Magyar Hírlap, 1997. december (30. évfolyam, 280-292. szám)

1997-12-05 / 284. szám

8 Masym Hírlap BELFÖLD­I TÁRCA 1997. DECEMBER 5., PÉNTEK Nem vesztek össze a földkiadók és a földrendezők a 2-es út mentén Gyorsforgalmi út a sikerhez Hajdan a vadnyugaton jó pénzt kerestek a birtokosok, ha a földjükön keresztül ve­zetett a vasút, s úgy tűnik, ez még ma is jó üzlet Magyaror­szágon, legfeljebb nem síne­ket fektetnek, hanem autó­pályát építenek. A 2-es út nemrégiben átadott szakasza is jól kamatozott néhány ma­gánembernek. Igaz, ők biz­tosra mentek, kárpótlási je­gyért már eleve olyan földet vásároltak, ami a 2-es útjába esett. A Magyar Hírlap érte­sülései szerint a Központi Bűnüldözési Igazgatóság /KBI/ is nyomoz az ügyben. Maga a miniszterelnök avatta fel november 7-én a 2- es főút Dunakeszi-Vác kö­zött megépült 15 kilométeres szakaszát. Ám a sajtó már 1993 végén beszámolt az épü­lő, Vácot elkerülő gyorsfor­galmi útról, melynek teljes átadását 1998-ra tervezik. Az érintett városok vezetősége pedig már egy esztendővel korábban, vagyis 1992-ben is­merhette a gyorsforgalmi út kijelölt nyomtávját. Az Út- Vasúttervező Vállalat ugyan­is korábban elkészítette az előzetes kisajátítási térképet, amit elküldött a régió váro­sainak. Amúgy tizenöt évvel korábban már tervbe volt vé­ve az építkezés, és 1990-ben, a váci városrendezési tervben már szerepelt az út elhelyez­kedése. Tuti tipp Már 1992-ben megalakult Vácott a kárpótlási ügyeket intéző Fölrendező Bizottság és a fóti Vörösmarty Mgtsz gazdálkodási területe fölött rendelkező Földkiadó Bi­zottság. A Földrendező Bi­zottság elnöke Csereklye Ká­roly váci önkormányzati kép­viselő volt. A bizottság tagja volt továbbá Bartos Ferenc, az akkori polgármester és Posta Péterné, a Váci Földhi­vatal elnökének, Posta Bo­­tondnak édesanyja. A Föld­kiadó Bizottság tagjai között pedig Posta Péter (Posta Pé­­terné férje), és Csereklye Jó­zsef szerepeltek. Ez a felállás már önmagában biztosította az összefonódást a két bizott­ság között. A Pest Megyei Kárrendezési Hivatal által 1994 márciusában és áprilisá­ban rendezett árveréseken a két bizottság tagjai is jelentős földterülethez jutottak. Ez még nem is lenne különös, hi­szen minden kárpótlásra jo­gosult szerezhetett az árveré­seken földtulajdont. A bi­zottságok tagjai, a Csereklye és a Posta család, valamint Bartos Ferenc polgármester és családja azonban szinte pontosan a 2-es út nyomvo­nalán, illetve annak mentén vásároltak földtulajdont, kár­pótlási részarány fejében. Az épülendő út mentén azért vettek földeket, mert már ak­koriban tervbe volt véve, hogy az utat a későbbiekben autópályává átalakítják. Márpedig azt a gyerekek is tudják, hogy ilyenkor mi tör­ténik, tehát a nyomvonal ki­szélesedik, lehajtókat és fel­­hajtókat kapcsolnak hozzá, illetve benzinkutak, étter­mek, áruházak és pihenőhe­lyek épülnek az út mellé. A bizottságok többi tagja ugyancsak az út nyomvona­lán jutott földtulajdonhoz. Volt olyan tagja is a bizott­ságnak, akik nem vettek részt a kárpótlásban, illetve más­hol kaptak földet. Törvénytelen kárpótlás A megvásárolt földek ké­sőbb, vagyis 1994. június 30- án, az út építése miatt a Köz­­társasági Megbízott Hivatala által kisajátításra kerültek. A hivatal jelentős kártérítést és utalványkárt fizetett ki a tu­lajdonosoknak 1995 február­jában. A tulajdonosok a többszörösét kapták annak az összegnek, amit egy évvel korábban kárpótlási jegyben kifizettek érte. A befektetők persze néha nagyon jól tud­nak járni, de a tőzsdén is büntetik a bennfentes keres­kedelmet, vagyis ha valaki előre tudja, hogy mire megy a játék. Holott már a kárpótlási ár­verésekkel is van egy kis baj. No nem az, hogy a fóti Vö­rösmarty MGTSZ-ről már korábban is hallhattunk az „újpesti telekbotrány” fősze­replőjeként. Egyébként ez a tavalyi eset nagyon hasonlít ehhez a váci ügyhöz. Emlé­keztetőül, Újpesten „Garaba és társai” szereztek meg föl­deket, hogy a 14-es villamos pályájának építése miatti ki­sajátítási eljárás során az égig srófolhassák az árakat. A 2- es út elkerülő szakaszánál is valami hasonló történt, hi­szen a fóti tsz el sem adhatta volna a földjeit. Az Országos Kárrendezési Hivatal ugyan­is a mai napig sem járult hoz­zá a tsz földjeinek részarány tulajdonként való kiadásá­hoz. Ez természetesen meg­kérdőjelezi a kárpótlási árve­rések érvényességét is. A fóti Földkiadó Bizottság - mely­nek munkabizottsága volt a fent említett váci bizottság - tagjai közül többen is érintet­tek voltak az újpesti telek­botrányban. Varga Sándor ellen, aki a fóti bizottság el­nöke volt, 1997 áprilisában büntetőfeljelentést tettek. Spekuláns családok A Köztársasági Megbízott Hi­vatala már 1993-ban rájegyez­tette a kisajátításra kijelölt földterületekre a kisajátítási eljárás megindítását. Mivel ez pontosan szerepel a tulajdoni lapokon széljegyzetként, és a földhivatalnál bárki hozzáfér­hetett, így ‘93 után a földeket már egyértelműen spekulá­ciós szándékkal vásárolták az ügyeskedők, Így történt ez a 059/6 és a 059/7-es parcellák esetében, melyek korábban a Vörösmarty tsz tulajdonában voltak. Ezekhez a Csereklye család és a Váci Kertbarát Egyesület fele-fele arányban, rendkívül rejtélyes körülmé­nyek között jutott hozzá. Mi­vel a tsz nem adhatta volna el a földjeit, így ez az adásvétel is megkérdőjelezhető. A hiva­talnak a kisajátítás során nem volt tudomása a manipulá­ciókról és a tulajdonosváltá­sokról sem, hiszen a kisajátí­tani kívánt földekről még mint a tsz-ek földjeiről ren­delkezett. Amikor 1995-ben a tényleges tulajdoni viszonyok kiderültek, a kisajátítási kár­térítést már a Csereklye csa­lád, a Posta család és a Bartos család, valamint egyéb bizott­sági tagok kapták. A kártérí­tések összege, amit az említett urak és hölgyek, hatalmuknál és közigazgatási funkciójuk­nál fogva megszereztek, több 10 millió forint. A Csereklye testvéreknek, csak a 059-es parcella esetében, megközelí­tőleg 4,5 millió forintot fize­tett ki az állam kártérítés gyanánt. A két bizottság ügyében nemrégiben nyomozás indult. Azoknál a személyeknél, akik ekkor valamilyen másik közfunkciót is elláttak - Bartos Ferenc váci polgár­­mester, Csereklye Károly ön­­kormányzati képviselő, vala­mint a Posta család - minden­képpen súlyos erkölcsi vétség és összeférhetetlenség áll fenn, hiszen nekik minden­képpen jelezniük kellett vol­na érintettségüket az ügyben. • Bossányi Kristóf— Burián Dániel Családi örökség? A Magyar Hírlap munka­társainak az érintettetek közül egyedül Csereklye Károlyt sikerült szóra bír­niuk. Csereklye úr elmond­ta, hogy az általunk említett földek az államosítás előtt is a családjáé voltak, és nem ismeri el a fóti Vörösmarty tsz tulajdonjogát. Arra a kérdésre, hogyan lehetséges az, hogy a kisajátításkor a Köztársasági Megbízott Hi­vatalánál a földek mint a tsz tulajdona voltak nyilván­tartva, kitérő válasz adott. Azt nem tagadta, hogy ő volt a váci Földrendező Bi­zottság elnöke, de saját el­mondása szerint nem köve­tett el semmilyen vissza­élést. SZERENCSESAROK Minden főnyeremény az e heti játékosokra vár Az elmúlt héten egyetlen játéktípusban sem volt nyertese a főnyereménynek. Ez azt jelenti, hogy minden játékban a megnyerhető össze­gek tovább halmozódtak és az e heti szerencsés játékosokra várnak. Az ötös lottón a negyedik hete halmozódó nyereményalap elérte a 122 millió forintot. A Lottóshow Halló telefonos játékra sok ezren jelentkeztek a (06-1) 234-5555-ös telefonszámon. Sajnos közülük sokan nem érnek cél­ba, mert a bejelentkezéskor nem figyelnek eléggé a gépi hangra, amely megadja az instrukciókat. A hatos lottón 142 millió forintot ígér a főnyeremény az e heti szerencsés játékosnak. Ebben a játéktípusban általában vidéken tartják a heti sorsolásokat, de december 20-án a fővárosban, a Vörösmarty téren, a Varázsvárosban lesz megtartva a műsorral egybekötött hatoslot­tó-sorsolás. A Varázsvárosban mindenféle karácsonyi ajándéktárgy vásárlási lehetősége mellett kétterminálos lottózó várja a Szerencseházban az érdeklődőket. Itt például a telefonos fogadáshoz használatos szerencsekártyát is lehet vásárolni, amely karácsonyi ajándéknak is kellemes meglepetés, aki pedig már itt ki akarja próbálni a szerencsekártyával történő fogadást, az itt felszerelt telefonkészüléken tárcsázás nélkül, ingyenesen léphet a tippvonalba. A Varázsvárosban tippmix-„tanoda” is működik, ahol meg lehet tanulni a fogadás csínját-bínját játékos kvíz formájában. Az érdeklő­dőknek ismét elmondjuk a Szerencsejáték Rt. információs telefonszámát: (06-1) 260-1182, amelyen a játékokkal kapcsolatos mindenféle információt megkaphatnak, így a tippmixről is. A jokerjátékon ezen a héten kiugróan magas összeg, 48 millió forint vár a játékban szerencsésekre. Ez a magas összeg annak köszön­hető, hogy a korábbiakhoz képes mintegy 30 százalékkal növekedett az érdeklődés a sokbijáték iránt. Mivel a totón sem volt telitalálatos szelvény, ezért a mostani, 49. játékhéten a 13 és +1 találatos szelvény tulajdonosára már 18 millió forint jut egyedüli telitalálat esetén. Német és olasz meccsek várják, hogy a tippelők eltalálják az eredményeket. A góltotó első nyerőosz­tályában a várható nyereményösszeg 570 ezer forint. Akik ismerik ezt a játékot, azok tudhatják, hogy ez az összeg ebben a játéktípusban nem megvetendő összeg. A kenójáték továbbra is nagyon népszerű a játékosok között. Nem véletlenül. Az elmúlt héten két telitalálatos szelvény is akadt, mind­kettő 28-án. A 9/9-es telitalálatra 7 millió forintot kap a 70 forintját kockáztató játékos, a 8/8-as játéktípusban nyerő pedig 1400 ezer fo­rintot mondhat magáénak 70 forintos tétje ellenében. Említést érdemel még, hogy nagynyertesként a 10/9-es játéktípusban négyen értek el félmillió feletti összeget. A november 24-én beindult új játék, a tippmix iránt gyorsan növekszik az érdeklődés. Ez nyilván a változatos sporteseményeknek kö­szönhető, hiszen 120 mérkőzés eredményére lehet fogadni. A tippmixnek az az egyik előnye, hogy akár több sporteseményre is lehet tétet tenni minimum 100, maximum 100 ezer forintos összeggel. A játékos maga választja meg, hogy milyen sportág eredményeire és mekko­ra téttel akar fogadni. Ennél a játéknál nagyon fontos a jóltájékozottság. Ennek megszerzéséhez nyújt segítséget a hetente háromszor meg­jelenő Sportfogadás című lap, amelyben statisztikai adatokkal, az elmúlt időszak mérkőzéseredményeivel igyekeznek segítséget nyújtani a fogadóknak nyerési esélyeik növeléséhez. Hétfőnként az MTvl-en 22.20 órakor látható a Mixishow, péntekenként reggel pedig a Nap­kelte című tévéműsorban látható az MTvl-en 6.30 órakor a mixitipp műsora, ez utóbbit az MTv2-es csatornán 20 órakor megismétlik. A 21-es show legutóbbi adását november 30-án az MTv1-en 12 óra 5 perces kezdettel láthatták a nézők, amelyben a játékosok nagyon szép nyereményekkel gazdagodva távozhattak. Sebestyén Antal hajdúnánási játékos a két fordulóban 714 ezer forintot nyert, helyettesítő játékosa, Czirok Szilveszter szegedi játékos 46 ezer forintot. Ugyanebben a játékban a legjobb pénzelőlesőnek Noszky Ferencné bizo­nyult, nyereménye 21 ezer forint. Stranki Zoltán gyomaendrődi játékos 115 200 forinttal lett gazdagabb, helyettesítő játékosa, Lukács Zol­tán 19 200 forintot nyert. Székely Ildikó budapesti játékos a két forduló során 781 500 forintot, míg helyettesítő játékosa, Boros Andrea siklósi játékos 53 500 forintot nyert. A jackpotfőjáték átvitt halmozódó nyereményalapja 28 508 200 forintot lesz. A show következő, december 7-én sorra kerülő adásában - amelyet ugyanebben az időpontban, ugyanezen a csatornán lehet megtekin­teni - jótékony céllal játszanak a rászoruló alapítványok javára a „régi” és mai válogatott vízilabda-játékosok. A Telemázli show legutóbbi, december 2-i adásának nyertesei: Kovács Tibor székesfehérvári kohómérnök, aki még soha életében nem látott Telemázli show-t, 115 ezer forintot nyert. Nagy Zelma kimlei eladó 285 ezer forintot, Krikler József geresdlaki gépkezelő 63 750 forintot nyert. A jackpotot, amely a 9-es szám alatt volt (erre a számra tette hengerét Nagy Zelma, de az sajnos feldőlt) most sem sikerült elvinni, ezért a következő játékban annak értéke közel 18 millió forint. Az otthon maradt játékosok között kisorsolt kettő darab, egyenként 200 000 forintos nyeremény tulajdonosai a következők lettek: Bog­­danovics Andrásné budapesti játékos, aki a stúdióban tartózkodott tartalék játékosként, és Révész Gyula szintén fővárosi játékos. A Telemázli show következő adása lesz a 100. Erre a jubileumra a Szerencsejáték Rt. ünnepélyes külsőségekkel készül. Ez részben hosszabb műsoridőt, részben pedig több és nagyobb összegű nyereményeket jelent. A hagyományoknak megfelelően a december 6-ai Mikulás-napon a Szerencsejáték Rt. matinén lát vendégül a Kongresszusi Központ­ban fogyatékos és hátrányos helyzetű gyermekeket, valamint olyan iskolákat, amelyek rászorulnak a támogatásra. A felszolgált kakaón és süteményen kívül látványos műsorral is szórakoztatják a kis vendégeket. Tíz gyermekalapítvány juthat egyenként 500 ezer forinthoz, emellett a meghívott iskolák egyenként 200 ezer forintot kapnak, sőt közülük egy, a sorsolásban szerencsés iskola +1 millió forintot nyer közösségi célokra. MH 11562 SORSKÉPEK Megay László rovata Késre várva Elfogyott a lenolaj. Alig volt az üveg alján pár csöpp, pedig a festőasztalon és a nagy palettán ott van gondosan kimérve a nápolyi sárga meg a kék porfesték, várva a késre, hogy fino­man eldolgozza a színeket. A pompeji vörösnek még jutott egy kicsi - különben ki lehet dobni az egészet. Gréti, a bécsi lány fázott. Csak egy órára ugrott fel a műterembe a varrodából, hogy Vári befejezhesse a kis aktot, amit már egy hónapja festegetett - ám abból három óra lett, és még sehol semmi. A festő a paravánról lea­kasztott egy takarót, odadob­ta Grétinek. Szemrehányó mozdulat. Mintha a lány te­hetne arról, hogy nincs elég kence az üvegben. Mintha Vári szívességet tenne neki. Gréti merő szívjóságból állt modellt a piktornak, leg­feljebb a munka utáni teázá­sokért, de nem pénzért, még kevésbé szerelemből. És telje­sen véletlenül. Ez az alak egy körúti cuk­rászdában az asztalához tola­kodott, és szörnyű óbudai né­metséggel kezdte magyarázni neki, hogy pont egy ilyen ar­cot és alakot keres. A festő hadonászott. Gréti társnője kezéből kivette a le­gyezőt, most elzavarja Várit, mint egy legyet de másnap pontosan ott volt a műterem­ben. Maga sem tudta, hogy miért. Se akkor, se most nem szerette. Csodálta egy kicsit. Vári most kihajolt a műte­rem ablakán. Föntről látni le­hetett, hogy Izsákéknál a segéd éppen kézbe veszi a rolóhúzó rudat. Az Oktogon halványan derengett, az Abbázia pincérei lámpákat gyújtottak a teraszon. A fenébe! Kence nincs, a fények elmentek, Gréti már készü­lődik! A festőt mintha mindez megbántotta volna. Sötét képpel a paraván mögé vonult, felrúgott néhány vásznat. Kotorászott, végül megtalálta az utazótáskát. Kicsit kopott, de jó disznóbőr táska volt - még apja járt ezzel, végrehajtó korában. Gréti figyelt. Vári most elviharzik, elmegy a külső Józsefvá­rosba kencéért, ahelyett, hogy csak lemenne az utcára, megko­pogtatná Izsákék kirakatát - a segéd kiadná az olajat a rácson át. Most majd várhatja, és főzhet neki egy rumos teát. De az is lehet, hogy a teát Vá­ri holnap reggel issza meg, ha addig megérkezik egyáltalán. Még nem indul. Olyan zordo­­nan áll, mint a végzet, amikor le akar sújtani. - Elmegyek. Majd oltsd le a lámpákat, a kulcsot add be a vicinek! Kétszer fordítsd el a kulcsot a zárban. A viciné holnap kitakarít. A műterem ki van fizetve decemberig. Hol a pokolban van a felöltőm? A bécsi lány bőgni kezdett- és ez igen jól esett. Minden olyan furcsa. Maradt volna ott­hon. Az a pár fillér, amennyi­vel itt Pesten többet fizetnek, mint az Annengassén, az nem éri meg. Itt mindenki bolond. - Hová mész? És miért? - Münchenbe, Velencébe vagy Rómába. Ahová megy a vonat. - Péntek délután? Csak úgy, firniszért? Gréti nevetett, két mutatóuj­jával dörzsölte a homlokát, mutatva, hogy a másik bolond, ő is az persze, mert nem a hú­ga, nem a szeretője, mégis fel­megy hozzá, kiszolgálja ütő­dön festőbarátait, mintha szol­gálójuk lenne - holott senkijük. Vári bólogatott, mintha bolondságból elismerne valamit: - Most kell elmenni. Ezerkilencszáztizenhárom szeptem­berben. Itt nem lehet kibírni. Itt túl nagy béke van. Ilyen idők­ben nem lehet festeni. A város tele van macskával. Azok tud­nak valamit. Ahol ennyien megjelennek, ott történik valami. De azt én nem várom meg! A festő valóban bolond volt - és valóban elutazott. Tocsik-büntetőper Liszkai felejtett Tegnap harmadik alkalommal hallgatta meg a Fővárosi Bíró­ság Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. volt vezető jogászát, aki a To­csik-büntetőper másodrendű vádlottjaként áll a bíróság előtt. Liszkai tegnap is igyeke­zett együttműködni a bíróság­gal a Tocsik-ügyben játszott szerepe tisztázása érdekében, bár a történet fontos mozza­nataira nem emlékezett. Az első tárgyalási napon azt nem sikerült feleleveníte­nie Liszkainak, hogy kinek a javaslatára döntöttek úgy a vagyonkezelőnél, hogy az ön­­kormányzatokkal peren kívül alkutárgyalások útján kell megállapodni belterületi föl­dek ellenértékéről. Tegnap - többek között - arra a kérdés­re várt hiába választ a bíró, hogy milyen indok alapján, ki­nek a javaslatára írták ki 1996 májusában Tocsik Márta munkájára ismételten a pá­lyázatot, amelynek célja az volt - mint Liszkai elmondta -, hogy csökkentsék a külső tanácsadásért kifizetett díjat. Mint Liszkai Péter válaszai­ból kiderült, az ÁPV igazgató­sága zártkörű pályáztatást írt elő, és meghatározta azt is, hogy Tocsik Márta mellett az Utiutas Rt.-t, valamint Hor­váth Ádám ügyvédet kell meg­kérni pályázat benyújtására. Liszkai elmondta, hogy a pá­lyázatra Tocsik mellett meghí­vottak postacímert is a javas­­lattevő igazgatósági tagok - akiknek nevét Liszkai nem ne­vezte meg - adták meg. Az Utilitas Rt.­­e cég számlájára utalta ’96 augusztusában To­csik a vád szerint befolyással üzérkedő Budai György által kért több mint 100 millió forin­tot, amelyért a társaság mun­kát nem végzett - a szerk.) ön­álló jegyzésére jogosult Bern­hardt Barnabás például nem a cég székhelyén vette át a pá­lyázatra szóló felkérést, hanem Törökvész utcai lakásán. Liszkai elismerte: tájékoz­tatta Tocsik Mártát arról, hogy a pályáztatás célja a si­kerül­ csökkentése. A bíróság tegnap azt is tisztázni igyeke­zett, hogy Liszkai miért nem értett egyet a Kamarás Miklós vezérigazgató-helyettes által kezdeményezett, Tocsik Már­ta munkájára vonatkozó cél­­ellenőrzéssel, hiszen, mint ki­derült, Liszkai „az ÁPV hiá­nyos adatbázisa miatt” nem is tudta értékelni a tanácsadó munkáját. Liszkai - bár az e tárgyban folytatott belső leve­lezésre sem emlékezett - vé­gül elmondta, attól tartott, hogy a célellenőrzés kiszivá­rog a sajtóba. Ami meg is tör­tént - jelentette ki -, ám sike­rült elérni, hogy az újság ne közölje, de nem volt garancia arra, hogy az információt „nem passzolják át” egy má­sik újságnak. A bíró kérdései­vel hosszasan feszegette, mi­lyen ellenőrzést követően vé­gezte el Liszkai a Tocsik által 1996. május 5-én benyújtott számla teljesítésigazolását egy nap alatt, és miért fizették ki sürgősséggel már május 7-én. Liszkai elmondta, hogy a megtakarítás mértékét is a ta­nácsadó adatai alapján lehe­tett ellenőrizni. • Torkos Matild CID BANK Hirdetmény Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. tájékoztatja tisztelt ügyfeleit, hogy a bank fiókjainak ügyfél­­fogadási rendje az 1997. év végi és az 1998. év eleji ünnepek miatt az alábbiak szerint módosul: 1997. december 19., péntek: szerdai nyitva tartás 1997. december 20., szombat: keddi nyitva tartás 1997. december 22., hétfő: szokásos nyitva tartás 1997. december 23., kedd: pénteki nyitva tartás 1997. december 24-25-26-27-28.: munkaszüneti napok 1997. december 29., hétfő: szokásos nyitva tartás 1997. december 30., kedd: szokásos nyitva tartás 1997. december 31., szerda: pénztári szünnap* 1998. január 1-2-3-4.: munkaszüneti napok 1998. január 5-6-7-8.: szokásos nyitva tartás 1998. január 9., péntek: szerdai nyitva tartás 1998. január 10., szombat: pénteki nyitva tartás *Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 215. §. (1) bekezdése b.­ pontja szerint 1997. december 31-én pénztári szünnapot tart, ezen a napon az ügyfélfogadás szünetel. Ügyfeleink megértését köszönjük. Budapest, 1997. december 5. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Politikai vita a továbbképzésekről Amíg nem készül el a peda­gógus-szakvizsga követel­ményrendszere és a képzések minőségi ellenőrzése, addig nem lenne szabad közpénze­ket költeni a továbbképzé­sekre, véli a Fidesz. Pokorni Zoltán frakcióvezető tegnapi sajtótájékoztatóján hivatko­zott az Ok-tat-botrányra, melyben 300 millió forint tűnt el. Pokorni hozzátette: a minőségbiztosítási rendszer bizonyára a fenti összeg töre­dékéből felállítható lenne. Az idén 3,4 milliárd forin­tot költött pedagógus-tv-kezdés januárban A továbbképzési rendszert nem a kormány, hanem a parlament hagyta jóvá, ezek után került be tavaly a közoktatási törvény módo­sításai közé. Petrus László, a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium főosz­tályvezetője hozzátette: a törvény azt írja elő, hogy 1997. december 31-éig kell az akkreditáció alapelveit lefektetni, s ez az év hátra­lévő részében megtörténik majd. Az akkreditációs bi­zottság januártól elkezdhe­ti munkáját. A folyamat természetesen nem lesz gyors, hiszen körülbelül 5000 képzést kell minősíte­ni. Az iskoláktól kért to­vábbképzési program pon­tosan azért szükséges, hogy megjelölje, milyen képzé­sen vegyenek részt a taná­rok, ez segíti a tájékozó­dást, míg az akkreditációs folyamat le nem zárul t­vábbképzésre a művelődési tárca. Jövőre 3,5 milliárd fo­rintot tartalmaz e célra a költségvetés. Ugyanakkor még nem történt meg a kép­zések akkreditációja és a szakvizsga tartalmi szabályo­zása sem. A központilag tá­mogatott továbbképzések egy része valószínűleg nem éri el a megfelelő színvona­lat, ám ellenőrzés híján ezt sem tudhatjuk biztosan. Pokorni Zoltán úgy gon­dolja, a szakmai ellenőrzés az akkreditációs bizottság fela­data lenne, ez jelenleg szabá­lyozás híján nem működik. A kötelező továbbképzést - piacosítás nélkül - csak a fel­sőoktatási intézményekre kellene bízni, míg a szabadon választható képzések eseté­ben kizárólag azt lehetne tá­mogatni, amelyik megfelelő színvonalú. A minőségellen­őrzés Pokorni szerint egy éven belül megvalósítható, addig kizárólag már bevált és feltétlenül szükséges képzé­seket kellene finanszírozni, például az idegennyelvű képzést. Pokorni Zoltán ismertette a művelődési tárca előírását, mely szerint az iskoláknak jö­vő év március 31-éig 5 évre szóló továbbképzési tervet kell készíteniük. Pokorni sze­rint ez nemcsak a szakvizsga­ és a továbbképzési rendszer hiányosságai miatt lehetet­len, hanem az alacsony tanári fizetések okozta gyakori sze­mélycserék miatt is. •K. E.M. Bálint Zsidó Közösségi Ház 1065 Budapest VI., Révay utca 16. __________Telefon/fax: 111-6669___________ Az üzletemberklub vendége 1997. december 8-án, hétfőn 19.30 órakor a Belvárosi Vagyonkezelő Rt. felügyelőbizottságának elnöke: dr. Steiner Pál Az est témája: A belvárosi ingatlanprivatizáció kérdései: - az ingatlanok fajlagos árai, - az ügyintézés módja, - jogok és kötelezettségek a privatizációs rendelet utolsó változatában, - az érdekesebb belvárosi ingatlanok, mélygarázsok privatizációs helyzete. A klub szervezője: Fenyő Márta Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Next