Magyar Hírlap, 2001. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Újabb folyószennyezés Moldovában (MTI) Újabb cianidmennyiség került a moldovai Somuzul Mare patakba, amely a Szeret folyóba ömlik. A csaknem há­rom héttel ezelőtti környezetszennyezés rendkívül súlyosan károsította a Szeret élővilágát, az okozott kárt 6 milliárd lejre becsülik, s több mint 200 személy került kórházba, miután a mérgezett halakból fogyasztott. Az áldozatok száma tovább nő, mivel sokan nagy mennyiségű halat tároltak, tartósítottak. A suceavai vízgazdálkodási rendszer szakemberei most megál­lapították, a szennyezés folytatódik. A környezeti balesetet okozó Métádét vállalat városa, Falticeni helységgazdálkodási vállalatának derítőállomásán ismét jelentős cianidmennyiséget fedeztek fel a vízben, amelyből másodpercenként együtemyi kerül a Somuzul Maréba. Ezért elrendelték a lefolyórendszer leállítását, a víz minőségét pedig hat óránként ellenőrzik.A Pinochet vád és házi őrizet alatt (MTI) Augusto Pinochet volt chilei diktátor ellen szerdán hivatalosan is vádat emeltek, és házi őrizet alá helyezték a Santiagótól 120 kilométernyire délnyugatra lévő Bucalemu melletti, Los Boldos nevű birtokán. Egy tisztségviselő hiva­talosan tájékoztatta a 85 éves exdiktátort az emberölés és emberrablás miatti vádemelésről, s arról, hogy házi őrizet­be vették. Egyébként ez az első eset, hogy Pinochetet saját hazájában házi őrizetbe helyezték - emlékeztet a DPA. A chilei haditengerészet főparancsnoka, Jorge Arancibia nem sokkal a hír bejelentése előtt figyelmeztetett, hogy a Pi­nochet elleni lépés reagálásra késztetheti a tábornok híveit. „Aki szelet vet, vihart arat” - mondta a tengernagy a La Se­­gunda című chilei lap jelentése szerint. Estrada még mindig elnöknek tartja magát (Reuters) Joseph Estrada még mindig elnöknek tartja magát, azonban jelezte: nem tesz semmi törvénybe ütközőt Gloria Macapagal Arroyo új kormánya ellen. A korrupciós botrá­nyokba keveredett ex-Fülöp-szigeteki elnök tegnap először szólalt meg az ellene lezárult impeachment vizsgálat óta. Est­rada arról nem nyilatkozott, hogy más módszerekkel készül-e visszaszerezni a hatalmat. Az indonéz elnök bízik a támogatásban (Reuters) A korrupciós botrányokba keveredett indonéziai el­nök tegnap találkozott Megawati Sukarnoputri alelnökkel és a megbeszélések után elmondta: a politikus és a hadsereg is tá­mogatja személyét. A hírügynökség azonban figyelmeztet, az alelnök pártjának parlamenti képviselői elegen vannak ahhoz, hogy megakadályozzák az Abdurrahman Wahid elleni eljá­rást. Eközben az országban továbbra is tartanak a vallási har­cok. Az ország déli részén, Maluku tartományban a fegyveres muzulmán milicisták erőszakkal térítik át a keresztényeket. Az NPD betiltatást kért Berlin (Reuters) Százhárom oldalas folyamodványban kérte teg­nap a német kormány a karlsruhei alkotmánybíróságot, hogy tiltsa be az apró de általa annál veszélyesebbnek ítélt szélsőjobboldali nemzeti demokratikus pártot (NPD). Otto Schily belügyminiszter - aki a hetvenes években még mar­xista városi gerillák védője is - volt sajtóértekezletén azzal érvelt, hogy a párt, Hitlerhez hasonlóan, fajgyűlöletet szít és fenyegeti a demokráciát Németországban. A belügyminisz­ter megjegyezte: a kormány beadványa tartalmazza a titkos­szolgálatok által gyűjtött bizonyítékokat is. Az eljárás ame­lyet támogat Edmund Stoiber konzervatív bajor kormány­fő, a CSU vezére is akár egy évig is eltarthat. Ashcroft vette az első akadályt (MTI) Az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága kedden minimális többséggel, 10:8 arányban úgy szavazott, hogy java­solja a szenátus plénumának John Ashcroft igazságügy-mi­niszteri kinevezésének jóváhagyását. Ashcroft az ókonzerva­tív keresztény jobbszárnú képviselőjének számít a Republiká­nus Párton belül, és jelölése a leghevesebb demokrata ellen­kezéssel fogadott indítványa volt George Bushnak. Az igaz­ságügyi bizottságban kilenc republikánus és kilenc demokra­ta szenátor ül. Ashcroftra szavazott mind a kilenc republiká­nus szenátor, valamint egyetlen demokrata. FOTÓ: REUTERS Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az _ »OBSERVER« ___ OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 3034738, fax: 3034744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Szále László (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Hajnal László mb., Kriván Bence mb. (gazdaság) Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., • Telefon: 470-1100 VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Soms Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-12% Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefon!fax: 470-1150-tól 78-ig Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt. Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2001-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI __________________ _____________________________Kiadónál történő előfizetés esetén__________ Postai előfizetés ______________________Magánszemélyeknek__________Kerületeknek_____________esetén 1 hónapra - - 1500 Ft negyedévre 4 000 Ft 4 500 Ft 4 500 Ft félévre 8000 Ft 9000 Ft 9000 Ft lévre 16000 Ft 18000 Ft 18000 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap Előfizetési Irodánál (Buda­pest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapz előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD 2001 .február 1., csütörtök Nem szűnik az albán forrongás Nincs nyugalom a Presevó-völgyben­­ Lemondott Milosevic utolsó csatlósa Kosovska Mitrovicában az al­bán tüntetők tegnap is meg­ütköztek a békefenntartókkal, miközben Presevónál az albán gerillák több gránátot lőttek ki a szerb állásokra. Djukanovic Washingtontól remél támoga­tást Montenegró pozíciójának megerősítéséhez. MH-Újvidék/1. Garai Béla Hatástalan maradt a koszovói ENSZ-missziónak a mitrovi­­cai albán vezetőkhöz intézett felhívása, hogy állítsák le a tüntetéseket: a várost ketté­választó hidaknál tegnap dél­előtt ismét több százan gyűl­tek össze, és újra megütköz­tek a nemzetközi rendőrség­gel. A francia békefenntartók sokkbombákkal és füstgráná­tokkal igyekeztek feloszlatni a tömeget, amelyből kővel és benzinpalackokkal dobálták őket. Az előző napi, a szerda hajnalig tartó zavargásokban több mint negyvenen sebesül­tek meg - harminckét albán és tízegynéhány francia katona. Az albánok a város déli részé­ből át akartak kelni a szerbek lakta északi részbe, hogy részt vegyenek egy elesett társuk temetésén. Nincs nyugalom a Presevó­­völgyben sem. A bujanovaci szerb tájékoztatási központ adatai szerint az albán szepa­ratisták szerdára virradóra nyolc aknagránáttal támadták a szerb állásokat egy Vranje melletti magaslaton. Nebojsa Covic, a belgrádi kormány dél-szerbiai ügyekkel megbí­zott alelnöke helyi albán ve­zetők elé terjesztette a válság FOTÓ: REUTERS - HAZIR RÉKA megoldását célzó kormány­programot, amely egyebek között az egész térség demi­­litarizálását irányozza elő. A háromszakaszos terv sze­rint az albán kisebbséget be­vonnák a helyi önkormány­zatokba és a kormányzati munkába is, majd kölcsönö­sen visszavonnák a fegyveres erőket. Milo Djukanovic monte­negrói elnök, aki az új ameri­kai kormány meghívására el­látogat Washingtonba, eluta­zása előtt reményét fejezte ki, hogy Amerika és az Európai Unió támogatni fogja „a Crna Gora-i polgárok demokrati­kus döntését a Szerbiával ki­alakítandó kapcsolatokról”, és nem fordít hátat „szövet­ségesének a balkáni helyzet megszilárdításában”. A belgrádi sajtó azt írja, hogy Washington le akarja törni a montenegrói és ko­szovói függetlenségi törek­véseket, mert azok destabili­zálják a térséget. Közben Djukanovic legnagyobb ha­zai ellenlábasa, Momir Bula­­tovic volt szövetségi minisz­terelnök tegnap lemondott a Szocialista Néppártban viselt elnöki tisztségéről. Bulato­­vicot előzőleg élesen bírál­ták elvtársai, amiért mind­végig kitartott Milosevic mellett. Kosovska Mitrovica-i életkép: albánok menekülnek a KFOR könnygáza elől Felemás elégtétel a Lockerbie-merényletért Folytatás az 1. oldalról 1988. december 21-én a Pan Am 103-as járata Frankfurt­ból London érintésével New Yorkba tartott. A gép 259 em­berrel a fedélzetén felszállt Londonból és tea üzemanyag­tartályokkal nekivágott az Atlanti-óceánnak. Még el sem hagyta a skóciai partokat, amikor Lockerbie felett fel­robbant. Az égő roncsok a kis skót településen még 11 em­bert megöltek, és megváltoz­tatták a falu egész életét. Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok kezdettől fogva állította, hogy Líbia - ponto­sabban Moamer el-Kadhafi, az ország vezére­­ áll a me­rénylet mögött. Az indíték: a bosszú, mert Ronald Reagan amerikai elnök egy berlini, amerikaiak ellen elkövetett líbiai merénylet miatt 1986- ban kis híján megölte Kadha­fit, amikor vadászgépeit Tri­poli és Benghazi ellen küldte. Egy évtizedig tartó alkudo­zás után Kadhafi beleegyezett abba, hogy a merénylet két gyanúsítottját, ha nem is Skó­ciában, de Hollandiában egy skót bíróság elé állítsák. A kilenc hónapig tartó eljá­rás és 84 napig tartó tárgya­lás során az ügyészek, közve­tett bizonyítékok alapján, de­monstrálták: Abdel Baset al- Megrahi (48 éves) 1988 de­cemberében a líbiai légitársa­ság műveleti igazgatója volt Máltán a Luqa repülőtéren. A vád szerint magas rangú tagja volt a líbiai titkosszolgá­latnak is, sőt egy időben a lí­biai stratégiai tanulmányok intézetének vezetőjeként is dolgozott. Az elítélt Megrahi ügyvéd­je közölte, hogy védence ár­tatlannak vallja magát, a lí­biai állami televízió pedig be­jelentette, hogy Tripoli fel­lebbezni kíván. Líbia ENSZ nagykövete azt bizonygatta a CNN hírtelevíziónak, hogy A szankciók maradnak országának semmi köze a tra­gédiához. A nagykövet azon­ban kijelentette: Tripoli tisz­teletben tartja a skót bíróság döntését. Líbia a szankciók azonnali feloldását követelte, sőt kártérítést is akar a szank­ciók okozta veszteségekért. Az amerikai áldozatok családjai nem érik be ennyi­vel: polgári pert is indítanak a líbiai kormány ellen. Az érin­tett amerikai családok szóvi­vője kijelentette, hogy Me­grahi bűnössége egyenesen Kadhafi ezredesre, líbiai ve­zetőre utal: ő lehet az értel­mi szerzője a modern idők egyik legsúlyosabb terroris­taakciójának. Bert Ammer­­man kijelentette: nem hiszi, hogy Tony Blair brit kor­mányfő vagy George Bush amerikai elnök ennél tovább megy és Kadhafit vádolja majd: „jobban érdekli őket a közel-keleti béke és a kő­olaj, mint saját állampolgá­raik”. Reuters/BBC/CNN A Fehér Ház tegnap elégedetten nyugtázta a Camp Zeistben született ítéletet, de közölte: ez nem elegendő a Líbiát sújtó ENSZ-szank­­ciók megszüntetéséhez. Líbiának bizonyos feltételeket még teljesítenie kell ahhoz, hogy az ENSZ feloldja a szankciókat - így kárpó­tolni kell a családtagokat és el kell ismernie felelősségét a terroristaakcióért - hangzik a Fehér Ház állásfoglalása. Az Egyesült Álla­moknak külön, „saját” szankciói is vannak Líbiával szemben, s ezek az ítélettől függetle­nül változatlanul érvényben maradnak - mondta még kedden Colin Powell amerikai külügyminiszter. Nagy-Britannia legalább 700 millió dollár kártérítést kér Líbiától azoknak a családoknak a nevében, akiknek hozzátartozóit elpusztítot­ta a Lockerbie felett bekövetkezett merénylet. Tony Blair brit miniszterelnök szóvivője kije­lentette: az egyik líbiai gyanúsított elítélése megerősíti azt a régóta létező gyanút, hogy hivatalos líbiai emberek állnak a merénylet hátterében - tehát Líbiának kell felelősséget vállalnia hivatalnokaiért. A líbiai hatóságok válasza döntő fontosságú lehet ebben a kérdés­ben, mert „a nemzetközi közösség addig nem fogadja vissza soraiba Líbiát, amíg az észak­afrikai ország nem teljesíti az ENSZ határoza­tainak megfelelő kártérítés-fizetési kötelezett­ségét” - mondta a szóvivő. BBC/Reuters Saronnak áll a zászló a kampányfinisben A Munkapártban úgy vélik, Barakon már csak a csoda segíthet Négy nappal az izraeli válasz­tások előtt nincs igazi karne­vál Izraelben, és úgy tűnik, hogy a lakosságot jelenleg leginkább a közömbösség jellemzi. A legutóbbi felmé­rések sem mutatnak változó tendenciát a választások eredményére nézve. Ariel Saron a valószínű győztes. MH-Tel-Aviv/Schöner Zsuzsa A Geokartografia közvéle­mény-kutató intézet felméré­se szerint a két jelölt közötti különbség tetőpontjára ért: ezek szerint, ha ma tartanák a választásokat, 53 százalék szavazna Ariel Saronra, és csak 27 százalék Ehud Bara­kra. Ilyen nagy, 26 százalékos különbségre idáig nem volt precedens. Érdekes, hogy a tabai nyilatkozat következté­ben tovább csökkent Barak támogatóinak száma: 32-ről 27 százalékra esett. Egy további felmérés sze­rint a volt Szovjetunió terüle­téről bevándorolt majdnem egymillió polgár közel felé­nek egyáltalán nincs szándé­kában elmenni a szavazásra, mivel meggyőződésük szerint egyik jelölt sem alkalmas az ország vezetésére. Ez a véle­mény egyébként igen széles körben jellemzi az izraeliek felfogását. Ariel Saron, aki minden kampányfilmjében egységkor­mány felállításáról beszél, mégis találkozott az igen nagy­ra becsült, őszinte politikus­nak számító Dan Meridorral, a Centrumpárt képviselőjével, akit külügyminiszternek sze­retne kinevezni, ha mégsem jönne létre az egységkormány. Hozzá közel álló források sze­rint azonban Meridornak nem áll szándékában egy jobbolda­li szűk kormányhoz csatla­kozni, mivel szerinte nincs esély egy ilyen kormány fenn­maradására. Most, hogy a választási kampány az utolsó stádiumá­ba ért, a Likud mindent meg­tesz azért, hogy arra ösztö­nözze a polgárokat, menjenek el szavazni. A Munkapártban csalódott hangulat honol, és magukat megnevezni nem kí­vánó ismert munkapárti poli­tikusok szerint „már csak a csoda segíthet” Barak minisz­terelnöknek és a pártnak a várható választási eredménye­ket illetően. A Munkapártban már most észrevehető, hogy a vezető politikusok egymást okolják a kudarcokért, szemé­lyes érdekek előtérbe helyezé­sével vádolják kollégáikat. Barak gumifigurája gondban fotó: reuters - havakuk levison A Strasbourg közelében fekvő elzászi kisváros, Blaesheim jó hírű vendéglőjében szerdán va­csoraasztalnál tartották meg a német-francia viszony Nizza óta érzékelhető feszültségei­nek elsimítására összehívott in­formális német-francia csúcs­találkozók MH-összeállítás A német-francia viszony ré­gen volt annyi vitaponttal ter­helt, mint az utóbbi hónapok­ban, nem véletlen, hogy a csúcstalálkozó az első volt a kompromisszumokat kiizzadó nizzai csúcs óta. Gerhard Schröder német kancellár, külügyminisztere, Joschka Fischer kíséretében találkozott Jacques Chirac francia elnökkel és Lionel Jos­pin kormányfővel, valamint további kormánytagokkal. Régi igazság, hogy a né­met-francia viszony az egész Európai Unió leginkább alap­vető kétoldalú viszonya. Ezért is kellett külön, informális csúcstalálkozón egyeztetniük az unió által követendő straté­gia kérdésében. Pierre Moscovici francia Európa-ügyi miniszter, aki szintén részt vett a csúcson, hangsúlyozta, hogy Párizs és Berlin újra meg kell határozza stratégiai együttműködésük módjait. A miniszter az őszin­te és baráti dialógus szüksé­gességét hangsúlyozta, egy új kezdetet emlegetett, különös tekintettel a bővítés jelentette kihívásra. Az EU-bővítés kérdésé­ben tűntek ki mindeddig leginkább eltérések a két or­szág politikája között. Míg a német elképzelés szerint, amelynek legsarkosabb meg­fogalmazása a külügyminisz­tertől származik, az unió a fö­deráció, egy új alkotmány el­vei alapján kell fogadja új tag­jait, addig a francia oldal nem szívesen ad fel egyre több jo­got privilégiumaiból. Ennek legkirívóbb megnyilvánulása éppen a francia soros elnök­séget megkoronázó nizzai csúcson következett be. Míg a franciák inkább nemzetálla­mok szövetségeként képzelik a szervezet jövőjét, addig a közép- és kelet-európaiak in­tegrációja a német tervek sze­rint gyorsan és intenzíven kell bekövetkezzen. Nem kedve­zett a kétoldalú viszonynak a kergemarha-kór terjedése sem, mely összeurópai prob­léma. Ráadásul a gyenge euró tartós megerősítéséhez is el­engedhetetlen a németek és franciák harmonikus együtt­működése. A csúcs előtt Joschka Fi­scher német külügyminiszter úgy vélte, Nizza óta sok szó esett győztesekről és veszte­sekről, pedig ez félreértése az ott elért eredményeknek. A kiszélesített európai integ­ráció csak akkor vezet siker­re, ha ügyét egyöntetűen és közösen tekinti magáénak Németország és Franciaor­szág - mondta. Vezércikk a 7. oldalon Német-francia csúcs Elzászban A vacsora terítékén: Európa Pályázati felhívás A WTR Ingatlanfenntartó, Üzemeltető és Forgalmazó Kft. a tulajdonosok megbízásából NYILVÁNOS, KÉTFORDULÓS PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi budapesti építési telkek tulajdonjogának értékesítésére. Ingatlan (utca, húszam! Helyrajzi szám Terület Övezeti besorolás 11., Rézsű u. 97. 50889/2. 1­471 m! L6 111., Templom u. 88. 64610. 809 m3 15 111., Jutás u. 22123/3. 961 m3 16 111., Jutás u. 22123/4. 1269 m3 L6 111., Körtvélyesi u. 18. 16732. 2­017 m3 L6 XI., Péterhegyi lejtő 57. 631/2. 1295 m! L5 XI., Vegyész u. 58. 43610/3. 10184 m! I7 XVI., Cserhida u. 118514/3. 1471 m3 L4­­ XVI., Cserhida u. 118514/4. 1057 m3 L4 XVI., Cserhida u. 118514/5. 1200 m3 L4 XVI., Cserhida u. 118514/6. 1­298 m3 L4 XVI., Cserhida u. 118514/7. 2­371 m2 L4 Pályázni az egyes ingatlanokra önállóan lehet. Az egyes ingatlanokról további adatokat ingatlanonkénti lebontásban a pályázati dokumentáció tartalmaz. A versenyeztetésben az vehet részt, aki a pályázati do­kumentációt megvásárolja és az abban közölt feltétele­ket elfogadja. A dokumentáció ára ingatlanonként 4000 Ft + áfa. A pályázati dokumentáció beszerezhető dr. Kud­ár Zoltán ügyvéd irodájában (1073 Budapest, Erzsébet körút 58. II. emelet) 2001. január 31-től, hétfő-kedd-szerda-csütörtök 12-16 óráig. A pályázat benyújtásának határideje: 2001. február 22-én 16 óráig. A felhívással kapcsolatban további információkkal szolgál Virág Roland a (06-70) 225-3514-es telefonszámon. Adásvételi szerződést a kiíró a nyertes pályázóval köt. A kiíró fenntartja magának azon jogát, amely szerint a pályázati eljárást akár egészben, akár részben indoklás nélkül eredménytelennek nyilváníthatja.

Next