Magyar Hírlap, 1991. június (24. évfolyam, 127-139. szám)
1991-06-06 / 131. szám
8 MAGYAR HÍRLAP Gazdasági életünkben ma központi helyet foglal el a privatizáció, nem kerülheti el ezt a „sorsot” az ország legnagyobb biztosítóintézete, az Állami Biztosító Rt. sem. Milyen okok miatt került sor a privatizáció elindítására — kérdeztük Szűcs Istvánnét, az AB privatizációs titkárát. Mint elmondta, a cég közel 8 millió kötvényt kezel, ami az egész hazai piac díjbevételeinek 53 százalékát jelenti. Ahhoz viszont, hogy az AB meg is tarthassa ezt a pozícióját, új termékekre és komoly technikai fejlesztésre van szükség. A versenyképességhez ugyanis nélkülözhetetlen a számítógépes ügyintézésre való teljes átállás, a biztosító hatezer alkalmazottjának az új követelményeknek megfelelő oktatása, és nem utolsósorban az európai biztosítási piacba történő integrálódás. Ezeknek a feltételeknek viszont az ÁB csak úgy felelhet meg, ha egy, a fejlett piacgazdaság viszonyai között működő külföldi biztosítótársaság segíti ebben a szakmai ismereteivel és természetesen jelentős tőkebefektetéssel. Az ÁB privatizációjának lényege — tudtuk meg Szűcs Istvánnétól —, hogy a cég százszázalékos állami tulajdonú részvénytársaságból vegyes tulajdonú rt-vé alakul, vagyis az állam részvényeinek egy részét megvásárolja majd a pályázatot megnyerő külföldi biztosítótársaság. Ezzel egyidőben alaptőkeemelésre és dolgozói részvények kibocsátására is sor kerül. Az Állami Vagyonügynökség ebben az esetben is pályázatot írt ki a privatizációs tanácsadó kiválasztására, ezt az angol Morgan Grenfell Co. Ltd nyerte meg. Egy biztosítótársaság értékesítésénél a vételárat a cég üzleti értéke alapján határozzák meg, az ÁB esetében a vagyonértékelést az Arthur Andersen cég végzi. A tavalyi eredmény alapján matematikai számítások segítségével 1995-ig prognosztizálják az üzleti lehetőségeket, és az előrejelzések jelentősen meghatározzák a cég,üzleti értékét. A nemzetközi szokásoknak megfelelően a privatizációhoz szükséges auditálásra is szerződést kötöttek a Coopers and Lybrand Ltd-del. A vételár, valamint az optimális tulajdoni hányad meghatározása után a tanácsadó cég az általa korábban megjelölt 12 lehetséges partner közül kiválasztja a legmegfelelőbbeket és elküldi számukra az ÁB-ről készített információs memorandumot. Az ezt követő versenytárgyalások után az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa dönt majd. Arra a kérdésre, hogy az Állami Biztosító milyen partnerrel képzeli el a jövőjét, Szűcs Istvánná azt válaszolta: egy tőkeerős, vezető európai biztosítótársaságra számítanak. Lényeges, hogy a kiválasztott tulajdonos az ÁB profiljának megfelelő cég legyen, vagyis tevékenységére az élet- és baleset-, valamint a nyugdíjbiztosítás legyen jellemző. Az sem utolsó szempont, hogy a leendő partner a pénzügyi háttér biztosítása mellett az ÁB által már megkezdett számítástechnikai fejlesztéshez is szakmai segítséget tudjon nyújtani. A privatizációs titkár elmondta, hogy az új tulajdonos többségi részesedését látnák célszerűnek, az államnak azonban — mint a másik jelentős tulajdonosnak — bizonyos kérdésekben garantálni kell majd a döntési kompetenciát. A privatizáció folyamatát a terveknek megfelelően november végére kívánják lezárni, hiszen a biztosítási szakma minden évben új szerződések megkötésével indítja tevékenységét. Éppen ezért a következő esztendő előkészítését őszszel már az új partnerével szeretné megkezdeni az Állami Biztosító. Kovács András / / Új partnerre vár az Állami Biztosító A tőkebefektetés célja a piac megtartása Az üzleti életben — különösen, ha jelentős pénzügyi tranzakciókról van szó — az érdekeltek teljes titoktartásra törekednek. Az Állami Biztosító azonban a lakosság tömegbiztosítójának számít, ezért nem közömbös a több millió ügyfél szempontjából, hogy melyik külföldi cég lesz majd az ÁB társtulajdonosa. A szakértők véleménye szerint az angol biztosítási piac jelenleg nem befektetésorientált. Vélhetően német biztosító sem jön majd számításba, hiszen a kölni Colonia révén már működik egy százszázalékos német tulajdonban lévő biztosítóintézet Magyarországon, a hazai piacon jelentős helyet elfoglaló Hungária Biztosító Rt-nek pedig szintén német társtulajdonosa van: részvényeinek 49 százalékát a müncheni Allianz jegyzi. A továbbiakban már csak találgatni lehet: elképzelhető, hogy a végső pályázaton majd skandináv, olasz, francia, svájci biztosítótársaságok vesznek részt. A döntésnél persze az fog számítani, hogy kinek az ajánlata lesz előnyösebb. Nyíregyházi játékbolt hatmillióért Az árverések még nem igazán sikeresek Az előprivatizációs törvény hatálya alá tartozó üzletek közül az Ofotért-boltok árverései április 15-én kezdődtek meg. A vállalat harminc üzlete került be az Állami Vagyonügynökség által készített eladási ütemtervbe. Eddig kilenc üzlet bérleti jogát sikerült értékesíteni. A legtöbbet a Ferenc körút 3. alatti 60 négyzetméteres szaküzletért fizettek, a kikiáltási árat (2 millió 550 ezer forint) ebben az esetben 6 millió 30 ezer forintra vitte fel a licit. A harminc bolt közül egyébként csak három található a fővárosban. A Felső-Magyarországi Vendéglátó Vállalatnak öt üzlete került kalapács alá, közülük hármat — mindegyiket a kikiáltási áron — értékesítettek is. Az üzlet tulajdonjoga — 3,9 millió forintért — egyedül az egri Orient presszó esetében került magánkézbe, a többi egységnél a bérleti jogot hirdették meg. A Fővárosi Ruházati Szolgáltató Vállalat helyiségei közül tizenötnek hirdették meg a bérleti jogát. A legmagasabb árak — érthető módon — a vállalat beruházási boltjainál fordultak elő. A két Váci utcai üzlet — az egyik 138, a másik 124 négyzetméter — bérleti joga a kikiáltási áron kelt el (56, illetve 38 millió forint). A Petőfi Sándor utcai 80 négyzetméteres műszerbolt (81 négyzetméter) eladási ára 6, az Ady Endre utcaié (224 négyzetméter) 17 millió forint volt. A kikiáltási ár egyik esetben sem változott. További öt üzletnek a bérleti jogát értékesítették. A Kispesti Közért Vállalat tíz meghirdetett boltja közül háromnak volt sikeres az árverése. A Duna-Lajta Kereskedelmi Vállalat boltjai közül harmincnak hirdették meg az árverését, amelyek közül tíz volt eddig sikeres. Két győri élelmiszeráruháznak a tulajdonjoga kelt el. A Szabolcs-Szatmár Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 18 boltja közül még csak kettőnek sikerült értékesíteni a bérleti jogát. Az egyik nyíregyházi ajándékbolt 6,1 millió forintért kelt el, pedig a kikiáltási ára 1,8 millió volt. A Belvárosi Vendéglátó Vállalat 19 meghirdetett üzlethelyisége közül öt esetben volt sikeres az árverés. Az összes boltnak a bérleti jogát hirdették meg, a legtöbbet egy Szabolcs utcai italboltért fizettek, az 1,4 millió forintos kikiáltási ár itt 3 millió 20 ezer forintra emelkedett. A Szabolcs-Szatmár Megyei Vendéglátó Vállalat kínálatában már egy szálloda is szerepelt, a hét meghirdetett egység közül azonban csupán két étterem bérleti joga kelt el. A Jereván büfé iránt cipőbolt 31 millió forintos kikiáltási árát viszont följebb vitték az érdeklődők. A vállalat további 12 üzletére meghirdetett árverés elsőre nem járt sikerrel. A nyolc budapesti Közért Vállalat közül csak háromnál volt sikeres elsőre néhány árverés. Az Újpesti Közért Vállalat tíz meghirdetett boltja közül egynél a tulajdonjogot, egynél pedig a bérleti jogot sikerült értékesíteni. A Váci úti élelmiszer áruház 26 millió forintért cserélt gazdát, az István téri bolt bérleti joga pedig 2,3 millió forintba került. A kikiáltási ár egyik esetben sem változott. A Kelenföldi Közért Vállalatnak 43 boltját hirdették meg. A tulajdonjog eladására két esetben került sor: a Vincellér utcai étes Vendéglátó Kereskedő Szolgáltató Összesen nagy lehetett az érdeklődés, mivel a 2,6 millió forintos kikiáltási ár a licit során 6,3 millióra emelkedett. A nyíregyházi Krúdy Szálloda tulajdonjogáért nem kapkodtak a befektetők, ezt a 70 millió forintos kikiáltási ár érthetővé is teszi. Szintén kevés sikerrel jártak a Veszprém Megyei Vendéglátó Vállalat árverései. A meghirdetett 11 üzlet közül csupán kettőnek adták el a tulajdonosát, mindkét esetben a kikiáltási áron. A balatonkenesei strandon lévő 162 négyzetméteres Vadkacsa vendéglő ára 6 millió forint volt. A csopaki Víg Molnár csárda tulajdonjogát 12 millió forintért hirdették meg, de ennyiért nem akadt rá vevő. • K. A. I. Az 1990. évi LXXIV. törvény alapján történt eladások (kimutatás lezárva 1991. V. 16.) Az eddig megtartott árverésekre meghirdetett üzletek száma 73 96 15 184 El nem adott üzletek száma 42 40 7 89 Eladott üzletek száma 31 56 8 95 Egy árverést később tartanak meg 1 — — 1 Összes eladott üzletszám 32 56 8 96 Eladott üzletek száma összesen 32 56 8 96 Készpénzes üzletvásárlás 8 19 4 31 Hitel 24 37 4 65 GAZDASÁG Új ipari elképzelések MTI -----------------------------Jelentősen bővült a megkötés nélkül privatizálható vállalatok köre. Ez a leglényegesebb változás az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által korábban elkészített privatizációs stratégiában, melyet most alakítottak át — mondotta Wortmann György, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. A minisztériumi privatizációs stratégia már beépült abba a tervezetbe, amelyet a kormány Gazdasági Kabinetje mellett működő privatizációs munkabizottság készített, s melyet a Gazdasági Kabinet, majd azt követően a kormány rövidesen megtárgyal. A stratégia felsorolja azokat a vállalatokat, amelyek 51 százalékban állami tulajdonban maradnak a privatizáció után, illetve azokat, amelyek 51 százalékban nemzeti, tehát állami és magyar magántulajdonban kell, hogy maradjanak. Az 505 minisztériumi alapítású vállalat közül az energetikában 51 százalékban állami tulajdonban marad a Nemzeti Olajipar Rt., az OKGT utóda, valamint a Magyar Villamos Rt. A feldolgozóiparban ez csak a Magyar Alumíniumipari Rt.-re vonatkozik. Nemzeti tulajdonban marad a Dunai Vasmű, az Ikarus, a Rába, a Csepel, a Hollóházi, a Zsolnay és a Herendi Porcelángyár, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Finommechanikai Vállalat, illetőleg a Mechanikai Labor. A többi megkötés nélkül privatizálható. Korábban a stratégia meghatározta, hogy melyek azok a cégek, amelyeket egy éven belül lehetséges privatizálni, illetőleg melyek azok, amelyek 2-3 év múlva, vagy annál később értékesíthetők. A privatizáció technikai ütemezését az új elképzelés elvetette, mondván: maga az élet határozza meg, hogy mely területen milyen tőkebefektetők jelentkeznek, és milyen ütemben vásárolják meg a magyar iparvállalatokat. Nem változott az új stratégiában, hogy elsőként a hatékony vállalatok kínálatával indul a széles körű privatizáció, és csak annak végső szakaszában kínálják fel az állami eszközökkel stabilizált, a jelenlegihez képest megnövelt értékű vállalatokat — mondotta a főosztályvezető. Vagyonvisszaadás vagy tőkebónok? MTI------------------------------Politikailag is igen kényes gazdasági döntést hozott a lengyel minisztertanács keddi ülése, amikor elfogadták a reprivatizációról szóló törvénytervezetet. A Lech Walesa államfővel folytatott megbeszélések nyomán ugyanis a kormány kénytelen volt legalább részben feladni eredeti koncepcióját, s engedni az államfő egyes követeléseinek. A kormány, amely inkább a privatizáció, mint a reprivatizáció híve, a volt tulajdonosok kárpótlását gyakorlatilag kizárólag tőkebónokkal kívánta megoldani, míg az államfő az eredeti vagyon visszaadásának a híve. A most elfogadott törvényjavaslat kompromisszumként e két szempontot próbálja egyesíteni, de rendszere szinte áttekinthetetlen. Ami biztos: a kormány kitartott amellett, hogy a reprivatizáció költségei nem haladhatják meg a társadalom lehetőségeit, és hogy azokra a vagyontárgyakra vonatkozik, amelyek 1944-1960 között az akkori törvények megsértésével kerültek állami tulajdonba. A kárpótlás fő eszköze a tőkében marad, de ahol csak lehetséges, természetben adják vissza az eredeti vagyont, így például a jelenleg állami tulajdonban levő erdőségekből, a távozó szovjet hadsereg által hátrahagyott objektumokból, de vonatkozik ez egyes palota-park együttesekre, kastélyokra és a patikákra is. Canon Szervizmérnökeink közvetlen és folyamatos kiképzését a Canon cég biztosítja. Tapasztalatainkat megosztjuk Önnel, amennyiben gépvásárlási szándéka van, vagy úgy döntött, hogy a birtokában lévő Canon berendezésre átalánydíjas szerviz szerződést fog fel . Megbízható beszerzési forrás, szaktanácsadás és országos garantált szerviz Ezt ajánlja Önnek a HOK&ND Szervize Postai cím: 1126 Budapest Hollósy Simon utca 9. Tel: 1557-769 Fax: 1757-859 Üzenetrögzítő: 1564-698 1991. június 6., csütörtök Ma tárgyalja a költségvetési bizottság Huszonkét milliárd forint az első negyedéves hiány Az Országgyűlés költségvetési bizottsága ma tárgyalja az 1991. évi költségvetés első három hónapjáról szóló beszámolót. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — a negyedév kiemelt jellemzőit ismertetjük. Az állami költségvetés első negyedévi hiánya 22,2 milliárd forint. A pénzforgalmi adatok alapján megállapítható, hogy mind a bevételek, mind a kiadások az időarányosnál alacsonyabb szinten teljesültek. A vállalkozási nyereségadó bevétele az első negyedév végéig 14,9 milliárd forintot ért el, ez 500 millió forinttal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. A bevétel nagyságát az adózás rendjéből adódóan alapvetően az előző év folyamatai határozták meg. Tavaly a vállalkozók kötelezettségeiknél nagyobb előleget fizettek. Az év utolsó három munkanapján például 18,7 milliárd forintot fizettek be. Az éves elszámolás után, februárban és márciusban a túlfizetést visszaigényelték, vagy pedig az elmaradást befizették. A még mindig nem végleges adatok szerint a tavalyi év után 11 milliárd forintot igényeltek vissza. Mivel ezt az összeget az idei évi előlegekből kell visszafizetni, ezért az 1991-es bevételeket ez csökkenti. A tavalyi évi túlfizetés nagy valószínűséggel az adókedvezmények miatt következett be — állítja a jelentés —, mivel sok az olyan adókedvezmény, amelyek nagysága nemcsak az adó összegétől, hanem más mutatóktól is függ, s ezek csak az éves beszámoló elkészülte után állnak rendelkezésre. Ez évben a tényleges import és belföldi árkülönbözet-befizetések, vagyis a KÜTEFA elmarad, ugyanis megszűnt a transzferábilis rubelben folytatott külkereskedelem. Idén csak néhány, az áthúzódásból származó befizetés van. Megállapodás van arra, hogy a tavalyi évi import kontingens terhére 1991. március 31-ig még lebonyolíthatók voltak ügyletek. A rubelelszámolású importból így 11,2 milliárd forint költségvetési bevétel keletkezett, míg a belföldi KÜTEFA-befizetések 4,6 milliárd forintot tettek ki. A vám- és importbefizetések első negyedévi 14,5 milliárd forinttal az előző esztendő azonos időszakához képest 1,6 milliárdos növekedést mutatnak. Ugyanakkor az időarányos szinthez viszonyítva 6,1 százalékos lemaradás mutatkozik. E lemaradást alapvetően a feltételezettnél kisebb konvertibilis importforgalom okozza. A vám- és statisztikai illetékbefizetéseknél 457 gazdálkodó elmaradása miatt 11,9 milliárd forint fizetési hátralék mutatkozik. Az állami vagyon utáni részesedés az első negyedév végéig befizetett 6,2 milliárd forint több mint egyharmada az éves előirányzatnak. A privatizáció a feltételezettnél lényegesen lassúbb előrehaladása miatt az állami vagyon csökkenése a vártnál jóval kisebb volt, s így a vagyon utáni részesedés tavalyi összege is nagyobb lett. A gazdálkodó szervezetek egyéb befizetései az első negyedévben 1,259 milliárd forintot értek el. Ez az időarányos szinttől 10,4 százalékkal maradt el. Az 1991. év általános forgalmiadó előirányzata 158,5 milliárd forint, az első negyedévi tényleges befizetés 34,8 milliárd forint. Az előirányzathoz képest ez minimális, 0,3 százalékos elmaradást mutat. Az ez évi fogyasztási adó előirányzat 153 milliárd forint, az első negyedévi tényleges befizetés 31,4 milliárd. Ez ugyancsak elmaradt kissé, 0,7 százalékkal az előző év azonos időszakától. Az első negyedévben személyi jövedelemadóban 44,8 milliárd forint bevétel érkezett, ebből az állami költségvetés bevétele 28,7 milliárd forint. Mindezt trendjében megfelel az elmúlt években ténylegesen befolyt adóbevételnek. Az illetékbevételek időarányosan folynak be a lakosságtól. A pénzintézetek nyereségadó befizetése szintén közel áll az időarányoshoz. A termelési árkiegészítés és dotáció igénybevétele is lényegében az időarányosnak megfelelően alakult. A fogyasztói árkiegészítés idei költségvetési előirányzata 31,3 milliárd forint. Az első negyedévi tényleges igénybevétel 13,6 milliárd forint, ami az éves előirányzat 43,3 százaléka. A fogyasztói árkiegészítés időarányosnál magasabb felhasználása két okra vezethető vissza: a háztartási energia éves 10 milliárd forint összegű támogatási előirányzatából közel 9 milliárd forintot most folyósított a költségvetés. De a tavalyi évi ellátási problémák miatt növekedett az ez évre áttolódott ártámogatási igény. Kormányzati beruházások támogatására az év első negyedévében 5,8 milliárd forintot fordított a kormáyzat. Ez a felhasználás az éves előirányzat 19 százaléka. A központi költségvetési szervek kiadásainak támogatása időarányosan az intézményi bevétel és a pénzmaradvány felhasználás az éves szinten eredetileg tervezett összeg egharmada lett. A nemzetközi kiadások az első negyedévben elérték a 2,6 milliárd forintot, a bevételek 2,3 milliárd forint körül alakultak. Az állami költségvetés adósságszolgálati bevétele 8,1 milliárd forint volt az első negyedévben. — — »»wupw www M ji jp • K.M. <s> <s> j *' i a Magyar Gazdasági Kamara együttműködésével évente, először 1991 I második felében megjelenő kiadvány a vállalatok, intézmények, gazdasági egységek alapinformációi mellett elsősorban a cégek vezetőit, kulcsembereit mutatja be. * A Cégkódexben szereplő cégek adatai díjmentesen kerülnek be a Magyar Gazdasági Kamara számítógépes (online) nemzetközi partnerközvetítő rendszerébe. | | © | k Várjuk jelentkezését! ,| Az Állami Biztosító Rt.-nél biztosított cégek ifj A Budapest Bank Rt. betéti kamattáblázata Érvényes: 1991.5.27-től. A Postabank és Takarékpénztár Rt. devizakamatai 1991. június 5-től Látra szóló 1 havi 3 havi 6 havi 12 havi______ ATS 5,40 8,20 8,35 8,50 8,50 ATS CAD 4,50 6,75 7,10 7,40 7,60 CAD CHF 5,00 7,00 7,25 7,50 7,50 CHF DEM 5,50 7,80 8,00 8,45 8,30 DEM FRF 5,25 8,00 8,25 8,20 8,20 FRF GBP 9,00 10,50 10,50 10,60 10,40 GBP ITL 4,50 9,50 9,50 9,60 9,60 ITL JPY 2,00 5,40 5,75 5,50 5,25 JPY NLG 2,50 7,60 7,75 7,85 7,85 NLG SEK 2,50 9,25 9,25 9,50 9,50 SEK USD 4,75 5,10 5,35 5,50 5,50 USD 1. Egy- és háromhavi devizabetétet vállalatoktól vagy 50 000 USD, ill. annak megfelelő értékű devizaösszeggel rendelkező magánügyfelektől fogadunk el. 2. A bank a 10 000 USD összeget meghaladó, 6 és 12 havi lekötésű betétek esetében 0,125% kamatprémiumot térít. 3. A bank 50 000 USD összeget meghaladó 3,6,12 havi lekötés esetében 0,25%-os kamatprémiumot térít. 4. Éven túli vagy 100 000 USD összeget meghaladó betétnél eseti kamatmegállapításra van mód. 20% kedvezményben részesülnek. Adatbank Kft. (Budapest XIV., Angol u. 13. Tel.. 183-1726. Fx.: 183-1773) USD 4 5 3/16 5 3/8 5 9/16 5 9/16 5 13/16 5 7/8 DEM 3 1/2 8 3/16 81/4 8 3/8 8 7/16 81/2 81/2 ATS 4 811/16 8 9/16 8 5/8 81/2 8 1/2 8 1/2 CHF 1/2 7 9/16 7 9/16 7 5/8 7 9/16 71/2 7 3/8 GBP 7 11 1/16 11 15/16 1013/16 10 1/2 107/16 103/8 ITL 4 8 7/16 8 7/16 81/2 83/8 8 3/8 8 3/8 FRF 4 6 5/8 61/2 6 3/4 6 5/8 6 5/8 6 9/16 Felhívjuk figyelmüket, hogy a fent leírt kamatok 100 000 USD alatti összegre vonatkoznak. A 100 000 dollárt meghaladó összeg a fenti táblázatnál kedvezőbb kamatozású lehet, ilyen esetben a Budapest Bank Rt. pénzpiaci műveletek osztálya illetékes a kamatszint meghatározásában.__________|