Magyar Hírlap, 2000. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

Hétfő Pénz Plusz Piac, kedd Ingatlanbörze, szerda Karrier+Munkaerőpiac, csütörtök Autók és Piacok, péntek Tv-magazin, szombat Ahogy tetszik Magyar Hírlap 2000. JANUÁR 3., HÉTFŐ POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 76 FORINT Járai új kísérlete az iparűzési adó központosítására, 9. oldal E heti eladási kamatok a gazdasági oldalakon. 9 / /u­ice'iquu iэ 0000­­ E-mail cím: levelek@mhirlap.hu; interneteim: http://www.mhirlap.hu/ Mit hoz a jövő? - XXI. század Címek mai mellékletünkből: A virtualitás valósága (Fel kell számolni a természetistennő-kultusz és a tu­domány-démon kettős ellentétét); Az emberiségnek újra kell tanulnia élni. Az elöregedő társadalmak, Budapest arculata teljesen megváltozik. Emellett a Magyar Hírlap körkérdésére ismert színészek, mű­vészek, muzsikusok, pénzemberek és még sokan má­sok vázolják, mitől tartanak s mit remélnek az előt­tünk álló időszaktól. A világvége technikai okok miatt elmaradt Bill Gates szerint a következő hónapokban derül ki, mi­lyen problémákat okozott a 2000. évi dátumváltás a szá­mítógépes világban. A szoftverguru kijelentésével egyetért a hazai évszámkezelési biztos is. Lapzártánkig sem külföldön, sem Magyarországon semmilyen komoly gondot nem okozott a számítógépek dátumváltása. 3. oldal Elmenekült az utolsó roma család Zámolyról Életveszélyesen megfenyegettek Zámolyon egy 13 tagú roma családot. A család tagjai ingatlanukat és állatai­kat hátrahagyva elmenekültek a településről. A házaik felépülésére Budapesten váró hat roma család a feszült helyzet miatt nem mer visszaköltözni Zámolyra. A ro­mák úgy vélik: a szabad költözködési jog Magyarorszá­gon rájuk nem vonatkozik. 6. oldal Utópiák az ezredfordulón Az emberek a kerek számok bűvöletében élnek, és az ezredforduló azt az érzést kelti bennük, hogy valami nagy bajra számíthatnak. A pozitív utópiák azt sugall­ják, hogy érdemes küzdeni, mert eljön majd az arany­kor, míg a negatív elképzelések, a disztópiák világvégét jusomak - mondja Don Péter művelődéstörténész. 8. oldal Elöregszik Európa Nyugdíjbombán ülnek az EU-országok kormányai - állítja a Financial Times. Németországban például a nyugdíjkiadások a GDP 18,5 százalékát fogják elszívni 2035-ben, amikor a lakosság 36 százaléka lesz 60 éven felüli. Magyarország ehhez képest viszonylag kedve­ző helyzetben van: a következő harminc évben a nem­zeti jövedelem hat százalékát költjük várhatóan nyug­díjakra. 11. oldal Véget ért a sejtkorszak Valaha legendák kerengtek a sportolókról, s nem is alaptalanul, akik szabadon utazhattak Nyugatra, és tu­lajdonképpen éppen olyan szabadon be is hozhattak bármit az országba, és szépen kereshettek is a bolton. Ez a kereskedelmi ágazat mára megszűnt, derült ki egykori és mai sportolókkal folytatott beszélgeté­seinkből. 17. oldal Várható időjárás Alföld Dunántúl Budapest É-Magyaro. Felhős, párás idő -3 fok Kevés napsütés 0 fok Felhős idő -2 fok Felhős, párás idő -5 fok Tömegek akarták látni a koronát Naponta kétezren tekinthetik meg a királyi ereklyéket - Megosztottak a politikusok a végleges elhelyezést illetően Tömegek voltak kíváncsiak tegnap is a Szent Koronára, miután szombaton a Parlamentbe költöztették az ereklyét. A Szabad Demokraták Szövetsége tes­tületileg nem vett részt az eseményen, s az MSZP több politikusa is hiányzott Az ereklye jövő év augusztus 20-áig biztosan a Parlamentben marad, de a kor­mánypártok is megosztottak a végleges elhelyezést illetően. MH-összeállító , ,________ A Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szó­ló, december 21-én elfogadott tör­vény szerint a királyi jelvények őrzési helye a Nemzeti Múzeum helyett a Parlament lett. A január 1-jei, a ma­gyar millenniumhoz kötött átszállítás előtti országházi ünnepségen Áder János emlékeztetett arra, hogy a 2000. évet II. János Pál szentté nyilvá­nította, de ez az esztendő ennél töb­bet jelent. Idén ünnepeljük a magyar állam megalapításának 1000. évfor­dulóját. Szavai szerint az államalapí­tók ma is érvényes üzenete, hogy van értelme a közös erőfeszítéseknek. Az Országgyűlés elnöke után Göncz Árpád aláírta az emléktör­vényt, majd beszédében azt mondta, a Szent Korona jelenléte a Parla­mentben jelképértékű: közjogi érte­lemben évszázadokon át kifejezte ha­zánk alkotmányos főhatalmát, s e fő­hatalom eszmei birtokosa volt. Az elnök idézte az alkotmányt, amikor hangsúlyozta: a Magyar Köz­társaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, közvetlenül gyako­rolja. Göncz Árpád utalt arra, hogy a Szent Korona volt minden birtokjog forrása, s a jobbágyok, minthogy jo­gaikat a földbirtokos határozta meg, ennek nem voltak részesei. • Folytatás a 4., kommentár a 7. oldalon Vasárnap az eredetileg kitűzött déli 12 óra helyett 14 órakor zárták be a Parlament kapuit. Két nap alatt 15 ezer ember láthatta a királyi jelvényeket ISZA FERENC FELVÉTELEI Minden hatalom Putyin kezében MH-összefoglaló Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz államfő zökkenőmente­sen vette át az elnöki hatalmat a szilveszterkor meglepetésre lemondó Borisz Jelcintől. Putyint, aki népszerűségét a csecsen háborúban mutatott keménységének köszönheti, Moszkvában máris toronyma­gas esélyesnek tekintik a már­ciusban esedékes elnökválasz­tásokon. A váltásról Jelcin televíziós beszédében számolt be az or­szágnak, a közszolgálati egyes csatorna hírigazgatója a felvé­tel előtt csupán néhány perccel értesült, hogy stábot kell kül­denie. A beszédet aztán felvé­telről sugározták­­ némi koz­metikázás után. Jelcin fáradtan, de korábbi állapotához képest viszonylag érthetően formálta a szavakat. Jelcin december 31-én az elnökségtől is búcsút vett fotó­­tinap „Tisztában vagyok vele, hogy meg kell tennem ezt a lépést. Oroszországnak új politiku­sokkal, új arcokkal, új, intelli­gens, erős, energikus embe­rekkel kell átlépnie a millen­nium küszöbén, és nekünk, akik éveken át voltunk hatal­mon, távoznunk kell.” Ekkor természetesen már nem volt nála az „atombőrönd”, mint ahogy átadta a szemtanúk sze­rint meglepett Putyinnak az el­nöki tisztség szimbólumait - Oroszország alkotmányát és a Haza Szolgálatáért Érdem­rend első fokozatát. Az alkot­mány értelmében a választásig Putyin egy időben látja el az államfői és kormányfői fel­adatokat. Putyin első teendője volt, hogy Csecsenföldre utazzon, ahol orosz tiszteket tünte­tett ki. Részletek a 2., elemzés a 7. oldalon Kedvező növekedési kilátások A tavalyinál erőteljesebb és kiegyensúlyozottabb gyarapodást várnak a kutatók erre az évre. Az infláció alakulását - és részben a költségvetést - tekintve viszont nem osztják a kormány derűlátását. Az óév második felé­ben a gyorsuló növekedés és a kedvező külpiaci hatás jelei mutatkoztak, így a kutatók, elemzők egyöntetűen javították előrejelzéseiket a magyar gazdaságról. MH-információ Négy, négy és fél százalékos növe­kedésre számítanak a gazdaságku­tatók, piaci elemzők idén, az óév négy százalék körülire taksált gya­rapodása után. A kormány derűlá­tóbb, sőt a pénzügyminiszter máris 5-6 százalékra javította az ősszel, a költségvetési előterjesztéshez mel­lékelt, 4,5 százalékos növekedési jóslatot. Mindenesetre egyöntetűen szá­mítanak arra, hogy a magyar gazda­ság gyorsuló ütemben növekedhet 2000-ben, mivel a legfontosabb kül­piaci partnereket tömörítő Európai Uniónál is 3 százalék körüli növe­kedést jósolnak a szakemberek, az 1999-re becsült 2 százalék után. Amiben markánsan eltér a kuta­tók véleménye a kormányétól: az új évben várható infláció megítélé­se. Egyikük sem osztja a 6-7 száza­lékos kincstári prognózist. Nem csak az a kérdés, vajon tényleg 18 dollárra süllyed-e a ma 25 fölötti világpiaci olajár, mint ahogy a kor­mány jósolja. Általában is fordulat kellene az óév stagnáló, sőt a má­sodik félévben „fölfelé kunkoro­­dó” drágulási irányzata után. A no­vemberi 10,6 százalék után a Reu­ters által megkérdezett elemzők 10,7-et mondanak decemberre, ami kerek tíz százalékot adna az ó­­év egészére. A kormány, tanulva a szabályo­zott árak tavalyi év második felé­nek 17-18 százalékot is meghaladó áremelkedéséből, most legfeljebb hat százalékot engedélyez a maga befolyásolási körébe eső árak eme­lésében. A szabályozott kör a fo­gyasztói kosár 18,5 százalékát al­kotja, a kormány befolyása tehát jelentős, de távolról sem kizáróla­gos. Most, az év elején mindeneset­re „jó a bázis”, mivel tavaly ilyen­kor egyetlen hónap alatt 2,5 száza­lékkal emelkedett a fogyasztói ár­színvonal. A piaci elemzők szerint januárban 10 százalék közelébe es­het az éves áremelkedés, ami máris jelentős javulás lehet decemberhez képest. Bár 1999 elteltével lényegesen közelítettek egymáshoz az elemzők becslései, a különbségek még mindig markánsak. Két ponton is: az egyik, hogy vajon teljesült-e az óév költség­­vetése. A másik: vajon a növekedés milyen keresleti hatásoknak köszön­hető, mekkora a bel-, illetve a külföl­di piaci tényezők súlya. • Folytatás a 9. oldalon Derűs hangulatú várakozás A tavalyihoz hasonló remények 2000-re is A lakosság gyakorlatilag ugyanúgy ítéli meg az új év­ben rá váró kilátásokat, mint egy évvel korábban - ez derül ki a Gallup Internatio­nal hálózat nemzetközi fel­méréséből, amelyet a Mare­­co Kft. mint a hálózat ma­gyar tagja ez évben is a Ma­gyar Hírlap rendelkezésére bocsátott. 1999-ben minden korábbinál több, összesen 62 országban került sor erre a felmérésre. 1999 végén Magyarorszá­gon szinte pontosan ugyan­olyan arányban oszlottak meg a pozitív és negatív vá­rakozások a következő évvel kapcsolatban, mint 1998 vé­gén. A pesszimista jellegű válaszok - tehát az előzőnél rosszabb évre számító embe­rek - aránya ugyan továbbra is viszonylag magas (tíz em­berből négy gondolkodik így), a lakosság nagyobb ré­sze azonban nem számít romlásra. Az évtized ele­jén jellemző nagyarányú „pesszimizmushoz” képest ez annak ellenére fontos kö­rülmény, hogy az optimista véleményű emberek aránya csak a válaszadók egynegye­dét éri el. Érezhetően tükröződik a vélemények alakulásában, hogy a magyar gazdaság el­került a korábbi mélypont­ról, és évek óta gyakorlatilag dinamikusnak tekinthető a fejlődés. Míg a kilencvenes évek elején a lakosság több­sége határozottan borúlátóan tekintett az új év elé, a 2000. évhez közeledve tartósan ki­sebbségbe kerültek a pesszi­mista várakozások - olvasha­tó a kutatás legfontosabb megállapításai között. A Tárki is évek óta vizs­gálja, hogy miként vélekedik a magyar lakosság a jövő ki­látásairól. Az ő legfrissebb tapasztalatuk is azt bizonyít­ja, enyhülni látszik a magya­rok legendás pesszimizmusa. További részletek az 5. oldalon

Next