Magyar Hírlap, 2001. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-15 / 12. szám
6 Magyar Hírlap VILLANÓFÉNYBEN Kiállítás a Kolozsváry-gyűjteményből (MTI) A nemzetközi hírű Kolozsváry-műgyűjteményből nyílik kiállítás január 18-án Győrött, a Városi Művészeti Múzeum képtárában. Másfélszáz alkotást tárnak az érdeklődők elé abból a kollekcióból, amely keresztmetszetet ad a XX. századi modern magyar képzőművészetről. Kolozsváry Ernő - aki 1990 és ’94 között Győr első szabadon választott polgármestere volt -1956 után, fiatal kémia-fizika szakos tanárként kezdte el gyűjtői tevékenységét, s folytatta másfél évvel ezelőtti haláláig. A kollekció gerincét Ország Lili, Román György, Keserű Ilona, Kondor Béla, Anna Margit művei alkotják, de számos más kortárs művész, köztük Egry József, Nagy István, El Kazovszkij munkái is gazdagítják. A kiállítás március 4-éig tekinthető meg. Tragikomikum és karikatúra (MH) A Budapest Táncszínház legújabb repertoárját január 18-ától három alkalommal mutatja be a Kortárs Művészetek Házában. A társulat másodszor lép a Trafó színpadára, ezúttal Juronics Tamás és Egerházi Attila koreográfiájával. Az együttes 1991-ben alakult Budapesten, Földi Béla koreográfus vezetésével. Stílusukat „európai modern táncként” definiálják, mely a klasszikus balettől a különböző, klasszikussá vált modern tánctechnikákon keresztül kortárs elemeket gyűjt magába. A Trafó estjén Juronics Tamás A semmi és soha című egyfelvonásosa, valamint Egerházi Attila Tedd ahova akarod című darabja kerül színre. Juronics darabja „a tértelen időben és időtlen térben játszódó idétlen történet az emberi korlátoltság és korlátozottság tragikomikus meséje”. Egerházi koreográfiája karikatúra az egyén és a közösség viszonyáról. A Macskajáték három évtizede (MH) Örkény István egyik legismertebb művének, a Macskajátéknak harminc évvel ezelőtti szolnoki ősbemutatójára emlékeznek ma este a szolnoki Szigligeti Színházban. A mű az 1970-es premiert követően indult világhódító útjára. Ebből az alkalomból délután öt órakor a színházban házi kiállítás nyílik, s meghívást kaptak az akkori premier közreműködői. Ott lesz többek között Berényi Gábor, egykori színidirektor, Székely Gábor, a darab rendezője, valamint a harminc évvel ezelőtti szereplők közül Koós Olga, Bókas Mária, Gyimesi Pálma és Bodnár Erika. Az esemény díszvendége az író özvegye, Radnóti Zsuzsa lesz. Tarr Béla új filmjének külföldi sikere Tarr Béla Werckmeister Harmóniák című alkotása, amely az idei filmszemle nyitó filmje lesz, a Village Voice kritikusainak szavazásán az Amerikában nem forgalmazott produkciók kategóriában a harmadik lett. Tölgyesi Gábor A Village Voice mint az egyik legelismertebb nemzetközi filmkritikus fórum az amerikai mozikban szeretné látni Tarr Béla új alkotását. A Village Voice zsűrijében több amerikai kritikusszövetség tagjai mellett olyan tekintélyes ítészek foglaltak helyet, mint Elliott Stein, a New York Times kritikusa, Rob Nelson, a Los Angeles Times ítésze, valamint Howard Feinstein az Independenttől. (Feinstein szerint az Amerikában nem forgalmazott filmek közül a Werckmeister Harmóniák volt a legjobb 2000-ben, míg Madona Dargis, a Los Angeles Weekley kritikusa az összes tavalyi mozgókép legjobbikaként értékelte az alkotást.) Tarr alkotása a nemzetközi fesztiválok állandó vendége, a film idén Tokió, Taipei, Rotterdam, Berlin, Belgrád, valamint a Harvard egyetem fesztiváljára kapott meghívást. A tervek szerint a 32. Magyar Filmszemle február 1-jén Tarr Béla filmjével kezdődik az Átrium moziban, és ezt követően kerül a hazai filmszínházakba. A produkció magyarországi forgalmazója a Budapest Film, a nemzetközi forgalmazás jogát a Los Angeles-i Menemsha Entertainment szerezte meg. Tarr Béla filmjeiből több éve rendeznek retrospektív vetítéseket a világ számos országában, idén Los Angeles, Buenos Aires, Párizs és La Rochelle mutatja be a magyar alkotó életművét. A Magyar Televízió a múlt év novemberétől vetíti Tarr Béla filmjeit, a sorozat zárásaként január 25-én Forgách András, valamint külföldi kritikusok és filmesek beszélnek a rendezőről. A Werckmeister Harmóniák ősbemutatóját májusban, a cannes-i filmfesztiválon tartották. A mű Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült magyar-német-francia koprodukcióban. A Nemzeti Filharmonikusok egykori zeneigazgató-jelöltje most a Fesztiválzenekart dirigálta Gilbert Varga, az európai utas Gilbert Varga, a magyar származású, nemzetközi hírű karmester a hétvégén Budapesten járt, és két hangversenyen dirigálta a Fesztiválzenekart. Az Európa-szerte utazgató muzsikus néhány éve - közvetlenül Kocsis Zoltán kinevezése előtt - majdnem elvállalta a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatói posztját, de az utolsó pillanatban mégis visszalépett. Erről a döntésről és újabb feladatairól kérdeztük. - A Fesztiválzenekar élén a francia Saint-Saëns és a spanyol Lalo itthon alig ismert műveit, illetve egy Brahms-zongoranégyes Schönberg által készített átiratát vezényelte, ami szintén ritkaságnak számít. A merész műsorválasztás azt jelzi, hogy ön is azok közé tartozik, akik szerint a hagyományos szimfonikus repertoár és koncertek ideje örökre lejárt, s radikális megújulásra van szükség ahhoz, hogy a műfaj egyáltalán fennmaradjon? - Nem hiszek az ilyen válságteóriákban, s nem is tartom magam forradalmi újítónak, igaz, konzervatívnak sem nevez senki. Inkább arról van szó, hogy az európai zeneszerzők az elmúlt évszázadok során rengeteg olyan értéket hoztak létre, ami azóta feledésbe merült, s ha nincsenek megszállottan kutató karmesterek és előadóművészek, a XXI. századi publikumnak már esélye sincs arra, hogy megismerje ezeket a remekműveket. Amikor összeállítom egy-egy koncert repertoárját, gyakran hetekig gondolkodom, hogy mivel okozhatok kellemes meglepetést a közönségnek. Olyan ez, mint mikor egy vendéglőben az ember válogat a finomabbnál finomabb ételek között.- Édesapja, a világhírű hegedűművész, Varga Tibor a háború után ment el Magyarországról, ön pedig már Londonban született, utána Svájcban és Németországban élt. Mennyire szoros a kapcsolata anyanyelvével, a magyar kultúrával és zenével? - Szinte mindent értek, de sajnos nem beszélek elég jól magyarul - mikor Budapesten járok, igyekszem fejlődni. Ha megkérdezik tőlem, milyen nemzetiségű vagyok, azt szoktam válaszolni, európai. A magyar kultúrával akkor lett igazán szoros a kapcsolatom, amikor a nyolcvanas évek közepén a külföldön élő magyar muzsikusokból létrejött, mainzi székhelyű Philharmonia Hungarica zenekar vezető karmestere lettem. Ekkor éreztem meg először, hogy mit jelent a nemzeti büszkeség, s hogyan lehet a magyarsághoz, a szülőföldhöz az országhatáron túl is ragaszkodni. Sokat utazom, és a kilencvenes évek elejétől gyakori vendég vagyok Magyarországon is, szinte minden évben jövök vezényelni. - Sokáig úgy tűnt, hogy Ferencsik János és Kobajasi Ken-Icsiró után ön lesz a Nemzeti Filharmonikusok (a korábbi AHZ) zeneigazgatója, de aztán mégsem vállalta... - A felkérést nagyon megtisztelőnek éreztem, de 1997- ben még annyira bizonytalan viszonyok uralkodtak a zenekarnál és az akkori fenntartónál, a Filharmóniánál, hogy végül nem fogadhattam el, pedig már a szerződés feltételeiről is megegyeztünk. Tanulságos időszak volt, de örülök, hogy megmaradt a baráti viszony a zenekarral és vezetőivel. - Az édesapja által alapított sioni fesztivál művészeti igazgatója, Spanyolországtól Skandináviáig koncertezik, de valahogy mégis csendben, szinte észrevétlenül dolgozik. Nem hiányzik a nagyobb nyilvánosság? - Nem szeretem a sztárolást, nem vagyok törtető típus, soha egyetlen feladatra sem jelentkeztem, mindig hívtak. A reflektorfénynél fontosabb a családom, akik Franciaországban élnek, illetve a gondos és körültekintő felkészülés, hogy mindig biztonságban érezzem magam a színpadon. Retkes Attila/ Gilbert Varga FOTÓ: ISZA FERENC KULTÚRA Az akrobata vándorútja a porondon CIRKUSZ 2001 Cirkusz- ODISSZEIA Fővárosi Nagycirkusz R.: Kristóf Krisztián A zenekar már az előtérben csinálja a hangulatot, vagy éppen végig masírozik a porondon, netán bohóctréfához nyújt hathatós segítséget. A világítási effektusok is megsokszorozódnak a Fővárosi Nagycirkuszban, villódznak, különböző alakzatokat öltenek a színes fények. Száműzték a konferansziét, aki a különböző attrakciók között ki szokta tölteni az időt, de törvényszerűen kissé le is lassítja a műsort. A számok revüelemek, történetmorzsák segítségével egymásba folynak. A cirkusz keresi a helyét, a szuperfilmek rideg, számítógépes csodái közepette. Elvesztette régen volt, szinte kizárólagos szórakoztató szerepét, elcsaklizik hatáselemeket más műfajoktól. Leginkább a jazzhez közelítő zenéje magába olvaszt valamennyi zenei műfajt, sajátosan áthangszerelve. Az artisták viselkedésmódja a porondon, ahogy szám közben - de legalább előtte és utána - gyakran még egy figurát is alakítanak, valóságos kis jeleneteket adnak elő a manézsban, a színházhoz közelít. Francia végzős cirkuszművészeti főiskolások cirkuszszínházat hoztak létre, összművészetet teremtettek, prózai szöveget is mondtak, jól táncoltak, énekeltek, hangszeren játszottak, miközben nehéz trükköket mutattak be, eredeti szakmájukat gyakorolva. Pesti vendégjátékon is elsöprő sikert arattak. A magyar artistaképzősök sokkal kevesebb munkát befektetve, iskolájuk ötven éves jubileumán megpróbálták őket utánozni, a számok eredeti zenéjét elhagyták, a produkcióhoz nem illő, magnóról szóló monoton ricsaj használatával hoztak létre kínos előadást. A most bemutatott 2001 Cirkuszodisszeia, Kristóf Krisztián rendezésében, köztes megoldást választ. Nem rúgja szét kontár módon az eredeti számokat, a körítést variálja. Kerít egy elvileg összefüggő történetet, melyben Sallai Tibor „civilként” kötéltáncos és kerékpárakrobata, vándorútra indul mint utazó, a cirkusz világában. Sok instrumentumot maga is kipróbál, és a fináléban átadja tudását és a stafétabotot egy kisgyereknek. Ami számítógépes csodák ide vagy oda, elvehetetlen a cirkusztól, hogy a művészetek között egyedüliként, a közönség jelenlétében vállalja az életveszélyt. A világjáró Simet Lászlónak eddig vakmerő kötélszámát ismertük - a körút fölött is ő ment végig a felújítás utáni ünnepségen ezúttal egy mind gyorsabban forgó óriáskeréken mutat be a szó szoros értelmében lélegzetelállító attrakciókat, minden biztosítás nélkül. Kristóf Krisztián bámulatos eleganciájú zsonglőr mutatványa új elemmel gazdagodott, most egymásra rakott asztalokat is egyensúlyoz. A Ripper fivérek kézegyensúlyozása a fantáziának, a hajlékonyságnak, az erőnek, a férfiasságnak sajátos keveréke. Szaprekin idomítóját állandóan megtréfáló csimpánzának kitűnő a humorérzéke. A Rodiona rúddobó akrobatáinak szép tiszták az ugrásaik, bár ez nem egészen elegendő egy igazi zárószámhoz. A többi produkció kedves vagy üde vagy lendületes, ha nem is jelentős. Fiatalos, pergő, jó hangulatú a műsor, bár az eredeti szándék maradéktalan megvalósulásához sokkal többet, akár hónapokig kellene próbálni. Bóta Gábor 2001. január 15., hétfő Ismét lesz Minifesztivál A Magyar Zeneművészeti Társaság január 26-28. között, a Pesti Vigadóban ismét megrendezi hagyományos Minifesztiválját, amelyen XX. századi (részben kortárs) magyar kompozíciók hangza-nak el. A nyolcvanas évek végén, Durkó Zsolt által alapított Magyar Zeneművészeti Társaság fesztiváljának programját idén is a zeneszerző özvegye, Gerencsér Rita szerkesz- tette; a fesztivált a kultusztárca mellett a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, az Artisjus, a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága és a Magyar Muzsikus Fórum támogatja. A nyitónapon Dubrovay László, Bozay Attila, Tihanyi László, Járdányi Pál, Decsényi János, Bánkövi Gyula és Pongrácz Zoltán művei hangzanak el. A második koncerten Horváth Balázs, Horváth Barnabás, Durkó Péter, Farkas Ferenc, Durkó Zsolt, Hollós Máté, Vass Lajos, Nógrádi Péter és Szokolay Sándor kompozíciói szerepelnek. A harmadik, befejező hangversenyen Balassa Sándor, Kocsár Miklós, Viski János és Maros Rudolf alkotásai csendülnek fel. A Mini-’ Fesztiválon közreműködik többek között a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Kocsár Balázs vezényletével, a Nemzeti Énekkar Antal Mátyás irányításával, a Budapesti Saxophone Quartet, az Ózon- Fúvósötös, a Somogyi Vonós- négyes, az Ewald Rézfúvós- Kvintett és a Componen- semble Fazekas László és Serei Zsolt vezényletével. REA A nőiAicCCon iQ|1iQ I minimoi iammi tagadásából fejlődött ki. Kölcsey előtt már többen foglalkoztak Herderrel. Kölcsey volt azon nép nyelvét megközelítő s ennek virágaival ékes - szóval döntessék le a közfal a népi és az úgy- mű 1929-es versének szenvtelen tárgyiassága mögött. A vers prózába illő intonációja, a tár- * 116picblecy Id I la lilll “w l Ul lIlaI J“y y “I ban az, aki levonta a végső konzekvenciát, elsőként figyelmeztetett arra, hogy a népköltészet nevezett fenn költészet közt, és legyen a költészet általános, nemzeti.egyias közlések sora adja meg a vers alaphangulatát: „A kölesdi állomás előtt a teleköpködött a man V3T lírában Vizsgálata nem öncél, hanem a magas irodalom kívánt megújításának, a nemzeti költészet Népiesség és a magas irodalom egységének szép példái Arany János balladái. Arany balladái- járda szélén / ül egy napszámos - /mellette egy kislány, egy asszony.” E költemény formája a megteremtésének legfőbb forrása. Ahogy ő fogalmazott: „A való nemzeti poesis eredeti sziknak formai és tartalmi jegyeit a skót balladák mellett a székely népballadák hagyományai alaki nem idézi a népköltészet alkotásait: a népiesség motívuma a rímtelen sorok képeiben jelenik ! „ , , , , , - ráját a köznépi dalokban kell nyomoznunk; szükséges tehát, hogy pórdalainkra ily céllal vésztották ki. Több klasszikus alkotás (Tetemre hívás, Vörös Rébék, Ágnes asszony, Tengeri hántás) meg. A vers tárgyai a napszámos és családja, s a vers ironikus hangja kezdetben abból származ Atfogó érettségi tétel - Sünk tekintetet.” népi ihletésű: a falu a történések környezete, a balladai homályt, a feszültséget a népi hiedelemzik, hogy közönyösségükben, mozdulatlanságukban mintha tényleg tárgyak volnának („Nem írta: Bíró Dénes A XIX. századi népiesség vitathatatlanul Petőfi és Arany munkásságával érte el tetőpontját, világra, babonákra való utalások fokozzák. A balladák történetét a népdalok kedvelt témája, a beszélnek, közönyösen / várják a vonatot s jövőt”. „Mozdulatlanságukról is látszik, hogy ma- s ám az út Petőfi jelentkezésekor már ki volt jelölve. Az első kiemelkedő népies művek Csokonai szerelem határozza meg. Itt mutatkozik meg azonban, hogy Arany János a népi kultúrát csupán gyarok e föld népei ők”). Egységbe kerül tehát a versbeszéd prózai szenvtelensége és a nap A magyar lírikusok figyelme a XVIII. század végétől fordult a népi kultúra felé, és az azóta sokszínű költészetének egyik árnyalatát jelentették: a Szegény Zsuzsi, a táborozáskor és a Sze- eszköznek tekintette művészi mondandójának kifejtésében: a balladák tragikus eseményei finom számos közönye: a vers világában emberi gesztusra - groteszk hatást keltve - csak két tárgya eltelt idő alatt sok klasszikusunknak - Csokonaitól Nagy Lászlóig - nyújtott több-kevesebb sérelemdal egy csikóbőrös kulacshoz a népdal jegyeit viseli magán, de már megjelenik a politikai lélekrajzzal párosulnak (bár ne feledjük el, hogy a népdalok jelképes szövegében is sokszor ta képes: „előttük két nagyfejű kapa ölelkezik, hunyorg a napba.” A hármas tagolású vers segítséget költészetük értékesebbé, teljesebbé tételéhez. Dolgozatomban - mely az irodalmi nép népiesség is: a Jövendölés az első oskoláról Somogyban című művét már a nép kulturális feleme- látunk a lelki folyamatokra utaló sejtetéseket). A hősök (Ágnes asszony, Pörge Dani, Tuba morsedik egységében a lírai én a megfigyelő szerepét - időlegesen feladva gondolataiba mélyed, piesség összetettsége, sokrétűsége miatt szükségképpen csak vázlatos lehet - a magas irodalom létének igénye hatja át. A romantika jelentkezésével többek között Kisfaludy Károly, Kölcsey és kóbűnt követnek el, saját lelkiismeretük ítéli el őket, sorsuk a bűnhődés, az őrület, az öngyil. Az eszmélkedés középpontjában az a felismerés áll, hogy bár a néppel, annak jogaival, felemelés a paraszti kultúra találkozásának történetéből emelek ki. Az írás természetesen nem nélkülöz- Vörösmarty által vonult be a népdal a magyar irodalombankosság. A népi világ tehát egypár jellemző képpel pontosan ábrázolt, ám a balladákban ez csak fésével már évszázadok óta foglalkoznak (ezen törekvések irodalmi vetületének is tekinthető a heti az eszmetörténeti fejtegetéseket, a különböző irányzatok bemutatását, ám fő célként végig Petőfi indulása mindazonáltal új korszakot jelez a népiesség történetében. Forradalmi változás háttere valami általánosabbnak: az emberi drámák hiteles rajzainak. népiesség), az a népfogalom, amit a közbeszéd használ, idealizált, elméleti kategória, s nem , azt kívánom feltárni, ahogy ezek a törekvések az egyes műalkotásokban megmutatkoznak. A nép sokat idézett elő a költészetben. Hogy miben különböztek az elődökétől Petőfi népdalai, azt A Petőfi és Arany költészetéből leszűrt jellegzetességek idővel a hivatalos irodalom kötelező sok köze van magához a valódi néphez. Patetikus hangnemben sorjáznak a képek, melyek a táj- , piesség két évszázados történetéből két korszakkal: a romantika korának népiességével és az némi leegyszerűsítéssel - Kölcseyvel való szembeállításával érzékeltethetjük: Kölcsey nem utó- sablonjává váltak. A Kisfaludy Társaság ténykedései főként Gyulai Pál kritikai munkássága folysadalom véleményformálóit jelenítik meg: a politikust, az újságírót, a költőt. Kiáltó ellentéte 1920-as, 30-as évek újnépiességével fogok foglalkozni, nézni akarta a népdalt, hanem megnemesíteni. Petőfi alkotásai már annyira hasonlatosak a nép után a népnemzeti az egyetlen elfogadott irányzatta, s így az irodalom továbbfejlődésének gátjá- szül az első rész képeinek szegényparaszti világa és a nép nevében vitázó, tanácskozó felsőbb . Mielőtt a népiesség XIX-XX. századi történetét elemeznénk, érdemes a fogalmakat tisztázni a dalokhoz, hogy több közülük a nép száján élt tovább. Petőfi egyszerűséget, természetességet, vá vált. Ez ellen léptek fel a XX. század elején a Nyugat alkotói, akik részben a modern nyugat rétegek képei köztfigyeltünk a hangszimbolikára, a szóhasználatra: „Értük gyűlnek tanácska-Népen társadalom azon rétegeit értették, akik nem részesedtek a hatalomból, főként a mezőgaz gondolati tisztaságot tanult a népköltészettől, ő azonban nem érte be az esztétikai forradalom- ti irodalom eredményeit kívánták meghonosítani hazánkban, másrészt - elvetve a hivatalos epizások, / s koccannak metszett poharak”). A pátoszról teli képek végig ironikusak, sőt a költő Idaságból éltek, a falu lakosságát alkották. E réteg kultúrája lényegi vonásaiban elütött a magas mai: nála szétválaszthatatlan az irodalmi népiesség és a politikai népiség: amennyire csodálta a génköltészetet maguk is éltek a népköltészeti hagyományokkal, beépítették azokat saját költő-öniróniájának is hangot ad egy személyes vallomásában („őket, őket kerestem én is”), melykultúrától, csak a XIX. századtól figyelhető meg a kettő közt jelentősebb kölcsönhatás. A népies népköltészet gazdagságát, annyira dühítette a nép nyomora, jogfosztottsága. Irodai szetükben példa erre Ady Felszállott a páva című költeménye, Babits Húsvét előtt zárlata, Juhász ben magát is ezen rétegek közé helyezi, önmagával szemben is kritikussá válik. Míg a költeség fogalmát kettéoszthatjuk irodalmi-esztétikai és politikai népiességre: ezek alapján beszélhe mi és a politikai nézeteinek összefonódásáról vall Arany Jánoshoz írt egyik levelének gondolata Gyula Tápé-versei). A 20-as, 30-as évek népi írói, az újnépiesség képviselői azonban, bármény első s a második egysége között elmosódó a határ, az újabb váltás elemi erejű: a költő tünk a népiesség formai és tartalmi jegyeiről is: „Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék.” elődeinek tartották a nyugatosok közül Adyt, Móriczot, a Nyugat első nemzedékétől független, még felvillantja a népről a művelt rétegekben élő idealizált, leegyszerűsített képet (Igen, a nép. Egy alkotás akkor népies formájú, ha nem népi eredete ellenére képes azt az illúziót kelteni. Nemcsak a népről a nép által használt formákban akart írni, hanem magát a népet kívánta meg- önálló irányzatot alkottak, a szépszavú, daltermő, munkás, harcias), majd kíméletlenül visszaránt a valóság talajára hogy maga is része a népi kultúrának. A népdal és ebből következően a népies műdal egyik szólítani.,,Nem írástudóknak, nem az úri rendnek, / De beszélek szűrös-gubás embereknek” Az irányzat kialakulásában ismét nagy szerepet játszik a társadalmi, politikai helyzet. A vesz- („A férfi meztelen lábának / horgas nagy ujjai közül / kikaparja a port, a piszkot, / zsebébe nyúl,alapjellemzője a magyaros, azaz ütemhangsúlyos verselés: Horváth János irodalomtörténész szó írja Lehel vezér című költeményében. tett világháború és a trianoni tragédia okozta sokk, a berendezkedő konzervatív hatalom és apa nem húz ki semmit”). Eszményt és a valóságot szikráztatja össze Illyés, így a zárlat óriási ferint nem is lehet népies az időmértékes verselésű dal. A népies alkotó felhasználja a népkölt. A szerep és a személyiség egymásra talált: a kelet-európai romantika eszménye, a vátesz, a raszti rétegek nyomorgása hívta életre a népi írók két évtizedes mozgalmát. A népi írók a paraszt- szükséggel telítődik. A befejezés költőibb, három hasonlattal is él Illyés: a költői eszközökkel szett műfajokat: a helyzetdalt (Petőfi: Befordultam a konyhára), az életképet (Csokonai: Szegény népvezérszerep ideális volt a költő nyughatatlan, lázadó alkatának. Örökbecsű ars poeticájában, Ságban látták a magyarság megtartására képes erőt, síkra szálltak a jogkiterjesztésért, a parasz a napszámos (aki a zárlatban már nem tárgy, nem a táj „része”) kétségbeesett emberi megnyit-Zsuzsi, a táborozáskor), a balladát (Arany János). Nagy szerep jut a népdalok hagyományos mű- A XIX. század költői című költeményében kikristályosodva mutatkoznak meg Petőfi elképzelétek földhöz juttatásáért. Pomogáts Béla értelmezésében „a népi költő az, aki a parasztság névé vonulását, reménytelen arckifejezését helyezi tágabb összefüggésbe: „A sínek mögül egy segetívumainak, a népi szimbólumoknak, erre a mesélő kiszólásai lehetnek jó példák Arany János sel egy korszak költőideáljáról. Az első versszak indulatos felütése (Ne fogjon senki könnyeiben beszél, paraszti érdeket képvisel, a paraszti rétegek tudatát fejezi ki, vagy annak az értelmi nye / két ága közt akár fészekben / ül a szárnyas nap, egy percre / megpihen itt, szétnéz a tájon, Tengeri hántás című balladájában. Sokszor a népies műalkotás a népdalokhoz hasonló szerkeze mben / A húrok pengetésihez!) egyszerre telíti feszültséggel és pátosszal a művet. A kor költőiségi rétegnek az ideológiáját szólaltatja meg, amely a parasztság politikai és irodalmi képviselő- / Mint ezredévek mélyiből / tekint reá vissza a férfi, / mint kék égre a vízbefúló / ki már kiáltó: természeti képpel indít például a János vitéz vagy a Toldi, ismétlés, gondolatpárhuzam szer- nem elégedhetnek meg önnön érzelmeik dalba öntésével, vallja Petőfi, hanem vállalniuk kell fertéré vállalkozott”. Ezen tartalmi jellemzők mellett az újnépiesség képviselői is felhasználtákatani sem tud.” A napszámoscsalád kezdeti végtelen közönye minősül itt át önnön ellentétévé, vezi a versszöveget Petőfi Szerelem, szerelem... című helyzetdalában iradalmi küldetésüket. A fenséges hangnem abból is fakad, hogy az önmagára nézve kötelező népköltészet verselését, kompozíciós eljárásait, stílusformáit. a sorsba való belenyugvás a zárlatban néma, ám annál megrendítőbb kétségbeeséssé, segély-A népies alkotók műveik tartalmában is hoztak újítást. A művészetek témái közé emelték a fa- feladatot minden társa számára követendő példaként mutatja fel. A második versszak híres Ahogyan a reformkori magyar irodalomra nagy hatással volt Herder, úgy az újnépiesség iránykéréssé változik. A fájdalmas beletörődés elégikus hangjával zárul a vers. lu, a parasztság világát, és síkra szálltak a nép politikai jogaiért, a nép és a nemzet egységéért. A lángoszlop-költő metaforája Isten küldötteiként ábrázolja a költőket, s a nép vezetését bízza rá zatát - a belső tényezőkön túl - is befolyásolták külföldi mozgalmak. Az egyik hatás keletről jött. De vajon beszélhetünk-e beletörődésről? A napszámos férfi kapcsán igen, Illyés esetében nem. népiesség esztétikai megfontolásai és politikai elképzelései, a népiesség tartalmi és formai jegyei jók. Átkot mond az ez ellen az eszmény ellen vétőkre, hazugnak nevezi a fennálló renddel ez az orosz narodnyik mozgalom, tagjai baloldali, a nép szociális, kulturális felemeléséért küzdő Illyésnek, a szegényparaszti sorból feltörő értelmiséginek fájdalmas élménye volt az eltávolodás hol szétválva, hol összefonódva jelentkeznek az egyes alkotóknál kiegyezőket. Az ötödik versszak anaforikus sorai egyszerűen, világosan fogalmazzák meg az reformerek voltak. A másik egy német irányzat, a völkischmozgalom, mely a narodnyikkal él a társadalom alján élő emberektől. Ám az a tudás, amit ő gyermekkorában halmozott fel a szó-A XIX. századi népiesség elméletének hazai megalapozója Kölcsey Ferenc volt, akinek elérendő célt: „Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet, / Ha majd a jognak asztalentétben konzervatív jobboldali nacionalista ideológiát takart. E két hatás meghatározó volta is gény emberekről, képes átfordítani az egész költemény gondolatvilágát, aki e réteget kívülről Nemzeti hagyományok című 1826-os tanulmánya foglalkozott a népi kultúrával. Kölcseyné- jánál / Mind egyaránt foglal helyet, / Ha majd a szellem napvilága / Ragyog minden ház ablakán, mutatja, hogy politikai értelemben egyáltalán nem volt egységes a népi írók irányzata. szemléli, a vers napszámosa láttán elidegenedhet az egész parasztságtól: e sorsával mit sem tetelre Herder munkássága volt alapvető hatással, aki a XVIII. század második felében még / Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, / Mert itt van már a Kánaán!” A nép felemelkedésének Szigorúan véve a népi mozgalom lírikusai közé Erdélyi József, Illyés Gyula, Sinka István, Sértő törődő, jövőjét, pusztulását közönyösen váró embertömegtől. Illyés azonban látja e látszat mélyedt el a német ősi kultúra vizsgálatában. E törekvésében Herden két cél vezérelte: egyik az programja optimista hittel párosul, s ez a záró versszakban sem törik meg. Az egyéni áldozatnál Kálmán, Gulyás Pál tartozott, ám hatásuk ennél kiterjedtebb: a két világháború közötti korszak közt a lényeget, a nyomorgó emberek belső elkeseredettségét, s ez ösztökéli e reménytelen helyeredetiség keresése, olyan ősi regék, mítoszok felfedezése, vizsgálata, melyek a német nyelvhárás szükségességét és hasznosságát már a szóhasználat lágyságával, finomságával bizonyítja: nagy lírikusai közül Babits Mihály, József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós is hatása alá kezetben is további cselekedetekre, ez adja értelmét szülőnépéért érzett felelősségének, és szellem saját termékei, melyek még érintetlenek a német kultúrát később meghatározó ide- „De a halál majd szemeinket / Szelíd, lágy csókkal zárja be, / S virágkötéllel, selyempárnán / Borült - ha csak rövid időre is - a feltámadó népies áramlatnak. A népi írók mozgalma a második világháború után lehanyatlott, a népköltészet hatása és a nép gén mintáktól. Végső soron a német nemzet identitását kereste, melyet a népben, a népi kulcsát le a föld mélyibe.” Lehet, hogy a költők már nem érik meg a jobb kor eljövetelét, de a pró- A legmaradandóbb életműve miatt foglalkozom most Illyés Gyula egy versével, témája azonban máig jelen van költészetünkben. Főként Nagy László és Juhász Ferenc mitoratúrában talált meg. A másik célja: e felfedezéseivel hatást gyakorolni kora műköltészetére. sétáknak nem is ez a sorsuk: nekik csupán utat kell mutatniuk a Kánaán felé. A költeményt az Illyés a népi írók baloldalán találta meg a helyét, ő soha nem hirdetett nacionalista elzárkógikus költeményeiben lesznek ismét meghatározóak a népi hiedelmek, a népballadák motívumai. Természetes, nemzeti költészet ideálja lebegett szeme előtt, mely egységben van a nemzet ha meg átszövő biblikus utalások, a vers elsöprő lendülete, a meggyőző retorika mind-mind egy célzást a világtól, sőt munkásságában mindvégig a különböző értékek szintézisére törekedett. Pat- hangulatai hgyományaival. A magyar kultúra nagyjai számára még inkább hatott az, amit Herder a ma- nak rendelődik alá: a népért áldozatot vállaló, s megdicsőülő költő példáját emeli a vers a kor errptizmus és forradalmiság, hagyomány és újítás, európaiság és magyarságtudat a népi írók magyar nyelvvel kapcsolatban jósolt: a magyar nyelv - mivel ősi gyökerekkel nem rendelkezik kölcsi magaslatára. túl sokaknak összeegyeztethetetlen értékek voltak, nem úgy Illyésnek, aki tudatosan vállalta Forrás: - el fog tűnni az őt körülvevő szláv tengerben, és, legalábbis Herder úgy vélte, pár száz év Az induló Arany János költészete még együtt haladt Petőfiével, ám Arany nem volt forradalm ezen értékek együttes képviseletét. A lírikusként induló, de később a Puszták népével, más mű- Horváth János: Magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, 1927. múlva már magával a nyelvvel sem találkozhatunk. Ezek a gondolatok olyannyira termékemi alkat, a politikától távol tartotta magát. Az ő költészetében a népiesség esztétikai kategóriaíveivel, esszéivel a prózában is maradandót alkotó Illyés a két világháború között főképp a szó- Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig, 1981. nyíteleg hatotta hazánkban, hogy egyes értelmezések szerint a XIX. első felében kivirágzó eszköz a nemzeti költészet megteremtéséhez. Arany felfogása a népiesség és a nemzeti költészet gényparasztság helyzetével, lehetőségeivel foglalkozott, a paraszti érdekek képviseletében él- Lackó Miklós: A népiek tegnap és ma. In: Sziget és külvilág, Budapest, 1996. és Vörösmartyval, Petőfivel európai magaslatokra érő magyar kultúra eme herderi gondolatviszonyáról jól látszik az alábbi idézetből: „A költészet legyen egyszerűen nemes, erőteljes, a tett elhivatottságot. A parasztságért érzett aggodalom, felelősség gondolata rejtőzik Elégia c”- Izsák József: Illyés Gyula, Budapest, 1982. Nem lesz gond az érettségin! Reményeink szerint te is így gondolod majd, kedves érettségiző, ha a tanév folyamán figyelemmel kíséred a Magyar Hírlap érettségi akcióját! Az gyártanára. A sorozat gazdája az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete, a DFT-Budapest. A sorozat szerkesztői a DFT-Budapest szakmai vezetői, így a magyar immár harmadik éve megjelenő sorozat páratlan sikerét annak köszönheti, hogy általa mindent készen kapsz, amit az érettségin tudnod kell. A sorozat megújult formában lát nyelv és irodalom sorozaté Kovács András, a történelemé Satte Zoltán, a matematikáé pedig Fülöp Judit napvilágot: 32 héten át, hétfőtől péntekig mindennap megjelenik. Az akció felöleli a három kötelező érettségi tantárgyat. Magyar nyelv és irodalomból érettségi tételanalízis (írásbeli és szóbeli), valamint kidolgozott írásbeli mintatételek jelennek meg, történelemből 32 „A" és 32 ,B” tételt gyűjthetsz össze, melyeket kronológiák, névgyűjtemé Az ország legnagyobb egyetemi előkészítő szervezete: ■■ N' innyék és fogalommagyarázatok egészítenek ki, matematikából pedig 32 feladatsort és azok levezetését olvashatod a lap hasábjain. A megjelenések sorrendje: hétfőnként: ma- DFT-ftlín APFT ló munkát cikprPQ fplkpczi"llpd I MAi VAD HIDI AD gyár nyelv és irodalom tételanalízis, keddenként: történelem „A" tételek, szerdánként: matematika, csütörtökönként: magyar nyelv és irodalom írásbeli mintatételek, péntei/i i Duumui uu Hiaimat, pmeiea e es uest. lllHUInll IHILHI kénként: történelem „B" tételek és segédanyagok. EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE , t -A sorozat lektorai olyan szakmai kiválóságok, mint dr. Gerőcs László, az egykori Repeta matematikaszerkesztője, a nagy sikerű Repeta felvételi könyv szerzője; Száray Mik T ,. 014.811/; El ü lüD ICll~ Önnek Ilós és Salamon Konrád, az elsős, illetve a negyedikes középiskolás történelemtankönyvek szerzői; Márton János, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola nyugalmazott vezető-ma ________________________________________________ _ MH 24 _______________________________