Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-16 / 243. szám

2000. október 16., hétfő BELFÖLD A fiatalok kevésbé követik a híreket A felnőttek döntő többsége napi rendszerességgel tájékozódik Meglepően magas azoknak az aránya, akik naponta tájé­kozódnak valamilyen médiumból. A Tárki júniusi adat­­felvétele szerint a tizennyolc éven felülieknek 78 százalé­ka napi rendszerességgel követi a televízió, a rádió vagy valamely napilap híreit. Legnépszerűbb a televízió (62 százalék), de minden második felnőtt (54 százalék) na­ponta meghallgatja a rádiós hírműsorokat és 44 százalék­ra tehető azoknak az aránya, akik mindennap olvasnak újságot. Ezzel szemben a felnőtt lakosság tíz százaléka csupán hetente vagy még annál is ritkábban, három szá­zaléka pedig soha nem érdeklődik a felsorolt három mé­dium híradásai iránt. Józan Anna/Tárki A legmarkánsabb eltérések a különböző iskolai végzett­ségűek között mutathatók ki, de a tájékozódási igény­re jelentős hatása van az életkornak és az anyagi helyzetnek is. A férfiak és a nők között egyedül az új­ságolvasás gyakoriságában mutatható ki különbség: a férfiaknak 47, míg a nőknek 42 százaléka olvas újságot naponta. A felsőfokú végzettsé­gűek 91 százaléka naponta tájékozódik, míg a középfo­kú végzettségűek között 81 százalék, az érettségivel nem rendelkezők körében csu­pán 75 százalék a híreket na­ponta követők aránya. A legjelentősebb eltérés az új­ságolvasás területén mutat­ható ki. A diplomásoknak több mint kétharmada, az érettségizetteknek a fele, az alapfokú végzettségűeknek csupán 39 százaléka vesz kézbe napi rendszerességgel valamilyen újságot. Érde­kes, hogy a budapestiek ese­tében az iskolai végzettség nem befolyásolja lényegesen a tájékozódási igényt, de a vidéki városokban és közsé­gekben ennek döntő jelentő­sége van. A szegénység hatása a tá­jékozottságra meglehetősen nagy: azoknak, akik saját jö­vedelmi helyzetüket az átla­gosnál sokkal rosszabbnak ítélik meg, 11 százaléka nem tájékozódik még hetente egyszer sem (a teljes népes­ségre számított átlag 6 száza­lék), és több mint kétszer ak­kora közöttük azoknak az aránya (9 százalék), akik csak a televízióból szerzik az ismereteiket. Noha a fiatalok átlagosan magasabb iskolai végzett­séggel rendelkeznek, és sa­ját anyagi helyzetüket is kedvezőbben ítélik meg, mint a középkorúak és az idősek, körükben kisebb a hírek iránti érdeklődés, mint a másik két korcso­portban. Míg a teljes felnőtt lakosság körében a naponta tájékozódók aránya 78 szá­zalék, addig a 40 évesnél fia­talabbak között csupán 71 százalék ez az érték. A fiata­lok 15 százaléka csak heten­te egyszer vagy még annál is ritkábban követi a híreket (a teljes felnőtt népességre ugyanez az arány 10 száza­lékra tehető). www.volkswagen.hu A természet tökéletessége utánozhatatlan. Nekünk mégis sikerült: az új Sharan! • Az élővilág megoldásai csodálatra méltók. A kis hattyú tökéletes kényelemben utazik anyja hátán. Az új Sharanban a komfortról az akár 7 személyesig bővíthető, variálható utastér, az alapfelszereltség részeként kínált klímaberendezés, és még sok más mellett egy 8 hangszórós Beta rádió gondoskodik. Tekintélyt parancsoló külső, erőt sugárzó megjelenés. Az új Sharan lenyűgöző méreteivel, az emelt ülőpozíciók nyújtotta biztonsággal, és megújult karosszériájának markáns vonalve­zetésével ezt önnek is megadja. A kis kenguru biztonságban érzi magát anyja erszényében. Az új Sharan alapfelszereltségként vezető- és utasoldali légzsákkal, ABS-szel, a Comfortline felszereltségi szinttől pedig még ESP-vel és első oldallégzsákokkal is gondoskodik az ön biztonságáról. Az új Sharan új székházat keresnek a KGI-nek A tervek szerint rövidesen egy szervezetbe összevonják és kö­zös épületben helyezik el a Környezetvédelmi Minisztérium (KOM) több háttérintézményét. Az intézkedéssel évente csaknem 100 millió forintot takaríthat meg a tárca. A környezetvédelmi tárca leg­fontosabb szakmai háttérintéz­ményének számító Környezet­gazdálkodási Intézet (KGI) je­lenleg Budapest különböző pontjain több bérleményben működik. A központ - a főigaz­gató és helyettesei titkárságai, néhány iroda, tárgyalók, vala­mint egy újonnan kialakított könyvtár­­ a Szófia utcában, egy szakintézmény számára használhatatlan egykor püspö­ki rezidenciának készült palo­tában található. A tényleges szakmai feladatokat ellátó részlegek közül a KGI Termé­szetvédelmi Hivatala a IX. ke­rületi Kinizsi utcában, a Neve­lési, Fejlesztési és Tájékoztatá­si Intézet az újlipótvárosi (XIII. kerület) Kresz Géza utcában, az intézet mérőállomását és la­boratóriumát magába foglaló osztályok a XI. kerületi Aga ut­cában, a szervezetileg szintén a KGI-hez tartozó környezetvé­delmi szakkönyvtár pedig a belvárosi Sas utcában kapott elhelyezést. Csak a Szófia utcai ingatlanért évente 70 millió fo­rint bérleti díjat fizet a KGI-t fenntartó minisztérium, össze­sen közel 100 millió forintba kerül az intézet elhelyezése. A jelenlegi helyzet tartha­tatlan - mondta lapunknak Li­getvári Ferenc környezetvédel­mi miniszter. - A lehető legha­marabb gondoskodni szeret­nék az intézet takarékosabb el­helyezéséről - tette hozzá. Li­getvári Ferenctől megtudtuk: nemcsak a KGI különféle rész­legeit, hanem a szintén a KÖM- höz tartozó a környezetvédel­mi célalap pénzkezelését vég­ző, jelenleg a Vörösmarty téren irodákat bérlő Környezetfej­­lesztési Intézet is az új KGI- székházban kapna helyet. Információink szerint a mi­nisztérium több ajánlatot mér­legel. Felmerült, hogy az intézet költözzön az Alfa Tv számára felújított, régóta üresen álló Budakeszi úti műemlék épület­be, de ez a Szófia utcai palotá­hoz hasonló okokból aligha al­kalmas egy szakmai háttérin­tézmény számára. Ezért to­vábbra is egy olyan épületet ke­resnek, ahol a KGI részlegei (az Aga utcai állomást kivéve) a je­lenleginél puritánabb, de a szakmai munkára alkalmasabb körülmények közé egy helyre költözhetnek. SZÁJ Magyar Hírlap 5 Illegálisan olcsó, ám ismeretlen összetételű áru érkezik Veszélyes élvezet a csempészcigaretta Az amúgy sem csekély egészségkárosodási kockázat többszö­rösének teszik ki magukat azok a dohányosok, akik illegális el­árusítóhelyeken szerzik be a füstölnivalót. Miközben ugyanis a törvényes úton forgalomba kerülő márkás cigaretták össze­tevőit, gyártását és minőségét szigorúan ellenőrzik, a „no­­name” dohányárukról senki sem tudja, hol, milyen körülmé­nyek között és miből készültek. Haiman Éva Magyarországon a dohányo­sok évente átlagosan több mint 2600 szál cigarettát szívnak el. Ezek többsége le­gálisan vásárolt füstölnivaló, de egyre több a csempész dohányáru is. Az illegálisan forgalomba hozott, de márkás dohány­áruk minősége általában nem különbözik azokétól, ame­lyek törvényes úton kerülnek piacra - állítják a dohánygyá­rak képviselői. Ezek ugyanis döntően legális szállítmány­ként hagyják el az EU-t, és az adók megkerülésével jutnak piacra. Főleg a keleti me­gyékben, de az ország más ré­szein is azonban számtalan is­meretlen eredetű cigaretta kapható. Ezek a márkás csempészáruknál is jóval ol­csóbban kínált, különféle fan­tázianéven forgalomba ho­zott dohánytermékek való­színűsíthetően ukrajnai, szer­biai, macedóniai, kínai és vietnami gyárakból származ­nak. Összetevőikről általá­ban semmiféle információ nem található a dobozokon, így aki ezeket választja, az ol­csó, de megbízhatatlan és el­lenőrizetlen minőségű ciga­rettát szív - mondja a Reemtsma Debreceni Do­hánygyár Kft. vállalati kap­csolatok igazgatója. Jamnicz­­ky Zsolt szerint az ilyen ciga­retták minősége nem csupán egy kartonon, de egy dobo­zon belül is eltérő lehet, vizs­gálataik szerint kátránytar­talmuk inkább a 20, mintsem az EU-ban szokásos 12 mg­hoz közelít, és olyan adalék­anyagokat, pácokat, ízanya­gokat tartalmaznak, ame­lyekről szintén nem tudni, honnan származnak. A már­kás termékek gyártására, összetételére, minőségére ugyanakkor rendkívül ko­moly szabályok vonatkoznak. A dohánytermékek gyár­tását Magyarországon az élelmiszertörvényhez kap­csolódó dohányrendelet sza­bályozza, amelynek mellék­lete nemcsak a felhasználha­tó, de a tiltott anyagokat is részletesen felsorolja. An­nak érdekében, hogy termé­keik mindenben megfelelje­nek a követelményeknek, a Philip Morris Magyarország Kft.-nél például a szigorú gyártási folyamat már a ciga­retta előállításához szüksé­ges anyagok beszállítóinak kiválasztásánál elkezdődik. Mint Lékó Katalin termelési főosztályvezető elmondta: a gyártás során is folyamato­san ellenőrzik a minőséget, a végén pedig még az elkészült cigaretta füstjének összete­vőit is mérik. Sipos Jenőtől, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának szóvivőjé­től megtudtuk: a határátke­lőkön, a piacokon és az ille­gális elárusítóhelyeken ta­valy megközelítőleg 1,2 mil­liárd, idén eddig pedig csak­nem 700 millió forint értékű csempészett cigarettát fog­laltak le a vámosok. Az el­kobzott dohány nagyobbik része márkás csempészáru. Az ismeretlen eredetű, kü­lönféle fantázianéven forga­lomba került cigaretták a csempészáruk körülbelül 15- 20 százalékát teszik ki. Több tonna kátránnyal kevesebb A hazai termesztésű dohány fajtaváltása időbe telik - alapvetően ezzel magyarázta közelmúltbeli sajtótájékoz­tatóján két nagy dohánygyár képviselője, hogy Magyar­­ország 2005-ig derogációt kért az Európai Uniótól a ci­garetta kátránytartalmának csökkentésében. Az EU- ban ugyanis már nem forgalmazható olyan cigaretta, aminek 12 mg-nál magasabb a kátránytartalma. Nálunk ez a határérték 15 mg. Jamniczky Zsolt, a Reemtsma képviselője elmondta: a Szabolcsban, Hajdú-Biharban, Jász-Nagykunban termesztett dohány kátránytartalma magas, ha azonban importból szereznék be az alapanya­got, azzal mintegy 15 ezer ember megélhetését veszé­lyeztetnék. A fajtaváltás már megkezdődött, de időbe te­lik. A British American Tobaccót képviselő Rácz Gábor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyaror­szágon árusított cigaretták között már most is alig van 15 mg kátránytartalmú. Ráadásul miközben nyolc évvel ez­előtt még csak a vásárolt cigaretták két százaléka volt csökkentett nikotin- és kátránytartalmú, a light cigaret­ták aránya tavaly már 42 százalékot tett ki, és hónapról hónapra nő. Mégis, 2005-öt követően tonnában mérhe­tően kevesebb kátrány kerül majd a hazai dohányosok szervezetébe. Kétéves kísérlet a pontrendszer bevezetésére Maszekok működtetnék a traffipaxokat? Folytatás az 1. oldalról A jelenlegi tervek szerint az előéleti pontrendszer 2001- ben lépne életbe, 14 pont összegyűjtése után figyelmez­tetnék az autósokat. Ha eh­hez a gépjárművezetők még 4 pontot összeszednek, akkor automatikusan elveszik a jo­gosítványt. A vezetői enge­délyt csak azután kaphatják vissza, hogy részt vesznek egy utánképzésen. A tervekben szerepel az is, hogy a pontrendszer beveze­tésével egy időben néhány közlekedésrendészeti felada­tot - az eredetvizsgálathoz hasonlóan - civil cégeknek adna át a rendőrség, termé­szetesen megfelelő pályázta­tás után. Elképzelhető, hogy a traffipaxokat vállalkozások üzemeltetik majd. Szakértők szerint ez meglehetősen ké­nyes döntés, mert amellett hogy meg kell teremteni a cé­gek anyagi érdekeltségét, nagy hangsúlyt kell fektetni az adatvédelemre is a vissza­élések elkerülése érdekében. Szakértőink leszögezték: a gyorshajtók adatainak feldol­gozását továbbra is kizárólag csak a hatóság végezhetné. Hozzátették azt is: a bizton­ság szempontjából még ennél is fontosabb, hogy a hatóság kizárólag ott mérjen majd, ahol a gyorshajtás valóban veszélyes, mint például az is­kolák, a baleseti gócpontok környékén. Kötelező továbbképzés renitenseknek Az utánképzés rendszere már 1992 óta létezik Magyaror­szágon. A jövőben háromféle tematikájú program alapján oktatnák a beiskolázott autóvezetőket. Az elsőben az el­méleti és gyakorlati hiányosságok pótlására lenne lehető­ség, a másodikban a vezetői magatartás jobbítását céloznák meg, míg a harmadikban az ittas vezetőket próbálnák meg­tanítani arra, hogyan álljanak ellen a kísértésnek. Most egyébként az utánképzések ára 20-50 ezer forint közötti. Van közöttük 7 órás, de akad 25 órán keresztül tartó fog­lalkozás is. Magyarországon évente körülbelül félmillió ki­­sebb-nagyobb szabálysértést követnek el az autósok. Az el­múlt nyolc évben 50 ezer autós részesült utánképzésben. A visszaesők aránya két százalék. BM-ISM: közös pályázatok Érdemes volt az ifjúsági ügyekben korábban jellemző centralizáltságot egy decent­ralizált intézményhálózattal felváltani - jelentette ki Sza­bó László, az ISM ifjúsági ügyekért felelős helyettes ál­lamtitkára a Ifjúsági stratégia a jövő közigazgatásában cím­mel rendezett hétvégi szak­mai konferencián. Kifejtette, az ország területén több mint fél éve jól működik a hét re­gionális ifjúsági iroda, melye­ket a tárca a jövőben tovább kíván erősíteni. Szabó László úgy vélte, a konferenciasoro­zat a különböző területeken dolgozó szakemberek számá­ra a szakmai tanácskozáson kívül lehetőséget nyújt a sze­mélyes kapcsolatok megerő­sítésére is. Kara Pál, a BM helyettes államtitkára közölte, a tárca szükségesnek tartja a regio­nális közigazgatási struktú­ra megerősítését, és együt­tesen is törekednek az ifjú­sági referensek munkájá­nak fokozott támogatására. Hozzátette, helyesnek tar­taná, ha az önkormányza­tok számára is kötelező fel­adattá válna az ifjúsági ügyek intézése. Az ISM és a BM közös pályázati alapot működtet az önkormányza­tok ifjúsági munkájának tá­mogatására. Az alap az idén 150, jövőre 160,2002-ben pe­dig 170 millió forinttal ren­delkezik. VAD

Next