Magyar Hírlap, 1996. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-02 / 204. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Dél-Korea exelnökei fellebbeztek (MTI) Benyújtotta fellebbezési kérelmét a hétfőn halálraítélt Cson Tu Hvan volt államfő és Ro Te Vu elnök is, akit 22 és fél év börtönbüntetésre ítélt a szöuli bíróság. Az államcsínnyel és az 1980. évi kvangzsui tüntetés véres leverésével vádolt vezetők ezek szerint a bíróságtól várják a döntés megmásítását, hatalomátvételük törvényességének igazolását. Csen Tu Hvan fellebbezésében azzal érvelt, hogy 1979 végén, a Park Cseng Ki elnök meggyilkolását kísérő zűrzavarban a stabilizálás szándékával ragadta meg a hatalmat, illetve azért, hogy elhárítsa az észak-koreai fenyegetést. Megfigyelők szerint Cson Tu Hvanon nem fogják végrehajtani a halálos ítéletet. Kim Jung Szam elnök várhatóan megkegyelmez majd elődeinek. Le Pen új fajelmélete (MTI) Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldal vezetője az emberi fajon belüli különböző embercsoportok egyenlőtlenségében hisz, s úgy gondolja, hogy az utóbbi másfél évezredben „Franciaország bebizonyította civilizációja felsőbbrendűségét”. Le Pen hétvégi sajtóértekezlete azt a tanácskozást zárta, amelyet pártja, a Nemzeti Front tartott Dél-Franciaországban. E rendezvény Le Pen szavai mellett több más megdöbbentő kijelentéssel is szolgált: a párt egyik vezetője, Bruno Mégret például az Egyesült Államokat és a bevándorlást nyilvánította a francia nemzeti identitást „veszélyeztető” két tényezőnek. Gerillaoffenzíva Kolumbiában (MTI) Kilencvenöt személy - katonák, rendőrök és gerillák - vesztette életét Kolumbiában a gerillák szombat hajnalban kezdődött offenzívája során. A legsúlyosabb összecsapás a fővárostól 600 kilométerre délre fekvő Las Delicias katonai posztnál következett be. A támadásban a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) mintegy négyszáz gerillája vett részt. A fegyveres kommunista szervezet az ország tizenegy megyéjében 26 település ellen indított támadást, közöttük Bogota ellen. Kolumbiában maximális készültségbe helyezték az ország fegyveres erőit. Mandela Machel özvegyének udvarol (MTI) Nelson Mandelát, a Dél-afrikai Köztársaság elnökét gyengéd viszony fűzi Graca Machelhez, a néhai mozambiki elnök, Samara Machel özvegyéhez. Ezt az elnök egyik szóvivője fedte fel vasárnap a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva. A Reuter jelentése szerint a szóvivő úgy tudja, a 78 esztendős Mandela és az 50 éves asszony nem tervezik, hogy összeházasodnak, legalábbis egyelőre, ám készek a nyilvánosság előtt is vállalni kapcsolatukat. Mandela az év elején vált el második feleségétől, Winnie-től. Szolidaritás-nap Varsóban (MTI) A lengyel fővárosban szombaton több tízezres tömeg emlékezett meg a 16 évvel ezelőtti társadalmi megállapodásról és a Szolidaritás szakszervezeti születésnapjáról. A megmozdulás a rendszerváltás óta a legnagyobb méretű tömegdemonstráció volt a fővárosban. A békés felvonuláson becslések szerint összesen mintegy 70 ezren vettek részt. Marian Krzaklewski, a Szolidaritás szakszervezet vezetője kijelentette, hogy a demonstráció célja a kormánykoalíció politikájával szembeni határozott tiltakozás kifejezése. Szavaihoz csatlakozott Józef Glemp lengyel egyházfő is. Lukasenko „ajándéka” (MTI) A fehérorosz ellenzék egyik vezetője élesen bírálta az ország új alkotmányának tervezetét, amelyet Alekszandr Lukasenko elnök az ősszel népszavazással akar elfogadtatni. A Fehérorosz Népi Fronthoz tartozó Leon Borcsevszkij szerint a szombaton közzétett tervezet „egy tipikus diktatúra klasszikus vonásait viseli magán”. A tervezet értelmében az elnök jogosítványai közé tartozna a választások időpontjának a kitűzése, a parlamenti ülésszakok összehívása, a törvényhozás feloszlatása, valamint a bíráknak, a központi választási bizottság tagjainak és az alkotmánybíróság bíráinak a kinevezése. Romlott Teng állapota (MTI) Egy hongkongi napilap értesülése szerint Teng Hsziaoping már beszélni sem tudott, amikor az aggastyánt 92. születésnapján, augusztus 22-én felkeresték a kínai vezetők, köztük Csiang Cö-min elnök és Li Peng kormányfő. A South China Morning Post Teng családjához közel álló forrásokra hivatkozva szombaton arról számolt be, hogy az agg vezető felismerni látszott látogatóit, s ezt néhányszor apró fejbólintással jelezte, de nagyon keveset beszélt. A lap szerint Teng Hsziao-ping egészsége sokat romlott tavalyi születésnapja óta. Jospin a jobboldalt bírálja (MH) Csatasorba szólította a két év múlva esedékes parlamenti választásokra pártját és lényegében az egész baloldalt a francia Szocialista Párt első titkára. Lionel Jospin szerint „nem negyedévvel a választások előtt kell alternatívát kínálni a franciáknak, hanem mostantól kell fejükbe ültetni a változtatás eszméjét”. Jospin lesújtó elemzést adott Franciaország jelenlegi helyzetéről a Szocialista Párt La Rochelle-ben rendezett nyári egyetemén: felemlítette a „zéró növekedést, a magas államadósságot, az eladósodó társadalombiztosítást és a növekvő munkanélküliséget”. Jospin a kormányzó jobboldalnak szemére vetette, hogy egyszerre kemény és engedékeny: brutális a jogállásukat rendezni próbáló, dokumentumok nélküli bevándorlókkal, ám lágy és habozó, amikor a korzikai erőszakot vagy a hatalmas korporatív testületeket kellene megfékeznie. MH-Moszkva A dagesztáni Haszavjurtban eredményesen fejeződtek be az orosz és a csecsen küldöttség tárgyalásai, a több mint nyolcórás megbeszélést követően Alekszandr Lebegy és Aszlan Maszhadov bejelentette, a háborúnak vége. Az orosz elnök csecsenföldi megbízottja és a csecsen fegyveresek vezérkari főnöke a péntekről szombatra virradó éjjel közös nyilatkozatot írt alá, amely meghatározza a válságrendezés, vagyis a további tárgyalások fő irányait. A dokumentum értelmében a szembenálló felek öt évre, 2001. december 31-éig elhalasztják a köztársaság jogállásával kapcsolatos döntést. Eddig kell megkötniük a Csecsenföld és az orosz szövetségi központ viszonyát meghatározó, átfogó politikai megállapodást. A nyilatkozat szerint ez év október elsejéig kell létrehozni azt az orosz és a csecsen hatalmi szervek képviselőiből álló bizottságot, amelynek fő feladata a csapatkivonás ellenőrzése, a bűnözés elleni harc koordinálása, illetve javaslatok kidolgozása a köztársaság gazdasági helyreállítására. Alekszandr Lebegy a tárgyalások végeztével azt mondta, a köztársaság státusával összefüggő ötéves halasztás lehetőséget ad arra, hogy az érintettek lecsillapodjanak, és megfontoltan, indulatok nélkül határozzák meg jövőbeli kapcsolataik formáját. A nemzetbiztonsági tanácsadó abban bízott, hogy a tárgyalások eredményéről hamarosan tájékoztathatja Borisz Jelcint, és bejelentette, hogy ma találkozik a kormányfővel, illetve az erőminisztériumoknak nevezett tárcák vezetőivel. A csecsen vezérkari főnök nagyra értékelte az orosz politikus szerepét, és azt mondta, a háborút már korábban is megfékezhették volna, de csak most bukkant föl az az ember, vagyis Lebegy, aki képes volt arra, hogy lezárja a csecsen nép történetének legvéresebb fejezetét. Maszhadov az orosz anyákhoz intézett üzenetében azt is elmondta, fiaiknak nem kell többé meghalniuk Csecsenföldön. A derűlátás és Groznijnak a hétvégén gyakorlatilag befejezett - demilitarizálása ellenére a TASZSZ katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a köztársaságban uralkodó helyzet továbbra is bizonytalan. A béke még törékeny Csecsenföldön. Veszélyes lehet, hogy a csecsenek teljes mértékben győzteseknek érezhetik magukat, erre utal az is, hogy a fővárosban szeptember 6-án katonai parádéval akarják megünnepelni a senki által el nem ismert független Csecsenföld kikiáltásának ötödik évfordulóját. Ezzel pedig máris komoly csapást mérnének a rendezési folyamatra, arról nem beszélve, hogy kínos helyzetbe hoznák Lebegyet, akinek amúgy is homályos a mandátuma. Az első erőpróba mára várható, Jelcin elnök szóvivője szombaton bejelentette, hogy a szabadságát töltő államfő részletes beszámolót vár csecsenföldi megbízottjától, és megjegyezte, hogy a szembenálló felek által aláírt nyilatkozat néhány pontban eltér a csütörtökön jóváhagyott tervtől, ezért komoly tanulmányozást igényel. • Molnár János Csecsenföld jogállása elnapolva A háborúnak vége KÜLFÖLD Netanjahu rövidesen találkozhat Arafattal MH-összefoglaló_________ Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap az eddigi leghatározottabb jelét adta annak, hogy hamarosan sor kerülhet találkozójára Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Izraeli sajtójelentések szerint a találkozót ezen a héten tartják. Arafat ugyanakkor szombaton az intifáda újjáélesztésével fenyegetőzött. Az izraeli hadsereg rádiójának nyilatkozva Netanjahu kijelentette, hogy amint a fejlemények lehetővé teszik, bejelentik a találkozó időpontját. Márpedig történt számos fejlemény - tette hozzá Netanjahu. David Lévi külügyminiszter az izraeli rádióban elmondta, hogy folyik a Netanjahu-Arafat-találkozó előkészítése. Arra a kérdésre, hogy vajon sor kerül-e rá ezen a héten, Lévi tömören annyit mondott: remélem, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke szombaton úgy nyilatkozott, hogy a palesztinok esetleg újjáéleszthetik az izraeli megszállás elleni nemzeti felkelést, ha a béke megteremtése érdekében tett lépések nem hoznak eredményt. „Az egyik választási lehetőségünk az intifádához való visszatérés” - jelentette ki a palesztin vezető a Jordán nyugati partján lévő Nábluszban, ahol középiskolások előtt beszélt a tanévnyitó alkalmából. A palesztin autonómia kormánya és a PFSZ végrehajtó bizottsága vasárnap a ciszjordániai Nábluszban tartott együttes ülésén arra a következtetésre jutott, hogy továbbra is szembe kell szállni az izraeli politikával, jelentette az AFP a WAFA palesztin hírügynökségre hivatkozva. Az ülésen Jasszer Arafat elnökölt. Arafat az ülésen ismertette jelentését, amelyben azzal vádolta meg Izraelt, hogy továbbra is akadályozza a békefolyamatot, nem tartja tiszteletben a palesztinokkal kötött megállapodásokat, s hogy az újabb izraeli telepek létrehozása támadást jelent a palesztinok ellen. Arafat felrótta, hogy Izrael a szent város megszállásának megszilárdítására törekszik, zsidó telepekkel keríti be Kelet-Jeruzsálemet, s el akarja távolítani onnan az arabokat. David Lévi izraeli külügyminiszter vasárnap Alexandriába utazott, hogy a közel-keleti békéről tárgyaljon egyiptomi kollégájával és Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Az izraeli külügyminiszter Alexandriába érkezve kijelentette, hogy áttörést vár az izraeli és palesztin illetékesek között ismeretlen helyszínen folyó tárgyalásoktól. Lévi, aki a titkos izraeli-palesztin tárgyalásokról is tájékoztatja Mubarak egyiptomi elnököt, azt mondta, hogy minden kérdésről nagyon komoly tárgyalások folytak a legbefolyásosabb palesztin vezetőkkel. A parlamenti választások harmadik fordulóját tartották vasárnap Libanonban. Az öt egymást követő vasárnapon rendezendő választásokon ezúttal a fővárosiak járultak az urnákhoz. Rafik al-Hariri kormányfő először jelöltette magát parlamenti képviselői mandátumra, jelentette az AP Bejrútból. A 128 tagú törvényhozásban 19 helyet foglalnak el a bejrúti képviselők. Rafik al-Haririra, Libanon multimilliomos kormányfőjére kíváncsi kamerák és fényképezőgép-lencsék tucatjai szegeződtek, amikor szavazott fotó: reuters-jamalsaidi Dagad a botrány a Saint-Bernard-ügyben MH-Párizs______________ Nemcsak a kitoloncolást kerülte el, hanem szabadságát is visszanyerte az egyik afrikai, akit egy hete tartóztattak le a párizsi Saint-Bernard-templomban, ahol 210 társával együtt jogállásának rendezését próbálta kivívni. Közben már nem csak franciák tiltakoznak az illegálisan az országban tartózkodó személyekkel szembeni bánásmód miatt, a kiutasítások diplomáciai vihart is kavarnak. A mauritániai Kamara Béreket tegnap szabadlábra helyezte a Párizs környéki Bobigny bírósága, amely elé azért idézték, mert előző nap nem volt hajlandó beszállni a szülőföldjére indított repülőgépbe. A férfi bízvást tekinthető politikai menekültnek, hi szen hazájának ellenzéki fekete kisebbségéhez tartozik, és börtönben is ült otthon - állítja az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, valamint a strasbourgi Európai Emberjogi Bizottság. Berek élete veszélyben forog, ha visszatoloncolják hazájába, ezért jogosan tagadta meg, hogy odaszállítsák - vélekedett a bíróság. Ügyét október elején újratárgyalják. Közben a „papír nélküliek ügye” belpolitikai problémává nő Franciaországban, sőt diplomáciai bonyodalmakat is okoz. A tunéziai elnök kifogásolta a módját, ahogy honfitársait Franciaországban letartóztatták, és ahogy kitoloncolásukkor bántak velük. A kérdés minden bizonnyal napirendre kerül Ben Ali közelgő párizsi látogatásakor. A hétvégén mintegy ezren tüntettek a Roissy repülőtéren, ahonnét féléve hetente kétszer indulnak chartergépek, fedélzetükön - főleg afrikai - kitoloncoltakkal. A közvéleményben erősödik a meggyőződés, hogy az igazoltatások tulajdonképpen közönséges etnikai razziák - és mint ilyenek, kellemetlen történelmi analógiát kínálnak. Még a vezető neogaulleista párthoz, az RPR-hez tartozó Patrick Devedjian is úgy véli, hogy súlyos politikai következményei lesznek a Saint-Bernard-ügynek. A balladurista politikus a hétvégi Libérationban rámutat, hogy felbomlott az illegális bevándorlással kapcsolatos korábbi nemzeti egyetértés Franciaországban. • Róka H. Zsuzsa HÁTTÉR II. János Pál „barátai és alakulatai” Karol Wojtylát a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) „liberális lengyeleként” ismerte meg a világ. Amikor 1978 októberében pápává választották, mindenki a zsinat szellemének továbbvitelét, valamint az egyházon belüli kollegialitás erősítését, az alulról jövő kezdeményezések felkarolását várta tőle. A valóság sokkal ellentmondásosabbnak bizonyult a várakozásoknál. Wojtyla aktívan részt vett a katolikus egyház „tavaszaként” is emlegetett zsinat ülésein. De 60-70 százalékban ő készítette VI. Pál Humanae Vitae című 1968-as enciklikájának első változatát is, amelyben a pápaság megkeményítette álláspontját az erkölccsel és a szexualitással kapcsolatos kérdésekben. Az is igaz, hogy VI. Pál kifejezetten azért szerette volna utódjának a krakkói érseket, hogy friss szelek járják át a Vatikán sötét folyosóit. Miután 1978-ban végül is pápává választották, Wojtyla valóban igyekezett is lerázni magáról a vatikáni apparátus és hatalmi összefonódások bénító terhét. A szövetségesek keresése közben azonban sokszor egyéb titkos vagy kevésbé titkos hatalmi csoportoknak egyengette az útját. Hivatalba lépésekor II. János Pál egy széteső, frakcióktól szabdalt, a külvilág felé igen kevéssé vonzó egyházat talált. VI. Pál „hamleti” egyénisége (ezt hivatali elődje, XXIII. János mondta róla), döntésképtelensége, a második vatikáni zsinatot követően végrehajtott apró konzervatív fordulatok az egyházon belül és kívül is csalódást okoztak. Nyilván a hatvanas évek végi általános korszellem is hozzájárult, hogy rohamosan csökkent a papok száma. A válságot tetézték a Vatikán anyagi botrányai és pénzügyi eladósodása. Az új pápát tehát a „hallgatás egyházának” kommunizmusbeli tapasztalatai után a szétesés egyházának lehangoló valósága fogadta. Azt is észrevette, hogy Nyugaton ugyancsak csökken az aktív hitéletet élő hívők száma. Válasza kettős volt: meghirdette a Nyugat „újraevangelizációját”, és hozzálátott a Vatikán rendbeszedéséhez. VI. Pál mozdulatlanságát a fiatal (58 éves) II. János Pál hihetetlen dinamizmusa követte. Az új pápa jól tudta, hogy az offenzívához feltétlen hívekre van szüksége. Külföldi származása és céljai egyaránt kizárták, hogy a vatikáni falakon belül keressen támogatást. A pápák régi „elitalakulata”, a jezsuiták sem jöhettek számításba. Sőt, II. János Pál kifejezetten gyanakvóvá vált az egyre balrább tekintő és Rómával szemben kritikus Jézus társaságával szemben. A jezsuiták a pápa szerint túlságosan közel kerültek a politikához, indokolatlanul nagy súlyt fektetnek a szociális kérdésekre, s mindezt a pásztori tevékenység, vagyis a lelkek ápolásának rovására. II. János Pál inkább a magával hozott „lengyel lobbyban”, a Comunione e Liberazione nevű, kereszténydemokrata irányultságú tömörülésben, a dinamikusan fejlődő és igen konzervatív Jézus Légionáriusai nevű egyházi rendben, és főként az Opus Dei nevű laikus szervezetben kereste a szövetségeseket. Ez utóbbi radikális katolikus szervezetet 1928- ban alapította Escriva de Balaguer atya, Franco s a konzervatív politikai erők ma is hű támogatója. A világszerte legalább 80 ezer tagot számláló titkos társaságot befolyása, jobboldalisága és teológiai konzervativizmusa alapján sokan „szent maffiának”, „fehér szabadkőművességnek” és a „katolikus integrálás élcsapatának” is hívják. Az Opus Dei II. János Pál hivatali ideje alatt érte el hatalmának eddigi csúcspontját, aki kivonta a szervezetet a helyi egyházak igazgatása alól, s közvetlenül Rómának, vagyis önmagának rendelte alá. Majd 1992-ben, nagy viták közepette, rekordgyorsasággal a néhai alapítót, a hatalmasok feltétlen kiszolgálásával, személyes hatalomvággyal és a fasisztákkal való rokonszenvezéssel is gyakran megvádolt Balaguer atyát boldoggá avatták. Vatikáni vagy az egyházhoz közel álló személyekkel beszélgetve ma igen gyakran hallani bíráló megjegyzéseket a pápa „barátairól”, a hivatalos apparátus fölé telepített bizalmasairól, az egyházon belüli központosító törekvésekről. Utalásokat arra, hogy a pápa saját alakulataira támaszkodva szervezeti és politikai kérdések mellett a dogmák kérdésében is egyeduralmat biztosít magának. • Petőcz György Firenze Eurokam MH-Berlin/MTI Németország és Franciaország eltökélt szándéka, hogy a meglévő gazdasági nehézségek ellenére 1999-ben, a megszabott feltételek mellett megkezdődjön a közös pénzrendszer bevezetése - közölte Helmut Kohl német kancellár és Jacques Chirac francia elnök vasárnap este Bonnban tartott sajtóértekezletén. A nyári politikai szünet utáni első francia-német csúcstalálkozón két politikus véleményt cserélt a két ország radikális takarékossági intézkedéseiről, amelyek a maastrichti szerződésben előírt pénzügyi stabilitási kritériumok megvalósítását szolgálják. Bejelentették, hogy közös javaslatokat dolgoznak ki az agrárgazdaság drámai helyzetének javítására. A két vezető néhány órás megbeszélésén szóba került a csecsen válság és a palesztin-izraeli ellentét is. 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ A gyermek nem lehet áru Cselekvési program a szexkereskedők ellen MTI Szilvia svéd királyné zárszavával szombaton Stockholmban befejeződött a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról tartott első világkonferencia, amely az uralkodó felesége szerint „óriási reményt” ébresztett. A királyné „mint anya és világpolgár” arra szólította fel a résztvevőket -126 ország és 50 nemzetközi szervezet küldötteit -, hogy a zárónyilatkozat elfogadása után most lépjenek a tettek mezejére. Szerinte a Stockholmban elfogadott cselekvési program hasznos eszköz a szexkereskedők elleni keményebb fellépéshez, idézte őt az AFP. A rendezvény utolsó napján a világ 82 Nobel-díjas személyisége világméretű harcra szólított fel a gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása ellen. Az aláírók, köztük az orosz Mihail Gorbacsov, a dél-afrikai Desmond Tutu, az amerikai Elie Wiesel egyebek közt szigorúbb törvényeket követeltek mindazok elen, akik üzletet csinálnak a gyermekekkel folytatott szexből. Az aláírók elfogadhatatlannak tartják, hogy gyermekeket mint közönséges árut kínálnak az utcán, testüket csempészik, áruba bocsátják, majd szemétdobra hányják, mint bármilyen más elhasznált terméket. Kelet-Európában az 1989-es rendszerváltás óta drámaian változtak meg az életkörülmények, amelyek számos gyermeket kényszerítenek az utcasarkokra - állapítja meg az ECPAT, a ázsiai gyermekprositúció ellen küzdő szervezet. Pozsonyban folytatódik a nyomozás a bécsi gyermekpornóbotrány ügyében, amelyben három gyanúsított állítólag hetvennél több, hét és tizenhárom év közötti kislányt közvetített pornófilmek forgatására és „erotikus játékokra”. A bécsi nyomozók szerint a pozsonyi vizsgálat lassú. Bonn hazatelepíti a bosnyák menekülteket MH-összefoglaló__________ Vasárnap folytatódott a Horvátországban élő boszniai menekültek szavazása, amelyen 117 ezer 421 választó adhatja le voksát, jelentette az MTI. A kétnapos választáson szombat estig 35 százalék, vagyis több mint 41 ezer szavazó járult az urnákhoz, ami messze elmarad a várakozásoktól. A német belügyminiszter szerint október elsején kellene megkezdődnie a Németországba menekült bosnyákok hazatelepítésének. Mint berlini tudósítónk jelentette, Manfred Kanther azt várja a tartományi belügyminiszterekkel tartandó szeptemberi találkozójától, hogy ilyen értelmű döntést hoznak a több mint 300 ezer boszniai menekültről. Az ellenzéki szociáldemokrata párt egyik vezető politikusa, Günther Verheugen ugyanakkor óvott attól, hogy politikai vita tárgyává tegyék a polgárháborús menekültek visszatelepítését. Mint mondta, tisztán humanitárius problémáról van szó. Németországi látogatása során legutóbb a bosnyák elnök, Izetbegovic is hazatérésre szólította fel a menekülteket. A Beta belgrádi hírügynökség vasárnapi jelentése szerint Mahalában, ahol a hét közepén a szerbek megtámadták a visszatért muszlim menekülteket, szombat délután óta viszonylagos nyugalom van. A pápa ökumenikus útja Magyarországra „Az abortusz bűn” MTI/Reuter______________ II. János Pál pápa tegnap az Úr angyala üdvözlet utáni beszédét teljes egészében az ökumenizmusnak - a nyugati és keleti egyház közeledésének - szentelte, s mint hangsúlyozta, ezt a célt szolgálja majd közelgő magyarországi látogatása is. Egyúttal élesen bírálta a lengyel törvényhozás döntését az abortusz megkönnyítéséről. A katolikus egyházfő castelgandolfói nyári rezidenciáján beszélt pénteken kezdődő kétnapos magyarországi útjáról. „Jövő pénteken és szombaton sorra kerülő magyarországi utam azt a jelentős hitbéli és kulturális egybeolvadást is előtérbe helyezi, melyet a nyugati szerzetességnek ez a keleti kereszténység határán fekvő tekintélyes központja képvisel” - mondta II. János Pál. Az MTI jelentése szerint a pápa úgy fogalmazott, hogy az emberiség a keresztény Kelettől hatalmas értékeket kapott, s méltatta a Kelet keresztény művészetét. A katolikus egyházfő nyári rezidenciáján egyúttal élesen bírálta szülőhazáját, Lengyelországot a művi terhességmegszakítást liberalizáló új törvény miatt - írta a Reuter. „Az a nemzet, amely megöli saját gyermekeit, remény nélküli nemzet” - szólt a pápa lengyelül a hívőkhöz. Az olasz televízió később lefordította II. János Pál megjegyzését, amelyet akkor tett, amikor szokás szerint több nyelven üdvözölte a hívőket. A pápa maga nem fordította le ezt a mondatot, amely kizárólag lengyelül hangzott el. Az egyházfő még pénteken, alig néhány órával a lengyel parlament alsóházában megtartott szavazás után „szörnyű bűnnek” minősítette a döntést, mely szerint a lengyel nők terhességük 12. hete előtt kérhetik az abortuszt, ha rossz anyagi helyzetük nem tenné lehetővé gyermekük felnevelését, vagy más személyes jellegű gondjuk miatt nem akarják kihordani a magzatot. A parlamenti döntés rendkívül kellemetlenül érintette a római katolikus egyházat, amely teljes erőbevetéssel harcolt a változtatás ellen.