Magyar Hírlap, 1996. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Dél-Korea exelnökei fellebbeztek (MTI) Benyújtotta fellebbezési kérelmét a hétfőn halálraítélt Cson Tu Hvan volt államfő és Ro Te Vu elnök is, akit 22 és fél év börtönbüntetésre ítélt a szöuli bíróság. Az államcsínnyel és az 1980. évi kvangzsui tüntetés véres leverésével vádolt vezetők ezek szerint a bíróságtól várják a döntés megmásítását, hatalom­­átvételük törvényességének igazolását. Csen Tu Hvan fellebbe­zésében azzal érvelt, hogy 1979 végén, a Park Cseng Ki elnök meggyilkolását kísérő zűrzavarban a stabilizálás szándékával ra­gadta meg a hatalmat, illetve azért, hogy elhárítsa az észak-kore­ai fenyegetést. Megfigyelők szerint Cson Tu Hvanon nem fogják végrehajtani a halálos ítéletet. Kim Jung Szam elnök várhatóan megkegyelmez majd elődeinek. Le Pen új faj­elmélete (MTI) Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldal vezetője az emberi fajon belüli különböző embercsoportok egyenlőtlenségé­ben hisz, s úgy gondolja, hogy az utóbbi másfél évezredben „Fran­ciaország bebizonyította civilizációja felsőbbrendűségét”. Le Pen hétvégi sajtóértekezlete azt a tanácskozást zárta, amelyet pártja, a Nemzeti Front tartott Dél-Franciaországban. E rendezvény Le Pen szavai mellett több más megdöbbentő kijelentéssel is szolgált: a párt egyik vezetője, Bruno Mégret például az Egyesült Államo­kat és a bevándorlást nyilvánította a francia nemzeti identitást „veszélyeztető” két tényezőnek. Gerillaoffenzíva Kolumbiában (MTI) Kilencvenöt személy - katonák, rendőrök és gerillák - vesztette életét Kolumbiában a gerillák szombat hajnalban kez­dődött offenzívája során. A legsúlyosabb összecsapás a főváros­tól 600 kilométerre délre fekvő Las Delicias katonai posztnál kö­vetkezett be. A támadásban a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) mintegy négyszáz gerillája vett részt. A fegyveres kommunista szervezet az ország tizenegy megyéjében 26 telepü­lés ellen indított támadást, közöttük Bogota ellen. Kolumbiában maximális készültségbe helyezték az ország fegyveres erőit. Mandela Machel özvegyének udvarol (MTI) Nelson Mandelát, a Dél-afrikai Köztársaság elnökét gyen­géd viszony fűzi Graca Machelhez, a néhai mozambiki elnök, Sa­­mara Machel özvegyéhez. Ezt az elnök egyik szóvivője fedte fel vasárnap a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva. A Reuter je­lentése szerint a szóvivő úgy tudja, a 78 esztendős Mandela és az 50 éves asszony nem tervezik, hogy összeházasodnak, legalábbis egyelőre, ám készek a nyilvánosság előtt is vállalni kapcsolatukat. Mandela az év elején vált el második feleségétől, Winnie-től. Szolidaritás-nap Varsóban (MTI) A lengyel fővárosban szombaton több tíz­ezres tömeg emlékezett meg a 16 évvel ezelőtti társadalmi megállapodásról és a Szolidaritás szakszervezeti születésnapjáról. A megmozdu­lás a rendszerváltás óta a legnagyobb méretű tömegdemonstrá­ció volt a fővárosban. A békés felvonuláson becslések szerint összesen mintegy 70 ezren vettek részt. Marian Krzaklewski, a Szolidaritás szakszervezet vezetője kijelentette, hogy a demonst­ráció célja a kormánykoalíció politikájával szembeni határozott tiltakozás kifejezése. Szavaihoz csatlakozott Józef Glemp len­gyel egyházfő is. Lukasenko „ajándéka” (MTI) A fehérorosz ellenzék egyik vezetője élesen bírálta az or­szág új alkotmányának tervezetét, amelyet Alekszandr Luka­senko elnök az ősszel népszavazással akar elfogadtatni. A Fe­hérorosz Népi Fronthoz tartozó Leon Borcsevszkij szerint a szombaton közzétett tervezet „egy tipikus diktatúra klasszikus vonásait viseli magán”. A tervezet értelmében az elnök jogosít­ványai közé tartozna a választások időpontjának a kitűzése, a parlamenti ülésszakok összehívása, a törvényhozás feloszlatása, valamint a bíráknak, a központi választási bizottság tagjainak és az alkotmánybíróság bíráinak a kinevezése. Romlott Teng állapota (MTI) Egy hongkongi napilap értesülése szerint Teng Hsziao­­ping már beszélni sem tudott, amikor az aggastyánt 92. születés­napján, augusztus 22-én felkeresték a kínai vezetők, köztük Csi­­ang Cö-min elnök és Li Peng kormányfő. A South China Mor­ning Post Teng családjához közel álló forrásokra hivatkozva szombaton arról számolt be, hogy az agg vezető felismerni lát­szott látogatóit, s ezt néhányszor apró fejbólintással jelezte, de nagyon keveset beszélt. A lap szerint Teng Hsziao-ping egészsé­ge sokat romlott tavalyi születésnapja óta. Jospin a jobboldalt bírálja (MH) Csatasorba szólította a két év múlva esedékes parlamenti választásokra pártját és lényegében az egész baloldalt a francia Szocialista Párt első titkára. Lionel Jospin szerint „nem negyed­évvel a választások előtt kell alternatívát kínálni a franciáknak, hanem mostantól kell fejükbe ültetni a változtatás eszméjét”. Jos­pin lesújtó elemzést adott Franciaország jelenlegi helyzetéről a Szocialista Párt La Rochelle-ben rendezett nyári egyetemén: fel­említette a „zéró növekedést, a magas államadósságot, az eladó­sodó társadalombiztosítást és a növekvő munkanélküliséget”. Jospin a kormányzó jobboldalnak szemére vetette, hogy egyszer­re kemény és engedékeny: brutális a jogállásukat rendezni próbá­ló, dokumentumok nélküli bevándorlókkal, ám lágy és habozó, amikor a korzikai erőszakot vagy a hatalmas korporatív testüle­teket kellene megfékeznie. MH-Moszkva A dagesztáni Haszavjurtban eredményesen fejeződtek be az orosz és a csecsen küldött­ség tárgyalásai, a több mint nyolcórás megbeszélést köve­tően Alekszandr Lebegy és Aszlan Maszhadov bejelen­tette, a háborúnak vége. Az orosz elnök csecsenföl­­di megbízottja és a csecsen fegyveresek vezérkari főnöke a péntekről szombatra virra­dó éjjel közös nyilatkozatot írt alá, amely meghatározza a válságrendezés, vagyis a to­vábbi tárgyalások fő irányait. A dokumentum értelmében a szembenálló felek öt évre, 2001. december 31-éig elha­lasztják a köztársaság jogállá­sával kapcsolatos döntést. Ed­dig kell megkötniük a Cse­csenföld és az orosz szövetsé­gi központ viszonyát megha­tározó, átfogó politikai megál­lapodást. A nyilatkozat sze­rint ez év október elsejéig kell létrehozni azt az orosz és a csecsen hatalmi szervek kép­viselőiből álló bizottságot, amelynek fő feladata a csapat­­kivonás ellenőrzése, a bűnö­zés elleni harc koordinálása, illetve javaslatok kidolgozása a köztársaság gazdasági hely­reállítására. Alekszandr Lebegy a tár­gyalások végeztével azt mondta, a köztársaság státu­sával összefüggő ötéves ha­lasztás lehetőséget ad arra, hogy az érintettek lecsillapod­janak, és megfontoltan, indu­latok nélkül határozzák meg jövőbeli kapcsolataik formá­ját. A nemzetbiztonsági ta­nácsadó abban bízott, hogy a tárgyalások eredményéről ha­marosan tájékoztathatja Bo­risz Jelcint, és bejelentette, hogy ma találkozik a kor­mányfővel, illetve az erőmi­nisztériumoknak nevezett tár­cák vezetőivel. A csecsen ve­zérkari főnök nagyra értékel­te az orosz politikus szerepét, és azt mondta, a háborút már korábban is megfékezhették volna, de csak most bukkant föl az az ember, vagyis Le­begy, aki képes volt arra, hogy lezárja a csecsen nép történe­tének legvéresebb fejezetét. Maszhadov az orosz anyák­hoz intézett üzenetében azt is elmondta, fiaiknak nem kell többé meghalniuk Csecsen­­földön. A derűlátás és Groz­­nijnak­­ a hétvégén gyakorla­tilag befejezett - demilitarizá­­lása ellenére a TASZSZ kato­nai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a köztársaság­ban uralkodó helyzet tovább­ra is bizonytalan. A béke még törékeny Cse­­csenföldön. Veszélyes lehet, hogy a csecsenek teljes mér­tékben győzteseknek érezhe­tik magukat, erre utal az is, hogy a fővárosban szeptem­ber 6-án katonai parádéval akarják megünnepelni a senki által el nem ismert független Csecsenföld kikiáltásának ötödik évfordulóját. Ezzel pe­dig máris komoly csapást mérnének a rendezési folya­matra, arról nem beszélve, hogy kínos helyzetbe hoznák Lebegyet, akinek amúgy is homályos a mandátuma. Az első erőpróba mára vár­ható, Jelcin elnök szóvivője szombaton bejelentette, hogy a szabadságát töltő államfő részletes beszámolót vár cse­­csenföldi megbízottjától, és megjegyezte, hogy a szemben­álló felek által aláírt nyilatko­zat néhány pontban eltér a csütörtökön jóváhagyott terv­től, ezért komoly tanulmányo­zást igényel. • Molnár János Csecsenföld jogállása elnapolva A háborúnak vége KÜLFÖLD Netanjahu rövidesen találkozhat Arafattal MH-összefoglaló_________ Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap az eddigi leghatározottabb jelét adta annak, hogy hamarosan sor kerülhet találkozójára Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Iz­raeli sajtójelentések szerint a találkozót ezen a héten tart­ják. Arafat ugyanakkor szom­baton az intifáda újjáéleszté­sével fenyegetőzött. Az izraeli hadsereg rádiójá­nak nyilatkozva Netanjahu ki­jelentette, hogy amint a fejle­mények lehetővé teszik, beje­lentik a találkozó időpontját. Márpedig történt számos fej­lemény - tette hozzá Netanja­hu. David Lévi külügyminisz­ter az izraeli rádióban el­mondta, hogy folyik a Netan­jahu-Arafat-találkozó előké­szítése. Arra a kérdésre, hogy vajon sor kerül-e rá ezen a héten, Lévi tömören annyit mondott: remélem, Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke szombaton úgy nyilatkozott, hogy a pa­lesztinok esetleg újjáéleszthe­tik az izraeli megszállás elleni nemzeti felkelést, ha a béke megteremtése érdekében tett lépések nem hoznak ered­ményt. „Az egyik választási lehetőségünk az intifádához való visszatérés” - jelentette ki a palesztin vezető a Jordán nyugati partján lévő Náblusz­­ban, ahol középiskolások előtt beszélt a tanévnyitó al­kalmából. A palesztin autonómia kor­mánya és a PFSZ végrehajtó bizottsága vasárnap a cisz­­jordániai Nábluszban tartott együttes ülésén arra a követ­keztetésre jutott, hogy to­vábbra is szembe kell szállni az izraeli politikával, jelentet­te az AFP a WAFA palesztin hírügynökségre hivatkozva. Az ülésen Jasszer Arafat el­nökölt. Arafat az ülésen is­mertette jelentését, amelyben azzal vádolta meg Izraelt, hogy továbbra is akadályozza a békefolyamatot, nem tartja tiszteletben a palesztinokkal kötött megállapodásokat, s hogy az újabb izraeli telepek létrehozása támadást jelent a palesztinok ellen. Arafat fel­rótta, hogy Izrael a szent vá­ros megszállásának megszilár­dítására törekszik, zsidó tele­pekkel keríti be Kelet-Jeru­­zsálemet, s el akarja távolítani onnan az arabokat. David Lévi izraeli külügy­miniszter vasárnap Alexand­riába utazott, hogy a közel-ke­leti békéről tárgyaljon egyip­tomi kollégájával és Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Az izraeli külügyminiszter Alexandriába érkezve kijelen­tette, hogy áttörést vár az izraeli és palesztin illetékesek között is­meretlen helyszínen folyó tár­gyalásoktól. Lévi, aki a titkos iz­raeli-palesztin tárgyalásokról is tájékoztatja Mubarak egyiptomi elnököt, azt mondta, hogy min­den kérdésről nagyon komoly tárgyalások folytak a legbefolyá­sosabb palesztin vezetőkkel. A parlamenti választások harmadik fordulóját tartották vasárnap Libanonban. Az öt egymást követő vasárnapon rendezendő választásokon ezúttal a fővárosiak járultak az urnákhoz. Rafik al-Hariri kor­mányfő először jelöltette ma­gát parlamenti képviselői man­dátumra, jelentette az AP Bej­rútból. A 128 tagú törvényho­zásban 19 helyet foglalnak el a bejrúti képviselők. Rafik al-Haririra, Libanon multimilliomos kormányfőjére kíváncsi kamerák és fényképezőgép-lencsék tucatjai szegeződtek, amikor szavazott fotó: reuters-jamalsaidi Dagad a botrány a Saint-Bernard-ügyben MH-Párizs______________ Nemcsak a kitoloncolást ke­rülte el, hanem szabadságát is visszanyerte az egyik afrikai, akit egy hete tartóztattak le a párizsi Saint-Bernard-temp­­lomban, ahol 210 társával együtt jogállásának rendezé­sét próbálta kivívni. Közben már nem csak franciák tilta­koznak az illegálisan az or­szágban tartózkodó szemé­lyekkel szembeni bánásmód miatt, a kiutasítások diplo­máciai vihart is kavarnak. A mauritániai Kamara Béreket tegnap szabadlábra helyezte a Párizs környéki Bobigny bírósága, amely elé azért idézték, mert előző nap nem volt hajlandó beszállni a szülőföldjére indított repülő­gépbe. A férfi bízvást tekinthető politikai menekültnek, hi­­ szen hazájának ellenzéki fe­kete kisebbségéhez tartozik, és börtönben is ült otthon - állítja az ENSZ Menekültü­gyi Főbiztossága, valamint a strasbourgi Európai Ember­jogi Bizottság. Berek élete veszélyben forog, ha vissza­­toloncolják hazájába, ezért jogosan tagadta meg, hogy odaszállítsák - vélekedett a bíróság. Ügyét október ele­jén újratárgyalják. Közben a „papír nélküliek ügye” belpolitikai problémá­vá nő Franciaországban, sőt diplomáciai bonyodalmakat is okoz. A tunéziai elnök ki­fogásolta a módját, ahogy honfitársait Franciaország­ban letartóztatták, és ahogy kitoloncolásukkor bántak ve­lük. A kérdés minden bi­zonnyal napirendre kerül Ben Ali közelgő párizsi láto­gatásakor. A hétvégén mintegy ezren tüntettek a Roissy repülőté­ren, ahonnét féléve hetente kétszer indulnak chartergé­pek, fedélzetükön - főleg af­rikai - kitoloncoltakkal. A közvéleményben erősödik a meggyőződés, hogy az igazol­tatások tulajdonképpen kö­zönséges etnikai razziák - és mint ilyenek, kellemetlen történelmi analógiát kínál­nak. Még a vezető neogaulle­­ista párthoz, az RPR-hez tar­tozó Patrick Devedjian is úgy véli, hogy súlyos politikai kö­vetkezményei lesznek a Saint-Bernard-ügynek. A balladurista politikus a hét­végi Libérationban rámutat, hogy felbomlott az illegális bevándorlással kapcsolatos korábbi nemzeti egyetértés Franciaországban. • Róka H. Zsuzsa HÁTTÉR II. János Pál „barátai és alakulatai” Karol Wojtylát a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) „liberális lengyeleként” ismerte meg a világ. Amikor 1978 októberében pápá­vá választották, mindenki a zsinat szellemé­nek továbbvitelét, valamint az egyházon be­lüli kollegialitás erősítését, az alulról jövő kezdeményezések felkarolását várta tőle. A valóság sokkal ellentmondásosabbnak bi­zonyult a várakozásoknál. Wojtyla aktívan részt vett a katolikus egyház „tavaszaként” is emlegetett zsinat ülésein. De 60-70 százalék­ban ő készítette VI. Pál Humanae Vitae című 1968-as enciklikájának első változatát is, amelyben a pápaság megkeményítette állás­pontját az erkölccsel és a szexualitással kap­csolatos kérdésekben. Az is igaz, hogy VI. Pál kifejezetten azért szerette volna utódjának a krakkói érseket, hogy friss szelek járják át a Vatikán sötét folyosóit. Miután 1978-ban vé­gül is pápává választották, Wojtyla valóban igyekezett is lerázni magáról a vatikáni appa­rátus és hatalmi összefonódások bénító ter­hét. A szövetségesek keresése közben azon­ban sokszor egyéb titkos vagy kevésbé tit­kos hatalmi csoportoknak egyengette az útját. Hivatalba lépésekor II. János Pál egy szét­eső, frakcióktól szabdalt, a külvilág felé igen kevéssé vonzó egyházat talált. VI. Pál „hamle­ti” egyénisége (ezt hivatali elődje, XXIII. Já­nos mondta róla), döntésképtelensége, a máso­dik vatikáni zsinatot követően végrehajtott ap­ró konzervatív fordulatok az egyházon belül és kívül is csalódást okoztak. Nyilván a hatvanas évek végi általános korszellem is hozzájárult, hogy rohamosan csökkent a papok száma. A válságot tetézték a Vatikán anyagi botrányai és pénzügyi eladósodása. Az új pápát tehát a „hallgatás egyházának” kommunizmusbeli ta­pasztalatai után a szétesés egyházának lehan­goló valósága fogadta. Azt is észrevette, hogy Nyugaton ugyancsak csökken az aktív hitéletet élő hívők száma. Válasza kettős volt: meghir­dette a Nyugat „újraevangelizációját”, és hoz­zálátott a Vatikán rendbeszedéséhez. VI. Pál mozdulatlanságát a fiatal (58 éves) II. János Pál hihetetlen dinamizmusa követte. Az új pápa jól tudta, hogy az offenzívához fel­tétlen hívekre van szüksége. Külföldi szárma­zása és céljai egyaránt kizárták, hogy a vatikáni falakon belül keressen támogatást. A pápák ré­gi „elitalakulata”, a jezsuiták sem jöhettek szá­mításba. Sőt, II. János Pál kifejezetten gyanak­vóvá vált az egyre balrább tekintő és Rómával szemben kritikus Jézus társaságával szemben. A jezsuiták a pápa szerint túlságosan közel ke­rültek a politikához, indokolatlanul nagy súlyt fektetnek a szociális kérdésekre, s mindezt a pásztori tevékenység, vagyis a lelkek ápolásá­nak rovására. II. János Pál inkább a magával hozott „len­gyel lobbyban”, a Comunione e Liberazione nevű, kereszténydemokrata irányultságú tö­mörülésben, a dinamikusan fejlődő és igen konzervatív Jézus Légionáriusai nevű egyházi rendben, és főként az Opus Dei nevű laikus szervezetben kereste a szövetségeseket. Ez utóbbi radikális katolikus szervezetet 1928- ban alapította Escriva de Balaguer atya, Fran­co s a konzervatív politikai erők ma is hű tá­mogatója. A világszerte legalább 80 ezer tagot számláló titkos társaságot befolyása, jobbolda­­lisága és teológiai konzervativizmusa alapján sokan „szent maffiának”, „fehér szabadkőmű­vességnek” és a „katolikus integrálás élcsapa­tának” is hívják. Az Opus Dei II. János Pál hi­vatali ideje alatt érte el hatalmának eddigi csúcspontját, aki kivonta a szervezetet a helyi egyházak igazgatása alól, s közvetlenül Rómá­nak, vagyis önmagának rendelte alá. Majd 1992-ben, nagy viták közepette, rekordgyorsa­sággal a néhai alapítót, a hatalmasok feltétlen kiszolgálásával, személyes hatalomvággyal és a fasisztákkal való rokonszenvezéssel is gyak­ran megvádolt Balaguer atyát boldoggá avat­ták. Vatikáni vagy az egyházhoz közel álló sze­mélyekkel beszélgetve ma igen gyakran halla­ni bíráló megjegyzéseket a pápa „barátairól”, a hivatalos apparátus fölé telepített bizalma­sairól, az egyházon belüli központosító törek­vésekről. Utalásokat arra, hogy a pápa saját alakulataira támaszkodva szervezeti és politi­kai kérdések mellett a dogmák kérdésében is egyeduralmat biztosít magának. • Petőcz György Firenze Eurok­am MH-Berlin/MTI Németország és Franciaor­szág eltökélt szándéka, hogy a meglévő gazdasági nehézsé­gek ellenére 1999-ben, a megszabott feltételek mellett megkezdődjön a közös pénz­­rendszer bevezetése - közölte Helmut Kohl német kancellár és Jacques Chirac francia el­nök vasárnap este Bonnban tartott sajtóértekezletén. A nyári politikai szünet utáni első francia-német csúcstalálkozón­­ két politi­kus véleményt cserélt a két ország radikális takarékossá­gi intézkedéseiről, amelyek a maastrichti szerződésben elő­írt pénzügyi stabilitási krité­riumok megvalósítását szol­gálják. Bejelentették, hogy közös javaslatokat dolgoznak ki az agrárgazdaság drámai hely­zetének javítására. A két ve­zető néhány órás megbeszé­lésén szóba került a csecsen válság és a palesztin-izraeli ellentét is. 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ A gyermek nem lehet áru Cselekvési program a szexkereskedők ellen MTI Szilvia svéd királyné zárszavá­val szombaton Stockholmban befejeződött a gyermekek sze­xuális kizsákmányolásáról tar­tott első világkonferencia, amely az uralkodó felesége szerint „óriási reményt” éb­resztett. A királyné „mint anya és vi­lágpolgár” arra szólította fel a résztvevőket -126 ország és 50 nemzetközi szervezet küldöt­teit -, hogy a zárónyilatkozat elfogadása után most lépjenek a tettek mezejére. Szerinte a Stockholmban elfogadott cse­lekvési program hasznos esz­köz a szexkereskedők elleni ke­ményebb fellépéshez, idézte őt az AFP. A rendezvény utolsó napján a világ 82 Nobel-díjas személyi­sége világméretű harcra szólí­tott fel a gyermekek kereske­delmi célú szexuális kizsákmá­nyolása ellen. Az aláírók, köz­tük az orosz Mihail Gorbacsov, a dél-afrikai Desmond Tutu, az amerikai Elie Wiesel egyebek közt szigorúbb törvényeket kö­veteltek mindazok elen, akik üzletet csinálnak a gyermekek­kel folytatott szexből. Az aláírók elfogadhatatlan­nak tartják, hogy gyermekeket mint közönséges árut kínálnak az utcán, testüket csempészik, áruba bocsátják, majd szemét­dobra hányják, mint bármilyen más elhasznált terméket. Kelet-Európában az 1989-es rendszerváltás óta drámaian változtak meg az életkörülmé­nyek, amelyek számos gyerme­ket kényszerítenek az utcasar­kokra - állapítja meg az EC­­PAT, a ázsiai gyermekprositú­­ció ellen küzdő szervezet. Pozsonyban folytatódik a nyomozás a bécsi gyermekpor­­nóbotrány ügyében, amelyben három gyanúsított állítólag het­vennél több, hét és tizenhárom év közötti kislányt közvetített pornófilmek forgatására és „erotikus játékokra”. A bécsi nyomozók szerint a pozsonyi vizsgálat lassú. Bonn hazatelepíti a bosnyák menekülteket MH-összefoglaló__________ Vasárnap folytatódott a Hor­vátországban élő boszniai me­nekültek szavazása, amelyen 117 ezer 421 választó adhatja le voksát, jelentette az MTI. A kétnapos választáson szombat estig 35 százalék, vagyis több mint 41 ezer sza­vazó járult az urnákhoz, ami messze elmarad a várakozá­soktól. A német belügyminiszter szerint október elsején kellene megkezdődnie a Németország­ba menekült bosnyákok haza­telepítésének. Mint berlini tu­dósítónk jelentette, Manfred Kanther azt várja a tartományi belügyminiszterekkel tartandó szeptemberi találkozójától, hogy ilyen értelmű döntést hoz­nak a több mint 300 ezer bosz­niai menekültről. Az ellenzéki szociáldemokrata párt egyik vezető politikusa, Günther Verheugen ugyanakkor óvott attól, hogy politikai vita tárgyá­vá tegyék a polgárháborús me­nekültek visszatelepítését. Mint mondta, tisztán humani­tárius problémáról van szó. Né­metországi látogatása során legutóbb a bosnyák elnök, Izet­begovic is hazatérésre szólította fel a menekülteket. A Beta belgrádi hírügynök­ség vasárnapi jelentése szerint Mahalában, ahol a hét közepén a szerbek megtámadták a visszatért muszlim menekülte­ket, szombat délután óta vi­szonylagos nyugalom van. A pápa ökumenikus útja Magyarországra „Az abortusz bűn” MTI/Reuter______________ II. János Pál pápa tegnap az Úr angyala üdvözlet utáni beszé­dét teljes egészében az ökume­­nizmusnak - a nyugati és keleti egyház közeledésének - szen­telte, s mint hangsúlyozta, ezt a célt szolgálja majd közelgő ma­gyarországi látogatása is. Egy­úttal élesen bírálta a lengyel törvényhozás döntését az abor­tusz megkönnyítéséről. A katolikus egyházfő castel­­gandolfói nyári rezidenciáján beszélt pénteken kezdődő két­napos magyarországi útjáról. „Jövő pénteken és szombaton sorra kerülő magyarországi utam azt a jelentős hitbéli és kulturális egybeolvadást is elő­térbe helyezi, melyet a nyugati szerzetességnek ez a keleti ke­reszténység határán fekvő te­kintélyes központja képvisel” - mondta II. János Pál. Az MTI jelentése szerint a pápa úgy fo­galmazott, hogy az emberiség a keresztény Kelettől hatalmas értékeket kapott, s méltatta a Kelet keresztény művészetét. A katolikus egyházfő nyári rezidenciáján egyúttal élesen bírálta szülőhazáját, Lengyel­­országot a művi terhességmeg­szakítást liberalizáló új törvény miatt - írta a Reuter. „Az a nemzet, amely megöli saját gyermekeit, remény nél­küli nemzet” - szólt a pápa len­gyelül a hívőkhöz. Az olasz te­levízió később lefordította II. János Pál megjegyzését, ame­lyet akkor tett, amikor szokás szerint több nyelven üdvözölte a hívőket. A pápa maga nem fordította le ezt a mondatot, amely kizárólag lengyelül hangzott el. Az egyházfő még pénteken, alig néhány órával a lengyel parlament alsóházában megtartott szavazás után „ször­nyű bűnnek” minősítette a döntést, mely szerint a lengyel nők terhességük 12. hete előtt kérhetik az abortuszt, ha rossz anyagi helyzetük nem tenné le­hetővé gyermekük felnevelé­sét, vagy más személyes jellegű gondjuk miatt nem akarják ki­hordani a magzatot. A parla­menti döntés rendkívül kelle­metlenül érintette a római ka­tolikus egyházat, amely teljes erőbevetéssel harcolt a változ­tatás ellen.

Next