Magyar Hírlap, 1991. június (24. évfolyam, 127-139. szám)

1991-06-06 / 131. szám

8 MAGYAR HÍRLAP Gazdasági életünkben ma köz­ponti helyet foglal el a privatizá­ció, nem kerülheti el ezt a „sorsot” az ország legnagyobb biztosítóin­tézete, az Állami Biztosító Rt. sem. Milyen okok miatt került sor a privatizáció elindítására — kér­deztük Szűcs Istvánnét, az AB pri­vatizációs titkárát. Mint elmondta, a cég közel 8 millió kötvényt ke­zel, ami az egész hazai piac díjbe­vételeinek 53 százalékát jelenti. Ahhoz viszont, hogy az AB meg is tarthassa ezt a pozícióját, új termé­kekre és komoly technikai fejlesz­tésre van szükség. A versenyké­pességhez ugyanis nélkülözhetet­len a számítógépes ügyintézésre való teljes átállás, a biztosító hat­ezer alkalmazottjának az új köve­telményeknek megfelelő oktatása, és nem utolsósorban az európai biztosítási piacba történő integrá­lódás. Ezeknek a feltételeknek vi­szont az ÁB csak úgy felelhet meg, ha egy, a fejlett piacgazdaság viszonyai között működő külföldi biztosítótársaság segíti ebben a szakmai ismereteivel és természe­tesen jelentős tőkebefektetéssel. Az ÁB privatizációjának lénye­ge — tudtuk meg Szűcs Istvánné­­tól —, hogy a cég százszázalékos állami tulajdonú részvénytársaság­ból vegyes tulajdonú rt-vé alakul, vagyis az állam részvényeinek egy részét megvásárolja majd a pályá­zatot megnyerő külföldi biztosító­­társaság. Ezzel egyidőben alaptő­keemelésre és dolgozói részvények kibocsátására is sor kerül. Az Állami Vagyonügynökség ebben az esetben is pályázatot írt ki a privatizációs tanácsadó kivá­lasztására, ezt az angol Morgan Grenfell Co. Ltd nyerte meg. Egy biztosítótársaság értékesítésénél a vételárat a cég üzleti értéke alapján határozzák meg, az ÁB esetében a vagyonértékelést az Arthur Ander­sen cég végzi. A tavalyi eredmény alapján matematikai számítások segítségével 1995-ig prognoszti­zálják az üzleti lehetőségeket, és az előrejelzések jelentősen megha­tározzák a cég,üzleti értékét. A nemzetközi szokásoknak megfele­lően a privatizációhoz szükséges auditálásra is szerződést kötöttek a Coopers and Lybrand Ltd-del. A vételár, valamint az optimális tulajdoni hányad meghatározása után a tanácsadó cég az általa ko­rábban megjelölt 12 lehetséges partner közül kiválasztja a legmeg­felelőbbeket és elküldi számukra az ÁB-ről készített információs memorandumot. Az ezt követő versenytárgyalások után az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa dönt majd. Arra a kérdésre, hogy az Állami Biztosító milyen partnerrel képzeli el a jövőjét, Szűcs Istvánná azt vá­laszolta: egy tőkeerős, vezető euró­pai biztosítótársaságra számítanak. Lényeges, hogy a kiválasztott tu­lajdonos az ÁB profiljának megfe­lelő cég legyen, vagyis tevékeny­ségére az élet- és baleset-, vala­mint a nyugdíjbiztosítás legyen jel­lemző. Az sem utolsó szempont, hogy a leendő partner a pénzügyi háttér biztosítása mellett az ÁB ál­tal már megkezdett számítástechni­kai fejlesztéshez is szakmai segít­séget tudjon nyújtani. A privatizá­ciós titkár elmondta, hogy az új tu­lajdonos többségi részesedését lát­nák célszerűnek, az államnak azonban — mint a másik jelentős tulajdonosnak — bizonyos kérdé­sekben garantálni kell majd a dön­tési kompetenciát. A privatizáció folyamatát a ter­veknek megfelelően november vé­gére kívánják lezárni, hiszen a biz­tosítási szakma minden évben új szerződések megkötésével indítja tevékenységét. Éppen ezért a kö­vetkező esztendő előkészítését ősz­szel már az új partnerével szeretné megkezdeni az Állami Biztosító. Kovács András / / Új partnerre vár az Állami Biztosító A tőkebefektetés célja a piac megtartása Az üzleti életben — különösen, ha jelentős pénzügyi tranzakci­ókról van szó — az érdekeltek teljes titoktartásra törekednek. Az Állami Biztosító azonban a lakosság tömegbiztosítójának számít, ezért nem közömbös a több millió ügyfél szempontjából, hogy me­lyik külföldi cég lesz majd az ÁB társtulajdonosa. A szakértők vé­leménye szerint az angol biztosítási piac jelenleg nem befektetés­orientált. Vélhetően német biztosító sem jön majd számításba, hi­szen a kölni Colonia révén már működik egy százszázalékos német tulajdonban lévő biztosítóintézet Magyarországon, a hazai piacon jelentős helyet elfoglaló Hungária Biztosító Rt-nek pedig szintén német társtulajdonosa van: részvényeinek 49 százalékát a münche­ni Allianz jegyzi. A továbbiakban már csak találgatni lehet: elképzelhető, hogy a végső pályázaton majd skandináv, olasz, francia, svájci biztosító­­társaságok vesznek részt. A döntésnél persze az fog számítani, hogy kinek az ajánlata lesz előnyösebb. Nyíregyházi játékbolt hatmillióért Az árverések még nem igazán sikeresek Az előprivatizációs törvény ha­tálya alá tartozó üzletek közül az Ofotért-boltok árverései április 15-én kezdődtek meg. A vállalat harminc üzlete került be az Állami Vagyonügynökség által készített eladási ütemtervbe. Eddig kilenc üzlet bérleti jogát sikerült értéke­síteni. A legtöbbet a Ferenc körút 3. alatti 60 négyzetméteres szak­üzletért fizettek, a kikiáltási árat (2 millió 550 ezer forint) ebben az esetben 6 millió 30 ezer forintra vitte fel a licit. A harminc bolt kö­zül egyébként csak három találha­tó a fővárosban. A Felső-Magyarországi Ven­déglátó Vállalatnak öt üzlete ke­rült kalapács alá, közülük hármat — mindegyiket a kikiáltási áron — értékesítettek is. Az üzlet tulaj­donjoga — 3,9 millió forintért — egyedül az egri Orient presszó esetében került magánkézbe, a többi egységnél a bérleti jogot hir­dették meg. A Fővárosi Ruházati Szolgálta­tó Vállalat helyiségei közül tizen­ötnek hirdették meg a bérleti jo­gát. A legmagasabb árak — érthe­tő módon — a vállalat beruházási boltjainál fordultak elő. A két Vá­ci utcai üzlet — az egyik 138, a másik 124 négyzetméter — bérleti joga a kikiáltási áron kelt el (56, illetve 38 millió forint). A Petőfi Sándor utcai 80 négyzetméteres műszerbolt (81 négyzetméter) ela­dási ára 6, az Ady Endre utcaié (224 négyzetméter) 17 millió fo­rint volt. A kikiáltási ár egyik esetben sem változott. További öt üzletnek a bérleti jogát értékesítet­ték. A Kispesti Közért Vállalat tíz meghirdetett boltja közül három­nak volt sikeres az árverése. A Duna-Lajta Kereskedelmi Vállalat boltjai közül harmincnak hirdették meg az árverését, ame­lyek közül tíz volt eddig sikeres. Két győri élelmiszeráruháznak a tulajdonjoga kelt el. A Szabolcs-Szatmár Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 18 boltja közül még csak kettőnek sikerült értékesíteni a bérleti jogát. Az egyik nyíregyházi ajándékbolt 6,1 millió forintért kelt el, pedig a kikiáltási ára 1,8 millió volt. A Belvárosi Vendéglátó Válla­lat 19 meghirdetett üzlethelyisége közül öt esetben volt sikeres az ár­verés. Az összes boltnak a bérleti jogát hirdették meg, a legtöbbet egy Szabolcs utcai italboltért fi­zettek, az 1,4 millió forintos kiki­áltási ár itt 3 millió 20 ezer forint­ra emelkedett. A Szabolcs-Szatmár Megyei Vendéglátó Vállalat kínálatában már egy szálloda is szerepelt, a hét meghirdetett egység közül azonban csupán két étterem bérleti joga kelt el. A Jereván büfé iránt cipőbolt 31 millió forintos kikiál­tási árát viszont följebb vitték az érdeklődők. A vállalat további 12 üzletére meghirdetett árverés első­re nem járt sikerrel. A nyolc budapesti Közért Vál­lalat közül csak háromnál volt si­keres elsőre néhány árverés. Az Újpesti Közért Vállalat tíz meg­hirdetett boltja közül egynél a tu­lajdonjogot, egynél pedig a bérleti jogot sikerült értékesíteni. A Váci úti élelmiszer áruház 26 millió forintért cserélt gazdát, az István téri bolt bérleti joga pedig 2,3 millió forintba került. A kiki­áltási ár egyik esetben sem válto­zott. A Kelenföldi Közért Vállalat­nak 43 boltját hirdették meg. A tu­lajdonjog eladására két esetben került sor: a Vincellér utcai étes­ Vendéglátó Kereskedő Szolgáltató Összesen nagy lehetett az érdeklődés, mivel a 2,6 millió forintos kikiáltási ár a licit során 6,3 millióra emelkedett. A nyíregyházi Krúdy Szálloda tu­lajdonjogáért nem kapkodtak a be­fektetők, ezt a 70 millió forintos kikiáltási ár érthetővé is teszi. Szintén kevés sikerrel jártak a Veszprém Megyei Vendéglátó Vállalat árverései. A meghirdetett 11 üzlet közül csupán kettőnek ad­ták el a tulajdonosát, mindkét esetben a kikiáltási áron. A balatonkenesei strandon lévő 162 négyzetméteres Vadkacsa vendéglő ára 6 millió forint volt. A csopaki Víg Molnár csárda tu­lajdonjogát 12 millió forintért hir­dették meg, de ennyiért nem akadt rá vevő. • K. A. I. Az 1990. évi LXXIV. törvény alapján történt eladások (kimutatás lezárva 1991. V. 16.) Az eddig megtartott árverésekre meghirdetett üzletek száma 73 96 15 184 El nem adott üzletek száma 42 40 7 89 Eladott üzletek száma 31 56 8 95 Egy árverést később tartanak meg 1 — — 1 Összes eladott üzletszám 32 56 8 96 Eladott üzletek száma összesen 32 56 8 96 Készpénzes üzletvásárlás 8 19 4 31 Hitel 24 37 4 65 GAZDASÁG Új ipari elképzelések MTI -----------------------------­Jelentősen bővült a megkötés nélkül privatizálható vállalatok kö­re. Ez a leglényegesebb változás az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um által korábban elkészített pri­vatizációs stratégiában, melyet most alakítottak át — mondotta Wortmann György, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője. A minisztériumi privatizációs stratégia már beépült abba a terve­zetbe, amelyet a kormány Gazda­sági Kabinetje mellett működő pri­vatizációs munkabizottság készí­tett, s melyet a Gazdasági Kabinet, majd azt követően a kormány rövi­desen megtárgyal. A stratégia fel­sorolja azokat a vállalatokat, ame­lyek 51 százalékban állami tulaj­donban maradnak a privatizáció után, illetve azokat, amelyek 51 százalékban nemzeti, tehát állami és magyar magántulajdonban kell, hogy maradjanak. Az 505 minisz­tériumi alapítású vállalat közül az energetikában 51 százalékban álla­mi tulajdonban marad a Nemzeti Olajipar Rt., az OKGT utóda, vala­mint a Magyar Villamos Rt. A fel­dolgozóiparban ez csak a Magyar Alumíniumipari Rt.-re vonatkozik. Nemzeti tulajdonban marad a Du­nai Vasmű, az Ikarus, a Rába, a Csepel, a Hollóházi, a Zsolnay és a Herendi Porcelángyár, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Finommecha­nikai Vállalat, illetőleg a Mechani­kai Labor. A többi megkötés nél­kül privatizálható. Korábban a stratégia meghatá­rozta, hogy melyek azok a cégek, amelyeket egy éven belül lehetsé­ges privatizálni, illetőleg melyek azok, amelyek 2-3 év múlva, vagy annál később értékesíthetők. A privatizáció technikai ütemezését az új elképzelés elvetette, mond­ván: maga az élet határozza meg, hogy mely területen milyen tőke­­befektetők jelentkeznek, és milyen ütemben vásárolják meg a magyar iparvállalatokat. Nem változott az új stratégiában, hogy elsőként a hatékony vállalatok kínálatával in­dul a széles körű privatizáció, és csak annak végső szakaszában kí­nálják fel az állami eszközökkel stabilizált, a jelenlegihez képest megnövelt értékű vállalatokat — mondotta a főosztályvezető. Vagyonvisszaadás vagy tőkebónok? MTI------------------------------­Politikailag is igen kényes gazda­sági döntést hozott a lengyel minisz­tertanács keddi ülése, amikor elfo­gadták a reprivatizációról szóló tör­vénytervezetet. A Lech Walesa államfővel folyta­tott megbeszélések nyomán ugyanis a kormány kénytelen volt legalább részben feladni eredeti koncepció­ját, s engedni az államfő egyes kö­veteléseinek. A kormány, amely in­kább a privatizáció, mint a reprivati­záció híve, a volt tulajdonosok kár­pótlását gyakorlatilag kizárólag tő­­kebónokkal kívánta megoldani, míg az államfő az eredeti vagyon vissza­adásának a híve. A most elfogadott törvényjavaslat kompromisszum­ként e két szempontot próbálja egyesíteni, de rendszere szinte átte­kinthetetlen. Ami biztos: a kormány kitartott amellett, hogy a reprivatizáció költ­ségei nem haladhatják meg a társa­dalom lehetőségeit, és hogy azokra a vagyontárgyakra vonatkozik, ame­lyek 1944-1960 között az akkori törvények megsértésével kerültek állami tulajdonba. A kárpótlás fő eszköze a tőkében marad, de ahol csak lehetséges, természetben adják vissza az eredeti vagyont, így példá­ul a jelenleg állami tulajdonban le­vő erdőségekből, a távozó szovjet hadsereg által hátrahagyott objektu­mokból, de vonatkozik ez egyes pa­lota-park együttesekre, kastélyokra és a patikákra is. Canon Szervizmérnökeink közvetlen és folyamatos kiképzését a Canon cég biztosítja. Tapasz­talatainkat megosztjuk Önnel, amennyiben gépvásárlási szándéka van, vagy úgy döntött, hogy a birtokában lévő Canon berendezésre átalánydíjas szerviz szerződést fog fel . Megbízható beszerzési forrás, szaktanácsadás és országos garantált szerviz Ezt ajánlja Önnek a HOK&ND S­zervize­ Postai cím: 1126 Budapest Hollósy Simon utca 9. Tel: 1557-769 Fax: 1757-859 Üzenetrögzítő: 1564-698 1991. június 6., csütörtök Ma tárgyalja a költségvetési bizottság Huszonkét milliárd forint az első negyedéves hiány Az Országgyűlés költségvetési bizottsága ma tárgyalja az 1991. évi költségvetés első három hónapjáról szóló beszámolót. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — a negyedév kiemelt jellemzőit ismertetjük. Az állami költségvetés első ne­gyedévi hiánya 22,2 milliárd fo­rint. A pénzforgalmi adatok alap­ján megállapítható, hogy mind a bevételek, mind a kiadások az időarányosnál alacsonyabb szin­ten teljesültek. A vállalkozási nyereségadó be­vétele az első negyedév végéig 14,9 milliárd forintot ért el, ez 500 millió forinttal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszaká­ban volt. A bevétel nagyságát az adózás rendjéből adódóan alapve­tően az előző év folyamatai hatá­rozták meg. Tavaly a vállalkozók kötelezettségeiknél nagyobb elő­leget fizettek. Az év utolsó három munkanapján például 18,7 milli­árd forintot fizettek be. Az éves elszámolás után, feb­ruárban és márciusban a túlfize­tést visszaigényelték, vagy pedig az elmaradást befizették. A még mindig nem végleges adatok sze­rint a tavalyi év után 11 milliárd forintot igényeltek vissza. Mivel ezt az összeget az idei évi előle­gekből kell visszafizetni, ezért az 1991-es bevételeket ez csökkenti. A tavalyi évi túlfizetés nagy va­lószínűséggel az adókedvezmé­nyek miatt következett be — ál­lítja a jelentés —, mivel sok az olyan adókedvezmény, amelyek nagysága nemcsak az adó össze­gétől, hanem más mutatóktól is függ, s ezek csak az éves beszá­moló elkészülte után állnak ren­delkezésre. Ez évben a tényleges import és belföldi árkülönbözet-befizeté­sek, vagyis a KÜTEFA elmarad, ugyanis megszűnt a transzferábi­lis rubelben folytatott külkereske­delem. Idén csak néhány, az áthú­zódásból származó befizetés van. Megállapodás van arra, hogy a tavalyi évi import kontingens ter­hére 1991. március 31-ig még le­bonyolíthatók voltak ügyletek. A rubelelszámolású importból így 11,2 milliárd forint költségvetési bevétel keletkezett, míg a belföl­di KÜTEFA-befizetések 4,6 mil­liárd forintot tettek ki. A vám- és importbefizetések első negyedévi 14,5 milliárd fo­rinttal az előző esztendő azonos időszakához képest 1,6 milliárdos növekedést mutatnak. Ugyanakkor az időarányos szinthez viszonyítva 6,1 százalé­kos lemaradás mutatkozik. E le­maradást alapvetően a feltétele­zettnél kisebb konvertibilis im­portforgalom okozza. A vám- és statisztikai illetékbefizetéseknél 457 gazdálkodó elmaradása miatt 11,9 milliárd forint fizetési hátra­lék mutatkozik. Az állami vagyon utáni része­sedés az első negyedév végéig befizetett 6,2 milliárd forint több mint egyharmada az éves elői­rányzatnak. A privatizáció a fel­tételezettnél lényegesen lassúbb előrehaladása miatt az állami va­gyon csökkenése a vártnál jóval kisebb volt, s így a vagyon utáni részesedés tavalyi összege is na­gyobb lett. A gazdálkodó szerve­zetek egyéb befizetései az első negyedévben 1,259 milliárd fo­rintot értek el. Ez az időarányos szinttől 10,4 százalékkal maradt el. Az 1991. év általános forgal­miadó előirányzata 158,5 milliárd forint, az első negyedévi tényle­ges befizetés 34,8 milliárd forint. Az előirányzathoz képest ez mi­nimális, 0,3 százalékos elmara­dást mutat. Az ez évi fogyasztási adó előirányzat 153 milliárd fo­rint, az első negyedévi tényleges befizetés 31,4 milliárd. Ez ugyan­csak elmaradt kissé, 0,7 százalék­kal az előző év azonos időszaká­tól. Az első negyedévben személyi jövedelemadóban 44,8 milliárd forint bevétel érkezett, ebből az állami költségvetés bevétele 28,7 milliárd forint. Mindezt trendjé­ben megfelel az elmúlt években ténylegesen befolyt adóbevétel­nek. Az illetékbevételek időará­nyosan folynak be a lakosságtól. A pénzintézetek nyereségadó befizetése szintén közel áll az időarányoshoz. A termelési árkie­gészítés és dotáció igénybevétele is lényegében az időarányosnak megfelelően alakult. A fogyasztói árkiegészítés idei költségvetési előirányzata 31,3 milliárd forint. Az első negyedévi tényleges igénybevétel 13,6 milliárd forint, ami az éves előirányzat 43,3 szá­zaléka. A fogyasztói árkiegészítés idő­arányosnál magasabb felhaszná­lása két okra vezethető vissza: a háztartási energia éves 10 milli­árd forint összegű támogatási elő­irányzatából közel 9 milliárd fo­rintot most folyósított a költség­­vetés. De a tavalyi évi ellátási problémák miatt növekedett az ez évre áttolódott ártámogatási igény. Kormányzati beruházások tá­mogatására az év első negyedé­vében 5,8 milliárd forintot fordí­tott a kormáyzat. Ez a felhaszná­lás az éves előirányzat 19 száza­léka. A központi költségvetési szervek kiadásainak támogatása időarányosan az intézményi be­vétel és a pénzmaradvány fel­­használás az éves szinten eredeti­leg tervezett összeg egharmada lett. A nemzetközi kiadások az első negyedévben elérték a 2,6 milli­árd forintot, a bevételek 2,3 milli­árd forint körül alakultak. Az ál­lami költségvetés adósságszolgá­­­­lati bevétele 8,1 milliárd forint volt az első negyedévben.­ ­— — »»wupw www M ji jp • K.M. <s> <s> j *' i a Magyar Gazdasági Kamara együttműködésével évente, először 1991 I második felében megjelenő kiadvány a vállalatok, intézmények, gazdasági egységek alapinformációi mellett elsősorban a cégek vezetőit, kulcsembereit mutatja be. * A Cégkódexben szereplő cégek adatai díjmentesen kerülnek be a Magyar Gazdasági Kamara számítógépes (on­line) nemzetközi partnerközvetítő rendszerébe. | | © | k Várjuk jelentkezését! ,| Az Állami Biztosító Rt.-nél biztosított cégek ifj A Budapest Bank Rt. betéti kamattáblázata Érvényes: 1991.5.27-től. A Postabank és Takarékpénztár Rt. devizakamatai 1991. június 5-től Látra szóló 1 havi 3 havi 6 havi 12 havi______ ATS 5,40 8,20 8,35 8,50 8,50 ATS CAD 4,50 6,75 7,10 7,40 7,60 CAD CHF 5,00 7,00 7,25 7,50 7,50 CHF DEM 5,50 7,80 8,00 8,45 8,30 DEM FRF 5,25 8,00 8,25 8,20 8,20 FRF GBP 9,00 10,50 10,50 10,60 10,40 GBP ITL 4,50 9,50 9,50 9,60 9,60 ITL JPY 2,00 5,40 5,75 5,50 5,25 JPY NLG 2,50 7,60 7,75 7,85 7,85 NLG SEK 2,50 9,25 9,25 9,50 9,50 SEK USD 4,75 5,10 5,35 5,50 5,50 USD 1. Egy- és háromhavi devizabetétet vállalatoktól vagy 50 000 USD, ill. annak megfelelő értékű devizaösszeggel rendelkező magánügyfelektől fogadunk el. 2. A bank a 10 000 USD összeget meghaladó, 6 és 12 havi lekötésű betétek esetében 0,125% kamatprémiumot térít. 3. A bank 50 000 USD összeget meghaladó 3,6,12 havi lekötés esetében 0,2­5%-os kamatprémiumot térít. 4. Éven túli vagy 100 000 USD összeget meghaladó betétnél eseti kamatmegállapításra van mód. 20% kedvezményben részesülnek. Adatbank Kft. (Budapest XIV., Angol u. 13. Tel.. 183-1726. Fx.: 183-1773) USD 4 5 3/16 5 3/8 5 9/16 5 9/16 5 13/16 5 7/8 DEM 3 1/2 8 3/16 81/4 8 3/8 8 7/16 81/2 81/2 ATS 4 811/16 8 9/16 8 5/8 81/2 8 1/2 8 1/2 CHF 1/2 7 9/16 7 9/16 7 5/8 7 9/16 71/2 7 3/8 GBP 7 11 1/16 11 15/16 1013/16 10 1/2 107/16 103/8 ITL 4 8 7/16 8 7/16 81/2 83/8 8 3/8 8 3/8 FRF 4 6 5/8 61/2 6 3/4 6 5/8 6 5/8 6 9/16 Felhívjuk figyelmüket, hogy a fent leírt kamatok 100 000 USD alatti összegre vonatkoznak. A 100 000 dollárt meghaladó összeg a fenti táblázatnál kedvezőbb kamatozású lehet, ilyen esetben a Budapest Bank Rt. pénzpiaci műveletek osztálya illetékes a kamatszint meghatározásában.­­__________|

Next