott előadá­sában kijelentette, hogy a „szé­dítő ütemű" kelet-európai válto­zások túlzás nélkül történelmi lehetőségeket kínálnak, ezekről Washington rendkívül behatóan tanácskozik nyugat-európai szö­vetségeseivel. A nagykövet sze­rint nemcsak az NSZK kívánja kihasználni a gazdasági és egyéb kapcsolatok előtt nyíló új, nagy lehetőségeket, hanem például Franciaország is, továbbá — a történelmi hagyományok alapján — Ausztria, valamint Svájc nem­különben. A nagykövet azt mondotta, hogy George Bush elnök még nem döntött véglegesen, milyen módon járuljon hozzá az Egyesült Államok a kelet-európai változá­sokhoz, de a kérdéseken „kemé­nyen dolgoznak”. A cél az, hogy differenciálva, az ottani politikai, gazdasági reformokhoz kössék a támogatást és az az intézményes átalakulást segítse, ne pedig a „totalitárius kormányokat”. A helyzet — a gazdaságok állapota miatt — igen nehéz, a lengyel Szolidaritásnak is szigorú, meg­szorító takarékossági politikával kell szembenéznie, amely nem lesz népszerű. Ám ha a kormány­zat rendelkezik a politikai legiti­mációval, a szükséges rendszabá­lyok megvalósítása könnyebb, tet­te hozzá. Blackwill méltatta, hogy halad a politikai pluralizmus, a szabad piacgazdaság felé Lengyelország és Magyarország, rámutatva: az nyilvánvaló, hogy a két ország szövetségi kapcsolatai nem fog­nak megváltozni. Egyébként nem tudni, milyen mértékű változások lesznek elfogadhatóak a Szovjet­unió számára, de annyi bizonyos, hogy egy újabb szovjet beavatko­zás „globális katasztrófa” lenne, amely igen hosszú időre vissza­vetné az enyhülést az egész vilá­gon. Az amerikai képviselőház megajánlási bizottsága egyhan­gúlag jóváhagyta a törvény­­javaslatot, hogy Magyarország (az eddigi évenkénti hosszabbítás he­lyett­ ötéves időtartamra kapja meg az úgynevezett legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. A törvényjavaslat a közeljövőben a képviselőház elé kerül. A TASZSZ kommentálja Nagy Imre temetését (folytatás az 1. oldalról) többsége fellép a Szovjetunióhoz fűződő barátságért és szövetsé­gért. Annál inkább értetlenséget kelt annak felelőtlen bizonygatá­­sa, hogy a szovjet csapatok ma­gyarországi jelenléte a szabadság felvirágzásának egyik akadálya. Világos, és általánosan elis­mert, hogy a Szovjetunió semmi­képpen sem avatkozik be a ma­gyarországi megújulási folyama­tokba. A szovjet csapatokat, ame­lyek csökkentése és kivonása ép­pen most folyik, kizárólag a NA­TO európai erőivel szembeni egyensúly érdekében helyezték el Magyarországon. Ellenkezőleg, a szovjet fél nem egyszer kinyilvá­nította, hogy támogatja és meg­értéssel fogadja a magyarorszá­gi megújulási folyamatot, s azt, hogy a magyar nép által megol­dandó sok feladat hasonlít a szov­jetunióbeli átalakítás feladatai­hoz. Sőt, korábban alternatív és ellenzéki személyiségek szájából is hallható volt, hogy milyen üd­vösen hat a szovjet peresztrojka a magyarországi demokratizációs folyamatra. Jelenleg pedig, az el­hangzott kijelentésekből ítélve, a Szovjetuniót a magyar reformok ellenfelei közé sorolják. És nemcsak a Szovjetuniót. Elemezve ellenzéki képviselők sajtónyilatkozatait, a Romániá­val és Csehszlovákiával szembe­ni konfrontáció egyértelmű kife­jeződésével általuk szervezett kampányokat, félreérthetetlen kö­vetkeztetésre lehet jutni: az or­szág közvéleményébe azt suly­­kolják, hogy Magyarország ellen­ségei a szomszédos szocialista or­szágok, a Varsói Szerződés tagál­lamai. A budapesti tüntetés nem vé­letlenül keltett aggodalmat Ro­mániában és Csehszlovákiában. Amint nemrég egy beszédében Jan Fojtík, a CSKP KB elnöksé­gének tagja, a KB titkára kije­lentette: „Nagy Imre temetési gyászszertartásában bizonyos nyu­gati körök ebb­en az országban a szocializmus jelképes temetését szeretnék látni. Hisszük, hogy ez­zel ellentétben azok az erők akti­vizálódnak, amelyek Magyar­­ország jövőjét a szocializmussal kapcsolják össze. Kétségtelen, hogy ugyanazt kívánják a hala­dó emberek nemcsak a mi orszá­gunkban.” A mély politikai és gazdasági reformok, az ország történelmi eseményeinek és politikai sze­mélyiségeinek újraértékelése a magyar nép belügyei. A szovjet— magyar barátságnak — népeink legértékesebb vívmányának — fejlődése kétoldalú ügy. A szov­jet emberek barátsága és rokon­­szenve a magyar nép iránt válto­zatlan. Hisszük, hogy ezt a néze­tet osztja azoknak a magyarok­nak a többsége is, akik mindent megtesznek, hogy az említett mozzanatok ne zavarják meg kap­csolatainkat. * A Romániában tartott tiltakozó gyűlésekről a keddi román köz­ponti lapok „Határozott visszavá­gás a fasiszta-, szocialistaellenes és románellenes provokációkra” címmel közölnek beszámolót. A tudósításokban visszatérően jelentkeznek a román propagan­dakampány központi elemei: „re­vizionista, soviniszta, irredenta, románellenes, a szocializmus, a kommunizmus és a Varsói Szer­ződés ellen irányul". Azt állítják, hogy Magyarországon június 16- án szocialistaellenes, revizionista és románellenes megnyilvánulá­sokat szerveztek. A központi napilapok közlései­ből kitűnik, hogy Bukarestben az augusztus 23-i gépgyártó vállalat munkásgyűlésére feliratos táblák­kal érkeztek a dolgozók. „Le a revizionista és irredenta megnyil­vánulásokkal!" „Vessenek véget Magyarországon a románellenes támadásoknak!” — lehetett ol­vasni. A gyűlésen felszólaló Gheorghe Milataru lakatos teljes határozottsággal visszautasította a magyar fővárosban történt „szo­cialistaellenes, románellenes, so­viniszta és revizionista megnyil­vánulásokat". VILÁGHÍRADÓ Bukarestben lesz a VSZ PTT ülése (MTI) Korábbi megállapodás­nak megfelelően, a Varsói Szer­ződés Tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének soros ülé­sére 1989 júliusának első dekád­­jában, Bukarestben kerül sor. A csehszlovák parlament állásfoglalása a vízlépcsőépítésről (MTI) A csehszlovák szövetségi parlament tegnap felszólította a magyar Országgyűlést: járuljon hozzá, hogy az államközi szerző­désnek megfelelően befejezzék a bős-nagymarosi vízlépcsőrend­szer építését. A képviselők által elfogadott állásfoglalás szerint a vízlépcsőrendszer sikeres befeje­zése a két nép, a mostani és a jövőbeni nemzedékek érdekeit szolgálná. A parlament kedden kezdődött ülésszakán több képvi­selő is foglalkozott felszólalásá­ban a vízlépcsőrendszer ügyével, mindegyikük síkraszállt annak eredei tervek szerinti megépíté­séért. I­fi Helikopterek cirkálnak a Maxim Gorkij szovjet hajó felett, miután az óriás gőzös jéghegynek ütközött Észak-Norvégia vizein. Több mint hatszáz utas — főleg nyugatnémetek — hagyta el a süllyedő hajót MTI Külföldi Képszerkesztőség Lövöldözött a dédunoka Messze esett az alma... David Axelrod mindössze 12 évvel ezelőtt érkezett Izraelbe a Szovjetunióból, mégis ma már majd mindenki ismeri a nevét. Jellemző, hogy mindent, amit tesz, mintha hatványo­zottan tenné. A politikailag aktív szovjet bevándorlók kö­zül sokan csatlakoznak jobbol­dali pártokhoz és szervezetek­hez. Axelrod mindannyiukon túltett és Kahan a rabbi a szélsőséges fajvédő pártjának tagja lett. Még Kahan rohamosztagai­ban is kiválnak szélsőséges nézetei. Nemcsak hogy be akarja kebelezni az összes megszállt területet, hanem ki is akarja űzni belőlük az arab őslakosokat. Nem elégszik meg az izraeli uralommal Jeruzsá­lemben, hanem le is akarja rombolni a jeruzsálemi mecse­teket, hogy a helyükön fel­épülhessen a zsidó szentély; nemcsak általában híve az iz­raeli településeknek a meg­szállt területeken, hanem az arab városok kellős közepén szeretne zsidó negyedeket lé­tesíteni. Nézeteihez híven ő maga Hebron arab város leg­sűrűbben lakott negyedében telepedett le. Lakóhelyén állandó összetű­zéseket kezdeményez a kör­nyező arab lakossággal. Fegy­verrel a kezében jár-kel éjjel­nappal és többször minden ok nélkül lövöldözni kezdett. Amikor az izraeli katonák be­avatkoztak és közölték, hogy hagyja abba a lövöldözést, Axelrod a katonákat is meg­támadta „arabok lakájának" nevezte őket és kezet is emelt rájuk. Ezt az izraeli hatóságok is megsokallták, Axelrodot né­hányszor letartóztatták, de mi­után kiszabadult a börtönből, ott folytatta, ahol letartóztatá­sakor abbahagyta. Ezért a kör­zeti katonai parancsnokság korlátozta mozgási szabadsá­gát. Ezentúl nem hagyhatja el lakóhelyét, nem léphet arab­lakta negyedekbe. David Axelrod ezzel prece­denst teremtett. Eddig csak arabokkal szemben foganatosí­tottak ilyen intézkedést, ő az első és egyelőre az egyetlen izraeli polgár a megszállt te­rületeken, akinek korlátozott a mozgási szabadsága. David Axelrod tehát sokat tett, hogy neve hírhedtté vál­jék. A hírnevét azonban még­sem csak tetteinek, hanem — talán elsősorban — családjá­nak köszönheti. Axelrod egy, már a múlt század végétől po­litikailag nagyon aktív család leszármazottja és ha számba vesszük, milyen ideológiai irányzatokban tevékenykedtek, Axelrod ,­ő bizonyítékul szol­gálhat, hogy a jövő kifürkész­hetetlen. Ha van túlvilág, ősei biztosan hitetlenül és kétel­kedve néznek rá le onnan. Ta­lán elsősorban dédapja, David Axelrod dédapja ugyanis Lev Davidovics Bronstein volt, akit Lev Davidovics Trockij néven ismer jobban a világ. Yehuda Lahav NEMZETKÖZI POLITIKAMagyar Hírlap Szocialista Internacionálé Két küldöttség Magyarországról (MTI) Több mint száz ország­ból érkezett küldöttek és meghí­vott vendégek részvételével Stockholmban kedden délelőtt megnyílt a Szocialista Internacio­­nálé kongresszusa. Willy Brandt elnök bevezetője után Ingvar Carlsson, a vendéglátó svéd Szo­ciáldemokrata Munkáspárt elnö­ke, miniszterelnök szólt a demok­ratikus szocializmus mai értel­mezéséről, a szociáldemokrácia időszerű feladatairól. A pártok vezetői felszólalásuk­ban megerősítették, hogy a jelen­tősen kedvezőbbé vált nemzetkö­zi körülmények között javultak a a szocialista, a szociáldemokrata és a kommunista pártok­­közötti világméretű együttműködés felté­telei. Minderről szó volt Nyers Re­zsőnek, az MSZMP PB tagjának, a magyar delegáció vezetőjének találkozóin is Willy Brandttal, Ingvar Carlssonnal, Pierre Mau­­roy-val, volt francia miniszter­­elnökkel, Hans Jochen Vogellel, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével és Neil Kinnockkal, a brit Munkáspárt vezérével. A kongresszuson részt vesz a Magyar Szociáldemokrata Párt küldöttsége is, Baranyai Tibor el­nök vezetésével. Arab államok sajnálkoznak a bulgáriai törökök kitoloncolásán Inas Batu, a török külügymi­nisztérium szóvivője tegnap Isz­tambulban a Reuternek adott nyi­latkozatában emlékeztetett arra: Atanaszov bolgár miniszterelnök szombaton közzétett nyilatkoza­tában jelezte: országa kész tár­gyalni Törökországgal a megle­vő problémákról. A szóvivő ne­hezményezte, hogy Szófia ennek ellenére eddig még nem lépett érintkezésbe Ankarával ebben az ügyben. A tisztségviselő állítása szerint Bulgária korábbi kész­­ségnyilvánításával csak el akar­ta­­hárítani a világ közvéleménye részéről egyre nagyobb erővel ránehezedő nyomást, időt akar nyerni, hogy addig is egyre több muzulmánt toloncolhasson ki az országból. A Reuter egyéb­ként török tisztségviselők becs­léseit is közölte, ezek szerint a hét végéig a Törökországba át­került muzulmánok száma elér­heti a 200 ezret. A bolgár törökök ügyét néhány Perzsa (Arab)-öböl menti ország összekapcsolta az iszlám nép egyetemes védelmének elvével. A kuvaiti és a katari külügyminisz­térium hivatalosan is kifejezte aggodalmát és sajnálkozását a bulgáriai muzulmánok kitolonco­lása miatt. Az egyik katari napi­lap kedden azt írta: minden mu­zulmánnak fel kell lépnie a bol­­gár „praktikákkal” szemben, de nem részletezte, hogy milyen el­lenlépésekre is gondol. Egy szaúd-arábiai lap — Bulgária em­lítése nélkül — szólította fel a muzulmán kormányokat és szer­vezeteket arra, hogy védjék meg az iszlám kisebbségeket. Az iráni parlament elnöke Gorbatsovnál Új szakasz nyílt a kapcsolatokban (MTI) A Szovjetunió és Irán megállapodásban rögzíti azokat az elveket, amelyek meghatároz­zák kapcsolataikat, együttműkö­désüket az ezredfordulóig Az okmányok tartalma nemcsak a két ország népies szempontjából, hanem nemzetközileg is nagy je­lentőséggel bír. Éppen ezért Raf­­szandzsani látogatása mérföldkö­vet jelent, új szakaszt nyit a két ország kapcoslataiban. Még soha­sem voltak ilyen jók a lehetősé­gek az együttműködés kibonta­koztatására — jelentette ki Mi­hail Gorbacsov tegnap Moszkvá­ban, Rafszandzsani iráni vezető­vel folytatott tárgyalásainak első fordulóján A szovjet vezető kitért a két ország kapcsolatainak történelmi hagyományaira, hangsúlyozva, hogy Irán a forradalmi változá­sok útjára lépett . Lehet hogy kapcsolataink a múltban nem mindig alakultak jól, de mindig meg voltunk győződve a széles körű együttműködés és a jó­szomszédi kapcsolatok kialakítá­sának szükségességéről. Gorba­csov emlékeztetett arra, hogy Rafszandzsani moszkvai látogatá­sára Khomeini imám végakaratá­nak megfelelően került sor A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése kapcsán Mihail Gorbacsov a ked­di találkozón úgy fogalmazott, hogy a Szovjetunió „kész olyan messzire előremenni, amennyire Irán kész közeledni”. Rafszandzsani köszönetet mon­dott a szovjet vezetésnek az imám elhunyta alkalmából kinyilvání­­to­­ együttérzésért, majd röviden áttekintette azokat a külpolitikai kér­déseket, amelyekben hasonló vagy egymáshoz közelálló néze­teket vall a két ország, így a biz­tonság problémáit, a csendes-óceá­ni katonai jelenlét kérdéseit az iraki-iráni rendezés folyamatát. Af panisztán függetlenségét és semlegességét. .) Drótkerítést építenek Romániában a magyar és a jugoszláv határszakaszon (MTI) A londoni The Times cik­ket közölt arról, hogy Románia — a magyar határőrök vizsgálódó te­kintete mellett — falat épít a Ma­gyarországgal és Jugoszláviával fennálló határa mentén, nyilván­valóan azért, hogy megakadályoz­za az emberek átszökését. A ma­gyar hatóságok figyelmét febru­árban hívták fel a fal építésének tervére — írja a The Times. Ezzel kapcsolatban Tárkányi Béla, az MTI munkatársa érdek­lődött a magyar határőrség nyír­bátori és orosházi kerületének parancsnokánál, akik nem erősí­tették meg a cikkben foglaltakat. Elmondották, hogy magyar oldal­ról semmilyen határfal építésé­nek nyoma sem látható. Azt azon­ban mindkét parancsnok elmond­ta, hogy a román oldalon mint­egy 2—2,5 méter magas drótkerí­tést állítanak fel Ez közönséges drótkerítésnek látszik, vagyis ára­mot vélhetően nem vezetnek be­le. A kerítés a teljes határszakasz mintegy 90 százalékán már elké­szült. A legfrissebb munkálatok arra utalnak, hogy a kerítés mind­két oldalán az autókkal való áttö­rés megakadályozására úgyneve­zett körszakasztó árkot alakítot­tak ki. A drótkerítés az államha­tárral párhuzamos, attól mintegy 20—25 méterre húzódik. A határőrség orosházi kerületé­nek parancsnoka szerint a román oldalon mintegy 20—25 kilométe­res mélységben határövezetet ala­kítottak ki, amelybe csak külön engedéllyel lehet belépni. Ezen túl — 500—1000 méter szélesség­ben — határsáv van, amelyet nem lehet megközelíteni. A BM Határőrség illetékes ke­rületparancsnokságainak értesü­lései szerint a közös határszaka­szon a román határőrizeti szer­vek mintegy másfél esztendeje folyamatosan, a határvonaltól számított körülbelül 25—50 mé­teres távolságban betonoszlopok­ból és szögesdrótból álló, 2—2,5 méter magas, mozgást akadályozó kerítést építenek ki, amely már majdnem egészen elkészült. Egyes helyeken árkokkal és egyéb aka­dályokkal rekesztették el a ha­tárra merőleges utakat. A ma­gyar határőrség információi sze­rint a Berettyótól északra elterü­lő vidéken végzett más jelentős földmunkák a mezőgazdasági mű­veléssel kapcsolatosak. ­ Interjú az ENSZ főtitkárhelyettesével Budapest leszerelési központtá válhat ban csökkentésről és nem csak korlátozásról van szó. — Nem hiszem azonban, hogy ettől kevesebb lesz a fegyverekre költött milliók szá­ma például Nigériában, vagy a világ országainak többségében. — Nincs igaza. A két szu­perhatalom közeledése ugyan­is jelentősen javítja a nemzet­közi légkört, amiben a többi ország is nagyobb bizalom­mal szemléli egymást. Te­kintsük például Indiát, amely rendezni látszik kapcsolatait Kínával és Pakisztánnal. Ezek az országok a Föld lakosságá­nak majd' a fejét adják. De a kelet-nyugati szembenállás mérséklődése kihat a helyi konfliktusok oldódására is. A lényeg, hogy olyan rendszert tudjunk létrehozni, ahol eze­ket másmilyen eszközökkel vív­ják meg, mint a fegyverek. Tény, hogy a befolyási övezetek szűkülésével az önállósodó ál­lamok komolyabb saját fegve­­res erőt ambicionálnak. Arra kell viszont törekedni, hogy ez ne tegye bizalmatlanná a szom­szédokat. Tehát a fegyverek védelmi és ne offenzív jellegű­ek legyenek. Az ilyen hadipo­tenciált le kell építeni. — Mint tudjuk, ez sem olcsó mulatság ... — Éppen a Magyar Hírlap­ban múlt héten megjelent cikksorozatból ismertem meg, milyen nehézségeket okoz itt is a katonai termelés átalakítása polgári célokra. De sikerrel járhat. Talán kevesen tudják, hogy a ma már a világ élvona­lát jelentő japán fotooptikák gyártása a második világhábo­rúban kezdődött, hadi megren­delésre. Persze, a konverziót ösztönözni kell anyagilag is, s ezekről beszélgettünk Varga Béla pénzügyminiszter-helyet­tessel, valamint a leszerelés­­gazdaság olyan nemzetközi szaktekintélyeivel, mint Bács­kai Tamás, Palánkai Tibor. — Mivel tud a világszerve­zet segíteni? — Elsősorban now-how-val. Tapasztalatokkal, műszaki gaz­dasági megoldásokkal. Például az ENSZ információs irodáján keresztül, ami Budapesten nyílna. Erről a külügyminisz­tériumban esett szó, ahol Horn Gyula miniszterrel, illetve So­mogyi Ferenc államtitkárral tárgyaltam. Most megismer­hettem azt a pozitív hozzáál­lást, amely a nemzetközi, hu­manitárius, környezetvédelmi és nem utolsósorban leszere­lési kérdésekre vonatkozik. Bár már korábban is tapasz­taltam Magyarország respek­­tusát a világközösségben. — Ha ilyen jó véleménnyel vannak rólunk, miért nem nyit irodát itt az ENSZ? — Meggyőződésem, hogy Budapest egy fontos központ­ja lehet egynémely nemzetközi probléma megoldásának. Talán az információs irodából a jö­vőben egy regionális központ válhat. Nonn V. György (Folytatás az 1. oldalról)

Next