Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 244-256. szám)
1992-10-16 / 244. szám
2 . M MAGYAR HÍRLAP________________ Tanácskoznak az Orosz Föderáció tagköztársaságai Egység fejében szélesebb jogkör Moszkvai tudósítónktól__________ Borisz Jelcin szerint az Orosz Föderáció tagköztársaságainak nagyobb jogköröket kell biztosítani, mint amilyeneket a márciusban szentesített föderatív szerződés előír. Az orosz elnök ezt tegnap az országához tartozó köztársaságok vezetőinek moszkvai találkozóján fejtette ki. A tanácskozáson tizennyolc tagállam képviselői vettek részt, csak Csecsen és Ingusföld delegációja maradt távol. Jelcin elismerte, hogy a köztársaságok közötti új, partneri viszony kialakítása vontatottan zajlik, de leszögezte: az országnak egységesnek kell maradnia, még akkor is, ha erről elvétve más, külön véleményeket is lehet hallani. Az államfő szerint ugyan akadnak Moszkvában olyanok, akik mint valamilyen központból akarják irányítani a köztársaságokat, de ez megengedhetetlen. Az értékelések szerint az értekezlet fő kérdése az volt, sikerül-e a Szovjetunió megszűnése után megkezdődött szétesési folyamatot megállítani Oroszország határán, vagy a politikai korrózió itt is elvégzi a magáét. Úgy tűnik, Moszkva kész mindent megtenni e tendencia megfékezése érdekében, hajlandó nagyobb önállóságot biztosítani a föderáció tagköztársaságainak, és Vjacseszlav Kosztyikov elnöki szóvivő a tegnapi értekezletet úgy értékelte, hogy az fontos lépés volt az országon belüli konszolidáció felé. A konferencián úgy döntöttek, hogy Jelcin elnökletével megalakítják a köztársaságok vezetőinek tanácsát, amely minden fontos határozat előkészítésében részt vesz, a végső döntés joga azonban változatlanul az államfőé marad. E testület munkaszerve — mint az ITAR-TASZSZ jelentette — az orosz biztonsági tanács lesz, és titkárává a biztonsági tanács titkárát, Jurij Szkokovot nevezték ki. A résztvevők felhívással fordultak az orosz legfelsőbb tanácshoz, és kérték, halaszák el március—áprilisra a népképviselők kongresszusának rendkívüli ülésszakát. A parlament a biskeki csúcstalálkozó előestéjén, akkor, amikor Jelcin már nem volt Moszkvában, december elsejére hívta össze a kongresszust, holott a kormány véleménye szerint tavaszig ez serűsképpen sem célszerű. A köztársasági vezetők kérésüket most azzal indokolták, hogy a „nagy parlament” ülésszakán el kell fogadni az új orosz alkotmányt, márpedig ennek előkészítéséhez még időre van szükség. A konferencia résztvevői politikai nyilatkozatban foglaltak állást Oroszország területi épségének megőrzése mellett, szorgalmazták az összefogást a reformok megvalósítása érdekében, és teljes, feltétel nélküli támogatásukról biztosították a köztársaságok, valamint az egész föderáció törvényesen megválasztott hatalmi szerveit s azok vezetőit. • P. Cs. Gorbacsov tavaly decemberben látta először a Katyn-dossziét Walesának már meg kellett volna kapnia Moszkvai tudósítónktól__________ Mihail Gorbacsov kategorikusan cáfolja, hogy ismerte volna a katyni vérengzésről szóló dokumentumokat tartalmazó aktákat. A dokumentumokat szerdán mutatta be újságíróknak az orosz elnök szóvivője, aki arról is tájékoztatott, hogy a volt szovjet elnök 1989 óta pontosan tudja, mit rejtenek a dossziék. Gorbacsov tegnapi sajtótájékoztatóján viszont az állította, hogy az ominózus dokumentumokat 1991. december 23-án látta először, akkor, amikor átadta Borisz Jelcinnek az archívumi iratokat, és megállapodásuk szerint a dokumentumok sorsáról csak az orosz államfőnek van joga rendelkezni. Az exelnök nem titkolta gyanúját, hogy az okmányok nyilvánosságra hozatalát nem véletlenül időzítették éppen az alkotmánybíróságon folyó „SZKP- per” idejére, és feltette a kérdést: nem irányítja-e valaki a legfőbb bírói fórum tevékenységét. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy „a szenzáció nem következett be korábban”, és az okmányokat nem adták át Lengyelországnak Lech Walesa nyári, moszkvai látogatásán. A volt elnök-főtitkár kijelentette: nem pályázik különleges bánásmódra, többletjogokra, ám ragaszkodik döntéséhez, hogy a „pártperben” nem hajlandó részt venni. Elismeri ugyan, hogy kemény szavakat használt, amikor az olasz tévének adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „nem vesz részt ebben a mocskos perben”, de minősítése semmiképpen sem az alkotmánybíróságra vonatkozott — mondotta. Az orosz biztonsági minisztérium sajtószolgálatától az Interfaksz úgy értesült, nem tartják megfigyelés alatt Gorbacsovot és környezetét, és telefonjait sem hallgatják le. Az alkotmánybíróság döntésének, miszerint a volt államfő ideiglenesen nem utazhat külföldre, mindenekelőtt a belügy- és a külügyminisztériumnak kell érvényt szereznie, hiszen ők adnak útlevelet és kiutazási engedélyt. • Poór Csaba A Greenpeace környezetvédő mozgalom egyik tagja a hágai atomerőmű kerítéséhez láncolta magát tiltakozásul az ellen, hogy 1,7 tonna plutóniumot akarnak hajón Japánba szállítani FOTÓ: REUTER Az UNITA visszaköltözött erős várába Lisszaboni tudósítónktól A polgárháború kiújulásának veszélye fenyeget Angolában, mivel az UNITA továbbra sem hajlandó elfogadni a szeptember 29—30-án tartott elnök- és törvényhozási választások eredményeit, melyek az MPLA, az eddig is kormányon lévő párt és elnöke, Eduardo dos Santos győzelmét mutatják. Amint ezt a portugál rádiónak adott interjújában Salupeto Pena, az UNITA elnökhelyettese kifejtette: nem készülnek ugyan a háborúra, de ha a kormány hivatalosan is közzéteszi a választási eredményeket, „minden megtörténhet”. Az Egyesült Államok, Oroszország, Dél-Afrika és Portugália képviselőinek felügyeletével lezajlott választásokon előfordultak ugyan kisebb szabálytalanságok, állítják a külföldi megfigyelők, de választási csalásról nem lehet beszélni. Az UNITA — mely 16 évig, a portugál közvetítéssel történt 1991 - es békekötésig harcolt az MPLA ellen — olyannyira biztos volt győzelmében, hogy nem tartja elfogadhatónak az eredményeket, és követeli a választások érvénytelenítését. Tiltakozása jeléül visszahívta 11 tábornokát, akik az egyesített angolai haderő tagjai voltak. Jonas Savimbi, az UNITA elnöke elhagyta az angolai fővárost, és visszatért Huambo tartományba, mely a polgárháború idején „erős vára” volt. Az UNITA-vezetők családtagjaikat is ide telepítették Luandából. • Muharay Katalin Az egyiptomi földrengés áldozatai (MTI) Ötszázhúsz halálos áldozatot számoltak csütörtök délelőttig a hétfői földrengés után — ezt tartalmazza az egyiptomi belügyminisztérium újabb jelentése. A Richter-skálán öt és feles erősségűnek mért földmozgás — amelyet azóta több ártalmatlan rengés követett — elsősorban Kairóban pusztított. Fegyverkezik a maffia (MTI) Szovjet gyártmányú rakétavetőre bukkant az olasz rendőrség a szicíliai Catania városának egyik elhagyatott házában. A rendőrök arra gyanakszanak, hogy a hétfőn lefoglalt fegyvert — amelyet valószínűleg Jugoszláviából vagy a Közel-Keletről csempésztek be — a különböző maffiacsoportok egymás közötti háborújában használták. (Mint a Reuter megjegyzi, az olasz szárazföldön folyó belharcokban már kétszer is bevetettek ilyen eszközöket.) Salvo Ando olasz Világhíradó védelmi miniszter a hét elején maga is elismerte, hogy a maffia a jelek szerint hordozható rakétákat és más harci eszközöket szerez be Afganisztánból, Libanonból és Jugoszláviából. Kekkonen pénzt kapott a KGB-től? (MTI) Urho Kekkonen korábbi finn államfő — aki 1956 és 1981 közötti, negyedszázados elnöki tevékenysége alatt különösen szoros kapcsolatokat épített ki országa és a Szovjetunió között — pénzügyi támogatást kapott a szovjet államvédelmi szervezettől, a KGB-től. Legalábbis ezt tanúsítják azok a dokumentumok, amelyeket szerdán egyszerre hoztak nyilvánosságra Helsinkiben és Moszkvában. Ausztria nem ad kéksisakosokat (MH) A semleges Ausztria ezúttal nem tesz eleget az Egyesült Nemzetek kérésének, és nem ad kéksisakosokat az ENSZ Szomáliában tervezett emberbaráti segítségének fegyveres biztosításához. A két kormánypárt, a szociáldemokraták (SPÖ) és a kereszténydemokrata irányzatú Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetői nem tudnak megegyezni az ENSZ-főtitkár kérése felett. Elsősorban azért, mert Franz Vranitzky szociáldemokrata pártelnök és szövetségi kancellár azt a nézetet képviseli, hogy „a bizonytalan katonai helyzet miatt nem szabad a kelet-afrikai államban az osztrák katonák testi épségét könnyelműen veszélyeztetni”. Andrásfalvy a kisebbségekről (MTI) A nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak elismerése kontinensünk békéjének alapja —jelentette ki Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter csütörtökön Párizsban az európai kulturális miniszterek tanácskozásán. Hangsúlyozta, ahol a nemzetiségek megkapják a kulturális és egyéb jogokat, az etnikai konfliktusok nem jelentkeznek. KÜLFÖLD Az ellenzéknek nem kell egységkormány Bukaresti tudósítónktól__________ Bukarestben ma ül össze az új parlament, amelynek egyik első dolga lesz jóváhagyni az új kormány összetételét. Aligha hajlandó bárki is koalícióra lépni a Ion Iliescut támogató Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal — ez derül ki a Romania Libera című ellenzéki napilap, valamint a Tineretul Liber című ifjúsági lap csütörtöki számában közzétett két közvélemény-kutatás eredményéből. A megkérdezettek szerint a győztes előbb váltsa valóra ígéreteit. A Demokratikus Konvenciót alkotó pártok semmiképpen sem lépnek be a kormányba — ezt erősítette meg az ellenzéki koalíció vezető pártjának, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak az alelnöke, Ion Diaconescu, aki így fogalmazott: a kormányalakítás a győztes dolga. Véleménye szerint középbal, de még inkább teljesen balos kormány alapozódik. Corneliu Coposu pártelnök pedig kifejtette, nem hajlandó olyan politikai erőt támogatni, amelynek programja szögesen ellentétes pártja célkitűzéseivel. A konvenció másik fontos tagszervezete, a Polgári Szövetség Pártja kétszínűnek nevezte Iliescu elnöknek azt az állítását, miszerint nemzeti egységkormányt akar. A szemben álló, egymást kizáró nézetek, álláspontok következtében ez lehetetlen, s ezt jól tudja maga Iliescu is — érvelt a párt nevében Alexandru Popovici vezetőségi tag. Az RMDSZ elnöke, Domokos Géza szintén kizártnak tartja az általa vezetett szervezet együttműködését a győztes párttal. Hasonlóképpen nem hajlandó együttműködni az RMDSZ feloszlatását követelő szélsőséges pártokkal sem. Elképzelhetőnek tartja azonban, hogy kisebbségi kormány alakul, amelyet az RMDSZ kívülről támogatna a parlamentben. Tudomása van arról, hogy az Iliescut támogató párt miniszteri tárcákat kínált fel az ellenzéknek, sőt hajlandó lenne a miniszterelnököt is soraiból kinevezni, ám biztosra veszi, hogy a Demokratikus Konvenció nem fogadja el az ajánlatot. A reformok folytatásában látja az új kormány feladatát Theodor Stolojan, a jelenlegi miniszterelnök, aki kormánya megalakulásának első évfordulója alkalmából tartott tegnap sajtóértekezletet Bukarestben. Leszögezte: a jelenlegi gazdasági folyamatok irányát megváltoztatni politikai bűn lenne. Pozitív tényként értékelte, hogy bebizonyosodott: a társadalmi erők, a politikai pártok, a szakszervezetek minimális politikai akarattal leküzdhetik az átmenet nehézségeit. Azok a külső és belső erők pedig, amelyek uszító politikát folytatva kormányozhatatlanná akarják tenni Romániát, vak hatalmi harcot folytatnak. Éppen ezért — mutatott rá — „az elkövetkező időszakban a legfőbb nehézséget mi magunk jelentjük önmagunk számára”, legalábbis addig, ameddig az egyéni és a csoportérdekeket nem helyezik az ország általános érdekei fölé. • Bogdán Tibor Bosnyák harcosok magyar kiképzésen? Újvidéki tudósítónktól „A magyar hadsereg kaszárnyáiban különleges kiképzésben részesítik a bosnyák—horvát harcosokat” — olvasható a Vecernje Novosti című belgrádi lap csütörtöki cikkében. A boszniai tudósító azt állítja, hogy „4 nappal ezelőtt érkezett meg Zágrábon és Spliten át Tuzlára a HOS (Horvát Védelmi Szövetség) 107. dandárjának egy zászlóalja, amely Magyarországon, Pécsett részesült kiképzésben.” A cikk szerint a 600 fős alakulatot Ivan Nijacevic parancsnoksága alatt azonnal bevetették a Tuzlát ostromló szerb csapatok ellen, ám „a magyarok tanítványai”, akiktől parancsnokaik azt várták, hogy megmutatják tudásukat és harciasságukat, olyan csúfos vereséget szenvedtek a Gradacacnál kedden lezajlott ütközetben, hogy azt sem tudják, hányan vesztették közülük életüket és hányan futamodtak meg — írja a belgrádi lap. •J.G.B. MTI --------—----Véglegesnek tűnik, hogy a brit csapatok a jövő héten indulnak el Boszniába — közölte csütörtökön Malcolm Rifkind brit védelmi miniszter. A brit egységet az augusztusi londoni Jugoszlávia-konferencia nyomán elhatározott ENSZ- erősítés keretében küldik Boszniába. Feladata a segélyszállítmányok kísérése és biztosítása lesz, Split kikötőjétől a boszniai célállomásokig. Felhatalmazása van fegyverhasználatra, ha támadás éri, de kivonják, ha veszteségei meghaladnák a minimálisan reális szintet. A legújabb változat szerint az eredetileg meghirdetett 1800 helyett 2200 brit katona megy Boszniába. Washington megőrzi katonai erejét MTI ----------------------------------Az Egyesült Államoknak — hidegháborús győzelme ellenére — meg kell őriznie katonai erejét — jelentette ki szerdán Dick Cheney amerikai védelmi miniszter. A politikus — aki egy magánszervezet tanácskozásán szólalt fel — az AP jelentése szerint emlékeztette hallgatóságát: az Egyesült Államok a háborúk után mindig elkövette azt a hibát, hogy túlontúl csökkentette fegyveres erőit. — Mi magunk ösztönöztük potenciális ellenfeleinket, hogy olyan kockázatokat vállaljanak, amelyeket másképp nem mertek volna — mondotta. Cheney úgy vélte: a nyugat-európai országok annyira el vannak foglalva Maastrichttal, az egységesülési folyamat sínre tételével, hogy az akár a NATO-t is gyengítheti. Végezetül kijelentette: az egykori Szovjetunióban zajló „forradalom” komoly veszélyekkel fenyeget, nem tudni, hogy az ottani folyamatok merrefelé haladnak majd tovább. Panic Pristinában csillapítja a kedélyeket Újvidéki tudósítónktól A koszovói helyzet rendezése az egyik feltétele a nemzetközi szankciók feloldásának — mondta a déli tartományba látogató Milan Panic szövetségi kormányfő a helyi szerb vezetőkkel folytatott tegnapi megbeszélésén. Igyekezett megnyugtatni őket, hogy senkinek sem engedi meg Szerbia szétzúzását, s az albán szeparatizmus kérdése különben sem időszerű már. A kérdésre, hogy milyen ajánlatot tesz az albánoknak, ezt felelte: legfőbb feladatának „az albán származású jugoszlávoknak” a koszovói politikai életbe való bekapcsolását tartja. Ami pedig az albán iskolák megnyitását illeti, kormánya 14 pontos javaslatot dolgozott ki, s ezek egyike egy albán magánegyetem megalakítására vonatkozik, mert úgymond sok a gazdag albán polgár, aki ezt finanszírozni tudná. Az ígéretekkel sohasem fukarkodó belgrádi vendég a katasztrofális helyzetben lévő koszovói gazdaság képviselőit azzal próbálta vigasztalni, hogy a humanitárius célokra szánt importolaj már az országhatárokon van, és csak azért nem érkezett meg, mert Belgrádban valaki kijelentette, hogy nincs rá szükség. Panic előzőleg a koszovói helyőrség parancsnokával tárgyalt, majd sor került a nagy érdeklődéssel várt találkozóra Ibrahim Rugovával, a koszovói albánok első emberével. A megbeszélést zárt ajtók mögött folytatták tegnap délután és egyelőre semmi sem szivárgott ki. A Pristkiából érkező jelentések szerint a városban nyugalom van, és elmaradt a szerb radikálisok által bejelentett tüntetés Panic ellen. Seselj koszovói hívei közleményükben azt állították, hogy a kormányfő háborút akar kirobbantani Koszovóban. „Panic a szerbség ellen dolgozik az USA és a nyugati államok javára, ahonnan a koszovói tüntetéseket is megrendelték” — áll a radikálisok közleményében. Mégis lesznek választások Szerbiában — állítja Aleksandar Rakocevic szerb képviselőházi elnök legfrissebb nyilatkozatában. A szocialista párti politikus kijelentette, hogy a népszavazás kudarca után megkeresik az alkotmányos megoldást az előrehozott választások kiírására. Három lehetőséget említett: vagy új népszavazást írnak ki három hónap múlva, vagy feloszlatják a képviselőházat — a köztársasági elnök rendeletével, illetve a képviselőcsoportok konszenzusa alapján. Rakocevic tagadta, hogy a referendum a szocialisták mesterkedése miatt mondott csődöt, szerinte a tájékoztatási eszközök mulasztották el a népszerűsítést. Ez volt különben a szocialisták első nyilatkozata az új választásokról, de maga Milosevic elnök még nem szólalt meg. Az ellenzéki DEPOS tegnap ismét levélben fordult Milosevichez, lemondását követelve. Emlékeztettek arra, hogy június végén az akkori belgrádi nagygyűlés után már távozásra szólították fel, de ő válaszra sem méltatta őket. „Azóta tovább súlyosbodott Szerbia helyzete, amiért kétségkívül ön a legfelelősebb” — üzeni az ellenzéki szövetség a köztársasági elnöknek, azt ajánlva neki, hogy hazafias gesztusból tegye meg ezt a lépést. • J. Garai Béla Menedékjogvita a Bundestagban Berlini tudósítónktól A német kormánykoalíció a Bundestag csütörtöki ülésén határozati javaslatot nyújtott be a politikai menedékjogra vonatkozó alkotmánycikkely megváltoztatására. Megfigyelők szerint ennek a politikai lépésnek pusztán taktikai jelentősége van, mert az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre, vagyis az ellenzéki szociáldemokraták beleegyezésére is szükség van. Ők pedig már régen bejelentették, hogy novemberi rendkívüli pártkongresszusukon alakítják ki végleges álláspontjukat. Klose, az SPD parlamenti frakciójának vezetője a csütörtöki parlamenti vitában szemére vetette a kormánypártoknak, hogy az ilyen lépésekkel csak a koalíció belső problémáiról akarják elterelni a figyelmet, és vegyék tudomásul: az SPD demokratikus párt, amely egy ilyen nagy horderejű kérdésben nem dönt a tagság megkérdezése nélkül. A benyújtott határozati javaslat lényege, hogy a politikai menedékjogért folyamodók kérvényeit ezentúl nem az egyéni meghallgatási jog, hanem a genfi menekültkonvenció alapján bírálják. ?1. Az olyan országok polgárait, ahol a hivatalos nemzetközi értékelés szerint nincs politikai üldözés, a német hatóságok azonnal hazaküldhetnék, párnapos rövidített eljárás után. Schäuble, a CDU—CSU parlamenti frakcióvezetője beszédében kiemelte, hogy tekintettel a szélsőjobboldali veszélyre, állami és alkotmányos válság fenyeget, amennyiben nem sikerül a lehető legrövidebb időn belül pontot tenni a vita végére. Seiters belügyminiszter újra hangsúlyozta, hogy az alaptörvény (alkotmány) megváltoztatása nélkül nem lehet megnyugtatóan intézni a tényleges menedékjog-kérelmeket sem. A csütörtöki politikai aktussal a „labda átkerült az SPD térfelére”, vagyis a szociáldemokratáknak kell mielőbb lépniük, ha nem akarják, hogy ők legyenek a bűnbakok a kérdés megoldatlansága miatt. • Forinyák Éva Állami magántulajdon — privatizálás kínai módra Pekingi tudósítónktól A KKP 14. kongresszusán szó sem esett és nem is eshet szó az állami tulajdonban lévő vállalatok privatizációjáról. Legalábbis ezt a kifejezést nem lehetett hallani. Az viszont tény, hogy a tegnapi sajtótájékoztatón Li Lancsin, külgazdasági miniszter nem cáfolta egy hollandiai újságíró értesüléseit, miszerint 2000-re az összes kínai vállalatnak csupán 27 százaléka marad állami tulajdonban. Hozzátette viszont, hogy mellettük lesznek például a ma is létező szövetkezeti cégek, az állami és magántulajdon összekapcsolódását jelentő vegyesvállalatok, valamint állami részesedéssel működő — akár külföldi tőkéjű — gazdasági egységek is. A kínai állam tehát egyáltalán nem szándékozik kivonulni a gazdaságból, csak éppen meg akar szabadulni a veszteséges cégektől és továbbra is ellenőrizni kívánja a többi szektor működését. A külgazdasági tárca vezetője szerint nem kerülhető el a szocialista jelző a jövő években sem a kínai társadalmi rend mellől. Úgy vélte, hogy az állami tulajdon nem jelent egyet a köztulajdonnal. Li Lancsin szerint köztulajdonnak számít az is, amiből mindenki hasznot húz, így a magánvállalkozások is, akár. Erre a kissé furcsa filozófiára rímel a már korábban Csiang Cömin pártfőtitkár által is — a kongresszusi beszámolóban — hangoztatott „közös meggazdagodás” jelszava. A kínai pártvezetők egyrészt maguk, másrészt valóban a szélesebb tömegek megnyugtatására amellett kardoskodnak, hogy az úgynevezett „szocialista piacgazdaságnak” teret adva nem szabad megengedni a vagyoni rétegződés kialakulását a kínai társadalomban. Hszie Fej, a leggazdagabb kínai tartomány, Kuangtung pártvezetője viszont a még szerdán tartott sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy a gazdaságilag virágzó déli és keletkínai tengerparti területek, illetve a belső, elmaradottabb tartományok közötti különbség a jövőben is csak nőni fog. A kantoni székhelyű tartományban az idén már így is több mint 20 százalékra taksálják a gazdasági növekedés várható mértékét. A különleges kedvezményeket is élvező gazdasági övezetekben valószínűleg nem jelent majd gondot a KKP teoretikusai által elképzelt politikai reformok megvalósítása sem. Ami fiatalítást, a gazdasághoz értő szakemberek beállítását, illetve a gazdasági életbe való politikai beleszólás mértékének csökkentését jelenti. Erről beszélt a tegnapi sajtótájékoztatón valamennyi, a kínai politikai vezetést képviselő személy. Azt is hozzátették, hogy a politikai reformok lényege a demokratikus és törvényes alapokon álló rend tökéletesítése. • K. Cs. 1992. október 16., péntek Göncz Klestil találkozó Bécsben •MTI ----------------------------- Thomas Klestil szövetségi elnök és Göncz Árpád megbeszélésük után az osztrák államfő úgy fogalmazott, hogy az általános kétoldalú és nemzetközi kérdések megítélésében teljes volt az egyetértés közöttük. A kisebbségekkel kapcsolatban mindketten szükségesnek látják az olyan nemzetközi egyezményt, amely magában foglalja valamennyi nemzetiség jogának szavatolását. Az elnök sok kérdést kapott a magyarországi nacionalista tendenciákról, a jobboldali veszélyről. A térségre vonatkoztatva elmondta, hogy a baloldali diktatúrák után nem tartja meglepőnek a közép-európai jobbratolódást. Ez kellemetlen, bosszantó, de Magyarország stabilitását nem veszélyezteti. Egy másik kérdésre kifejezte azt a reményét, hogy a miniszterelnöknek lesz ereje megállítani a káros tendenciákat. Ne várja meg az EK, amíg utolérjük MTI -----------------------------------Magyarország még nem adta fel azt a reményt, hogy a szlovák vezetés eláll a Duna elterelésétől — hangsúlyozta Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter a BBC rádióban szerdán elhangzott nyilatkozatában. Ellenkező esetben Magyarország minden nemzetközi fórumon tiltakozni fog. A magyarországi nemzetiségek helyzete kapcsán Jeszenszky emlékeztetett, hogy a most a parlament előtt lévő kisebbségi törvény a nem magyar kisebbségeknek biztosítja lényegében az önkormányzati jogot, egy kiegészítő törvény pedig a parlamenti képviselet jogát. A külügyminiszter rámutatott: 1919-ben a békeszerződéseket kiegészítő kisebbségvédelmi szerződések messze tovább mentek, mint a legtöbb mai, magyar kisebbség által hangoztatott igény. ,A nemzetközi támogatás birtokában ideje hogy a magyar és más kisebbségek Kelet-Európában mindenütt megkapják ezeket a garanciákat. A londoni Gazdaságpolitikai Kutatóközpont jelentése kapcsán, amely szerint évtizedeken át tartó, és átlagon felüli gazdasági növekedés szükséges a kelet-közép-európai országok részéről a teljes EK-tagsághoz, a magyar külügyminiszter rámutatott: " A közösség története nem azt mutatja, hogy az új tagoknak el kellett érni a már bennlévők szintjét. Ha a társulási egyezmény megvalósul akkor az Európai Közösség nem adományként, hanem befektetések formájában adja meg azt a támogatást, ami egyébként érdeke is ezeknek az országoknak, így a teljes jogú tagság megvalósítható akkor is, amikor valójában még nem érjük el az ő színvonalukat.