Magyar Hírlap, 2000. október (33. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-20 / 247. szám
2000. október 20., péntek BELFÖLD Harrach Péter: jövőre jobban járnak a szegényebb családok Bérkiegészítés a szociális szférában A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő egy- és kétgyermekes családok jövőre olyan mértékű családipótlékkiegészítést kapnak, amely beéri a nagyobb jövedelmű famíliák családi személyijövedelemadó-kedvezményét. A nagycsaládok pótlékkiegészítése ugyanakkor elmarad ettől a mértéktől. November 12-éig a szociális szférában dolgozók megkapják a 14. havi bérüket. Vég Olga Noémi Azok az egy- és kétgyermekes családok, amelyek eddig rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek, jövőre ugyanolyan jól járnak, mint azok a famíliák, ahol a jövedelem után igénybe tudják venni a családi jövedelemadó-kedvezményt - tudta meg lapunk Harrach Pétertől. A szociális és családügyi tárca feje elmondta: a rendszeres gyermekvédelmi támogatást egészítik ki a növekménnyel, ezzel ez a segélyforma megszűnik, helyette családipótlék-kiegészítés lép életbe. A döntésnél a fő szempont az volt, hogy azok a kisjövedelmű családok, amelyek alacsony jövedelmük miatt nem tudták igénybe venni az adókedvezményt, többet kapjanak, mint idén. Ahol tehát a család egy főre eső jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum összegét, vagyis idén a 16 600 forintot, az eddigi rendszeres gyermekvédelmi támogatás helyett jövőre családipótlék-kiegészítést kapnak. Ez az egy- és kétgyermekes családoknál el fogja érni azt az összeget, amennyit az ugyanennyi csemetével rendelkező szülők adókedvezmény formájában kapnak vissza, a nagycsaládosoknál azonban nem lesz ilyen mértékű a kiegészítés - tudtuk meg a minisztertől. A kétéves költségvetés miatt azonban ennek megoldására ebben a ciklusban már nem lesz lehetőség. A családipótlék-kiegészítést, mivel a kedvezményezettek köre adott, nem kell újra igényelni, kivéve ha változás áll be. A kiegészítésre fordítható összeg nagyságáról Harrach Péter egyelőre nem kívánt nyilatkozni. November 12-éig, a szociális munka napjáig a szociális szférában dolgozók megkapják a nyár végén megígért egyszeri bérkiegészítésüket, vagyis a 14. havi bérüket - ígérte meg a miniszter. Ebben a juttatásban azok részesülnek, akik aktívak, tehát 13. havi bért is kapnak. A bérkiegészítésre mintegy 6,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Harrach Péter lapunknak elmondta: elégedett azzal a növekménnyel, amennyit idén és jövőre a szociális területre fordíthattak. Kilakoltatási hullám a Józsefvárosban Nemcsak embertelen, de törvénytelen is, hogy a fűtési szezon kezdetén újabb családokat raknak utcára az önkormányzatok - nyilatkozott lapunknak Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, miután tegnap újabb két családot - öt gyerekkel költöztettek ki a VIII. kerületben. A józsefvárosi, kormánypárti többségű önkormányzati testület két önkényes családot kilakoltatott a Magdolna utcában, s további háromra vár ugyanez a sors a házban. A családok egyes hírek szerint szintén önkényes rokonaikhoz mentek, mások úgy tudják, a szabadban töltik az éjszakát. A józsefvárosi önkormányzat egy III. kerületi anyaotthoni elhelyezést ajánlott fel az egyik család számára - tájékoztatott Horváth Aladár, a családok jogi képviseletét ellátó Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. Az anyaotthonban azonban arról tájékoztatták a jogvédőt: jelenleg nincsen szabad helyük - talán novemberben lesz üresedés. A gyermekjóléti szolgálat vezetője, Ser Gabriella egészen másként emlékszik az esetre. Elmondása szerint a családok nem fogadták el az anyaotthoni elhelyezést, mondván, hogy majd Horváth megoldja a helyzetüket. Ezért a jóléti szolgálat nem foglalkozott a továbbiakban a családok ügyével. Az alapítvány vezetője azonban a tegnapi kilakoltatást követően azzal hívta fel a szolgálatot: mégsem tud elhelyezést biztosítani, s oldja meg az önkormányzat a kérdést. Amire viszont a szolgálat munkatársai a helyszínre érkeztek, már csak a befalazott ajtókat találták, a családokat nem. Horváth Aladár mélységesen felháborodott a vádat hallva. Kijelentette: nem ígért lakásmegoldást, s nem is az a dolga. A gyermekvédelmi törvényre hivatkozva viszont bírósági eljárást kezdeményez az önkormányzat ellen. Leszögezte: érthetetlen, hogy az önkormányzatok betűről betűre végrehajtják az első fasisztoid jogszabályt, a Juharos-féle törvényt, amely szerint jegyzői hatáskörben azonnal kilakoltathatók a jogcím nélküli lakók, nem vesznek viszont tudomást a gyermekvédelmi törvényről, amelyre nemzetközi egyezmények is kötelezik az országot. Horváth szerint egyetlen családot sem lenne szabad addig kilakoltatni, amíg nem alakítják ki a szociális családotthonokat, amelyre a Józsefváros is pályázott. ME Kétévi moratórium a főváros környéki rendezési tervekre? Folytatás az I. oldalról Az agglomerációba tartozó 78 Pest megyei település egy része gyakorlatilag már most összeépült, vészesen fogy a zöldfelület, bizonyos területek túlnépesedettek, miközben továbbra is évente negyvenezerrel nő Pest megye lakossága, jórészt Budapest közvetlen közelében. A tervezet szigorúan korlátozná a beépíthető területek nagyságát és a zöldfelületek arányát. De előírná például azt is, hogy a települések között egy 200 méteres zöld sávot kell létrehozni. Ez utóbbi ellen máris tiltakoznak a települések, mondván, behozhatatlan előnybe kerülnek azok, akiknél az építkezések máris elérték a közigazgatási határt. Több forrásból is megerősített információink szerint az utóbbi hónapokban sok önkormányzat módosította, illetve készíti elő rendezési tervének megváltoztatását. Egyes esetekben, a biztonság kedvéért, a legmerészebb álmok megvalósításához szükségesnél is jelentősebb területeket sorolnak át beépítésre szánt övezetté. Gyálon, Pátyon, Budakeszin a közeljövőben terveznek hasonló lépést. Gauder Péter, Pest megye területfejlesztési szakértője úgy látja, részben érthető a települések reakciója, hiszen a jelenlegi körülmények között egy szegényebb önkormányzat egyetlen lehetséges fejlesztési forrása a pénzzé tett földterület. Úgy tudjuk, a pánikot megelőzendő kormányzati körökben megkezdődtek az előkészületek az egy-két évnyi időtartamra vonatkozó moratórium bevezetésére. Ennek lényege az lenne, hogy ebben az időszakban ne lehessen növelni a most hatályos területrendezési tervekben meghatározott beépítésre szánt területek mennyiségét. Az érvelés szerint erre azért lenne szükség, mert, ha így megy tovább, hovatovább nem lesz mit szabályoznia az agglomerációs törvénynek. Információink szerint mind a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban, mind a Miniszterelnöki Hivatalban szakmailag egyetértenek az időleges korlátozással. A moratóriumra vonatkozó híresztelések még tovább fokozták a pánikot az agglomerációs települések körében. Budaörs alpolgármestere, Nagy György például elmondta, hogy maguk is elgondolkodtak azon, nem kellene-e sürgősen hozzányúlniuk rendezési tervükhöz. Egyébként úgy látja, egy ilyen moratórium csak Budapestnek kedvezne, amelynek jelentősen felértékelődnének az eddig eladhatatlan, lerobbant területei. Schneller István, Budapest főépítésze, aki kezdeményezője volt annak a közgyűlési határozatnak, amelyben a főváros kéri a moratórium elrendelését, úgy látja, nem lehet területrendezési tervet készíteni, ha nincs egy fix kiindulási pont. Másrészt tehetetlennek érzik magukat azzal a tendenciával szemben, hogy néhány település teljesen ráépül a közigazgatási határra, s Budapest hiába nem engedélyez egy bevásárlóközpontot, ha pár száz méterrel arrébb már könnyedén megkapják a lehetőséget. Pest megye szakértői testülete azt javasolja a jövő héten ülésező közgyűlésnek, hogy csak akkor támogassa az agglomeráció területrendezési tervét, ha az a korlátozások mellé a majdani törvényben fejlesztési eszközöket, érdekeltségi rendszert, pénzügyi támogatást is hozzárendel. Hiszen - érvelt egy szakértő - Szentendre szigetét soha nem lehet olyan módon hasznosítani, mint például Budaörs-Törökbálint térségét. Magyar Hírlap . Kampány a kínzások ellen Dunajszky Gábor is felszólalt a magyar Amnesty International sajtóbeszélgetésén, amely a kínzások elleni nemzetközi kampányt nyitotta meg tegnap a Közép-európai Egyetemen. Dunajszkyt, aki egy nemzetközi segélyszervezet munkatársa volt, társával, Oláh Istvánnal együtt háromnegyed évig tartották túszként fogva csecsen emberrablók, váltságdíjat követelve. Egy ENSZ-állásfoglalásra hivatkozva Dunajszky Gábor követelte, hogy állítsák a hágaihoz hasonló bíróság elé azokat, akik a nemzetközi egyezményekkel mit sem törődve, sérthetetlennek nyilvánított személyekkel kegyetlenkednek. Dunajszky hangsúlyozta, hogy a jótevőikkel szolidarizáló csecsenek megmozdulása is hozzájárult a magyar és más, a Kaukázusban fogva tartott túszok sorsának jobbra fordulásához. NSL Dunajszky Gábor, a magyar Amnesty vezetőivel FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Ingyen másoddiploma tanároknak Ingyen szerezhetnek a jövőben gyógypedagógusi, illetve pszichológusi diplomát a gyakorló tanárok és tanítók - ismertette az Oktatási Minisztérium terveit Pokorni Zoltán, a tárca vezetője a gyógypedagógus-képzés százéves évfordulója alkalmából rendezett konferencia megnyitóján. A gyógypedagógus-képzésben elmaradt a felsőoktatásra jellemző expanzió, többek között emiatt krónikus szakemberhiány alakult ki a területen - vázolta a jelenlegi helyzetet Pokorni Zoltán. Az oktatási tárca ezért növelni kívánja a képzőhelyek számát, s a tervek szerint rövidesen nemcsak Budapesten és Kaposváron, hanem az ország minden régiójában megkezdődhet a gyógypedagógus-képzés. A szakemberhiány csökkentését szolgálja az a terv is, hogy a gyakorló tanárok és tanítók ingyen szerezhessék meg második diplomájukat gyógypedagógusi, illetve pszichológus szakon. A miniszter bejelentette: a nemrégiben elfogadott képzési követelmények szerint megindulhat az egyetemi szintű gyógypedagógus-képzés is. Ennek kialakítására rövidesen benyújtja akkreditációs kérelmét az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A miniszter szerint a jövő az integrált oktatásé, tehát az a cél, hogy egyre több sérült gyermeket oktassanak az ép gyerekekkel közösen. Ennek érdekében a miniszter szorgalmazta, hogy a gyógypedagógiai szakokat normál tanári szakokkal párosítsák a diákok, amire lehetőséget nyújt, hogy a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola az ELTE-hez integrálódott. ME