Magyar Hírlap, 2001. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-15 / 12. szám

6 Magyar Hírlap VILLANÓFÉNYBEN Kiállítás a Kolozsváry-gyűjteményből (MTI) A nemzetközi hírű Kolozsváry-műgyűjteményből nyílik kiállítás január 18-án Győrött, a Városi Művészeti Mú­zeum képtárában. Másfélszáz alkotást tárnak az érdeklődők elé abból a kollekcióból, amely keresztmetszetet ad a XX. századi modern magyar képzőművészetről. Kolozsváry Er­nő - aki 1990 és ’94 között Győr első szabadon választott pol­gármestere volt -1956 után, fiatal kémia-fizika szakos tanár­ként kezdte el gyűjtői tevékenységét, s folytatta másfél évvel ezelőtti haláláig. A kollekció gerincét Ország Lili, Román György, Keserű Ilona, Kondor Béla, Anna Margit művei al­kotják, de számos más kortárs művész, köztük Egry József, Nagy István, El Kazovszkij munkái is gazdagítják. A kiállí­tás március 4-éig tekinthető meg. Tragikomikum és karikatúra (MH) A Budapest Táncszínház legújabb repertoárját ja­nuár 18-ától három alkalommal mutatja be a Kortárs Művé­szetek Házában. A társulat másodszor lép a Trafó színpadá­ra, ezúttal Juronics Tamás és Egerházi Attila koreográfiájá­val. Az együttes 1991-ben alakult Budapesten, Földi Béla koreográfus vezetésével. Stílusukat „európai modern tánc­ként” definiálják, mely a klasszikus balettől a különböző, klasszikussá vált modern tánctechnikákon keresztül kortárs elemeket gyűjt magába. A Trafó estjén Juronics Tamás A semmi és soha című egyfelvonásosa, valamint Egerházi At­tila Tedd ahova akarod című darabja kerül színre. Juronics darabja „a tértelen időben és időtlen térben játszódó idét­len történet az emberi korlátoltság és korlátozottság tragi­komikus meséje”. Egerházi koreográfiája karikatúra az egyén és a közösség viszonyáról. A Macskajáték három évtizede (MH) Örkény István egyik legismertebb művének, a Macs­kajátéknak harminc évvel ezelőtti szolnoki ősbemutatójára emlékeznek ma este a szolnoki Szigligeti Színházban. A mű az 1970-es premiert követően indult világhódító útjára. Eb­ből az alkalomból délután öt órakor a színházban házi kiál­lítás nyílik, s meghívást kaptak az akkori premier közremű­ködői. Ott lesz többek között Berényi Gábor, egykori színi­direktor, Székely Gábor, a darab rendezője, valamint a har­minc évvel ezelőtti szereplők közül Koós Olga, Bókas Má­ria, Gyimesi Pálma és Bodnár Erika. Az esemény díszven­dége az író özvegye, Radnóti Zsuzsa lesz. Tarr Béla új filmjének külföldi sikere Tarr Béla Werckmeister Harmóniák című alkotása, amely az idei filmszemle nyi­tó filmje lesz, a Village Voice kritikusainak szavazásán az Amerikában nem forgalma­zott produkciók kategóriá­ban a harmadik lett. Tölgyesi Gábor A Village Voice mint az egyik legelismertebb nemzetközi filmkritikus fórum az amerikai mozikban szeretné látni Tarr Béla új alkotását. A Village Voice zsűrijében több ameri­kai kritikusszövetség tagjai mellett olyan tekintélyes íté­szek foglaltak helyet, mint Elli­ott Stein, a New York Times kritikusa, Rob Nelson, a Los Angeles Times ítésze, vala­mint Howard Feinstein az In­­dependenttől. (Feinstein sze­rint az Amerikában nem for­galmazott filmek közül a Werckmeister Harmóniák volt a legjobb 2000-ben, míg Madona Dargis, a Los Angeles Weekley kritikusa az összes ta­valyi mozgókép legjobbika­ként értékelte az alkotást.) Tarr alkotása a nemzetközi fesztiválok állandó vendége, a film idén Tokió, Taipei, Rot­terdam, Berlin, Belgrád, vala­mint a Harvard egye­tem fesz­tiváljára kapott meghívást. A tervek szerint a 32. Ma­gyar Filmszemle február 1-jén Tarr Béla filmjével kezdődik az Átrium moziban, és ezt kö­vetően kerül a hazai filmszín­házakba. A produkció ma­­­gyarországi forgalmazója a Budapest Film, a nemzetközi forgalmazás jogát a Los An­­geles-i Menemsha Entertain­ment szerezte meg. Tarr Béla filmjeiből több éve rendeznek retrospektív vetítéseket a vi­lág számos országában, idén Los Angeles, Buenos Aires, Párizs és La Rochelle mutatja be a magyar alkotó életmű­vét. A Magyar Televízió a múlt év novemberétől vetíti Tarr Béla filmjeit, a sorozat zárásaként január 25-én For­­gách András, valamint külföl­di kritikusok és filmesek be­szélnek a rendezőről. A Werckmeister Harmó­niák ősbemutatóját május­ban, a cannes-i filmfesztivá­lon tartották. A mű Kraszna­­horkai László Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült magyar-né­­met-francia koprodukció­ban. A Nemzeti Filharmonikusok egykori zeneigazgató-jelöltje most a Fesztiválzenekart dirigálta Gilbert Varga, az európai utas Gilbert Varga, a magyar származású, nemzetközi hírű karmester a hétvégén Budapesten járt, és két hangversenyen dirigálta a Fesztiválzenekart. Az Európa-szerte utazgató muzsikus néhány éve - közvetlenül Kocsis Zoltán kinevezése előtt - majdnem el­vállalta a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatói posztját, de az utolsó pillanatban mégis visszalépett. Erről a döntésről és újabb feladatairól kérdeztük. - A Fesztiválzenekar élén a francia Saint-Saëns és a spanyol Lalo itthon alig ismert műveit, illetve egy Brahms-zongoranégyes Schönberg által készített át­iratát vezényelte, ami szin­tén ritkaságnak számít. A merész műsorválasztás azt jelzi, hogy ön is azok közé tartozik, akik szerint a ha­gyományos szimfonikus re­pertoár és koncertek ideje örökre lejárt, s radikális megújulásra van szükség ahhoz, hogy a műfaj egyál­talán fennmaradjon? - Nem hiszek az ilyen vál­ságteóriákban, s nem is tartom magam forradalmi újítónak, igaz, konzervatívnak sem ne­vez senki. Inkább arról van szó, hogy az európai zeneszer­zők az elmúlt évszázadok so­rán rengeteg olyan értéket hoztak létre, ami azóta fele­désbe merült, s ha nincsenek megszállottan kutató karmes­terek és előadóművészek, a XXI. századi publikumnak már esélye sincs arra, hogy megismerje ezeket a remek­műveket. Amikor összeállí­tom egy-egy koncert reper­toárját, gyakran hetekig gon­dolkodom, hogy mivel okoz­hatok kellemes meglepetést a közönségnek. Olyan ez, mint mikor egy vendéglőben az em­ber válogat a finomabbnál fi­nomabb ételek között.­­- Édesapja, a világhírű he­gedűművész, Varga Tibor a háború után ment el Ma­gyarországról, ön pedig már Londonban született, utána Svájcban és Németországban élt. Mennyire szoros a kapcso­lata anyanyelvével, a magyar kultúrával és zenével? - Szinte mindent értek, de sajnos nem beszélek elég jól magyarul - mikor Budapesten járok, igyekszem fejlődni. Ha megkérdezik tőlem, milyen nemzetiségű vagyok, azt szok­tam válaszolni, európai. A ma­gyar kultúrával akkor lett iga­zán szoros a kapcsolatom, ami­kor a nyolcvanas évek közepén a külföldön élő magyar mu­zsikusokból létrejött, mainzi székhelyű Philharmonia Hun­­garica zenekar vezető karmes­tere lettem. Ekkor éreztem meg először, hogy mit jelent a nemzeti büszkeség, s hogyan lehet a magyarsághoz, a szülő­földhöz az országhatáron túl is ragaszkodni. Sokat utazom, és a kilencvenes évek elejétől gyakori vendég vagyok Ma­gyarországon is, szinte minden évben jövök vezényelni. - Sokáig úgy tűnt, hogy Ferencsik János és Kobajasi Ken-Icsiró után ön lesz a Nemzeti Filharmonikusok (a korábbi AHZ) zeneigaz­gatója, de aztán mégsem vál­lalta... - A felkérést nagyon meg­tisztelőnek éreztem, de 1997- ben még annyira bizonytalan viszonyok uralkodtak a zene­karnál és az akkori fenntartó­nál, a Filharmóniánál, hogy végül nem fogadhattam el, pedig már a szerződés felté­teleiről is megegyeztünk. Ta­nulságos időszak volt, de örü­lök, hogy megmaradt a baráti viszony a zenekarral és ve­zetőivel. - Az édesapja által alapí­tott sioni fesztivál művészeti igazgatója, Spanyolország­tól Skandináviáig koncer­tezik, de valahogy mégis csendben, szinte észrevétle­nül dolgozik. Nem hiányzik a nagyobb nyilvánosság? - Nem szeretem a sztáro­lást, nem vagyok törtető tí­pus,­ soha egyetlen feladatra sem jelentkeztem, mindig hívtak. A reflektorfénynél fontosabb a családom, akik Franciaországban élnek, illet­ve a gondos és körültekintő felkészülés, hogy mindig biz­tonságban érezzem magam a színpadon. Retkes Attila/ Gilbert Varga FOTÓ: ISZA FERENC KULTÚRA A­z akrobata vándorútja a porondon CIRKUSZ 2001 Cirkusz- ODISSZEIA Fővárosi Nagycirkusz R.: Kristóf Krisztián A zenekar már az előtérben csinálja a hangulatot, vagy éppen végig ma­sírozik a porondon, netán bohóctré­fához nyújt hathatós segítséget. A világítási effektusok is megsok­szorozódnak a Fővárosi Nagycir­kuszban, villódznak, különböző alakzatokat öltenek a színes fények. Száműzték a konferansziét, aki a kü­lönböző attrakciók között ki szokta tölteni az időt, de törvényszerűen kissé le is lassítja a műsort. A szá­mok revüelemek, történetmorzsák segítségével egymásba folynak. A cirkusz keresi a helyét, a szu­perfilmek rideg, számítógépes cso­dái közepette. Elvesztette régen volt, szinte kizárólagos szórakoztató szerepét, elcsaklizik hatáselemeket más műfajoktól. Leginkább a jazz­hez közelítő zenéje magába olvaszt valamennyi zenei műfajt, sajátosan áthangszerelve. Az artisták viselke­désmódja a porondon, ahogy szám közben - de legalább előtte és utána - gyakran még egy figurát is alakíta­nak, valóságos kis jeleneteket adnak elő a manézsban, a színházhoz köze­lít. Francia végzős cirkuszművészeti főiskolások cirkuszszínházat hoztak létre, összművészetet teremtettek, prózai szöveget is mondtak, jól tán­coltak, énekeltek, hangszeren ját­szottak, miközben nehéz trükköket mutattak be, eredeti szakmájukat gyakorolva. Pesti vendégjátékon is elsöprő sikert arattak. A magyar artistaképzősök sokkal kevesebb munkát befektetve, iskolájuk ötven éves jubileumán megpróbálták őket utánozni, a számok eredeti zenéjét elhagyták, a produkcióhoz nem illő, magnóról szóló monoton ricsaj hasz­nálatával hoztak létre kínos előadást. A most bemutatott 2001 Cirkusz­­odisszeia, Kristóf Krisztián rendezé­sében, köztes megoldást választ. Nem rúgja szét kontár módon az eredeti számokat, a körítést variálja. Kerít egy elvileg összefüggő történe­tet, melyben Sallai Tibor­­ „civil­ként” kötéltáncos és kerékpárakro­bata­­, vándorútra indul mint utazó, a cirkusz világában. Sok instrumen­tumot maga is kipróbál, és a finálé­ban átadja tudását és a stafétabotot egy kisgyereknek. Ami számítógépes csodák ide vagy oda, elvehetetlen a cirkusztól, hogy a művészetek között egyedüliként, a közönség jelenlétében vállalja az életveszélyt. A világjáró Simet Lász­lónak eddig vakmerő kötélszámát is­mertük - a körút fölött is ő ment vé­gig a felújítás utáni ünnepségen ezúttal egy mind gyorsabban forgó óriáskeréken mutat be a szó szoros értelmében lélegzetelállító attrakció­kat, minden biztosítás nélkül. Kristóf Krisztián bámulatos eleganciájú zsonglőr mutatványa új elemmel gaz­dagodott, most egymásra rakott asz­talokat is egyensúlyoz. A Ripper fi­vérek kézegyensúlyozása a fantáziá­nak, a hajlékonyságnak, az erőnek, a férfiasságnak sajátos keveréke. Szap­­rekin idomítóját állandóan megtréfá­ló csimpánzának kitűnő a humorér­zéke. A Rodiona rúddobó akrobatái­nak szép tiszták az ugrásaik, bár ez nem egészen elegendő egy igazi záró­számhoz. A többi produkció kedves vagy üde vagy lendületes, ha nem is jelentős. Fiatalos, pergő, jó hangula­tú a műsor, bár az eredeti szándék maradéktalan megvalósulásához sok­kal többet, akár hónapokig kellene próbálni. Bóta Gábor 2001. január 15., hétfő Ismét lesz Minifesztivál A Magyar Zeneművészeti Társaság január 26-28. kö­zött, a Pesti Vigadóban ismét megrendezi hagyományos Minifesztiválját, amelyen XX. századi (részben kortárs)­ magyar kompozíciók hangza-­­nak el. A nyolcvanas évek végén, Durkó Zsolt által alapított Magyar Zeneművészeti Tár­saság fesztiváljának program­ját idén is a zeneszerző özve­gye, Gerencsér Rita szerkesz-­ tette; a fesztivált a kultusztár­ca mellett a Nemzeti Kulturá­lis Alapprogram, a Művészeti és Szabadművelődési Alapít­vány, az Artisjus, a Fővárosi­ Közgyűlés Kulturális Bizott­sága és a Magyar Muzsikus Fórum támogatja. A nyitónapon Dubrovay László, Bozay Attila, Tihanyi­ László, Járdányi Pál, Decsé­­nyi János, Bánkövi Gyula és Pongrácz Zoltán művei hang­­­zanak el. A második koncer­ten Horváth Balázs, Horváth­ Barnabás, Durkó Péter, Far­kas Ferenc, Durkó Zsolt, Hollós Máté, Vass Lajos, Nógrádi Péter és Szokolay Sándor kompozíciói szere­­­pelnek. A harmadik, befejező­ hangversenyen Balassa Sán­­­dor, Kocsár Miklós, Viski Já­nos és Maros Rudolf alkotá­sai csendülnek fel. A Mini-’ Fesztiválon közreműködik­ többek között a Szombathe­lyi Szimfonikus Zenekar Ko­csár Balázs vezényletével, a­ Nemzeti Énekkar Antal Má­tyás irányításával, a Budapesti Saxophone Quartet, az Ózon- Fúvósötös, a Somogyi Vonós-­ négyes, az Ewald Rézfúvós- Kvintett és a Componen-­ semble Fazekas László és Se­rei Zsolt vezényletével. REA A nőiAicCCon iQ|1iQ I minimoi iammi tagadásából fejlődött ki. Kölcsey előtt már többen foglalkoztak Herderrel. Kölcsey volt azon­ nép nyelvét megközelítő s ennek virágaival ékes - szóval döntessék le a közfal a népi és az úgy- mű 1929-es versének szenvtelen tárgyiassága mögött. A vers prózába illő intonációja, a tár- * 116picblecy Id I la lilll “w l Ul lIlaI J“y y “I ban az, aki levonta a végső konzekvenciát, elsőként figyelmeztetett arra, hogy a népköltészet nevezett fenn költészet közt, és legyen a költészet általános, nemzeti.e­gyias közlések sora adja meg a vers alaphangulatát: „A kölesdi állomás előtt­­ a teleköpködött a man V3T lírában Vizsgálata nem öncél, hanem a magas irodalom kívánt megújításának, a nemzeti költészet Népiesség és a magas irodalom egységének szép példái Arany János balladái. Arany balladái- járda szélén / ül egy napszámos - /mellette egy kislány, egy asszony.” E költemény formája a­­ megteremtésének legfőbb forrása. Ahogy ő fogalmazott: „A való nemzeti poesis eredeti szik­­nak formai és tartalmi jegyeit a skót balladák mellett a székely népballadák hagyományai alaki­ nem idézi a népköltészet alkotásait: a népiesség motívuma a rímtelen sorok képeiben jelenik ! „ , , , , , - ráját a köznépi dalokban kell nyomoznunk; szükséges tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vész­tották ki. Több klasszikus alkotás (Tetemre hívás, Vörös Rébék, Ágnes asszony, Tengeri hántás) meg. A vers tárgyai a napszámos és családja, s a vers ironikus hangja kezdetben abból szárma­z Atfogó érettségi tétel - Sünk tekintetet.” népi ihletésű: a falu a történések környezete, a balladai homályt, a feszültséget a népi hiedelem­­zik, hogy közönyösségükben, mozdulatlanságukban mintha tényleg tárgyak volnának („Nem írta: Bíró Dénes A XIX. századi népiesség vitathatatlanul Petőfi és Arany munkásságával érte el tetőpontját, világra, babonákra való utalások fokozzák. A balladák történetét a népdalok kedvelt témája, a beszélnek, közönyösen / várják a vonatot s jövőt”. „Mozdulatlanságukról is­­ látszik, hogy ma- s ám az út Petőfi jelentkezésekor már ki volt jelölve. Az első kiemelkedő népies művek Csokonai szerelem határozza meg. Itt mutatkozik meg azonban, hogy Arany János a népi kultúrát csupán gyarok e föld­­ népei ők”). Egységbe kerül tehát a versbeszéd prózai szenvtelensége és a nap­ A magyar lírikusok figyelme a XVIII. század végétől fordult a népi kultúra felé, és az azóta sokszínű költészetének egyik árnyalatát jelentették: a Szegény Zsuzsi, a táborozáskor és a Sze- eszköznek tekintette művészi mondandójának kifejtésében: a balladák tragikus eseményei finom számos közönye: a vers világában emberi gesztusra - groteszk hatást keltve - csak két tárgy­a eltelt idő alatt sok klasszikusunknak - Csokonaitól Nagy Lászlóig - nyújtott több-kevesebb sé­­relemdal egy csikóbőrös kulacshoz a népdal jegyeit viseli magán, de már megjelenik a politikai lélekrajzzal párosulnak (bár ne feledjük el, hogy a népdalok jelképes szövegében is sokszor ta­ képes: „előttük két nagyfejű kapa­­ ölelkezik, hunyorg a napba.” A hármas tagolású vers se­gítséget költészetük értékesebbé, teljesebbé tételéhez. Dolgozatomban - mely az irodalmi nép népiesség is: a Jövendölés az első oskoláról Somogyban című művét már a nép kulturális feleme- látunk a lelki folyamatokra utaló sejtetéseket). A hősök (Ágnes asszony, Pörge Dani, Tuba mor­­sedik egységében a lírai én a megfigyelő szerepét - időlegesen­­ feladva gondolataiba mélyed, piesség összetettsége, sokrétűsége miatt szükségképpen csak vázlatos lehet - a magas irodalom létének igénye hatja át. A romantika jelentkezésével többek között Kisfaludy Károly, Kölcsey és kó­­bűnt követnek el, saját lelkiismeretük ítéli el őket, sorsuk a bűnhődés, az őrület, az öngyil. Az eszmélkedés középpontjában az a felismerés áll, hogy bár a néppel, annak jogaival, felemelés a paraszti kultúra találkozásának történetéből emelek ki. Az írás természetesen nem nélkülöz- Vörösmarty által vonult be a népdal a magyar irodalomban­kosság. A népi világ tehát egypár jellemző képpel pontosan ábrázolt, ám a balladákban ez csak fésével már évszázadok óta foglalkoznak (ezen törekvések irodalmi vetületének is tekinthető a heti az eszmetörténeti fejtegetéseket, a különböző irányzatok bemutatását, ám fő célként végig Petőfi indulása mindazonáltal új korszakot jelez a népiesség történetében. Forradalmi változás háttere valami általánosabbnak: az emberi drámák hiteles rajzainak. népiesség), az a népfogalom, amit a közbeszéd használ, idealizált, elméleti kategória, s nem , azt kívánom feltárni, ahogy ezek a törekvések az egyes műalkotásokban megmutatkoznak. A nép sokat idézett elő a költészetben. Hogy miben különböztek az elődökétől Petőfi népdalai, azt­­ A Petőfi és Arany költészetéből leszűrt jellegzetességek idővel a hivatalos irodalom kötelező sok köze van magához a valódi néphez. Patetikus hangnemben sorjáznak a képek, melyek a táj- , piesség két évszázados történetéből két korszakkal: a romantika korának népiességével és az némi leegyszerűsítéssel - Kölcseyvel való szembeállításával érzékeltethetjük: Kölcsey nem utó- sablonjává váltak. A Kisfaludy Társaság ténykedése­i főként Gyulai Pál kritikai munkássága foly­­sadalom véleményformálóit jelenítik meg: a politikust, az újságírót, a költőt. Kiáltó ellentét­­e­ 1920-as, 30-as évek újnépiességével fogok foglalkozni, nézni akarta a népdalt, hanem megnemesíteni. Petőfi alkotásai már annyira hasonlatosak a nép u­tán a népnemzeti az egyetlen elfogadott irányzatta, s így az irodalom továbbfejlődésének gátjá- szül az első rész képeinek szegényparaszti világa és a nép nevében vitázó, tanácskozó felsőbb . Mielőtt a népiesség XIX-XX. századi történetét elemeznénk, érdemes a fogalmakat tisztázni a dalokhoz, hogy több közülük a nép száján élt tovább. Petőfi egyszerűséget, természetességet, vá vált. Ez ellen léptek fel a XX. század elején a Nyugat alkotói, akik részben a modern nyugat rétegek képei közt­­figyeltünk a hangszimbolikára, a szóhasználatra: „Értük gyűlnek tanácska-Népen társadalom azon rétegeit értették, akik nem részesedtek a hatalomból, főként a mezőgaz­ gondolati tisztaságot tanult a népköltészettől, ő azonban nem érte be az esztétikai forradalom- ti irodalom eredményeit kívánták meghonosítani hazánkban, másrészt - elvetve a hivatalos epi­­zások, / s koccannak metszett poharak”). A pátoszról teli képek végig ironikusak, sőt a költő I­daságból éltek, a falu lakosságát alkották. E réteg kultúrája lényegi vonásaiban elütött a magas mai: nála szétválaszthatatlan az irodalmi népiesség és a politikai népiség: amennyire csodálta a génköltészetet­­ maguk is éltek a népköltészeti hagyományokkal, beépítették azokat saját költő-­öniróniájának is hangot ad egy személyes vallomásában („őket, őket kerestem én is”), mely­kultúrától, csak a XIX. századtól figyelhető meg a kettő közt jelentősebb kölcsönhatás. A népies­ népköltészet gazdagságát, annyira dühítette a nép nyomora, jogfosztottsága. Irodai­ szetükbe­n példa erre Ady Felszállott a páva című költeménye, Babits Húsvét előtt zárlata, Juhász ben magát is ezen rétegek közé helyezi, önmagával szemben is kritikussá válik. Míg a költe­ség fogalmát kettéoszthatjuk irodalmi-esztétikai és politikai népiességre: ezek alapján beszélhe­ mi és a politikai nézeteinek összefonódásáról vall Arany Jánoshoz írt egyik levelének gondolata Gyula Tápé-versei). A 20-as, 30-as évek népi írói, az újnépiesség képviselői azonban, bár­mény első s a második egysége között elmosódó a határ, az újabb váltás elemi erejű: a költő tünk a népiesség formai és tartalmi jegyeiről­ is: „Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék.” elődeinek tartották a nyugatosok közül Adyt, Móriczot, a Nyugat első nemzedékétől független, még felvillantja a népről a művelt rétegekben élő idealizált, leegyszerűsített képet (Igen, a nép. Egy alkotás akkor népies formájú, ha nem népi eredete ellenére képes azt az illúziót kelteni. Nemcsak a népről a nép által használt formákban akart írni, hanem magát a népet kívánta meg- önálló irányzatot alkottak, a szépszavú,­­ daltermő, munkás, harcias), majd kíméletlenül visszaránt a valóság talajára hogy maga is része a népi kultúrának. A népdal és ebből következően a népies műdal egyik szólítani.,,Nem írástudóknak, nem az úri rendnek, / De beszélek szűrös-gubás embereknek”­­ Az irányzat kialakulásában ismét nagy szerepet játszik a társadalmi, politikai helyzet. A vesz- („A férfi meztelen lábának / horgas nagy ujjai közül / kikaparja a port, a piszkot, / zsebébe nyúl,­­alapjellemzője a magyaros, azaz ütemhangsúlyos verselés: Horváth János irodalomtörténész szó­ írja Lehel vezér című költeményében. tett világháború és a trianoni tragédia okozta sokk, a berendezkedő konzervatív hatalom és a­pa­ nem húz ki semmit”). Eszményt és a valóságot szikráztatja össze Illyés, így a zárlat óriási fe­rint nem is lehet népies az időmértékes verselésű dal. A népies alkotó felhasználja a népkölt.­ A szerep és a személyiség egymásra talált: a kelet-európai romantika eszménye, a vátesz, a raszti rétegek nyomorgása hívta életre a népi írók két évtizedes mozgalmát. A népi írók a paraszt- szükséggel telítődik. A befejezés költőibb, három hasonlattal is él Illyés: a költői eszközökkel szett műfajokat: a helyzetdalt (Petőfi: Befordultam a konyhára), az életképet (Csokonai: Szegény népvezérszerep ideális volt a költő nyughatatlan, lázadó alkatának. Örökbecsű ars poeticájában, Ságban látták a magyarság megtartására képes erőt, síkra szálltak a jogkiterjesztésért, a parasz­ a napszámos (aki a zárlatban már nem tárgy, nem a táj „része”) kétségbeesett emberi megnyit-Zsuzsi, a táborozáskor), a balladát (Arany János). Nagy szerep jut a népdalok hagyományos mű- A XIX. század költői című költeményében kikristályosodva mutatkoznak meg Petőfi elképzelé­­tek földhöz juttatásáért. Pomogáts Béla értelmezésében „a népi költő az, aki a parasztság névé­ vonulását, reménytelen arckifejezését helyezi tágabb összefüggésbe: „A sínek mögül egy sege­tívumainak, a népi szimbólumoknak, erre a mesélő kiszólásai lehetnek jó példák Arany János sel egy korszak költőideáljáról. Az első versszak indulatos felütése (Ne fogjon senki könnyei­­ben beszél, paraszti érdeket képvisel, a paraszti rétegek tudatát fejezi ki, vagy annak az értelmi­ nye / két ága közt akár fészekben / ül a szárnyas nap, egy percre / megpihen itt, szétnéz a tájon, Tengeri hántás című balladájában. Sokszor a népies műalkotás a népdalokhoz hasonló szerkeze­ mben / A húrok pengetésihez!) egyszerre telíti feszültséggel és pátosszal a művet. A kor költői­ségi rétegnek az ideológiáját szólaltatja meg, amely a parasztság politikai és irodalmi képviselő- / Mint ezredévek mélyiből / tekint reá vissza a férfi, / mint kék égre a vízbefúló / ki már kiál­tó: természeti képpel indít például a János vitéz vagy a Toldi, ismétlés, gondolatpárhuzam szer- nem elégedhetnek meg önnön érzelmeik dalba öntésével, vallja Petőfi, hanem vállalniuk kell fer­­téré vállalkozott”. Ezen tartalmi jellemzők mellett az újnépiesség képviselői is felhasználták­a­tani sem tud.” A napszámoscsalád kezdeti végtelen közönye minősül itt át önnön ellentétévé, vezi a versszöveget Petőfi Szerelem, szerelem... című helyzetdalában i­radalmi küldetésüket. A fenséges hangnem abból is fakad, hogy az önmagára nézve kötelező népköltészet verselését, kompozíciós eljárásait, stílusformáit. a sorsba való belenyugvás a zárlatban néma, ám annál megrendítőbb kétségbeeséssé, segély-A népies alkotók műveik tartalmában is hoztak újítást. A művészetek témái közé emelték a fa- feladatot minden társa számára követendő példaként mutatja fel. A második versszak híres Ahogyan a reformkori magyar irodalomra nagy hatással volt Herder, úgy az újnépiesség irány­­kéréssé változik. A fájdalmas beletörődés elégikus hangjával zárul a vers. lu, a parasztság világát, és síkra szálltak a nép politikai jogaiért, a nép és a nemzet egységéért. A lángoszlop-költő metaforája Isten küldötteiként ábrázolja a költőket, s a nép vezetését bízza rá­ zatát - a belső tényezőkön túl - is befolyásolták külföldi mozgalmak. Az egyik hatás keletről jött. De vajon beszélhetünk-e beletörődésről? A napszámos férfi kapcsán igen, Illyés esetében nem. népiesség esztétikai megfontolásai és politikai elképzelései, a népiesség tartalmi és formai jegyei jók. Átkot mond az ez ellen az eszmény ellen vétőkre, hazugnak nevezi a fennálló renddel ez az orosz narodnyik mozgalom, tagjai baloldali, a nép szociális, kulturális felemeléséért küzdő Illyésnek, a szegényparaszti sorból feltörő értelmiséginek fájdalmas élménye volt az eltávolodás hol szétválva, hol összefonódva jelentkeznek az egyes alkotóknál­ kiegyezőket. Az ötödik versszak anaforikus sorai egyszerűen, világosan fogalmazzák meg az reformerek voltak. A másik egy német irányzat, a völkischmozgalom, mely a narodnyikkal él­ a társadalom alján élő emberektől. Ám az a tudás, amit ő gyermekkorában halmozott fel a szó-A XIX. századi népiesség elméletének hazai megalapozója Kölcsey Ferenc volt, akinek elérendő célt: „Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet, / Ha majd a jognak aszta­­lentétben konzervatív jobboldali nacionalista ideológiát takart. E két hatás meghatározó volta is gény emberekről, képes átfordítani az egész költemény gondolatvilágát, aki e réteget kívülről Nemzeti hagyományok című 1826-os tanulmánya foglalkozott a népi kultúrával. Kölcsey­né- jánál / Mind egyaránt foglal helyet, / Ha majd a szellem napvilága / Ragyog minden ház ablakán, mutatja, hogy politikai értelemben egyáltalán nem volt egységes a népi írók irányzata. szemléli, a vers napszámosa láttán elidegenedhet az egész parasztságtól: e sorsával mit sem tetelre Herder munkássága volt alapvető hatással, aki a XVIII. század második felében még / Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, / Mert itt van már a Kánaán!” A nép felemelkedésének Szigorúan véve a népi mozgalom lírikusai közé Erdélyi József, Illyés Gyula, Sinka István, Sértő törődő, jövőjét, pusztulását közönyösen váró embertömegtől. Illyés azonban látja e látszat mé­lyedt el a német ősi kultúra vizsgálatában. E törekvésében Herden két cél vezérelte: egyik az programja optimista hittel párosul, s ez a záró versszakban sem törik meg. Az egyéni áldozatnál­ Kálmán, Gulyás Pál tartozott, ám hatásuk ennél kiterjedtebb: a két világháború közötti korszak közt a lényeget, a nyomorgó emberek belső elkeseredettségét, s ez ösztökéli e reménytelen hely­eredetiség keresése, olyan ősi regék, mítoszok felfedezése, vizsgálata, melyek a német nyelv­hárás szükségességét és hasznosságát már a szóhasználat lágyságával, finomságával bizonyítja: nagy lírikusai közül Babits Mihály, József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós is hatása alá ke­­zetben is további cselekedetekre, ez adja értelmét szülőnépéért érzett felelősségének, és szellem saját termékei, melyek még érintetlenek a német kultúrát később meghatározó ide- „De a halál majd szemeinket / Szelíd, lágy csókkal zárja be, / S virágkötéllel, selyempárnán / Bo­­rült - ha csak rövid időre is - a feltámadó népies áramlatnak. A népi írók mozgalma a második világháború után lehanyatlott, a népköltészet hatása és a nép gén mintáktól. Végső soron a német nemzet identitását kereste, melyet a népben, a népi kul­­csát le a föld mélyibe.” Lehet, hogy a költők már nem érik meg a jobb kor eljövetelét, de a pró- A legmaradandóbb életműve miatt foglalkozom most Illyés Gyula egy versével, témája azonban máig jelen van költészetünkben. Főként Nagy László és Juhász Ferenc mitora­túrában talált meg. A másik célja: e felfedezéseivel hatást gyakorolni kora műköltészetére. sétáknak nem is ez a sorsuk: nekik csupán utat kell mutatniuk a Kánaán felé. A költeményt az­ Illyés a népi írók baloldalán találta meg a helyét, ő soha nem hirdetett nacionalista elzárkó­­gikus költeményeiben lesznek ismét meghatározóak a népi hiedelmek, a népballadák motívumai. Természetes, nemzeti költészet ideálja lebegett szeme előtt, mely egységben van a nemzet ha­ meg átszövő biblikus utalások, a vers elsöprő lendülete, a meggyőző retorika mind-mind egy cél­­zást a világtól, sőt munkásságában mindvégig a különböző értékek szintézisére törekedett. Pat- hangulatai h­gyományaival. A magyar kultúra nagyjai számára még inkább hatott az, amit Herder a ma- nak rendelődik alá: a népért áldozatot vállaló, s megdicsőülő költő példáját emeli a vers a kor er­­r­ptizmus és forradalmiság, hagyomány és újítás, európaiság és magyarságtudat a népi írók ma­gyar nyelvvel kapcsolatban jósolt: a magyar nyelv - mivel ősi gyökerekkel nem rendelkezik kölcsi magaslatára. túl sokaknak összeegyeztethetetlen értékek voltak, nem úgy Illyésnek, aki tudatosan vállalta Forrás: - el fog tűnni az őt körülvevő szláv tengerben, és, legalábbis Herder úgy vélte, pár száz év Az induló Arany János költészete még együtt haladt Petőfiével, ám Arany nem volt forradalm ezen értékek együttes képviseletét. A lírikusként induló, de később a Puszták népével, más mű- Horváth János: Magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, 1927. múlva már magával a nyelvvel sem találkozhatunk. Ezek a gondolatok olyannyira terméke­­mi alkat, a politikától távol tartotta magát. Az ő költészetében a népiesség esztétikai kategóriaí­veivel, esszéivel a prózában is maradandót alkotó Illyés a két világháború között főképp a szó- Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig, 1981. nyíteleg hatotta h­azánkban, hogy egyes értelmezések szerint a XIX. első felében kivirágzó eszköz a nemzeti költészet megteremtéséhez. Arany felfogása a népiesség és a nemzeti költészet gényparasztság helyzetével, lehetőségeivel foglalkozott, a paraszti érdekek képviseletében él- Lackó Miklós: A népiek tegnap és ma. In: Sziget és külvilág, Budapest, 1996. és Vörösmartyval, Petőfivel európai magaslatokra érő magyar kultúra eme herderi gondolat­viszonyáról jól látszik az alábbi idézetből: „A költészet legyen egyszerűen nemes, erőteljes, a tett elhivatottságot. A parasztságért érzett aggodalom, felelősség gondolata rejtőzik Elégia c”- Izsák József: Illyés Gyula, Budapest, 1982.­­ Nem lesz gond az érettségin! Reményeink szerint te is így gondolod majd, kedves érettségiző, ha a tanév folyamán figyelemmel kíséred a Magyar Hírlap érettségi akcióját! Az gyártanára. A sorozat gazdája az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete, a DFT-Budapest. A sorozat szerkesztői a DFT-Budapest szakmai vezetői, így­ a magyar immár harmadik éve megjelenő sorozat páratlan sikerét annak köszönheti, hogy általa mindent készen kapsz, amit az érettségin tudnod kell. A sorozat megújult formában lát nyelv és irodalom sorozaté Kovács András, a történelemé Satte Zoltán, a matematikáé pedig Fülöp Judit napvilágot: 32 héten át, hétfőtől péntekig mindennap megjelenik. Az akció felöleli a három kötelező érettségi tantárgyat. Magyar nyelv és irodalomból érettségi tételanalí­zis (írásbeli és szóbeli), valamint kidolgozott írásbeli mintatételek jelennek meg, történelemből 32 „A" és 32 ,B” tételt gy­­űjthetsz össze, melyeket kronológiák, névgy­­űjtemé­ Az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete: ■■ N­' in­nyék és fogalommagyarázatok egészítenek ki, matematikából pedig 32 feladatsort és azok levezetését olvashatod a lap hasábjain. A megjelenések sorrendje: hétfőnként: ma- DFT-ftlín APF­T ló munkát cikprPQ fplkpczi"llpd­ I M­­Ai VAD HIDI AD gyár nyelv és irodalom tételanalízis, keddenként: történelem „A" tételek, szerdánként: matematika, csütörtökönként: magyar nyelv és irodalom írásbeli mintatételek, pénte­­i/i i Duum­ui uu Hiaimat, pmeiea e es uest. lllHUInll I­HILHI kénként: történelem „B" tételek és segédanyagok. EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE , t -A sorozat lektorai olyan szakmai kiválóságok, mint dr. Gerőcs László, az egykori Repeta matematikaszerkesztője, a nagy siker­­ű Repeta felvételi könyv szerzője; Száray Mik­ T ,. 014.811/; El ü lüD ICll~ Önnek I­lós és Salamon Konrád, az elsős, illetve a negyedikes középiskolás történelemtankönyvek szerzői; Márton János, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola nyugalmazott vezető-ma­ ________________________________________________ _ MH 24 _______________________________

Next