Magyar Hírlap, 1995. február (28. évfolyam, 40-50. szám)
1995-02-16 / 40. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ A Mein Kampf héberül (MH) A holocaust áldozatainak szervezetei tiltakoznak, amiért ezúttal Izraelben szennyezték be az áldozatok emlékét: a jeruzsálemi héber egyetem Akdamon kiadója teljes egészében lefordította és megjelentette Hitler „ideológiájának” alapvetését, a Mein Kampfot. A héber fordítást Dani Járón végezte. A könyv 650 oldal és bárhol kapható. Csökkent Balladur előnye (MH) Hetven nappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt, a jelek szerint változás következhet be a jelöltek mezőnyében. Három független felmérés egybehangzó eredménye szerint a töretlenül vezető Balladur miniszterelnök népszerűsége jelentősen csökkent, míg az ellenzéki szocialista jelölt Lionel Jospiné számottevően javult. Az eddigi helyzethez képest megváltozott a felállás: nem kizárólag a jobboldalon belül folyik majd az érdemi vetélkedés. A miniszterelnöknek sokat ártanak az utóbbi napok diákmozgalmai csakúgy, mint a szaporodó politikai-pénzügyi botrányok. Minden elemző figyelmeztet ugyanakkor arra, hogy a megkérdezetteknek fele sem tudja még, kit támogatna az elnökválasztáson. Sztrájkhangulat Németországban (MH) Tömegtüntetésekkel és figyelmeztetősztrájkokkal követelnek több bért a német fém- és elektroipari munkások. A tegnapi országos akciókban kétszázezren tettek eleget a szakszervezet felhívásának. Észak-Németország, Észak-Rajna- Vesztfália és Baden-Württemberg tartozott a leginkább érintett területek közé. Az IG Metall szakszervezet vezetősége arra számít, hogy február végére meghirdetik az általános munkabeszüntetést. A bértárgyalásokon hatszázalékos fizetésemelést akartak elérni, a munkaadók a nyolc hete folyó tárgyaláson sem engedtek abból, hogy a már korábban megállapodott 35 órás munkahét bevezetése fejében a többletköltségek kompenzálását követelik. Csak ezután lennének hajlandók fizetésemelésről tárgyalni. Iszlámot oktatnának német iskolákban (MTI) A külföldiekkel foglalkozó német kormánybiztos az iszlám oktatásának bevezetését javasolta egy szerdai interjúban. Cornelia Schmalz-Jacobsen úgy vélte, hogy az iszlám választható tárgyként történő bevezetése egyértelműen gyengítené a szélsőséges iszlám szervezetek befolyását a Németországban élő mohamedánokra. Németországban jelenleg majdnem kétmillió török él, és több tízezerre tehető a délszláv államokból érkezett muzulmánok száma is. Schmalz-Jacobsen kifogásolta, hogy a közigazgatásban még mindig nagyon kevés külföldit alkalmaznak. Az országban élő összes külföldi - beleértve a nyugat-európai államokból érkezetteket is - aránya a lakosságon belül megközelíti a kilenc százalékot, míg foglalkoztatásuk a közigazgatásban alig éri el a három százalékot. A kormánybiztos üdvözölte viszont, hogy a rendőrség egyre több külföldit vesz fel soraiba. Schäuble a Stasi-akták lezárásáról (MTI) Wolfgang Schäuble, a német kormánykoalíció egyik legbefolyásosabb politikusa szerint az egykori keletnémet állambiztonsági szervezet emberei közül csak azokat kell bíróság elé állítani, akik valóban súlyos bűncselekményeket követtek el. A Die Woche című hetilapnak adott interjúban egyértelműen úgy vélekedett, hogy a kevésbé súlyos ügyekben le kell zárni az aktákat. Hangsúlyozta: „meg kell tenni, amit a jog és a törvény megkövetel, de kétlem, hogy értelmes dolog aggastyánokat a bíróság elé állítani”. A kereszténydemokrata vezető az eddigi hivatalos állásponttól eltérő nézetet fejtett ki az egykori keletnémet hírszerzők ügyében is. Schäuble meggyőződése szerint nem lehet a nyugatnémet törvények alapján elítélni azokat az egykori NDK-állampolgárokat, akik a keletnémet hírszerzés számára folytattak kémtevékenységet. Ukrajna csernobili feltételei (MH) Ukrajna csak akkor zárja be a csernobili atomerőművet, ha a legfejlettebb ipari államokat tömörítő „hetek csoportja” - amennyiben valóban aggódik a biztonság miatt - felépít az erőmű 30 kilométeres körzetében két, a legmodernebb technológián alapuló energetikai blokkot - írta tegnap a Kijevszki Vidomosztyi országos lap. Ukrán atomszakemberek szerint a nevezetes baleset óta az erőmű biztonsági rendszerét olyan szintre fejlesztették, hogy az semmiben sem marad el Oroszország és Litvánia hasonló típusú reaktoraitól, amit tavaly márciusban a Nemzetközi Atomenergiaügynökség is elismert. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy az Európai Unió csak úgy hajlandó folyósítani Ukrajnának a megígért 85 millió ECU hitelt, ha bezárják a csernobili atomerőművet. A vörös khmerek aknaakciója (MTI) kambodzsai kormánykörök közlése szerint a phnompeni kormány hadseregének több száz katonája halt, illetve sebesült meg az ország északi részén a lázadó vörös khmerek elleni legújabb harcokban. Preah Vihear tartományban, ahol a vörös khmer ellenkormányt létesített, a lázadók szervezete taktikát változtatott, és egyre többet alkalmazza a kormányhadsereg ellen az elaknásítás módszerét. A térségből sebesülten visszatért katonatiszt elmondta, a harcokban is estek el katonák, az áldozatok többségét azonban akna ölte, vagy csonkította meg. MH-Moszkva A Csecsenföldön szemben álló felek tegnap 48 órás általános tűzszünetet hirdettek. Az orosz föderális alakulatok parancsnoka, Kulikov tábornok, és Dudajev csecsen elnök vezérkari főnöke, Maszhadov által kötött egyezségnek szerdán éjfélkor kellett életbe lépnie. A TASZSZ jelentése szerint a felek abban is megállapodtak, hogy pénteken ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Az orosz törvényhozás alsóháza jelezte, hogy kész aktív szerepet játszani a béketeremtő folyamatban. A bejelentésre egy nappal azelőtt került sor, hogy Borisz Jelcin elnök ma ismerteti a föderáció helyzetét. Moszkvai politikai körökben már hetek óta az eredetileg januárra várt beszéd lehetséges tartalma a fő beszédtéma. A csúszásnak egyszerű okai vannak. A csecsenföldi beavatkozás miatt egyre népszerűtlenebb Jelcinnek ki kellett várnia azt a pillanatot, amikor legalább néhány konkrét eredménnyel alátámaszthatja a megfigyelők szerint arculatmentő célokat szolgáló dokumentum tartalmát. A kiszivárogtatások szerint a beszéd fő csapásiránya a reform, szinte mindegyik tartalmi egység ezzel a szóval kezdődik, bizonyítandó, hogy az elnök a látszat ellenére alapvetően demokratikus eszméket követ, és kitart az irdatlan méretű ország társadalmi, gazdasági és politikai átalakításának folytatása mellett. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy következetes lépéseket kíván tenni a pénzügyi stabilizáció, az értékálló nemzeti valuta, az infláció visszaszorítása érdekében, és a visszaállamosítás lehetőségének teljes kizárása mellett folytatni akarja a privatizációt. Az előzetes hírek szerint Borisz Jelcin megpróbál elhatárolódni a csecsenföldi katonai akció tekintélypusztító brutalitásától, amit a lapok máris úgy értelmeztek, hogy Pavel Gracsov alatt inog a miniszteri bársonyszék. Egy kérdésre az üzenet elhangzása után rögtön választ kap ma a hallgatóság: Borisz Jelcin fizikailag alkalmas-e, no nem az ország irányítására, hanem a szöveg felolvasására. • Molnár János Kétnapos tűzszünet Csecsenföldön A Franciországban szerkesztett amerikai világlap február 14-én közölte alábbi vezércikkét. Lehet, hogy kezdődik valami. Malcolm Rifkind, Nagy-Britannia védelmi minisztere javasolta tavaly az év végén elsőként: köttessék új megállapodás Európa és Amerika között, alakuljon át az atlanti közösség. Aztán Alain Juppé, Franciaország külügyminisztere nagyjából ugyanezt mondta. Most pedig Volker Rühe német védelmi miniszter ismételte meg az üzenetet. Ők, a demokratikus Európa három legfontosabb országának képviselői, közösen hoztak napvilágra egy elképzelést. Az ötletnek van értelme. Európa és Amerika demokráciái, egymással együttműködve a történelem legsikeresebb kombinációját alkotják. Nyolcvan évvel ezelőtt megmentették Európát a német uralomtól. Vereséget mértek a fasizmusra 1945-ben. Most pedig vereséget mértek a kommunizmusra, s így a demokratikus elveket biztonságosan terelgetik át a 21. századba. Azt mondani, hogy ennek a szövetségnek a napjai meg vannak számlálva, mert legutolsó ellenfele öt évvel ezelőtt megadta magát, non sequitur (ebből nem következik). Az atlanti világ országai - a demokrácia melegágya - új veszélyekkel fognak szembekerülni és jobban teszik, ha együtt néznek szembe velük. Ez pedig a partneri viszony mindkét felének kínál valamit. Az Európai Unió megpróbál egységes külpolitikát kialakítani. De az fájdalmasan nyilvánvaló, PUBLISHED WITH THE NEW YORK TIMES AND THE WASHINGTON POST hogy az egységes Európa sem lesz - ha tényleg az lesz - még éveken át katonai értelemben önellátó Európa. Az európaiaknak hiányoznak az eszközeik ahhoz, hogy a katonai erő hatalmas részét kisugározzák a világ távoli részeibe; nincsenek modern műholdas-elektronikus vezérlőrendszereik, nem tudnak védekezni a rakéták ellen. Az amerikaiak viszont igen, és most vagy rövidesen ellátják őket mindeme dolgokkal. Az amerikaiak is nyerhetnek ezen. A jelenlegi NATO-szövetséget úgy alakították ki, hogy védelmezze tagállamai területét, ami a gyakorlatban Nyugat-Európa védelmét jelenti. Egy új atlanti közösség viszont a világ egyéb részeire is odafigyelhetne: az öböl olajának biztonságára; az atomfegyverek elterjedésének veszélyeire; az ázsiai hatalmi egyensúlyra. Ez pedig olyan jövőt tár fel, hogy egy napon az európaiak majd segíthetnék az amerikaiaknak fenntartani a békét az efféle mégoly távoli vidékeken is. A szövetség pedig végül több is lehet, mint egy tisztes, mindkét fél számára nyereséges üzlet. Az persze megeshet, hogy az egészből legfeljebb csak szép szavak lesznek. Hogy mindebből valóság legyen, az erősebb európai-amerikai partnerségnek megfelelő szervezetre van szüksége. Rifkind azt javasolja, hogy az Atlantióceán mindkét oldalán lévő demokráciák hozzanak létre parlamenti képviselőikből egy új közgyűlést, amely kísérletet tehetne arra, hogy az egész világra szólóan formálja a demokratikus politikát. Ez szép, de nem megy elég messzire. Kell olyan mechanizmus is, amely csillapítja a gazdasági vitákat. A közelmúltban többen is javasolták, hogy talán létre kellene hozni az észak-atlanti szabadkereskedelmi övezetet, egy második NAFTA-t (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás), amely az új észak-amerikai kereskedelmi csoport mintájára működhetne. Ráadásul az is világosan kiderülhetne, hogy a partnerség vezetőinek rendszeres találkozóira van szükség, ahol a kemény döntéseket ütköztetni lehetne. Az új atlanti közösség - és ezt határozottan ki kell mondani - nem irányul semmiféle kinevezett ellenség ellen. Ha a holnapi Oroszország ellenségesnek bizonyul a Nyugattal szemben, akkor jogos lesz a nyugati törekvés, hogy az ilyen Oroszországot féken tartsa. De a demokráciák éppenséggel elejét akarják venni annak, hogy efféle ellenséges Oroszország létrejöjjön, és valószínűbb, hogy elejét vehetik, ha egységesek maradnak. Ugyanez vonatkozik az iszlám világ zűrzavarai miatt leselkedő veszélyekre. A világ a maga egészében jóval biztonságosabb hely lenne, ha Amerika és Európa huszadik századbeli liezonjai tartós házasságba torkollnának. Egykoron az államok egy-egy háborúra alakítottak hadseregeket - majd szélnek eresztették őket. Az életet akkor találták biztonságosabbnak, amikor az állandó hadsereg elképzelését fogadták el. Európa és Amerika akkor lesz biztonságosabb, ha a két kontinens a tartós szövetség mellett kötelezi el magát. LAPSZEMLE 4 W INTERNATIONAL ♦ 4 ui cral on yfkfa.fcrib und Atlanti Közösség KÜLFÖLD Dél-afrikai fajgyűlölők botokkal és régi zászlókkal felfegyverkezve fenyegetőznek Cape Townban amiatt, hogy a fehérnegyed egy üresen álló iskolájába színes bőrű diákokat költöztettek - ezzel tehermentesítve a többi tanintézményt FOTÓ: REUTER ifiSL A Pátria Nyomda Rt. értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy a Pátria papírtermék-választékát tovább bővítette Főbb termékeink: Import — vegypapír (íves, tekercses, fehér, színes) — műnyomó papír (íves) — műnyomó karton (íves, tekercses) — címkepapír (íves) — kartonok (íves, fehér, színes) — komputerpapír (tekercses, 60—90 g) — öntapadós (íves, tekercses; matt, fényes) — ofszetpapír (íves) — fénymásoló (íves, fehér, színes) Hazai — ofszetpapír (íves) — komputerpapír (tekercses) — carbonpapír (íves) — ötcsatornás lyukszalag Budapesti megrendelőink részére kívánság szerint — a vevő költségére — szállítási lehetőség, ötszázezer forint feletti vásárlás esetén térítésmentes házhoz szállítás. Felvilágosítás, értékesítés: Budapest VI., Csengery utca 31. Telefon: 322-8417, 342-9356, Drabantné, Fürediné. Telefax: 342-9771 KÖVETELÉSEK ÉRTÉKESÍTÉSE Az AD VALOREM Gazdasági, Pénzügyi Tanácsadó Kft., mint az Építőipari Gépesítő Vállalat Ft. (1209 Budapest, Grassalkovich út 255.) kijelölt felszámolója nyilvánosan értékesíteni kívánja, s a vállalat mintegy 199 millió forintos követelésállományát, amely áll: kb. 137 millió forint összegű, felszámolás alatt lévő szervezetek tartozásaiból, kb. 46 millió forint összegű peresített kintlévőségekből és kb. 16 millió forint összegű egyéb 30 napon túli kintlévőségekből. Vételár: megegyezés szerint. A vételi ajánlatokat 1995. február 28-ig kérjük megküldeni a felszámoló (1134 Budapest, Lehel út 25.1/107.), vagy az ÉGV Fa. (1209 Budapest, Grassalkovich út 255.) címére. További információk beszerezhetők: Szöllősy Attila felszámolóbiztos, telefon: 120-1633, fax: 120-2054 Rékási György osztályvezető, telefon: 286-0273, fax: 283-0535 1995. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Magyarellenes össztűz a román sajtóban Zárt ajtók mögött Atlantában MTI_______________________ A romániai nemzetiségi viszonyokkal foglalkozó atlantai kerekasztal-tanácskozást szervező amerikai alapítvány, a Project on Ethnic Relations (PER) igazgatója kedd este közölte, hogy az értekezlet első napján élénk véleménycsere folyt a román és a magyar meghívottak között a felmerült kérdésekről. A fórumon elnöklő Allen Kassof újságíróknak általánosságban elmondta, hogy a hozzászólások alapvetően a többségi kisebbségi témacsoportot járták körbe, részleteket azonban - a zavartalan, normális légkör biztosítása érdekében - nem volt hajlandó elárulni. A tanácskozás a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött zajlik. A romániai magyarok az egységes autonómiaplatform alapján fellépve képviselik a kisebbségi törvénnyel, az oktatási törvénnyel és a magyarság helyzetével kapcsolatos többi megoldatlan kérdésről kialakított RMDSZ-álláspontot. A szerdai román lapok bőségesen és ellenségesen foglalkoztak az atlantai román-magyar találkozóval. Az Evenimentul Zilei tudósítása szerint az amerikai románok felháborodva kérdik: mi közvetítenivalója van Cartelnek Atlantában? A tudósító szerint fennáll az a veszély, hogy dialógus helyett kemény összecsapássá alakul a kerekasztal, és ez az ügyben érdekelt magyar irredenta köröknek ismét kiváló manőverezési lehetőséget biztosít. Az államelnökséghez közel álló Dimineata közli Mircea Manea „A románellenes hungarista tevékenység jelentősebb állomásai a háború után” című terjedelmes cikkét. A bécsi döntéstől napjainkig terjedő áttekintés többek között Horn Gyula „Cölöpök” című könyvéből vett idézetekkel kívánja bizonyítani, hogy ma is nehéz olyan magyar politikust találni, akit ne „a románok iránti ösztönös gyűlölet és a Románia iránti pökhendi lenézés jellemezne”, itt említve azt is, hogy a miniszterelnök nem fogadta Viorel Hrebenciucot. A Vremea egy agrárpárti vezetőt idéz, aki felszólítja a kormányt: elemezze, elfogadhatóe még Magyarország jelenlegi bukaresti nagykövete, amikor „súlyos visszaéléseket enged meg magának”. Republikánus csillagháború MH-Washington____________ A republikánus törvényhozók az amerikai külpolitika és védelem átfogó reformjára irányuló törvényjavaslatot terjesztettek a kongresszus elé, amelynek vitája a héten már meg is kezdődött. Warren Christopher külügyminiszter és William Perry védelmi miniszter közölte: a törvényjavaslat megvétózását fogják tanácsolni Canton elnöknek. Christopher külügyminiszter azt kifogásolja leginkább, hogy a törvényjavaslat csökkentené az USA anyagi hozzájárulását az ENSZ nemzetközi békefenntartó tevékenységéhez, illetve mielőbbi NATO-tagságot ajánl Magyarországnak, Lengyelországnak, a Cseh Köztársaságnak és Szlovákiának. Szerinte ez utóbbi azt sugallná, hogy egyes államok kedvezményes elbírálás alá eshetnek a NATO-tagságot illetően. A Fehér Ház kitartó tiltakozására a törvényhozók annyi engedményt tettek, hogy nem szabták meg konkrétan a négy állam NATO-felvételének időpontját, csak annyit írtak a törvényjavaslatba, hogy „a közeljövőben”. A Jesse Helms szenátusi külügyi bizottsági elnök keze nyomát viselő törvényjavaslat szerint a külügyminisztériumba kellene olvasztani a fegyverzetkorlátozási és leszerelési hivatalt, a nemzetközi fejlesztési hivatalt és a külkereskedelmi, illetve a mezőgazdasági exportügynökséget. Köteleznék egyben a Fehér Házat, hogy 60 napon belül ismertesse tervét az ország rakétavédelmi rendszerének („csillagháború”) gyorsított kiépítésére. Perry szerint ez 5-10 milliárd dollárba kerülne, és legfeljebb egy tucat robbanófej kivédésére lenne jó. Nem ellenezné azonban, ha a kongresszus normális ütemű kiépítést szorgalmazna. • R. Zs. Oleksy kész szembeszállni Walesával Reuter____________________ Józef Oleksy lengyel alsóházi elnök, aki az új kormány megalakításával próbálkozik, tegnap kijelentette: reméli, hogy meg tud egyezni Walesa köztársasági elnökkel a kulcsminiszterekről, de ha kell, szembe fog szállni vele. Úgy tudni, hogy kedden Walesa javaslatot tett a külügy-, a belügy- és a védelmi miniszter személyére, és azokat Oleksy elutasította. Oleksy - akit a baloldali kétpárti koalíció vezetői választottak ki a miniszterelnöki feladatra - közölte: meg akar egyezni a külügy-, a belügy- és a védelmi miniszter személyéről, de ha az elnök továbbra is ragaszkodik saját jelöltjeihez, saját kormánylistáját fogja a parlament elé terjeszteni, mert szerinte az alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek így is, úgy is meg kell erősítenie a parlament által elfogadott kormányt. Walesa nem készül meghátrálni. Szóvivője, Leszek Spalinski arra a kérdésre, hogy Walesa engedni fog-e a miniszterek kérdésében, kijelentette: „Egyelőre semmi jele. Oleksy tapasztalt politikus, és tudja, hogy a megegyezés jobb, mint a háború” - mondta Spalinski. Hozzátette, hogy ha Oleksy hajlandó kompromisszumra a miniszterek kérdésében, akkor Walesa engedhetne a ’95- ös költségvetésben, amelyet még mindig nem írt alá. A legtöbb kommentátor szerint Walesa elsősorban azért támadja a kormányt, hogy meggyengítse a baloldalt és növelje saját esélyeit az idei elnökválasztásra. Támadásait arra alapozza, hogy értelmezési vita van az elnök alkotmányos hatásköréről. Walesa úgy értelmezi az alkotmányt, hogy neki joga van kijelölni a külügy-, a belügy- és a védelmi minisztert, a kormány szerint viszont az államfőt csak annyi illeti meg, hogy konzultálnak vele. Walesa kedden javasolt három személyt, de Oleksy elutasította őket. Az elnök azt is mondta, hogy szeretné leváltani Grzegorz Kolodko pénzügyminisztert, akinek gazdasági programját Oleksy kormánya folytatni akarja. Kolodko egy tv-interjúban kedden este azzal vágott vissza, hogy Walesa azt mond amit akar, de nincs befolyása a pénzügyminisztérium fölött.