Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-16 / 243. szám
2000. október 16., hétfő BELFÖLD A fiatalok kevésbé követik a híreket A felnőttek döntő többsége napi rendszerességgel tájékozódik Meglepően magas azoknak az aránya, akik naponta tájékozódnak valamilyen médiumból. A Tárki júniusi adatfelvétele szerint a tizennyolc éven felülieknek 78 százaléka napi rendszerességgel követi a televízió, a rádió vagy valamely napilap híreit. Legnépszerűbb a televízió (62 százalék), de minden második felnőtt (54 százalék) naponta meghallgatja a rádiós hírműsorokat és 44 százalékra tehető azoknak az aránya, akik mindennap olvasnak újságot. Ezzel szemben a felnőtt lakosság tíz százaléka csupán hetente vagy még annál is ritkábban, három százaléka pedig soha nem érdeklődik a felsorolt három médium híradásai iránt. Józan Anna/Tárki A legmarkánsabb eltérések a különböző iskolai végzettségűek között mutathatók ki, de a tájékozódási igényre jelentős hatása van az életkornak és az anyagi helyzetnek is. A férfiak és a nők között egyedül az újságolvasás gyakoriságában mutatható ki különbség: a férfiaknak 47, míg a nőknek 42 százaléka olvas újságot naponta. A felsőfokú végzettségűek 91 százaléka naponta tájékozódik, míg a középfokú végzettségűek között 81 százalék, az érettségivel nem rendelkezők körében csupán 75 százalék a híreket naponta követők aránya. A legjelentősebb eltérés az újságolvasás területén mutatható ki. A diplomásoknak több mint kétharmada, az érettségizetteknek a fele, az alapfokú végzettségűeknek csupán 39 százaléka vesz kézbe napi rendszerességgel valamilyen újságot. Érdekes, hogy a budapestiek esetében az iskolai végzettség nem befolyásolja lényegesen a tájékozódási igényt, de a vidéki városokban és községekben ennek döntő jelentősége van. A szegénység hatása a tájékozottságra meglehetősen nagy: azoknak, akik saját jövedelmi helyzetüket az átlagosnál sokkal rosszabbnak ítélik meg, 11 százaléka nem tájékozódik még hetente egyszer sem (a teljes népességre számított átlag 6 százalék), és több mint kétszer akkora közöttük azoknak az aránya (9 százalék), akik csak a televízióból szerzik az ismereteiket. Noha a fiatalok átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, és saját anyagi helyzetüket is kedvezőbben ítélik meg, mint a középkorúak és az idősek, körükben kisebb a hírek iránti érdeklődés, mint a másik két korcsoportban. Míg a teljes felnőtt lakosság körében a naponta tájékozódók aránya 78 százalék, addig a 40 évesnél fiatalabbak között csupán 71 százalék ez az érték. A fiatalok 15 százaléka csak hetente egyszer vagy még annál is ritkábban követi a híreket (a teljes felnőtt népességre ugyanez az arány 10 százalékra tehető). www.volkswagen.hu A természet tökéletessége utánozhatatlan. Nekünk mégis sikerült: az új Sharan! • Az élővilág megoldásai csodálatra méltók. A kis hattyú tökéletes kényelemben utazik anyja hátán. Az új Sharanban a komfortról az akár 7 személyesig bővíthető, variálható utastér, az alapfelszereltség részeként kínált klímaberendezés, és még sok más mellett egy 8 hangszórós Beta rádió gondoskodik. Tekintélyt parancsoló külső, erőt sugárzó megjelenés. Az új Sharan lenyűgöző méreteivel, az emelt ülőpozíciók nyújtotta biztonsággal, és megújult karosszériájának markáns vonalvezetésével ezt önnek is megadja. A kis kenguru biztonságban érzi magát anyja erszényében. Az új Sharan alapfelszereltségként vezető- és utasoldali légzsákkal, ABS-szel, a Comfortline felszereltségi szinttől pedig még ESP-vel és első oldallégzsákokkal is gondoskodik az ön biztonságáról. Az új Sharan új székházat keresnek a KGI-nek A tervek szerint rövidesen egy szervezetbe összevonják és közös épületben helyezik el a Környezetvédelmi Minisztérium (KOM) több háttérintézményét. Az intézkedéssel évente csaknem 100 millió forintot takaríthat meg a tárca. A környezetvédelmi tárca legfontosabb szakmai háttérintézményének számító Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) jelenleg Budapest különböző pontjain több bérleményben működik. A központ - a főigazgató és helyettesei titkárságai, néhány iroda, tárgyalók, valamint egy újonnan kialakított könyvtár a Szófia utcában, egy szakintézmény számára használhatatlan egykor püspöki rezidenciának készült palotában található. A tényleges szakmai feladatokat ellátó részlegek közül a KGI Természetvédelmi Hivatala a IX. kerületi Kinizsi utcában, a Nevelési, Fejlesztési és Tájékoztatási Intézet az újlipótvárosi (XIII. kerület) Kresz Géza utcában, az intézet mérőállomását és laboratóriumát magába foglaló osztályok a XI. kerületi Aga utcában, a szervezetileg szintén a KGI-hez tartozó környezetvédelmi szakkönyvtár pedig a belvárosi Sas utcában kapott elhelyezést. Csak a Szófia utcai ingatlanért évente 70 millió forint bérleti díjat fizet a KGI-t fenntartó minisztérium, összesen közel 100 millió forintba kerül az intézet elhelyezése. A jelenlegi helyzet tarthatatlan - mondta lapunknak Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter. - A lehető leghamarabb gondoskodni szeretnék az intézet takarékosabb elhelyezéséről - tette hozzá. Ligetvári Ferenctől megtudtuk: nemcsak a KGI különféle részlegeit, hanem a szintén a KÖM- höz tartozó a környezetvédelmi célalap pénzkezelését végző, jelenleg a Vörösmarty téren irodákat bérlő Környezetfejlesztési Intézet is az új KGI- székházban kapna helyet. Információink szerint a minisztérium több ajánlatot mérlegel. Felmerült, hogy az intézet költözzön az Alfa Tv számára felújított, régóta üresen álló Budakeszi úti műemlék épületbe, de ez a Szófia utcai palotához hasonló okokból aligha alkalmas egy szakmai háttérintézmény számára. Ezért továbbra is egy olyan épületet keresnek, ahol a KGI részlegei (az Aga utcai állomást kivéve) a jelenleginél puritánabb, de a szakmai munkára alkalmasabb körülmények közé egy helyre költözhetnek. SZÁJ Magyar Hírlap 5 Illegálisan olcsó, ám ismeretlen összetételű áru érkezik Veszélyes élvezet a csempészcigaretta Az amúgy sem csekély egészségkárosodási kockázat többszörösének teszik ki magukat azok a dohányosok, akik illegális elárusítóhelyeken szerzik be a füstölnivalót. Miközben ugyanis a törvényes úton forgalomba kerülő márkás cigaretták összetevőit, gyártását és minőségét szigorúan ellenőrzik, a „noname” dohányárukról senki sem tudja, hol, milyen körülmények között és miből készültek. Haiman Éva Magyarországon a dohányosok évente átlagosan több mint 2600 szál cigarettát szívnak el. Ezek többsége legálisan vásárolt füstölnivaló, de egyre több a csempész dohányáru is. Az illegálisan forgalomba hozott, de márkás dohányáruk minősége általában nem különbözik azokétól, amelyek törvényes úton kerülnek piacra - állítják a dohánygyárak képviselői. Ezek ugyanis döntően legális szállítmányként hagyják el az EU-t, és az adók megkerülésével jutnak piacra. Főleg a keleti megyékben, de az ország más részein is azonban számtalan ismeretlen eredetű cigaretta kapható. Ezek a márkás csempészáruknál is jóval olcsóbban kínált, különféle fantázianéven forgalomba hozott dohánytermékek valószínűsíthetően ukrajnai, szerbiai, macedóniai, kínai és vietnami gyárakból származnak. Összetevőikről általában semmiféle információ nem található a dobozokon, így aki ezeket választja, az olcsó, de megbízhatatlan és ellenőrizetlen minőségű cigarettát szív - mondja a Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója. Jamniczky Zsolt szerint az ilyen cigaretták minősége nem csupán egy kartonon, de egy dobozon belül is eltérő lehet, vizsgálataik szerint kátránytartalmuk inkább a 20, mintsem az EU-ban szokásos 12 mghoz közelít, és olyan adalékanyagokat, pácokat, ízanyagokat tartalmaznak, amelyekről szintén nem tudni, honnan származnak. A márkás termékek gyártására, összetételére, minőségére ugyanakkor rendkívül komoly szabályok vonatkoznak. A dohánytermékek gyártását Magyarországon az élelmiszertörvényhez kapcsolódó dohányrendelet szabályozza, amelynek melléklete nemcsak a felhasználható, de a tiltott anyagokat is részletesen felsorolja. Annak érdekében, hogy termékeik mindenben megfeleljenek a követelményeknek, a Philip Morris Magyarország Kft.-nél például a szigorú gyártási folyamat már a cigaretta előállításához szükséges anyagok beszállítóinak kiválasztásánál elkezdődik. Mint Lékó Katalin termelési főosztályvezető elmondta: a gyártás során is folyamatosan ellenőrzik a minőséget, a végén pedig még az elkészült cigaretta füstjének összetevőit is mérik. Sipos Jenőtől, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivőjétől megtudtuk: a határátkelőkön, a piacokon és az illegális elárusítóhelyeken tavaly megközelítőleg 1,2 milliárd, idén eddig pedig csaknem 700 millió forint értékű csempészett cigarettát foglaltak le a vámosok. Az elkobzott dohány nagyobbik része márkás csempészáru. Az ismeretlen eredetű, különféle fantázianéven forgalomba került cigaretták a csempészáruk körülbelül 15- 20 százalékát teszik ki. Több tonna kátránnyal kevesebb A hazai termesztésű dohány fajtaváltása időbe telik - alapvetően ezzel magyarázta közelmúltbeli sajtótájékoztatóján két nagy dohánygyár képviselője, hogy Magyarország 2005-ig derogációt kért az Európai Uniótól a cigaretta kátránytartalmának csökkentésében. Az EU- ban ugyanis már nem forgalmazható olyan cigaretta, aminek 12 mg-nál magasabb a kátránytartalma. Nálunk ez a határérték 15 mg. Jamniczky Zsolt, a Reemtsma képviselője elmondta: a Szabolcsban, Hajdú-Biharban, Jász-Nagykunban termesztett dohány kátránytartalma magas, ha azonban importból szereznék be az alapanyagot, azzal mintegy 15 ezer ember megélhetését veszélyeztetnék. A fajtaváltás már megkezdődött, de időbe telik. A British American Tobaccót képviselő Rácz Gábor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországon árusított cigaretták között már most is alig van 15 mg kátránytartalmú. Ráadásul miközben nyolc évvel ezelőtt még csak a vásárolt cigaretták két százaléka volt csökkentett nikotin- és kátránytartalmú, a light cigaretták aránya tavaly már 42 százalékot tett ki, és hónapról hónapra nő. Mégis, 2005-öt követően tonnában mérhetően kevesebb kátrány kerül majd a hazai dohányosok szervezetébe. Kétéves kísérlet a pontrendszer bevezetésére Maszekok működtetnék a traffipaxokat? Folytatás az 1. oldalról A jelenlegi tervek szerint az előéleti pontrendszer 2001- ben lépne életbe, 14 pont összegyűjtése után figyelmeztetnék az autósokat. Ha ehhez a gépjárművezetők még 4 pontot összeszednek, akkor automatikusan elveszik a jogosítványt. A vezetői engedélyt csak azután kaphatják vissza, hogy részt vesznek egy utánképzésen. A tervekben szerepel az is, hogy a pontrendszer bevezetésével egy időben néhány közlekedésrendészeti feladatot - az eredetvizsgálathoz hasonlóan - civil cégeknek adna át a rendőrség, természetesen megfelelő pályáztatás után. Elképzelhető, hogy a traffipaxokat vállalkozások üzemeltetik majd. Szakértők szerint ez meglehetősen kényes döntés, mert amellett hogy meg kell teremteni a cégek anyagi érdekeltségét, nagy hangsúlyt kell fektetni az adatvédelemre is a visszaélések elkerülése érdekében. Szakértőink leszögezték: a gyorshajtók adatainak feldolgozását továbbra is kizárólag csak a hatóság végezhetné. Hozzátették azt is: a biztonság szempontjából még ennél is fontosabb, hogy a hatóság kizárólag ott mérjen majd, ahol a gyorshajtás valóban veszélyes, mint például az iskolák, a baleseti gócpontok környékén. Kötelező továbbképzés renitenseknek Az utánképzés rendszere már 1992 óta létezik Magyarországon. A jövőben háromféle tematikájú program alapján oktatnák a beiskolázott autóvezetőket. Az elsőben az elméleti és gyakorlati hiányosságok pótlására lenne lehetőség, a másodikban a vezetői magatartás jobbítását céloznák meg, míg a harmadikban az ittas vezetőket próbálnák megtanítani arra, hogyan álljanak ellen a kísértésnek. Most egyébként az utánképzések ára 20-50 ezer forint közötti. Van közöttük 7 órás, de akad 25 órán keresztül tartó foglalkozás is. Magyarországon évente körülbelül félmillió kisebb-nagyobb szabálysértést követnek el az autósok. Az elmúlt nyolc évben 50 ezer autós részesült utánképzésben. A visszaesők aránya két százalék. BM-ISM: közös pályázatok Érdemes volt az ifjúsági ügyekben korábban jellemző centralizáltságot egy decentralizált intézményhálózattal felváltani - jelentette ki Szabó László, az ISM ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára a Ifjúsági stratégia a jövő közigazgatásában címmel rendezett hétvégi szakmai konferencián. Kifejtette, az ország területén több mint fél éve jól működik a hét regionális ifjúsági iroda, melyeket a tárca a jövőben tovább kíván erősíteni. Szabó László úgy vélte, a konferenciasorozat a különböző területeken dolgozó szakemberek számára a szakmai tanácskozáson kívül lehetőséget nyújt a személyes kapcsolatok megerősítésére is. Kara Pál, a BM helyettes államtitkára közölte, a tárca szükségesnek tartja a regionális közigazgatási struktúra megerősítését, és együttesen is törekednek az ifjúsági referensek munkájának fokozott támogatására. Hozzátette, helyesnek tartaná, ha az önkormányzatok számára is kötelező feladattá válna az ifjúsági ügyek intézése. Az ISM és a BM közös pályázati alapot működtet az önkormányzatok ifjúsági munkájának támogatására. Az alap az idén 150, jövőre 160,2002-ben pedig 170 millió forinttal rendelkezik. VAD