Magyar Hírlap, 1994. augusztus (27. évfolyam, 191-203. szám)

1994-08-18 / 193. szám

8 MAGYAR HÍRLAP Japánban a gyermektelenek többet adóznak A fogyasztás ösztönzésén gondolkodnak A japán adórendszer mai formája 1988-ban jött létre, amikor több évtized után, a magasan fejlett gazdaság szín­vonalához „igazította” a kor­mány az adónemek kulcsait. Ezt megelőzően az amerikai megszállás évei alatt jött létre Japánban az első viszonylag egységes, modern jövedelem­adó-rendszer. A szigetország adóbevéte­lének 41,9 százaléka származik a személyi-központi jövedelem­­adókból, és 32,9 százaléka pe­dig a helyi adóbevételből. A személyi jövedelemadó mindkét formája (központi és helyi) nem a jövedelem eredete alapján adóköteles, hanem személy sze­rint. A házastársi vagy éppen családi adó bármilyen formája egyelőre nem létezik Japánban. Sőt, amennyiben gyermektelen a házaspár, az adó kulcsa lénye­gesen magasabb, mint gyerme­kek esetében. (Ez az utóbbi években éppen a modernizáció következtében népszerűvé tette a házaspárok „dupla jövedelem­kevesebb adó” stratégiáját. A gyermektelen házaspárok maga­sabb jövedelemadóját ugyanis valamelyest ellensúlyozza, ha a feleség is dolgozik. Ez utóbbi még mind a mai napig rendkí­vüli jelenség.) A forgalmi adó, amely Ja­pánban 1989 óta létezik, 3 szá­zalék, az autókereskedelem ki­vételével, ahol 6 százalék.­­A forgalmi adó alól az alábbi esetben mentesek a tranzakciók, illetve a cégek: Évi 30 millió jen forgalmú kis- és közepes méretű cégek, ők mentesek a forgalmi adó alól. Az export, a földeladás és vétel, értékpapír-műveletek, ideértve a nemzetközi deviza­­tőzsdét, a kölcsönök kamatai. A postai bélyegek, a megtakarítá­sok nagy része, az orvosi és szociális kiadások, ideértve az oktatás költségeit, egyaránt mentesek a forgalmi adó alól. Bevezetése óta igen sok , elsősorban fogyasztói kritika ér­te az adót: újabb módosításakor a mentesség körét kiterjesztet­ték. Ez azonban a hazai olvasót ne tévessze meg: a forgalmi adó tovább drágította a japán élel­miszereket, és belföldi ipari fo­gyasztási cikkeket. A japán költségvetés roha­mos eladósodása miatt, vala­mint a két éve húzódó recesszió következtében már tavaly fel­merült a fogyasztást ösztönző adócsökkentés koncepciója. A forgalmi adókulcs előbb 10, majd 7 százalékra történő emelésének gondolata komoly társadalmi veszélyeket hordoz­na. A kormány mellett működő adószakértői bizottság egyfelől csökkentené a személyi jövede­lemadó kulcsát (először a helyi adókat), azonban a költségvetés hiánya ez esetben tovább nő, így ennek ellensúlyozására emelnék a forgalmi adó kulcsát. Jelenleg ez utóbbi lépést, im­már másodszor egy esztendő alatt újra elhalasztották. Ami a társasági adóbevétele­ket illeti, azok csak a hatvanas évek második fele óta csak a második helyezettjei az adóbe­vételeknek. 29,5 százaléka volt 1991-ben a költségvetési adatok tanúsága szerint. A forgalmi adó bevezetése óta (1989) a vállalatok adóját 42 szá­zalékról 37,5 százalékra csök­kentette a pénzügyi kormányzat. (Japánban a vállalatok — ugyan­úgy, mint a személyek — kétszer fizetnek adót: a központi és a he­lyi költségvetésnek.) A fenti adókulcscsökkentés­sel egyidejűleg azonban 35-ről 37,5 százalékra emelték az osz­talékok adóját. Az adózás szempontjából vi­szonylag kedvező helyzetben csak a mezőgazdasági szövetke­zetek vannak: az agrárszektor az adókulcsok tekintetében is messze a legmagasabban támo­gatott ágazat a japán gazdaság­ban. (Az előbb említett oszta­lékadó a szövetkezetek esetében kereken 10,5 százalékkal ala­csonyabb, mint a gazdaság töb­bi cége esetén.)­ • Ferber Katalin A Zalai Nyomda Részvénytársaság ezúton értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a társaság rendkívüli közgyűlését 1994. szeptember 20-án 11 órára összehívja Napirendi pontok: 1. Szervezetkorszerűsítés. 2. Az 1994. első félévi gazdálkodás. 3. Egyéb. A közgyűlés helye: a társaság székházának tanácsterme, 8900 Zalaegerszeg, Gorkij utca 1. 1 MH 11 540 A H&PL Magyar és Lengyel Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. eladásra kínálja fel 3 400 000 Ft értékű üzletrészét Tevékenysége: magyar—lengyel viszonylatban — külkereskedelem — sütőipari berendezések forgalmazása, valamint nehéz teherbírású fémszállító szalagok importja. Érdeklődni lehet: a Tatabányai Bányák f. a. székházában, 2800 Tatabánya, Vértanúk tere 1. Telefon: (34) 316-222/25-93-as mellék, 7—14.30-ig. Fax: (34) 316-459 11598 MH FÓKUSZ David Krausz: a magyar társadalom nem tűri a szélsőségeket Három év alatt a kereskedelmi for­galom harmincmilló dollárról százmil­lió dollárra emelkedett. Ez döntően annak köszönhető, hogy a korábbi torz kép helyett sikerült egy hiteles Iz­­rael-képet kialakítani Magyarorszá­gon — nyilatkozta a Magyar Hírlap­nak David Krausz, Izrael állam nagy­követe, aki három év után visszatért hazájába. — Önnek magyar az anyanyelve. Mégis, amikor már nyugdíjasként kine­vezték nagykövetnek, akkor hangsúlyo­zottan azt nyilatkozta, hogy nem haza­jött. — Ez igaz. A hazám Izrael, amióta bevándoroltam, nekem az otthonom ott van, családot ott alapítottam, s ott nevel­tük fel a feleségemmel a gyerekeket. Számomra ez annyira magától értetődő, hogy nem is vetődött fel bennem az a kérdés, hogy hová tartozom és hol a ha­zám. .. Ha faggatták az életút­járól, külö­nös tekintettel arra, hogy nem hivatásos diplomata, ezt a kérdést rendre elintézte néhány mondattal. Azért van ez, mert nem tartja lényegesnek feleleveníteni a múltját, vagy egyszerűen csak nem sze­ret róla beszélni? — Nem arról van szó, hogy a pálya­futásomat lebecsülném vagy nem eléggé értékelem, hiszen amit végigcsináltam, azt helyesnek tartom, s ha ma kéne kez­denem, ugyanezt csinálnám. Persze a nagyköveti megbízatás teljesen más fel­adat volt. A diplomáciában hivatásos diplomaták tevékenykednek, s csak na­gyon kis százalékuk olyan személyiség, aki közalkalmazott volt és úgy került diplomatapályára. Három év után sem látom különlegességnek, ha valaki nem hivatásos diplomata. A modern diplomá­cia abból áll, hogy az ember mennyire tudja képviselni az országát, mennyire ismeri annak körülményeit, hogyan tud az emberekkel közös nyelvet találni. Ugyanakkor vannak protokolláris dol­gok, amelyeknél sokkal fontosabbnak tartottam, hogy olyan kapcsolatot teremt­­ sek, amivel el tudom fogadtatni Izrael­ nek egy teljesen új arculatát, mert itt a több mint húsz év kapcsolathiány alatt teljesen torz kép alakult ki. Az Izrael-el­­lenes politika következtében, volt aki azt se tudta már, hogy hol van ez az ország. Úgy vélem, sikerült ezen változtatni. Alapvetően azért, mert ma már nincse­nek Magyarország és Izrael között olyan politikai problémák, amelyeket naponta kell kezelni. A gazdasági és a kereske­delmi kapcsolatokat viszont igen. Egy egymillió dolláros export nálunk évente száz családnak ad megélhetést. Mostanra az éves kereskedelmi forgalom a két or­szág között megközelíti a százmillió dol­lárt, ami nem csekélység, különösen, ha meggondoljuk, hogy három évvel ezelőtt csak harmincmillió dollár volt. — Milyen garanciák voltak, amelyek ezt lehetővé tették? Különös tekintettel arra, hogy Izraelben gyakran hallani, hogy itt felerősödő antiszemitizmus érzé­kelhető? — A két dolgot nem szabad összeköt­ni. A kereskedelmi kapcsolat létrejötte az olyan, hogy az üzletemberek vagy látnak lehetőséget valamiben vagy nem. Ter­mészetesen egy olyan országban, ahol el­lenséges politika van, oda kevesebbet hajlandók befektetni, s ennek megfele­lően kisebb mértékű az együttműködés, de Magyarországról nem lehet azt mon­dani, hogy itt intézményes antiszemitiz­mus van. Antiszemiták természetesen vannak, mint ahogy máshol is. — Soha nem töprengett azon, hogy valamilyen módon fel kellene lépnie a politika színterén megjelenő antiszemi­tizmus ellen? — Először is a politika szintjén nem volt antiszemitizmus. Ugyanakkor fel­léptünk minden egyes alkalommal, ha szükség volt rá. Ezt nem az újságokon keresztül tettük meg, hanem ahol kellett, és így sokkal jobb eredményeket értünk el. A legutóbbi választások bebizonyítot­ták azt, hogy a magyar társadalom nem tűri a szélsőségeket, s ennek Horn mi­niszterelnök úr is hangot adott az Ema­nuel Alapítvány holocaustmegemlékezé­sén a magyar zsidósághoz intézett levelé­ben. — Ezt megelőzően azonban egy má­sik kormány volt... — Politikai problémáink az előző kormánnyal sem voltak. — Ön korábban azt nyilatkozta, hogy nem avatkozik be a magyarországi zsi­dóság ügyeibe. — Ez is egy téves felfogás. Izrael ál­lam nagykövetének feladata az, hogy a zsidó közöséggel tartsa a kapcsolatot, ha kell, akkor kiálljon mellette, fellépjen az antiszemita jelenségek ellen. Benne van a megbízólevélben. Ez azonban, miután itt elég nagy zsidó közösség él, nem je­lenti azt, hogy minden egyes antiszemita jelenségre nekünk kell reagálni. — Mondana példát arra, amikor erre kényszerültek? — Például a Panoráma rendszeresen szélsőséges és antiszemita hangot ütött meg. — Antall József miniszterelnök levél­ben kérte önt, hogy járjon el a Landesz­­mann-nyilatkozatot köve­tően, holott ez valójában a hitközség illetékessége volt. — A néhai miniszterelnök úrral ne­kem jó pár találkozásom és megbeszélé­sem volt. Ezek alapján azt hiszem, ő jo­gosan látta azt, hogy egy ilyen kijelentés, amit Vandeszman főrabbi tett, fokozza az antiszemitizmust. Hogy Antall József miért fordult hozzám levélben, az biza­lom kérdése. Tudta, hogy jó a kapcsola­tom a zsidó közösség vezetőivel és meg akarta nyugtatni a kedélyeket, másrészt kérte, hogy az olyan megnyilvánuláso­kat, amelyek esetleg fokozzák az antisze­mitizmust, azokat próbálják mellőzni. A miniszterelnök lépését el lehet fogadni és el is lehet ítélni. De nem szabad elfelejte­ni, hogy talán egy héttel azelőtt adtam át Rabin miniszterelnök antiszemitizmussal kapcsolatos levelét Antall Józsefnek. Aki nyilván összekötötte a két dolgot. Vol­tak, akik ezt nem fogadták el és azzal ér­veltek, hogy magyar állampolgárról van szó, miért fordult a miniszterelnök az iz­raeli nagykövethez. Ez felfogás dolga és sajnos már nem lehet megkérdezni a mi­niszterelnök úrtól... Amikor egyébként az ominózus interjú a Heti Magyaror­szágban megjelent, én vettem rá a főrab­bi urat arra, hogy bocsánatot kérjen. — Eszerint ön elítélte a Landesz­­mann-nyilatkozatot? — Természetesen. Az inkriminált rész nem felelt meg a valóságnak, sértő a társadalomra, s méltatlan egy rabbihoz. Véleményem szerint ez nagy hiba volt. — A holocaust megkérdőjelezése visszatérő slágertéma a hazai szélsősé­ges sajtóorgánumokban. Mit tart ön erről? — A magyar parlamentnek is el kelle­ne fogadni egy olyan törvényt, amely tiltja a holocaust kétségbe vonását. Ez ma sok államban bűncselekmény, Ma­gyarországon viszont nem.­­ Bár a karrierjét firtató kérdésre nem válaszolt, tudom, hogy mint köz­­rendőr kezdte a pályafutását és rendőr­­főkapitány volt, mikor tábornokként nyugállományba vonult. Ön közismerten a terrorizmus nemzetközi szakértője, s egy korábbi nyilatkozatában azt állította, hogy nálunk a terroristák szívesen látott vendégek voltak. Nem lát összefüggést e mindinkább beigazolódó tény és aközött a fenyegetés között, amely Magyarorszá­gon a terrorizmus megjelenésével mára már érzékelhető? — Azt mondtam, hogy az arab orszá­gokon keresztül a terrorszervezetek Ma­gyarországon, akárcsak a többi volt szo­cialista országban, elég nagy segítséget kaptak. Kiképzőtáborokban éltek, zavar­talanul tevékenykedtek, s ezért volt is egy olyan hallgatólagos megállapodás, hogy itt nem követnek el terrorcselekmé­nyeket. Ez különben nem volt titok, az egész Világ tudta. Ma más világ van, eze­ket a szervezeteket az égvilágon semmi nem korlátozza abban, hogy kedvük sze­rint, hol gyilkoljanak. — El tudja képzelni, hogy a veszé­lyeztetettség következtében a közeljövő­ben Magyarországról az eddigit lénye­gesen meghaladó kivándorlási hullám induljon el Izraelbe? — Ez mindig attól függ, hogy a zsidó közösség mennyire érzi biztonságban magát. Ezt már tapasztaltuk az ötvenes években, a hatvan-hetvenes években bi­zonyos országokban és legutóbb a volt Szovjetunióban, ahonnan két és fél év alatt eljött majd félmillió ember. — Ön rendszeresen találkozott a zsi­dó közösségek vezetőivel Magyarorszá­gon, s nyilván vannak referenciái arra vonatkozóan, hogy mennyire érzik ma­gukat biztonságban. — Szerintem, ha a zsidók nem érez­nék itt biztonságban magukat, akkor sok­kal többen döntenének a kivándorlás mellett. — Bár nincs olyan közvélemény-kuta­tás, amely a Magyarországon szolgála­tot teljesítő nagykövetek népszerűségét mérné, mégis azt gondolom, hogy az öné kiemelkedően magas volt. Olyan vélemé­nyeket is hallottam, hogy David Krausz személyiségén keresztül a magyarorszá­gi zsidóság megítélése is kedvezőbb lett. Feltételezem, hogy ezt nem eltervezte, amikor a nagyköveti megbízólevelét an­nak idején átette. — Remélem, hogy valóban így sike­rült, de az ilyen dolgok nem szoktak ma­guktól jönni. Nem spóroltam el magam­tól semmi időt, sokat jártam az országot, a zsidó közösségek majdnem minden rendezvényen részt vettem. S ha lehet, most visszatérek arra, hogy hazajöttem-e vagy csak idejöttem: miközben Izrael ál­lamát képviseltem, sose tagadtam meg, hogy ebben a térségben, Dunaszerdahe­­lyen születtem. — Tudja már, hogy mihez kezd, ha hazamegy? Nem írja meg az emlékira­tait? . — Ezt már többen kérdezték. Nézzen ide, ha egy országos rendőrfőkapitány az emlékeit megírja, annak nagyon sok ál­dozata lehet. De én nem akarok embere­ket tönkretenni. • Kertész Péter David Krausz még nagykövetként Budapesten, egy Jad Vasem-ki­tüntetés átadásakor FOTÓ: HABIK CSABA Idén ősszel hatodik alkalommal hirdet fel­vételt a Magyar Hírlap Újságíró Stúdió az új­ságírás iránt érdeklődő egyetemisták, főisko­lások, és már végzett, pályamódosításra készülő fiatalok számára. A korábbi évfolya­mok hallgatói közül sokan már munkatársa­ink, a Magyar Hírlap és más lapok jól ismert tudósítói. Az MH Stúdió idén is szolgál némi újdon­sággal. A kétszemeszteres kurzus a Magyar Hírlap vezető munkatársai által irányított, 60 órás szakmai alapvetésen kívül fakultációra is lehetőséget biztosít. A belpolitika, a gazda­ságpolitika és a kultúra legfontosabb területe­it, valamint —ezúttal először — a dokumen­­tumfilm-készítés rejtelmeit a hallgatóknak 20-20 órában lesz módjuk megismerni az egyes témakörök neves szakembereinek se­gítségével. A gazdaságpolitikai fakultáció előadói között lesz például Lipovecz Iván, a Heti Világgazdaság főszerkesztője és Len­gyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-igaz­gatója. A belpolitika iránt érdeklődők többek között Papp Istvánnal, az Országgyűlés főtit­kárhelyettesével, Holló Andrással, az Alkot­mánybíróság főtitkárával találkozhatnak, akik a törvényalkotási, illetve az alkotmány­bírósági munka részleteivel ismertetik meg a hallgatókat, a dokumentumfilm-készítésről pedig a Fekete Doboz Alapítvány munkatár­saitól hallhatnak. A kurzus anyagát sajtóetikával, sajtójog­gal, a médiahelyzettel, tényfeltáró újságírás­sal, közvélemény-kutatással, lapkiadással és más, valamennyi leendő újságíró számára fontos témával foglalkozó előadások egészí­tik ki, további 20 órában. Az írás gyakorlásá­ra kiscsoportos szemináriumokon, a kérdezé­si kultúra, vitakészség fejlesztésére pedig vitaesteken kerül sor, amelyeken a meghívott politikusokat és közéleti személyiségeket ak­tuális témákban faggathatják a hallgatók. Az új fakultáció, a szemináriumok és vita­estek következtében az oktatási idő a tavalyi­nak közel háromszorosára nő. A korábbi, heti egy helyett két délután találkozunk a hallga­tókkal, nem 24, hanem 30 héten keresztül. A Magyar Hírlap Újságíró Stúdióra szep­tember 1-jéig levélben, rövid önéletrajz kísé­retében lehet jelentkezni a következő címen: 1087 Kerepesi út 29/B „Stúdió" jeligére. A kurzus részvételi díja 30 000 Ft. A felvételről, a kurzus részletes programjáról írásban kap­nak tájékoztatást a jelentkezők. Márványi Ágnes stúdióvezető 7870 MH­­—W—] Új tanév az 1F MH Stúdióban ________DÉLTÜZÉP _____ ■ ■■■ PÉCS A Dél-Tüzép Részvénytársaság tisztelettel meghívja részvényeseit rendkívüli közgyűlésre A közgyűlés időpontja: 1994. szeptember 23. (péntek) 11 óra. Helye: a társaság székhelye (7621 Pécs, Rákóczi utca 17.). Napirendje: 1. A Dél-Tüzép Rt. 1994. évi gazdálkodásának áttekintése és döntéshozatal a gaz­dálkodást érintő kérdésekben. 2. Egyéb kérdések. A részvényes a közgyűlési jogait személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján gyakorolhatja. A meghatalmazást a közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 1 órával a közgyűlés helyén letétbe kell helyezni. A közgyűlés határozatképtelensége esetén a meghívóban megjelölt helyszínre, változatlan napirenddel összehívott újabb közgyűlés időpontja: 1994. szeptember 30. (péntek) 11 óra. Dél-Tüzép Rt. igazgatósága MH 11 609 1994. augusztus 18., csütörtök Az 1134 Budapest, Pattantyús utca 11. alatti székhelyű SERENIA Befektetési és Idegenforgalmi Részvénytársaság alakuló közgyűlését 1994. szeptember 20-án (kedden) délelőtt 10 órakor tartja.­­ A közgyűlés helye: K­onferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány (1114 Budapest, Villányi út 11—13.) Napirend: — annak megállapítása, hogy az alaptőke lejegyzése megtörtént, — döntés a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról, — az alapszabály megállapítása, — döntés az alapítókat megillető előnyökről, s az alapítók eddigi tevékenységének jóváhagyásáról, — az igazgatóság bemutatása, — a felügyelő bizottság, valamint a könyvvizsgáló megválasztása, díjazásuk megállapítása, — a részvénytársaság gazdasági tervének jóváhagyása. Az alapító CH-U Kft. a közgyűlésre ezúton is meghívja a részvényeseket. A Fóti­­ Takarékszövetkezet alagsorában működő illatszerboltban keretes és apróhirdetések felvétele a nyitvatartási idő alatt. MH 9723 f1 Rákóczi úton, frekventált helyen, 1994-ben felújított, 132 négyzetméteres, telefonos üzlethelyiség eladó. Telefon: 269-1177, 121-es mellék, munkanapokon 9-től 17 óráig MH11616 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Bükk Holding Rt. (3300 Eger, Csiky Sándor utca 32.) árverésen értékesíti a felsorolt üzletek _______tulajdonjogát, illetve bérleti jogát____________________ Az üzletek árverésének helye: 1.6340. sz. vegyesbolt, Királd, bányatelep (tulajdonjog) Bükk Holding Szolgáltató és Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft. Privatizációs költség: 220 000 Ft. .. Vagyonkezelő Rt. 2. 5334. sz. élelmiszerbolt, Ózd, Dózsa Gy. u. 8. (bérleti jog) ~,m­ _ r.ik­ván(inr útra 32 Kikiáltási ár: 300 000 Ft. Privatizációs költség: 60 000 Ft. 3300 Eger, CSiky Sándor U.Ca 37­­3. 5322. sz. vegyesbolt, Ózd, Bánszállás (bérleti jog) Kikiáltási ár: 200 000 Ft. Privatizációs költség: 50 000 Ft. Az árverésre jelentkezés határideje. Az árverés időpontja: 1994. október 19-én 10 óra, 1994. október 10-ére 16 óráig. AZ árverésre 1. Strand étterem, Miskolctapolca, Görömbölyi utca 12. írásbeli jelentkezés és a kikiáltási ár (A felépítmény tulajdonjoga és a telekrész bérleti joga kerül értékesítésre.) 5 ,6,v %.-nak megfelelő bánatpénz Kikiáltási ár: 5 200 000 Ft. Privatizációs költség: 600 000 Ft. (látra szóló betétkönyv) letétbe Az árverés időpontja: 1994. október 19-én 10 óra. helyezése 1994. október 10-én Az üzletek árverésének helye: 16 óráig a Bükk Holding Rt.nél Borsodi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat (330° Eger’ Csiky Sándor utca 32.’ (Borsodi ABC Rt.) - irodaház, tanácskozóterem. A vagyontárgy megvásárlása a Miskolc, Győri kapu 149. privatizációs költség kivételével E-hitel és árpótlási jegy igénybevételével is történhet. Mátrai Erdei Vasút büfé, Gyöngyös, Dobó utca 1. (bérleti jog) Kikiáltási ár: 250 000 Ft. Privatizációs költség: 70 000 Ft. Az érdeklődők további információt és Az árverés időpontja: 1994. október 18-án 10 óra. tájékoztatást az árverést lebonyolító Bükk Holding Rt.-nél kaphatnak, 3300 Eger Csiky Sándor utca 32., Kikiáltási ár: 240 000 Ft. Privatizációs költség: 50 000 Ft. telem (db) dlü­yö­. Az árverés időpontja: 1994. október 18-án 10 óra. mh 11577

Next