Magyar Hírlap, 1994. augusztus (27. évfolyam, 191-203. szám)
1994-08-18 / 193. szám
8 MAGYAR HÍRLAP Japánban a gyermektelenek többet adóznak A fogyasztás ösztönzésén gondolkodnak A japán adórendszer mai formája 1988-ban jött létre, amikor több évtized után, a magasan fejlett gazdaság színvonalához „igazította” a kormány az adónemek kulcsait. Ezt megelőzően az amerikai megszállás évei alatt jött létre Japánban az első viszonylag egységes, modern jövedelemadó-rendszer. A szigetország adóbevételének 41,9 százaléka származik a személyi-központi jövedelemadókból, és 32,9 százaléka pedig a helyi adóbevételből. A személyi jövedelemadó mindkét formája (központi és helyi) nem a jövedelem eredete alapján adóköteles, hanem személy szerint. A házastársi vagy éppen családi adó bármilyen formája egyelőre nem létezik Japánban. Sőt, amennyiben gyermektelen a házaspár, az adó kulcsa lényegesen magasabb, mint gyermekek esetében. (Ez az utóbbi években éppen a modernizáció következtében népszerűvé tette a házaspárok „dupla jövedelemkevesebb adó” stratégiáját. A gyermektelen házaspárok magasabb jövedelemadóját ugyanis valamelyest ellensúlyozza, ha a feleség is dolgozik. Ez utóbbi még mind a mai napig rendkívüli jelenség.) A forgalmi adó, amely Japánban 1989 óta létezik, 3 százalék, az autókereskedelem kivételével, ahol 6 százalék.A forgalmi adó alól az alábbi esetben mentesek a tranzakciók, illetve a cégek: Évi 30 millió jen forgalmú kis- és közepes méretű cégek, ők mentesek a forgalmi adó alól. Az export, a földeladás és vétel, értékpapír-műveletek, ideértve a nemzetközi devizatőzsdét, a kölcsönök kamatai. A postai bélyegek, a megtakarítások nagy része, az orvosi és szociális kiadások, ideértve az oktatás költségeit, egyaránt mentesek a forgalmi adó alól. Bevezetése óta igen sok , elsősorban fogyasztói kritika érte az adót: újabb módosításakor a mentesség körét kiterjesztették. Ez azonban a hazai olvasót ne tévessze meg: a forgalmi adó tovább drágította a japán élelmiszereket, és belföldi ipari fogyasztási cikkeket. A japán költségvetés rohamos eladósodása miatt, valamint a két éve húzódó recesszió következtében már tavaly felmerült a fogyasztást ösztönző adócsökkentés koncepciója. A forgalmi adókulcs előbb 10, majd 7 százalékra történő emelésének gondolata komoly társadalmi veszélyeket hordozna. A kormány mellett működő adószakértői bizottság egyfelől csökkentené a személyi jövedelemadó kulcsát (először a helyi adókat), azonban a költségvetés hiánya ez esetben tovább nő, így ennek ellensúlyozására emelnék a forgalmi adó kulcsát. Jelenleg ez utóbbi lépést, immár másodszor egy esztendő alatt újra elhalasztották. Ami a társasági adóbevételeket illeti, azok csak a hatvanas évek második fele óta csak a második helyezettjei az adóbevételeknek. 29,5 százaléka volt 1991-ben a költségvetési adatok tanúsága szerint. A forgalmi adó bevezetése óta (1989) a vállalatok adóját 42 százalékról 37,5 százalékra csökkentette a pénzügyi kormányzat. (Japánban a vállalatok — ugyanúgy, mint a személyek — kétszer fizetnek adót: a központi és a helyi költségvetésnek.) A fenti adókulcscsökkentéssel egyidejűleg azonban 35-ről 37,5 százalékra emelték az osztalékok adóját. Az adózás szempontjából viszonylag kedvező helyzetben csak a mezőgazdasági szövetkezetek vannak: az agrárszektor az adókulcsok tekintetében is messze a legmagasabban támogatott ágazat a japán gazdaságban. (Az előbb említett osztalékadó a szövetkezetek esetében kereken 10,5 százalékkal alacsonyabb, mint a gazdaság többi cége esetén.) • Ferber Katalin A Zalai Nyomda Részvénytársaság ezúton értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a társaság rendkívüli közgyűlését 1994. szeptember 20-án 11 órára összehívja Napirendi pontok: 1. Szervezetkorszerűsítés. 2. Az 1994. első félévi gazdálkodás. 3. Egyéb. A közgyűlés helye: a társaság székházának tanácsterme, 8900 Zalaegerszeg, Gorkij utca 1. 1 MH 11 540 A H&PL Magyar és Lengyel Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. eladásra kínálja fel 3 400 000 Ft értékű üzletrészét Tevékenysége: magyar—lengyel viszonylatban — külkereskedelem — sütőipari berendezések forgalmazása, valamint nehéz teherbírású fémszállító szalagok importja. Érdeklődni lehet: a Tatabányai Bányák f. a. székházában, 2800 Tatabánya, Vértanúk tere 1. Telefon: (34) 316-222/25-93-as mellék, 7—14.30-ig. Fax: (34) 316-459 11598 MH FÓKUSZ David Krausz: a magyar társadalom nem tűri a szélsőségeket Három év alatt a kereskedelmi forgalom harmincmilló dollárról százmillió dollárra emelkedett. Ez döntően annak köszönhető, hogy a korábbi torz kép helyett sikerült egy hiteles Izrael-képet kialakítani Magyarországon — nyilatkozta a Magyar Hírlapnak David Krausz, Izrael állam nagykövete, aki három év után visszatért hazájába. — Önnek magyar az anyanyelve. Mégis, amikor már nyugdíjasként kinevezték nagykövetnek, akkor hangsúlyozottan azt nyilatkozta, hogy nem hazajött. — Ez igaz. A hazám Izrael, amióta bevándoroltam, nekem az otthonom ott van, családot ott alapítottam, s ott neveltük fel a feleségemmel a gyerekeket. Számomra ez annyira magától értetődő, hogy nem is vetődött fel bennem az a kérdés, hogy hová tartozom és hol a hazám. .. Ha faggatták az életútjáról, különös tekintettel arra, hogy nem hivatásos diplomata, ezt a kérdést rendre elintézte néhány mondattal. Azért van ez, mert nem tartja lényegesnek feleleveníteni a múltját, vagy egyszerűen csak nem szeret róla beszélni? — Nem arról van szó, hogy a pályafutásomat lebecsülném vagy nem eléggé értékelem, hiszen amit végigcsináltam, azt helyesnek tartom, s ha ma kéne kezdenem, ugyanezt csinálnám. Persze a nagyköveti megbízatás teljesen más feladat volt. A diplomáciában hivatásos diplomaták tevékenykednek, s csak nagyon kis százalékuk olyan személyiség, aki közalkalmazott volt és úgy került diplomatapályára. Három év után sem látom különlegességnek, ha valaki nem hivatásos diplomata. A modern diplomácia abból áll, hogy az ember mennyire tudja képviselni az országát, mennyire ismeri annak körülményeit, hogyan tud az emberekkel közös nyelvet találni. Ugyanakkor vannak protokolláris dolgok, amelyeknél sokkal fontosabbnak tartottam, hogy olyan kapcsolatot teremt sek, amivel el tudom fogadtatni Izrael nek egy teljesen új arculatát, mert itt a több mint húsz év kapcsolathiány alatt teljesen torz kép alakult ki. Az Izrael-ellenes politika következtében, volt aki azt se tudta már, hogy hol van ez az ország. Úgy vélem, sikerült ezen változtatni. Alapvetően azért, mert ma már nincsenek Magyarország és Izrael között olyan politikai problémák, amelyeket naponta kell kezelni. A gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatokat viszont igen. Egy egymillió dolláros export nálunk évente száz családnak ad megélhetést. Mostanra az éves kereskedelmi forgalom a két ország között megközelíti a százmillió dollárt, ami nem csekélység, különösen, ha meggondoljuk, hogy három évvel ezelőtt csak harmincmillió dollár volt. — Milyen garanciák voltak, amelyek ezt lehetővé tették? Különös tekintettel arra, hogy Izraelben gyakran hallani, hogy itt felerősödő antiszemitizmus érzékelhető? — A két dolgot nem szabad összekötni. A kereskedelmi kapcsolat létrejötte az olyan, hogy az üzletemberek vagy látnak lehetőséget valamiben vagy nem. Természetesen egy olyan országban, ahol ellenséges politika van, oda kevesebbet hajlandók befektetni, s ennek megfelelően kisebb mértékű az együttműködés, de Magyarországról nem lehet azt mondani, hogy itt intézményes antiszemitizmus van. Antiszemiták természetesen vannak, mint ahogy máshol is. — Soha nem töprengett azon, hogy valamilyen módon fel kellene lépnie a politika színterén megjelenő antiszemitizmus ellen? — Először is a politika szintjén nem volt antiszemitizmus. Ugyanakkor felléptünk minden egyes alkalommal, ha szükség volt rá. Ezt nem az újságokon keresztül tettük meg, hanem ahol kellett, és így sokkal jobb eredményeket értünk el. A legutóbbi választások bebizonyították azt, hogy a magyar társadalom nem tűri a szélsőségeket, s ennek Horn miniszterelnök úr is hangot adott az Emanuel Alapítvány holocaustmegemlékezésén a magyar zsidósághoz intézett levelében. — Ezt megelőzően azonban egy másik kormány volt... — Politikai problémáink az előző kormánnyal sem voltak. — Ön korábban azt nyilatkozta, hogy nem avatkozik be a magyarországi zsidóság ügyeibe. — Ez is egy téves felfogás. Izrael állam nagykövetének feladata az, hogy a zsidó közöséggel tartsa a kapcsolatot, ha kell, akkor kiálljon mellette, fellépjen az antiszemita jelenségek ellen. Benne van a megbízólevélben. Ez azonban, miután itt elég nagy zsidó közösség él, nem jelenti azt, hogy minden egyes antiszemita jelenségre nekünk kell reagálni. — Mondana példát arra, amikor erre kényszerültek? — Például a Panoráma rendszeresen szélsőséges és antiszemita hangot ütött meg. — Antall József miniszterelnök levélben kérte önt, hogy járjon el a Landeszmann-nyilatkozatot követően, holott ez valójában a hitközség illetékessége volt. — A néhai miniszterelnök úrral nekem jó pár találkozásom és megbeszélésem volt. Ezek alapján azt hiszem, ő jogosan látta azt, hogy egy ilyen kijelentés, amit Vandeszman főrabbi tett, fokozza az antiszemitizmust. Hogy Antall József miért fordult hozzám levélben, az bizalom kérdése. Tudta, hogy jó a kapcsolatom a zsidó közösség vezetőivel és meg akarta nyugtatni a kedélyeket, másrészt kérte, hogy az olyan megnyilvánulásokat, amelyek esetleg fokozzák az antiszemitizmust, azokat próbálják mellőzni. A miniszterelnök lépését el lehet fogadni és el is lehet ítélni. De nem szabad elfelejteni, hogy talán egy héttel azelőtt adtam át Rabin miniszterelnök antiszemitizmussal kapcsolatos levelét Antall Józsefnek. Aki nyilván összekötötte a két dolgot. Voltak, akik ezt nem fogadták el és azzal érveltek, hogy magyar állampolgárról van szó, miért fordult a miniszterelnök az izraeli nagykövethez. Ez felfogás dolga és sajnos már nem lehet megkérdezni a miniszterelnök úrtól... Amikor egyébként az ominózus interjú a Heti Magyarországban megjelent, én vettem rá a főrabbi urat arra, hogy bocsánatot kérjen. — Eszerint ön elítélte a Landeszmann-nyilatkozatot? — Természetesen. Az inkriminált rész nem felelt meg a valóságnak, sértő a társadalomra, s méltatlan egy rabbihoz. Véleményem szerint ez nagy hiba volt. — A holocaust megkérdőjelezése visszatérő slágertéma a hazai szélsőséges sajtóorgánumokban. Mit tart ön erről? — A magyar parlamentnek is el kellene fogadni egy olyan törvényt, amely tiltja a holocaust kétségbe vonását. Ez ma sok államban bűncselekmény, Magyarországon viszont nem. Bár a karrierjét firtató kérdésre nem válaszolt, tudom, hogy mint közrendőr kezdte a pályafutását és rendőrfőkapitány volt, mikor tábornokként nyugállományba vonult. Ön közismerten a terrorizmus nemzetközi szakértője, s egy korábbi nyilatkozatában azt állította, hogy nálunk a terroristák szívesen látott vendégek voltak. Nem lát összefüggést e mindinkább beigazolódó tény és aközött a fenyegetés között, amely Magyarországon a terrorizmus megjelenésével mára már érzékelhető? — Azt mondtam, hogy az arab országokon keresztül a terrorszervezetek Magyarországon, akárcsak a többi volt szocialista országban, elég nagy segítséget kaptak. Kiképzőtáborokban éltek, zavartalanul tevékenykedtek, s ezért volt is egy olyan hallgatólagos megállapodás, hogy itt nem követnek el terrorcselekményeket. Ez különben nem volt titok, az egész Világ tudta. Ma más világ van, ezeket a szervezeteket az égvilágon semmi nem korlátozza abban, hogy kedvük szerint, hol gyilkoljanak. — El tudja képzelni, hogy a veszélyeztetettség következtében a közeljövőben Magyarországról az eddigit lényegesen meghaladó kivándorlási hullám induljon el Izraelbe? — Ez mindig attól függ, hogy a zsidó közösség mennyire érzi biztonságban magát. Ezt már tapasztaltuk az ötvenes években, a hatvan-hetvenes években bizonyos országokban és legutóbb a volt Szovjetunióban, ahonnan két és fél év alatt eljött majd félmillió ember. — Ön rendszeresen találkozott a zsidó közösségek vezetőivel Magyarországon, s nyilván vannak referenciái arra vonatkozóan, hogy mennyire érzik magukat biztonságban. — Szerintem, ha a zsidók nem éreznék itt biztonságban magukat, akkor sokkal többen döntenének a kivándorlás mellett. — Bár nincs olyan közvélemény-kutatás, amely a Magyarországon szolgálatot teljesítő nagykövetek népszerűségét mérné, mégis azt gondolom, hogy az öné kiemelkedően magas volt. Olyan véleményeket is hallottam, hogy David Krausz személyiségén keresztül a magyarországi zsidóság megítélése is kedvezőbb lett. Feltételezem, hogy ezt nem eltervezte, amikor a nagyköveti megbízólevelét annak idején átette. — Remélem, hogy valóban így sikerült, de az ilyen dolgok nem szoktak maguktól jönni. Nem spóroltam el magamtól semmi időt, sokat jártam az országot, a zsidó közösségek majdnem minden rendezvényen részt vettem. S ha lehet, most visszatérek arra, hogy hazajöttem-e vagy csak idejöttem: miközben Izrael államát képviseltem, sose tagadtam meg, hogy ebben a térségben, Dunaszerdahelyen születtem. — Tudja már, hogy mihez kezd, ha hazamegy? Nem írja meg az emlékiratait? . — Ezt már többen kérdezték. Nézzen ide, ha egy országos rendőrfőkapitány az emlékeit megírja, annak nagyon sok áldozata lehet. De én nem akarok embereket tönkretenni. • Kertész Péter David Krausz még nagykövetként Budapesten, egy Jad Vasem-kitüntetés átadásakor FOTÓ: HABIK CSABA Idén ősszel hatodik alkalommal hirdet felvételt a Magyar Hírlap Újságíró Stúdió az újságírás iránt érdeklődő egyetemisták, főiskolások, és már végzett, pályamódosításra készülő fiatalok számára. A korábbi évfolyamok hallgatói közül sokan már munkatársaink, a Magyar Hírlap és más lapok jól ismert tudósítói. Az MH Stúdió idén is szolgál némi újdonsággal. A kétszemeszteres kurzus a Magyar Hírlap vezető munkatársai által irányított, 60 órás szakmai alapvetésen kívül fakultációra is lehetőséget biztosít. A belpolitika, a gazdaságpolitika és a kultúra legfontosabb területeit, valamint —ezúttal először — a dokumentumfilm-készítés rejtelmeit a hallgatóknak 20-20 órában lesz módjuk megismerni az egyes témakörök neves szakembereinek segítségével. A gazdaságpolitikai fakultáció előadói között lesz például Lipovecz Iván, a Heti Világgazdaság főszerkesztője és Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-igazgatója. A belpolitika iránt érdeklődők többek között Papp Istvánnal, az Országgyűlés főtitkárhelyettesével, Holló Andrással, az Alkotmánybíróság főtitkárával találkozhatnak, akik a törvényalkotási, illetve az alkotmánybírósági munka részleteivel ismertetik meg a hallgatókat, a dokumentumfilm-készítésről pedig a Fekete Doboz Alapítvány munkatársaitól hallhatnak. A kurzus anyagát sajtóetikával, sajtójoggal, a médiahelyzettel, tényfeltáró újságírással, közvélemény-kutatással, lapkiadással és más, valamennyi leendő újságíró számára fontos témával foglalkozó előadások egészítik ki, további 20 órában. Az írás gyakorlására kiscsoportos szemináriumokon, a kérdezési kultúra, vitakészség fejlesztésére pedig vitaesteken kerül sor, amelyeken a meghívott politikusokat és közéleti személyiségeket aktuális témákban faggathatják a hallgatók. Az új fakultáció, a szemináriumok és vitaestek következtében az oktatási idő a tavalyinak közel háromszorosára nő. A korábbi, heti egy helyett két délután találkozunk a hallgatókkal, nem 24, hanem 30 héten keresztül. A Magyar Hírlap Újságíró Stúdióra szeptember 1-jéig levélben, rövid önéletrajz kíséretében lehet jelentkezni a következő címen: 1087 Kerepesi út 29/B „Stúdió" jeligére. A kurzus részvételi díja 30 000 Ft. A felvételről, a kurzus részletes programjáról írásban kapnak tájékoztatást a jelentkezők. Márványi Ágnes stúdióvezető 7870 MH—W—] Új tanév az 1F MH Stúdióban ________DÉLTÜZÉP _____ ■ ■■■ PÉCS A Dél-Tüzép Részvénytársaság tisztelettel meghívja részvényeseit rendkívüli közgyűlésre A közgyűlés időpontja: 1994. szeptember 23. (péntek) 11 óra. Helye: a társaság székhelye (7621 Pécs, Rákóczi utca 17.). Napirendje: 1. A Dél-Tüzép Rt. 1994. évi gazdálkodásának áttekintése és döntéshozatal a gazdálkodást érintő kérdésekben. 2. Egyéb kérdések. A részvényes a közgyűlési jogait személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján gyakorolhatja. A meghatalmazást a közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 1 órával a közgyűlés helyén letétbe kell helyezni. A közgyűlés határozatképtelensége esetén a meghívóban megjelölt helyszínre, változatlan napirenddel összehívott újabb közgyűlés időpontja: 1994. szeptember 30. (péntek) 11 óra. Dél-Tüzép Rt. igazgatósága MH 11 609 1994. augusztus 18., csütörtök Az 1134 Budapest, Pattantyús utca 11. alatti székhelyű SERENIA Befektetési és Idegenforgalmi Részvénytársaság alakuló közgyűlését 1994. szeptember 20-án (kedden) délelőtt 10 órakor tartja. A közgyűlés helye: Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány (1114 Budapest, Villányi út 11—13.) Napirend: — annak megállapítása, hogy az alaptőke lejegyzése megtörtént, — döntés a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról, — az alapszabály megállapítása, — döntés az alapítókat megillető előnyökről, s az alapítók eddigi tevékenységének jóváhagyásáról, — az igazgatóság bemutatása, — a felügyelő bizottság, valamint a könyvvizsgáló megválasztása, díjazásuk megállapítása, — a részvénytársaság gazdasági tervének jóváhagyása. Az alapító CH-U Kft. a közgyűlésre ezúton is meghívja a részvényeseket. A Fóti Takarékszövetkezet alagsorában működő illatszerboltban keretes és apróhirdetések felvétele a nyitvatartási idő alatt. MH 9723 f1 Rákóczi úton, frekventált helyen, 1994-ben felújított, 132 négyzetméteres, telefonos üzlethelyiség eladó. Telefon: 269-1177, 121-es mellék, munkanapokon 9-től 17 óráig MH11616 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Bükk Holding Rt. (3300 Eger, Csiky Sándor utca 32.) árverésen értékesíti a felsorolt üzletek _______tulajdonjogát, illetve bérleti jogát____________________ Az üzletek árverésének helye: 1.6340. sz. vegyesbolt, Királd, bányatelep (tulajdonjog) Bükk Holding Szolgáltató és Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft. Privatizációs költség: 220 000 Ft. .. Vagyonkezelő Rt. 2. 5334. sz. élelmiszerbolt, Ózd, Dózsa Gy. u. 8. (bérleti jog) ~,m _ r.ikván(inr útra 32 Kikiáltási ár: 300 000 Ft. Privatizációs költség: 60 000 Ft. 3300 Eger, CSiky Sándor U.Ca 373. 5322. sz. vegyesbolt, Ózd, Bánszállás (bérleti jog) Kikiáltási ár: 200 000 Ft. Privatizációs költség: 50 000 Ft. Az árverésre jelentkezés határideje. Az árverés időpontja: 1994. október 19-én 10 óra, 1994. október 10-ére 16 óráig. AZ árverésre 1. Strand étterem, Miskolctapolca, Görömbölyi utca 12. írásbeli jelentkezés és a kikiáltási ár (A felépítmény tulajdonjoga és a telekrész bérleti joga kerül értékesítésre.) 5 ,6,v %.-nak megfelelő bánatpénz Kikiáltási ár: 5 200 000 Ft. Privatizációs költség: 600 000 Ft. (látra szóló betétkönyv) letétbe Az árverés időpontja: 1994. október 19-én 10 óra. helyezése 1994. október 10-én Az üzletek árverésének helye: 16 óráig a Bükk Holding Rt.nél Borsodi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat (330° Eger’ Csiky Sándor utca 32.’ (Borsodi ABC Rt.) - irodaház, tanácskozóterem. A vagyontárgy megvásárlása a Miskolc, Győri kapu 149. privatizációs költség kivételével E-hitel és árpótlási jegy igénybevételével is történhet. Mátrai Erdei Vasút büfé, Gyöngyös, Dobó utca 1. (bérleti jog) Kikiáltási ár: 250 000 Ft. Privatizációs költség: 70 000 Ft. Az érdeklődők további információt és Az árverés időpontja: 1994. október 18-án 10 óra. tájékoztatást az árverést lebonyolító Bükk Holding Rt.-nél kaphatnak, 3300 Eger Csiky Sándor utca 32., Kikiáltási ár: 240 000 Ft. Privatizációs költség: 50 000 Ft. telem (db) dlüyö. Az árverés időpontja: 1994. október 18-án 10 óra. mh 11577