Magyar Hírlap, 1994. szeptember (27. évfolyam, 204-216. szám)
1994-09-01 / 204. szám
2—— M MAGYAR HÍRLAP Jelcin: felszabadítók voltunk• Kohl: katonai együttműködés a jövőben Berlinben ünnepélyesen búcsúztatták a kivonuló oroszokat • Folytatás az 1. oldalról Az orosz elnökhöz hasonlóan Helmut Kohl is reményét fejezte ki, hogy Oroszország és az NSZK baráti kapcsolatai tovább mélyülnek, amihez nagy segítséget jelent, hogy augusztus utolsó napján „a két nép egymáshoz fűződő viszonyának 20. századi sötét fejezete is lezárult. Tanuljunk a múltból!” — mondta a bonni kormányfő, utalva rá, hogy Németország és Oroszország a NATO békepartnerségi programja keretében nemcsak politikailag, hanem katonailag is együttműködhet a jövőben — elsősorban humanitárius, békefenntartó bevetésekben. „Oroszország katonái! Megható pillanat, amikor egy büszke hadsereg békében visszatér hazájába. Honfitársaim nevében kívánok Önöknek és családjuknak a jövőben minden jót és Isten áldását” — zárta treptowi beszédét Kohl. Az orosz elnök tiszteletére a Bellevue palotában Roman Herzog köztársasági elnök díszebédet adott. Jelcinnek és Herzognak először nyílt alkalma rövid eszmecserére. Délután újabb koszorúzási ünnepségeken vett részt az orosz politikus, majd beírta nevét a berlini Rothes Rathaus Arany könyvébe. • Mrázik Géza Új geopolitikai helyzet Európában Moszkvai tudósítás „A Németországban állomásozó orosz csapatok kivonulásával végérvényesen lezárul a második világháború és a katonai blokkok szembenállásával fémjelzett történelmi korszak” — írta szerdai számában a Rosszijszkaja Gazeta. A lap idézte Németország moszkvai nagykövetét, aki elmondta, hogy a balti és a németországi csapatkivonás új geopolitikai helyzetet teremtett a kontinensen, ahol az elmúlt években következetes reformpolitikát folytató Oroszország a kialakuló új rendszer egyik főépítészévé vált. A Krasznaja Zvezda cikkírója arra emlékeztetett, hogy a csapatkivonás időben és fegyelmezetten zajlott. A hadsereg lapja utalt arra, hogy a szembenállás éveiben a Nyugati Hadseregcsoport a stabilitás egyik fő erődítménye volt a kontinensen. A háború utáni korszak lezárult — írta a Nyezaviszimaja Gazeta szerzője —, most arra kell ügyelni, nehogy újabb háború előtti korszak köszöntsön be. Oroszország jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ellenség, ellensúly, vagy akár egyenrangú partner legyen az egyedül maradó szuperhatalom, az Egyesült Államok számára. Az adott körülmények között az orosz külpolitikának a Nyugat-Európával, és elsősorban a Németországgal fenntartott kapcsolatok erősítésére kell összpontosítania. Moszkva benyújtja a számlát A Németországból kivonuló orosz csapatok 10 és fél milliárd márka értékű ingatlanvagyont hagynak maguk mögött — jelentette szakértői becslésekre hivatkozva a TASZSZ hírügynökség. A Nyugati Hadseregcsoport az elmúlt csaknem ötven esztendő alatt 31 ezer romos épületet állított helyre, és 21 ezer épületet maga épített fel. A 777 katonai településből 260 a háború után épült, ez összesen húszezer lakást, 400 boltot, 28 repülőteret, és több mint ezer laktanyát jelent. Az utolsó két esztendőben Oroszország — lehetőségeihez mérten — mindent elkövetett, hogy a csapatok által okozott környezeti károkat megszüntesse, vagy legalábbis mérsékelje. Moszkva 20 ezer katonát és 800 útépítő gépet mozgósított a szennyezett talaj kicserélésére, az egykori üzemanyagtárolók környékének megtisztítására. A környezeti károk felszámolására irányuló munkák értéke meghaladja a 12 millió márkát. Mint kiderült, hogy a moszkvaiak 61 százaléka helyesli, 16 százaléka pedig ellenzi a Németországban állomásozó orosz csapatok kivonásáról hozott döntést. Az észtországi csapatkivonással kapcsolatban már fordított az arány. A moszkvaiak 62 százaléka igazságtalannak tartja, hogy Oroszország engedett a washingtoni szenátus követelésének, míg 11 százalékuk helyesnek tartja a döntést. A Mnyenyije (vélemény) közvéleménykutató intézet reprezentatív felmérésében 1064 moszkvai lakos vett részt. • M. J. A Nyugat számára történelmi szükségszerűség Reuter ----------------------A Nyugat nem annyira ünnepként, mint történelmi szükségszerűségként értékeli a kivonulást, hiszen Oroszország kérését, hogy a parádén vegyenek részt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország csapatai is, a nyugati hatalmak elutasították. A nyugati szövetségesek még sokáig nem hajlandók elfelejteni, hogyan kellett Nyugat-Berlint megvédelmezniük a szovjet csapatoktól, s nem éreznek szimpátiát egy olyan hadsereg iránt, amely támogatta Kelet-Németország kommunista vezetőit és 1961- ben statisztált a berlini fal felépítéséhez. Moszkva azzal is igyekezett elnyerni Németország jóindulatát, hogy csapatait a tervezettnél négy hónappal korábban vonta ki. Ehhez Bonn több mint 14 milliárd márkával járult hozzá, amiből részben a szállítási költségeket fedezték, részben orosz területen lakásokat építettek a hazatérők számára. Németország azonban ezzel még nem egyenlítette ki a számlát. Szakértők szerint a szovjet laktanyákban környezeti katasztrófák sorozatának időzített bombái ketyegnek, s ezek felszámolása hatalmas összeget fog felemészteni. A kivonulók a földbe felszívódott motorolajat, vashulladékot, gondatlanul tárolt vegyszereket, savakat és robbanóanyagokat hagytak maguk után. A német környezetvédelmi minisztérium kilencmilliárd márkára becsüli a helyreállítási költségeket, míg mások szerint az eredeti környezeti állapot helyreállítása 25 milliárdba is belekerülhet. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség eddig 925 katonai létesítményt vizsgált meg, és 27 ezer szennyezett területet tárt fel. Mise és fogadás a Baltikumban az oroszok távozása után Moszkvai tudósítás „Végre megkönnyebbülten fellélegezhetünk — mondta a lett elnök azt követően, hogy az utolsó orosz alakulat is elhagyta a balti köztársaság területét. A megszállás véget ért, gratulálok az észt és a litván népnek, kivártuk, hogy bekövetkezzen a csapatkivonás, amelynek megvalósulásában hosszú évekig még hinni sem mertünk.” A rigai székesegyházban istentiszteletet rendeztek a megszállás áldozatainak emlékére, a lett miniszterelnök pedig nagyszabású fogadást adott este, amelyre a hírek szerint Oroszország nagykövetét is meghívta. A három balti állam vezetése közös közleményt adott ki a csapatkivonás befejezése alkalmából, amelyben utalt arra, hogy 1940 óta első ízben adatott meg az alkalom, hogy a Baltikum lakossága saját kezébe vegye sorsa irányítását. Közben a lett környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy az orosz csapatok szinte felbecsülhetetlen természeti károkat okoztak. A kiürített objektumok 60 százalékának körzetében ki kell cserélni a talajt, mert a szennyeződés már az ivóvízkészleteket fenyegeti. Moszkva nem hajlandó megtéríteni az okozott kárt, sőt, Tallinntól pénzt követel az ország területén maradt katonai létesítményekért. •M. J. Fegyverzet-ellenőrzési tárgyalások kezdődnek Egyiptom és Izrael között Reuter -----------------------Amer Musza egyiptomi külügyminiszter tegnap felszólította Izraelt, hogy mondjon le atomfegyvereiről. Izrael sohasem ismerte el, hogy atomfegyverekkel rendelkezik, de azt most is jelezte, hogy addig nem ír alá semmiféle nonproliferációs egyezményt, amíg potenciális ellenfelei állítólag atomfegyverrel rendelkeznek. Amer Musza közölte, hogy Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel megállapodott: egy hónapon belül egyiptomi és izraeli szakértők találkoznak a fegyverzet-ellenőrzés megvitatása céljából. Musza szerint minden országnak meg kell tartania az önvédelem jogát, „de ennél messzebb nem szabad mennie”. Egy izraeli tisztviselő idézte Rabin miniszterelnököt, amint Muszának kijelentette: „Mi itt Izraelben készek vagyunk a regionális megállapodásra — de ennek minden partnert köteleznie kell. Ön pedig nem beszélhet sem Irán, sem Irak, sem pedig Szíria nevében...” Rabin sem volt hajlandó kommentálni Izrael nukleáris programját, attól eltekintve, hogy Jeruzsálem közölte: elsőként nem használna atomfegyvert. KÜLFÖLD Kommandóakcióra készülnek az emigránsok? Újra emelkedik a kubai „csónakosok” száma Reuter-----------------------Ismét megnőtt azoknak a kubaiaknak a száma, akik minden veszély ellenére megpróbálják elérni az Egyesült Államok partjait. Hétfőn alig háromszáz „csónakost” vett fedélzetre a parti őrség, kedden viszont újból 1200 fölé emelkedett a számuk. Sok kubai ugyanis megpróbálja kihasználni az utolsó alkalmat az illegális menekülésre: tartanak attól, hogy a ma kezdődő amerikai—kubai tárgyalások kimenetele esetleg megnehezíti a szigetország elhagyását. A menekültáradat révén a Miamiban élő kubai emigráció friss erővel töltheti fel szabadcsapatait. Úgy tűnik, most elérkezettnek látják az időt, hogy kommandós inváziót hajtsanak végre Kubában, és népfelkeléssel döntsék meg Castro uralmát. Erre utalnak az emigránsok megismételt felhívásai. A New York Times tegnapi híre szerint Panama tízezer, Honduras pedig ötezer kubai menekült elhelyezésére ad engedélyt a területén lévő amerikai katonai bázisokon. Ez a két ország válaszolt elsőként az Egyesült Államok kérésére, hogy a karibi országok segítsenek a „csónakosok” ideiglenes elhelyezésében. Egy magasrangú washingtoni tisztségviselő a ma kezdődő tárgyalásokról elmondta: az Egyesült Államok célja az illegális bevándorlás visszaszorítása, illetve a biztonságos és jogszerű emigrálás feltételeinek megteremtése. Évi húszezer letelepedési engedély kiadásával megpróbálják útját állni a „csónakosok” áradatának. A politikus határozottan kijelentette: a tárgyalásokon csupán a kivándorlás lehet téma, és az amerikai fél ellenáll majd azoknak a kubai kísérleteknek, hogy a napirendet a kereskedelmi embargó kérdésével bővítsék ki. Amerikába menekülő kubai tutajos holtteste a Floridai-öbölben, ötven kilométerre a kubai partoktól - TÍZEK- Felszámoló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mint az „MG. AKÁCVIRÁG" Mgtsz. Papos bíróság által kijelölt felszámolója, nyilvános pályázatot ír ki az alábbi vagyontárgyak értékesítésére: 1. 025/b helyrajzi számú, 6718 m2 beépítetlen terület: 67 000 Ft + áfa 2. 045/h helyrajzi számú, 11 661 m2 terület, a rajta lévő magtárral, dohányszárítóval, méregraktárral, kúttal, szivattyúházzal, beton víztározóval: 1 074 000 Ft + áfa 3. 064/2—3. helyrajzi számú, 12 744 m2 terület, 2 db dohánypajtával: 287 000 Ft + áfa 4. 073/1—14. helyrajzi számú, az mgtsz központi telepe dohánypajtákkal, juhaklokkal, épületekkel, víztározóval, magtárpincével, hídmérleggel, kúttal (97 720 m2): 4 262 000 Ft + áfa. 5. 212. helyrajzi számú faház, iroda és épület (958 m2): 594 000 Ft + áfa. A 214. helyrajzi számú ingatlanok részenként is értékesíthetők. Pályázati feltételek: — a pályázatot zárt, dupla borítékban, a feladó megjelölése nélkül kell benyújtani, — a külső borítékra a TÍZEK Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci Mihály u. 41., Pf. 236.), Bíró Miklós felszámolóbiztos, a belső borítékra a „PÁLYÁZAT PAPOS" megjelölést és a helyrajzi számot kérjük feltüntetni, — név (cégnév, cégjegyzékszám), cím, bankszámlaszám, — a fizetés módja és határideje, — a fizetési fedezet (bankgarancia), — a bánatpénz befizetését igazoló okirat, mely az áfával növelt irányár 10%-a (a bánatpénzt a szövetkezet pénztárába kérjük befizetni). A kiíró a legmagasabb összegű ajánlatot tevővel köt adásvételi szerződést. Azonos összegű ajánlat esetén a szövetkezet tagjai és hitelezői elővásárlási jogaikat a pályázat bontásakor gyakorolhatják. A kiíró fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot indoklás nélkül nyilvánítsa eredménytelennek, a befizetett összeg 8 napon belül történő visszafizetése mellett. Az ajánlatok benyújtási határideje: 1994. szeptember 23-án 12 óra. Az ajánlatok bontására: 1994. szeptember 26-án 14 órakor kerül sor, Nyíregyházán, a Váci M. u. 41. alatt, a TÍZEK Kft. irodájában. Érdeklődni lehet: Bíró Miklósnál a (06-44) 311-012-es vagy a (06-42) 463-512-es telefonon. 12 238 MH New York-i tudósítónktól A November 30. Mozgalom nevű szervezet 15 tagja tüntetett kedden este Kuba New York-i ENSZ-nagykövetségénél. A demonstráció résztvevői, akik fő céljuknak Fidel Castro uralmának megdöntését tekintik, öszszecsaptak a megfékezésükre kirendelt rendőrökkel, és közülük tizenkettőt könnyebben megsebesítettek. Hét személyt őrizetbe vettek, közülük négyet szabadon engedtek, mert kiderült, hogy kubai diplomaták. • G. L 1994. szeptember 1., csütörtök Szerb lapok szerint csak Washington ellenzi a szankció enyhítését Milosevic hozzájárult a határok ellenőrzéséhez? Újvidéki tudósítónktól Milosevic beleegyezett a szerb—boszniai határ nemzetközi ellenőrzésébe — adja hírül legújabb számában a Telegraf című független belgrádi hetilap. Az Andrej Kozirjev orosz külügyminiszterrel folytatott vasárnapi eszmecserén állítólag megállapodtak: négyszáz külföldi megfigyelő jelenléte elegendő garanciát nyújtana arra, hogy Belgrád valóban megszüntette a boszniai szerbek hadianyaggal való támogatását. Hivatalosan a hírt nem erősítették meg. A lap értesülése szerint orosz és görög polgári megfigyelőkről lenne szó, akik a szerb rendőrség kíséretében végeznék feladatukat. Állítólag már az ellenszolgáltatásról, azaz a szankciók enyhítéséről is tárgyaltak, és Kozirjev megígérte, hogy kieszközli a belgrádi nemzetközi repülőtér három hónapra való megnyitását, továbbá a tudományos célú és a sportutazások engedélyezését. Milosevic kérte az iskolák és kórházak számára a fűtőolaj behozatalának engedélyezését is. Egy másik belgrádi lap, a Borba, úgy értesült, hogy Milosevic csak azzal a feltétellel egyezett bele a drinai átkelők ellenőrzésébe, ha az Una folyón, Bosznia és Horvátország határán is nemzetközi megfigyelőket helyeznek el. Ezzel megakadályozhatnák a bosnyák hadseregnek szánt fegyverszállítást. A 350 kilométer hosszú szerb— boszniai határ hatékony ellenőrzéséhez azonban szakértő vélemény szerint több ezer megfigyelőre lenne szükség. Csak az északi szakaszon, a Drina folyó völgyében lenne viszonylag egyszerű az ellenőrzés, bár itt is csónakon könnyen átszállíthatják a lőszeres ládákat. Délebbre, Montenegró és Bosznia között szárazföldi határ húzódik, amely szinte nincs is kijelölve. Belgrádban továbbra is abban bíznak, hogy a nemzetközi összekötő csoport álláspontjában nagy fordulat következik be, és Oroszország után a többi nagyhatalom is kész megjutalmazni Szerbiát, mert szakított a Palával. Jugoszláv körökben nagy várakozás előzte meg Borisz Jelcin és Helmut Kohl német kancellár szerdai berlini találkozóját. Belgrádi lapok szerint már csak Washington ellenzi az enyhítést. Borisav Jovic képviselőházi elnök a Belgrádba látogató francia parlamenti küldöttség előtt is kifejtette: napjainkban rendkívüli alkalom nyílott arra, hogy Párizs is csatlakozzon Moszkvához, s így gyorsabban megoldják a Jugoszláviával szembeni szankciók megszüntetésének kérdését. A francia vendégek elhárították az ajánlatot, mondván: a nemzetközi közösség még nem hiszi, hogy Szerbia eltökélten szakított Karadziccsal, és ezért újabb bizonyítékokra van szükség, mindenekelőtt a határok nemzetközi ellenőrzésével. Az ENSZ szarajevói szóvivője tegnapi sajtóértekezletén közölte, hogy sehol sem voltak nagyobb összecsapások. A bosnyák rádió ugyanakkor azt állította, hogy a szerb tüzérség hevesen ágyúzta a közép-boszniai Teocakot. Több gránát hullott Travnikra is. Gorazdéban tegnap lépett életbe az orvlövészek megfékezéséről a bosnyák és a szerb parancsnokság között megkötött megállapodás, de a rádió szerint a szerbek minden eddiginél hevesebben tüzeltek. A Menekültügyi Főbiztosság tiltakozott a paléi „kormánynál”, amiért a szerb parancsnokság, formai okokra hivatkozva, megtagadta a leszállási engedélyt két segélyszállító géptől. „Nem is lenne rossz megoldás, ha feloldanák a fegyverembargót a muzulmánok számára” — nyilatkozta Ratko Mladic, boszniai szerb főparancsnok. A FoNet belgrádi hírügynökség szerint a palei katonai vezetés meg van győződve róla, hogy ez a körülmény egyáltalán nem veszélyeztetné katonai fölényüket. Ellenkezőleg — állítja egy névtelenségbe burkolódzó szerb tiszt —, így még előbb széthullana a muzulmán hadsereg. A muzulmánoknak ugyanis kevés a tapasztalt parancsnokuk, és minden győzelemért hatalmas árat fizetnek. Az elmúlt két hónapban a Szarajevóba vezető útvonalakért folytatott harcokban állítólag háromezer emberük esett el. Csak a francia kéksisakosok jelenléte mentette meg két bosnyák férfi életét, akiket a nyugat-boszniai menekültek horvát ügynököknek véltek, és félholtra vertek Turanjnál. A bosnyák rádió tudósítója szerint azonban lassan csökken a feszültség, és egyre többen indulnak vissza otthonukba. A visszatérők bevallották, hogy Fikret Abdic, a megbuktatott kladusai vezető becsapta őket, és fegyveresei nem engedik hazatérni az embereket. Abdic tegnap Zágrábban tárgyalt az Unprofor és a horvát kormány képviselőivel, majd utána visszatért a szerbek ellenőrizte Krajinába. A tuzlai Vöröskereszt nyílt levelet intézett Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz, amelyben felhívja a figyelmet a szerb megszállás alatt levő Bijeljina és Janje muzulmán lakosságának súlyos helyzetére. A két keletboszniai városban szünet nélkül tart az etnikai tisztogatás. • J. Garai Béla 300 tonna fegyver az IRA raktáraiban Reuter ----------------------Az IRA által deklarált tűzszünet továbbra is a terroristák kezén hagyja a számottevő automatafegyver-arzenált és a házi készítésű bombákat, amelyek előreláthatólag most biztos rejtekhelyekre kerülnek. Biztonsági források szerint a vidéki földalatti raktárakban tonnaszámra fordulnak elő fegyverek és hadianyagok. Feltételezik, hogy ezek a titokzatos rejtekhelyek elsősorban az Írországgal határos területeken találhatók. Becslések szerint az IRA legalább 300 tonna fegyvert és hadianyagot halmozott fel, s némelyik hordozható raktárát egyenesen folyók fenekére süllyesztették. Ezek pontos lelőhelyét azonban csak a szervezet legfelső vezetésének tagjai ismerik. A fegyverarzenál az 1950-es gyártmányú, brit Webley típusú szolgálati pisztolytól a félelmetes Barrett márkájú távcsöves puskáig, illetve a cseh készítésű, nagy robbanóerejű Semtex plasztikbombákig terjed. Az IRA-gerillák csak egészen kivételes esetekben tartanak otthon fegyvert. Ezeket egy úgynevezett szállásmester őrzi és adja ki a különböző akciók résztvevőinek. A szervezet kényesen ügyel a tulajdonában lévő harceszközökre, hogy azok ne kerüljenek idegen kezekbe és ne használják fel őket rögtönzött akciókban. Jobbára csak találgatni lehet arról, honnan szerzik be fegyvereiket a terroristák, de a Közel- Keletet és Kadhafi Líbiáját említik aleggyakrabban a szállítók között. London úgy tudja, hogy mostanában Irán is aktív hátországot jelent az IRÁ-nak. Elkészült a haiti beavatkozás terve Washingtoni tudósítónktól Nagy-Britannia, Argentína, Jamaika, Trinidad, Barbados és Belize hozzájárulását adta ahhoz, hogy részt vegyen egy mielőbbi, Haiti elleni katonai akcióban. Paul Robertson, jamaikai külügyminiszter szerint Guayana, a Bahama-szigetek és Antigua még nem hozott döntést Strobe Talbott, amerikai külügyminiszter-helyettes, Clinton elnök közeli barátja és tanácsadója valamint John Deutch védelmi miniszterhelyettes tárgyalt a jamaikai Kingstonban a Karib-tengeri Közösség államainak megbízottaival, akikkel közösen fejezték ki reményüket, hogy Haiti katonai vezetői hamarosan lemondanak a hatalomról, és engedélyezik Jean Bertrand Aristide elnök visszatérését. Ha ezt nem teszik meg — szögezték le —, akkor erővel fogják eltávolítani őket. „Elérkezett a cselekvés ideje. Senki sem kételkedhet abban, hogy a multinacionális erő be fog vonulni Haitiba” — mondta Deutch. A hírek szerint már el is készült a tízezer fős beavatkozás részletes terve, amelyet szeptemberben készülnek végrehajtani. Az invázió, amelyben fehér házi források szerint főként amerikaiak vesznek részt, a különleges alakulatok titkos behatolásával kezdődne. Ezek az erők készítik elő a terepet azoknak az egységeknek, amelyeknek majd le kell győzniük a haiti hadsereget és el kell foglalniuk a rendőrséget. Az invázióban a tengerészgyalogságé, a hadsereg ejtőernyőseié és rangereié, valamint a különleges kommandóké lesz a főszerep. Az alakulatok annak a doktrínának a jegyében fognak eljárni, amely szerint az USA erőinek fölényes túlerővel kell behatolniuk idegen államokba. • R. Zs. Világhíradó Kína meg fogja szüntetni a hongkongi törvényhozást (MTI) Kína szerdán bejelentette, hogy fel fogja számolja Hongkong önálló törvényhozását, amint a brit gyarmat kínai fennhatóság alá kerül. Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint 1997. július 1-jén, amikor Kína helyreállítja szuverenitását Hongkong fölött, eltörlik a Chris Patten kormányzó reformjai nyomán kialakult politikai szerkezetet, és újat hoznak létre. A döntést Kína azzal indokolta, hogy a brit fél a helyi törvényhozás, a városi és kerületi kormányzat önkényes felállításával megsértette a Hongkong jövendő berendezkedéséről kiadott brit-kínai nyilatkozatot, a pekingi parlament határozatát, valamint az 1997 utáni Hongkong minialkotmányának tekinthető alaptörvényt. Céziumizotópot loptak Oroszországban (MTI) A közép-oroszországi Tambov városának egyik vegyi üzeméből ismeretlen tettesek elloptak egy cézium—137 izotópot tartalmazó tárolóedényt, amelyben 4,5 gramm volt a veszélyes fémből. A tettesek úgy jutottak a hasadóanyaghoz, hogy kibontották a vegyi üzem raktárának falát. A cézium viaszpuhaságú aranysárga fém, amely a levegővel érintkezve meggyullad, vízbe kerülve pedig robban. A cézium—137 izotóp katonai célra nem alkalmas, hozzá nem értő kezelés esetén viszont az erősen sugárzó izotóp halálos veszélyt jelent a környezetében tartózkodókra. Oroszországban két hét alatt ez volt a harmadik hasadóanyagügy- Érvényes az osztrák népszavazás az EU-csatlakozásról (MTI) Az osztrák alkotmánybíróság tegnap elutasította az Európai Unióhoz való csatlakozásról tartott népszavazás ellen benyújtott folyamodványt. A népszavazás bírálói panaszukban formai érveken kívül azt vetették fel, hogy a hatóságok jogellenesen egyoldalúan pozitív propagandát folytattak Ausztriának az EU-hoz való csatlakozása mellett. A júniusban tartott referendumon az osztrákok kétharmada mondott igent a belépésre. Ausztria a jövő év elején válik az Európai Unió tagjává. Jackson versenybe száll Clintonnal? Reuter ----------------------Jesse Jackson komolyan fontolgatja, hogy Bill Clinton ellenjelöltjeként részt vesz a Demokrata Párt előválasztásán és az 1996-os elnökválasztáson. A néger politikus, polgárjogi harcos a CNN hírtelevíziónak adott nyilatkozatában bírálta az amerikai elnököt, aki szerinte feladta kampányígéreteit. Jackson nehezményezi, hogy Clinton nem a republikánusokkal és a demokratákkal, hanem egy centrista konzervatív csoporttal dolgozik. Kijelentette: az elnöknek vissza kell térnie a választások előtt tett ígéreteihez, mert ellenkező esetben komoly megpróbáltatás várja a Demokrata Pártban és a következő elnökválasztáson. Clinton megválasztása óta nem vesz tudomást a fekete politikusról, Jackson viszont tévéinterjújában jelezte, hogy az esetleges ellenjelöltséget — amiről jövőre dönt — nem személyes, hanem politikai kérdésnek tekinti.