Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 244-256. szám)

1992-10-16 / 244. szám

2 . M MAGYAR HÍRLAP________________ Tanácskoznak az Orosz Föderáció tagköztársaságai Egység fejében szélesebb jogkör Moszkvai tudósítónktól__________ Borisz Jelcin szerint az Orosz Fö­deráció tagköztársaságainak na­gyobb jogköröket kell biztosítani, mint amilyeneket a márciusban szentesített föderatív szerződés elő­ír. Az orosz elnök ezt tegnap az or­szágához tartozó köztársaságok ve­zetőinek moszkvai találkozóján fej­tette ki. A tanácskozáson tizennyolc tagállam képviselői vettek részt, csak Csecsen­ és Ingusföld delegá­ciója maradt távol. Jelcin elismerte, hogy a köztársa­ságok közötti új, partneri viszony ki­alakítása vontatottan zajlik, de le­szögezte: az országnak egységesnek kell maradnia, még akkor is, ha erről elvétve más, külön véleményeket is lehet hallani. Az államfő szerint ugyan akadnak Moszkvában olya­nok, akik mint valamilyen központ­ból akarják irányítani a köztársasá­gokat, de ez megengedhetetlen. Az értékelések szerint az értekez­let fő kérdése az volt, sikerül-e a Szovjetunió megszűnése után meg­kezdődött szétesési folyamatot meg­állítani Oroszország határán, vagy a politikai korrózió itt is elvégzi a ma­gáét. Úgy tűnik, Moszkva kész min­dent megtenni e tendencia megféke­zése érdekében, hajlandó nagyobb önállóságot biztosítani a föderáció tagköztársaságainak, és Vjacseszlav Kosztyikov elnöki szóvivő a tegnapi értekezletet úgy értékelte, hogy az fontos lépés volt az országon belüli konszolidáció felé. A konferencián úgy döntöttek, hogy Jelcin elnökletével megalakít­ják a köztársaságok vezetőinek taná­csát, amely minden fontos határozat előkészítésében részt vesz, a végső döntés joga azonban változatlanul az államfőé marad. E testület mun­kaszerve — mint az ITAR-TASZSZ jelentette — az orosz biztonsági ta­nács lesz, és titkárává a biztonsági tanács titkárát, Jurij Szkokovot ne­vezték ki. A résztvevők felhívással fordul­tak az orosz legfelsőbb tanácshoz, és kérték, halaszák el március—április­ra a népképviselők kongresszusának rendkívüli ülésszakát. A parlament a biskeki csúcstalálkozó előestéjén, akkor, amikor Jelcin már nem volt Moszkvában, december elsejére hív­ta össze a kongresszust, holott a kor­mány véleménye szerint tavaszig ez se­rűsképpen sem célszerű. A köz­­társasági vezetők kérésüket most az­zal indokolták, hogy a „nagy parla­ment” ülésszakán el kell fogadni az új orosz alkotmányt, márpedig en­nek előkészítéséhez még időre van szükség. A konferencia résztvevői politi­kai nyilatkozatban foglaltak állást Oroszország területi épségének megőrzése mellett, szorgalmazták az összefogást a reformok megvaló­sítása érdekében, és teljes, feltétel nélküli támogatásukról biztosították a köztársaságok, valamint az egész föderáció törvényesen megválasztott hatalmi szerveit s azok vezetőit. • P. Cs. Gorbacsov tavaly decemberben látta először a Katyn-dossziét Walesának már meg kellett volna kapnia Moszkvai tudósítónktól__________ Mihail Gorbacsov kategorikusan cáfolja, hogy ismerte volna a katyni vérengzésről szóló dokumentumo­kat tartalmazó aktákat. A dokumen­tumokat szerdán mutatta be újság­íróknak az orosz elnök szóvivője, aki arról is tájékoztatott, hogy a volt szovjet elnök 1989 óta pontosan tudja, mit rejtenek a dossziék. Gorbacsov tegnapi sajtótájékoz­tatóján viszont az állította, hogy az ominózus dokumentumokat 1991. december 23-án látta először, ak­kor, amikor átadta Borisz Jelcinnek az archívumi iratokat, és megál­lapodásuk szerint a dokumentumok sorsáról csak az orosz államfőnek van joga rendelkezni. Az exelnök nem titkolta gyanúját, hogy az ok­mányok nyilvánosságra hozatalát nem véletlenül időzítették éppen az alkotmánybíróságon folyó „SZKP- per” idejére, és feltette a kérdést: nem irányítja-e valaki a legfőbb bí­rói fórum tevékenységét. Értetlen­ségét fejezte ki amiatt, hogy „a szenzáció nem következett be ko­rábban”, és az okmányokat nem ad­ták át Lengyelországnak Lech Wa­lesa nyári, moszkvai látogatásán. A volt elnök-főtitkár kijelentette: nem pályázik különleges bánás­módra, többletjogokra, ám ragasz­kodik döntéséhez, hogy a „pártper­ben” nem hajlandó részt venni. El­ismeri ugyan, hogy kemény szava­kat használt, amikor az olasz tévé­nek adott interjújában úgy fogalma­zott, hogy „nem vesz részt ebben a mocskos perben”, de minősítése semmiképpen sem az alkotmánybí­róságra vonatkozott — mondotta. Az orosz biztonsági minisztérium sajtószolgálatától az Interfaksz úgy értesült, nem tartják megfigyelés alatt Gorbacsovot és környezetét, és telefonjait sem hallgatják le. Az al­kotmánybíróság döntésének, misze­rint a volt államfő ideiglenesen nem utazhat külföldre, mindenekelőtt a belügy- és a külügyminisztériumnak kell érvényt szereznie, hiszen ők ad­nak útlevelet és kiutazási engedélyt. • Poór Csaba A Greenpeace környezetvédő mozgalom egyik tagja a hágai atomerőmű kerítéséhez láncolta magát tiltakozásul az ellen, hogy 1,7 tonna plutóniumot akarnak hajón Japánba szállítani FOTÓ: REUTER Az UNITA visszaköltözött erős várába Lisszaboni tudósítónktól A polgárháború kiújulásának ve­szélye fenyeget Angolában, mivel az UNITA továbbra sem hajlandó elfo­gadni a szeptember 29—30-án tar­tott elnök- és törvényhozási választá­sok eredményeit, melyek az MPLA, az eddig is kormányon lévő párt és elnöke, Eduardo dos Santos győzel­mét mutatják. Amint ezt a portugál rádiónak adott interjújában Salupeto Pena, az UNITA elnökhelyettese ki­fejtette: nem készülnek ugyan a há­borúra, de ha a kormány hivatalosan is közzéteszi a választási eredménye­ket, „minden megtörténhet”. Az Egyesült Államok, Oroszor­szág, Dél-Afrika és Portugália kép­viselőinek felügyeletével lezajlott választásokon előfordultak ugyan ki­sebb szabálytalanságok, állítják a külföldi megfigyelők, de választási csalásról nem lehet beszélni. Az UNITA — mely 16 évig, a portugál közvetítéssel történt 1991 - es békekötésig harcolt az MPLA el­len — olyannyira biztos volt győzel­mében, hogy nem tartja elfogadható­nak az eredményeket, és követeli a választások érvénytelenítését. Tilta­kozása jeléül visszahívta 11 táborno­kát, akik az egyesített angolai haderő tagjai voltak. Jonas Savimbi, az UNITA elnöke elhagyta az angolai fővárost, és visszatért Huambo tarto­mányba, mely a polgárháború idején „erős vára” volt. Az UNITA-vezetők családtagjaikat is ide telepítették Luandából. • Muharay Katalin Az egyiptomi földrengés áldozatai (MTI) Ötszázhúsz halálos áldozatot számoltak csütörtök délelőttig a hétfői földrengés után — ezt tartalmazza az egyiptomi belügyminisztéri­um újabb jelentése. A Richter-skálán öt és feles erősségűnek mért földmozgás — amelyet azóta több ártalmatlan rengés követett — elsősorban Kairóban pusztított. Fegyverkezik a maffia (MTI) Szovjet gyártmányú rakétavetőre bukkant az olasz rendőrség a szicíliai Catania városának egyik elhagyatott házában. A rendőrök arra gya­nakszanak, hogy a hétfőn lefoglalt fegyvert — amelyet valószínűleg Jugoszláviából vagy a Kö­zel-Keletről csempésztek be — a különböző maffiacsoportok egymás közötti háborújában használták. (Mint a Reuter megjegyzi, az olasz szárazföldön folyó belharcokban már kétszer is bevetettek ilyen eszközöket.) Salvo Ando olasz Világhíradó védelmi miniszter a hét elején maga is elismer­te, hogy a maffia a jelek szerint hordozható ra­kétákat és más harci eszközöket szerez be Afga­nisztánból, Libanonból és Jugoszláviából. Kekkonen pénzt kapott a KGB-től? (MTI) Urho Kekkonen korábbi finn államfő — aki 1956 és 1981 közötti, negyedszázados elnö­ki tevékenysége alatt különösen szoros kapcso­latokat épített ki országa és a Szovjetunió között — pénzügyi támogatást kapott a szovjet állam­­védelmi szervezettől, a KGB-től. Legalábbis ezt tanúsítják azok a dokumentumok, amelyeket szerdán egyszerre hoztak nyilvánosságra Hel­sinkiben és Moszkvában. Ausztria nem ad kéksisakosokat (MH) A semleges Ausztria ezúttal nem tesz ele­get az Egyesült Nemzetek kérésének, és nem ad kéksisakosokat az ENSZ Szomáliában tervezett emberbaráti segítségének fegyveres biztosításá­­­hoz. A két kormánypárt, a szociáldemokraták (SPÖ) és a kereszténydemokrata irányzatú Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetői nem tudnak megegyezni az ENSZ-főtitkár kérése felett. El­sősorban azért, mert Franz Vranitzky szociálde­mokrata pártelnök és szövetségi kancellár azt a nézetet képviseli, hogy „a bizonytalan katonai helyzet miatt nem szabad a kelet-afrikai állam­ban az osztrák katonák testi épségét könnyelmű­en veszélyeztetni”. Andrásfalvy a kisebbségekről (MTI) A nemzeti kisebbségek egyéni és kollek­tív jogainak elismerése kontinensünk békéjének alapja —jelentette ki Andrásfalvy Bertalan mű­velődési és közoktatási miniszter csütörtökön Párizsban az európai kulturális miniszterek ta­nácskozásán. Hangsúlyozta, ahol a nemzetisé­gek megkapják a kulturális és egyéb jogokat, az etnikai konfliktusok nem jelentkeznek. KÜLFÖLD Az ellenzéknek nem kell egységkormány Bukaresti tudósítónktól__________ Bukarestben ma ül össze az új parlament, amelynek egyik első dol­ga lesz jóváhagyni az új kormány összetételét. Aligha hajlandó bárki is koalícióra lépni a Ion Iliescut tá­mogató Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal — ez derül ki a Romania Libera című ellenzéki napilap, valamint a Tineretul Liber című ifjúsági lap csütörtöki számá­ban közzétett két közvélemény-ku­tatás eredményéből. A megkérdezet­tek szerint a győztes előbb váltsa va­lóra ígéreteit. A Demokratikus Konvenciót al­kotó pártok semmiképpen sem lép­nek be a kormányba — ezt erősítette meg az ellenzéki koalíció vezető pártjának, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak az alelnöke, Ion Diaconescu, aki így fogalmazott: a kormányalakítás a győztes dolga. Véleménye szerint középbal, de még inkább teljesen balos kormány ala­pozódik. Corneliu Coposu pártelnök pedig kifejtette, nem hajlandó olyan politikai erőt támogatni, amelynek programja szögesen ellentétes pártja célkitűzéseivel. A konvenció másik fontos tagszervezete, a Polgári Szö­vetség Pártja kétszínűnek nevezte Iliescu elnöknek azt az állítását, mi­szerint nemzeti egységkormányt akar. A szemben álló, egymást kizá­ró nézetek, álláspontok következté­ben ez lehetetlen, s ezt jól tudja ma­ga Iliescu is — érvelt a párt nevében Alexandru Popovici vezetőségi tag. Az RMDSZ elnöke, Domokos Géza szintén kizártnak tartja az álta­la vezetett szervezet együttműködé­sét a győztes párttal. Hasonlóképpen nem hajlandó együttműködni az RMDSZ feloszlatását követelő szél­sőséges pártokkal sem. Elképzelhe­tőnek tartja azonban, hogy kisebbsé­gi kormány alakul, amelyet az RMDSZ kívülről támogatna a parla­mentben. Tudomása van arról, hogy az Iliescut támogató párt miniszteri tárcákat kínált fel az ellenzéknek, sőt hajlandó lenne a miniszterelnököt is soraiból kinevezni, ám biztosra ve­szi, hogy a Demokratikus Konven­ció nem fogadja el az ajánlatot. A reformok folytatásában látja az új kormány feladatát Theodor Stolo­­jan, a jelenlegi miniszterelnök, aki kormánya megalakulásának első év­fordulója alkalmából tartott tegnap sajtóértekezletet Bukarestben. Le­szögezte: a jelenlegi gazdasági fo­lyamatok irányát megváltoztatni po­litikai bűn lenne. Pozitív tényként értékelte, hogy bebizonyosodott: a társadalmi erők, a politikai pártok, a szakszervezetek minimális politikai akarattal leküzd­­hetik az átmenet nehézségeit. Azok a külső és belső erők pedig, amelyek uszító politikát folytatva kormá­­nyozhatatlanná akarják tenni Romá­niát, vak hatalmi harcot folytatnak. Éppen ezért — mutatott rá — „az elkövetkező időszakban a legfőbb nehézséget mi magunk jelentjük ön­magunk számára”, legalábbis addig, ameddig az egyéni és a csoportérde­keket nem helyezik az ország általá­nos érdekei fölé. • Bogdán Tibor Bosnyák harcosok magyar kiképzésen? Újvidéki tudósítónktól „A magyar hadsereg kaszárnyái­ban különleges kiképzésben része­sítik a bosnyák—horvát harcoso­kat” — olvasható a Vecernje No­­vosti című belgrádi lap csütörtöki cikkében. A boszniai tudósító azt állítja, hogy „4 nappal ezelőtt érke­zett meg Zágrábon és Spliten át Tuzlára a HOS (Horvát Védelmi Szövetség) 107. dandárjának egy zászlóalja, amely Magyarorszá­gon, Pécsett részesült kiképzés­ben.” A cikk szerint a 600 fős ala­kulatot Ivan Nijacevic parancsnok­sága alatt azonnal bevetették a Tuzlát ostromló szerb csapatok el­len, ám „a magyarok tanítványai”, akiktől parancsnokaik azt várták, hogy megmutatják tudásukat és harciasságukat, olyan csúfos vere­séget szenvedtek a Gradacacnál kedden lezajlott ütközetben, hogy azt sem tudják, hányan vesztették közülük életüket és hányan futa­­modtak meg — írja a belgrádi lap. •J.G.B. MTI --------—----­Véglegesnek tűnik, hogy a brit csapatok a jövő héten indulnak el Boszniába — közölte csütörtökön Malcolm Rifkind brit védelmi mi­niszter. A brit egységet az augusz­tusi londoni Jugoszlávia-konferen­­cia nyomán elhatározott ENSZ- erősítés keretében küldik Boszniá­ba. Feladata a segélyszállítmányok kísérése és biztosítása lesz, Split kikötőjétől a boszniai célállomáso­kig. Felhatalmazása van fegyver­­használatra, ha támadás éri, de ki­vonják, ha veszteségei meghalad­nák a minimálisan reális szintet. A legújabb változat szerint az erede­tileg meghirdetett 1800 helyett 2200 brit katona megy Boszniába. Washington megőrzi katonai erejét MTI ----------------------------------­Az Egyesült Államoknak — hi­degháborús győzelme ellenére — meg kell őriznie katonai erejét — jelentette ki szerdán Dick Cheney amerikai védelmi miniszter. A poli­tikus — aki egy magánszervezet ta­nácskozásán szólalt fel — az AP jelentése szerint emlékeztette hall­gatóságát: az Egyesült Államok a háborúk után mindig elkövette azt a hibát, hogy túlontúl csökkentette fegyveres erőit. — Mi magunk ösz­tönöztük potenciális ellenfeleinket, hogy olyan kockázatokat vállalja­nak, amelyeket másképp nem mer­tek volna — mondotta. Cheney úgy vélte: a nyugat-európai országok annyira el vann­ak foglalva Maast­­richttal, az egységesülési folyamat sínre tételével, hogy az akár a NA­­TO-t is gyengítheti. Végezetül kije­lentette: az egykori Szovjetunióban zajló „forradalom” komoly veszé­lyekkel fenyeget, nem tudni, hogy az ottani folyamatok merrefelé ha­ladnak majd tovább. Panic Pristinában csillapítja a kedélyeket Újvidéki tudósítónktól A koszovói helyzet rendezése az egyik feltétele a nemzetközi szank­ciók feloldásának — mondta a déli tartományba látogató Milan Panic szövetségi kormányfő a helyi szerb vezetőkkel folytatott tegnapi meg­beszélésén. Igyekezett megnyugtat­ni őket, hogy senkinek sem engedi meg Szerbia szétzúzását, s az albán szeparatizmus kérdése különben sem időszerű már. A kérdésre, hogy milyen ajánlatot tesz az albánoknak, ezt felelte: legfőbb feladatának „az albán származású jugoszlávoknak” a koszovói politikai életbe való be­kapcsolását tartja. Ami pedig az al­bán iskolák megnyitását illeti, kor­mánya 14 pontos javaslatot dolgo­zott ki, s ezek egyike egy albán ma­gánegyetem megalakítására vonat­kozik, mert úgymond sok a gazdag albán polgár, aki ezt finanszírozni tudná. Az ígéretekkel sohasem fu­karkodó belgrádi vendég a kataszt­rofális helyzetben lévő koszovói gazdaság képviselőit azzal próbálta vigasztalni, hogy a humanitárius cé­lokra szánt importolaj már az or­szághatárokon van, és csak azért nem érkezett meg, mert Belgrádban valaki kijelentette, hogy nincs rá szükség. Panic előzőleg a koszovói helyőrség parancsnokával tárgyalt, majd sor került a nagy érdeklődés­sel várt találkozóra Ibrahim Rugo­­vával, a koszovói albánok első em­berével. A megbeszélést zárt ajtók mögött folytatták tegnap délután és egyelőre semmi sem szivárgott ki. A Pristkiából érkező jelentések szerint a városban nyugalom van, és elmaradt a szerb radikálisok által bejelentett tüntetés Panic ellen. Se­­selj koszovói hívei közleményük­ben azt állították, hogy a kormányfő háborút akar kirobbantani Koszovó­ban. „Panic a szerbség ellen dolgo­zik az USA és a nyugati államok ja­vára, ahonnan a koszovói tüntetése­ket is megrendelték” — áll a radi­kálisok közleményében. Mégis lesznek választások Szerbi­ában — állítja Aleksandar Rakoce­­vic szerb képviselőházi elnök leg­frissebb nyilatkozatában. A szocia­lista párti politikus kijelentette, hogy a népszavazás kudarca után megke­resik az alkotmányos megoldást az előrehozott választások kiírására. Három lehetőséget említett: vagy új népszavazást írnak ki három hónap múlva, vagy feloszlatják a képvise­lőházat — a köztársasági elnök ren­deletével, illetve a képviselőcsopor­tok konszenzusa alapján. Rakocevic tagadta, hogy a referendum a szocia­listák mesterkedése miatt mondott csődöt, szerinte a tájékoztatási esz­közök mulasztották el a népszerűsí­tést. Ez volt különben a szocialisták első nyilatkozata az új választások­ról, de maga Milosevic elnök még nem szólalt meg. Az ellenzéki DE­­POS tegnap ismét levélben fordult Milosevichez, lemondását követelve. Emlékeztettek arra, hogy június vé­gén az akkori belgrádi nagygyűlés után már távozásra szólították fel, de ő válaszra sem méltatta őket. „Azóta tovább súlyosbodott Szerbia helyze­te, amiért kétségkívül ön a legfelelő­­sebb” — üzeni az ellenzéki szövet­ség a köztársasági elnöknek, azt ajánlva neki, hogy hazafias gesztus­ból tegye meg ezt a lépést. • J. Garai Béla Menedékjogvita a Bundestagban Berlini tudósítónktól A német­­ kormánykoalíció a Bundestag csütörtöki ülésén hatá­rozati javaslatot nyújtott be a poli­tikai menedékjogra vonatkozó al­kotmánycikkely megváltoztatására. Megfigyelők szerint ennek a politi­kai lépésnek pusztán taktikai jelen­tősége van, mert az alkotmánymó­dosításhoz kétharmados többségre, vagyis az ellenzéki szociáldemok­raták beleegyezésére is szükség van. Ők pedig már régen bejelen­tették, hogy novemberi rendkívüli pártkongresszusukon alakítják ki végleges álláspontjukat. Klose, az SPD parlamenti frak­ciójának vezetője a csütörtöki par­lamenti vitában szemére vetette a kormánypártoknak, hogy az ilyen lépésekkel csak a koalíció belső problémáiról akarják elterelni a fi­gyelmet, és vegyék tudomásul: az SPD demokratikus párt, amely egy ilyen nagy horderejű kérdésben nem dönt a tagság megkérdezése nélkül. A benyújtott határozati javaslat lényege, hogy a politikai menedék­jogért folyamodók kérvényeit ezentúl nem az egyéni meghallga­tási jog, hanem a genfi menekült­konvenció alapján bírálják. ?1. Az olyan országok polgárait, ahol a hi­vatalos nemzetközi értékelés sze­rint nincs politikai üldözés, a né­met hatóságok azonnal hazaküld­­hetnék, párnapos rövidített eljárás után. Schäuble, a CDU—CSU par­lamenti frakcióvezetője beszédé­ben kiemelte, hogy tekintettel a szélsőjobboldali veszélyre, állami és alkotmányos válság fenyeget, amennyiben nem sikerül a lehető legrövidebb időn belül pontot tenni a vita végére. Seiters belügymi­niszter újra hangsúlyozta, hogy az alaptörvény (alkotmány) megvál­toztatása nélkül nem lehet meg­nyugtatóan intézni a tényleges me­nedékjog-kérelmeket sem. A csütörtöki politikai aktussal a „labda átkerült az SPD térfelére”, vagyis a szociáldemokratáknak kell mielőbb lépniük, ha nem akar­ják, hogy ők legyenek a bűnbakok a kérdés megoldatlansága miatt. • Forinyák Éva Állami magántulajdon — privatizálás kínai módra Pekingi tudósítónktól A KKP 14. kongresszusán szó sem esett és nem is eshet szó az álla­mi tulajdonban lévő vállalatok pri­vatizációjáról. Legalábbis ezt a kife­jezést nem lehetett hallani. Az vi­szont tény, hogy a tegnapi sajtótájé­koztatón Li Lancsin, külgazdasági miniszter nem cáfolta egy hollandiai újságíró értesüléseit, miszerint 2000-re az összes kínai vállalatnak csupán 27 százaléka marad állami tulajdonban. Hozzátette viszont, hogy mellettük lesznek például a ma is létező szövetkezeti cégek, az álla­mi és magántulajdon összekapcsoló­dását jelentő vegyesvállalatok, vala­mint állami részesedéssel működő — akár külföldi tőkéjű — gazdasági egységek is. A kínai állam tehát egyáltalán nem szándékozik kivonulni a gazda­ságból, csak éppen meg akar szaba­dulni a veszteséges cégektől és to­vábbra is ellenőrizni kívánja a többi szektor működését. A külgazdasági tárca vezetője szerint nem kerülhető el a szocialista jelző a jövő években sem a kínai társadalmi rend mellől. Úgy vélte, hogy az állami tulajdon nem jelent egyet a köztulajdonnal. Li Lancsin szerint köztulajdonnak számít az is, amiből mindenki hasz­not húz, így a magánvállalkozások is, akár. Erre a kissé furcsa filozófiá­ra rímel a már korábban Csiang Cö­­min pártfőtitkár által is — a kong­resszusi beszámolóban — hangozta­tott „közös meggazdagodás” jelsza­va. A kínai pártvezetők egyrészt maguk, másrészt valóban a széle­sebb tömegek megnyugtatására amellett kardoskodnak, hogy az úgynevezett „szocialista piacgazda­ságnak” teret adva nem szabad meg­engedni a vagyoni rétegződés kiala­kulását a kínai társadalomban. Hszie Fej, a leggazdagabb kínai tartomány, Kuangtung pártvezetője viszont a még szerdán tartott sajtótá­jékoztatón úgy vélekedett, hogy a gazdaságilag virágzó déli és kelet­kínai tengerparti területek, illetve a belső, elmaradottabb tartományok közötti különbség a jövőben is csak nőni fog. A kantoni székhelyű tarto­mányban az idén már így is több mint 20 százalékra taksálják a gaz­dasági növekedés várható mértékét. A különleges kedvezményeket is él­vező gazdasági övezetekben való­színűleg nem jelent majd gondot a KKP teoretikusai által elképzelt po­litikai reformok megvalósítása sem. Ami fiatalítást, a gazdasághoz értő szakemberek beállítását, illetve a gazdasági életbe való politikai bele­szólás mértékének csökkentését je­lenti. Erről beszélt a tegnapi sajtótá­jékoztatón valamennyi, a kínai poli­tikai vezetést képviselő személy. Azt is hozzátették, hogy a politikai reformok lényege a demokratikus és törvényes alapokon álló rend tökéle­tesítése. • K. Cs. 1992. október 16., péntek Göncz­ Klestil találkozó Bécsben •MTI -----------------------------­­ Thomas Klestil szövetségi elnök és Göncz Árpád megbeszélésük után az osztrák államfő úgy fogalmazott, hogy az általános kétoldalú és nem­zetközi kérdések megítélésében tel­jes volt az egyetértés közöttük. A ki­sebbségekkel kapcsolatban mindket­ten szükségesnek látják az olyan nemzetközi egyezményt, amely ma­gában foglalja valamennyi nemzeti­ség jogának szavatolását. Az elnök sok kérdést kapott a ma­gyarországi nacionalista tendenciák­ról, a jobboldali veszélyről. A térség­re vonatkoztatva elmondta, hogy a baloldali diktatúrák után nem tartja meglepőnek a közép-európai jobbra­­tolódást. Ez kellemetlen, bosszantó, de Magyarország stabilitását nem veszélyezteti. Egy másik kérdésre kifejezte azt a reményét, hogy a mi­niszterelnöknek lesz ereje megállíta­ni a káros tendenciákat. Ne várja meg az EK, amíg utolérjük MTI -----------------------------------­Magyarország még nem adta fel azt a reményt, hogy a szlovák veze­tés eláll a Duna elterelésétől — hangsúlyozta Jeszenszky Géza ma­gyar külügyminiszter a BBC rádió­ban szerdán elhangzott nyilatkozatá­ban. Ellenkező esetben Magyaror­szág minden nemzetközi fórumon tiltakozni fog. A magyarországi nemzetiségek helyzete kapcsán Jeszenszky emlé­keztetett, hogy a most a parlament előtt lévő kisebbségi törvény a nem magyar kisebbségeknek biztosítja lé­nyegében az önkormányzati jogot, egy kiegészítő törvény pedig a parla­menti képviselet jogát. A külügymi­niszter rámutatott: 1919-ben a béke­szerződéseket kiegészítő kisebbség­­védelmi szerződések messze tovább mentek, mint a legtöbb mai, magyar kisebbség által hangoztatott igény. ,A nemzetközi támogatás birtokában ideje hogy a magyar és más kisebb­ségek Kelet-Európában mindenütt megkapják ezeket a garanciákat. A londoni Gazdaságpolitikai Ku­tatóközpont jelentése kapcsán, amely szerint évtizedeken át tartó, és átla­gon felüli gazdasági növekedés szükséges a kelet-közép-európai or­szágok részéről a teljes EK-tagság­­hoz, a magyar külügyminiszter rá­mutatott: " A közösség története nem azt mutatja, hogy az új tagok­nak el kellett érni a már bennlévők szintjét. Ha a társulási egyezmény megvalósul akkor az Európai Közös­ség nem adományként, hanem be­fektetések formájában adja meg azt a támogatást, ami egyébként érdeke is ezeknek az országoknak, így a teljes jogú tagság megvalósítható akkor is, amikor valójában még nem érjük el az ő színvonalukat.

Next