Magyar Hírlap, 1993. szeptember (26. évfolyam, 215-227. szám)

1993-09-22 / 220. szám

4 MAGYAR HÍRLAP__________ Doros: a lapterjesztés átalakulása egyoldalú tájékoztatáshoz vezethet Amennyiben a megyei kiadók veszik át a posta szerepét, veszélybe kerülhet a lapterjesztés semlegessége, félő, hogy az országos napilapok információi nem jutnak el a vidéki olvasókhoz — mondta Bencsik Gábor, a MÚOSZ főtitkára a hétfői lapterjesztési fórumon. Jogosnak érzi-e az aggodalmakat, hogyan lehet az összes újság rugalmas, piacképes terjesztését biztosítani? — kérdeztük Doros Bélát, a Magyar Posta vezérigazgatóját. — Milyen következményei le­hetnek annak, hogy október 1-jé­­től három kelet-magyarországi megyében a helyi napilapok ki­adói a lapterjesztést átveszik a postától? Valóban kedvezőtlen helyzetbe kerülnek a változással a fővárosi napilapok? — Nem lehet még pontosan látni, hogyan alakul a terjesztési piac ezeken a területeken. Valós veszélyét látom azonban annak, hogy néhány év alatt nemkívá­natos sajtómonopólium alakul­hat ki. Nem a terjesztés kisajátí­tásától, hanem attól tartok, hogy a lapkészítés teljes fázisa — a nyomdától a kiadón át a fogyasz­tóig — egy kézbe kerülhet. Ez a folyamat könnyen egyirányú tá­jékoztatáshoz vezethet. Nem állí­tom, hogy a megyei kiadók ezt akarják, de látni kell, hogy a tör­téntekben ez az esély is benne van. Az igazsághoz tartozik, hogy az országos napilapok is sokat tehetnének azért, hogy a vi­déki piacon érdekesebbek legye­nek. Jobban fel kellene térképez­niük a vidéki olvasói szokásokat, igényeket. A posta adatai szerint ahogy távolodunk a fővárostól, úgy csökken az értékesített or­szágos napilapok részaránya. Jel­lemző adat, hogy míg Pest me­gyében 17,6, Vasban már 79,9 százalékos a megyei napilapok piaci részesedése. — Hogyan lehetne az ön által felvázolt veszélyeket kiküszöbölni? — Véleményem szerint meg kellene állapodni egy olyan piaci modellben, amely a demokrácia, a sajtószabadság és az olcsóság szempontjainak megfelel. Ehhez azonban az érdekeltek korrekt együttműködésére lenne szükség. — A posta terjesztői monopó­liumának megszűnése, a párhu­zamos lapterjesztés kialakulása hozhat-e változást az újságárak­ban? — Minden bizonnyal drágulni fog a lapterjesztés, amely nyilván hatással lesz a napilapárakra is. Annak ellenére, hogy a postának kevesebb lapot kell kivinnie, a já­rulékos kapacitás költsége válto­zatlan marad. Negyedannyi új­sággal is ugyanannyiba kerül a postavonat, a gépkocsik üzemelé­se. Az egész rendszer ugyanúgy működik, mint korábban, a költ­ségek viszont kevesebb lap kö­zött oszlanak meg.­­ A posta jelen állapotában fel tudja venni a versenyt az új lapterjesztőkkel? — Biztos vagyok benne, hogy igen. Az utóbbi időben jelentős átalakuláson ment át a Magyar Posta. A kiadók is elismerik, hogy 1994-re az előfizetők számára jó ajánlatot adott. Ebben az évben az egész ország előfizetési hálózatát számítógépre vittük, javítva ezzel az adatszolgáltatást, megszüntetve az előfizetők pénzének hosszú ideig tartó postai kezelését. A gondok azonban nem itt jelent­keznek. Félő, hogy nem kapunk lehetőséget a konkurenciával szemben tudásunk összemérésére. A megyei kiadó ugyanis saját lap­ját nem adja át postai terjesztő­nek. A versenyhez kellene egy másik, általunk terjesztett megyei érdekeltségű lap is.­­ A megyei kiadók üzleti ajánlatukban azt kérték, juttassák el a központi napilapokat este 11 órára a megy­székhelyekre. Állító­lag a vidéki olvasók már kora hajnalban a postaládájukban vagy a standokon szeretnék látni a napi sajtót. Sokan ezt a javasla­tot is a konkurencia kiszorítására tett lépésként értékelték.­­ Készítettünk a közelmúlt­ban egy közel 100 ezer olvasót érintő felmérést, amelyben arról érdeklődtünk, hogy mikor szeret­nének az újságokhoz hozzájutni. Az eredményt nem közölhetem, ma még üzleti titok. Amennyiben valóban az derülne ki, hogy már reggel 6 óra előtt tömeges igény mutatkozik a lapok iránt, ehhez alkalmazkodniuk kell az országos lapoknak is. A mai technikai fej­lettség mellett korábbi lapzárta nélkül, adatátviteli úton, helyi nyomtatással meg lehetne oldani ezt a problémát. • Szilágyi A. János A posta emeli a terjesztési díjakat Elkészült a Magyar Posta 1994. évre vonatkozó előfizeté­ses hírlapterjesztésről szóló üz­leti ajánlata, mely 20 százalékos díjemelést tartalmaz. Kozák László, a hírlaposztály vezetője érdeklődésünkre elmondta: az áremelés mindenképpen alatta marad a tervezett inflációnak, s a magasabb díjakért több szol­gáltatást is kapnak a kiadók. Így például a posta ígéri, hogy kedvezőbb fizetési feltételekkel áll elő, ugyanakkor az ingyenes információszolgáltatás is általá­nos lesz. Az újonnan kötött előfi­zetéses terjesztési szerződésekre az osztályvezető szerint már nem a központi előírások, hanem sok­kal inkább a rugalmasság lesz jel­lemző. Igaz, vannak továbbra is érvényes kötöttségek, melyek je­lentős mértékben befolyásolják a terjesztést — ilyen többek között a lap elkészülésének időpontja —, de a kiadóknak módjuk lesz egyedi megállapodásokat is kötni a terjesztővel. A terjesztési díjak meghatározásánál továbbra is a lap súlyát és a terjesztési terület nagyságát veszik figyelembe. Ez utóbbira többféle tarifát is kiszab­hatnak attól függően, hogy fővá­rosi vagy vidéki terjesztést, netán mindkettőt igényel a kiadó. A továbbra is a posta terjesztő­­hálózatát igénylők az üzleti aján­lat előterjesztésekor nehezmé­nyezték, hogy csak az előfizeté­ses rendszerre vonatkozó tervek­ről értesülnek most, s az utcai árusítás feltételei még ismeretle­nek előttük. Ennek az az oka, hogy október elsejétől egy új cég, a nemzeti Hírlapkereskedelmi Társaság Kft. fogja össze és koor­dinálja azokat a kisebb és na­gyobb vállalatokat, melyek fel­vállalják az utcai árusítást. A ki­adóknak ezentúl a Hírker utódja­ként működő kft.-vel kell majd szerződést kötnie ahhoz, hogy új­ságaik, kiadványaik a standokon is megjelenjenek. •B.K. Nahlik alelnök a televízió terveiről Folyamatosan újul meg a műsorstruktúra Várhatóan novemberre ké­szül el a Magyar Televízió kö­zéptávú fejlesztési, finanszíro­zási és humánpolitikai elképze­léseit rögzítő ötéves terve, amely egyben munka- és jog­­biztonságot is jelent majd az ott dolgozó közalkalmazottaknak — jelentette be Nahlik Gábor alelnök a televízió vezetőinek tegnapi sajtótájékoztatóján. Az alelnök úgy vélte, az intéz­ménynek nincsenek nagyobb anyagi gondjai, mint az ország bármely más gazdálkodószerve­zetének. Gondjaikat csupán az okozza, hogy többel tartoznak ne­kik, mint amennyivel ők mások­nak. A műsorstruktúra folyama­tos megújításáról szólva Nahlik hangsúlyozta, hogy a változtatá­sokat mindig a közönséggel együttműködve szeretnék kialakí­tani. Emellett a tv vezetősége to­vábbfejleszti az intézmény koráb­ban teremtett értékeit is (így lát­ható majd megújult formában például a Családi kör, a Jogi ese­tek és a Nyelv világa) — mon­dotta. Kocsis L. Mihály műsor­igazgató azt emelte ki, hogy a tv műsorideje korlátozott, s ha min­denki foggal-körömmel ragasz­kodik saját műsorához, akkor az új elképzelések sohasem valósul­hatnak meg. Igaz, népszerű, ám felületes érzésvilágot tükröző so­rozatok uralták el a képernyőt, ki­szorítva a közszolgálati műsoro­kat — mutatott rá, majd hozzátet­te: az MTV azonban nem eléged­het meg az egyszerű szórakozta­tással, a változtatások révén igyekszik kendőzetlenül és pon­tosan bemutatni a mai magyar va­lóságot is. Elhangzott: a nézők a jövőben több (összesen 15) tévé­játékot (köztük népszínműveket és irodalmi adaptációkat), kabarét és bohózatot láthatnak, újdonság lesz többek között a Hagyomány című néprajzi magazin, az egész­ségügyi Medicina-híradó és a História című történész folyóirat televíziós testvérműsora. Kérdésre válaszolva a műsor­igazgató elmondta: a Csak né­zünk, mint a moziban című soro­zatot nem letiltották, hanem ja­nuárig szüneteltetik. Szerinte ha ez valóban a hazai történelemmel tárgyilagosan szembenéző műsor lett volna, akkor olyan szereplő­ket is meghívtak volna a stúdió­ba, akik a közelmúltnak nem a derűs oldalát, hanem a borzalmait élték át. Hangsúlyozta: a mai tv­­vezetőség igen nagy önuralom­mal, konszenzusos úton próbál mindenre megoldást keresni, ez azonban nem sikerül, ha az érin­tett alkotók megtagadják az együttműködést. • Szü. L. ­­v-Francia könyvesbolt nyílt Budapesten Az irodalom, a könyv és a sajtó áll a Francia Intézet évadnyitó programjainak kö­zéppontjában, tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón az intézet igazgatójától, Alain Lombardtól. Tovább bővítik az intézet nagy népszerűség­nek örvendő médiatárát, és meghosszabbítják nyitva tar­tási idejét. A könyvtár ezentúl szombat délelőttönként is vár­ja az olvasókat. A Francia Nagykövetség kul­turális osztálya könyvkiadás- és fordítástámogató programot in­dít. A Kosztolányi Programmal ösztönözni kívánják azokat a fordítókat és kiadókat, akik ma­gyar vagy francia irodalmat tol­mácsolnak a másik nemzet ol­vasói számára. 1994-ben körül­belül tizennégy francia könyv fordításához adnak támogatást, melyek között megtalálhatók például de Tocqueville, Apolli­naire, Eliade, Foucault és Proust művei is. A program keretében lefordított könyvek magyar ki­adója vállalja egy minimális példányszám kiadását, s ennek fejében a francia fél fedezi a szerzői jogokat és a kiadási költségek harmadát. A program keretében jelenik meg Komár János egyik munkája Franciaor­szágban. Indul egy irodalmi for­dítási műhely is, amely két­he­tente tart szemináriumokat, ahol francia és magyar fordítók be­szélhetik meg a munkájuk során adódó problémákat. A Francia Intézet az 1993—1994-es évadban is szá­mos francia írót és tudóst lát vendégül. Tegnap Dominique Fernandez tartott előadást, ma pedig Michel Toumier beszél azokról az írókról, akik élete so­rán hatással voltak rá. És né­hány név az évad meghívottai közül: Jacques Derrida, Ben Vautier, Alain Robbe-Grillet. Mivel az intézet arra törek­szik, hogy minél szorosabbra fűzze a két ország közti kulturá­lis kapcsolatot, a tegnap meg­nyíló sajtókiállításon lehetősé­get teremtett arra, hogy az ér­deklődők francia lapokra fizes­senek elő. A sajtótájékoztató után Alain Lombard és Konrád György nyitotta meg a Pont Kft. Le Pont nevű könyvesboltját. Az intézet épületében működő üz­let francia nyelvű könyveket, nyelvkönyveket, szótárakat, saj­tótermékeket és magyar nyelvű, francia vonatkozású könyveket árul. Az első francia nyelvű könyvesbolt szeptember 21-étől délutánonként tart nyitva. • V. Zs. Az első látogatók között Somlyó György böngészik a Le Pont francia könyves­boltban FOTÓ: HABIK CSABA BELFÖLD Tévéfilmsorozat közelmúltunkról A hazai közelmúlt történetét 1945-től napjainkig bemutató, november elején induló és 45 ré­szesre tervezett Magyar félmúlt: a törvénytelen szocializmus című televíziós sorozat a sajtóban megjelent állításokkal szemben nem fejeződik be a jövő évi vá­lasztások időpontjáig — közölte tegnap a Magyar Televízió veze­tősége. Mint megtudtuk, a soro­zat első 20 részének elkészítésére 20 millió forintot különítettek el az intézmény tartalékalapjából. A televízió vezetői leszöge­zik: semmiféle prekoncepciót nem kívánnak alkalmazni a „his­tóriai leckék” összeállításában, viszont kifejezetten arra törek­szenek, hogy eltüntessék „az ön­ismeret fehér foltjait”, ezzel se­gítve a magyar lakosságot saját történelmével való szembesülé­sében. • Szü. L. 1993. szeptember 22., szerda Házaspár két gyerekkel, 47-53 ezer forint kell a megélhetéshez Eger drága, Tatabánya olcsóbb Két, két és fél százalékkal emelkedtek a megélhetés költ­ségei augusztusban, állapítják meg a szocialista Munkásképvi­selet Alapítvány kutatói. A vál­tozásért elsősorban az élelmi­szereken lévő áfa emelkedése okolható. Az alapítvány Kazincbarcikán, Egerben, Tatabányán, Békécsa­­bán, Kiskőrösön végzett létmini­mum-számításokat az Újcsakó módszere alapján — immár a ne­gyedik hónapja. Augusztus folya­mán is Egerben volt legdrágább élni, derült ki. Itt egy kétgyerme­kes házaspárnak 53 829 forintot kell költenie havonta a legszüksé­gesebbekre, ebből 19185 forint az élelmiszer, 12179 forint a la­kás, 2488 a lakberendezés, 7442 forint a ruházkodás költsége, ezenkívül a család 12535 forintot költ egyéb dolgokra. Egerben egyébként kiugróan magas az au­gusztusi árnövekedés is: az átla­gos 2-2,5 százalékos növekedés­sel szemben itt 4,4-6,6 százalék­kal többe kerül a minimális meg­élhetés, mint júliusban. Az áfa négyszázalékos emel­kedése Kiskőrösön nyolc, Tatabá­nyán hét, Békéscsabán öt száza­lékkal növelte az élelmiszerek árát. A lakásköltségek minden vizsgált városban emelkedést mutatnak. Tatabányán és Békés­csabán 0,7 illetve 1,5 százalékkal, a másik három városban viszont 4,5-5,5 százalékkal lettek maga­sabbak augusztusban a lakás költ­ségei. A szén, a gázolaj és a pa­lackos gáz árában az áfaemelke­dést már jegyezték a kutatók, a többi energiahordozó, illetve a háztartási villamos energia árában később látszik majd meg a növe­kedés. Tatabánya a legolcsóbb város a vizsgáltak közül: itt egy két­gyermekes házaspár legkevesebb havi 47 965 forintból tud megél­ni, ez egy főre 11991 forint lét­minimumot jelent. • D-Varga Judit Lesz Új Reflektor, de Ilkei nélkül Az MTV alelnöke felfüggesz­tette az Új Reflektor Magazin szüneteltetésére vonatkozó dön­tését — derül ki Schirilla György atléta-írónak küldött leveléből. Schirilla korábban kilátásba helyezte, ha az alelnök 15 napon belül nem vonja vissza döntését, századmagával éhségsztrájkba kezd az MTV épülete előtt. Nah­lik Gábor a 14. napon válaszolt Schirillának. Ilkei Csaba képvi­selő, szerkesztő-műsorvezető közvetítve megtudta: műsora péntek délutánonként 40 percben sugározható, de a magazint ezen­túl csak szerkesztheti, műsorve­zetőként már nem szerepelhet. • Szü. L. Kinek érdeke a civilegység megbontása? A hét végén először ül össze a Civilparlament, annak elle­nére, hogy a civilszervezetek jelentős részét tömörítő Társa­dalmi Kamara (TK) vezetősé­ge az előkészítés hosszú, rögös útján kiszállt a szervezésből. Nem tudni, milyen értelme és haszna lesz a hétvégi rendez­vénynek, különösen annak fé­nyében, hogy a TK vezetősége szerint ez megint nem más, mint a még hiányzó civilegység megbontásának kísérlete. Az állampolgári szerveződé­sek képviselői májusban nem tudták eldönteni, ki rendezze meg parlamentjüket, s hogy azt hogyan nevezzék. Végül a TK nélkül indult meg a szervező­­munka, amelynek hét végi ese­ményével kapcsolatban Szabó Miklós, a kamara ügyvezető el­nöke tájékoztatta lapunkat a ple­náris ülésen hozott állásfoglalá­sukról. Eszerint a kamara nem tiltja, nem is tilthatja meg tag­­szervezeteinek, hogy részt ve­gyenek a parlamenten, de mint szervezet nem képviselteti ma­gát. Nem tartják korrekt eljárás­nak ugyanis, hogy az eredetileg közös rendezvényt az egyik szer­vezet kisajátítsa magának. A szervezés módszeréből, az időzí­tésből arra következtetnek, hogy valakinek érdeke a civilegység megbontása. Szabó Miklós szerint sokféle érdek működik az országban, kö­zöttük olyan is, ami szervezetek vagy személyek hegemóniájára tör. Többek között ezért is tartja fontosnak a Társadalmi Kamara, hogy az 1994-es választásokon megjelenjenek az állampolgári érdekek. Arra biztatják az embe­reket, nézzék meg alaposan a je­lölteket, azt, hogy kire szavaz­nak. A Civil Választási Szövetsé­get — amennyiben tisztességéről véleményt formálhat — támogat­ják a választásokon. Ezenkívül hajlandók együttműködni azok­kal a pártokkal, amelyeknek munkájában szakértőik részt vesznek, hogy a társadalmi érde­kek a választás után is megjelen­jenek a parlamentben és a kor­mányzati munkában. A TK-nak nem a hatalmi részvétel a célja, de lehetetlen állapotnak tartják, hogy a kormányzás a civilérde­kek képviselete nélkül folyik, el sem hallatszik odáig a civilek hangja, vagy ha elhallatszik is, ott süket fülekre talál. • Sz. K. Közelharc a taxidrosztokért Eddig 2500 aláírást gyűjtött a Taxis Szakszervezetek Szövet­sége a személyfuvarozók szá­mára december 31-éig kötele­zően előírt vállalkozói tanfo­lyam és vizsga eltörlése érdeké­ben. Ha sikerül megduplázni a támogatók számát, hivatalosan is kérni fogják a rendelet felül­vizsgálatát a közlekedési tárcá­tól vagy az Alkotmánybíróság­tól — jelentette be a taxis ér­dekképviseletek közös sajtótá­jékoztatóján Veres László, a TSZSZ elnöke. Álláspontjuk szerint ugyanis nem az idő- és pénzigényes tan­folyam menti meg a magántaxist a csődbemeneteltől, hanem a köz­ponti pénzügyi és adókedvezmé­nyek. A tájékoztatón részt vevő másik három taxisszervezet veze­tője ugyanakkor határozottan ki­állt a tanfolyam mellett. Peredi Péter, a Fuvosz elnöke rámuta­tott: a rendelet kidolgozásában és ezzel együtt a vállalkozói tanfo­lyam európai normáknak megfe­lelő tananyagának összeállításá­ban az érdekképviseletek is részt vettek, így érthetetlennek tartják, hogy közel egy évvel a rendelet megjelenése után, viszont alig há­rom hónappal a határidő lejárta előtt emelnek kifogást a TSZSZ tagjai. A vizsgán eddig 1100 taxis jutott túl, s arra is megvan a lehe­tőség, hogy a taxis segítő család­tagja végezze el a tanfolyamot. Mint hozzátette, várhatóan a kö­zeli jövőben összeülnek az illeté­kes hatóságok, szakoktatók, vala­mint a taxis érdekképviseletek vezetői, s az eddig tapasztaltak alapján az oktatás tematikáját igyekeznek a taxisok érdeklődési körének megfelelően módosítani. A Közlekedési Főfelügyelet megjelent vezetője egy kérdésre válaszolva elmondta: a szigorító­rendelkezések bevezetése óta je­lentősen csökkent a taxik száma. Eddig 13460 fuvarozási enge­délyt adtak ki az országban, amelyből 7800 érvényes a fővá­rosra. Mint elhangzott, Budapes­ten immár nem is annyira a taxik száma, mint inkább a — rendel­kezésekből kifelejtett — drosztok használatáért vívott, gyakran a tettlegességig fajuló küzdelem okozhat gondokat. •G.Z. A Ford bajnoka. Nagyobb telt Nagyobb felszereltség. Alacsonyabb költségek. A Ford Transit még jobb lett Szeptemberben új akció zajlik a Fordnál: a „Bajnokok Hava”. A legjobb alkalom, ha Transitot szeretne venni. Érdemes hát ismét benézni a hivatalos Ford márkakereskedőkhöz. Vannak, akiknek csak a legjobb elég jó. Számukra van most egy jó hírünk: Ford Transit - a legjobb most még jobb lett. Mindazt megtalálja, amit a régi Transittól megkapott: kivételes hasznos terhelhe­tőség, sokoldalúság, alacsony üzemelte­tési költségek és a tőle megszokott ké­nyelem. És most még ennél is több! Most: még nagyobb teljesítmény! A választékban most már az erős 80 ló­erős, 2,5 literes dízelmotor is megtalál­ható. Most: még nagyobb felszereltség! Most még többféle modell, és mind­egyik még nagyobb felszereltséggel. Szervokormány a 80 és 100 lóerős mo­delleknél. CL csomag a nagyobb kénye­lem érdekében és fejtámla az első ülé­sekhez. És ez még csak a kezdet! Most, még alacsonyabb költségek! Ráadásul most mindez még kevesebbe kerül, mint eddig! Mi ez, ha nem egy jó üzlet? Még ma keresse fel hivatalos Ford már­kakereskedőjét, ahol megismerkedhet a Ford Transitok új, még teljesebb válasz­tékával és a Ford többi bajnok haszon­járművével. Biztos, hogy Ön is egyetért velünk. Most még a legjobb is jobb lett. mm Bennünket Ön vezet * ■S > 1 ■

Next