Magyar Hírlap, 2000. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-02 / 256. szám

2000. november 2., csütörtök Nincs NATO-felvétel 2002-ig Budapesten tartja közgyűlését az Atlanti Szervezetek Társasága Az elkövetkezendő két évben biztosan nem lesz NATO-bőví­­tés, derült ki az Atlanti Szervezetek Társaságának (ATA) négynapos közgyűlésén. Lord Robertson NATO-főtitkár egy­napos látogatása során találkozott a konferenciától távol ma­radó Orbán Viktorral is. Bilkei-Gorzó Borbála A 2002-es NATO-csúcsig nem lesz tagfelvétel a katonai szer­vezetbe - jelentette ki Lord Robertson főtitkár. Az ATA budapesti közgyűlésén nem hangzott el konkrétum a kö­vetkező csatlakozás időpontjá­ról, és nem tudni azt sem, hogy mely országokkal kezdenek majd felvételi tárgyalásokat. Lord Robertson NATO-főtit­kár a keddi közgyűlés ideje alatt találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és megbe­szélést folytattak a balkáni kér­dések mellett a magyar had­erőreformról is. Lord Robert­son az eszmecsere utáni sajtó­­tájékoztatón elmondta: rend­kívül fontos feladat, hogy a NATO-tagállamok megfelelő kapacitással rendelkező, jól felszerelt, azonnal bevethető hadsereget tartsanak fenn. Or­bán Viktor a találkozó után ki­jelentette, hogy a magyar had­sereg reformja az előre elgon­dolt lépések szerint halad. A miniszterelnök hangsúlyoz­ta, a kétéves költségvetés biz­tonságot ad arra nézve is, hogy Magyarország a NATO-val kötött megállapodásaihoz hűen tartani tudja a hadsereg pénzügyi támogatásának nö­vekvő mértékét. Szó esett a személyi változtatásokról is, amelyek a miniszterelnök sze­rint alapfeltételei voltak a had­sereg reformjának, hozzátette, „a megszületett szükséges sze­mélyi döntések megalapozhat­ják a magyar hadsereg belső re­putációját, s ezáltal a NATO- nak is jobb partnerei lehetünk - közölte a miniszterelnök”. A Magyar Hírlap a bezárás­ra ítélt pápai repülőtér sorsáról érdeklődött, miután a repülő­tér korszerűsítésére a NATO forrásokat szabadított fel, ezek egy részét a magyarok már le is hívták, de még nem használták fel. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta, ez belpolitikai kérdés: „mi nem Pápáról beszéltünk, hanem egy NATO-bázisról. A NATO-t tájékoztattuk, hogy Pápa he­lyett Kecskemétet és Taszárt szeretnénk továbbfejleszteni, de ez belpolitikai kérdés, amelyről már döntés született". A NATO főtitkára kedden találkozott a külügyi bizottság elnökével is. Szent-Iványi Ist­ván az MH-nak nyilatkozva megjegyezte, szóba került a NATO-bővítés módja. Szent- Iványi hangsúlyozta, hogy a csatlakozásra váró országok köre várhatóan hamarosan Horvátországgal bővül. Mint mondta, ő a kiscsoportos bőví­tés híve, mivel sok ország egy­szerre történő felvétele nehéz helyzetbe hozná a NATO jól működő belső rendszerét. Orbán Viktor ismét találkozott Mugur Isarescuval Szoboravatás és határátkelő-átadás A kormány több tagjának jelenlétében leplezte le Orbán Vik­tor miniszterelnök kedden Debrecenben gróf Tisza István, egy­kori miniszterelnök szobrát. A szoboravatás előtt a miniszterel­nök a román kormányfővel átadta a nyírábrányi határállomást. MH-Debrecen/Bukarest Kangúr Tibor/Bogdán Tibor Mugur Isarescu román és Or­bán Viktor magyar miniszter­­elnök közösen adta át a Hajdú- Bihar megyei Nyírábrány és a romániai Érmihályfalva közöt­ti nemzetközi határállomást. A két település között koráb­ban csak korlátozott időben és csak a két ország állampolgárai által igénybe vehető átkelő működött. A nemzetközivé nyilvánított és éjjel-nappal mű­ködő átkelő felavatása után Orbán Viktor arról szólt, hogy a határállomás révén tovább bővülhet a két ország közötti árucsere, így a gépjármű-ke­reskedelem, illetve a magyar húsexport. A román miniszter­­elnök a találkozó után kifejtet­te, megállapodtak abban, hogy a magyar húsexporttal szem­beni román védővámok eseté­ben „megpróbálják megtalálni a középutat”. Ennek érdeké­ben jövő héten megbeszélést folytat a védővámok megszün­tetését ellenző Romániai Hús­termelők Egyesületének veze­tőivel. Mugur Isarescu leszö­gezte, a két kormány nemcsak „nagy stratégiákkal, hanem a román és a magyar állampol­gárok konkrét gondjaival is foglalkozik”. Elmondta azt is, Orbán Viktor ígéretet tett a magyar határnál feltartóztatott 800 romániai Matíz gépkocsi behozatalának megoldására. Orbán Viktor ezután lep­lezte le gróf Tisza István szob­rát a debreceni egyetem terüle­tén. Tisza István révén 1912-ben alapítottak egyete­met Debrecenben. Hálából a város 1921-ben az alapítóról nevezte el az egyetemet, majd 1926-ban szobrot is állítottak neki. Kisfaludy Stróbl Zsig­­mond alkotását 1945-ben Való­színűleg baloldali diákok dön­tötték le. A szobrot ezután szenespincékben rejtegették, majd a rendszerváltás idején merült fel először az újraállítás gondolata. Kósa Lajos polgár­­mester a szobor másodszori avatásán arra emlékeztetett, Tisza István a konzervatív libe­rális generáció utolsó nagy képviselője volt. Orbán Viktor kiemelte: Tisza István az utol­só pillanatig ellenezte Ma­gyarország hadba lépését az el­ső világháború idején, mégis őt tették felelőssé a háború okoz­ta szenvedésekért. A két kormányfő nemzetközi átkelőhellyé nyilvánította a Nyírábrány és Érmihályfalva közötti határállomást fotó: mit­­­oláh gábor KÜLFÖLD - BELFÖLD Öt év után új szerződést kellene kötni az amerikai kormánnyal Kölcsönadnák az F-16-osokat Az amerikai kormány módosította a használt F-16-os vadászgé­pek bérbeadására vonatkozó ajánlatát, ingyen kölcsönözne gé­peket Lengyelországnak - jelentette be Bronislaw Komorowski lengyel nemzetvédelmi miniszter. Lapunk értesülése szerint ez a konstrukció már eleve szerepel a Magyarországnak kidolgozott hasonló, augusztus végén zárt ajtók mögött ismertetett javaslat­ban, ám a gépek rendszerbe állításához még így is több tízmilliárd forint szükséges. Lengyel számítások szerint a 16 régebbi típusú, az amerikai hadseregben már nem használt F-16 A/B vadászgép NATO-normákhoz igazítása és üzembe állítása, valamint a piló­ták képzése 150 millió dollárba kerülne. Haszán Zoltán Értesüléseink szerint az ameri­kai kormány öt évre adná köl­csön Magyarországnak a hasz­nált F-16-os vadászgépeket, mivel ennyit engedélyeznek az amerikai törvények. Ezek után új szerződést kellene kötni, amely minisztériumi források szerint rejt némi kockázatot magában. Amennyiben nem sikerül megállapodni, a milliár­­dokért korszerűsített gépeket vissza kellene adni. Az ajánla­tot azt követően dolgozták ki a tengerentúlon, hogy a magyar honvédelmi miniszter szán­déknyilatkozatot írt alá egy né­met-orosz konzorciummal az egyetlen rendszerben maradt harci repülő, a MiG-29-esek felújításáról. Az amerikai nagykövet élesen bírálta az orosz típus felújítását. Időköz­ben a HM tendert írt ki MiG-29-es szimulátor beszer­zésére. A kétfordulós pályá­zatra öten jelentkeztek, több ajánlattevő szerint a berende­zés átalakítható más típusra is. A szimulátor ára szakértők szerint 1,5 milliárd forint, ám a tárca szerint ez még mindig ol­csóbb, mint az eddigi gyakorla­tot követve Szlovákiába kivin­ni a pilótákat, és jóval takaré­kosabb, mint egy ténylegesen repült óra, amely a MiG-29-es­­nél hárommillió forint. Magyarországon a jövő hó­napban várható a nemzetbiz­tonsági kabinet döntése a lé­gierő fejlesztéséről. Lapunk beszámolt arról, hogy szep­tember végén a honvédelmi miniszter levelet küldött a NATO-nagyköveteknek és a repülőgépgyártóknak, amely­ben Szabó János 14, illetve 24 gép beszerzésének lehetőségé­ről kért információkat. A tárca vezetője lapunk kérdésére annyit közölt, hogy már több visszajelzés érkezett. A távirati iroda híre szerint a magyar kollégáikhoz hason­ló helyzetben lévő lengyel pi­lóták körében ellenkezést vál­tott ki a használt F-16-osok kölcsönzése, ők inkább az FA-18 Hornet és a svéd-brit Gripen vadászgépek mellett vannak. Utóbbi Magyaror­szágon is jelezte részvételi szándékát egy esetleges ten­deren. A hírek szerint ugyanakkor az F-18-asokat gyártó Boeing egy másik tí­pussal, az F-15-ösökkel ven­ne részt a versengésben. Ezt informálisan a cég már jelezte a honvédelmi tárcának. Szak­értők szerint az F-15-ösök ára jóval magasabb a konkurens gépeknél. Mégsem rabosították a miskolci rádiósokat Rágalmazás és becsületsértés miatt jelentette fel Miskolc polgármestere és közgyűlése a városi rádió ügyvezetőjét és főszerkesztőjét. A törvény ellenére azonban a rendőrka­pitány nem vette bűnügyi nyilvántartásba őket. Balázsi Tibor, a miskolci rádió ügyvezetője lapunknak elmondta: riportot készítet­tek arról, hogy a város veze­tői 273 millió forintot költöt­tek a diósgyőri focicsapatra, amely utóbb megszűnt. Az önkormányzat ezen híradás miatt perelt. A rádió főszer­kesztőjének és ügyvezetőjé­nek kedden délután fél egyre küldtek idézést a Miskolci Rendőrkapitányságtól, hogy bűnügyi nyilvántartásba ve­gyék őket a magánvádas eljá­rás miatt. Néhány órával ezt megelőzően Pásztor Albert rendőrkapitány azonban te­lefonon értesítette az újság­írókat, hogy mégsem „rabo­­sítja” őket - mondta Balázsi Tibor. Ennek ellenére mégis el­mentek az idézésben szerep­lő időpontban, ám a meg­adott szoba zárva volt. Sike­rült bejutniuk a rendőrkapi­tányhoz, aki megerősítette, hogy bár tisztában van dönté­se precedensértékével, nem veszi bűnügyi nyilvántartás­ba a főszerkesztőt és az ügy­vezetőt, s részéről az ügy be­fejeződött - fejtette ki Balá­zsi Tibor. Hozzátette: egyelő­re várják a további tájékozta­tást a felperestől vagy a bíró­ságtól. Korábban nagy vitát vál­tott ki, amikor a budapesti III. kerületi rendőrkapitány­ságon Varga Attilát, a Nép­­szabadság újságíróját rabo­sították. Őt Balogh Gyula, a kisgazdák Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyei elnöke rágalmazás miatt jelentette fel. NSZ Több mint ötezer sorkatona szerelt le A sorkatonai szolgálat teljesítése után ötezer-ötszázhúsz fiatal szerelt le kedden. A most távozó sorkatonák idén februárban kezdték meg szolgálatukat. A bevonulás után hatszázötvenen szereltek le idő előtt különböző okok miatt. A Magyar Honvéd­ség alakulataitól távozó fiatalok leszerelési segélyben részesül­hetnek, ami a honvéd-alapilletmény - háromezer-kilencszáz fo­rint - másfélszeresétől az ötszöröséig terjedő összeg lehet. Magyar Hírlap . Egyelőre nem működhet a Nemzeti Földalap A kormány az Antenna Hungária Rt. (AH) 100 százalékát pri­vatizálja - jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő, a keddi Budapest-Debrecen közötti vonatúton tartott kor­mányülést követő tájékoztatóján. Januárban nem kezdheti meg működését a Nemzeti Földalap, mivel a szükséges törvé­nyek elfogadására idén már nincs lehetőség. A miniszterek a termelőszövetkezetek kisebbségi üzletrész-tulajdonosainak „kártalanításáról” sem tudtak dönteni. Az Antenna Hungária Rt. 100 százalékát privatizálni kívánja a kormány, ha sikerül olyan jo­gi megoldást találni, amely tu­lajdonrész nélkül is lehetővé teszi az állami érdek érvényesí­tését. A műsorszolgáltató cég 49 százalékos tulajdonrészét a privatizációs szervezet az év végéig felkínálja eladásra. A kormány korábbi döntése szerint a tartós állami tulajdon­­rész nem süllyedhetett volna 25 százalék plusz egy szavazat alá. A privatizációs tervek vál­tozása miatt a távközlési, a frekvenciagazdálkodási, illet­ve a privatizációs törvényt is módosítani kell, ezért az első két jogszabálytervezet módosí­tását a jelenlegi formában nem fogadta el a kabinet. Nem jutottak dűlőre a mi­niszterek a keddi kormányülé­sen a mezőgazdasági szövetke­zetek kisebbségi tulajdonosai­nak kivásárlásáról - jelentette be Borókai Gábor kormány­szóvivő. Az érintettek köréről eltérő vélekedések alakultak ki: a szaktárca szerint 150 ezer, az ellenzéki képviselők szerint viszont 450 ezer ember rendel­kezik kisebbségi tulajdon­­résszel a termelőszövetkeze­tekben, akik nem tudják gya­korolni tulajdonosi jogaikat. Borókai elmondta, hogy az üzletrészekre jelenleg nincs fe­dezet a kétéves költségvetési tervben, elképzelhető, hogy a kivásárlásokhoz a szövetkeze­tek vesznek fel hitelt, állami ga­ranciával. Az viszont már el­dőlt - erősítette meg a kor­mányszóvivő, - hogy január el­sejétől nem kezdheti meg mű­ködését a a Nemzeti Földalap, ugyanis az ehhez szükséges tör­vényt idén már nem tudja meg­tárgyalni a parlament. PZS Három kártérítési pert indít a magyar állam az Aurul ellen? Hónapok elteltével választották ki az ügyvédi irodát Több hónapig tartó egyeztetés után kiválasztották azt az ügy­védi irodát, amely a magyar ál­lamot képviseli a februári cián­­szennyezést okozó romániai Aurul elleni kártérítési perben - értesült a Magyar Hírlap. Kulcsár Anna A tiszai kormánybiztos hivata­lában megerősítették lapunk értesülését, amely szerint kivá­lasztották azt az ügyvédi iro­dát, amely a magyar államnak az aranykinyeréssel foglalkozó Aurul elleni kártérítési perét intézi majd. Úgy tudjuk, hosszú egyeztetés és válogatás után a választás Szecskay And­rás ügyvédi irodájára esett. Montskó Éva, a kormány­­biztosi iroda szóvivője ezt az értesülésünket nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Az ügy­véd pedig - titoktartásra hivat­kozva - nem nyilatkozott. A budapesti jogászt szak­mai berkekben a kártérítési jog specialistájaként ismerik. Hírek szerint a ciánszennye­ződés kapcsán nem csupán Bu­dapesten indítana eljárást a magyar állam. Meg nem erősí­tett értesülésünk szerint kez­deményezni fog egy államigaz­gatási eljárást is, mégpedig a bányaüzem székhelyén, Nagy­bányán. Ebben kéri a jelenleg ideiglenes engedéllyel műkö­dő Aurul tevékenységének fel­függesztését. Szó van egy ro­mániai per megindításáról is. Ennek célja az, hogy az bánya küszöbölje ki technológiájából a veszélyforrásokat. A két utóbbi eljárásban értesülésünk szerint egy kolozsvári ügyvéd képviselné az államot. A ciánszennyezés miatt Ma­gyarország két fő követelést fogalmazott meg: térítsék meg az ország bizonyítékokkal alá­támasztott 29,3 milliárd forin­tos kárigényét, és garantálják, hogy a nagybányai üzem a to­vábbiakban nem jelent ve­szélyt. A peren kívüli egyezke­dés biztatóan indult, ám nem­régiben megrekedt. A csődöt jelentő ausztrál Esmeralda cég elzárkózott attól, hogy a ma­gyar állam minden követelését teljesítse. Ráadásul az illetékes román környezetvédelmi ha­tóságok néhány napon belül döntenek arról, megadják-e a végleges működési engedélyt az Aurainak. JKA Előzetes letartóztatásban a „Papa” A Budapesti Központi Kerületi Bíróság egy hónapra előzetes le­tartóztatásba helyezte a „Papa” néven ismert Sándor István nyugalmazott alezredest. Az MSZP-s Tóth Károly lapunkkal közölte: ma határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, és kezdeményezi, hogy az olajbizottságnak a hónap végéig ne kelljen befejeznie munkáját. MH-összefoglaló nyomozóról korábban a Világ­­gazdaság című lap azt írta, hogy az olajmaffia egyes képviselői szerint keresztapaként irányí­totta az alvilágot. A Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt operatív tisztjének ezért kellett volna megjelennie a parlamen­ti testület előtt, ám ez elmaradt, mivel az ügyészség szerint ve­szélyeztette volna a nyomozást. Az olajbizottságban emiatt pa­rázs vita robbant ki. Arról min­denesetre döntöttek, hogy ha a Parlament épületében erre nincs mód, akkor kihelyezett ülésen, akár az ügyészségen­ is meghallgatják Sándor Istvánt, akiről volt főnöke a KBI-t egy­kor irányító Kiss Ernő dandár­tábornok is azt mondta, hogy nem vezetett nyomozást olaj­ügyekben. Hozzá hasonlóan Tonhauser László nyugalma­zott rendőr ezredes is elismer­te, hogy a szervezett alvilág va­lóban kereste a kapcsolatot a politikával, sőt be is épült abba. Tóth Károly szocialista bi­zottsági tag lapunknak el­mondta: ma benyújtja határo­zati javaslatát, miszerint töröl­jék el az olajbizottság működé­sének november 30-ai határ­idejét. Tóth úgy látja ugyanis, hogy az igazságszolgáltatást felgyorsította a testület léte, és ennek vétek lenne véget vetni.

Next