Magyar Hírlap, 1994. szeptember (27. évfolyam, 204-216. szám)

1994-09-01 / 204. szám

2—— M MAGYAR HÍRLAP Jelcin: felszabadítók voltunk• Kohl: katonai együttműködés a jövőben Berlinben ünnepélyesen búcsúztatták a kivonuló oroszokat • Folytatás az 1. oldalról Az orosz elnökhöz hasonlóan Helmut Kohl is reményét fejezte ki, hogy Oroszország és az NSZK baráti kapcsolatai tovább mélyülnek, amihez nagy segítsé­get jelent, hogy augusztus utolsó napján „a két nép egymáshoz fű­ződő viszonyának 20. századi sötét fejezete is lezárult. Tanul­junk a múltból!” — mondta a bonni kormányfő, utalva rá, hogy Németország és Oroszor­szág a NATO békepartnerségi programja keretében nemcsak politikailag, hanem katonailag is együttműködhet a jövőben — elsősorban humanitárius, béke­­fenntartó bevetésekben. „Orosz­ország katonái! Megható pilla­nat, amikor egy büszke hadsereg békében visszatér hazájába. Honfitársaim nevében kívánok Önöknek és családjuknak a jö­vőben minden jót és Isten áldá­sát” — zárta treptowi beszédét Kohl. Az orosz elnök tiszteletére a Bellevue palotában Roman Her­zog köztársasági elnök díszebé­det adott. Jelcinnek és Herzog­­nak először nyílt alkalma rövid eszmecserére. Délután újabb ko­­szorúzási ünnepségeken vett részt az orosz politikus, majd beírta nevét a berlini Rothes Rathaus Arany könyvébe. • Mrázik Géza Új geopolitikai helyzet Európában Moszkvai tudósítás „A Németországban állomá­sozó orosz csapatok kivonulásá­­val végérvényesen lezárul a má­sodik világháború és a katonai blokkok szembenállásával fém­jelzett történelmi korszak” — ír­ta szerdai számában a Rosszijsz­­kaja Gazeta. A lap idézte Né­metország moszkvai nagyköve­tét, aki elmondta, hogy a balti és a németországi csapatkivonás új geopolitikai helyzetet teremtett a kontinensen, ahol az elmúlt években következetes reformpo­litikát folytató Oroszország a ki­alakuló új rendszer egyik főépí­tészévé vált. A Krasznaja Zvezda cikkírója arra emlékeztetett, hogy a csa­patkivonás időben és fegyelme­zetten zajlott. A hadsereg lapja utalt arra, hogy a szembenállás éveiben a Nyugati Hadseregcso­port a stabilitás egyik fő erődít­ménye volt a kontinensen. A háború utáni korszak lezá­rult — írta a Nyezaviszimaja Ga­zeta szerzője —, most arra kell ügyelni, nehogy újabb háború előtti korszak köszöntsön be. Oroszország jelenleg nincs ab­ban a helyzetben, hogy ellenség, ellensúly, vagy akár egyenrangú partner legyen az egyedül mara­dó szuperhatalom, az Egyesült Államok számára. Az adott kö­rülmények között az orosz kül­politikának a Nyugat-Európával, és elsősorban a Németországgal fenntartott kapcsolatok erősíté­sére kell összpontosítania. Moszkva benyújtja a számlát A Németországból kivonuló orosz csapatok 10 és fél milliárd márka értékű ingatlanvagyont hagynak maguk mögött — je­lentette szakértői becslésekre hi­vatkozva a TASZSZ hírügynök­ség. A Nyugati Hadseregcsoport az elmúlt csaknem ötven eszten­dő alatt 31 ezer romos épületet állított helyre, és 21 ezer épüle­tet maga épített fel. A 777 kato­nai településből 260 a háború után épült, ez összesen húszezer lakást, 400 boltot, 28 repülőte­ret, és több mint ezer laktanyát jelent. Az utolsó két esztendő­ben Oroszország — lehetőségei­hez mérten — mindent elköve­tett, hogy a csapatok által oko­zott környezeti károkat meg­szüntesse, vagy legalábbis mér­sékelje. Moszkva 20 ezer kato­nát és 800 útépítő gépet mozgó­sított a szennyezett talaj kicseré­lésére, az egykori üzemanyagtá­rolók környékének megtisztítá­sára. A környezeti károk felszá­molására irányuló munkák érté­ke meghaladja a 12 millió már­kát. Mint kiderült, hogy a moszk­vaiak 61 százaléka helyesli, 16 százaléka pedig ellenzi a Német­országban állomásozó orosz csapatok kivonásáról hozott döntést. Az észtországi csapatki­vonással kapcsolatban már for­dított az arány. A moszkvaiak 62 százaléka igazságtalannak tartja, hogy Oroszország enge­dett a washingtoni szenátus kö­vetelésének, míg 11 százalékuk helyesnek tartja a döntést. A Mnyenyije (vélemény) közvéle­ménykutató intézet reprezenta­tív felmérésében 1064 moszkvai lakos vett részt. • M. J. A Nyugat számára történelmi szükségszerűség Reuter ----------------------­A Nyugat nem annyira ünnep­ként, mint történelmi szükség­­szerűségként értékeli a kivonu­lást, hiszen Oroszország kérését, hogy a parádén vegyenek részt az Egyesült Államok, Nagy-Britan­­nia és Franciaország csapatai is, a nyugati hatalmak elutasították. A nyugati szövetségesek még soká­ig nem hajlandók elfelejteni, ho­gyan kellett Nyugat-Berlint meg­védelmezniük a szovjet csapa­toktól, s nem éreznek szimpátiát egy olyan hadsereg iránt, amely támogatta Kelet-Németország kommunista vezetőit és 1961- ben statisztált a berlini fal felépí­téséhez. Moszkva azzal is igyekezett elnyerni Németország jóindula­tát, hogy csapatait a tervezettnél négy hónappal korábban vonta ki. Ehhez Bonn több mint 14 mil­liárd márkával járult hozzá, ami­ből részben a szállítási költsége­ket fedezték, részben orosz terü­leten lakásokat építettek a hazaté­rők számára. Németország azonban ezzel még nem egyenlítette ki a szám­lát. Szakértők szerint a szovjet laktanyákban környezeti kataszt­rófák sorozatának időzített bom­bái ketyegnek, s ezek felszámolá­sa hatalmas összeget fog fel­emészteni. A kivonulók a földbe felszívódott motorolajat, vashul­ladékot, gondatlanul tárolt vegy­szereket, savakat és robbanóa­nyagokat hagytak maguk után. A német környezetvédelmi minisz­térium kilencmilliárd márkára becsüli a helyreállítási költsége­ket, míg mások szerint az eredeti környezeti állapot helyreállítása 25 milliárdba is belekerülhet. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség eddig 925 katonai lé­tesítményt vizsgált meg, és 27 ezer szennyezett területet tárt fel. Mise és fogadás a Baltikumban az oroszok távozása után Moszkvai tudósítás „Végre megkönnyebbülten fellélegezhetünk — mondta a lett elnök azt követően, hogy az utolsó orosz alakulat is elhagyta a balti köztársaság területét. A megszállás véget ért, gratulálok az észt és a litván népnek, kivár­tuk, hogy bekövetkezzen a csa­patkivonás, amelynek megvaló­sulásában hosszú évekig még hinni sem mertünk.” A rigai szé­kesegyházban istentiszteletet rendeztek a megszállás áldoza­tainak emlékére, a lett miniszter­­elnök pedig nagyszabású fog­adást adott este, amelyre a hírek szerint Oroszország nagykövetét is meghívta. A három balti állam vezetése közös közleményt adott ki a csa­patkivonás befejezése alkalmá­ból, amelyben utalt arra, hogy 1940 óta első ízben adatott meg az alkalom, hogy a Baltikum la­kossága saját kezébe vegye sor­sa irányítását. Közben a lett környezetvé­delmi miniszter bejelentette, hogy az orosz csapatok szinte felbecsülhetetlen természeti ká­rokat okoztak. A kiürített objek­tumok 60 százalékának körzeté­ben ki kell cserélni a talajt, mert a szennyeződés már az ivóvíz­­készleteket fenyegeti. Moszkva nem hajlandó megtéríteni az okozott kárt, sőt, Tallinn­tól pénzt követel az ország területén maradt katonai létesítménye­kért. •M. J. Fegyverzet-ellenőrzési tárgyalások kezdődnek Egyiptom és Izrael között Reuter -----------------------­Amer Musza egyiptomi kül­ügyminiszter tegnap felszólí­totta Izraelt, hogy mondjon le atomfegyvereiről. Izrael so­hasem ismerte el, hogy atom­fegyverekkel rendelkezik, de azt most is jelezte, hogy addig nem ír alá semmiféle nonproli­­ferációs egyezményt, amíg po­tenciális ellenfelei állítólag atomfegyverrel rendelkeznek. Amer Musza közölte, hogy Jichak Rabin izraeli miniszterel­nökkel megállapodott: egy hó­napon belül egyiptomi és izraeli szakértők találkoznak a fegyver­zet-ellenőrzés megvitatása céljá­ból. Musza szerint minden or­szágnak meg kell tartania az ön­védelem jogát, „de ennél messzebb nem szabad mennie”. Egy izraeli tisztviselő idézte Rabin miniszterelnököt, amint Muszának kijelentette: „Mi itt Izraelben készek vagyunk a re­gionális megállapodásra­ — de ennek minden partnert kötelez­nie kell. Ön pedig nem beszélhet sem Irán, sem Irak, sem pedig Szíria nevében...” Rabin sem volt hajlandó kommentálni Izrael nukleáris programját, attól eltekintve, hogy Jeruzsálem közölte: első­ként nem használna atomfegy­vert. KÜLFÖLD Kommandóakcióra készülnek az emigránsok? Újra emelkedik a kubai „csónakosok” száma Reuter-----------------------­Ismét megnőtt azoknak a ku­baiaknak a száma, akik minden veszély ellenére megpróbálják elérni az Egyesült Államok part­jait. Hétfőn alig háromszáz „csónakost” vett fedélzetre a parti őrség, kedden viszont újból 1200 fölé emelkedett a számuk. Sok kubai ugyanis megpróbálja kihasználni az utolsó alkalmat az illegális menekülésre: tarta­nak attól, hogy a ma kezdődő amerikai—kubai tárgyalások ki­menetele esetleg megnehezíti a szigetország elhagyását. A menekültáradat révén a Mia­miban élő kubai emigráció friss erővel töltheti fel szabadcsapatait. Úgy tűnik, most elérkezettnek lát­ják az időt, hogy kommandós invá­ziót hajtsanak végre Kubában, és népfelkeléssel döntsék meg Castro uralmát. Erre utalnak az emigrán­sok megismételt felhívásai. A New York Times tegnapi híre szerint Panama tízezer, Honduras pedig ötezer kubai menekült elhelyezé­sére ad engedélyt a területén lévő amerikai katonai bázisokon. Ez a két ország válaszolt elsőként az Egyesült Államok kérésére, hogy a karibi országok segítsenek a „csónakosok” ideiglenes elhelye­zésében. Egy magasrangú washingtoni tisztségviselő a ma kezdődő tár­gyalásokról elmondta: az Egye­sült Államok célja az illegális bevándorlás visszaszorítása, il­letve a biztonságos és jogszerű emigrálás feltételeinek megte­remtése. Évi húszezer letelepe­dési engedély kiadásával meg­próbálják útját állni a „csónako­sok” áradatának. A politikus ha­tározottan kijelentette: a tárgya­lásokon csupán a kivándorlás le­het téma, és az amerikai fél el­lenáll majd azoknak a kubai kí­sérleteknek, hogy a napirendet a kereskedelmi embargó kérdésé­vel bővítsék ki. Amerikába menekülő kubai tutajos holtteste a Floridai-öbölben, ötven kilométerre a kubai partoktól - TÍZEK- Felszámoló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mint az „MG. AKÁCVIRÁG" Mgtsz. Papos bíróság által kijelölt felszámolója, nyilvános pályázatot ír ki az alábbi vagyontárgyak ér­tékesítésére: 1. 025/b helyrajzi számú, 6718 m2 beépítetlen terület: 67 000 Ft + áfa 2. 045/h helyrajzi számú, 11 661 m2 terület, a rajta lévő mag­tárral, dohányszárítóval, méregraktárral, kúttal, szivattyú­házzal, beton víztározóval: 1 074 000 Ft + áfa 3. 064/2—3. helyrajzi számú, 12 744 m2 terület, 2 db do­hánypajtával: 287 000 Ft + áfa 4. 073/1—14. helyrajzi számú, az mgtsz központi telepe do­hánypajtákkal, juhaklokkal, épületekkel, víztározóval, magtárpincével, hídmérleggel, kúttal (97 720 m2): 4 262 000 Ft + áfa. 5. 212. helyrajzi számú faház, iroda és épület (958 m2): 594 000 Ft + áfa. A 214. helyrajzi számú ingatlanok részenként is értékesíthetők. Pályázati feltételek: — a pályázatot zárt, dupla borítékban, a feladó megjelölése nélkül kell benyújtani, — a külső borítékra a TÍZEK Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci Mihály u. 41., Pf. 236.), Bíró Miklós felszámolóbiztos, a belső borítékra a „PÁLYÁZAT PAPOS" megjelölést és a helyrajzi számot kérjük feltüntetni, — név (cégnév, cégjegyzékszám), cím, bankszámlaszám, — a fizetés módja és határideje, — a fizetési fedezet (bankgarancia), — a bánatpénz befizetését igazoló okirat, mely az áfával növelt irányár 10%-a (a bánatpénzt a szövetkezet pénztá­rába kérjük befizetni). A kiíró a legmagasabb összegű ajánlatot tevővel köt adásvé­teli szerződést. Azonos összegű ajánlat esetén a szövetkezet tagjai és hitelezői elővásárlási jogaikat a pályázat bontásakor gyakorolhatják. A kiíró fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot indok­lás nélkül nyilvánítsa eredménytelennek, a befizetett összeg 8 napon belül történő visszafizetése mellett. Az ajánlatok benyújtási határideje: 1994. szeptember 23-án 12 óra. Az ajánlatok bontására: 1994. szeptember 26-án 14 órakor kerül sor, Nyíregyházán, a Váci M. u. 41. alatt, a TÍZEK Kft. irodájában. Érdeklődni lehet: Bíró Miklósnál a (06-44) 311-012-es vagy a (06-42) 463-512-es telefonon. 12 238 MH New York-i tudósítónktól A November 30. Mozgalom nevű szervezet 15 tagja tüntetett kedden este Kuba New York-i ENSZ-nagykövetségénél. A de­monstráció résztvevői, akik fő céljuknak Fidel Castro uralmá­nak megdöntését tekintik, ösz­­szecsaptak a megfékezésükre ki­rendelt rendőrökkel, és közülük tizenkettőt könnyebben megse­besítettek. Hét személyt őrizet­be vettek, közülük négyet szabadon engedtek, mert kide­rült, hogy kubai diplomaták. • G. L 1994. szeptember 1., csütörtök Szerb lapok szerint csak Washington ellenzi a szankció enyhítését Milosevic hozzájárult a határok ellenőrzéséhez? Újvidéki tudósítónktól Milosevic beleegyezett a szerb—boszniai határ nemzet­közi ellenőrzésébe — adja hí­rül legújabb számában a Te­legraf című független belgrádi hetilap. Az Andrej Kozirjev orosz külügyminiszterrel foly­tatott vasárnapi eszmecserén állítólag megállapodtak: négy­száz külföldi megfigyelő jelen­léte elegendő garanciát nyúj­tana arra, hogy Belgrád való­ban megszüntette a boszniai szerbek hadianyaggal való tá­mogatását. Hivatalosan a hírt nem erősítették meg. A lap értesülése szerint orosz és görög polgári megfigyelőkről lenne szó, akik a szerb rendőr­ség kíséretében végeznék fel­adatukat. Állítólag már az ellen­szolgáltatásról, azaz a szankciók enyhítéséről is tárgyaltak, és Kozirjev megígérte, hogy kiesz­­közli a belgrádi nemzetközi re­pülőtér három hónapra való megnyitását, továbbá a tudomá­nyos célú és a sportutazások en­gedélyezését. Milosevic kérte az iskolák és kórházak számára a fűtőolaj behozatalának enged­élyezését is. Egy másik belgrádi lap, a Borba, úgy értesült, hogy Milosevic csak azzal a feltétellel egyezett bele a drinai átkelők el­lenőrzésébe, ha az Una folyón, Bosznia és Horvátország hatá­rán is nemzetközi megfigyelőket helyeznek el. Ezzel megakadá­lyozhatnák a bosnyák hadsereg­nek szánt fegyverszállítást. A 350 kilométer hosszú szerb— boszniai határ hatékony ellenőr­zéséhez azonban szakértő véle­mény szerint több ezer megfi­gyelőre lenne szükség. Csak az északi szakaszon, a Drina folyó völgyében lenne viszonylag egyszerű az ellenőrzés, bár itt is csónakon könnyen átszállíthat­ják a lőszeres ládákat. Délebbre, Montenegró és Bosznia között szárazföldi határ húzódik, amely szinte nincs is kijelölve. Belgrádban továbbra is abban bíznak, hogy a nemzetközi össze­kötő csoport álláspontjában nagy fordulat következik be, és Orosz­ország után a többi nagyhatalom is kész megjutalmazni Szerbiát, mert szakított a Palával. Jugo­szláv körökben nagy várakozás előzte meg Borisz Jelcin és Hel­mut Kohl német kancellár szer­dai berlini találkozóját. Belgrádi lapok szerint már csak Washing­ton ellenzi az enyhítést. Borisav Jovic képviselőházi elnök a Belgrádba látogató fran­cia parlamenti küldöttség előtt is kifejtette: napjainkban rendkí­vüli alkalom nyílott arra, hogy Párizs is csatlakozzon Moszkvá­hoz, s így gyorsabban megold­ják a Jugoszláviával szembeni szankciók megszüntetésének kérdését. A francia vendégek el­hárították az ajánlatot, mond­ván: a nemzetközi közösség még nem hiszi, hogy Szerbia eltökél­ten szakított Karadziccsal, és ezért újabb bizonyítékokra van szükség, mindenekelőtt a hatá­rok nemzetközi ellenőrzésével. Az ENSZ szarajevói szóvivő­je tegnapi sajtóértekezletén kö­zölte, hogy sehol sem voltak na­gyobb összecsapások. A bos­nyák rádió ugyanakkor azt állí­totta, hogy a szerb tüzérség he­vesen ágyúzta a közép-boszniai Teocakot. Több gránát hullott Travnikra is. Gorazdéban tegnap lépett életbe az orvlövészek megfékezéséről a bosnyák és a szerb parancsnokság között megkötött megállapodás, de a rádió szerint a szerbek minden eddiginél hevesebben tüzeltek. A Menekültügyi Főbiztosság til­takozott a paléi „kormánynál”, amiért a szerb parancsnokság, formai okokra hivatkozva, meg­tagadta a leszállási engedélyt két segélyszállító géptől. „Nem is lenne rossz megoldás, ha fel­oldanák a fegyverembargót a muzulmánok számára” — nyi­latkozta Ratko Mladic, boszniai szerb főparancsnok. A FoNet belgrádi hírügynökség szerint a palei katonai vezetés meg van győződve róla, hogy ez a körül­mény egyáltalán nem veszélyez­tetné katonai fölényüket. Ellen­kezőleg — állítja egy névtelen­ségbe burkolódzó szerb tiszt —, így még előbb széthullana a mu­zulmán hadsereg. A muzulmá­noknak ugyanis kevés a tapasz­talt parancsnokuk, és minden győzelemért hatalmas árat fizet­nek. Az elmúlt két hónapban a Szarajevóba vezető útvonalakért folytatott harcokban állítólag háromezer emberük esett el. Csak a francia kéksisakosok jelenléte mentette meg két bos­nyák férfi életét, akiket a nyu­gat-boszniai menekültek horvát ügynököknek véltek, és félholtra vertek Turanjnál. A bosnyák rá­dió tudósítója szerint azonban lassan csökken a feszültség, és egyre többen indulnak vissza otthonukba. A visszatérők be­vallották, hogy Fikret Abdic, a megbuktatott kladusai vezető becsapta őket, és fegyveresei nem engedik hazatérni az embe­reket. Abdic tegnap Zágrábban tárgyalt az Unprofor és a horvát kormány képviselőivel, majd utána visszatért a szerbek ellen­őrizte Krajinába. A tuzlai Vöröskereszt nyílt levelet intézett Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz, amelyben felhívja a figyelmet a szerb meg­szállás alatt levő Bijeljina és Janje muzulmán lakosságának súlyos helyzetére. A két kelet­boszniai városban szünet nélkül tart az etnikai tisztogatás. • J. Garai Béla 300 tonna fegyver az IRA raktáraiban Reuter ----------------------­Az IRA által deklarált tűzszü­net továbbra is a terroristák kezén hagyja a számottevő automata­­fegyver-arzenált és a házi készí­tésű bombákat, amelyek előrelát­hatólag most biztos rejtekhelyek­re kerülnek. Biztonsági források szerint a vidéki földalatti raktá­rakban tonnaszámra fordulnak elő fegyverek és hadianyagok. Feltételezik, hogy ezek a titokza­tos rejtekhelyek elsősorban az Ír­országgal határos területeken ta­lálhatók. Becslések szerint az IRA leg­alább 300 tonna fegyvert és ha­dianyagot halmozott fel, s néme­lyik hordozható raktárát egyene­sen folyók fenekére süllyesztet­ték. Ezek pontos lelőhelyét azon­ban csak a szervezet legfelső ve­­­zetésének tagjai ismerik. A fegy­verarzenál az 1950-es gyártmá­nyú, brit Webley típusú szolgála­ti pisztolytól a félelmetes Barrett márkájú távcsöves puskáig, illet­ve a cseh készítésű, nagy robba­nóerejű Semtex plasztikbombá­kig terjed. Az IRA-gerillák csak egészen kivételes esetekben tartanak ott­hon fegyvert. Ezeket egy úgyne­vezett szállásmester őrzi és adja ki a különböző akciók résztve­vőinek. A szervezet kényesen ügyel a tulajdonában lévő har­ceszközökre, hogy azok ne kerül­jenek idegen kezekbe és ne hasz­nálják fel őket rögtönzött akciók­ban. Jobbára csak találgatni lehet arról, honnan szerzik be fegyve­reiket a terroristák, de a Közel- Keletet és Kadhafi Líbiáját emlí­tik a­­leggyakrabban a szállítók között. London úgy tudja, hogy mostanában Irán is aktív hátor­szágot jelent az IRÁ-nak. Elkészült a haiti beavatkozás terve Washingtoni tudósítónktól Nagy-Britannia, Argentína, Jamaika, Trinidad, Barbados és Belize hozzájárulását adta ahhoz, hogy részt vegyen egy mielőbbi, Haiti elleni katonai akcióban. Paul Robertson, ja­maikai külügyminiszter szerint Guayana, a Bahama-szigetek és Antigua még nem hozott dön­tést Strobe Talbott, amerikai kül­ügyminiszter-helyettes, Clinton elnök közeli barátja és tanácsadó­ja valamint John Deutch védelmi miniszterhelyettes tárgyalt a ja­maikai Kingstonban a Karib-ten­geri Közösség államainak megbí­­zottaival, akikkel közösen fejez­ték ki reményüket, hogy Haiti ka­tonai vezetői hamarosan lemon­danak a hatalomról, és engedélye­zik Jean Bertrand Aristide elnök visszatérését. Ha ezt nem teszik meg — szögezték le —, akkor erővel fogják eltávolítani őket. „Elérkezett a cselekvés ideje. Senki sem kételkedhet abban, hogy a multinacionális erő be fog vonulni Haitiba” — mondta Deutch. A hírek szerint már el is készült a tízezer fős beavatkozás részletes terve, amelyet szeptem­berben készülnek végrehajtani. Az invázió, amelyben fehér házi források szerint főként amerikaiak vesznek részt, a különleges alaku­latok titkos behatolásával kezdőd­ne. Ezek az erők készítik elő a te­repet azoknak az egységeknek, amelyeknek majd le kell győzniük a haiti hadsereget és el kell foglal­niuk a rendőrséget. Az invázióban a tengerészgyalogságé, a hadsereg ejtőernyőseié és rangereié, vala­mint a különleges kommandóké lesz a főszerep. Az alakulatok an­nak a doktrínának a jegyében fog­nak eljárni, amely szerint az USA erőinek fölényes túlerővel kell be­hatolniuk idegen államokba. • R. Zs. Világhíradó Kína meg fogja szüntetni a hongkongi törvényhozást (MTI) Kína szerdán bejelentette, hogy fel fogja számolja Hongkong önálló törvényhozását, amint a brit gyarmat kínai fennhatóság alá ke­rül. Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint 1997. július 1-jén, amikor Kína helyreállítja szuverenitását Hongkong fölött, eltörlik a Chris Patten kormányzó reformjai nyomán kialakult politikai szerkezetet, és újat hoznak létre. A döntést Kína azzal indokolta, hogy a brit fél a helyi törvényhozás, a városi és kerületi kor­mányzat önkényes felállításával megsértette a Hongkong jövendő berendezkedéséről kiadott brit-kínai nyilatkozatot, a pekingi parlament határozatát, valamint az 1997 utáni Hongkong minialkotmányának tekinthető alaptörvényt. Céziumizotópot loptak Oroszországban (MTI) A közép-oroszországi Tambov városá­nak egyik vegyi üzeméből ismeretlen tettesek elloptak egy cézium—137 izotópot tartalmazó tárolóedényt, amelyben 4,5 gramm volt a veszélyes fémből. A tettesek úgy jutottak a ha­sadóanyaghoz, hogy kibontották a vegyi üzem raktárának falát. A cézium viaszpuhaságú aranysárga fém, amely a levegővel érintkezve meggyullad, vízbe kerülve pedig robban. A cé­zium—137 izotóp katonai célra nem alkalmas, hozzá nem értő kezelés esetén viszont az erő­sen sugárzó izotóp halálos veszélyt jelent a környezetében tartózkodókra. Oroszországban két hét alatt ez volt a harmadik hasadóanyag­ügy- Érvényes az osztrák népszavazás az EU-csatlakozásról (MTI) Az osztrák alkotmánybíróság tegnap elutasította az Európai Unióhoz való csatlako­zásról tartott népszavazás ellen benyújtott fo­lyamodványt. A népszavazás bírálói panaszuk­ban formai érveken kívül azt vetették fel, hogy a hatóságok jogellenesen egyoldalúan pozitív propagandát folytattak Ausztriának az EU-hoz való csatlakozása mellett. A júniusban tartott referendumon az osztrákok kétharmada mon­dott igent a belépésre. Ausztria a jövő év elején válik az Európai Unió tagjává. Jackson versenybe száll Clintonnal? Reuter ----------------------­Jesse Jackson komolyan fon­tolgatja, hogy Bill Clinton ellen­jelöltjeként részt vesz a Demok­rata Párt előválasztásán és az 1996-os elnökválasztáson. A né­ger politikus, polgárjogi harcos a CNN hírtelevíziónak adott nyi­latkozatában bírálta az amerikai elnököt, aki szerinte feladta kampányígéreteit. Jackson ne­hezményezi, hogy Clinton nem a republikánusokkal és a demok­ratákkal, hanem egy centrista konzervatív csoporttal dolgozik. Kijelentette: az elnöknek vissza kell térnie a választások előtt tett ígéreteihez, mert ellen­kező esetben komoly megpró­báltatás várja a Demokrata Párt­ban és a következő elnökválasz­táson. Clinton megválasztása óta nem vesz tudomást a fekete poli­tikusról, Jackson viszont tévéin­terjújában jelezte, hogy az eset­leges ellenjelöltséget — amiről jövőre dönt — nem személyes, hanem politikai kérdésnek te­kinti.

Next