Magyar Hírlap, 2000. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

2 Magyar Hírlap Bejelentkezni szükséges (MH-Bukarest) A román törvényhozás szenátusa kedden megszavazta a külföldiek romániai tartózkodását szabályozó törvénynek azt a cikkelyét, amely bizonyos esetekben kötele­zővé teszi e személyek rendőrségi bejelentkezését. A most el­fogadott cikkely értelmében mindazok a külföldiek, akik egy­huzamban 15 napnál többet töltenek Románia területén, és nem szolgáltatásokat nyújtó természetes vagy jogi személyek­nél szállnak meg, három napon belül kötelesek bejelentkezni a rendőrségen. Családi ügy Katarban (MTI) A katari emír unokatestvérét, a kormány korábbi tag­ját életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték kedden a hata­lom elleni 1996-os összeesküvésben betöltött szerepéért. A bí­róság azzal indokolta a döntését, hogy az egykori gazdasági és kereskedelmi miniszteri, valamint a rendőrfőnöki posztot is betöltő Hamad bin Jasszem bin Hamad as-Szani sejk volt a szellemi vezére a Hamad bin Kalifa asz-Szani sejk, katari emír elleni összeesküvésnek. A vádlott ügyvédje az ítélet nyilvános­ságra hozatala után bejelentette, hogy fellebbezni fog. A sejk mellett további 32 személyt ítéltek életfogytiglanra. A CDU új frakcióvezetője (Reuters) A német kereszténydemokraták, akik szeretnék már mielőbb lezárni a Kohl­­botrányt, tegnap a 44 éves Friedrich Merz adószakértő személyében új frakcióvezetőt választottak. A feddhetetlen előéletű, Észak- Rajna-Vesztfáliából származó Merz a frak­cióvezetői poszton Wolgang Schäublét váltja fel; ő azért volt kénytelen lemondani párt­elnöki és frakcióvezetői tisztéről egyaránt, mert képtelen volt megnyugtatóan rendezni a pártfinanszírozási ügyben kirob­bant és már a CDU létét fenyegető botrányokat. Merz, a csava­ros észjárású jogász és tehetséges szónok a leadott 226 szava­zatból 217-et kapott a CDU-frakcióban. India nem tűr tovább (MTI) India kedden arra figyelmeztette Pakisztánt, hogy nem tűri el a kasmíri tűzszüneti vonal megsértését. Az indiai üze­net azután hangzott el, hogy a vitatott hovatartozású himalá­­jai régió indiai ellenőrzés alatt álló részében kiújultak az erő­szakos cselekmények. Újdelhi közölte: az április 1-jén kezdő­dő pénzügyi évben 28 százalékkal felemeli a védelmi kiadá­sokat. India erőteljes tiltakozást juttatott el Pakisztánnak az­zal kapcsolatban, hogy a hét végén a tűzszüneti vonal közelé­ben, Dzsammu és Kasmír államban ismeretlen fegyveresek megtámadtak egy indiai katonai helyőrséget és annak hét tag­ját megölték. Az indiai kormány leszögezi: legyűr minden olyan próbálkozást, amely a 740 kilométer hosszúságú tűzszü­neti vonal semmibevételére irányul, felveszi a harcot a hatá­ron átnyúló terrorizmussal, és megőrzi a határtérség biztonsá­gát, valamint az állam területi egységét. Tiltakozók fogadták Wahidot (MTI) Abdurrahman Wahid indonéz elnök kedden látoga­tást tett Kelet-Timor fővárosában, Diliben. Dili központjában emberek ezrei üdvözölték az egykori indonéz kormányzósági palota előtt Wahidot, aki azzal a meghirdetett céllal érkezett, hogy kiengesztelést hirdetve lerakja a jövőbeni független Kelet-Timor és Indonézia közötti normális kapcsolatok alap­jait. A repülőtéren azonban mintegy 300 fős tiltakozó tömeg fogadta Wahidot, a terület indonéz megszállása alatt megölt timori ellenzékiek fényképeivel. A portugál ENSZ-katonák csak figyelmeztető lövésekkel tudták szétoszlatni a tüntetést. Wahid, aki októberben demokratikus választások eredmé­nyeként került az állam legfőbb hivatali méltóságába, kedden Diliben három órán át tanácskozott Xanana Gusmaóval, a Ti­mori Ellenállás Nemzeti Tanácsa (CNRT) vezetőjével. FOTÓ: REUTERS ______________________________LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI __________________________ Kiadónál történő előfizetés esetén ^ Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3 800 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 7200 Ft 8 400 Ft 8 400 Ft 1 évre 14 000 Ft 16 800 Ft 16 800. Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. Ezen­kívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! IL ALIA ALL MH Online: www.magyarhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapast Vili., Auróra u, 11., talafon: 303*4738, fax: 303-4744, Intarnat: www.obaarvtr.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •TAA MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN . . Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZLUKA MÁRTON , , Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), mészáros tamás (kultúra), szerdahelyi csaba (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), SZOMBATHY PÁL (belpolitika), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt. Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS Telefon: 470-1124 Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA Telefon: 470-1116 PR- ée reklámigazgató: SARUS ERIKA Telefon: 470-1105 Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség: 1146 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési Igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136 Hirdetésfelvétel, telefon, fax: 470-1166 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1177, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmárn a lap nem vállal felelősséget! KÜLFÖLD Kegyetlen hét Csecsenföldön * Folytatás az 1. oldalról Blockijt sokkolták a látottak, az orosz katonák kegyetlenke­déseiről lapjában is sorozatot közölt. Hétfőn a katonai fő­ügyésszel is beszélnie kellett, a nyomozók is kifaggatták. Az „ügyet” egyelőre nem zárták le, s nem közölték, hogy ké­­szülnek-e vádemelésre. Bloc­kijt arról győzködték, hogy a tömegsírokban bár csecsen fegyveresek holttestei voltak, de nem az oroszok, hanem maguk a csecsenek számoltak le két bandával. Az újságíró nem tartja kizártnak ezt a ver­ziót sem. Kérdésünkre, hogy nem fél-e, hiszen egy másik újságíró ellen éppen most folytatnak el­járást, Blockij határozott nem­mel válaszolt, mondván: nincs mitől tartania. A fiatalember egyébként nőtlen, barátnője pedig már hozzászokott a ri­porter munkájával járó „izgal­makhoz”. Ami a másik újságírót illeti: az amerikai Szabadság Rádió orosz tudósítója - ahogy arról beszámoltunk - rejtélyes kö­rülmények között előkerült. Andrej Babickijt öt hete tar­tóztatták le Csecsenföldön az oroszok, azzal vádolták, hogy Moszkva-ellenes propagandát végez. A vádakat azóta kémkedés­sel is kibővítették, valamint az­zal, hogy a férfi illegális fegy­veres csoporthoz tartozott. Ba­bickijt máig tisztázatlan körül­mények között átadták a cse­­cseneknek. Az MH úgy érte­sült, hogy „rossz banda” kezé­be került, amelyik megsza­badította útlevelétől és szemé­lyi igazolványától, s hamis do­kumentumokkal látta el. Ba­­bickij a múlt pénteken váratla­nul felbukkant Dagesztán fő­városában. Orosz nyomozók egy kávé­zóban igazoltatták, s őrizetbe vették, amiért hamis papírokat t­aláltak nála. Az újságíró érde­kében Vlagyimir Putyin ügy­vezető államfő szót emelt, mert úgy vélte, Babickij sza­badlábon is védekezhet. Hét­főn Babickijnak megengedték, hogy telefonon beszéljen fele­ségével és kisgyerekével, majd a család Dagesztánba utazott. Ám közben Babickijt feltették egy Moszkva felé tartó repülő­re, amelyen tudomásunk sze­rint ő volt az egyetlen „utas”. A moszkvai ügyészség beje­lentette: maximum öt év bör­tönnel sújtható az újságíró. Je­lenleg úgy tűnik, a tárgyalás nem is marad el. Az orosz erők kedden teljes ellenőrzésük alá vonták az ar­­guni szorost, miután megtisztí­tották a muszlim fegyveresek­től Satoj járási központot és a vonzáskörzetében lévő kilenc falut. Erről Gennagyij Trosev vezérezredes számolt be ked­den az NTV orosz tévécsator­nának. Hangsúlyozta, hogy a nagyobb bandákat már telje­sen szétverték - csak kisebb csoportok lehetnek még a he­gyekben -, s így lényegében befejeződött a csecsenföldi an­titerrorista akció katonai sza­kasza. Trosev tábornok közöl­te: nincs pontos információja arról, hogy a közelmúltig Sa­­tojban tartózkodott csecsen haduraknak és Aszlan Masz­­hadov csecsen elnöknek mi lett a sorsa - jelentette az MTI. • Szerdahelyi Csaba Sebesült katona Groznijban. A lázadók utolsó központja, Satoj is orosz kézen van FOTÓ: REUTERS - VIKTOR KOROTAJEV Kirúgták a riportert Pénzért vásárolta Frank Höfling, a német N24 televízió riportere Oleg Blockijtól azt a videokazettát, amely a Csecsenföldön elköve­tett rémségeket ábrázolta. A képek felkavarták a világot. Höfling beismerése után az N24 kirúgta a riportert és bocsánatot kért Bloc­kijtól. Höfling megsértette az újságírás elemi szabályait és visszaélt a bizalommal - közölte az N24 televízió. Mégsem lesz sár is­a Nigériában Lemond a Farija alkalmazásáról az a három nigériai állam, ame­lyik már bevezette az iszlám törvénykezést. A nigériai alelnök vá­ratlan bejelentése ellenére tömegesen menekülnek a kereszté­nyek Észak-Nigériából, miután hétfőn a 108 milliós afrikai ország­ban 50 muzulmánt lemészároltak­­ bosszúból. A helyiek olyan polgárháborútól tartanak, amely utoljára a hatvanas években volt. Magyarország nigériai nagykövete szerint nagyon nehéz lesz gátat szabni az utóbbi tíz napban kialakult erőszakhullámnak. MH-információ__________ Ezerszámra gyűjtötték össze a halottakat Kadunában, ahol a múlt héten elképesztő méretű összecsapások zajlottak a ke­resztények és a muzulmánok között. Balassa János nigériai magyar nagykövet szerint a tömegtájékoztatási eszközök alábecsülték a halottak szá­mát, amikor néhány száz ál­dozatról számoltak be. Ahogy a keresztények holttesteivel megrakott teherautók megér­keztek Délkelet-Nigériába, a helyi fiatalok bosszút esküd­tek, és hétfőn néhány óra le­forgása alatt félszáz muszlimot mészároltak le. „Ha ez így folytatódik, nem lehet véget vetni a véres össze­csapásoknak” - mondta Ba­lassa János, hozzátéve: „elő­ször meggyilkolnak 50 muzul­mánt, másnap száz keresz­tényt, utána 200 muzulmánt. Ez egy ördögi kör”. A Reuters­ hírügynökség helyszíni jelentése szerint ezerszámra menekülnek a fő­leg az ibo népcsoporthoz tar­tozó keresztények Észak-Ni­gériából, a hausza muszlimok bosszújától tartva. A bankok­ból kiveszik a pénzüket, bolt­jaikat bezárják. „Nem könnyű áttelepíteni a családomat. De nincs más választásom, mert rettenetesen félek” - mondta egy üzletember, aki 16 évig élt Kanóban: „Még emlékszem az 1966 előtti időkre, ugyanígy kezdődött”. Akkor a vallási összecsapások miatt délre me­nekült keresztények önálló ál­lamot akartak létrehozni, de „csak” egy három évig tartó polgárháború lett belőle egy­millió halottal. A magyar nagykövet szerint sokan nem tudnak máshová menni, ezért elbújnak, vagy laktanyákban keresnek menedéket. „A keresztény Olesegun Obasanjo elnök rendkívül ne­héz helyzetben van, hogy fel­lépjen a muszlim többségű északon. Egy muzulmán el­nöknek könnyebb lenne” - szögezte le Balassa János. A kadunai harcok tíz nap­pal ezelőtt robbantak ki, hogy az iszlám törvénykezés (saríja) bevezetése ellen tüntető ke­resztények felvonulását mu­zulmán szélsőségesek zavar­ták meg. Több nigériai lap szerint a szomszédos Nigerből és Csádból is érkeztek musz­limok, akik részt vettek az ösz­­szecsapásokban. Több szövetségi állam kor­mányzója május 29-én írta vol­na alá a saríja bevezetéséről szóló rendelkezést. Erre azon­ban valószínűleg már nem ke­rül sor. Atiku Abubakar nigé­riai alelnök ugyanis bejelen­tette, hogy az Obasanjo állam­fő vezette Szövetségi Államok Tanácsának kérésére felfüg­gesztette az iszlám törvényke­zés bevezetésére vonatkozó folyamatot az a három állam, amelyik előirányozta a saríja bevezetését. A keresztények a legfel­sőbb bíróságon akartak tilta­kozni a saríja ellen, alkot­mányellenességre hivatkoz­va. „Az 1979 óta érvényben lévő - még a katonai diktatú­ra idején megalkotott - alap­törvény azonban nem foglal állást ilyen ügyben” - mond­ta a magyar nagykövet hoz­zátéve, hogy a legfelsőbb bí­róság muszlim többségű, így nem lett volna meglepő, ha engedélyezték volna a musz­lim törvénykezést. Azt egyelőre még nem tud­ni, hogy a muszlim lakosság hogyan reagál a döntésre. Az ország stabilitása a tét. • Horváth B. Ádám Eichmann mesél a gyilkos múltról Izrael tegnap nyilvánosságra hozta Adolf Eichmann bör­tönben írt emlékiratait­­ közel negyven évvel azután, hogy 1962-ben felakasztot­ták. Izraelben ez volt az első és egyetlen kivégzés, amelyet háborús bűnök elkövetéséért hajtottak végre. A börtön­ben írt feljegyzéseket tegnap tették közzé számítógépes lemezeken, német nyelven. Eichmann visszaemlékezé­seiben elismerte: a holocaust a német hadvezetés - és Hit­ler - előre kitervelt tömeg­gyilkossága volt. MH-összefoglaló A teljes szöveget tegnap reggel az izraeli állami levéltár hozta nyilvánosságra. „A tartalma soha nem volt titok" - mondta Evyatar Friesel levéltáros. „Egyszerűen csak az archí­vumban tartottuk és sok évvel később határoztunk úgy, hogy nyilvánosságra hozzuk... min­denki gondosan átolvashatja és elgondolkodhat”. Az Eichmann-iratok nyil­vánosságra hozataláról régóta folyt a vita, mígnem vasárnap Elyakim Rubinstein izraeli igazságügyi miniszter úgy dön­tött, hogy az okmányt meg kell ismertetni a közvéleménnyel. A helyzet érdekessége, hogy egy különös ügy siettette Eichmann visszaemlékezései­nek nyilvánosságra hozatalát. Egy brit történész - David Ir­ving, a finoman szólva is el­lentmondásos tudós - azt állí­totta, hogy a holocaust való­jában mítosz. Irving mondta a minap a Reutersnek: az „állí­tólagos” náci koncentrációs táborok igazában „Disney­­land”-ek voltak. Irving régóta publikálja né­zeteit, mígnem öt évvel ezelőtt Deborah Lipstadt amerikai történész a Penguin Booksnál megjelentetett egy könyvet a holocausttagadókról és ebben azt állította, hogy David Irving „veszélyes szóvivője” ennek az irányzatnak. Válaszul David Irving rágalmazásért beperelte az amerikai történészt. Debo­rah Lipstadt jogászai most a mindenki által ismert és régi filmeken látott részletekhez nyomós bizonyítékokat is ke­resnek. És ha a történtek nem lettek volna elegendőek, hát Eichmannt hívják segítségül. Adolf Eichmannt a „halál mérnökének” nevezték, aki német precízióval szervezte meg a zsidók haláltáborokba való szállítását. Eichmann Argentínában keresett me­nedéket, ahonnan egy izraeli kommandó rabolta el és vitte Izraelbe. Börtönében kivég­zéséig vetette papírra vissza­emlékezéseit, s akkor elis­merte, hogy a holocaust az az emberiség elleni szörnyű bűntett volt. David Irving brit történész viszont állítja, hogy a nácinak tartott „Disneyland”-eket „a lengyel kommunisták kreál­ták, mert be akarták csábítani a turistákat”. Lipstadt jogászai kényszerí­tették ki végül az izraeli igaz­ságügyi minisztériumtól, hogy Eichmann emlékiratait bizo­nyítékként használják fel a perben. Eichmann visszaemlé­kezéseinek legnagyobb részét 1961 nyarán vetette papírra, miközben az ítéletre várt. Az információk ellentmondóak: hol hatszáz, hol pedig ezeregy­száz oldalról szólnak - bár gót betűs kézírás estén ez érthető. Eichmann - a vérbeli bürokra­ta - aprólékos részletességgel ismerteti tevékenységét. Ami a legfontosabb: a visszaemlé­kezésben elismeri - legalább is a levéltárosok összefoglalója szerint­­, hogy „a holocaust, a zsidók módszeres kiirtása a második világháború alatt, a náci Németország által, ször­nyű bűn az emberiség ellen”. Friesel levéltáros szerint az ő dolga pusztán az emlékirat nyilvánosságra hozatala volt: „ítéljen az olvasó” - mondta. A kéziratban Eichmann hangsúlyozza, hogy ő soha nem volt antiszemita, sem ide­genellenes - még héberül is ta­nult, hogy hozzáférjen a zsidó sajtóhoz. Beszámolója a kivég­zésekről részletes: azt is beval­lotta, hogy a látvány után sok alkoholt kellett innia. „Hátborzongató” - mondta Tom Segev, a Ha’aretz izraeli lap kolumnistája, aki éveken át hiába próbált hozzájutni az emlékirathoz. „Itt van a sze­münk előtt: a gyilkos beszél”. Friesel levéltáros az iratokkal FOTÓ: REUTERS - JIM HOLLANDER 2000. MÁRCIUS 1., SZERDA Késik az áttörés Az Egyesült Államok tegnap cáfolta azokat a jelentéseket amelyek szerint bejelentés várható a szíriai-izraeli tár­gyalások felújításáról. Ami a palesztin ügyeket illeti, Bil Clinton amerikai elnök kö­­zölte: nem adja fel a reményt és bízik abban, hogy a közel­múltbéli kudarc ellenére az izraeli-palesztin tárgyalások folytatódnak. MH-összefoglaló Arab diplomaták Ammán­­ban tegnap azt mondták, hogy Izrael és Szíria március utolsó felében folytatja a ja­nuárban megszakadt tárgya­lásokat, s az erről szóló be­jelentés 10-14 napon belül várható. Ehud Barak izraeli kor­mányfő hivatala nyomban közölte, hogy nincsenek in­formációik a tárgyalások új­rakezdéséről. James Rubin, az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je ugyancsak kijelentette: a híresztelésekben nincs sem­miféle valós tartalom - „bár­csak lenne” - tette hozzá. A szóvivő azonban elismerte, hogy az Egyesült államok „különféle szinteken” folya­matosan dolgozik a szíriaiak­­kal és az izraeliekkel, de e munka eredménye még nem ismeretes. Szíria a tárgyalások folyta­tását ahhoz a feltételhez köti, hogy Izrael előbb vállaljon szilárd kötelezettséget a Go­­lán-fennsík teljes kiürítésére. Ephraim Sneh, Izrael helyet­tes védelmi minisztere azon­ban tegnap újra elutasította a követelést. Nincs olyan kor­mány a világon - mondta - amelyik még a tárgyalások előtt elfogadná a másik fél feltételeit. A knesszetben tíz arab képviselő bizalmatlansági in­dítványt nyújtott be a kor­mány ellen, amely megfenye­gette Libanont, de 58-8 arány­ban leszavazták a képviselők. Gyorsjelentés Reallízing Pénzügyi Kft. Mérleg és eredménykimutatás 1999. XII. 31. A mérleg és eredménykimutatás nem végleges és nem auditált­ ezer Ft Előző év Tárgyév Eszközök Befektetett eszközök 85 843 100 958 - Tárgyi eszközök 45 149 55 057 - Befektetett pénzügyi eszközök 40 442 45 901 Forgóeszközök 3 534 875 4 223 161 -Készletek 385 160 100 595 - Követelések 1 342 025 1 193 564 -Értékpapírok 1 765 256 896 713 - Pénzeszközök 42 437 2 032 289 Aktív időbeli elhatárolások 457 380 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 4 078 098 4 324 119 Források Saját tőke -185 873 -749 818 - Jegyzett tőke 11 600 11 600 -Eredménytartalék 92 377 -197 473 - Mérleg szerinti eredmény -289 850 -563 945 Kötelezettségek 3 610 313 5 073 937 - Hosszú lejáratú kötelezettségek 3 256 575 3 255 975 - Rövid lejáratú kötelezettségek 353 738 1 817 962 Passzív időbeli elhatárolások 653 658 FORRÁSOK ÖSZESEN 4 078 098 4 324 119 Eredménykimutatás: Belföldi értékesítés nettó árbevétele 431 800 1781 480 Egyéb bevételek 161 458 254 075 Anyagjellegű ráfordítások 434 036 1985 719 Személyi jellegű ráfordítások 243 12 461 Értékcsökkenési leírás 7 471 7 066 Egyéb költségek 63 283 146 472 Egyéb ráfordítások 86 850 25 319 Üzemi tevékenység eredménye 1 375­­141 482 Pénzügyi műveletek bevétele 1 500 571 50 661 Pénzügyi műveletek ráfordításai 1 713 390 473 124 Pénzügyi műveletek eredménye -212 829­­422 463 Szokásos vállalkozási eredmény -211 444 Rendkívüli eredmény -78 406 Adózás előtti eredmény -289 850 -563 945 Mérleg szerinti eredmény -289 850 -563 945

Next