Magyar Hírlap, 1995. február (28. évfolyam, 40-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ A Mein Kampf héberül (MH) A holocaust áldozatainak szervezetei tiltakoznak, amiért ezúttal Izraelben szennyezték be az áldozatok emlékét: a jeruzsálemi héber egyetem Akdamon kiadója teljes egészé­ben lefordította és megjelentette Hitler „ideológiájának” alap­vetését, a Mein Kampfot. A héber fordítást Dani Járón végez­te. A könyv 650 oldal és bárhol kapható. Csökkent Balladur előnye (MH) Hetven nappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt, a jelek szerint változás következhet be a jelöltek mező­nyében. Három független felmérés egybehangzó eredménye szerint a töretlenül vezető Balladur miniszterelnök népszerűsé­ge jelentősen csökkent, míg az ellenzéki szocialista jelölt Lio­nel Jospiné számottevően javult. Az eddigi helyzethez képest megváltozott a felállás: nem kizárólag a jobboldalon belül fo­lyik majd az érdemi vetélkedés. A miniszterelnöknek sokat ár­tanak az utóbbi napok diákmozgalmai csakúgy, mint a szapo­rodó politikai-pénzügyi botrányok. Minden elemző figyelmez­tet ugyanakkor arra, hogy a megkérdezetteknek fele sem tudja még, kit támogatna az elnökválasztáson. Sztrájkhangulat Németországban (MH) Tömegtüntetésekkel és figyelmeztetősztrájkokkal kö­vetelnek több bért a német fém- és elektroipari munkások. A tegnapi országos akciókban kétszázezren tettek eleget a szak­­szervezet felhívásának. Észak-Németország, Észak-Rajna- Vesztfália és Baden-Württemberg tartozott a leginkább érin­tett területek közé. Az IG Metall szakszervezet vezetősége ar­ra számít, hogy február végére meghirdetik az általános mun­kabeszüntetést. A bértárgyalásokon hatszázalékos fizetéseme­lést akartak elérni, a munkaadók a nyolc hete folyó tárgyaláson sem engedtek abból, hogy a már korábban megállapodott 35 órás munkahét bevezetése fejében a többletköltségek kompen­zálását követelik. Csak ezután lennének hajlandók fizetéseme­lésről tárgyalni. Iszlámot oktatnának német iskolákban (MTI) A külföldiekkel foglalkozó német kormánybiztos az isz­lám oktatásának bevezetését javasolta egy szerdai interjúban. Cornelia Schmalz-Jacobsen úgy vélte, hogy az iszlám választ­ható tárgyként történő bevezetése egyértelműen gyengítené a szélsőséges iszlám szervezetek befolyását a Németországban élő mohamedánokra. Németországban jelenleg majdnem két­millió török él, és több tízezerre tehető a délszláv államokból érkezett muzulmánok száma is. Schmalz-Jacobsen kifogásolta, hogy a közigazgatásban még mindig nagyon kevés külföldit al­kalmaznak. Az országban élő összes külföldi - beleértve a nyu­gat-európai államokból érkezetteket is - aránya a lakosságon belül megközelíti a kilenc százalékot, míg foglalkoztatásuk a közigazgatásban alig éri el a három százalékot. A kormánybiz­tos üdvözölte viszont, hogy a rendőrség egyre több külföldit vesz fel soraiba. Schäuble a Stasi-akták lezárásáról (MTI) Wolfgang Schäuble, a német kormánykoalíció egyik legbefolyásosabb politikusa szerint az egykori keletnémet ál­lambiztonsági szervezet emberei közül csak azokat kell bíróság elé állítani, akik valóban súlyos bűncselekményeket követtek el. A Die Woche című hetilapnak adott interjúban egyértel­műen úgy vélekedett, hogy a kevésbé súlyos ügyekben le kell zárni az aktákat. Hangsúlyozta: „meg kell tenni, amit a jog és a törvény megkövetel, de kétlem, hogy értelmes dolog aggastyá­nokat a bíróság elé állítani”. A kereszténydemokrata vezető az eddigi hivatalos állásponttól eltérő nézetet fejtett ki az egykori keletnémet hírszerzők ügyében is. Schäuble meggyőződése szerint nem lehet a nyugatnémet törvények alapján elítélni azokat az egykori NDK-állampolgárokat, akik a keletnémet hírszerzés számára folytattak kémtevékenységet. Ukrajna csernobili feltételei (MH) Ukrajna csak akkor zárja be a csernobili atomerőművet, ha a legfejlettebb ipari államokat tömörítő „hetek csoportja” - amennyiben valóban aggódik a biztonság miatt - felépít az erő­mű 30 kilométeres körzetében két, a legmodernebb technoló­gián alapuló energetikai blokkot - írta tegnap a Kijevszki Vi­­domosztyi országos lap. Ukrán atomszakemberek szerint a ne­vezetes baleset óta az erőmű biztonsági rendszerét olyan szint­re fejlesztették, hogy az semmiben sem marad el Oroszország és Litvánia hasonló típusú reaktoraitól, amit tavaly márciusban a Nemzetközi Atomenergiaügynökség is elismert. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy az Európai Unió csak úgy haj­landó folyósítani Ukrajnának a megígért 85 millió ECU hitelt, ha bezárják a csernobili atomerőművet. A vörös khmerek aknaakciója (MTI) kambodzsai kormánykörök közlése szerint a phnompe­­ni kormány hadseregének több száz katonája halt, illetve sebe­sült meg az ország északi részén a lázadó vörös khmerek elleni legújabb harcokban. Preah Vihear tartományban, ahol a vörös khmer ellenkormányt létesített, a lázadók szervezete taktikát változtatott, és egyre többet alkalmazza a kormányhadsereg el­len az elaknásítás módszerét. A térségből sebesülten visszatért katonatiszt elmondta, a harcokban is estek el katonák, az áldo­zatok többségét azonban akna ölte, vagy csonkította meg. MH-Moszkva A Csecsenföldön szemben ál­ló felek tegnap 48 órás általá­nos tűzszünetet hirdettek. Az orosz föderális alakulatok pa­rancsnoka, Kulikov tábor­nok, és Dudajev csecsen el­nök vezérkari főnöke, Masz­­hadov által kötött egyezség­nek szerdán éjfélkor kellett életbe lépnie. A TASZSZ jelentése sze­rint a felek abban is megálla­podtak, hogy pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Az orosz törvényhozás alsóháza jelezte, hogy kész aktív szere­pet játszani a béketeremtő fo­lyamatban. A bejelentésre egy nappal azelőtt került sor, hogy Borisz Jelcin elnök ma ismer­teti a föderáció helyzetét. Moszkvai politikai körökben már hetek óta az eredetileg ja­nuárra várt beszéd lehetséges tartalma a fő beszédtéma. A csúszásnak egyszerű okai van­nak. A csecsenföldi beavatko­zás miatt egyre népszerűtle­nebb Jelcinnek ki kellett vár­nia azt a pillanatot, amikor legalább néhány konkrét eredménnyel alátámaszthatja a megfigyelők szerint arculat­mentő célokat szolgáló doku­mentum tartalmát. A kiszivá­rogtatások szerint a beszéd fő csapásiránya a reform, szinte mindegyik tartalmi egység ez­zel a szóval kezdődik, bizonyí­tandó, hogy az elnök a látszat ellenére alapvetően demok­ratikus eszméket követ, és ki­tart az irdatlan méretű ország társadalmi, gazdasági és politi­kai átalakításának folytatása mellett. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy következetes lé­péseket kíván tenni a pénzügyi stabilizáció, az értékálló nem­zeti valuta, az infláció vissza­szorítása érdekében, és a visszaállamosítás lehetőségé­nek teljes kizárása mellett foly­tatni akarja a privatizációt. Az előzetes hírek szerint Borisz Jelcin megpróbál elhatárolód­ni a csecsenföldi katonai akció tekintélypusztító brutalitásá­tól, amit a lapok máris úgy ér­telmeztek, hogy Pavel Gracsov alatt inog a miniszteri bársony­szék. Egy kérdésre az üzenet el­hangzása után rögtön választ kap ma a hallgatóság: Borisz Jelcin fizikailag alkalmas-e, no nem az ország irányítására, hanem a szöveg felolvasására. • Molnár János Kétnapos tűzszünet Csecsenföldön A Franciországban szerkesztett amerikai világlap február 14-én közölte alábbi ve­zércikkét. Lehet, hogy kezdődik valami. Mal­colm Rifkind, Nagy-Britannia védelmi minisztere javasolta tavaly az év végén elsőként: köttessék új megállapodás Eu­rópa és Amerika között, alakuljon át az atlanti közösség. Aztán Alain Juppé, Franciaország külügyminisztere nagyjá­ból ugyanezt mondta. Most pedig Volker Rühe német védelmi miniszter ismételte meg az üzenetet. Ők, a demokratikus Európa három legfontosabb országának képviselői, közösen hoztak napvilágra egy elképzelést. Az ötletnek van értelme. Európa és Amerika demokráciái, egymással együtt­működve a történelem legsikeresebb kombinációját alkotják. Nyolcvan évvel­ ezelőtt megmentették Európát a német uralomtól. Vereséget mértek a fasizmus­ra 1945-ben. Most pedig vereséget mér­tek a kommunizmusra, s így a demokrati­kus elveket biztonságosan terelgetik át a 21. századba. Azt mondani, hogy ennek a szövetségnek a napjai meg vannak szám­lálva, mert legutolsó ellenfele öt évvel ezelőtt megadta magát, non sequitur (eb­ből nem következik). Az atlanti világ or­szágai - a demokrácia melegágya - új ve­szélyekkel fognak szembekerülni és job­ban teszik, ha együtt néznek szembe ve­lük. Ez pedig a partneri viszony mindkét felének kínál valamit. Az Európai Unió megpróbál egységes külpolitikát kialakí­tani. De az fájdalmasan nyilvánvaló, PUBLISHED WITH THE NEW YORK TIMES AND THE WASHINGTON POST hogy az egységes Európa sem lesz - ha tényleg az lesz - még éveken át katonai értelemben önellátó Európa. Az európa­iaknak hiányoznak az eszközeik ahhoz, hogy a katonai erő hatalmas részét kisu­gározzák a világ távoli részeibe; nincse­nek modern műholdas-elektronikus ve­zérlőrendszereik, nem tudnak védekezni a rakéták ellen. Az amerikaiak viszont igen, és most vagy rövidesen ellátják őket mindeme dolgokkal. Az amerikaiak is nyerhetnek ezen. A jelenlegi NATO-szövetséget úgy alakí­tották ki, hogy védelmezze tagállamai te­rületét, ami a gyakorlatban Nyugat-Eu­­rópa védelmét jelenti. Egy új atlanti kö­zösség viszont a világ egyéb részeire is odafigyelhetne: az öböl olajának bizton­ságára; az atomfegyverek elterjedésének veszélyeire; az ázsiai hatalmi egyensúly­ra. Ez pedig olyan jövőt tár fel, hogy egy napon az európaiak majd segíthetnék az amerikaiaknak fenntartani a békét az ef­féle mégoly távoli vidékeken is. A szö­vetség pedig végül több is lehet, mint egy tisztes, mindkét fél számára nyereséges üzlet. Az persze megeshet, hogy az egészből legfeljebb csak szép szavak lesznek. Hogy mindebből valóság legyen, az erő­sebb európai-amerikai partnerségnek megfelelő szervezetre van szüksége. Rifkind azt javasolja, hogy az Atlanti­­óceán mindkét oldalán lévő demokráci­ák hozzanak létre parlamenti képviselő­ikből egy új közgyűlést, amely kísérletet tehetne arra, hogy az egész világra szóló­an formálja a demokratikus politikát. Ez szép, de nem megy elég messzire. Kell olyan mechanizmus is, amely csillapítja a gazdasági vitákat. A közelmúltban töb­ben is javasolták, hogy talán létre kellene hozni az észak-atlanti szabadkereskedel­mi övezetet, egy második NAFTA-t (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás), amely az új észak-amerikai ke­reskedelmi csoport mintájára működhet­ne. Ráadásul az is világosan kiderülhet­ne, hogy a partnerség vezetőinek rend­szeres találkozóira van szükség, ahol a kemény döntéseket ütköztetni lehetne. Az új atlanti közösség - és ezt határo­zottan ki kell mondani - nem irányul semmiféle kinevezett ellenség ellen. Ha a holnapi Oroszország ellenségesnek bizo­nyul a Nyugattal szemben, akkor jogos lesz a nyugati törekvés, hogy az ilyen Oroszországot féken tartsa. De a demok­ráciák éppenséggel elejét akarják venni annak, hogy efféle ellenséges Oroszor­szág létrejöjjön, és valószínűbb, hogy ele­jét vehetik, ha egységesek maradnak. Ugyanez vonatkozik az iszlám világ zűr­zavarai miatt leselkedő veszélyekre. A világ a maga egészében jóval biztonságo­sabb hely lenne, ha Amerika és Európa huszadik századbeli liezonjai tartós há­zasságba torkollnának. Egykoron az államok egy-egy háború­ra alakítottak hadseregeket - majd szél­nek eresztették őket. Az életet akkor ta­lálták biztonságosabbnak, amikor az ál­landó hadsereg elképzelését fogadták el. Európa és Amerika akkor lesz biztonsá­gosabb, ha a két kontinens a tartós szö­vetség mellett kötelezi el magát. LAPSZEMLE 4 W INTERNATIONAL ♦ 4 ui cral o­n yfkfa.fcrib un­d Atlanti Közösség KÜLFÖLD Dél-afrikai fajgyűlölők botokkal és régi zászlókkal felfegyverkezve fenyegetőznek Cape Townban amiatt, hogy a fehérnegyed egy üresen álló iskolájába színes bőrű diákokat költöztettek - ezzel tehermentesítve a többi tanintézményt FOTÓ: REUTER ifiSL A Pátria Nyomda Rt. értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy a Pátria papírtermék-választékát tovább bővítette Főbb termékeink: Import — vegypapír (íves, tekercses, fehér, színes) — műnyomó papír (íves) — műnyomó karton (íves, tekercses) — címkepapír (íves) — kartonok (íves, fehér, színes) — komputerpapír (tekercses, 60—90 g) — öntapadós (íves, tekercses; matt, fényes) — ofszetpapír (íves) — fénymásoló (íves, fehér, színes) Hazai — ofszetpapír (íves) — komputerpapír (tekercses) — carbonpapír (íves) — ötcsatornás lyukszalag Budapesti megrendelőink részére kívánság szerint — a vevő költségére — szállítási lehetőség, ötszázezer forint feletti vásárlás esetén térítésmentes házhoz szállítás. Felvilágosítás, értékesítés: Budapest VI., Csengery utca 31. Telefon: 322-8417, 342-9356, Drabantné, Fürediné. Telefax: 342-9771 KÖVETELÉSEK ÉRTÉKESÍTÉSE Az AD VALOREM Gazdasági, Pénzügyi Tanácsadó Kft., mint az Építőipari Gépesítő Vállalat Ft. (1209 Budapest, Grassalkovich út 255.) kijelölt felszámolója nyilvánosan értékesíteni kívánja, s a vállalat mintegy 199 millió forintos követelés­állo­mányát, amely áll: kb. 137 millió forint összegű, felszá­molás alatt lévő szervezetek tartozásaiból, kb. 46 millió forint összegű peresített kintlévőségekből és kb. 16 mil­lió forint összegű egyéb 30 napon túli kintlévőségekből. Vételár: megegyezés szerint. A vételi ajánlatokat 1995. február 28-ig kérjük megkül­deni a felszámoló (1134 Budapest, Lehel út 25.1/107.), vagy az ÉGV Fa. (1209 Budapest, Grassalkovich út 255.) címére. További információk beszerezhetők: Szöllősy Attila felszámolóbiztos, telefon: 120-1633, fax: 120-2054 Rékási György osztályvezető, telefon: 286-0273, fax: 283-0535 1995. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Magyarellenes össztűz a román sajtóban Zárt ajtók mögött Atlantában MTI_______________________ A romániai nemzetiségi viszo­nyokkal foglalkozó atlantai ke­rekasztal-tanácskozást szerve­ző amerikai alapítvány, a Pro­ject on Ethnic Relations (PER) igazgatója kedd este közölte, hogy az értekezlet első napján élénk véleménycsere folyt a román és a magyar meg­hívottak között a felmerült kérdésekről. A fórumon el­nöklő Allen Kassof újságírók­nak általánosságban elmondta, hogy a hozzászólások alapve­tően a többségi­ kisebbségi té­macsoportot járták körbe, részleteket azonban - a zavar­talan, normális légkör biztosí­tása érdekében - nem volt haj­landó elárulni. A tanácskozás a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött zajlik. A romá­niai magyarok az egységes au­tonómiaplatform alapján fel­lépve képviselik a kisebbségi törvénnyel, az oktatási tör­vénnyel és a magyarság helyze­tével kapcsolatos többi megol­datlan kérdésről kialakított RMDSZ-álláspontot. A szerdai román lapok bő­ségesen és ellenségesen foglal­koztak az atlantai román-ma­gyar találkozóval. Az Eveni­­mentul Zilei tudósítása szerint az amerikai románok felhábo­rodva kérdik: mi közvetíteni­­valója van Cartelnek Atlantá­ban? A tudósító szerint fennáll az a veszély, hogy dialógus he­lyett kemény összecsapássá alakul a kerekasztal, és ez az ügyben érdekelt magyar irre­denta köröknek ismét kiváló manőverezési lehetőséget biz­tosít. Az államelnökséghez kö­zel álló Dimineata közli Mircea Manea „A románellenes hun­garista tevékenység jelentő­sebb állomásai a háború után” című terjedelmes cikkét. A bé­csi döntéstől napjainkig terje­dő áttekintés többek között Horn Gyula „Cölöpök” című könyvéből vett idézetekkel kí­vánja bizonyítani, hogy ma is nehéz olyan magyar politikust találni, akit ne „a románok iránti ösztönös gyűlölet és a Románia iránti pökhendi lené­zés jellemezne”, itt említve azt is, hogy a miniszterelnök nem fogadta Viorel Hrebenciucot. A Vremea egy agrárpárti ve­zetőt idéz, aki felszólítja a kor­mányt: elemezze, elfogadható­­e még Magyarország jelenlegi bukaresti nagykövete, amikor „súlyos visszaéléseket enged meg magának”. Republikánus csillagháború MH-Washington____________ A republikánus törvényhozók az amerikai külpolitika és vé­delem átfogó reformjára irá­nyuló törvényjavaslatot ter­jesztettek a kongresszus elé, amelynek vitája a héten már meg is kezdődött. Warren Christopher külügyminiszter és William Perry védelmi mi­niszter közölte: a törvényjavas­lat megvétózását fogják taná­csolni Canton elnöknek. Christopher külügyminiszter azt kifogásolja leginkább, hogy a törvényjavaslat csökkentené az USA anyagi hozzájárulását az ENSZ nemzetközi béke­­fenntartó tevékenységéhez, il­letve mielőbbi NATO-tagságot ajánl Magyarországnak, Len­gyelországnak, a Cseh Köztár­saságnak és Szlovákiának. Sze­rinte ez utóbbi azt sugallná, hogy egyes államok kedvezmé­nyes elbírálás alá eshetnek a NATO-tagságot illetően. A Fe­hér Ház kitartó tiltakozására a törvényhozók annyi enged­ményt tettek, hogy nem szab­ták meg konkrétan a négy ál­lam NATO-felvételének idő­pontját, csak annyit írtak a tör­vényjavaslatba, hogy „a közel­jövőben”. A Jesse Helms szenátusi kül­ügyi bizottsági elnök keze nyo­­mát viselő törvényjavaslat sze­rint a külügyminisztériumba kellene olvasztani a fegyverzet­korlátozási és leszerelési hiva­talt, a nemzetközi fejlesztési hi­vatalt és a külkereskedelmi, il­letve a mezőgazdasági export­ügynökséget. Köteleznék egy­ben a Fehér Házat, hogy 60 na­pon belül ismertesse tervét az ország rakétavédelmi rendsze­rének („csillagháború”) gyorsí­tott kiépítésére. Perry szerint ez 5-10 milliárd dollárba kerülne, és legfeljebb egy tucat robba­nófej kivédésére lenne jó. Nem ellenezné azonban, ha a kong­resszus normális ütemű kiépí­tést szorgalmazna. • R. Zs. Oleksy kész szembeszállni Walesával Reuter____________________ Józef Oleksy lengyel alsóházi elnök, aki az új kormány meg­alakításával próbálkozik, teg­nap kijelentette: reméli, hogy meg tud egyezni Walesa köz­­társasági elnökkel a kulcsmi­niszterekről, de ha kell, szem­be fog szállni vele. Úgy tudni, hogy kedden Walesa javaslatot tett a kül­­ügy-, a belügy- és a védelmi miniszter személyére, és azo­kat Oleksy elutasította. Oleksy - akit a baloldali kétpárti koalíció vezetői vá­lasztottak ki a miniszterelnöki feladatra - közölte: meg akar egyezni a külügy-, a belügy- és a védelmi miniszter személyé­ről, de ha az elnök továbbra is ragaszkodik saját jelöltjeihez, saját kormánylistáját fogja a parlament elé terjeszteni, mert szerinte az alkotmány értelmében a köztársasági el­nöknek így is, úgy is meg kell erősítenie a parlament által elfogadott kormányt. Walesa nem készül meg­hátrálni. Szóvivője, Leszek Spalinski arra a kérdésre, hogy Walesa engedni fog-e a minisz­terek kérdésében, kijelentette: „Egyelőre semmi jele. Oleksy tapasztalt politikus, és tudja, hogy a megegyezés jobb, mint a háború” - mondta Spalinski. Hozzátette, hogy ha Oleksy hajlandó kompromisszumra a miniszterek kérdésében, ak­kor Walesa engedhetne a ’95- ös költségvetésben, amelyet még mindig nem írt alá. A legtöbb kommentátor szerint Walesa elsősorban azért támadja a kormányt, hogy meggyengítse a baloldalt és növelje saját esélyeit az idei elnökválasztásra. Támadásait arra alapozza, hogy értelme­zési vita van az elnök alkot­mányos hatásköréről. Walesa úgy értelmezi az alkotmányt, hogy neki joga van kijelölni a külügy-, a belügy- és a védel­mi minisztert, a kormány sze­rint viszont az államfőt csak annyi illeti meg, hogy konzul­tálnak vele. Walesa kedden javasolt három személyt, de Oleksy elutasította őket. Az elnök azt is mondta, hogy sze­retné leváltani Grzegorz Ko­­lodko pénzügyminisztert, aki­nek gazdasági programját Oleksy kormánya folytatni akarja. Kolodko egy tv-inter­­júban kedden este azzal vá­gott vissza, hogy Walesa azt mond amit akar, de nincs be­folyása a pénzügyminiszté­rium fölött.

Next